te nem olvastad az itteni hozzászólásaimat, és megint csak a megtestesült gonoszt látod abban, aki akárcsak 1 picit is egyet mer érteni egy kritikával :) sebaj, amíg itt éled ki a gyûlöleted addig nem ártasz senkinek.
Ja ! AZ akkori irodalmi-társadalmi elvárásoknak meg MÉGANNYIRA sem felelt meg a könyv, de szerintem ezt Tolkien már akkor is leszarta, ígyhát mi is nyugodtan leszarhatjuk (mármint az elvárásokat) !
én nem tartom annak :) ugyanúgy érdekel, hogy miért ír egy író úgy egy könyvet ahogyan, ahogy az is érdekel, hogy miért mûködik egy atomerõmû, vagy miért van az embereknek szüksége vallásra...
:)))))) akkor arra vagyok kíváncsi miért hiszi azt :o)
akit nem érdekelnek mindezek, az meg 1.) nem olvassa el a kritikát 2.) elkezdi, rájön, hogy nem neki szól, és nem olvassa végig 3.) végigolvassa, és tovább nem foglalkozik vele, hiszen õt nem érdekli
.....
és van olyan, akinek bár semmi jó nem származik belõle, nekiáll anyázni, holott nem neki íródott.
Itt egyesek el vannak tévedve... Nem az a hülyeség, ami le van írva a Gyûrûk Urában. Hanem. Tolkien, mint ÍRÓ, nem éppen volt jó, stílusa, és irodalmi vénája elég gyenge még a kortársakéhoz képest is, hiába a prûd viktoriánus ideje alatt élt és írt. A probléma még, hogy hiába remek a fantáziája, hiába talált ki millió szép és érdekes dolgot, a jellemábrázolásában és az értékrendjében valóban komoly hibák vannak. Ennyirõl van szó, s nem másról. Remélem a szerényebb képességûek is felfogják, és nem kezdenek értelmetlen vitába.
Jómagam is rajongója vagyok a Gyûrûk Urának, olvastam a könyvet is, a filmet is láttam, sõt játszom is Gyûrûk Ura kártyajátékot. Itt amirõl szó esett, és amiben én, mint rajongó is egyetértettem, hogy Tolkien nagyszerû nyelvészprofesszor volt, nagyszerû dolgokat alkotott és talált ki, de a tálalás - vagyis ahogy ezeket megírta - nem éppen volt irodalmi és életszagú. Valóban a leírások nyerssége, egyhangúsága monoton érzést vált ki az emberbõl, és igaz az, hogy a karakterek leírásában és jellemábrázolásában sem jeleskedik. És a fekete-fehér világnézet is ott van mint hiba, valamint az értékrendekben is akadnak buktatók. Természetesen ettõl még nagy a mû, és ha olykor nehézkesen is, de kiérezhetõk a mögöttes komolyabb gondolatok is. De valljuk be, gyakran gondoltátok ti is úgy, hogy jaj istenem mikor lesz már vége ennek a száraz, stílustalan leírásnak?...
az utolsó 4-5 mondat az csak úgy általánosságban, vagy az is nekem? :)
szerintem irodalmi elemzés még a szájtépésen kívül nem vitte elõre egy tapodtat se a világot... más az amikor valakik véleményt cserélnek egy dologról - ez hasznos közösségi tevékenység-, de analizálni AZT amit nem lehet... pazarlása az észnek és az idõnek szerintem...
A cikk olvasás közben néha úgy éreztem, hogy Renyié úr szándékosan fogalmazott erõsebben, hogy még inkább "odavágokmégtolkiennekisvazze" legyen a kritika :S (szvsz nem marad le persze ;))
Énnem ! Nekem végig tetszett anno elsõ olvasatra ! Azabaj, hogy nagyon gyorsan olvasok (anyámtól örököltem), így ez sem tartott sokáig, még így sem ! Nameg Árpi bácsi még az amúgy uncsi részeket is kissé megszínesíti sajátos stílusával !
"1. Baromságok vannak az írásban, bolhából elefántot csinálva.. 2. A pozitív dolgok természetesen nem szerepelnek benne" A cikknek nem is volt célja, hogy a "pozitív dolgok" szerepeljenek benne, az már szerepelt elég helyen, sokkal inkább rámutatni a hibáira.
Vazeg meggyõztetek ! Megyek haza oszt úgy tûzre hányom ezt a szemetet, mint egy kezdõ náci a szakácskönyvet ! Égjen ez a sz@r, hát hol van ez Andersentõl he ?!! Gyúrunk ?!!
Még szerencse. Én is csak azért olvastam végig, mert Árpi bácsi sok helyütt szebben megírta. Beleolvastam egy angol verzióba is. 50 oldalig bírtam, belelapoztam hátrébb is, ott sem volt jobb.
Nem azt mondtam, hogy nekem nem tetszett, mert igenis tetszett. De valóban kevésbé szórakoztató, mint pl. egy Vavyan Fable regény. Tehát az inkább a probléma, hogy amit õ kitalált, még szebben elõ lehetett volna adni, akár mese, akár nem. És tényleg egy kis romantikát is lehetett volna belevinni, hiszen sok mesében van szerelmi szál is, ami színesíti a történetet, és legalább ad olyan látszatot, hogy a szereplõknek mély érzelmeik vannak.
Rezsõ drága: "Hm fordítva gondolom, aki ezzel a cikkel a legkisebb formában is egyetért azon látszik hogy szart sem ért a Gyûrük Ura világából enyhén foglamazva: )" Ejj, be szép távkiértékelés :) No, de akkor mesélj, mit kell rajta érteni? Mi az, ami bármilyen eddig leírt fantáziavilágnál értékesebbé, nagyobbá teszi? "Ezen nincs mit magyarázni: aki olvasta a Tolkien könyveket annak értetõdö: minden egyes sora egy nagy hülyeség az írásnak. Hm?" Biztos vagyok benne, hogy bennem van a hiba, de én hiába olvastam Tolkien könyveket (novellákat, esszéket, stb.), nem értem, hogy miért "hülyeség minden egyes sora az írásnak". Segítesz?
Nem, nem utálom szívbõl, és ez a topik elvileg nagyon nem is errõl szólna... A cikket vitaindítónak szántam, de úgy látom, inkább "úristen, itt valamirõl rosszat írnak, amirõl még soha, hát küldjük el õket a faszba" reakciókat váltott ki. Bocsánat, nem kellett volna... Szvsz zárni kéne a topicot...
ehhh... nem érted mit akarok mondani. Szép mese, nagyon jó mese. Csak kicsit túlságosan fekete-fehér és kopottas. Mehetett volna bele kicsit több szín és élet.
Mire ez a stílus? Most komolyan azért nézel le néhányunkat, mert nem érezzük át A Gyûrûk Urából áradó szellemiséget, és így a dolog objektív részét próbáljuk megfogni?
Persze, az ember utólag mindig okos, meg jobbat tud, emiatt kicsit szégyellem is magam, hogy itt kritizálok, aki még egy értelmes mondatot sem tud írni, nemhogy egy regényt... :)
Az irodalmi elemzések is, ahogyan a legtöbb ilyen, pontosan a fejlõdést szolgálja: valamit kiértékelve, és így a hibákra rámutatva nem követjük el mégegyszer :)
Nah, azt mondtam én is, hogy "hiába olvastam jópár Tolkien-alkotást, még nem értem, hogy miért hülyeségek a CIKK sorai..." Ezért kértem segítséget, hogy én is megérthessem "a Gyûrûk Ura világot"
De gustibus non est disputandum ;) Ha férfiben is bejön, akkor ajánlom Wayne Chapman mûveit, de amúgy ha a fentezit is kedveled, akkor most jött ki egy fentezi-vevien-fébl könyv: Indira Mylestól a Sorsvetõ :D
Egyszerûen aki ilyen cikket ír, az nem érzi át, nem érti az egész könyv lényegét , Tolkien mester által teremtett világot, mert egyszerûen ez sugárzik az egész cikkébõl, eleve ez a nagy negatív hozzáállás.. Tipikus kritikus.
Egyébként szvsz a cikk nagy része feleslegesen problémákon rágódik: mérnincstöbbnõ/mérígyviselkedik stb.... Amihez hozzászólnék az csak a hobbitok leszólása. Most õszintén milyen legyen egy békésen élõ, egyszerû, jókedélyû nép négy kalandra induló fiatal tagja? Többször felvetõdik, hogy miért Frodó a Gyûrû hordozója, és miért tart vele a többi hobbit és erre szvsz megkapjuk a megfelelõ magyarázatot. Nem tudom, hogy mit tartott volna alternatív megoldásnak a t. cikkíró. Esetleg Frodó másfélkezes karddal aprítja az orkokat, mellette Samu a farmon tanult pusztakezes nindzsatechnikával lefegyverzi õket, Pippin és Trufa pedig mágikus csatában legyõzik Szauront, végül a Gyûrût hazaviszik Csavardi Tatának aki ásót kovácsol belõle...