Az EADSról annyit, hogy olyan dolgok tartoznak hozzájuk mint az Ariane ûrrakéta, a Eurofighter vadászgép vagy az Airbus, tehát maximálisan profitra kihegyezett vállalkozásról van szó -> valószinüleg tudják mit csinálnak.
dehogyis! hát nem látjátok micsoda fantasztikus megoldást alkalmaz? *helikopterrel* viszik ki az ûrbe onnan meg ledobják :DDD a helikoptert is 6* nagyobb méretben készítik el és akkor indulhat a buli ;Ð
Ez egy méretarányosan lekicsinyített légköri tesztgép!!! Azért nincs hajtómûve, mivel a siklási tesztekhez használják! A sok IQ császár meg rögtön azt hiszi, hogy ez az ûrsikló...
Na, akkor egy kis magyarázat: a végeleges változatot HOPPER-nek hívják, és nem fog a világûrben keringeni, mivel csak arra szolgál, hogy elsõ fokozata legyen egy új indító rendszernek, vagyis hogy felvigyen olyan 120-140 km-es magasságban 7,5 tonna hasznos terhet, amelyet egy gyorsító fokozat állít végleges pályára. A HOPPER amúgy a jelenlegi tervek szerint 3db hajtómûvel fog rendelkezni, mégpedig az ARIANE-5 Vulcain hajtómûvének fejlesztett változatát.
A végére pedig egy magyarázó kép a tervezett indítójármûrõl:
Jó, kicsit felhúztam magam, hamu a fejemre, de azért elég sok zöldség volt alant, ne is tagadd :)
Amúgy a prototipus jelzõ (szerintem) nem túlzás - lásd anno az X-33 és a Venture Star esetét, amikor elég sokszor az X-33-at a Venture Star prototipusának nevezték (még a Space.com-on is).
Ezt számítógépen is lehetett volna szimulálni, nem? Vagy arra voltak kiváncsiak h megszakad-e a GPS kapcsolat? :DD
Tudomásom szerint mind a mai napig nincs olyan program, amely 100%-osan képes szimulálni az (gáz- vagy folyadék)áramlást. Nem véletlen, hogy még mindig fontosak a szélcsatorna-kisérletek...
"prototipusnak a sorozatgyártásra szánt (szinte teljesen KÉSZ) dolgot nevezzük."
Prototípusnak azt a példányt nevezzük amelyik az elméletet ami alapján a jövendõbeli sorozatgyártott gép készülni fog igazolni tudja. A prototípuson rengeteg változás megy végbe a végsõ fázisig... Többször átépítik, sõt néha le is zuhan:)) Az egy más kérdés, hogy gazdasági érdekekbõl értékesítésre is kerül.. de pl. hadi eszközöknél tuti nem front lineban....
Nem, a NASA leállított Venture Star siklójához hasonlóan teljesen automatikus mûködésû, de elviekben lehet építeni hozzá olyan személyzettel ellátott ûrhajót, amelyet a HOPPER visz fel a világûr határáig. Persze ez viszonlag kis méretû (kb. Szojuz szintû) jármû lehet csak. Amennyire én átlátom, az Ariane-5 indítórakétát fogja bizonyos szintig leváltani.
Alkalmas lesz esetleg az ISS olyan jellegû ellátására mint az ûrsiklók?
Nem. A HOPPER a jelenlegi tervek szerint nem áll keringési pályára, csak egy kb. 120-140km magasságra való ballisztikus ugrást tesz, amelynek a csúcspontján kiengedi a hasznos terhet. Sõt, amennyire az eddig nyilvánosságra került adatokból sejteni lehet, még a most debütáló Jules Verne teherhajója (korábbi nevén ATV, a Progressz teherhajók kiváltója) sem indítható róla (jóval nehezebb, mint a HOPPER teherbírása, hiszen a HOPPER csak 7,5 tonnát bír felvinni, míg a Jules Verne tömege mintegy 20,5 tonna).
Kicsit szomorú, de a HOPPER (bár a jelenleg ismert, és valóban fejlesztés alatt álló fejlesztések közül talán a legfejlettebb) csak apró elõrelépés az ûrkutatás hordozóeszközei tekintetében. A megszüntetett amerikai Venture Star program, vagy a pénzhiánnyal küzdõ orosz MAKS-OS sokkal elõremutatóbb lenne...
Bammeg nem értem miért nem inkább a csészealjakat és a anti-grav. meghajtást fejlesztik? :| Egyébbként szép eredmény!
Ezen vitatkoznék, mivel a MAKS-OS esetén az elsõ fokozat ugye az AN-225 (légköri oxigént használó hajtómûvel), a második fokozat meg maga a MAKS-OS, és csak a külsõ üzemanyagtartály vész el. Viszont a HOPPER rakétahajtómûvet használ végig, és a második fokozat (a gyorsítórakéta) ott elvész. Persze technológiailag a HOPPER és a MAKS-OS ég és föld...
Ebben kétségkivül igazad van, de viszont az An-225 a légkör oxigénjét használja, és pont azon a részen segíti át a MAKS-OS-t, ahol a legnehezebb az út, ahol sûrûbb légkör, a HOPPER az út elsõ tizedében használja fel az üzemanyagának kb. 1/3-át. Technikailag értelemszerûen a HOPPER nagyobb kihívás, de a cél tekintetében az orosz megoldás, hát... oroszos :) Egyszerûbb, olcsóbb, megvalósíthatóbb :))
Informatika és tudomány
