Igazán a kvarkok az érdekesek, A többi vagy mezon és akkor két kvarkból áll, vagy barion akkor háromból, vagy lepton akkor meg olyan mint az elektron csak nehezebb. Az elektron és a kvarkok is pontszerûnek látszanak nagyenergiájú ütközéseknél. A lényegi külömbség, hogy a kvarkok töltése 1/3 vagy ennek többszöröse. De szabad kvarkot még senki nem látott, úgyhogy lehetnek akár az elektron valamilyen különleges állapotai.
"és így a végtelenségig is mehetnénk, ami nekem speciel nem tetszik, mert a végtelent nem tudom elképzelni..."
Tényleg, majdnem. Te ilyenekre emléxel?
A bránokkal azonkívül, hogy túl sok dimenzió kell nekik még az a problémám, hogy valamilyen kisebb egységekbõl kell állniuk, amelyek ráadásul kötesben vannak egymással. Csak így lehetnek képesek rezgésre. Ez se tetszik.
Miért kéne nekik kisebb egységekbõl állniuk? Meg szerintem nem is sok az a 11 dimenzió, képzeld el szegénypontnak milyen sok már a mi négyünk is:-), huh
Képzelj el egy tavat, ami végtelen mélységû, és Te a víztükröt nézed, ami a végesség benyomását kelti. Látod a víz felszínét, és nem tudod fölfogni, hogy a végtelennek az eleje, közepe és vége is végtelen, így a víz felszínének végessége csak káprázat. Amirõl írtam, az a víztükör túlfelétõl számíttatik, amiben nincs se kezdet, se közép, se vég. Ugyanilyen természetû a világ is.
Minden rezgést végez=kissebb egységekbõl áll, :) szuperhúr elmélet, persze tudom nincs bebizonyítva de jól hangzik...:)
Az csak játék a matematikával. Hogy rezegne valami ami egy? :D Ha a húrelmélet igaz is lesz, nem azt jelenti, hogy a húrok a legkisebb egységek. Akkor nagy valószínûséggel lesznek kisebb valamik.
M-elmélet szerint, ha jól emlékszem vannak a Calabi-Yau (vagy milyen) terek, és azok töltik ki az univerzumot, metszéspontjaik meg különbözõ tulajdonságokat határoznak meg, azokkal meg a részecskék határozhatók meg, bla...bla...bla mondjuk már elég régóta csak a matekkal trükköznek, hogy megtalálják a mindenség elméletét:-)
Elég baj az .. :D
Mármint hogy vanna olyan terek :D
mondani kellett vmit arra, hogy mi rejlik a képlet mögött:-)
Lehet , hogy a két érthetetlen elmélet , a relativitás és a kvantummechnakika csak a gépekre érvényes ??? :)))))))))
érdekes lenne:-)) mondjuk az fura, hogy olyan már a fizikaóránk, mint egy vicc, a tanár már nem érti mirõl beszélek, pedig érthetõ és csak háttér:-)(a megértést szolgálja számomra) meg már mintha vmi nem lenne rendben az agyával, memóvesztés, logikai érzék gyengülése? vmi nincs rendben kérdés: a Lorentz-erõnél tök mindegy, hogy milyen az indukcióvonalak és az áramerõsség által bezárt szög, az iránya az erõnek ugyanaz marad?
Amint látod ha v=1,0,0 és B=0,0,1 az eredmény 0,1,0 . Ha most v=1,0,x az eredmény iránya változatlan.
Ezért mozog körpályán a töltés mágneses mezõben.
CSK1 :DDD
Na ezt kerestem, töltött részecskék mozgása mágneses térben.
Nem úgy értem, hogy mindíg merûleges-e, hanem, hogy merre merõleges, mert ugye ugyanarra az egyenesre fekve (?) a vektorok két irányt vehetnek fel. Tehát a jobbkézszabály irányokra is vonatkozik, vagy csak egyenesekre és az erõ irányára?
a harmadik nem teljesen világos, konkrétan egyébként azt kérdezném, hogy tök mindegy-e az indukcióvektor és a sebesség/áramerõsség által bezárt szög a keletkezõ erõhatás irányára nézve? Konkrétan: mindegy, hogy az áramerõsség/sebesség vektora (a síkon, felülrõl nézve) az óramutató példáján élve: a hatos elõtt vagy után van, ha az indukcióvektor a tizenkettes felé mutat????? [elég hülyén fejezem ki, mi?]
Igen hülén :P Ha jól értem, akkor mindegy. pl ha kicsit lefele mutat a sebességvektor, akkor is ugyanolyan sugarú körpályán fog menni az elektron csak közbe lefele is megy, vagyis spirálba, dugóhúzóba fog zuhanni.
hu, várjál, ezen gondolkozni kell a középsõ koordináta adja a közös sík helyzetét, ugye? az 1,0,0 és a 0,0,1 tehát a síkon 1,0 ill. 0,1 a 0,1,0 pedig ezekre merõleges és az 1,0,x-ben ott van az az 1-es, ami már "elkötelezi" a vektort a tengely (B) vmelyik oldalára, tehát, ha -1,0,x az a tengely (B) másik oldalán van, és az erõ iránya ellentétes, vagy sem?
feladom, összevissza ír ill. nem csak annyi lenne, mindegy hogy B és I/v mekkora szöget zár be, ha az általuk meghatározott síkot vesszük az x,y síknak, akkor feltéve, hogy Q>0, F z-tengellyel párhuzamos komponense mindíg >0??? a második ábrát fegyelembevéve, ahonnan származtatva az ottani F iránya a pozitív a z-tengelyen
Ha a v=1,0,x, akkor az x azt jelenti hogy a helyére bármit is írsz , nem változik az eredményvektor iránya. A B=0,0,1 vektorral pedig x tõl függõen a v más és más szöget fog bezárni.
Rajzol le , úgy érthetõbb.
nem volt teljesen egyértelmû elsõre és csak tisztázni akartam egy belsõ hülye hang számára is, mert az nem hitt a szemének:-) kösz a türelmet
nekem igazából az 1-essel van gondom, mert ugye a középsõ 0, már egy síkot jelent, de ha az egyik másik koordináta + vagy -, akkor az már a tengely által két részre osztott síkon kijelöli valamelyik felet, "amely felé" irányul a vektor, huh, és függ-e ettõl az F iránya? összefoglalva: ha a lapon bármelyik irányba rajzolgatjuk is a B-t ill. a v-t, az F mindíg felfelé fog állni, a Q-tól függõ nagysággal, ha Q>0 vagy sem, én ezt akartam kérdezni
A nulla nem jelent síkot. Minden vektor jelölhet egy síkot, ha az a lapra merõleges vektor. A kérdésedre a válasz ott van a képen. Az ha a sebesség a csuklódtól felfele mutat a B pedig elõre akkor az eredményvektort a hüvelykujjad jelöli ki. Nincs olyan, hogy a B hátrafele mutat. Olyankor megfordulsz te is és persze a hüvelykujjad az elõbbihez képest minuszba lesz. De nem a szöget változtattad, hanem a B irányát.
És olyan sincs hogy a sebesség lefele mutat... akkor fejre kell állnod..:)))))
Most elkezdek játszani a kezemmel, majdcsak rájövök.
A te szavaiddal, ha egy síkon forgatod a B is és a v-t is , akkor bizony átfordulhat a negatív irányba az eredmény.
ha jól értem, akkor rájöttem, és megintcsak megnyugtattam azt a kis kotnyelest. papíros pl.-nél maradva: B adott, v meg akárhova mutathat, az F akkoris felfele fog mutatni, ha Q>0, ugye jól gondolom?
a hüvelyk (F), mutató ujj(B) a meghatározott egymáshoz képest, és a középsõ (v) iránya mindegy? (a B,v által meghatározott síkon), mert a mutatóujjamhoz képest van meghatározva a hüvelyk
Mondtam v mindig felfele a csuklódhoz képest. Én máshogy szoktam mutatni, valahogy így
h*lye ujjak! mindíg csak az egyik ujjam állásán változtatok, a nem megemlített állandó. 1. ha a középsõ ujjam nem befele mutat, hanem kitekerem, akkor is a hüvelykem mutatja meg az F irányát? 2. ha a mutatóujjam hátrafele állna, F mínuszba menne át? 3. ha Q<0, akkor a hüvelykem fordítva állna, igaz?
Az a lényeg, hogy nem tudod kitekerni, olyankor meg kell fordulnod az egész testeddel. Ez akkor van ha a B hátrafele mutat hozzád képest. Szerintem pihenj mert ez most nem fog menni, tudom mi kavar meg.
Azért megpróbálom lerajzolni ...
az ujjaim:-) meg a koordinátarendszerbeli végtelen lehetõség:-)
A piros a sebesség a kék a B a zöld az eredmény. Az alsó három képen megfordul a zöld, de te is...
legyen a tengelyek pozitív iránya: x jobbra y magad felé z felfele koordináták sorrendje: (x;y;z) Q>0 B ill. v koordinátái (x;y;0), F-é pedig (0;0;z) ezen feltételek mellett: ha B x-koordinátája <0, függetlenül v koordinátáitól, F z-koordinátája mindíg>0 F pedig=Q*B*v*sin(B és v egyenesei által bezárt szög) a képletben Q, B, v, és a szinuszos-tag is >0, mivel függetlenek az iránytól? az irányt nem határozza meg, csak Q és a jobbkézszabály, melyben a hüvelyk azt az irányt jelöli, mikor Q>0, és a mutatóujj elõrefele mutat, a középsõ ujj helyzete viszont mindegy
visszavonva minden ujjas példa, értem már, összekevertem a v-t és az F-et ujjakban
Tehát B mindíg az F által meghatározható síkon van, és onnan nézve, amerre az F mutat, mindíg bal oldalon, a v által meghatározható jobb és bal irány alapján???
Valahogy így, Jól megtudod kavarni. Én lerajzoltam, jobban elmondani nemtom.
Szerintem még mindig kavarod. Többször leírtam, ha a v felfele mutat a B pedig elõre, akkor igen, az F balra. Nincs olyan, hogy a B neked hátrafele mutat. Ez világkoordinátába lehet, de te akkor megfordulsz, emiatt neked az eredo F mindig balra lesz.
vektorok... :) áá ez engem nem köt le :) Még szerencsém, mert lám, Tiberius hogy belekavarodott.
pont ezt írtam, csak 90 fokkal más szemszögbõl ha v felfele mutat, meghatároz egy jobb és egy bal oldalt, és a B és az F szépen beáll derékszögekbe (vagy oda képezzük õket trigonometriával) hozzád képest ha F balra mutat, B elõre ha F hátrafele mutat, B balra ha F jobbra mutat, B hátrafele ha F elõre mutat, B jobbra mindeközben v felfele mutat, ha v lefele mutat: és F balra, akkor B hátrafele és F hátrafele mutat, akkor B jobbra és F jobbra mutat, akkor B elõre és F elõre mutat, akkor B balra kicsavartam a kezem rendesen:-) ez mind megfelel az általad felvázolt ábráknak asszem érthetõen leírtam, de nyugtasson meg annyi, hogy már értem, csak nem tom rendesen leírni:-(
Szerintem inkább térjünk vissza a fõ témára: Gravitáció vs. kvantummechanika Mi okozza a gravitációt? Hogyan írható le a gravitációs mezõ? Van-e vmiféle egységes mezõ-dinamika (Tesla óta dolgozott-e rajta vki)? Indítványozom, hogy adjunk teret néhány sci-fi-ben található elméleti résznek is, illetve akár sajáttal is. Szerintem legközelebb pénteken leszek hosszabban fent.
bocsi, de hogy most eltérek, de ezt nem értem... "Light Moving So Fast It Goes Backwards"