Bárányfelhõk úsznak a kék égen, olyan békésen és olyan fenségesen nem vesznek tudomást a mi jelentéktelen csatározásainkról – gondolta Dosztojevszkij bármelyik hõse, miközben az eget szemlélte. Aztán tekintete leereszkedett a földre és ágyúkat látott, szabályos sorokba rendezõdött, színes egyenruhás gránátosokat és arrébb prüszkölõ lovaikat visszafogó könnyûlovasokat. Percekkel késõbb már keresve se láthatta volna a felhõket, mert mindent elborít a füst, a láng és a fülsiketítõ csatazaj. Az ágyúk dübörgõ sortüze, süvítõ vasgolyókat köpköd, mely halomra dönti a megzavarhatatlan sorokban menetelõ gyalogságot. Aztán dübörögni kezd a föld és kardjaikat villogtató félelmetes lovasok vágnak rendet az ellenség tömegében. Õk a kozákok. A GSC Game nevû ukrán fejlesztõcsapat játéka ebbe a világba visz el minket. A Cossacks a XVI-XVIII század Európájába repít, ahol 16 nemzet képviselõivel játszhatunk történelmi és kitalált szituációkat.
A Cossacks azon real-time stratégiai játékok közé tartozik, ahol gyûjtögetni és építeni is kell.
Parasztokkal indulunk, akikkel épületeket kell felhúznunk (malom, kovács, városháza, raktár, bánya, laktanya, ágyúöntõ, stb.), majd ezek segítségével - és persze a parasztok munkájával - elkezdjük gyûjteni a nyersanyagokat (fa, élelem, kõ, vas, szén, arany). Ezeknek – mint a többiben – fontos szerepük van a játék során. Ezért érdemes minél több lelõhelyet az uralmunk alá hajtani és meg is védeni: katonákkal, fallal, ágyútornyokkal. Sõt, adott esetben az ellenségtõl elfoglalva. Az elfoglalás (bármely épületet, parasztot és ágyút elfoglalhatunk) rizikós, mert véletlenszerûen vagy megszerezzük, vagy leomlik, meghal. Mindenesetre van esélyünk épségben megszerezni épületeket. Az ágyúkat is érdemes zsákmányolni, mivel nagyon hatásosak és védtelenek közelharcban (persze hülye, aki nem védi az ágyúit katonákkal).
Nagyon sokféle katonai egység van, amik ráadásul függenek az idõtõl – hogy éppen hányadik században tartunk – és a nemzettõl, amelyikkel vagyunk. És persze mindegyik egység másra jobb, mint egy másik. A névadó kozákok például szerintem a legjobbak fegyvertelen parasztok ellen... De a nehézlovasok alakzatban képesek egy modern gránátos sorfalat is áttörni, persze csak ha meg nem tizedeli a soraikat néhány ágyú. A mozsárágyú nem való élõerõ ellen, inkább az épületeket pusztítja, de azt jó nagy hatótávolságból. Úgyhogy ha egyszer csak elkezdik lõni valahonnan egy épületed, és nem látod hogy honnan, akkor az egy adag mozsárágyú lesz, amit érdemes szétugrasztani a könnyûlovasságoddal. Melyet csak többek között érdemes felderítésre használni gyorsasága miatt, sokkal hasznosabb viszont, ha egy nagy csatában az ellenség hátába kerülünk velük, és úgy döntjük el a gyõzelmet. A játék grafikája gyönyörû. Lehet, hogy fejemet veszik az AoE-fanek, de szerintem sokkal szebb. Az épületek és az egységek finom kidolgozása, színpompás megjelenése. A táj, az épületek, az egységek mind csodaszépek. És együtt még inkább: egy város a kiépítettségében szintén lenyûgözõ. Ezt csak kiegészítik a füst és robbanás effektek, az egységek mozgása, bár nem jobb, mint az AoE-ben, de az összhatás gyönyörû. Persze igazán 1024x768-ban a klassz. (Cossack leírás annó)
Elõkerült egy falat Cossacks II: Napoleonic Wars videó. A GSC Game World (a S.T.A.L.K.E.R alkotói) ezúttal is kitettek magukért, a játék nagyon ígéretes. A címébõl bizonyára sokan kitaláltátok, Napóleon korába kalauzol minket, és a hat nagyhatalom (Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország, Egyiptom, Franciaország és Ausztria) egyikét vezetve kell kivívnunk gyõzelmünket. A videót itt találjátok