Talán, mert másképp nem tudom elképzelni =) kicsit késõbb megpróbálhatjuk még bõvebben is, csak most mennem kell =) úgy kb 3 óra múlva "re" =)
Hali, szerintem lényegében igen, mert ha nincs görbület, akkor ott gravitáció sincs. Bár, mivel a görbület a gravitáció (ami + a tömeg miatt van) egyik tulajdonsága... Még a végén a fórum Nóbel dijat kap fizikából :)
Lenne egy kérdésem: Nem tud vki vmit a GUT(?)-elmélet állásáról és jelenlegi magyarázatairól? Mert tudtommal az elektromágneses, gyenge és erõs kölcsönhatásokat részecskék kicserélése okozza(?), idézi elõ(?), kíséri vagy mi, és a taszítás teljesen ok így, már amennyit hallottam rendesen errõl, de a vonzást hogy magyarázzák részecskék kicserélésével?
A gravitáció+térgörbület témához csak annyit, hogy ez egy kicsit fura jelenség, ugyanis a tömeg "görbíti" a téridõt, ami az általunk gravitációnak nevezett vmihez vezet, namost (ha jól emlékszem) a gyursuló testeknél vmi hasonló hatás van, az egész kérdéskör nagy, tagja a tömeg-energia ekvivalencia is stb... elég sokminden következik a relativitás-elméletbõl , olyanok, amikre Einstein nem is gondolt, vagy éppen kizárt, de ugyebár, fantáziával a relativitás-elmélet egyik-másik tétele, mondjuk a fénysebesség határsebességvolta nem éppen kedvelt az emberi agy számára, az embernek van egy olyasfajta rossz érzése (legalábbis nekem), hogy az univerzum "végtelen", van olyan, hogy végtelen, és akkor a sebességben miért nincs tetszõlegesen nagy?bla...bla...bla... filózok, filózok ma délután a tér szerkezetén gondolkodtam, meg a kölcsönhatásokon, töltéseken...
Szerinted mechanikus ütközéssel magyarázzák a taszítást. Na ne... :)
vmi hasonló: van a két elektron, és ahogy közelednek egymáshoz, a két elektron körüli fantomrészecskék ütköznek a másik elektronnal, vagy annak fatomrészecskéivel, és így gyakorlatilag, a két elektron kicserél egy fotont, és voilá, létrejött a taszítás na ez eddig ok is lenne, de a vonzásnál ilyenkor mi a jó b***s fene van? és egyébként is, mindenféle ismeretterjesztõ könyvben, mindíg csak a taszítást (ütközést) veszik elõ, mint kölcsönhatást, és nem olvastam még sajna sehol sem mélyrehatóan a különféle mezõkrõl, hatásmechanizmusaikról, ..., mindíg csak részecskék így, meg részecskék úgy, de mi a fene az elektromágneses-gyenge-erõs-kölcsönhatás? Mert az addig ok, hogy részecskecsere, de az miért eredményez vonzást?
Semmilyen fantomrészecskék nem ütköznek. De ha úgy is lenne, hogy adnák vissza az impulzust a gazdájuknak? Egyszerûen fotont cserélnek. Ez adja át az egyiknek a másiktól az energiát.Mindegy hogy elektron-elektron vagy proton-elektronról van szó. Mindig fotont cserélnek. A gyenge kölcsönhatásnál is egy /3 db/ a foton családjába tartozó részecske kicserélõdése játszik szerepet, csak ennek van tömege. Azért is különbözik annyira a két kölcsönhatás. Ezek a W+ W- Z0. Az erõsnél meg a gluonok a közvetítõk.
A baj ott van, hogy te a megtapasztalható mechanikai világképeddel akarod megérteni és megmagyarázni a kvatumvilágot. Megsúgom ezt így nem lehet. A kettõnek nem sok köze van egymáshoz. Mások a törvényeik. Ez olyasmi mint az embereknek is van egyfajta viselkedésük , meg a belõlük felépülõ társadalmi rendszereknek is van. A kettõ még hasonlít is egymásra, de mégis alapvetõen más. Nincs olyan , hogy minden rendszernek ugyanazon törvények alapján kell mûködniük. Van a GUT , a nagy egyesített elmélet, de én inkább azt hiszem, valami teljesen újjat fognak a subkvark világban találni, ami még a kvantumfizikánál is furcsább lesz.
Zavar hogy a fénysebesség határsebesség? Az szerintem zavaróbb, hogy ha bármilyen sebességgel is távolodsz egy fényforrástól, a kibocsájtott fény sebességét hozzád képest is mindig c-nek méred.
Na pont ez az, mechanika, miért nem lehet, vmi mást mondani. Ok- hogy fotont cserélnek, csak leírtam inkább egy bonyolultabb megfogalmazást. Egyébként tényleg: mindenféle kekeckedés nélkül: mi határozza meg a fotonaok által átadott energia által kiváltott impulzusváltozás irányát? ÉN csak erre az egy dologra lennék kiváncsi, de nagyon, mert mint mondtam, egyetlen bajom, hogy nem olvastam, hallottam még semmi normálisat, csak ilyen félválról odalököttet, minthogy közvetítõrészecskét cserélnek, na de én arra is kíváncsi lenék, hogy miért cserélik ki? és hogy a közvetítõrészecskék hogyan változtatják meg a kölcsönható részecskék viselkedését. Csak ennyit kérek. Megpróbálok közben utánanézni Wiki-ben, remélem találok vmit.
A GUT-hoz kellene a graviton. Az meg nincs meg. Ráadásul a gravitáció legjobb leírását az általános relativitás adja, ami teljesen más matematikát használ mint a kvantummechanika.
Ezzel a témával a QED, kvantum elektrodinamika foglalkozik.
Nagyon leegyszerûsítve a válasz: azért viselkedik fordítva a pozitron, mert vehetjük egy idõben visszafele haladó elektronnak. A fizikában szokás mindig az éppen legmegfelelõbb modell alkalmazása, pl sokszor elég a fényt elektromágneses hullámnak venni, nem kell mindig a kvantummechanikai leírása.
Egyébként az utóbbi fél órában a Wikit bújtam, pontosabban a kölcsönhatás kulcsszóra kiadott keresési eredményeket. Érdekes, de továbbra sem találtam semmi olyat, amit igazán kerestem.
a pozitív tömeg a pozitív(???)(melyik melyik?) görbületet okozza nem? a görbület miért okoz vonzást. Egyébként a Wikin vki megemlítette az egyik cikkben, hogy Tela már gondolkodottt egyfajta dinamikus gravitációelméleten. Nem tud vki errõl vmit?
van egy nagyon jó ötletem: újra átböngészem majd a Wikit, ha elvégeztem az egyetemet, de minimum leérettségiztem, mert egyszerûen érthetetlen némelyik kifejezés, illetve igen bonyolultan íírták le egyesek a legnagyobb baj pedig az, hogy semmi jót nem talált, mait felfoghattam volna
Errõl már máshol sok vita fojt, attól hogy leírunk valamit érteni is fogjuk. Én megismertem a relativitást elég jól, a kvantummechanikát eléggé.
És értem miért esik le az alma? Miért mérek a fénynél mindig c-t? Akármit is kavarok? Honnan tudja két kvantum-entangled foton, milyen állapotú a másik? Hogy megy át egy foton több helyen?
Te tudod? Mert én nem. Hiába tudom leírni, nem értem...
Most is azt írod, magyarázni, pedig csak matematikai leírásról van szó. A kvantummechanika a QED a QCD nagyon pontos matematikai leírást ad a világunkról, amivel elõre kiszámíthatóak lesznek az események. De semmit nem mond arról, pl hogy mi egy részecske hullámfüggvénye. Nem is igazán valószínûség. Valami. De mi? Nem tudsz olyan kisérletet mondani ahol magát a hullámfüggvényt tapasztaljuk meg. Csak egy eszköz? Valós valami? Vagy a relativitás. Az egyik legszebb leírása a világ mûködésének, de maga Einstein se tudta mit is jelentenek konkrétan a képletek. Mi az a téridõ?
A kvantum törlés késleltetett választással nagyjából úgy mûködik, hogy egy kettõsrésen áthaladó fotonból az egyik résnél EPR csatolt párt generálunk, ami két entangled foton fele akkora frekivel mint az eredeti. Ezekbõl az egyiket interferenciába hozzuk egy ernyõn az elsõ résen áthaladó sugárral.Mint tudjuk, ha valamelyik résnél elkapjuk a fotont, megszünik az interferenciakép. Na itt nem nyúlunk az ernyõ fele haladó sugarakba, csak a harmadik foton kapjuk el. Az interferencia viszont ekkor is meg fog szünni. Azzal hogy elkapjuk vagy nem a harmadik foton, meghatározzuk, hogy az eredeti fotonunk amikor átment a résen részecske tulajdonságott mutatott vagy hullám tulajdonságot. Sõt elvégezték úgy is a kisérletet, hogy a harmadik fotont jóval az elsõ ernyõbe csapódása után kapták el. Befolyásolták a múltat.
Sajnos információt nem lehet a múltba küldeni, mert kisérletileg a koincidencia mérése miatt csak úgy oldható meg az interferenciakép detektálása, ha egyenként kapjuk el az ernyõ helyén a fotonokat, majd miután megnéztük melyiknek kaptuk el a párját, azután áll össze a maradékból az interferenciakép. Tehát a kisérletet végzõ személy számára nincs kauzitássértés.
Az interferenciakép SZÁMÁRA csak a harmadik foton elkapása után áll össze.
De könnyen belátható, hogy az ernyõn az elkapott fotonok a mérés pillanatától fixálódnak, vagyis ténylegesen a múltat befolyásoljuk azzal, hogy elkapjuk-e a párját vagy nem.
Talán azért van, mert kos vagyok, mindig magyaráznék valamit, ... A lényeg valami olyasmi, hogy mindanyian eggyek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.. legalábbis én ide jutottam el, amikor elgondolkodtam ezeken a dolgokon...
káoszelmélet? MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG láttátok a Pillangó effektust c. filmet? az jó volt:-) egyébként tényleg elég érdekes a tudomány határmezsgyéje (vagy hogy írják?) a The Ultimate Question of Life, The Universe and Everything-et nem igazán fogjuk megválaszolni (még a kérdésig sem jutottunk el), de már közelítünk hozzá "a világ egyszerûbb, mint gondolnánk" a matekot egyébként tényleg hozzáigazítják a valósághoz, de az elméletet nem, az vagy mûködik vagy nem, a matek csak arra való, hogy számszerû és pontos legyen, tehát jobban ellenõrizhetõ legyen az eredmény, az hogy mi történik pontosan, már csak sokadlagos kérdés. a matek az effektus leírására használható max., de az elmélet a lényeg, szépen és egyszerûen meg kell magyarûzni majdnem mindent, na aki ezt megteszi az egy nagy koponya lesz, nagyobb, mint bárki, de nem biztos, hogy tudatosan, lehet autista lesz, és rajzokon keresztül mutatja meg a nagy igazság egy lényeges részét ...stb...bla-bla-bla...filo-filo-filo...he-he-he...s.a.t. na inkább abbahagyom mert nem lenne sohase vége
gyorsan leírom felejtés elõtt: mikor nézegettem legutóbb a Wiki-t, az jött le, hogy a GUT elég jól mûködik, csak egyetlen baja, hogy még nem redukálta egyetlen eyenletbe az erõs és az elektrogyenge kölcsönhatást, egyébként azt is észrevettem, hogy a GUT-ban nincs benne a gravitáció, mert az már egy következõ szint: a TOE-"Minden Dolgok Elmélete" asszem Theory Of Everything érdekes mi, én meg azt hittem a GUT-ban benne van a gravitáció is, pedig nem! remélem hamarosan olvasok vmit a TOE-re adott válaszokról
"De én mindig azt mondom, nem a képletek miatt olyan a valóság amilyen. A képletek lettek a valósághoz igazítva.
Miért vonza a Föld a dolgokat? Mert megteheti. Ez van. Miért kék az ég? Csak. Õszintén , nem mindegy... :))))))"
Minden itt kezdõdik. Ezeket a kérdéseket tettük föl kisgyerek korunkban, és ezek egy életen át végigkísérnek. Hopp... most görgettem egy hozzászólással feljebb, és látom, ugyanezt írta le tomcat. A magyarázat soha nem lehet kielégítõ, és elég mély bölcsességre vall, amikor valaki ezt felismeri. Tegnap vagy tegnap elõtt úgy ébredtem, hogy amikor elindultam a fürdõszoba felé elgondolkodtam, hogy mi késztet minket születésre, különlétre, arra, hogy úgy lássuk ezt az univerzumot, mint ahogy látjuk, érzékszerveken, öntudatunkon keresztül, onnan, ahonnan a gondolatok, ahonnan a képletek jönnek. Nem lenne egyszerûbb ezek nélkül? A világ miért nem tudott volna egyszerûen nem létezni? Mi oka van létezésre nemlétezés helyett? Van egyáltalán az érzékelt formáknak valóságtartalmuk, vagy mindez csak káprázat, és a valóság ezek mögött áll? Az a helyzet, hogy a világ magában nem tudja magát létezõnek, vagy nemlétezõnek nyilvánítani, csak mi. De mi is a világba tartozunk, szigorúbban véve nem különbözünk tõle, akkor megszülettünk, hogy megismerjük magunkat? A "miért" egy régi paradoxon, vajon a világ nem tudja, miért létezik.
Most belegondoltam, hogy mit is jelent a "mindegy" szó. Szerintetek? Az értés értésre, a látás látásra, az érzés érzésre.. korlátozza a valóságot, mi lényegi van a valóságban? Itt a "csak" nem fölényeskedést jelent, ahogy kivettem, hanem valami sokkal mélyebbet, valami bölcset. A képlet a valóság megnyilvánulása, akkor oda jutunk, mint ha két tükröt állítanánk egymással szembe, mert vajon ki akarja leírni a valóságot, talán saját maga.. Ma azzal foglalkozunk, hogy hogy írhatnánk le minél jobban a valóságot, de elõbb azt kéne megismerni, aki le akarja írni a valóságot, mert talán abban minden benne van, ezek a kérdések mind onnan jönnek, ahonnan a válaszok. tomcat 207-es hozzászólását olvasva: "A lényeg valami olyasmi, hogy MINDannyian EGYek vagyunk és befolyásolunk, befolyásolva vagyunk.." -egy kis játék a szavakkal. Már kétszer ébredtem így, mint ha nem lennék külön semmitõl, és attól függetlenül, hogy láttam menni az autót lent az utcát, mint ha ez a mozgás nem is történne. Legkönnyebben ezt úgy tudom megfogalmazni, hogy nem állt fönt megfigyelõ és megfigyelt kettõssége, és most mégis könnyen írok róla úgy, mint én tapasztalatom, valójában nem-tapasztalás volt.
"matekot egyébként tényleg hozzáigazítják a valósághoz, de az elméletet nem, az vagy mûködik vagy nem, a matek csak arra való, hogy számszerû és pontos legyen"
A matek az elmélet meg minden gondolatod a valóság megtapasztalásából származik. Szokták mondani, hogy a matematika saját törvényei alapján mûködik, és hogy milyen fantasztikusan le lehet vele írni a világot. Hát persze, mivel nem magától fejlõdik, hanem az emberi logika szerint, amit pedig a valóság alakított ki. Egy elmélet matematikai része nem kiegészítése, hanem az alapja. Lásd pl a relativitás. Ezt szavakba lehet önteni, de az már messze nem olyan mint a matek. Olyasmi , mint a programban a megjegyzés. Jó ha van, könnyeben igazodik el rajta aki nem szokott a matekhoz, de anélkül is fut a program. :DDDD
Na ez már pszichológia. Látom az aláírásod. Te ezt keresed mindenben. Nem jó ragaszkodni egy gondolathoz, azután megerõsítést keresni rá. Itt inkább maradjunk a fizikánál.
Einstein min gondolkozott van 10 évig? Hogy nevezze el a teret meg az idõt. Nem. Hogy lehet matematikailag leírni azt , hogy minden egyenletesen mozgó rendszer számára ugyan olyanok a természeti törvények. Miután meglett, jött persze egy másik gondolat, mivan ha minden gyorsuló rendszerre is kiterjesztjük ezt. Ebbõl lett az általános relativitás és a gravitáció leírása. De ha nem találták volna meg a képleteket, még mindig nem lenne olyan hogy relativitás. Csak egy kósza gondolat lenne: 'mi lenne ha le tudnánk írni pl az elektromágnesességet minden mozgó és gyorsuló rendszerben egy képlettel'...
Attól függ, milyen értelemben szerepel szótáradban a véletlen szó. :-)
Nem tudatosan, nem filozófiai szempontból raktam be ezt az idézetet, egyszerûen a kedvenc számomból szerettem volna idézni valamit, aztán bentfelejtettem, és ahogy telt-múlt az idõ, elkezdtem rajta gondolkodni, már nem is volt kedvem kivenni, mert találónak éreztem. Ebbõl a szempontból véletlen. Én is ugyanúgy rácsodálkoztam erre a véletlenre. De hogy azóta nem változtattam rajta, az tudatos. :-)
Szerintem mondasz valamit, mivel a szemünka milliárdos nagyságrendû információból csak valami 2000 dolgoz fel! Egyébként mért, is nem lehet a képlet és a valóság azonos?
Mondj valamit, ami Te vagy, ami maga a minõsítõ, és nem a minõsítõ minõsítése. :-) "Ki kérdez?" - Bármit mondasz az nem te vagy, hanem egy minõsítés.
Hogy mi ennek az oka, azt már pár ezer éve tudott dolog, de ez nem ebbe a topicba tartozik. bár..:)
A program fut, de ha van egy képlet, abból vissza tudod fejteni az elméletet? Mert szerintem nem. A matek arra való, hogy meghatározott legyen, hogy pontosan írjuk le, az a végsõ forma, az a kristály, a gyémánt, de nincs gyémánt szénatomok nélkül, meg kovalens kötések nélkül. stb...stb
most olvastam a #212tõl... nem tudom, de nekem amit írtál szabi, abból nekem nagyban úgy jött le mintha be lennél szívva =D ...na viccen kívül...nem hiunném, h szerencsés a világról azt mondani h "gondolkodik"..meghogy "tud". Soraidat olvasva valami olyan ilyesmi érzés kapott el...én nem hiszem h a világ "tudatosan" keletkezett...szerintem csakis azért oyan az univerzum, amilyen, mert valamikor olyanok voltak a körülmények, hogy ilyennek kell most lennie...szerintem azért volr õsrobbanás /ha ugyancsak õsrabbanás volt/, mert olyanok voltak a körülmények, h annak kelett megtörténnie, minek meg kelett...és másképp nem lehetett volna, mot pedig azért nincs is másképp. Szerintem a kérdés maga annyi, h milyenek voltak a körülmények...habár ezzel a gondolattal talán soha nem jutnánk a végére semminek se... Mindenesetre én erre a kérdésre keresem a választ...hogy mik is azok a "tényezõk", melyek a világot abba a kerékvágásba kényszerítik és -tették... Habár mikor az ember elgondolkodik a gondolatain, akkor csak a saját belsõ állapotától függ, h mit hogyan lát...és lehet, h egy olyan helyzetbe, mint amilyenbe szabi volt ugyanézt mondanám...
azért mert tul hülyék vagyunk ahhoz hogy ezt megértsük és megfejtsuk, vagy egy új elméletet vessünk be.
Igen, 100 év alatt már tovább kellett volna lépni, de nem...
hát épp ez az, én pl. inkább hiszek abban, hogy gyakorlatilag nem létezett, mert mondjuk (nekem nagyon szimpi): a tér végtelenül görbült, így az idõ végtelenül lassan telt, erre lehet azt mondani, hogy tekinthetõ nem létezõnek az idõ, mert nem telt, na erre én azt mondom, hogy, ha nem létezõnek nyilvánítjuk az idõt, akkor még rosszabb a helyzet a robanást kiváltó tényezõk utáni kutatásban
Ha egy dolog tudatlanul müködik akkor a környezete befolyásolja. Valaminek ki kelett váltania, az eseményeket mivel megtörténtek... Tegyük fel h az õsrobbanást kiváltatto valami...de elõtte is ha volt valami, annak a kezdetét is ki kelett váltania valaminek...és így a végtelenségig is mehetnénk, ami nekem speciel nem tetszik, mert a végtelent nem tudom elképzelni... Ha viszont azt mondjuk, h az õsrobbanás elõtt semi sem volt...hát akkor sem vagyunkl túl jó helyzetbe, mert én azt sem tudom elképzelni, h semi sincs...aztán abból lesz valami... szal perpill xarba vagyok az õsrobbanással, mert igazából sehogyse akarja mindezt a gyomrom bevenni... vagy netán van más alternatíva?... Volt egyszer a spektrumon valami idiótaság...=)...a "tõkéletes világegyetem" címmel...vagy valami iesmi volt, már nem rémlik...ott hallottam elõször az M - ~mindenség~ - elméletrõl, meg a bránjairól...ott valami oasmit mondtak, hogy a világegyetem kezdete elõtt két ien brán "összeért", vagy mi...és abból lett az õsrobbanás.. hát eléggé darabos amire vissza emlékszek...esetleg valai pls...
Pár tízévvelez elõtt akik kitalálták a húrokat, meg a bránokat elkápráztatták a fizikusokat, micsoda elmélet született. Azóta se mondott olyat az elmélet, ami miatt elõléphetne használható elméletté. Sok fizikus kételkedik benne, többek közt a sok dimenzió miatt. Ha nem produkál olyan jóslatot , amit más elméletek nem, akkor nem sokat ér. Két brán összeért ? .. akkor már két akarmi is lehetett .. :DDD
Star Trek Voyager- Omega directive asszem, abban van egy olyan, hogy van ez az omega-molekula nevû vmi, ami egy igen fura dolog Borg kísérletezett vele, szerintük ez a tökély, mivel igencsak tökéletes szerkezetû a stabil változata az anyagnak, és vmi harmonikus sugárzással kell stabilizálni. Pár milla borg dolgozó meghalt a kísérletek során, mert az anyag igen instabil, és nagyon nagy energiákat tárol. Ennek egyik szemléltetéseként felhoztak egy eltitkolt kísérletet, melyben a Föderáció elõállított egyetlen egy darab molekulát, az összeomlott, és teljesen tönkretette a szubteret a környéken. Azóta van az omega-direktíva (melyrõl csak a kapitányoktól felfele tudnak) ez a direktíva kimondja, hogy ha találnak ilyen anyagot, azonnal ártalmatlanítani kell. Na és ott volt egy olyan, hogy a molekula hatását látva egyes tudósok arra afeltevésre jutottak, hogy jópár ilyen molekula lehetett az õsrobbanáskor, de összeomlottak, namost, ha beleássuk magunkat a ST-féle szubtérelméletbe és Einsteinen alapuló térszemléletébe, rájöhetünk, hogy az Omega valójában "kisimítja" a teret, így a szubtérre gyakorolt hatása és az Õsrobbanásban, vmint a felfúvódásban levõ szerepe megmagyarázható kb ennyi, úgy éreztem teljes képet kell adjak:-)
Jó a sci-fi íróknak, mert saját világot teremthetnek...csak néha ragaszkodni kéne a valósághoz is...dehát a sci-fi ezért sci-fi ;).habár sokszor "megjósolnak" dolgokat, mint most is... nekem valamiért egyik ien ûrsorozat sem teccik =) pedig haverom odavan érte, szal láttam egy csomót (fõleg a csillagkapuért 0_0)... na mind1 ....még nem tudom hovatenni egyelõre az omega molekuládat =) ...de legalább már tudom h miaz ;)
a sci-fi jó, a sci-fi finom, a sci-fi különleges... szeretem a sci-fi-t, segít gondolkozni sokszor, és fõleg elgondolkodtatt, egy jó sci-fi sorozat nem a technológiáról szól és mégis ki van benne dolgozva, az amirõl szól, az meg érdekes egyébként sok-sok fizikus nézi a Star Treket, és nagy emberek, többen azért szeretik a legjobban, mert megpróbál a lehetõ legjobban a jelenlegi tudományon alapulni de isten [Q:-)] ments, hogy megpróbáljalak megtéríteni, majd haverod megteszi idõvel egyébként mire gondoltál, mikor ezt írtad: "habár sokszor "megjósolnak" dolgokat, mint most is..."???
hát...ööö...én mondjuk Nostradamus írásait is sci-finek veszem =D na jó nem erre gondoltam... Nem tudom, csak bennem van ez az érzés...de nem igazán tudom, h miért=)..sokszor megesik velem... Mondjuk Jules Verne megjósolta a tengeralattjárót,stb... szerintem valami iesmire...