Nem távcsõ, hanem eljárás, ami a gravitáció által eltérített fényt használja ki. Merthogy egy fekete lyuk is egy gravitációs lencse, legalábbis én úgytudom.
nagyon jo a film!! és amikor egy világegyetemröl beszélünk akkor az valojában sok kis "atommag" ami mind egy-egy világegyetem és ez igy megy tovább mig el nem fáradunk.
vki tudd mondani egy weboldalt ahol messeier (remélem jól írom: fonetikusan: meszié) katalógust találok... tudtam egyet csak letöröltem a gépem, és azóta nem találok egy rendeset...
ehh kicsit halodik a topik, ez nem jó...
ez a kis napfolt tevékenység megint hozza a szokásost :(
I think that: the correct anshwer for your question 2048.
egyébként kurvára sokmindentöl fog függni majd ez...
mindennel ami ezzel összefügg - a kozmosszal
apropó, szerinted mikor lépünk a Marsra ? csak a szavazás miatt kérdem.
mirõl szól a topic? csak a világür kérdéseivel foglalkozik? persze nemmintha az uncsi lenne
ez valami forradlami technika .
hagyományos úton, csiszolással már nem lehet, illetve igen költséges ekkora lencsék elõállítása.
És mi van azzal a tervvel, hogy az ûrben olyan lencsét használna egy ûrtávcsõ, ami higannyal mûködne. Egy lapos tányérba higany lenne, és ezt megpörgetik, a higyan szétterül ,és tükröt alkot. ?
Azt tudom hogy az utolsó leszálláskor hoztak haza Hold - õsközetet,ami a Hold kõzet legrégebbije.
Meg mini-fúróval, kõzetmintákat is kerestek a Holdon.
De alapos kutatáshoz bizonyára idõ kell, ami a lenti cikkben is volt, 1 hetet szeretnének a Holdon tölteni..
A hosszú távú cél a Holdbázis, és a tudományos kutatáson túl feltehetõen a vízjég. A Holdról egyébként még bõven van megismerni való, ahogy Ren is írja, az Apollo-program tudományos hozadéka meglehetõsen szerény volt...
Csak ajánlani tudom a "Holdséta" c. könyvet, abban nagyon jól le van írva, hogy az igazán komoly kutatás kb. akkor kezdõdött volna el, amikor abbahagyták. Ha jól emlékszem, akkor az Apollo-17-en volt az elsõ igazi tudós, odáig csak gyorstalpalós ûrhajósok gyüjtögették a köveket :)
Az oké hogy újra a Holdra mennek, de mit fognak ott keresni ? A 6 leszállás alkalmával már elég sokat megtudtunk a Holdról.. vagy jég, üzemanyag forrás után kutatanak ?
Mi lenne. A NASA tekintetében egyértelmû a helyzet, errõl már írtam itt. Gyakorlatilag az ISS-el csak annyira foglalkoznak, amennyire muszáj. A cél most elõször (újra) a Hold, utána a Mars. Pont. Mindehhez az STS rendszer elemeit, a szilárd gyorsítórakétát, a külsõ üzemanyagtartályt és az ûrsikló SSME hajtómûveit veszik igénybe. Gyakorlatilag ott folytatják, ahol az Apollo program abbahagyta. Kicsit morbidan a szaksajtó is csak "szteroidon növesztett Apollo"-nak nevezi az új terveket, errõl itt olvashatsz bõvebben. Ugyanis arról van szó...
Már elnézést, de Griffin egy hülye. Maga az ûrsikló nem volt rossz ötlet, csak a kivitelezés, és az, hogy 20 éven keresztül minimális módosításokat eszközöltek rajta, holott már az 1980-as években nyilvánvaló volt, hogy nem túl költséghatékony. Már az 1990-es évek közepén elkezdték a váltótípust, a szivemnek oly kedves Venture Star fejlesztését. Akadtak vele gondok, dehát melyik új típussal nem esett meg hasonló.
Ezen kívûl nem tudom Griffin mire olyan büszke. Gyakorlatilag fogja, és az STS rendszer alapjaira épít egy olyan rendszert, ami nem igazán elõrelépés...
Ejj, emlékszel amikor a jómúltkorában régebbi sci-fi filmekrõl beszélgettünk a fórumozók fényképeiben? Na az "Androméda törzs" épp most megy az RTL-en... :)
A kínaiak nem nagyon indulnak be. Jelenleg másfél-két évente küldenek fel egy embert szállító ûrhajót (a másodikat hamarosan), 2015-re talán egy szondát eljutatnak a Holdra. A Mars ettõl még kutya messze van...
aszonta Bokor elnök bátsi hogy újabb holdutazások lesznek valamikor a huszas években ugyhogy most vagy hold vagy mars de sok idö mulva haggyatok gondolkodni-.-