Igen a 4.2-es és a 4.21-es is mûködik. Elõfordulhat hogy "off-plane intercept" módban irreálisan hosszú gyújtást ír ki de a gyújtás pillanatában reális értékre ugrik. A gyújtás ettõl még pontos lesz.
Elsõ lépésben a tutorialok és az Orbiter.PDF (angol)elolvasását javaslom és/vagy a www.orbiter.atw.hu oldal magyar nyelvû ismertetõit. Ott részletesebben képekkel le van írva mint ahogy egy fórumban lehetne.
Mûködik az imfd, asszem van is hozzá 2006-osított verzió. Amúgy a lower orbit nem jó, mert nagyon távolra visz a bolygótól, több ezer km, orbit inserttel, meg a beállított periapsis magasságra visz, kevesebb üzemanyagfelhasználással.
Beállítod a Map mfd-nek targetnek az ISS-t, és figyeled a pályarajzot, hogy mikor van a kiindulóbázis felett a pályája, és ehhez elég közel is van, és a megfelelõ irányban szállsz fel(delta glider II-vel pár száz km-el elõtte, ûrsiklóval mondjuk 100 km-re). Vagy kinézel egy igazi indítási ablakot, amikor a valóságban fellõttek ûrhajót az iss-re, és azt az idõpontot beállítod az iss-nek, és remélhetõleg olyan helyzetben lesz mint a valóságban volt :D. Általában érdemes mögé érkezni, alacsonyabb magasságú pályára, és már szinkronizálhatsz, ha elé érkezel akkor nagyobb magasságú pályára kell repülnöd, mivel akkor be kell hogy érjen az iss, de magasabb pálya több hajtómûégetést igényel, szóval ezért érdemesebb mögé érkezni, hogy te érd be alacsonyabb pályán.
Visszatéréshez, én nem találtam még normális leírást, ki kell tapasztalni, én már fél éve játszogatok, de eddig a legjobb eredményem belépéskor 150 km-es távolság volt a bázistól(mondjuk akkor a pályám csúszott el a bázis mellé, és akárhogy bedöntöttem a gépet belépéskor nem tudtam pontosan felé kanyarodni), szóval hajtómûvet mindíg kellett egy kicsit használnom.
Ha cape canaveralra akarok leszállni, akkor vagy az USA nyugati partjánál fékezek egy jó erõset, úgy hogy a map mfd-n piros legyen a pálya a bázis elõtt pár kilóméterre, vagy aerobrake mfd-vel, a föld ellentétes felén fékezek, kb 9 km-es periapsis magasságra (aerobrake mfd-n látszik, kijelölt bázis helye, meg ahol éppen te vagy mint az orbit mfd-nél így lehet tudni mikor vagy az ellentétes felén). Soyuznál az aerobrakes dolog jól mûködik, mivel a belépõegységnek nincs szárnya, így egész pontosan kiszámolja a földetérés pontját, ezzel már 10 km-re is szálltam le a célbázis mellé, de szárnyas ûrhajóknál nem mûködik valami jól.
Hy. Próbálkozok a pályára állással. Mennyi az a min magasság ami már jó?
100 km már az ûrnek számít, de 160 km ig, még érezhetõen lassít a légkör maradéka, tehát próbálj 170 km környékére emelkedni, ott már stabil pályád lehet.
Légkörbe lépés, leszállás cape canaveralon visszajátszás Delta Glider III-al. Csak a földetérés elõtt pár másodpercel indítottam be a hajtómûvet, külömben futómûtörés lett volna :D, meg persze a fékezõ égetésnél 300 km magasan. http://www.orbithangar.com/download.php?ID=2435 Az orbiter fõ mappájába kell kicsomagolni, ofkorz.
Na ûrsiklóval légkörbe lépés, 192 km-re földetérés cape canaveraltól :D, csináltam egy szépnagy hibát, hogy kicsit túlzásba vittem a bedöntést egyik irányba, és túlságosan elkanyarodtam a bázis felõl, és elszálltam mellette egy csöppet. Nembaj, alakul, elõzõ még 660 km-es távolság volt :) és ha figyelek a döntésre akkor még egész jó lehet. Komoly hogy laza 6 hónap orbiterezés után már delta gliderrel, légkörbe lépve le tudok szállni a bázison hajtómû használat nélkül :D nemsok olyan játék van amit ennyi ideig kell gyakorolni, hogy minden menjen :) és még az ûrsikló hátravan, ezen kívül már csak a hintamanõvert kell megtanulnom.
Utána pedig lesz egy új magyar ûrhajósunk? :) Sztem nem fizetnének rosszul. :D
Na megin próbáltam ûrsiklóval légkörbe lépni, most már csak 16 km kellett volna a kifutópályáig :D és most figyeltem az irányra is, és átrepültem cape canaveral fölött, merthogy a változatosság kedvéért megin túl gyorsan érkeztem, és túlrepültem(nagyon hülyeségeket ír ez az aerobrake mfd néha)... úgyhogy most úgy gondolom, nem a légköri fékezésben csesztem el valamit, hanem a pályáról letérésnél(ha már 3.szor ugyanaz történik). Nem tudja valaki, hogy a valóságban mik a légkörbe lépési paraméterek ûrsiklónál? Belépési szög, milyen távol kezdenek fékezni, hogy letérjenek a pályáról, és mennyi ideig...
Ha az ISS-rõl jönnek vissza akkor az Indiai-Óceán felett Madagaszkár közelében fékeznek kb 100-105m/s-al. Az STS-101 nél itt találod a "deorbit burn" idõpontját: http://www.astronautix.com/details/sts52253.htm Ez csak percre pontos tehát van benne egy kb 450km-es szórás... Amúgy a nagy sebesség nem olyan nagy baj, mert azt egy jól kiszámított fordulóval el lehet koptatni.
Eddig annyit sikerült máshonnan megtudnom, hogy 8000 km távolságra a bázistól szoktak fékezni (AutoFCS is 8030 km-nél kezdi), és kb 89 m/s-el lassítanak.
Ha már közel vagyok nemtudom elkoptatni, mert elkanyarodnék a fenébe. Addig persze folyamatosan döntögettem jobbra barra, de nem volt elég.
SIKERÜLT végre! leszálltam ahogy kell, bár nem néztem a billentyûzetet, és kerékfékezni akartam a kifutópályán, és véletlenül mellényomtam és a baloldali féket nyomtam úgyhogy lecsúsztam az utolsó pár méteren a kifutóról :\
Ja, 1 fokos Belépési szöggel, és 7 fokos anticipationnal sikerült. Eddig 1 fok vs 5 fok volt.
Sziasztok Nekem meg végre sikerült az elsõ olyan orbitális pályát beállítanom amit szerettem volna. Még soha nem volt dolgom szimulátor programmal, de ez valami fantasztikus. Sokat segített az is amiket itt írtatok. Köszi
Na sikerült végre egy majdnem tökéletes légkörbe lépést csinálni ûrsiklóval :) és végre a földetérés után a kinyíló fékernyõ sem rántott le a kifutópályáról :D (bár most is küzdöttem vele kicsit). Annyi hibám volt, hogy kicsit durván értem földet, mert volt egy kis gondom a féklapokkal (a féklap zárást nyomogattam egy ideig a nyitás helyett, mert pont fordítva van kiosztva a billentyûre mint logikus lenne..., így kicsit meredeken értem le). De viszont jó, hogy már mindíg sikerül a belépés és a leszállás ahol kell :) szóval csak gyakorolni kell, és sima ügy :)
Amúgy érdekes, hogy 3 mach-os sebességnél, milyen hirtelen megváltoznak a repülési tulajdonságok :\ nemtom a valóságban is így van-e.
Sokminden megy már szinte minden gubanc nélkül, de a holdat még mindíg nem tudtam pontosan megközelíteni. Nagyon messze vagyok még mindíg tõle.Nem tudja valaki hogyan tudok egy orbitális pályának az értékeit csökkenteni, hogy le tudjak szálnni valahova? Elõre is köszi.
Holdutazásra (is) az IMFD-t használd, azzal pontos lesz minden. A pálya értékeit általában retrograde módban égetéssel (lassítással) tudod csökkenteni :)légkör nélküli égitestnél a bázis közelébe lassítani kell, majd teljesen megállni, ugyancsak retrograde módban, de a bolygó síkjával párhuzamosan, hogy a hover (lebegõ) hajtómûvekkel lassítsd az esést. De mivel a retrograde autopilóta, és a level horizon kizárja egymást, így level horizonban, a hud-on lévõ kereszt felé fordulva tudsz fékezni (a sima kereszt a retrograde irányt jelzi, a kereszt egy körben pedig a pro grade-t, ezek egymással szemben vannak.
Ahol meg légkör is van, használhatod azt is a fékezésre.
Mûködik. Leszállásnál még jól odavágtam a masinát de minden úgy ment ahogy mondtad. Még vagy harmincszor megcsinálom mint a a pályáraállást, s talán ez is menni fog. KÖSZÖNÖM!!!
Én az Arrive MFD-t szoktam használni, ha a leszálláshoz végig a hajtómûvekkel kell fékezni(Hold); légköri fékezésnél pedig az Aerobrake MFD-t hívom segítségül. Egyik sem teljesen pontos de nekem sokat segítenek.
Mindkettõ letölhetõ a www.orbithangar.com-ról
Talán még a dolog technikai részén lehetne csiszolnom holdraszállásnál csak az a baj, hogy ez az imfd nekem nagyon bonyolult és nem igen tudom még használni. Van ennek valami leírása valahol?
Pedig egyszerû. Course részben Off plane transfert akkor kell használni, ha a kiindulási bolygó körül nem a célbolygó keringési síkjában keringesz, planart meg akkor ha azonos síkban. Tangential transfert a bolygó felszínéhez közel keringõ gravitáció nélküli objektumokhoz kell használni (ûrállomás, vagy nagyon kicsi alacsonyan keringõ holdak, pl Deimos, Phobos), de csak pályasík egyeztetés után (RInc= 0.00). Off plane-nél és planarnál megadod a célbolygót targetnek, source-nek meg automatikusan beállítja azt a bolygó ami körüli pályán vagy. A TeJ (Time to Ejection) az indulási idõpontot jelzi, ezt hagyjad ahogy van, mert optimálisra állítja. A TIn (Time to Injection) az érkezési idõpontot jelenti. Ha csökkented tovább tart az út de kevesebb üzemanyag szükséges, ha növeled, akkor nyújtottabb lesz a pályád, gyorsabban érsz oda, több üzemanyagot használ. Amikor beállítottad ezt a részt, visszalépsz a menübe, és elindítod az orbit ejection menüpontot, beállítod forrásnak azt a másik menüpontot amivel kombinálsz, jelenesetben a course-t (a realtime felirat fölött). Ennek segítségével elhagyod a bolygó hatáskörzetét, és mivel a másik menüpontból veszi az adatokat, jó irányban is. Ha elhagytad a hatáskörzetét, megjelenik a "Have a nice voyage!" üzenet. Ekkor visszalész a course menübe, és a source-nek beírsz egy x-et (ez mindíg a saját ûrhajódat jelenti), és akkor már van ebben a menüben is burn vector, és használhatod az auto burnt-t is, csinálsz egy kis pályakorrekciót, és akkor már úton vagy a célod felé. Amikor közeledsz, átállítod a course-t Planet Approach programra (ezt akkor használd ha már az orbit mfd-ben alul középen a G szám felirat nem piros(amikor már a bolygó hatáskörzetében vagy), mert külömben pontatlan lesz. Beállíthatod a megközelítési paramétereket, PeA=periapsis magasságot (pályád legközelebbi pontja a bolygóhoz), és az EqI-t (Equatorial Inclination) a pályád egyenlítõre mért dõlészögét, ha megvan nyomsz egy auto burn-t, vagy a burn vector felé manuálisan égetsz. Aztán átváltod a course részt orbit insert programra, és auto burn, és akkor pályára áll. Megközelítést az fõmenüben lévõ base approach résznél is állíthatsz be, akár úgy hogy át is repüljél a célbázis fölött. Az orbital résznél meg a circularize-el azon a magasságon tudsz akár 0.00000 elliptikusságú pályára állni, amin éppen vagy (ha lehetséges). A Velocity match-al lelassíthatsz a targetnek beadott objektumhoz képesti 0 sebességre. A tangential transfer használatát ebbe a topikba leírtam nem olyan rég, csak meg kell keresni :)
HÚÚÚ ez akütyü tényleg sokat tud. Köszönöm. Ismét van egy kis tanulni való. Ezzel már szerintem menni fog. Bámulatos mennyire vágod ezeket. Malyd megírom hogyan ment. A többi mûszerrel már sikerült megbarátkoznom, amitõl meg rettegtem (pályáraállás) az már szinte eseménytelenül megy. Na hajrá.......
HY! Honnan lehet letölteni nagyfelbontású képeket a Földrõl? Csak hogy szebb legyen a játék. Köszi
www.orbithangar.com
sokminden sikerült, de az iss-re az istenért nem tudok dockolni. Igazábol megközelíteni sem nagyon. 41. Km a legjobb idáig. :((( És az imfd-vel sem tudok elmenni a holdig csk transfer-el de azzal simán. de a marsot meg már nem állítja be.
Kell 0.00 fokos Rinc az iss-hez képest, aztán tangential transferben targetnek beállítod az iss-t, és TEj-t úgy állítod hogy a lejjebb lévõ dis érték a lehetõ legkisebb legyen, és akkor abba a távolságba fogsz érni az iss-hez. Holdra meg off plane transfer, orbit eject használata nélkül, marsra is off plane transfer, orbit eject-el, és have a nice voyage felirat után a source-be(src] x beírás. Ennyi.
Kezdetben érdemes a launchpad parameters fülén kikapcsolni a "nonspherical gravity sources" és a "gravity torque" beállításokat. Az Orbit MFD és az IMFD is könnyebben kezelhetõ lesz.
Légkörbe lépés video ûrsiklóval, tömörítve (idõgyorsítás :) ). 4 és fél perc.
Már egy ideje tudok róla, de ha jól rémlik itt még nem volt róla szó, és kár lenne ha ebbõl az aprócska orbiter rajongói táborból csak ketten tudnának róla. :-)
Hello! Kéne nekem egy kis segítség. DG-vel orbitális pályára állok és visszatérés közben 40 km környékén 40 fokról ledobja az orrát a gép és nem tudom visszahozni, pedig mindent úgy teszek ahogy az orbiter.atw.hu le van írva. Mit lehet ilyenkor tenni? Küldjek visszajátszást? Segítségeteket elõre is megköszönöm.
A DG-vel újabban ilyen gondok vannak, nem lehet 40 fokon tartani az orrát, sõt még 10 fok is nehéz. Én mikor próbáltam, elég sûrûn döntögettem be a gépet, és sikerült a kifutópálya fölött eléggé lelassulni. Amúgy nekem már 60km-en ledobná az orrát normál légkörbe lépésnél. De amikor az 2006-os dg-t kipróbáltam, a basesync mfd-nek sikerült tökhülyeségeket kiírni a bázis helyérõl és negyed földnyivel a bázis elõtt érkeztem volna le :) így pattogtam egy párat a légkörön, hogy elérjem a bázist, és így 4800 m/s-el értem a közelébe (ahol normál belépésnél még simán 7000m/s körül megyek), de 60km-en se tudtam tartani a 40 fokot. Ígyhát inkább ûrsiklóval repkedek :)
Ez a sebességtõl is függ 3000m/s alatt már érdemes fokozatosan csökkenteni az állásszöget, az átesést elkerülendõ. Mondjuk az alap DG RCS-kormányzása tényleg gyenge a 2006-ban. Ezt a DG-III küszöböli csak ki:-)
Amúgy végre sikerült mûködésre bírnom az apollo számítógépét az orbiterben, megcsinálta a TLi-t :D volt kõkemény 10 percem a beállítására, mert 10 perccel a tli elõtt állt pályára (legalábbis az apollo 17 scenario szerint). Most irány a hold: kép
A trandfer mfdben miért nem lehet beállítani a holdon kívül mást? Még a földet sem.
A transfer MFD-t csak egy nagyobb égitest gravitációs terében lehet használni. A Földnél a Holdhoz és az ûrállomásokhoz,a Marsnál a Phoboshoz és a Deimoshoz.
Itt tölthetõ le az IMFD http://koti.mbnet.fi/jarmonik/IMFD421.zip és a Basesync MFD http://koti.mbnet.fi/jarmonik/BaseSyncMFD.zip
Na most kipróbáltam valamit. Felszálltam DGIII-al, cape canaveraról, a holdéval egyezõ keringési síkra álltam. Aztán elindítottam az imfd-t, a map részét egyik oldalon, másikon delta velocity-t. Map-ot beállítottam plan-ra, és elkezdtem állítani a delta velocity-n, és ez látszott is a map mfd-n. Beállíottam úgy hogy a holdhoz érkezzek, és nagyon pontos a cucc! Induláskor volt egy hosszú égetés aztán mikor eltávolodtam a földtõl, de még nem voltam a hold közelében elkezdett kúszni fölfelé a periapsis magasság (itt kicsit pontatlanul számol), úgyhogy RCS égetésekkel (merhogy ez bõven elég volt) megtartottam a kívánt periapsis magasságot, és odaértem a holdhoz, az indulási égetésen kívül, jelentéktelen mennyiségû üzemanyag fogyasztással (2-3 kg rcs üzemanyag)! + nézegettem a map mfd beállításait, és még sokkal pontosabbra lehet állítani (mondjuk eszi is a gépet :)), így akár azt is el lehet érni, hogy csak az indulásnál kelljen égetni hajtómûvet, majd megvárni míg odaérsz a holdhoz :D semmi beavatkozás nem kell.
Megtudná mondani valaki, hogy mi módon lehet azt elérni, hogy az iss és az én apoapsisom ugyan ott legyen? Mivel még mindíg nem megy a dockolás, sehogy sem tudom elcsípni. Még imfd tangential-al sem. Nem tudok sehogysem alacsony DIS értéket beállítani. Csak a phobost tudtam elkapni. Köszönöm az ötleteket.
RInc az nulla, persze. Csak azt nem tudom hogy mekkora és milyen pályára álljak a randevúhoz.
ha mögötte van, alacsonyabbra, ha elõtte akkor magasabbra. Az orbit MFD-n a T értéke jelzi, hogy mennyi idõ alatt teszel meg egy kört, ha beállítod targetnek az ûrállomást, annak is mutatni fogja a köridejét. Ha elõtted van kisebb köridõdnek(alacsonyabb pálya kell lenni, ha mögötted, akkor nagyobb köridõnek(magasabb pálya). De végülis nagyobb köridõnek se kell lenni, kisebb köridõvel is eléred elõbb utóbb, hiszen körpálya :) Az STS-121-nél is az ûrsiklót 250 km-es apoapsis-ra, és 150 km-es periapsis-ra lõtték fel nemsokkal az ISS(~350 km-es pálya) elé, aztán 2 nap alatt beérte az ISS-t, és a megfelelõ idõben (amit a tangential mfd csinálna orbiterben) megnövelték az apoapsist 350 km-re, és elérte az iss-t, és a periapsist is megemelték 350km-re, és aztán dokkolás.
Megpróbálom. Köszönöm.
SIKERÜLT. Azt pontosan nemtudom hogyan de végre sikerült. Mivel elõttem volt ezért ahogy mondtad alacsonyabb pályára álltam, mikor már együtt haladtunk akkor csináltam valamit(nemtom mit) és pár kör mulva ott volt az orrom elõtt.Most begyakorlom hogy tudjam is hogy mit csinálok. Köszi
Valahol le van írva, vagy valaki leírná hogy kell használni az Imfd-t és a BaseSync-et. Köszi
Megtalálod a leírását valahol itt a fórumban. Én is itt tanultam:) Két részben van és igen jól lehet használni.
Történt valakivel valami izgalmas a virtuális ûrben? Én kipróbáltam egy új masinát (issapc). Nagyon könnyû irányítani, próbáljátok ki.
Zsíír kezdem érteni a TransX mûködését, mer eddig aszittem soha nem tudom mûködésre bírni, de már konfigoltam vele holdra free return pályát, meg sima hold felé pályát, és majdnem visszatérõ pályát.
Na igen. A TransX nem takarít fel és nem csinál reggelit ellentétben az IMFD-vel... Csak mutatja a megfelelõ helyet és az idõt. Az iránybeállítást és az idõzítést a felhasználóra hagyja, viszont hintamanõvernél jól jönnek a variálható fokozatok...
A mezei transfer-hez vagy a TransX-hez érdemes a BurtimeCalc 1.2 MFT-t is használni. A transferrõl leolvasod a szükséges sebességet és az elméleti indítási pontig hátralévõ idõt, majd beállítod ezeket a BTC MFD-n és engedélyezed a gyújtás-idõzítést. Ekkor már csak az iránybeállítást kell megcsinálni.
A korrekcióknál a célégitest fokozatát(Encounter) váltom be és ez alapján saccolok irányt és sebességet.
Nekem a transx-bõl egy reset gomb hiányzik, mert ha valamit elrontok, nem igazán lehet törölni. Amúgy a Burtimecalc 1.3-mat próbáltam, az a beállítottnál 2x több dV-t akart égetni(fele olyan lassan csökkent égetés közben a szükséges dV mint a transX-ben)... úgyhogy maradok a manuálisnál. Az Encounter egész pontos, igaz hogy többet vártam, de holdutazáskor +/- 100km-re jól méri a periapsist, valamivel pontosabb mint az imfd.
Hogy lehet elõvarázsolni a robotkart? És hogy lehet (mivel) irányítani? thx
Tévedtem mégsem értem a transx mûködését, sõt úgynézki csak azt értem meg, hogy milyen logikátlanul, és hülyén csinálták meg. Földkörül pályán vagyok, vénuszhoz mennék. Select targetnél benyomok targetnek escapet, majd csinálok egy új lépést, ott targetnek benyomom a vénuszt. Rányomok a vw-re, átáll eject planra, beállítom a pro vel-t, meg az ej date-t úgy hogy a cl app a legkevesebb legyen. Nyomok egy fwd-t, az új lépéshez. Nyomom a VW-t hogy encounterbe álljon, de 100000 km a cl app akárhogy mozgatom. Na ráadtam egy kis ch plane vel-t, és eljutottam 500 km-es periapsishoz (ami folyton növekszik vagy csökken, mert pontatlan). Na mondom oké, akkor nézzük az égetési célkeresztet, meg az idõt hogy mikor kell égetni. Úgy mint a holdutazásnál, nyomom a vw-t hogy elõjöjjön a célkereszt... hát sehol nincs. Matatok mindent, bekapcsolom a manoevre módot. Ok, még mindíg nincs célkereszt. Megnyomom a var-t és elõjön pro vel 0, meg a többi mintha resetelte volna az egészet, közben a megtervezett pálya szépen látszik a másik mfd-n szóval mégsem resetelte nyomom a vw-t visszajönnek az elõzõen beállítitt értékek az eject plannál, de manoevrenél megvannak ugyanazok a beállítások külön. Szóval elvileg újra kéne csinálni az egészet manoevre-ben is. Ilyenkor már érdekelt volna, hogy ha most újra be kell állítani az egészet, akkor eddig mi a jó büdös francot állítgattam? Mire volt jó az a tetves szaggatott vonalos meg zöldvonalos állítgatos dolog? Minek terveztem meg, ha nem lehet használni? Dehát nemtudom újra megtervezni, mert nem látszik a pályámon amit a manoevre-ben állítgatok, csak az amit azon kívül...
Szerintem inkább az IMFD-t használd... A TransX csak a vércukrodat fogja felnyomni. Az IMFD 1xûbb és pontos is. Egyszer elrepültem a Neptun-ig, meg vissza vele. Csak kicsit megöregedett a pilóta közben :))
Az új verzió mennyivel jobb? Mi változott? Még nem próbáltam, de lehet hogy ma felteszem.
Eddig azt használtam, csak rohadtul idegesít, hogy elindulok egy távolabbi bolygó felé, és a Burn time egyszer növekszik egyszer csökken. És soha nem tudom hogy most tényleg letértem a pályáról, és kell korrekció, vagy csak nem tud számolni...
Na most észrevettem, hogy az út feléig nagyon növekszik a burntime, de aztán lecsökken, és olyan 2/3 útnál lemegy a 0-hoz közel, és aztán lassan megint elkezd növekedni. Na ilyenkor kell a korrekció, és így +/- 5000km pontosság megvan. (bár ez se valami pontos.
Jaja, meg outerplanets addon új verziója is :) szép nagy felbontású jupiter textúrák, 62 jupiter hold, 47 szaturnusz hold, 21 uránusz, 13 neptunusz :).
Érdekes lett a patch, nekem elõfordul, hogy eltûnik az ûrhajó, azaz kölsõ nézetben nem látom. Eddig ilyen nem volt. A DeltaGlider III kõkemény! Párszor sikerült elégni vele visszatéréskor...
Nekem nem volt ilyen. Viszont az új ûrsikló nagyon komoly, átvették a shuttle fleetbõl a modellt és a textúrákat, és bekerült egy 3d-s virtual cockpit is, 10 db mûködõ MFD-vel, rakodóteres cuccokhoz vezérlõpanel, több belsõ kameraállás. Már csak a shuttle fleetben lévõ AoA tartó autopilóta kéne, mert így fullos kézi vezérléssel nem valami pontos a légkörbe lépés.