Mi van csíra mufanpegesek? Elmondanátok miért tiltottátok le a hozzászólási lehetõségem az oldalatokon????
Jaaaaaaaa már értem... Nem tetszett, hogy szóvá tettem, hogy Heinze nevét úgy írják, hogy Heinze és nem úgy mint heince... ja és a videó linkjében is javítsátok ki,,,, Szegénységi bizonyítvány rulez... legalább ha szidtam volna vagy valami, de tök normálisat írtam... Bravó mindent elmond rólatok :@@@
egyébként sima 3-0-ára a gyenge formában lévõ 'Borough otthonában
Regisztráljatok és tippeljetek :)
Mondjuk már tart a forduló, de még négy meccsre lehet tippelni UnitedWeb TippLiga
:)
Jah! Gyõzelem.
muszáj gyõõzni a 2. helyért! (van már Giggsy és Ferdinand is)
SPORT 2 18:15
Angol bajnokság, 26. forduló, Portsmouth-Manchester United (élõ)
A klub legendája, Eric Cantona a napokban figyelmeztette a United két fiatal csillagát, Cristiano Ronaldo-t, és Wayne Rooney-t, hogy óvakodjanak a buktatóktól, azoktól, amilyenek tönkretették Robbie Fowler karierjét.
Cantona nagy csodálója a tehetséges Rooney-nak, de aggódik a tinédzser életvitele miatt.
"Szeretem Rooney-t, mint játékos. De egy kicsit aggódom," nyilatkozta a Daily Telegraphnak Cantona.
"Rooney a világ egyik legjobb játékosa lehet úgy huszonöt, huszonhat éves korára, ha megtanulja, hogy a futballban keménynek kell lennie, keményen kell edzenie, korán lefeküdnie, odafigyelnie, hogy mit eszik, mit iszik, és mit csinál az életében."
"Ez nagyon nagyon fontos. A legjobb futballisták tudják ezt, hogy milyen fontosak."
"Tartók attól, hogy 25-26 éves korára eltûnhet a legjobb csapatokból, mi több, Angliából, és a legjobb 100 játékos közül - teljesen el."
"Biztos vagyok benne, hogy Ferguson nagyon erõs, és segíteni fog neki. Rooney még mindig fiatal, és valakinek el kell magyaráznia neki ezeket a dolgokat."
"Fowler nagyszerû volt 18 éves korában, és négy-öt évvel késõbb már nem is volt válogatott. Teljesen kiégett. Miért?" tette hozzá.
Cantona kitért Ronaldora is, mint nemzetközi sztárra, de figyelmeztette a portugált, hogy sokkal több odaadást kell mutatnia, hogy fejlõdjön.
"Cristiano sokkal több gólt lõhetne. Remekül ad be jobbról, balról, de nem szerez elég gólt."
"Az a dolga, hogy 30 yardot fusson. Még fiatal, tud fejlõdni."
"Ronaldo is a világ egyik legjobbja lehet, ha mégtöbb gólt akarna szerezni. Rengeteg dolgot jól csinál, de tán még tíz gólt is lõhetne ebben a szezonban."
M(UP)!!!!!!! :DD
Rooney szerint meglesz az ezüst
korábbi Everton játékos beszeretné gyûjteni a kupákat, jobbá téve ezzel a rossz szezont.
A United 15 pontos hátránnyal áll a 2. helyen a Chelsea mögött, de a csapat BL nélkül várja a tavaszi szezont, miután decemberben kiestek.
Sir Alex Ferguson csapata mindezektõl függetlenül beakarja gyûjteni mindkét kupát, leghamarabb a hónap végén, hisz akkor játszik majd a csapat a Wigannel a Carling-Cup döntõjében.
Emellett egy igen nehéznek ígérkezõ túrára mennek majd az észak-nyugati rivális Liverpoolhoz, amikor is a két csapat összecsap az FA-Cup 5. fordulójában az Anfielden.
20 évesen igen kemény hónapok elé néz Wayne, és szerinte ezek után is jól kell játszani.
"Az összes hátralévõ mecccsünket megakarjuk nyerni, mert ez az, amit most tennünk kell," közölte Rooney.
"Remélem a néhány hét múlva esedékes döntõben elhódítjuk a serleget."
Rooney-t rengeteg jó kommenttel illették, legutóbb a német legenda, Franz Beckenbauer mondta azt, hogy Rooney a Világbajnokság egyik fõszereplõje lesz a nyáron.
"Jó érzés ezeket hallani, de nagyon remélem, hogy ugyanezt fogja mondani rólam a VB után is," tette hozzá Wayne.
Ha valaki esetleg nemtudja(nagyon remélem,hogy nincs ilyen),hogy miért szomorú ezt a mai nap:
A Katasztrófa
1958. február 6.
Amikor a gép német földre ért, a feldélzeten levõk nyugodtak voltak. Kártyáztak, megvitatták a legfrissebb híreket, minden fellelhetõ könyvet és újságot kiolvastak, és a lehetõ legjobb módon ütötték el az idõt. Csak a repüléseknél szokásos balsejtelem volt a levegõben, de a kártyaparti és a beszélgetés a repülés minden félelmét elûzte és néhányan még a kimaradt alvást is be tudták pótolni ahelyett, hogy a lent elterülõ hófödte tájat bámulták volna.
Kb. 14 órára a G-ALZU AS 57 újra készenállt a felszállásra, Kenneth Rayment másodtiszt irányításával. A felelõs tiszt, James Thain kapitány repítette a gépet Belgrádból Münchenbe, és most közeli barátja és kollégája készült újra hazavinni a 'Lord Burleigh'-t.
14 óra 31 perckor a repülés-irányító tornyot arról tájékoztatták, hogy a '609 Zulu Uniform kigurult', és késõbb Thain kapitány így írta le a történteket: "Ken nyitotta meg a gázt adó szelepet, ami közöttünk volt és amikor teljesen nyitva volt, megérintettem a kezét és teljesen nyitott állapotban tartottam a szelepeket. Ken megmozdította a kezét és kiadtam a parancsot a 'teljes sebességre'. Ahogy a gép felgyorsult, a hajtómûvek egyenetlenséget jelzõ hangot adtak és a nyomásmérõ mûszer mutatója ingadozni kezdett. Fájdalmat éreztem a kezemen, ahogy Ken visszahúzta a szelepeket és azt mondta: 'Felszállás lefújva.'Teljesen elöl tartottam a kontrol oszlopot, míg Ken fékezett. 40 másodperccel az indulás után a gép ismét majdnem megállt."
A probléma oka nyomásingadozás volt - egy rendkívül dús üzemanyag-keverék túlgyorsította a hajtómûveket - amely az Elizabethan gépek gyakori hibája. Amint a két férfi megvitatta a problémát, Rayment kapitány úgy döntött, tesz egy második próbát is a felszállásra, ezúttal fokozatosan kinyitva a szelepeket, mielõtt kiengedné a fékeket, utána teljes gázra kapcsolva.
Míg a repülõ üzemanyaggal való feltöltésére vártak, az utasok a váróban kávéztak. 14 óra 34 perckor a forgalomirányítás engedélyt adott a második felszállásra, de a gép másodszor is leállt. A második sikertelen felszállási kísérlet után a társaság újra a váróban volt. Elég erõs hóesés kezdõdött.
A hátvéd Bill Foulkes így emlékezett vissza: "A Belgrádtól Münchenig tartó út nagy részében kártyáztunk, és emlékszem, hogy amikor elhagytuk a gépet, azt gondoltuk, nagyon hideg volt. Megkíséreltük a felszállást, de nem hagytuk el a földet, ezért gondolom a fedélzeten néhányan egy kicsit aggódni kezdtek, és amikor a második kísérlet is meghiúsult, eléggé csendben tértünk vissza a váróba."
Néhány játékos úgy érezhette, hogy aznap délután már nem tudnak hazarepülni. Duncan Edwards telegram-ot küldött haza Manchesterbe házvezetõnõjének a késedelemrõl: "Minden holnapi járatot töröltek." A telegram-ot a katasztrófa után, 17 órakor kézbesítették.
Bill Foulkes visszaem lékszik, ahogy negyedóra várakozás után újra megkérték az utasokat, hogy fáradjanak a fedélzetre, de újabb öt percig tartott, mire mindenki visszatért a gépre. "Alf Clarke, az Evening Chronicle újságírója hazatelefonált az irodába, és meg kellett várnunk õt. Visszaültünk a helyünkre, de ezúttal nem kártyáztunk… a kabátzsebembe csúsztattam a paklit és hátradõlve vártam a felszállást. A gép közepe felé ültem, a folyosó jobb oldalán, az ablak mellett. A kártya-társaság a jobbomon levõ Ken Morgans volt, szemben velünk pedig David Pegg és Albert Scanlon ült. Matt Busby és Bert Whalley mögöttünk ültek egymás mellett, és emlékszem, hogy Mark Jones, Tommy Taylor, Duncan Edwards és Eddie Colman mind hátul voltak. David Pegg felállt és hátrament. 'Nem szeretek itt lenni, nem biztonságos,' mondta és odaült a többi játékoshoz. Láttam a nagy Frank Swift-et is hátul, õ is úgy érezte, hogy a hátulja a legbiztonságosabb hely. A folyosó másik oldalán egy másik kártyaparti zajlott, két széken Ray Wood és Jackie Blanchflower ült, a többin Roger Byrne, Billy Whelan és Dennis Viollet, köztük egy üres hellyel."
A pilótafülkében Thain kapitány és Rayment kapitány az állomás-mérnökkel, William Black-kel a problémákat vitatta meg, aki azt mondta nekik, hogy az ingadozásuk gyakori jelenség volt a Münchenhez hasonló repülõtereken a magasságuk miatt. 15 óra 3 perckor a 609 Zulu Uniform újra kigurult. A következõ felszállási kísérletet Thain kapitány írta le: "Megmondtam Ken-nek, hogy ha újra feszültségingadozást kapunk, én fogom a szelepeket irányítani. Ken a fékeket behúzva 28 inch-re nyitotta õket. Mindkét hajtómû stabil volt, ezért kiengedte a fékeket és újra elõre lendültünk. Tovább nyitotta a szelepeket, és én újra a balkezemmel követtem, amíg a fogantyú teljesen nyitva nem volt.
'Teljes gázra' szólított fel, én ellenõroztem a mutatókat és azt mondtam: 'Teljes sebesség'."
Thain kapitány újra nyomásingadozás jeleit észlelte, és a hajtómûvek zaja közepette jelentette Rayment kapitánynak. Az ingadozást megoldották és a szelepet visszanyomták teljesen nyitott állapotba: "A sebességjelzõre pillantottam, amely 105 csomót jelzett és remegett. Amikor 117 csomóra ért, bejelentettem 'V1' (Velocity One, a kifutópálya azon pontja, ahonnan már nem biztonságos lefújni a felszállást). Hirtelen a mutató 112 csomó körülire zuhant, aztán 105-re. Ken felkiáltott 'Istenem, nem tudjuk megcsinálni', én pedig felnéztem a mûszerekrõl és rengeteg havat, egy házat és egy fát láttam pont a gép útjában..."
1958. február 7.
A szerencsétlenség borzalma napvilágot látott. A repülõgép elõtérben levõ leszakadt farka szinte felismerhetetlen. Az Elizabethan ezen része egy házba csapódott, és kigyulladt. A gép teste középen látható.
Az Elizabethan letért a kifutópályáról, keresztülgázolt a kerítésen és egy úton, mielõtt a szárny beleütközött egy házba. A szárny és a farok egy része leszakadt és a ház kigyulladt. A pilótafülke egy fának ütközött, és a törzs jobb oldala egy fakunyhóba vágódott, amelyben egy benzinnel teli kamion volt. Felrobbant.
Bill Foulkes miután becsatolta övét, összehúzta magát székében. Késõbb egy hatalmas csattanásra emlékezett vissza, aztán miután néhány pillanatra elvesztette eszméletét, egy tátongó lyukat látott maga elõtt. "A gép hátulja egyszerûen eltûnt. Amilyen gyorsan csak tudtam, kiszálltam, és csak futottam és futottam. Aztán megfordultam, és rájöttem, hogy a gép nem fog felrobbanni, és visszamentem. Láttam a távolban a repülõ lángokban álló farkát, és ahogy rohantam vissza, testekbe ütköztem. Roger Byrne még mindig a székhez szíjazva, Bobby Charlton mozdulatlanul fekve egy másik székben.
Aztán felbukkant Harry Gregg és megpróbáltuk felmérni, mivel tudnánk segíteni."
A két csapattárs segített a sebesülteken. A súlyosan megsérült Matt Busby-t hordágyon vitték el, Bobby Charlton Gregg-hez és Foulkes-hoz sétált és felsegítették egy mini-buszra, ahol Dennis Viollet-tel az elsõ ülésen foglaltak helyet, amint a többi túlélõt is összeszedték. A müncheni Rechts de Isar kórházba szállították õket.
A repülõgép-szerencsétlenség igazi borzalmát Bill Foulkes és Harry Gregg csak másnap fogta fel: "Bementünk, és láttuk Matt-et egy oxigén-sátorban, és Duncan Edwards-ot, aki nagyon rossz állapotban volt. Bobby Charlton-nak be volt kötve a feje, Jackie Blanchflower szétszabdalt karját ápolta, amelyet még az elõzõ éjszakai hóesésben kötött fel Harry Gregg. Albert Scanlon becsukott szemmel feküdt, betört a feje, és Dennis Viollet-nek fej- és arcsérülései voltak. Ray Wood arca fel volt vágva és agyrázkódást kapott, Ken Morgans és Johnny Berry pedig elég nyugodtan feküdtek ágyukban. Beszéltem egy nõvérrel, aki azt mondta, szerinte Duncan-nek nagyobb esélye van a teljes felépülésre, mint Johnny-nak… Egy másik ágyban Frank Taylor-t találtuk, õ volt az egyetlen újságíró ott, és megkérdezte, hogy megiszunk-e vele egy sört. Ahogy mi sem, õ sem tudta az elõzõ délutánon történtek teljes következményeit. Már indulóban voltunk, amikor megkérdeztem egy nõvért, hogy hol láthatnánk a többi srácot. Zavartnak látszott, ezért újra megkérdeztem: 'Hol a többi túlélõ?' 'Többi? Nincs többi, mind itt vannak.' Csak ekkor döbbentünk rá München borzalmára. A Busby Bébik nem léteztek többé."
Roger Byrne, Geoff Bent, Mark Jones, David Pegg, Liam Whelan, Eddie Colman és Tommy Taylor azonnal életét vesztette. Az egyesület titkára, Walter Crickmer szintén meghalt, az elsõ csapat pályaedzõjével és edzõjével, Tom Curry-vel és Bert Whalley-val együtt. Duncan Edwards és Johnny Berry kritikus állapotban voltak és az életükért küzdöttek. Matt Busby számos sérülést szenvedett, és a klub képviselõi közül egyedüliként élte túl a katasztrófát. A fedélzeten levõ kilenc sportújságíró közül nyolc elhunyt: Alf Clarke, Don Davies, George Follows, Tom Jackson, Archie Ledbrooke, Henry Rose, Eric Thompson, és az udvarias óriás, Frank Swift. A repülõ személyzetének egyik tagja is meghalt, két másik utassal együtt: a magyar származású utazási ügynök Miklós Béla, aki a járatot intézte, és egy szurkoló, aki a meccsre utazott ki. Kilenc játékos menekült meg, de közülük kettõ, Johnny Berry és Jackie Blanchflower - a Tottenham Hotspur-ban játszó Danny testvére - sosem játszhatott újra.
Frank Taylor-ral együtt két fotós, az utazási ügynök felesége és két jugoszláv utas, egyikük kisbabával, szintén túlélte. A szerencsétlenség délutánján 21 ember vesztette életét, 20 megmenekült, akik közül négyen haldokoltak. Négyük közül, Duncan Edwards, Matt Busby, Johnny Berry és Kenneth Rayment kapitány, kettõ késõbb meghalt. Az ütközés után három héttel, amelyet azóta egyszerûen csak 'München'-ként ismernek, Duncan Edwards és Kenneth Rayment elvesztette az életéért folytatott küzdelmet.
A következmények
A katasztrófa délutánján Alf Clarke felhívta az Evening Chronicle sportosztályát, és azt mondta, szerinte idõjárási okok miatt elhalasztják a járatot, és intézkedett a másnapi hazaútról. Délután háromra az újság többé-kevésbé már 'ágyban volt', és az utolsó anyagok már elhagyták a Withy Grove-on levõ szerkesztõséget. A város másik részein a napilapok személyzete elkezdte szokásos munkáját. A riporterek elindultak jegyzetelõ körútjukra, a szerkesztõk átfutották az ügynökségi híreket, hogy megnézzék, mi fogja a péntek reggeli kiadások gerincét alkotni.
A hétvégén a United az éllovas Wolves-t fogadta az Old Traffordon. A hosszú hazaút ellenére a papírforma azt mutatta, hogy a vörösöknek sikerül lecsökkenteni a táblázat elején levõ négy pontos hátrányt, és csak egy gyõzelem fogja elválasztani õket Billy Wright csapatától (még 2 pont járt a gyõzelemért), ami nagyobb erõfeszítésre sarkallhatja õket a sorozatban harmadik bajnoki cím felé. Felülmúlhatja-e a United az Arsenal-t és a Huddersfield Town-t? Ha megtennék, az mindenképpen nagyobb teljesítmény lenne, mint azokban a háború elõtti években. Újra közeledett a szombat. A United a címlapra kerülhetne. Aztán a telenyomatatón hihetetlen üzenet érkezett: 'A Manchester United gépe felszálláskor lezuhant …sok áldozattól lehet tartani.' A BBC megszakította délutáni adását, hogy közölje a hírt. A futballvilág hallgatta a szavakat, de értelmüket kevesen fogták fel.
Jimmy Murphy, Matt Busby háborús cimborája és jelenlegi asszisztense volt a wales-i válogatott managere, és egy VB selejtezõ egyidõbe esett a Zvezda elleni meccsel. Murphy azt mondta Matt Busby-nak, hogy inkább Jugoszláviába megy, mint a cardiffi Ninian Park-ba, de a managere megmondta neki, hogy a wales-i válogatott mellett a helye. "Az európai utakon mindig Matt mellett ültem," emlékezett Murphy "de úgy tettem, ahogy mondta
és hagytam, hogy nélkülem repüljön Belgrádba. De õszintén szólva gondolatban inkább a jugoszláviai mérkõzésünkön voltam, mint azon, amit néztem. Amikor hallottam, hogy benn vagyunk az elõdöntõben, nagy kõ esett le a szívemrõl, nem tetszett, hogy nem lehettem ott."
Akkor ért vissza Wales-bõl az Old Traffordra, amikor a szerencsétlenség híre elérte. Alma George, Matt Busby titkárnõje mondta neki, hogy a charter járatot baleset érte. Murphy nem volt képes reagálni. "Újra elmondta. Még akkor sem fogtam fel, aztán sírni kezdett. Azt mondta sokan meghaltak, nem tudja hányan, de a játékosok igen, néhányan meghaltak. Nem tudtam elhinni. A szavak visszhangoztak a fejemben. Alma magamra hagyott és az irodámba mentem. Össze voltam zavarodva és sírni kezdtem."
Másnap Jimmy Murphy Münchenbe repült és elképesztette a látvány: "Matt oxigénsátroban volt és azt mondta nekem 'keep the flag flying' (lengesd tovább a zászlót). Duncan felismert és beszélt hozzám. Szörnyû, szörnyû volt." Murphy-re hárult az újjáépítés feladata. A tragédia ellenére az élet megy tovább, és a Manchester United újra játszani fog: "Nem voltak játékosaim, de volt tennivalóm."
Miután az ügynökségi jelentések elérték a manchesteri esti hírlapokat, különkiadásokat adtak ki. A részleteket elõször a Stop Press-ben nyomtatták. Este 6-ra a Manchester Evening Chronicle különkiadása is kapható volt: 'Félõ, hogy kb. 28 ember, köztük a Manchester United futball csapat, az edzõi stáb és újságírók haltak meg, amikor egy BEA Elizabethan repülõgép a müncheni repülõtéren röviddel a felszállás után a hóviharban lezuhant. A túlélõk számát 16-ra becslik. Közülük négyen a gép személyzetéhez tartoznak.'
A napilapnak, amely Alf Clarke elõzõ esti mérkõzésrõl szóló beszámolóját és kommentárját közölte le, címlapján a következõ állt:
'Alf Clarke az Evening Chronicle manchesteri tudósítóival beszélt nemsokkal fél három után, és azt mondta, nem valószínû, hogy a gép ma még fel tud szállni'. Noha mindössze három óra telt el a katasztrófa óta, az újság részletesen tudósított a csapás kimenetelérõl. 24 órával késõbb, amint egész Európa reagált a tragédia hírére, az Evening Chronicle címplapján közölte a 21 áldozat névsorát a következõ fõcím alatt: 'Matt az életéért küzd: most 50% az esélye'. Egy kép is megjelent, arról, ahogy Harry Gregg és Bill Foulkes Ken Morgans betegágya mellett áll, és részleteket közöltek arról is, hogy a többi sebesült hogyan viseli az ellátást. A zûrzavar fellege felszállt - München 21 életet követelt, 15-en megsebesültek és ezek közül négy játékos és Matt Busby állapota válságos.
A következõ napokban Manchester gyászolt. A híres labdarúgó hõsök testeit hazarepítették és éjszakára a fõ lelátó alatti tornateremben helyezték el, mielõtt átadták volna a rokonoknak a temetéshez. A tornaterem helyén ma a játékosok várója áll, ahol a Bébik utódjai a mérkõzések után összejönnek beszélgetni és egy italra az ellenfél gárdával. Szurkolók ezrei jöttek el, hogy leróják tiszteletüket. Ahol a családok diszkrét temetést kértek, a United szurkolók nem mentek a sírok közelébe, de könnyes néma sorfalat álltak, ahogy a gyászmenet elhaladt.
A mozik híradói beszámoltak Münchenrõl, és maga a játék megemlékezéssel, és néma stadionokkal válaszolt, ahol minden klub szurkolói lehajtott fejjel álltak, amint a játékvezetõk sípszavukkal gyászszünetet jeleztek.
Desmond Hackett megindító sírfeliratot írt Henry Rose-hoz, akinek mind közül a legnagyobb temetése volt. Ezer taxisofõr ajánlott ingyenes fuvarozást bárkinek, aki a temetésre ment és tíz kilóméteres sor állt a manchesteri déli temetõnél.
A gyászmenet megállt egy pillanatra a Great Ancoats utcában a Daily Express irodája elõtt, ahol Hackett Henry stílusában írta le, hogy: 'Ma még az ég is Henry Rose-t siratja…'.
A rivális egyesületek segítõ kezet nyújtottak a United-nek. A Liverpool és a Nottingham Forest reagált elõször, megkérdezve, hogy segíthetnek-e bármit. A futballt szörnyû csapás érte. Hogy esélyt adjanak a United-nek a túlélésre, az FA feladta a 'kupa-kötött' játékosok szabályát, ha már bármelyik idényben szerepeltek FA Cup fordulóban. A szabály megakadályozza, hogy ugyanabban a kiírásban másik együttesben is játszhasson valaki, vagyis ha átigazol, akkor a következõ idényig kellene az oldalvonal mellett várnia. A United-nek elkeseredetten szüksége volt játékosokra, és a szabálymódosítás lehetõvé tette Jimmy Murphy-nek, hogy Ernie Taylor Blackpool-tól való leigazolásával elkezdje az újjáépítést.
Visszatér a futball az Old Traffordra
A Manchester United nagy levegõt vett. A futball visszatérne az Old Traffordra. Tizenhárom nappal azután, hogy München híre elérte Jimmy Murphy-t, a megpróbáltatások napjai véget értek, amikor a United újra pályára lépett. A Sheffield Wednesday elleni elhalasztott FA Cup mérkõzés hatvanezres közönséget vonzott az óriási érzelmek egy hideg februári estéjén. A nézõk nyíltan zokogtak, sokan feketével bevont piros-fehér sálat viseltek - a piros, fehér és fekete innentõl lett végül a United hivatalos színe - és a mérkõzés programfüzete egy végsõ megrendítõ lökést adott a tragikus történethez.
A Manchester United felirat alatt üres volt az összeállítás. A szurkolóknak kellett beírniuk a neveket. Kevesen tették meg, egyszerûen csak csendben hallgattak, ahogy a hangosbemondó felolvasta a United összeállítását. Harry Gregg a kapuban és Bill Foulkes jobbhátvédben München traumája után tért vissza, a többi név viszont nem volt olyan ismerõs. Ian Greaves volt a balhátvéd, aki a United ifjúsági csapatában rúgta a labdát és egyszer csak Roger Byrne helyén találta magát: "Emlékszem, milyen csendes volt az öltözõ. Nem tudtam kiverni Roger-t a fejembõl, ott öltöztem, ahol Õ ült volna. Az Õ mezét viseltem…"
A jobboldali középpályás Freddie Goodwin volt, aki miután 20 éves korában csatlakozott a United-hez, a tartalékcsapatból jött fel. Az 1954/55-ös idényben játszotta elsõ bajnoki találkozóit. Egy másik tartalék játékos, Ronnie Cope volt a középhátvéd, aki 1951-ben érkezett és szintén az ifibõl lépett fel. Balközépben Stan Crowther lépett pályára, akinek United-hez igazolása említésre méltó volt. Az Aston Villa-ban játszott, és nem szívesen hagyta el a gárdát. Jimmy Murphy feleleveníti: "Akkoriban Eric Houghton volt a Villa managere, és közölte Stan-nel, hogy érdeklõdünk iránta.
Õ nem akarta elhagyni a Villa-t, de Eric rávette, hogy eljöjjön az Old Traffordra megnézni a Sheffield Wednesday mérkõzést. Az úton azt mondta neki, szerinte ki kellene segítenie minket, de Stan azt válaszolta, hogy nem hozott magával semmilyen szerelést. 'Ne aggódj, itt van a csukád a táskámban,' mondta Eric. Fél hat körül találkoztunk és a kezdés elõtt egy órával aláírt."
Colin Webster, a jobbszélsõ, 1952-ben jött a United-hez, és az 1953/54-es szezonban mutatkozott be a bajnokságban. 1956-ban 15 szerepléssel bajnoki aranyérmet nyert, de azóta Johnny Berry kiszorította a csapatból. A jobbösszekötõ Ernie Taylor volt, a középcsatár pedig Alex Dawson, az izmos skót, aki 1957 áprilisában, 16 évesen a Burnley ellen góllal debütált a ligában. A balösszekötõ Mark Pearson a 'Pancho' becenevet kapta, mert a pajesza olyan mexikói megjelenést köcsönzött neki. Az õt megelõzõ Pearson-hoz, Stan-hez, és az õt majdnem két évtized múlva követõ Stuart-hoz hasonlóan Mark is erõteljes futballista volt, és az alacsonyabb együttesekben rendszeres gólszerzõ volt. Azon az estén tette meg felnõtt pályafutása elsõ lépését. A United új balszélsõje, Shay Brennan, a tartalékcsapat hátvédje lett. A United olyan helyzetben volt, hogy a 20 éves fiú nem jobbhátvédként, hanem balszélsõként kezdte bajnoki karrierjét.
A Sheffield Wednesday-nek esélye sem volt. A Muprhy féle Manchester United a barátaik emlékéért játszott, akik kevesebb, mint két héttel azelõtt hunytak el. A közönség szenvedélye hajtotta õket. Nem volna tisztességes azt állítani, hogy néhányuk képességeitõl elmaradva játszott, de mivel valószínûleg a Wednesday-re nagyobb hatással volt az alkalom, mint az új fiatal labdarúgókra, a végeredmény United 3 - 0 Wednesday lett.
A Sheffield együttesében szerepelt az az Albert Quixall, aki késõbb rekordösszegért csatlakozott a United-hez, és így emlékezett vissza: "Nem hiszam, hogy bárki, aki játszott azon a meccsen, vagy látta azt, valaha is el fogja felejteni azt az estét. A United kifutotta a lelkét, és bármilyen jól is játszottunk volna, akkor is megvertek volna minket. Lelkes férfiakként küzdöttek. Nem csupán 11 játékos ellen játszottunk, hanem egyben 60,000 nézõ ellen is."
A United 27 perc elteltével szerezte meg a vezetést, miután Brian Ryalls kétszer is hibázott a Wednesday kapujában. Bill Foulkes végzett el egy szabadrúgást jócskán messze a tizenhatos vonalától, lövése a kapu mellé szállt volna, amikor Ryan szögletre tenyerelte azt. Látszólag a lövés nem jelentett veszélyt, de Brennan szöglete elsõ gólját jelentette a felnõtt csapatban. Ryalls megpróbálta lehúzni a beadást a léc alól, de csak saját kapujába segítette a labdát. Késõbb Brennan megszerezte második gólját is, amikor Mark Pearson lövése pont az írhez pattant ki a kapusról. Õ nem hibázott és a United 2 - 0-ra vezetett. A felejthetetlen este vége elõtt öt perccel Alex Dawson belõtte a harmadikat is. A United bejutott az FA Cup negyeddöntõjébe. A közönség hazaindult, gondolataik annak a jelentõségteljes mérkõzésnek emlékeivel teli, szívük pedig szomorúsággal teli, mivel ráébredtek München teljes valóságára. Az új csapat ott folytatta, ahol a Bébik abbahagyták… de hõseiket már sosem fogják viszontlátni. A kupameccs után két nappal Duncan Edwards elvesztette a túlélésért folytatott harcot, és München szomorúsága újból lángra lobbant.
The Flowers of Manchester
One cold and bitter Thursday in Munich, Germany,
Eight great football stalwarts conceded victory,
Eight men will never play again who met destruction there,
The Flowers of English football, the Flowers of Manchester.
Matt Busby's boys were flying home, returning from Belgrade,
This great United family, all masters of their trade,
The pilot of the aircraft, the skipper Captain Thain,
Three times they tried to take off and twice turned back again.
The third time down the runway disaster followed close,
There was slush upon that runway and the aircraft never rose,
It ploughed into the marshy ground, it broke, it overturned,
And eight of the team were killed as the blazing wreckage burned.
Roger Byrne and Tommy Taylor who were capped for England's side,
And Ireland's Billy Whelan and England's Geoff Bent died,
Mark Jones and Eddie Colman, and David Pegg also,
They all lost their lives as it ploughed on through the snow.
Big Duncan he went too, with an injury to his frame,
And Ireland's brave Jack Blanchflower will never play again,
The great Matt Busby lay there, the father of his team,
Three long months were to pass by before he saw his team again.
The trainer, coach and secretary, and a member of the crew,
And eight sporting journalists who with United flew,
And one of them was Big Swifty, who we shall ne'er forget,
The finest English goalkeeper that ever graced the net.
Oh, England's finest football team its record truly great,
Its proud successes mocked by a cruel turn of fate,
Eight men will never play again, who met destruction there,
The Flowers of English football, the Flowers of Manchester.
One cold and bitter Thursday in Munich, Germany,
Eight great football stalwarts conceded victory,
Eight men will never play again, who met destruction there,
The Flowers of English football, the Flowers of Manchester.
Matt Busby's boys were flying, returning from Belgrade,
This great United family, all masters of their trade.
The pilot of this aircraft, the skipper Captian Thain,
Three times he tried to take off and twice turned back again.
The third time down the runway, disaster followed close,
There was slush upon that runway and the aircraft never rose.
It ploughed into the marshy ground, it broke, it overturned,
And eight of that team were killed when the blazing wreckage burned.
Roger Byrne and Tommy Taylor who were capped for England's side,
And Ireland's Billy Whelan and England's Geoff Bent died.
Mark Jones and Eddie Colman and David Pegg also,
They all lost their lives as it ploughed on through the snow.
Big Duncan, he went too, with an injury to his brain,
And Ireland's brave Jack Blanchflower will never play again.
The great Matt Busby lay there, the father of this team,
Three long months passed by before he saw his team again.
The trainer, coach and secretary and a member of the crew,
Eight great sporting journalists who with United flew,
And one of them was Big Swifty who we will ne'er forget,
The finest English keeper that ever graced a net.
Oh England's finest football team it's record truly great,
It's proud successes mocked by a cruel turn of fate,
Eight men will never play again, who met destruction there,
The Flowers of English Football, the Flowers of Manchester.
Háát.
Mázli vagy sem. Nagybáttyám ott lakik. Most fogok megint menni. Lehet végleg..
Számomra biztosan. Igazából egy edzõ, játékos, menedzser, atyaúristen sem lehet nagyobb a klubnál, szerintem. Ami mondjuk már inkább "követelmény", hogy Fergie, és nem Fergi. Az meg, hogy kint élhettél, arra csak egy szót tudok: mázlista. ;)
Köszönöm szépen!
Most már értem, hogy nyerte el e nemes rangot!
Köszönöm!
Hogy Alex, hogy lett Sir és ez mennyire alapinfo nemtudom. Fergi és az United sztm. nem 1 és ugyanaz. Hogy miért Sir az magánügy(valamennyire). Engem a csapat érdekel igazán, nem az edzõ..
ForRed ez nagyonjó,ha valaki ezekután se érti,hogy Sir Alex Fergusson miért sir és,hogy miért tisztelik még a legnagyobb ellenlábasai is az kezeltesse magát!
nekem csak az a bajom hogy a csapatról amit állítólag szeretsz olyan alapinfókat nem tudsz, ami kizárja hogy te tényleg szereted, vagy legalábbis érdeklõdsz a csapat iránt...
(98-99' nekem is rémlik valami.. mezei kupák és perui bajnokság megnyerése asszem..)
Én nem azért tettem logo-nak a Manchester-t, mert Sir lett az a jó ember. Hanem mert szeretem a Manchestert. Nagyon jó csapat. A város is szép(Szerettem ott lakni). A foci pálya is!
Ennyire zavar téged ez a logo? Azt hittem ez szabadon választható..
Ezekszerint tévedtem.
A Fergi, hogy miért lett Sir csupán egy kérdés volt mert nemtudtam. BAJ?
de most hulla komolyan mondom hogy ÉN szégyenlem magam, hogy ebben a fórumban ilyen kérdések röpködnek.. lásd: Fergie miért Sir, vagy multkor a Blackburn ellen, hogy ez kupa vagy bajnoki volt...
Megdöntött vmelyik klub a triplázást? Arra gondoltam, amikor anno nyertunk FA-Premier-BL triós.
Akkor õ mit csinált 10(vagy több) évig? Hogy ilyen magas rangu kitüntetést kapott?
Én ugy tudom nem kell egy élet, vagy több 10 év ehez. Elég ahoz, egy magas rangu cselekedet is! Persze lehet hogy nem.
hát az ilyen címeket nem egy adott cselekedetért adnak hanem egy élet vagy több évtized munkájáért
Ezt én tudom. Nagyon jó edzõ! Az elsõk között is elsõ, de nemtudom hogy a kitüntetést miért kapta. Már rég kérdezõsködöm, de semmi 'kézzelfogható' információt nem kaptam.
Hallottam ilyet-olyat, hogy Mivel '98 vagy '99-ben megnyert vmi-t a Manchester UTD.. stb.
De rég olvastam a topikot. Jajj!
Látom új Logo van! Pöpec :)
Lenne egy kérdésem.
Az Edzõ: Sir Alex Ferguson..
Miért lett Sir?
Hónapokkal ezelõtt lehetett elõször hallani arról, hogy az MU-nak és a Chelsea-nek nézeteltérése támadt egy John Obi Mikel nevû nigériai tinédzser sorsa kapcsán. A Lyn Oslo 18 éves, e napokban az Afrikai Nemzetek Kupáján szereplõ futballistája 2005 áprilisában aláírt egy manchesteri szerzõdést, de késõbb azt állította, erõszakkal vették rá erre. Mikel eztán egy idõre elérhetetlennek bizonyult, ám hamarosan azzal rukkolt ki, hogy valójában a Chelsea-be szeretne igazolni. Válaszként az MU illetékesei álltak elõ azzal, hogy tudomásuk szerint éppen erre a nyilatkozatra kényszerítették a fiatal középpályást... tovább
Legközelebbi újságos 5km!
Net?! SG 4ever! Semmi más!!!
Nem igaz hogy az a bráun helyett nem tudunk már egy normális védõt játszatni, majd ha Heinze felépul, az lesz az igazi...
Van der Sar- Gary, Heinze, Vidics, Evra- Rio- C. Ronaldo, Scholes, Giggs- Ruud, Rooney
azt hiszem ez lenne jelenleg az ideális 11.
Szerintetek?
Ha Brown nwmlenne és lenne egy normális VKP-nk askkor nemlenne rossz!
19 E. van der Sar
2 G. Neville
6 W. Brown
0 N. Vidic
3 P. Evra
7 C. Ronaldo
24 D. Fletcher
5 R. Ferdinand
23 K. Richardson
8 W. Rooney
9 L. Saha
Substitutes
13 J. Park
28 G. Pique
27 M. Silvestre
10 R. van Nistelrooy
1 T. Howard
Informatika és tudomány
[jólinformált.]
akkor szarok voltunk 
