Ez a Coriolis multkor meg urallomas volt az Eliteben. :-)
Érdekes és tanulságos. Nemrég még arra jutottak, hogy a Coriolis-erõt úgy lehet legjobban kivédeni, ha megnöveljük a forgási kör rádiuszát, hiszen így csökkenthetõ az oldalirányú erõ. A probléma az, hogy a számítások szerint ideálisnak az olyan 1km-es átmérõjû forgó szekció tünt. Ekkora ûrállomást/ûrhajót építeni pedig egyenlõre nem reális cél...
tenyleg igy nezett ki amigan az elite-ben az urallomas.
Minthogy a 2001 urodusszeabol vettek at. Meg a Kek Duna keringo is ment ha bekapcsoltad az automata leszallasvezerlot...
Én szívesen részt vennék egy ilyen kísérletben :) Fun dolog lehet.
A Coriolis-erõ F_c = -2m*(w x v), ahol w a forgás vektora (iránya a forgástengely, nagysága a szögsebesség), v az illetõ dolog sebessége a forgó vonatkoztatási rendszerben, m pedig a test tömege. Ez teljesen független a centripretális erõtõl, az e mellett még külön fellép, és ebben az esetben az felelõs a mesterséges gravitációért. Az erõn tehát leginkább a szögsebességgel lehet befolyásolni, ezt pedig - ahogy Cifu is írja - az átmérõ növelésével lehet elérni (mivel a centripretális erõ w(w x r)-rel arányos). Nem kell feltétlen záródó gyûrûre gondolni egy 1 km-es ûrállomás esetén sem, elég egy "súlyzó" alakú pörgõ valami, aminek a két gömbjében lehet élni. Az összekötõ szakasznak nem kellene semmi fontosat tartalmaznia, csak ki kellene bírnia a fellépõ erõket és lehetõvé kellene tennie az állomásra történõ dokkolást. Ez már nem tûnik annyira irreálisnak.
mért nem kérik meg scotty-t hogy kapcsolja be a mesterséges gravitációt ? :]]
Én is ilyesmit tudnék elképzelni, két, egymással ellentétesen lévõ lakószekció, amelyek a forgó "agyra" valamiféle drótkötelekkel (nanocsöves kötelek?) vannak rögzítve, amelyeket ki-be lehet engedni. Az ûrállomás ezen részét behúzott lakómodulokkal bocsátják fel, majd hozzászerelik a kiszolgálómodulokhoz, és szépen lassan elkezdik forgatni, miközben a köteleken kiengedik a lakómodulokat. A kötelek pedig utána a szállítólifteknek szolgálnának kötélpályaként.
Kár hogy még egy ilyen ûrállomás sem várható az elkövetkezõ 10-15 évben... :((
Az ötlet nagyon tuti, tényleg kár, hogy még a "gagyi" ISS-t is alig tudják fenntartani :( Igazából a távolság miatt a szerkezet valójában két ûrállomás lenne, illetve lehetne az egyik oldalon csak emberi felügyeletet nem igénylõ gépek rendszere illetve oxigén, hajtóanyag stb., csak akkor meg a két forgórész súlyának kiegyenlítésére kellene figyelni, mert furcsa mozgásokba kezdhet egy ilyen sokszáztonnás pörgettyû ha nincs kiegyensúlyozva, és akkor a Coriolis hatás lenne a legkisebb gondja az ûrhajósoknak, esetleg valami ronda precesszáló ellipszoid-ciklois pályán hányják majd végig a lakómodult :D Arról nem is szólva ha elszakad a rendszer, az egyik felét parittyaként lövi ki az ûrbe, az ûrhajósok meg ott ülnek dokkolóegység nélkül. Hát nem lenne egyszerû kivitelezni az biztos.
A liftek természetesen csak párhuzamosan mozoghatnának, a kiegyensúlyozásra meg talán valamiféle folyadékos megoldás lehetne a probléma (pár tartály, és köztük áramoltani a folyadékot igény szerint)... Szvsz a kötélszakadás eléggé valószinülten lenne, hacsak nem megismétlõdne a MIR-Progresz karambol... Bár végülis ez esetben "csak" be kell húzni a lakómodulokat a dokkolás elött... :)
Nem lenne egyszerûbb (,ember számára elviselhetõbb) úgy megoldani h az ûrhajó talaja a külsõ körív legyen (mint 1 mókuskerék), így sokkal jobban hasonlítana a gravitációra? Szerintem ez is elég lenne .. De pontosan be lehetne állítani több kisebb szobának a talaját úgy hogy az az eredõ erõre merõleges legyen (a kör sugarára ferdén) és vmi (kör alakú) páternoszter szerû lifttel közlekednének az asztronauták a belsõ körgyûrûn a külsõ szobák között..
Eredetileg ebbõl indultunk, de aztán megállapítottuk, hogy a jelenlegi technikákkal és ráfordításokkal kétséges, hogy belátható idõn belül összeszerel az emberiség egy állomást, aminek 3-4 kilométer hosszú összefüggõ lakóövezete van... ilyen távon már jármûvel kellene közlekedni benne. :)
Nem is lenne értelme hatalmas lakómoduloknak, akkor már kolóniaépítés a Holdon, késõbb pedig a sokkal barátságosabb Marson.
Építesz egy szép holdbázis - csakhogy a hold gravitációja 1/60-ada a földének. Ha kissebb mértékben, de ugyanolyan mellékhatásai vannak ennek, mint a súlytalanságnak (izomsorvadás, kalciumkiválasztódás, stb.). Kicsit vicces, de könnyebb a világûrben a tartós emberi tartózkodás, mint a holdon. :)
Talán mire ebbõl lesz valami, rájönnek, hogy lehet "valódi" gravitációt csinálni (impulzust gerjeszteni, stb.).
1/6 az. Idegen égitesten települni igazából csak akkor és azért éri meg, ha az ott talált anyagokat fel tudod használni. Ha másra nem, falakat húzol fel belõle, pl. a Holdon a kéreg alá építesz bázist. A Hold sajnos nincs elkapatva ebbõl a szempontból, ha találnának rajta egy picike vizet, akkor egész más lenne a helyzet, lenne oxigén meg víz, fény van, energia lenne, növények tudnak nõni, kaja is lenne, elméletben akár független is lehetne a Földtõl. Egy ûrbe települt bázis viszont csak abból tud gazdálkodni, amit a Földrõl felküldenek neki.
Meg a napenergiából.. ami nem semmi. Egy bolygóra élõlényeket telepíteni (plusz a környezetüket kialakítani) több száz év. :(
a sugárzást elfelejted, az ellen is védekezni kell - egy napkitörés, és annyi az egész kolóniának ja, és a meteorbecsapodások! egy egycentis is kinyirhat bárkit, és ott az ilyenek is elérnek a felszinig, nincs miben elégniük
Hiába van napenergia, se kaját, se levegõt, se szerszámokat és pótalkatrészeket nem lehet belõle csinálni :( Ezért van jövõje az idegen bolygókra történõ kitelepülésnek, annak ellenére, hogy a gravitációs problémákkal ott jobban meg kell majd küzdeni. Nem írtam élõlények odatelepítésérõl, ma nincs is olyan égitest elérhetõ közelségben, ahova Föld-szerû életet lehetne telepíteni. Viszont már ma is végeznek már olyan kísérleteket, hogy hogyan lehet teljesen zárt élõ rendszerekkel, amolyan mini-bioszférákkal pusztán napenergia és szervetlen tápanyagok segítéségével megoldani emberek élelemellátását.
Sugárzással és meteorokkal mindenhol számolni kell, ha el akarjuk hagyni a Föld közvetlen környezetét, miért is felejtettem volna el? Ezek ugyancsak az idegen égitestre települt állomás mellett szóló érvek: ott sokkal védettebbek lennének az ûrhajósok ezek ellen, mint egy keringõ egységen.
Talán lehetne ilyen forgó mesterséges gravitációval ellátott állomásokat az idegen égitest felszínén is kialakítani, a felszín alá fúrt gyûrûkkel, mint mondjuk a részecskegyorsítók alagútjai. A "lefelé"-t a centripetális erõ és a bolygó gravitációjának eredõje adná. Elég sok energiát emésztene fel a rendszer folyamatos, kellõen nagy sebességû forgatása, de az ott élõ emberek egészsége érdekében megérné. Kicsit költséges vidámpark lenne, de lehetséges. Mondjatok jobbat :D
Ja, hát ha a Hold felszine alá tennék a "Búgócsigát" akkor tnyleg 2 legyet ütnének 1 csapásra : sugárzásvédelem, alapanyagok a helyszinen, napenergia ( bár csak 14 napos ciklusokban) talán találnak majd valamit, amibõl vizet és oxigént tudnak kivonni....
Ha függõlegesen gondoltad a dolgot, akkor biztos egy lenyûgözõ és ritka élményben lenne részük a bennlakóknak, miközben a forgás során a mesterséges gravitáció mellett lenne egy kis igazi gravitáció ami mindig más irányból hatna rájuk :D
Nemnem, vízszintes vidám parkra gondoltam :) Ha jól gondolom, az erõk eredõje nem változna a forgó rendszerhez képest. Persze lehet hogy van valami effekt, amirõl nem tudok és kizárja, mert még sehol sem olvastam errõl az ötletrõl.
" ha találnának rajta egy picike vizet, akkor egész más lenne a helyzet,"