Véleményem szerint az az igazságos, ha nincs túlvilág. Mert, ha van, akkor az itteni maga a menyország. Egyetlen egy ember sincs, aki ne követett volna el bûnt:))
Az Én a saját gondolataim által létezik, magyarán az öntudatom vagyok, ha ezt elveszítem, véglegesen akkor a testem hiába "él" még tovább az ÉN már halott. Az agyhalál esetén elõfordulhat, hogy az ember más szervei még elég hoszú ideig mûködõképesek maradnak... A gondolkodás szerve az agy, ha megszünik mûködni, a gondolataink is megszünnek, ezzel együtt az ember "lelke" is, hiszen az csak a gondolatai által létezik...
Hát érdekes. Elképzelhetõ, hogy a dédid szelleme egy ideig ottmaradt abban a házban. Ez olyankor szokott elõfordulni, amikor a léleknek valami dolga van, vagy figyelmeztetni akar valamire. Velem is történtek ilyek a nagyanyámmal.
Szerintem van Meny Ország isés a lelkünk felkerûl oda és egy idõután újjászületünk. Dédim is meghalt és 40 napig az othonában volt a lelke. pl.: Úgy kapcsolódott fel a tv a Csongrád tv-re(Az volt az az adó amit legtöbször nézett), hogy a kapcsoló nem is volt a tévé közelében. Na erre mit mondtok?
gondolom azért nem veszed a véleményemet túl komolyan és ez így helyes is
köszike! azért nagyon, de nagyon...."már a gyökérnél több"-én meg!!
egy igazságot nem lehet vitatkozva megérteni. csak úgy ha alázatosan tudakozódik az ember egy taítómestertõl és lemond az egójáról. ergó ha ez a topic egy vita, akkor itt nincs helye tanításnak.
Az idézet a Lankavatara szutrából való, rövid jelentése, hogy az emberek vagy a halál utáni nemlétben hisznek, vagy pedig egy szubsztanciális állandó lélekben, ami a halál után megmarad. Egyes buddhista iskolák mindkettõ nézetet helytelenítik.
Ha nem tudod felfogni, akkor mibõl gondolod, hogy semmi lesz?
"Még egyszer Mahamati, a hatrétû tudatosság rendszerének kialvásáról; a bolondok és az éretlenek a Nihilizmus tanításához menekülnek, és a raktározó tudatosság meg-nem-értése miatt az Örökkévalóság tanításához [Ezt vélik belelátni.]. Azonban a felszabadulás csak úgy érhetõ el, ha az egyén saját gondolataiban (sva-mati), pontosan ez a megkülönböztetés szûnik meg."
.....de azért, ha frankón ilyen ütemben nõl az életszínvonal, van lehetõség a megtapasztalásra XDDD.....vagyis.....:)))))
"de... Én tudok egyet. Jézus."
Viccesek ezek az "Isten", meg "Jézus", meg "lélek" baromságok! Amikor valaki meghal, akkor kész, vége. Nincs semmilyen lélekvándorlás, meg szellemek, meg fasztudja. Mivel az ember nem képes bizonyos dolgokat felfogni(például a végtelent, a halált), ezért kitalál ilyen elképesztõ népbuditó baromságokat, hogy biztonságban érezze magát a halál után! Aki ennyire hisz az ilyen egyházi baromságoknak, annak javaslom adja oda nekik minden hónapban a fizetését, és remélje, hogy nem jut a pokolba!
senki nem tudja mi van a halál után mivel nem tud beszélni róla:DD
...lezárul egy fejezet
a halál után nincs semmi. azért találták ki a vallásokat, mert nem tudták elképzelni a semmit. most se tudják. de aki gondolkozik rájön, hogy hülyeség az összes... sztem
mondjuk két topic is van, amibe ezek inkább illenének:
zoli: Velem is szokott ilyen lenni, fõleg ha sokat gondolok a másnapi teendõimre, pl. ha valahova utazni fogok, és idõben kell felébredni, akkor vekker elõtt ébredek mindig 5-10 perccel. Ha tudom, hogy úgyis van, aki felébresztene, akkor be sem állítom a vekkert, és felébredek idõben ébresztés nélkül. :-)
degenerator: Velem akkor szokott lenni ilyen, hogy rúgok egyet, mikor még nem álmodok, csak éppen a határon vagyok. Akkor általában fel is riadok saját magamtól. Vicces, mikor családi idillként fekszünk hárman, négyen a nappaliban este, erre hirtelen egy akkorát rúgok, hogy felriadok tõle, akkor mindig elpirulok, a többiek meg csak mosolyognak rám. :-) Akkor gyakoribb ez, mikor elõtte túlhajtom magam, pl. focizok 3-4 órát.
Na de hogy jött ez a halálhoz..
elalvásos dologhoz: volt már olyan, hogy tudatosult bennem álmomban, hogy álmodok, és fel akartam kelni. és, felkeltem. vagy, ha rugok egyet álmomban, ilyesféle dolgot csinálok, azt a testem is csinálja...
A felébredéses dologhoz: velem ritkán az fordul elõ, h tudom hány óra van amikor hirtelen felkelek:) nemtudom h hogyan, csak úgy.Aztán lehet h véletlen az egész. Nemrég olyan is volt h 4-5 napig minden éjjel, felébredtem másfél óránként, persze nem másodpercre pontosan de akkor is érdekes
Jaj hogy hullnanak le az ujjaid Mikike, hogy ne tudnal mindig hulyeseget irni. Te is belatod gondolom hogy nem voltal a halaba, nem tertel onnan vissza, de megis jobban tudod ezt(tobb fogalmad van :PPP)
Mielott folytatnad valami abszolut okossaggal, szolok NEM KEREK az alaptalan, pusztan ugyszint elmeleti siku vallasi/bibliai magyarazatodbol
Szabad egy kamikaze beszólást tegyek? :) Csak úgy topik cime alapján?! :)
A halál után nincs semmi, meghalsz, eltemetnek, a kukacok elõször kirágják a koporsódat, aztán meg téged :) Nem is, már még elõbb, mert a már bennünk levõk megesznek korábban :)
Kösziii :)
Húha! Azt úgy olvastam, nagyon nehéz megcsinálni, én még csak ott járok, hogy csak egy bizonyos cselekedet után sikerül az ébredés. Hogy érthetõ legyek: mielõtt elaludnék nekidõlök annyiszor a párnámnak, amikor felakarok kelni.
Ja, én is voltam ilyen bemutatón, és azóta foglalkozom a tudatom képességeivel. Néha olyan is sikerül, hogy elalvás elõtt koncentrálok arra, mikor akarok felkelni, de még nem megy valami nagyon jól.
ja. velem is volt ilyen. Csak jó erõsen gondoltam elalvás elõtt vmire és azzal álmodtam. Meg hogy felébredtem, de olyan jó volt az álom, hogy visszaaludtam és továbbálmodtam. :) Meg tudatos álom, amikor álmomban tudtam, hogy álmodom.
Ma már nem olyan gyakoriak. Ha utána írnám, és gondolnám, hogy sajnos, akkor talán valamivel közelebb lennék hozzá, hogy újra tapasztaljam ezeket. :-) De nem kell most..
Köszi a kiigazítást, bár velem akkor szokott történni ilyen, ha elalvás elõtt gondolok valamire. A fekete macskáról meg annyit, hogy nem a macska hozza a szerencsétlenséget, hanem az, hogy az emberek régen azt kezdték el mondani, hogy a fekete macska szerencsétlenséget hoz. Ez annyira beivódott az ember tudatába, hogy maga a ,,tévhit" okozza a bajt, magyarán: Az ember magát hajszolja bele a szerencsétlenségbe, ha belehajszolja!:D
"Mi késztet rá arra, hogy azt álmodd, amit elalvás elõtt akartál álmodni? " -Rosszul van megfogalmazva a kérdés. A késztetés maga az, hogy akarsz valamit álmodni.
1, Visszatérve a szerencsehozó dolgokra: Én mindig vártam, hogy valami balszerencsém legyen, miután átment elõttem a fekete macska, azt soha nem jött el. Valószínûleg sem a macska, sem a tudat nem csinálja.. Ugyanis ha befolyásolni lehetne, nem szerencsének hívnánk.
2, A tudatos álom nem az, amikor elalvás elõtt koncentrálsz valamire, aztán azt álmodod. De hogy miért történik? Mert nyilván befolyásolod az erõs koncentrációval azt, hogy mit álmodj. De nem tudom, ebben mi látszik ennyire furának. Senki nem beszélt arról, hogy az álmok véletlenszerûek lennének.
A tudatos álom Nagyon gyakran mûködik (nekem legalábbis). Az például mitõl van? Mi késztet rá arra, hogy azt álmodd, amit elalvás elõtt akartál álmodni?
Én ezeket a dolgokat kipróbálgattam, amiket felsoroltam, többnyire sikerrel. Valójában semmit nem tudsz megváltoztatni a tudatoddal, csak neked tûnik úgy.
Egyébként a kabalákkal, szerencsehozó dolgokkal, mifenékkel is érdekes dolgokat csinálhatsz. Ha például kártyázol, van valami plüssakármid, ami szerinted szerencsét hoz, és sikerül a kártyázás többször is, de csak vele, akkor azt mi csinálja? Az ember azt hiszi, hogy emiatt van szerencséje. Vagy ezt mi csinálja, ha nem a tudatod?
Körülnézel a szobádban. Na erre képes az emberi tudat. Mindenre, amit az ember alkotott.
Nem ezt csak azért írtam, hogy megmutassam,mire képes az ember tudata.
De mást is lehet vele csinálni. Például a tárgyakat képzeletben felmelegítheted, vagy a fájdalmadat csökkentheted, a zenét lehalkíthatod, de persze valóságban nem változik semmi, csak neked tûnik úgy, mintha...
Amúgy akik ezeket csinálták, azok kicsit másképp gondolták a karmát, stb.
Gondolod majd halál után is labdázni fogsz, vagy hogy jött ez ide? :)
Na már jó régen voltam itt, úgyhogy jópár oldalt kellett elolvasnom.
Amióta utoljára itt voltam sokminden történt az álláspontommal.
Voltam többek közt egy bemutatón, ahol az ember tudatát használták fel különbözõ dolgokra. A legérdekesebb az az volt, amikor bekötötték egyikük szemét és monták neki hogy rúgjon bele a labdába. Azt nem mondták neki, hogy hol van. És rögtön elsõre belerúgott! Aztán bárki a közönségbõl elrakhatta a labdát, õ megtalálta és belerúgott! Elõször azt hittem,hogy csak betanulták, de aztán kiderült, hogy nem!