Öt gyûrû legendája, de már franc se tudja ki irta, kölcsönbe kaptam anno mind a 7 kötetet.
az szerepjáték?
Én a nagy könyv szavazán Dosztojevszkij Bûn és Bûnhõdését, valamint Kertész Sorstalanságát választottam... Nagyon sajnálom, hogy nem lehet minimum 3 könyvet jelölni, mert ez az egy iszonyat kevés, talán nem is döntöttem jól, annyi jó könyv van, hogy cska na... Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdés: úgy gondolkodtam, hogy azokat a könyveket kéne választanom, amik a legnagyobb hatással voltak rám, és abban az idõszakomban, mikor olvastam, Raszkolnyikov gondolkodásmódja nagyban hatott az enyémre is. (a külföldi kategóriában a másik esélyesem még Huxley Szép új világa volt) Kertész Sorstalanság: Az indok hasonló, teljesen megváltoztatta a haláltáborokról alkotott elképzelésemet ez a regény, stílusa pedig egyedi!!!4
szvsz az nem Öt gyûrû legendája, hanem Öt gyûrû könyve (Go rin no sho) és Mijamoto Muszasi írta, elég távol áll a szerepjátéktól, a kardforgatásról ír benne
Én most akarom elolvasni a sorstalanságot, a száz év magyányt, és az agy elõre bejelentett gyilkosság krónikáját.
És persze az Elit alakulatot
Ambrose, Stephen E. (1936-): Elit alakulat : a 101. légideszant-hadosztály 506. ezrede E századának útja Normandiától Hitler Sasfészkéig
Egyszerûen tetszett. A történet is, a stílus is, az egész arról szól, hogy a sátán új "hadjáratba" kezd a Föld megszerzéséért, ezért ideküldi a szolgáit, hogy tegyenek rendetlenséget :-) Isten válaszul visszaküld Jézust, Buddhát és Twetzatcoatl-t (lehet, hogy rosszul írom), Jézus egy rocker, Budddha egy bõrfej, míg az indián Tollas kígyó egy kutya testében születik újjá. Van benne mutánsvadászat is meg minden, tessék nagyon elolvasni :-)
Hmm, a Száz év magányt kb két éve olvastam, épp ma kezdem újra az Egy elõre bejelentett gyilkosság krónikáját meg tegnap kezdtem el olvasni, és ma fejeztem be Jóah könyv, bár nem tudom, hogy miért erre kapta a nobelt..
Nézd, én nem olvastam sok Marquezt (Száz év magány, Szerelem kolera idején, Ezredes úrnak nincs aki írjon, Egy elõre bejelentett gyilkosság krónikája), de én azt mondom, hogy a Szerelem kolera idején talán jobb volt... Ugyanakkor ez meg egyedibb ^o) huhh, nehéz kérdés, lehet mégis erre adtam volna éni s
nem kedvenc, de magyar könyv egyáltalán nem jutott eszembe a szavazáskor, így Szepes Mária: Vörös Oroszlán-t írtam be, mivel az volt az elsõ ezo (és jó) könyv amit olvastam ti a magyarokhoz mit írtatok be?
külföldihez ment a Frank Herbert: Dûne, gyerekkoromban vagy 3szor végignyomtam
1965-öt mutattak a naptárak, amikor Gabriel, az író, Mercedes, a feleség, és a gyerekek nyaralni indultak Acapulcóba.
Éppen kiértek a sztrádára, amikor a férj, az akkor már tizenöt éve írással foglalkozó, ám inkább csak újságíróként, jó tollú riporterként ismert Garcia Marquez leállította az autót. Ott, az autó volánjánál világosodott meg elõtte egy történet. Egy történet, és az is, hogy miként akarja elmesélni.
Úgy, ahogyan a nagyanyja mesélte hosszú órákon át az õ történeteit, a családi legendákat. Csodákat és hétköznapokat, mágiát és babonát, halált és szerelmeket sorakoztatva egymás után a legkézenfekvõbb természetességgel. Visszafordultak, zálogba adták a néhány hónapja vásárolt autót, hogy hat hónapig, amíg a mû megírása tart, megélhessenek belõle. A pénz elfogyott, a hat hónapból másfél év lett, de a regény elkészült. Adott hitelt a hentes, a zöldséges, a háztulajdonos.
Mercedes, a feleség küldte el postán a kéziratot a Sudamericana Kiadónak. Az író elõzõ könyveibõl ezer példány körül tudtak eladni, most a kiadó úgy számolt, hogy öt, vagy akár nyolcezer kötetet is megvesznek majd az olvasók.
Aztán az elsõ kiadás mindössze két hét alatt fogyott el egyetlen városban, Buenos Airesben. Megszületett a huszadik századi irodalom egyik legnagyobb hatású regénye, a Száz év magány. Lenyûgözõ családtörténet, a fékevesztett szerelmek és az elviselhetetlen magány költészete, az emberiség mítosza, a vágyak és az ösztönök tobzódása, mágikus realizmus, a civilizáció históriája…
Efféle, és hasonló meghatározásokkal illették már számtalanszor az elragadtatott olvasók e regényt. Valóban: a Száz év magányban megunhatatlanul és kimeríthetetlenül keveredik irónia és erotika, mágia és babona, halál és élet. A generációk sorát kormányzó családanya, Ursula Iguarán alakja éppúgy a regényen túlnövõ jelképpé lett, mint a szeretetlenség magányába süllyedõ Aurelianó Buendia ezredes figurája. Igen, Gabriel Garcia Marquez zseniális mûve alighanem a világ irodalmának egyik legismertebb és leginkább szeretett könyve.
A megjelenése óta eltelt közel ötven év alatt lefordították szinte minden szóba jöhetõ nyelvre, s ma már azt is tudjuk, hogy a Száz év magány óta íródó irodalom, sõt, a modern mûvészet is más volna e regény nélkül. Igaz, Garcia Marquez meglehetõs szkepszissel viszonyul ehhez az életét felkavaró, elsöprõ sikerhez.
„Nagyon veszélyesnek tartom, hogy fölfedezzem, hogy mi az oka, hogy egy könyvet, amelyet csak néhány barátomra gondolva írtam, úgy vesznek a világon mindenütt, mint a forró virslit.”- mondja egy önéletrajzi vallomásában. Csakhogy, tegyük hozzá, szerencsére, minden mû a megszületése után már a saját életét éli. Lehet az író számára (Hemingway szavaival) „halott oroszlán”, s lehet ugyanakkor a dél-amerikai irodalom megismertetõje a nagyvilágban, immár nemzedékek számára az egyik legfontosabb könyv.
Öröm, életfilozófia, útmutató és tanító. Garcia Marquez egyébként maga is élénken érdeklõdik a társmûvészetek, például a film iránt, és saját bevallása szerint valósággal látja a hõseit. Mégis, aligha lehet véletlen, hogy zseniális mûvei a filmvásznon fakóbbak lettek, mint a könyvlapokon. E remekmûvek anyaga ugyanis a nyelv, a mondatok...
magyarhoz Kertész Imre Sorstalanságját írtam. igaz, csak filmen láttam ami tudom hogy nem ugyanaz de így is tetszett(: lehet hogy egyszer elolvasom ha eljutok addig. külföldinek Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban[/i[ c könyvét írtam. Nem rég olvstam és nagyon tetszett.
és az mirõl szól?
necsak címeket írjatok
Terry Goodkind: Az elso szabaly
Az én kedvenc regényem, ami a legnagyobb hatással volt rám az Robert Merle: Malevil c. mûve. A könyv arról szól, hogy a 70-es években Franciaországra atombombát dobnak le. Az indíték nem ismert, a könyv nem politizál. A fõhõs "tanyáját" hívták Malevilnek, amely egy nagy szikla alatt terült el. A fõhõs és néhány barátja épp a pincében tartózkodott, amikor a bomba robbant, így nagy nehezen, de túlélték. A regény az újrakezdésrõl szól, amikor a teljesen nulláról kell mindent elkezdeni, megszervezni az életet, hiszen ember, állat, növény minden elpusztult a támadás következtében. Aztán a történet tovább bonyolódik: találnak túlélõket, többek között nõket, akikkel elkezdik megszervezni az "újraszaporodást", valamint a környezõ településeken életben maradt lakókkal vívnak harcot a földekért.
Nagyon érdekes mû, aki igazán izgalmas történetet akar olvasni annak ajánlom figyelmébe.
hm érdekes
mármint könyvben
Hú de király vagy! Ezt olvastam a honvédségnél úgy tíz éve és elfelejtettem a címét, de most egybõl beugrott, ahogy itt olvastam. Holnap rohanok is megvenni!
úúúú, a Bûn és Bûnhõdés (nem azért mrt kötelezõ volt és véresre szoptam a faszt miatta), de az tényleg egy bûnhõdés. Tragikus szerintem, magánvélemény de nekem nagyon nem tetszett, se a szerkezete, se a történet, se az az önsajnálat ami van benne. egyszerûen boprzalmas
amúgy szegyen de egy olyan magyar konyvet se tudtam beirni amivel ugy voltam, hogy na az most tenyleg jo volt...
(Karpati Andor: Kurvajot csaknem irhatom be:))
Dé gustibus non est disputandum (Ízlések és pofonok ;))... A szerkezetben szvsz semmi különös nincs, a történet egyedi (egy gyilkos lélekrajza), az önsajnálat pedig megegyezik az elõbbivel ;)
Aki esetleg nem tudná Gerald Durell, egy híres természettudós volt, aki a világháborúk idején Korfu szigetén élte gyermekkorát, elég népes családjával.
Az éj trológiája; A hajnal trilógiája. 2 könyv, de a sztori folytatásos bennük.
nekem is az a kedvencem (Robert Merle : Malevil)!!!!:) nagyon jó, nagyon érdekes! nekem ez volt az elsõ ijen "utópisztikus" könyv amit olvastam - nem fantasy - és nagyon elgondolkodtatott, és olvasmányos is!!!
másik nagy kedvencem a Vámos Miklós: Apák könyve - nagyon megható, méj érzésekrõl, értékekrõl szól. generációkon keresztül írja le az apai vérvonalat egy bizonyos családban. Simán kötelezõ olvasmánnyá tenném mindkettõt pl a kincskeresõ kisködmön helyett...
Ja, és gratulálok a topiknyitónak, mert végre egy értelmes (kultúr)topik!!!!!
A legcsodálatosabb könyv: Székely János (John Pen)-Kísértés.
cselekmény, ajánló?????
Székely János (John Pen)-Kísértés
A Kísértés elõször angol nyelven jelent meg Amerikában, és szerzõje, a híres, Oscar-díjas hollywoodi forgatókönyvíró.
A könyv a húszas évek magyar társadalmának sorskérdéseivel birkózik. Hõse, Béla, egy mosónõ törvénytelen fia, 14 éves, amikor a falusi viszontagságai után Pestre jön, hogy serdülõ ifjúként kettõs megvilágításban ismerkedjék az élettel: korán érlelõ külvárosi tapasztalatok nyomán, és a luxusszálloda fülledt,fojtott szférájában, ahol liftesfiúként különös, vonzó-taszító, megkavaró kalandok sodrába kerül...
Filmet is készítettek belõle.
Csodálatos hangulata van a történetnek. Feledhetetlen...
Konkrét kedvenc nincs, már csak a merõben különbözõ témák miatt sem...de néhány ami így eszembe jut:
Seneca: De Ira (A haragról) J.Bodin: Az államról M.Bakunyin: Államiság és anarchia Arisztotelész: Nikomakhoszi etika Arisztotelész: Politika
Asimovtól alapítvány sorozat Philip K. Dick novellák Alfred Bester: Tigris! Tigris! Kim Stanley Robinson: Vörös Mars Nemere könyvek
1001 éjszaka meséi
stb...
nah 30.000 forint értékben rendeltem könyvet a KELLO-n
jópár ajánlott belekerült
Köszi az eddigi tippeket és várom, várjuk a továbbiakat
Isaac Asimov bármely Alapítvány-Birodalom-Robot univezumában játszódó könyve. Mindenkinek ajánlom, aki még nem olvasott Asimovot, vagy scifit.
Hát igen
Egy kis kedvcsináló
Isaac Asimov: Teljes Alapítvány-Birodalom-Robot Univerzuma V. (Ajánlók)
Kiadó: Szukits Könyvkiadó Kiadás éve: 2003 (gyûjteményes kiadás) Fordította: F. Nagy Piroska Oldalszám: 581 Ára: 3800 Ft
A sorozat egyik legizgalmasabb csúcspontja vitathatatlanul az elõzõ kötetben szereplõ alapítványi hármas volt (Alapítvány, Alapítvány és Birodalom, Második Alapítvány). Sokáig úgy is volt, hogy itt aztán tényleg a végére értünk az évezredeken átívelõ történetnek, ám mint utólag kiderült, Asimov még nem mondott el mindent a témáról, így született meg 1982-ben az „Alapítvány pereme” és 1986-ban az „Alapítvány és Föld” címû lezárás.
Az Öszvér halála után úgymond helyreáll a rend, az Elsõ Alapítvány szépen gyarapodik, egyre több bolygóra terjeszti ki hatalmát. A technikai fejlõdés egyre gyorsabb iramú, és erre alapozva Harla Branno polgármesternõ eljátszadozik a gondolattal: mi lenne, ha megfeleznék a két Birodalom közötti átmeneti idõszakot. Így ezer év helyett elegendõ lenne ötszáz év, s újra egységes irányítás alatt egyesülnének a galaxis népei. Ebben az esetben neve örökre fennmaradna, hiszen a hátralévõ két évet (még csak 498 éve bukott el az elsõ Birodalom) a terv megvalósításának szentelné (és nem utolsó sorban õ lenne a Második Birodalom elsõ vezetõje).
Hacsak valamilyen elképzelhetetlen módon nem maradt meg a korábban „teljesen” elpusztított Második Alapítvány. Hiszen ha léteznek, akkor biztosan nem fogják engedni a Sheldon-tervtõl való eltérést. Ha léteznek… Errõl csak egyféleképpen lehet megbizonyosodni: ha valaki fogja magát, és megkeresi õket. Ez persze nem is olyan egyszerû feladat, hiszen ez ügyben már az Öszvér is kudarcot, pedig õ aztán tényleg mindent megpróbált. De talán a fiatal, egyéni látásmódú Golan Trevize tanácsos nagyobb sikerrel jár. Erre ösztönzi veleszületett makacssága és az a tudat, hogy újsütetû számûzetésébõl addig nem térhet vissza, míg rá nem bukkan a rejtekhelyre. Útravalóként megkapja az Alapítvány legmodernebb hajóját és fedõtörténetként egy legendakutató történészt. Aztán irány a világûr.
Mindeközben az elpusztított Második Alapítvány szólói között hatalmi torzsalkodás dúl, melynek tétje nem kevesebb, mint az Elsõ szóló tisztsége. Pedig a szólók jobban tennék, ha a politizálás helyett a feladatukkal foglalkoznának, mivel ismeretessé vált egy új képlet, amely nem kevesebbet hivatott bizonyítani, mint a Sheldon-terv értelmetlenségét. Ez az állítás persze érthetõ módon inkább lenézést, mint támogatást jelent megalkotója, Stor Gendibal számára. Még jó, hogy nem törõdik effélékkel.
A végén persze minden kiderül, és a helyére kerül, de addig csak ámulunk és bámulunk, mit ki nem talált Asimov. Bár nem írt több Alapítvány-Birodalom-Robot regényt, azért nincs okunk a bánkódásra, hiszen a kiadó ígérete szerint hamarosan megjelennek a szerzõ egyéb sci-fi írásai, majd pedig a mások által írt A-B-R történeteket. Lehet gondolkodni a könyvespolcbõvítésen.
Azért kár, hogy meghalt Asimov. Kíváncsi lettem volna, hogy mivel rukkol még elõ.
Arthur C. Clark-ról se feledkezzünk meg...most láttam, hogy kimaradt a felsorolásomból, pedig olvastam mind a 4 Ûrodisszeia könyvét...valamint láttam a 2001 és a 2010 filmeket...(Elõbbi 68-ban Oscart kapott a vízuális effektekért...s talán még ma is egész jól megállja a helyét! ...a 2010 már valamivel felejthetõbb amerikai film féle...) De ezeken kívül is voltak még érdemes és érdekes mûvei persze...
ezt csak filmen láttam
és csak pár dologra emléxem belõle
Meg is van mind az 5+1 kötet. Kár, hogy akkorák, hogy csak otthon lehet õket olvasni.
Gondolom csak regényeket lehet írni. Akkor pl Mario Puzzo - A keresztapa. Nagyon tetszik még: Victor Hugo - A nyomorultak, Ken Follett - A katedrális, meg néhány sci-fi, bár irodalmilag nincsenek a toppon. Bevallom Asimovtól az Alapítványos könyveket nem olvastam.. :(
a Keresztapa tényleg nagyon jó könyv!!! a film se rossz de érdemes könyvben elolvasni, nagyon jól visszaadja azt a maffiafílinget.
nemtom a James Clavel: Sógun volt e már... ott a film legfeljebb kedvet csinálhat a könyvhöz!
van még egy könyv amit sokszor elolvastam, nagyon teszett: Berkesi András : Siratófal. ezt ajánlom a fiatalabb korosztálynak. egy családról szól a 2.vil.háb. alatt és után, a kommunizmusban, hogyan éltek. két testvér közül az egyik keményvonalas, a másik lázad... nagyon jó, megható, reális.
Sztem a Merle: Mesterségem a Halál is nagyon jó könyv meg a Nyugaton a Helyzetváltozatlan is.
láttátok a 100-as listát??? szerintem gáz... A neveletlen hercegnõ naplója,Állítsátok meg Terézanyut!,Kincskeresõ kisködmön????? nem az, hogy az én ízlésem legyen a mérvadó, de ezek milyen könyvek már??? a terézanyus BridgetJoneskoppintás az szépirodalom???
Megnéztem a listát. Hááát. Nem gondoltam volna, hogy Rejtõ is benne lesz, de szerncsére benne van. Én legalábbis nagyon szeretem. Viszont az a rengeteg Harry Potter zavar.
igen a Harry Potter a másik... olvastam mindet, tetszett is, de nem sorolnám a 100 legjobb könyv közé. Rejtõnek ott a heje, az nem vitás, de rengeteg a kötelezõ olvasmány, amikrõl nem gondoltam volna, hogy ennyire népszerûek...
hát jah, sztem ebbõl a listábol az derül ki, hogy ki milyen könyveket olvasott. mert sztem sok olyan ember van, aki nem igazán olvasott semmit, csak pl. a Pál utcai fiúkat, és ezért azt jelöli.... szvsz a Pál utcai fiúkat nem sorolnám a legjobb 100 közé
Sokan csak a kötelezõket olvassák és így csak azokat ismerik. Szerintem A Négyszögletû Kerek Erdõ és a Száll a kakukk fészkére inkább top100-ba illõ.
Hát A Gyûrûk Urát se sorolnám a legjobb 100 közé :o
na, az meg a harmadik... látták a filmet és az a legjobb könyv:( látták a sostalanságot filmen és a köny benne van a 100-ban. én továbbra is el vagyok ájulva a Terézanyun:(((