Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy mûsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyõt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi.
Õõõ, azt ugye tudjátok, hogy az elektronok "vándorlási" sebessége sokkal alacsonyabb, mint az áram haladási sebessége? Elõbbi a kicsi töredéke a fénysebességnek, utóbbi viszont a 2/3-a! Tehát az áram (legalábbis fémes vezetõkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás. Ennél pontosabban én sem tudom, talán majd valaki kiegészíti.
Az erõmûvek nem termelhetnek össze vissza különbözõ frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erõmûveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelõt szinkronizálni kell a hálózathoz.
Én is valami ilyesmire tudok gondolni. De nekem úgy rémlik, azt tanultuk annak idején, hogy gazdaságtalan a nagyobb frekvenciás áram (nem véletlenül 50-60 Hz a szabvány). De lehet, hogy ez ma már nem igaz. Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erõsítõkben, meg ilyesmi.
Az áram elektronok mozgási energiája, az erõmû generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása. A villamos áram munkavégzõ képességének meg nem sok köze van az elektronok mozgási energiájához.
Nem érted, hogy itt nem a megszokott elektromos hálózati 220V-ról van szó?
Akik ezzel foglalkoznak, azok fizikusok és van közöttük egy akadémikus is. Ez talán egy világraszóló találmány, és nem csipõbõl fikázni és becsmérelni kellene, hanem megnézni, mirõl is van szó (csak nem úgy, hogy ó, ez - a megszokott körülmények között - lehetetlen, ergó hülyeség), és utána segíteni nekik.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az ionok vezetik az áramot, és hogy az ionmentes víz (tudtommal az "igazi" desztillált víz is ilyen) nem.
Az persze megtörténhetett volna, hogy nem sima csapvizet használnak a demonstrációhoz, hanem ilyen ionmentes vizet, de mivel ezt sokan tudják, a nézõk és a stáb szeme láttára engedték a vizet egy olyan csapból, amihez elõtte nem volt hozzáférésük.
"Az a srác aki felmászott a felsõvezeték közelébe"
Ja és azt elfelejtettem hogy a gyereket azért vágta agyon másfél méterrõl az áram mert hajnali párásság volt ami épp nem vezette az áramot, ha száraz lett volna az idõ akkor csak 60-70cm-rõl csapja agyon.Az áthúzás is ionos vezetés.
"Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.)"
Azok akik ilyet demonstrálnak nem felelõtlenek,ostobák, tudatlanok hanem elmebetegek.Amúgy a tv-kben bemondták hogy az elmúlt években hányan haltak meg kádban hajszárítótól csak figyelni kellett volna.Az a srác aki felmászott a felsõvezeték közelébe annak is vastag elektromos ismeretei voltak.
"anem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így"
Csak az a baj hogy a víz nem vezeti az áramot a teljesen só és ezáltal ionmentes vízre vonatkozik, márpedig az ívóvíznek olyan magas a sótartalma és helyenként változik is, még a desztillált víznek is van iontartalma és nem a víz hanem az ionok vezetik az áramot. Hallottál már a víz vezetõképességmérésérõl?
Az, hogy egyesek hülyék, nem jelenti azt, hogy mindenki hülye. Vagy hogy ha olyat olvasol, ami számodra hülyeségnek tûnik, még nem biztos, hogy az. Valamikor a mai alapismeretek egyike-másika tûnt hülyeségnek. Stb.
Az a 2. pont ebben a formában azt hiszem nem igaz. Hanem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így pl. egy fúró mûködõképes marad víz alatt is, sõt kézzel tették bele a vízbe bekapcsolt állapotban, és nem rázta meg az illetõt. Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.)
Olaszországban pld nem büdösítik a gázt, és a robbanások mégis töredéke a magyarországinak.
"Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepõt"
Ez nem jóérzés kérdése de vannak szükséges alapvetõ ismeretek melyek hiánya súlyos problémákat okoz, itt vannak az idei nagyfeszültségû áramütéses balesetek sora, és a mindennapos lakásrobbanások a gáz felelõtlen hozzánemértõ használatától.
". Nem okoz áramütést 2. Nem okoz zárlatot"
Az áram elektronok mozgási energiája, az erõmû generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepõt?
Itt nem egyszerû egyenáram/váltóáramról van szó, hanem valamiféle modulált feszültségrõl, vagy ilyesmi.
Egyébként annak idején az egyenáramhoz szokott fizikusoknak is agybajt okozott, amikor bejött a váltóáram (a korábbi egyszerû ellenállás, kapacitás, stb. számítások hirtelen nem mûködtek többet, amikor váltóáramról volt szó). Sokan utálták is emiatt Teslát...
"Jut eszembe azt a transzformátort láttátok, amit magyarok fejesztettek, és az abbból kijövõ áram: 1. Nem okoz áramütést 2. Nem okoz zárlatot 3. Mindezek ellenére megy velük mindenféle elektromos eszköz" Azok akik ezt a blõdséget kitalálták azt nem tudják hogy a processzor csak egyenárammal megy a váltakozóáramra tervezett villanymotor csak váltakozóárammal? Ennyire nem lehetnek emberek hülyék vagy igen?
"És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?"
Az a plazma nagyon picike tömegû (pár gramm), ha megszûnik a mágneses tér, szépen elnyelõdik a reaktor falán (vagy kivezetik valahova). Az persze jól fel fog melegedni, de valószínûleg nagy baja nem lesz. Most, amikor a reaktorok még impulzus üzemben mennek, kb. ezzel a problémával kell elbánni minden alkalommal.
"Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetõvel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetõt. Ha a szupravezetõ jól mûködik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerûen átfolyik a párhuzamos, normál vezetõbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztõdik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik." És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?
Paks ügyben nagyon nem érünk egyet. 1990-en óta hazánkban a villamosenergia-árak különbözõ okok miatt megötszörözõdtek. És lehet, hogy keveset is mondtam. El tudod képzelni azt, hogy egy erõmû a tendenciától totálisan eltérõ árpolitikát folytasson?
Azt mondod 1999-ben 5,6 Ft-ért adták a villamos-energiát. Goggle-val rákerestem az árakra: 2001 – 6 Ft. 2002 – 7,2 2003 – 8,1 2005 – 9 Ft., amire én emlékeztem.
Nõnek itt az árak szépen. Paksnak azért még van egypár éve, nagy sz@rban lennénk, ha nem így lenne. Az meg szinte biztos, hogy az élettartalmukat meg fogják hosszabbítani.
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
Azok amik átmennek, hova is mennek? Az alfa részecskék miután semlegesítõdnek miért ne lehetne kiengedni a levegõbe. Sima hélium nem? Az ITER utódjánál se gondolkoznak MHD-n, nem lesz ebbõl semmi.
Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetõvel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetõt. Ha a szupravezetõ jól mûködik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerûen átfolyik a párhuzamos, normál vezetõbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztõdik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik.
Elõször Paks: Eleinte meg nyilván nagy volt. De azt vedd bele, hogy Paks élettartama már lejárt, a beruházási költségek már megtérültek. Már 1999-ben is csak 5,6 Ft-ért adták az áramot, ez tény. Késõbb még lejjebb ment. Lehet, hogy most amiatt a zûr miatt ment fel az ár, ezt nem tudom.
Az MHD: 0,5g a reaktor másodpercenkénti anyagforgalma(ITER) 1)Nem számoltam ki, de ennyi biztosan nem elég, kicsi lenne a teljesítmény 2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy. 3)Sokkal erõsebb mágneses tér kell a 100M K-s plazmának, mint a 3000 K-s nak.
A szupravezetõk: Nem arra gondoltam, hogy átalakulnának más anyagokká, az is eléggé nagy szivás lenne, hanem arra, hogy ha nagy energiájú neutronsugárzás éri õket, akkor felmelegszenek. Akkor hirtelen megnõ az ellenállásuk, és akkor nem lehet fenntartani a mágneses teret, akkor meg booom... :) Mellesleg az önindukció következtében hatalmas elektromos tér alakulna ki, talán(sõt biztos) több millió volt feszültséggel. Megrongálná az egész épületet. Egy hatalmas EMP hullám söpörne végig a környéken, mert hiába zárt a torroid, mert van egy szolenoid is, ami már nyílt, meg a tekercsek végei közt váltakozó elektromos tér(villámlás :)) is igen erõs elektromágneses hullám emisszióval rendelkezik. A reaktor irányító, és a közeli település összes high-tec cuccát kiütné.
Ha régi adataim lennének, akkor éppen hogy kevesebbet kellet volna mondanom mint te, lévén infláció is van. Ha pedig kicsit bele gondoltál volna az 50 filléres árba, rájöhettél volna hogy olyan áron még ötven év alatt se térül meg a megépítés költsége. És persze csak 30 év Paks tervezett élettartalma. E szerint 8.3 forint.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele.
Reaktorból kijövõ plazma közvetlenül miért nem használható? Talán túl forró? És szerinted levegõt ionizálva, azzal „hajtanák” az MHD generátort?
A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
Huh, te miket tudsz. Hogy viselkednek a szupravezetõk neutronbesugárzásra?
Régi adataid lehetnek, az kettõ. És úgy hallottam, hogy 50 fillérre le akarták nyomni, csak beütött az a zûr a II. blokkban. Az MHD-rõl annyit, tudok, hogy hagyományos tüzelõanyaggal is megvalósítható, de talán(és nagyon talán) jó lehet az ilyen erõmûvekhez is. A lényege, hogy plazma(min 3000 K) megy a generátorban. Ezt bevezetik egy mágneses térbe. A mágneses térben pedig hat a Lorentz-erõ, így a plazma atommagjai, és elektronjai ellenkezõ irányba szétválnak. Az eltérített részecskéket pedig két kondenzátorlemez fogja fel, amik között így feszültség keletkezik. Nagyjából ennyi. Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele. De ez mondjuk még nem oldja meg a neutronsugárzás elnyelését. A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
Bár nem igazán értem hogy "elvileg" miért lehetne olcsóbb a fúzió a sima fissziós atomenergiánál, hiszen konstrukcióban mintha bonyulultabb lenne. Ettõl függettlenül erre csak azt tudom mondani: úgy legyen! És ne csak száz év múlva.
Hát igen, a fúziónál alapból megvan a plazma, így magától érthetõdõ lenne az MHD generátor alkalmazása. Elõször errõl egy 70-es évek táján íródott könyvben olvastam, ott a fúzióhoz hasonlóan azt írták, hogy az ezredfordulóra megvalósul.… A fúzióról tudjuk hogy mi van, de az MHD generátorokról sehol semmi infó, pedig már azon gondolkoznak, hogy a turbina helyett inkább tüzelõanyag cella legyen az energia átalakító, tüzelõanyagtól függõen.
Természetesen a levegõ is elég jó hûtõközeg MHD generátor nélkül is, hiszen alkalmazzák is nem egy erõmûben (hûtõtornyok). Csak abban a valóságtól nagyon elrugaszkodott példában nem lenne elég.
Ha jól emlékszem MHD generátor esetén olyan 60 %-os hatásfokot írtak, szóval ott is van azért sok „veszteségi hõ” amit át kell adni valaminek.
Mit tudsz az MHD generátorok megvalósításáról? Segítségével magenergia nélkül is szépen lehetne csökkenteni a CO2 emissziót. Persze hosszú távon ez mit sem segít.
Hát, ha a fúzió csak másfélszer lenne drágább az atomnál, akkor nem lennénk gondban :) Paks 2 Ft/KW-ért termeli az áramot. Én 3-al szívesen kiegyeznék :) De még 4-el is :) A hûtés nem gond, valószínûleg a jövõben inkább MHD-s generátorokat fognak alkalmazni. Ott csak levegõ kell.
"Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel."
Ja, csak az a baj, hogy a hosszútávon nem kifejezés. Ha egyáltalán elkészül valamikor. Na hát optimista vagyok azért. Majd csak összedobják pár év alatt. Bár megbízhatatlan forrásokból hallottam olyan pletykaszösszeneteket is, hogy azért halad olyan lassan, mert az idõsebb szakemberek onnan szeretnének nyugdíjba menni. Bár azért ezt nem hinném.
"Ha elvesztetted, keresd meg."
Köszönöm a segítséget.
"Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió!"
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
„1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?”
Ez így elég értelmetlen kérdés, a válasz nyilvánvaló. Különben nem értem miért vonsz párhuzamot a kihalás és a fissziós energiatermelés között.
„2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.”
Elviekben. Elviekben minden energiát megújulóból fogunk termelni, az energiát meg szivattyú-tározós erõmûben fogjuk tárolni arra az esetre ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap. Elviekben az összes atomerõmûvet elvihetnénk egy sivatag közepére, vagy mondjuk az Antarktiszra ahol egy esetleges baleset nem lenne annyira veszélyes, lévén oly távol van tõlünk. A radioaktív hulladékot meg gyorsítóval transzmutáltatjuk, így az se lesz veszélyes olyan sokáig. Elviekben mûholdakon vagy a Holdon termelhetnénk meg az áramot amit lesugározhatunk a Földre. Elviekbe.
Nem tudom megfigyelted-e már, hogy az erõmûvek 3 helyre települnek általában. Közel a fogyasztókhoz. Közel a hûtõvízhez. Közel az energiaforráshoz. Kontinensnyi távolságra szállítani villamos energiát nagyon-nagyon veszteséges és nagyon drága. Paks a Duna vizének hõmérsékletét olyan fél fokkal emelheti meg. Most gondolj bele mi lenne ha még 500 erõmûvet a Dunára alapoznánk. Lazán elforralná az egész Dunát ez a sok erõmû, pedig nem is olyan kis folyó. Honnan szereznél annyi hûtõvizet, hogy mindezt a sok energiát egy helyen termeld meg??? És ne feledd, semmit se fûthetsz föl 1 fokkal jobban, hogy ne befolyásold a helyi ökoszisztémát.
Csak néhány ok, hogy miért nem szokás centralizálni ilyen nagy mértékben az energiatermelést.
„szerintem pont nem lenne drágább... szvsz.”
Ezt meg is tudod indokolni, vagy csak úgy a hasadra ütöttél, gondolván hogy az okos tudósok biztos olcsón kihozzák?
"Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerõmû? Az egyre növekvõ fúziós berendezések láttán nekem úgy tûnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?" 1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál? 2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.
Bár nem vagyok kémikus, de ha van olcsó energia akkor nem gond azt létrehozni másból.
Mint ennél a zéró emissziós erõmûnél. Tiszta szénbõl csinálnak hidrogént! (még miellõtt valaki belekötne, az energiaforrást, és a kikerülõ terméket nézve) Erõmû, de hol itt a kazán meg a turbina?! Tiszta vegyi mûvek az egész...
„Elvesztettem a fonalat. Melyik beruházásról van szó, és mi az alternatíva ?”
Ha elvesztetted, keresd meg.
„Milliárdokat önerõbõl azért nem tudnak befektetni, de van állami támogatás is. A lényeg az, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek nem profit orientáltak, így olyan kutatásokkal is foglalkozhatnak, amiknél az is kérdéses, hogy egyáltalán megtérülnek-e valaha a költségek.”
Ezzel így teljesen egyet is értek.
„Nem ismerem a részleteket. De mégiscsak arról van szó, hogy új erõmûveket kell építeni. Meg azt se szabad elfelejteni, hogy az energia legnagyobb részét még mindíg füstöléssel állítjuk elõ.”
Ahhoz hogy azt a problémát megoldják, még nem kell új erõmûvet építeni, egyszerûbb megoldás van rá, de persze plusz pénzbe kerül. A lényeg az, hogy villamos energia piacnyitása rontotta az ellátás biztonságát, és még plusz költségbe is verte az országot. Az USA esetében kicsit viccesen hangzik, hogy új erõmûvet kell építeniük, ahol csupán a növekvõ igények kielégítésére évi 8-10 új erõmûvet kell építeni, és ebben még nincs benne a kiöregedõ erõmûvek leváltása épülõk. És hogy még mindig füstöléssel állítják elõ? Ezt szerintem mindenki tudja, és a tendencia az, hogy ez továbbra is így fog menni… és ide most pont beillik az, ahol elvesztetted a fonalat.
"Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???"
Éppen ezen okok miatt IS építenek elõszeretettel gázerõmûveket. 2-3-szor olcsóbb létesítési költségük, így 5-6 év alatt megtérülhet a vállalkozás, míg pl. atomerõmû esetén 20-30 év alatt.
Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerõmû? Az egyre növekvõ fúziós berendezések láttán nekem úgy tûnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana? Jut eszembe! Csak a villanyszámla!? A frászt! A fosszilis energiahordozók elfogyasztásával mivel fogunk fûteni? Bizonyára villannyal, az autókhoz is hidrogén kell, ahhoz is erõmû. Csak legyen olcsó fúzió…
Ha nem csak gazdaságtalan lenne az olaj kitermelése, hanem elfogyna, akkor lennénk nagy bajban. A mûanyag miatt. Környezetszennyezõ, az igaz, de nem lehet mivel kiváltani, és nagyon sok helyre az kell. Ez az olajtermelésnek csak kis hányadát teszi ki. Úgyhogy ha most leállnánk, akkor nem lenne probléma, de ha ilyen vészesen megfogyatkoznak a készletek... Az baj lesz!
Most inkább a szénrõl volt szó. Az még 100 évig egész biztosan elég lesz. Az olaj kiváltására több módszer is van, ezek elterjedését már csak az áruk akadályozza. Ez az akadály pedig meg fog szûnni abban a pillanatban, ahogy tényleg elkezd fogyni az olaj.
Az lesz a durva ha tényleg 100$ lesz az olaj. Márpedig erre elég nagy az esély, ahogy Kína nekiállt fogyasztani. Akármilyen gyorsan is haladnak a fúzióval, annyi idõn belül nem lesznek kész, fõleg nem lesznek képesek pótolni a kiesõ energiát. De az tuti, hogy akkor mindenki biciklivel fog járni.
Nekem ez se tûnik különbbnek a többinél. De majd meglátjuk.
"De olyan helyeken ahol csúcstech anyagokra van szükség, (pl repgép hajtómû gyártás) még mindíg évtizedekre vannak lemaradva."
Majd behozzák a lemaradást. De ettõl függetelnül, ha maguk nem is képesek megcsinálni, megbízhatnak vele külföldi cégeket. Az eredmény ugyanaz : ha akarnak valamit, lesz nekik olyan. Hacsak politikai vagy katonai okok miatt nem tartják vissza szándékosan a technológiát.
"Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???"
Elvesztettem a fonalat. Melyik beruházásról van szó, és mi az alternatíva ?
"Hogy egy nagy egyetem erõmû építésbe fektessen be? Bár nem igazán ismerem a külföldi felsõoktatást, de azért nem hinném, hogy milliárdokat tudna befektetni."
Milliárdokat önerõbõl azért nem tudnak befektetni, de van állami támogatás is. A lényeg az, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek nem profit orientáltak, így olyan kutatásokkal is foglalkozhatnak, amiknél az is kérdéses, hogy egyáltalán megtérülnek-e valaha a költségek.
"Az USA villamos-energia rendszerével nem is az a gond, hogy ne tudna annyi teljesítményt produkálni, mint igény lenne. A dolog kissé árnyaltabb."
Nem ismerem a részleteket. De mégiscsak arról van szó, hogy új erõmûveket kell építeni. Meg azt se szabad elfelejteni, hogy az energia legnagyobb részét még mindíg füstöléssel állítjuk elõ.
1) Can I buy one? A. Not yet, we are still developing the first pre-production model. We anticipate the first products to be available for purchase by the end of 2005.
2) How much will it cost? A. We are unable to put a firm figure on it yet, but anticipate having all costings together by the end of 2005.
3) Is there a money back guarantee? A. There will be, details are being worked out.
4) Is there a warranty? A. Yes there will be a ten year conditional warranty. Details will be available when the Lutec 1000 is for sale.
5) How long will the generator last? A. It should give trouble free service for at least 50 years if maintained correctly."
Azért ez az optimizmus picit Lol. :D
"Továbbra is itt a kérdés, miért nem alkalmazzák ezt a rejtéjes módszert ipari léptékben..? Senki sem látja meg a Szent Grált?"
"In the near-term, MPI is focusing on pre-production prototypes of Demonstration Devices, which can be made available to schools and universities, as well as a 1 kW generator. MPI expects that these will be manufactured by strategic partners under license next year. Another early application would be portable or emergency generators. Additionally, early on, a few linked modules could provide enough power for homes."
Persze ez nem jelenti azt, hogy ebbõl lesz is valami, de érdekes módon pár hasonló (más cégekrõl szóló) cikk között volt.
Szal, nekem is az jött le, hogy a kínaiak marhára jönnek fel a könnyûiparban, és lassan már autót is tudnak gyártani.
De olyan helyeken ahol csúcstech anyagokra van szükség, (pl repgép hajtómû gyártás) még mindíg évtizedekre vannak lemaradva.
Könnyû felépíteni(felépítetni) egy csipgyárat, ami 100 emberrel jövõre már óriási hasznot termel. De egy több ezer embert foglalkoztató csúcstechnikás kohászati centrum már nem ilyen dolog. Ráadásul az önmagában soha nem fog hasznot termelni.
„"Miért is, mert fizikai, vagy technológiai akadálya lenne, hogy valami csúcserõmûvet építsenek? Nem hiszem, egyszerûen a végletekig kizsigerelik a rendszert és csak a legszükségesebb beruházásokat teszik meg. Minden olyan területen, olyan szolgáltatásokkal amit korábban az állam biztosított és aztán amit privatizálnak ez történik."”
Ismét csak Nexus6-nak kell igazat adnom. Az USA villamos-energia rendszerével nem is az a gond, hogy ne tudna annyi teljesítményt produkálni, mint igény lenne. A dolog kissé árnyaltabb. A magántõke szorgosan építette erõmûveit, maximalizálva a nyereséget. A fogyasztó a hatásos teljesítményért fizet, így a generátorokat úgy gyártották le, hogy szinte csak azt gyártson, meddõt ne, pedig meddõ energiára van szükség a forgógépeknél, transzformátoroknál. Mikor szépen megnõtt a terhelés, a távvezetékeken esett a feszültség, melynek kompenzálására meddõ energiára lett volna szükség. Igen, de honnan? A magántõke erõmûvei nem erre lettek építve, hiszen ezért senki sem fizetett volna. Eredményképpen a távvezetéken a fesz tovább esett, az automatika egy-kettõt lekapcsolt, mire a többi még tovább terhelõdött. Az automatikák azokat is lekapcsolták, erre az erõmûvek fogyasztóik nélkül maradtak, azok megszaladtak, kiestek a szinkronizmusból. A fél országban nincs áram, láthattuk a híradóban. Mire pedig pár száz generátort újra szinkronba hoznak… nem egy kis munka.
Azóta persze törvényt hoztak errõl, de ezek az erõmûvek még mindig dolgoznak.
„"A magánszektor épp a költséghatékony szemlélete miatt viszont nem fog költséges kutatásokra és beruházásokra vállalkozni."
De fog, ha látják az értelmét. És vannak nagy cégek, akik hosszú távú projekteket is finanszíroznak. Ezen kívül vannak még nagy egyetemek, és nagy kutatóintézetek (pl. CERN), ahol nem a gazdasági hasznot nézik, és pénz is van elég.”
Nexus6-nak igaza van. Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???
Hogy egy nagy egyetem erõmû építésbe fektessen be? Bár nem igazán ismerem a külföldi felsõoktatást, de azért nem hinném, hogy milliárdokat tudna befektetni.
Miért, mióta megvannak a napelemek elvei, és jó rég óta tudnak is gyártani, de tényleg használhatóak csak utolsó 1,5 évtizedben készült, és még azoknak is pocsék a hatékonyságuk, meg ha jól tudom az élettartamuk is.
Továbbra is itt a kérdés, miért nem alkalmazzák ezt a rejtéjes módszert ipari léptékben..? Senki sem látja meg a Szent Grált?
Vegyük figyelembe, hogy a jövõben nem kizárólag fúziós erõmûvek lesznek. Ahová az optimális, ott létesítenek, ahol más kedvezõbb, ott nyilvánvalóan mást.
Idõ kell a fúziós technika alapos megismerésére, a részletek tisztázására, a tapasztalatszerzésre.
További kellemest.
"Miért is, mert fizikai, vagy technológiai akadálya lenne, hogy valami csúcserõmûvet építsenek? Nem hiszem, egyszerûen a végletekig kizsigerelik a rendszert és csak a legszükségesebb beruházásokat teszik meg. Minden olyan területen, olyan szolgáltatásokkal amit korábban az állam biztosított és aztán amit privatizálnak ez történik."
Az a gáz, hogy bármilyen erõmûvet is építenek, a zöldek nagyon tiltakoznak. Persze nyílván más oka is van. De nem hiszem, hogy az áramszolgáltatóknak ez az érdeke. Nekik inkább az lenne jó, ha nõne a fogyasztás, ahhoz meg kellene több áram is. Úgy rémlik volt is szó róla, hogy építenek pár száz új szénerõmûvet, de azóta nem hallottam semmit a tervrõl.
"A kínaiak még azután hogy mi már fúziózunk, még vagy 20-30 év kell majd, amíg utolérnek bennünket. Vagy is vagy 50-70 évig ott jobbára csak szénerõmûvek fognak épülni!"
Nekik nem kell végigjárniuk ugyanazt az utat, amit a nyugat. Kezdhetik rögtön a legújabb technikákkal. Persze ez nem a fúzió lesz, bár lehetne. Most az atomenergiával kísérleteznek, errõl is volt egy cikk nemrég.
"Ha már most lenne zéro emissziós technológiánk amit eladhatnánk nekik akkor mindenki jól járna."
Nem kell odaadni. Ha kell nekik, megépítik maguknak. Ha MagLev-et tudnak építeni, akkor ez se okozhat gondot nekik.
"Kérdés neked mi számít rövid és mi hosszú távnak. A dolgok mai állása szerint az elsõ fúziós erõmû építését már nem biztos hogy a földi porhüvelyembõl nézem végig, de sajnos a környezeti katasztrófa miatt összeomló társadalmat még lehet hogy látni fogom."
Épp ezért hosszú távú. A jelen problémáit nem oldja meg. Bár megoldhatná, ha nagyon akarnánk. Ha olyan szintû támogatást kapna, mint a Manhattan vagy az Apollo projekt, akkor 10 éven belül teljesen kifejleszthetõ lenne a technológia.
"Egyetértek. De nincs kész és még vagy 50 évig nem is lesz. Ez alatt az 50 év alatt meg szétfüstöljük annyira a környezetet, hogy mire kész lesz már nemsokat fog számítani. Sajnos."
Akkor is számítani fog. Nem lehet még pontosan tudni, hogy a globális felmelegedés hogyan mûködik. Egyes modellek szerint évtizedek alatt bekövetkezik egy globális katasztrófa, mások szerint viszont még 200 évig nem. Sok még ismeretlen tényezõ befolyásolja a dolgokat. És ha esetleg már megtörtént a baj, akkor sincs vége a világnak, csak egy kicsit kellemetlenebb lesz a környezet. Még akkor is van értelme az új technológiáknak. Ezen kívül, ez a kutatás még mindíg nem zárja ki más technológiák használatát, amik gyorsabban kifejleszthetõk.
"Az acél azért jó pár ezer évre rádioaktív lesz, ha neutronsugárzás éri."
Nem acélt fognak használni. Olvasd el az idézett cikket.
"De követem, a lüke amcsik most fogják meg a fejlõdést a törvényi szabályozással."
Ha a nagy cégek hasznot látnak benne (márpedig látnak), akkor az USA kormánya se lesz képes megállítani õket. Legfeljebb nem ott építik meg, hanem az EU-ban, vagy Kínában. Meg az oroszok is látnak fantáziát a dologban. Õk vitték fel az elsõ ûrtúristákat a NASA határozott tiltakozása ellenére. Pláne, mivel a technológia elég olcsó.
Az amcsik pár hónapja felülvizsgálták a hidegfúzióval kapcsolatos hívatalos álláspontjukat, és igyekeznek a tudósokat a kísérletek ellenõrzésére ösztönözni. Csak éppen úgy van megfogalmazva az egész közlemény, amibõl az süt ki, ha nem mutatatnak ki neutron sugárzást akkor minden marad a régiben. Márpedig tuti, hogy nem fognak, eddig se nagyon tudtak. Az extra hõenergia meg úgy látszik senkit nem érdekel, pedig extra hõvel sokkal könnyebb erõmûvet építen, mint extra neutronnal;)
"Az USA-ban tudtommal épp van energiahiány ha kicsit megugrik a fogyasztás (pl. a meleg miatt sokkal több légkondi megy), akkor rendszeres áramszünetek vannak. Pár éve volt cikk arról is, hogy a szerverfarmok is komolyan terhelik az elektromos hálózatot."
Miért is, mert fizikai, vagy technológiai akadálya lenne, hogy valami csúcserõmûvet építsenek? Nem hiszem, egyszerûen a végletekig kizsigerelik a rendszert és csak a legszükségesebb beruházásokat teszik meg. Minden olyan területen, olyan szolgáltatásokkal amit korábban az állam biztosított és aztán amit privatizálnak ez történik.
"Remek lesz, még többen fognak füstölni." A kínaiak még azután hogy mi már fúziózunk, még vagy 20-30 év kell majd, amíg utolérnek bennünket. Vagy is vagy 50-70 évig ott jobbára csak szénerõmûvek fognak épülni! Ha már most lenne zéro emissziós technológiánk amit eladhatnánk nekik akkor mindenki jól járna.
"Rövid távon elég. Hosszú távon nem. A fúziós erõmû pedig igencsak hosszú távú fejlesztés."
Kérdés neked mi számít rövid és mi hosszú távnak. A dolgok mai állása szerint az elsõ fúziós erõmû építését már nem biztos hogy a földi porhüvelyembõl nézem végig, de sajnos a környezeti katasztrófa miatt összeomló társadalmat még lehet hogy látni fogom.
"Ha most kész lenne, most is nagyon jól jönne. Viszont ha nem fejlesztjük most, akkor soha nem lesz kész. Próbálj már egy kicsit hosszabb távon gondolkodni."
Egyetértek. De nincs kész és még vagy 50 évig nem is lesz. Ez alatt az 50 év alatt meg szétfüstöljük annyira a környezetet, hogy mire kész lesz már nemsokat fog számítani. Sajnos.
"Az is elhangzott már, hogy néhány évtizedig. A lentebb idézett cikkben is benne van."
Az acél azért jó pár ezer évre rádioaktív lesz, ha neutronsugárzás éri. Gondolom az oroszok nem véletlenül ásták el örökre azt a pár jármûvet, ami Csernobilban a mentesítésben részt vett. a szénvegyületek, mûanyagok tényleg nem olyan veszélyesek, de a fúziós reaktort sem nejlonzacsiból fogják építeni.
"Nem követed az eseményeket? SpaceShip One" De követem, a lüke amcsik most fogják meg a fejlõdést a törvényi szabályozással.
"semleges elektronokról," Az olyan mint a virtuális, vagy egészen más? :) Jut eszembe azt a transzformátort láttátok, amit magyarok fejesztettek, és az abbból kijövõ áram: 1. Nem okoz áramütést 2. Nem okoz zárlatot 3. Mindezek ellenére megy velük mindenféle elektromos eszköz 2 hétig mutogatták õket a híradókban, aztán azóta csönd van.
"Fleishman és Ponns" Ööö. Pillanat. Ez a két fószer volt, akik valami komplikált vízbontási technológiát fejlesztttek ki, de nem ismerték fel, publikálták "Hidegfúziónak" és kiröhöték õket emiatt, plusz kirúgták õket az egyetemrõl? Aztán a Toyota vett nekik Franciaországban egy több hektárnyi területet, és azóta "valamit" ott fejlesztenek nekik?
"Nem az kell nekem. Nem megépíteni akarom. Az érdekelne, hogy mik a lényeges elemek, hogy kapcsolódnak, milyen körülmények létrehozása szükséges, milyen folyamatok játszódnak le, stb. Ezek alapján lehetne megítélni, hogy mennyire hihetõ a cucc mûködése."
Hát ez az;) Ha valamelyik sufnitudós, elõállna valami ákombákom elméletrõl, semleges elektronokról, meg tört h értékû kvantumokról(vannak ilyen elméletek!), akkor lenne mit ízekreszedni és kiröhögni. Én is szeretem az ilyet, jó móka;)
Itt viszont csak tények vannak és egy kihívás. Korrektek Naudin mérései? Nem követet el véletlen, vagy szándékos csalást? Ki tudja. Ha venné magának a fáradtságot egy hozzáértõ fizikus, hogy tényleg utánajárjon, akkor az mindenképpen nagy elõrelépés lenne.
Ja, meg az "ingyen energia" kifejezés is értelmetlen. Nyílvánvalóan nem ingeyn van, hiszen egy berendezést kell felépíteni hozzá, ami pénzbe kerül. Nagy méretekben valószínûleg sok pénzbe. Plussz kell hozzá gõzturbina is, hogy áramot termeljen, meg minden ami ezzel jár. Aztán meg karbantartani is kell. Egy rendes erõmûben kell kezelõszemélyzet, biztonsági rendszerek, stb. Szóval semmiképp sem ingyen van. Persze olcsó az lehet. Ahhoz meg az kell, hogy a méretéhez képest sokkal több energiát termeljen, mint egy hagyományos hõerõmû. Ha nem igényel drága anyagokat, akkor ennyi elég. Meg persze komolyan használni nem lehet, amíg senki se tudja, hogy mi történik pontosan.
"Ezek a jelenségek miért csakis és kizárólag legenda szintjén terjedenk? A komoly szintû kutatóközpontok miért nem bukkannak nyomára? Hiszen ha ilyen egyszerû, akkor akár egymástól függetlenül is számtalan alkalommal bele kellett volna botlani."
Számtalanszor belebotlottunk, legelõször vagy 80 éve Irving Langmuir Nobel-díjas kémikus. Neki akkor még nem volt elég elméleti tudása ahhoz, amit a kísérletei során tapasztalt. Minden esetre a hidrogén védõgázas hegesztés feltalálásához elég volt.
Nem kizárt az sem, hogy ez az amire Fleishman és Ponns rábukkant. Sajnos õk kezdetektõl egy katalizált fúziós eljárást próbáltak kifejleszteni és "sajnos" a kísérlet nem lett eredménytelen. Szerencsére mert így újra felbukkant ez a jelenség, és sajnos mert így örömükben már a kezdetektõl félremagyarázták az egészet, és ezzel beletenyereltek a "nagytudományt" mûvelõ atomfizikusok lelkivilágába. Ha kicsit objektívebbek és türelmesebbek maradnak, és valóban végig mennek a kutatásokon és a dolgot csak mint kémiai jelenségként publikálják, akkor sokat segíthettek volna az ügynek. Fõleg mivel maguk is kémikusok, így itt az õ szavuk lett volna a döntõ.
"Bizonyos szempontból igazad van mert az egész energetikát vizsgálva a 10 mrd euró az semmi. Csak éppen szinte ez az összes pénz, amit új energetikai technológiák kutatására fordítanak (legalább is Európában)."
Mennyit fordítanak pontosan erre? Ja, és ne felejtsd el, hogy a pénzt nem csak az EU fitzeti, és nem egyben, hanem 10-20 évre elosztva.
"A magánszektor épp a költséghatékony szemlélete miatt viszont nem fog költséges kutatásokra és beruházásokra vállalkozni."
De fog, ha látják az értelmét. És vannak nagy cégek, akik hosszú távú projekteket is finanszíroznak. Ezen kívül vannak még nagy egyetemek, és nagy kutatóintézetek (pl. CERN), ahol nem a gazdasági hasznot nézik, és pénz is van elég.
"Az hogy pár ezer euro nagyságban EU-s támogatást tudsz felvenni, ha a faludban szélerõmûvet akarsz építeni, az nem ugyan az a nagyságrend amit egy ilyen alapkutatás igényel."
"Bár aztán mint ennek a Naudinnak a példája is mutatja, a modern tudomány drágasága lehet hogy csak mítosz."
A költségek attól függenek, hogy mennyire extrém körülményekkel dolgozik az adott tudományterület. A mai fizika sok területe nagyon extrém körülményeket vizsgál, eztért drága. Viszont rengeteg más terület (közte sok fizikai) nem olyan drága. Sok magyar intézményben is végeznek világszínvonalú kutatást, pedig a költségvetésük nem valami nagy. Egyébként ez a cucc igazából nem tudomány, mivel nincs elméleti háttere, és nem láttam olyan méréseket, vagy bármit, ami a jelenség mibenlétét segítene kideríteni.
"Ugyan itt megtalálod még a mûszaki rajzokat is hozzá!"
Nem az kell nekem. Nem megépíteni akarom. Az érdekelne, hogy mik a lényeges elemek, hogy kapcsolódnak, milyen körülmények létrehozása szükséges, milyen folyamatok játszódnak le, stb. Ezek alapján lehetne megítélni, hogy mennyire hihetõ a cucc mûködése.
"Amúgy kb én is ezt mondom a fúzióra, csak az ugye ezzelk a kütyüvel szemben marha drága, szal ha nem jön be az lesz csak az igazi szopás!"
A különbség az, hogy a fúzió elméleti háttere alaposan tisztázott, a másiké meg nem. Tehát a fúziónál tudjuk, hogy mire kell számítani, a másiknál nem. A költség meg még mindíg nem olyan nagy. Ha nem sikerül, az nem azért szopás, mert drága, hanem mert szükség lenne rá. De a történeelm azt mutatja, hogy ha elvi hiba nincs a tervben, akkor a megépítés csak idõ és pénz kérdése. Számtalan ötletre mondták már, hogy kivitekezhetetlen, meg nem gazdaságos, meg minden, aztán mégis megcsinálták, és ma már teljesen hétköznapi technológiák.
Bizonyos szempontból igazad van mert az egész energetikát vizsgálva a 10 mrd euró az semmi. Csak éppen szinte ez az összes pénz, amit új energetikai technológiák kutatására fordítanak (legalább is Európában). Az energetikai szektort már szinte mindenhol privatizálták. A magánszektor épp a költséghatékony szemlélete miatt viszont nem fog költséges kutatásokra és beruházásokra vállalkozni.
Az hogy pár ezer euro nagyságban EU-s támogatást tudsz felvenni, ha a faludban szélerõmûvet akarsz építeni, az nem ugyan az a nagyságrend amit egy ilyen alapkutatás igényel.
Bár aztán mint ennek a Naudinnak a példája is mutatja, a modern tudomány drágasága lehet hogy csak mítosz.
"Eddig ugye a kísérleti berendezés pár másodpercig mûködött"
Mert felépítésébõl adódóan nem alkalmas a folyamatos üzemre. Az ITER már képes lesz rá.
"30 éve azt gondoltuk, hogy még 30 évre elegendõ olaj van, és mit ad isten ma még vagy 30 évre elegendõ olaj van;)"
Mert ma már olyan olajmezõket is gazdaságos kitermelni, amiket korábban nem. Ez viszont együtt jár az árak emelkedésével.
"Természetesen az olaj nem kifogyhatatlan, de ha emelkedik az ára, az olyan szempontból jó lesz, hogy az eddig nehezen hozzáférhetõ készleteket is meg fogja érni kitermelni, ha emellett az autók is kevesebbet fogyasztanak, akkor megjósolhatatlan, hogy meddig lesz elég az olaj valójában."
Tehát szeretnél továbbra is egy nagyon környezetszennyezõ, viszont baromi drága üzemanyagot használni?
"Jelenleg nincsen energia hiány sehol, a jelenlegi technológiákkal az energia még évszázadokig biztosítható."
Az USA-ban tudtommal épp van energiahiány ha kicsit megugrik a fogyasztás (pl. a meleg miatt sokkal több légkondi megy), akkor rendszeres áramszünetek vannak. Pár éve volt cikk arról is, hogy a szerverfarmok is komolyan terhelik az elektromos hálózatot.
"Ha Kínának energiára lesz szüksége akkor épít néhány hagyományos erõmûvet."
Remek lesz, még többen fognak füstölni.
"Bõségesen elég zéró emissziós fosszilis energetikai technológiát fejleszteni és elterjeszteni."
Rövid távon elég. Hosszú távon nem. A fúziós erõmû pedig igencsak hosszú távú fejlesztés.
"Sajnos a társadalom forrásai viszont korlátozottak és sajnos a rendelkezésre álló idõ is az. Ha ezeket most egy olyan drága technológiára költjük, amibõl jobb esetben talán 50-100 év múlva lesz környezetbarát megoldás, akkor el fogunk késni."
Mint már sokszor irtuk, a fúziós kutatásokra fordított erõforrások elhanyagolhatóak. És az 50-100 év múlva felmerülõ problémákra is megoldást jelent a fúziós energia. Senki se tekinti rövid távú megoldásnak, ezt értsd már meg végre.
"Amúgy én is örülnék, ha lenne végre valami a fúzióból (ûrhajózáshoz biztos jól jönne), de ez kb annyira kell most nekünk, mint sátras lagziba a vonósnégyes."
Ha most kész lenne, most is nagyon jól jönne. Viszont ha nem fejlesztjük most, akkor soha nem lesz kész. Próbálj már egy kicsit hosszabb távon gondolkodni.
"Te sem tudod én sem tudom, mennyi sugárzó hulladék fog keletkezni, én csak azt mondom, lehet hogy nem kevés."
Lehet, hogy sok, de inkább sokkal kevesebb. A találgatásnak nincs sok értelme.
"Ráadásul a felaktiválódott fémötvözetek azért jó pár ezer évig megtartják a sugárzó képességüket!"
Az is elhangzott már, hogy néhány évtizedig. A lentebb idézett cikkben is benne van.
"Mi lesz ha a SW szerû ûrtechnológia mindíg is csak álom marad! Akkor a hulladék szépen itt marad a Földön."
És aha megnézed, akkor nem csak a hatásfokot, hanem a kinyerhetõ energiát is növelte! Megduplázta!
Ez a kísérleti berendezés ráadásul messze nem ideális. A megalkotói csak tesztelés közben jöttek rá egy két dologra. Ez a Naudin gyerek meg ráhajt ezekre az új eredményekre.
Egy valóban nagy teljesítményû, gyakorlatban is használható kütyühöz valszeg át kellene tervezni az egészet. Nagyobb feszültségen ugyan is bejön valami parazita folyamat, ami elviszi a teljesítményt így a hatásfok lecsökken olyan 200%-ra, ami sajnos nem elég egy erõmûhöz.
Ezek az újabb eredmények viszont roppant bíztatók!
"Ennek az egyik variációjával 1500%-os energia termelést sikerült produkálni!" Heh. Úgylátszik updatelt a fazon, mer' most 2114%-es eredmény van kirakva, és ez csak az átlagos, mert van ahol 2600% felett volt a pillanatnyi.
A következõ, viszonylag érdekes és a témához szorosan csatlakozó irományt találtam a neten, amitõl talán egy kicsit felhomályosul mindenki (én is) a témáról. Bocsánat a copyzásért.
... A nukleáris energiatermelés alapja abban a tényben rejlik, hogy az atommagokban az egy-egy nukleonra (protonra vagy neutronra) és kötési energia az 50-es tömegszám (a vas atommagja) környékén a legnagyobb, ezek tehát a legerõsebben kötött atommagok. Az ennél nagyobb atommagok kisebbekre hasításával növekszik a kötés erõssége, és így energia szabadítható fel. Ezt a folyamatot használják a mai nukleáris erõmûvek. Másik energiafelszabadítási lehetség, hogy kis atommagokat egyesítünk nagyobbakká, mint ahogy az a Napban is zajlik. Ezt nevezzük magfúziónak. Sajnos ez a folyamat csak akkor következik be, ha az atommagok nagyon közel kerülnek egymáshoz. Az atommagok pozitív elektromos töltéssel rendelkeznek, így egymást taszítják, csak akkor tudnak egymás közelébe férkõzni, ha elég nagy sebességgel ütköznek össze. A részecskék gyors mozgása azt jelenti, hogy magas a közeg hõmérséklete, mégpedig a számítások szerint körülbelül 100 millió Celsius fok. Ilyen forró anyagot nem lehet semmilyen tartályban tárolni, mivel az anyaga elpárologna. Ezen a hõmérsékleten a részecskék intenzív ütközése még az elektronokat is leszakítja az atommagokról, és az atomok szétesnek szabad atommagokra (ionokra) és elektronokra. Ezt az atommag-elektron levest hívjuk plazmának. Emberi szemmel a plazmaállapot nagyon különlegesnek tûnik, pedig valójában a világegyetem nagy része plazmaállapotban van. Napunk is egy hatalmas plazmagömb, amelyben a forró anyag egybentartásáról a hatalmas gravitációs erõ gondoskodik. ... Számítások szerint a legkisebb hõmérséklet a deutérium és a trícium (a hidrogén két izotópja) atommagok egyesüléséhez kell. A reakciókban egy deutérium és egy trícium atommagból egy neutron és egy hélium atommag ( alpha részecske) keletkezik, ahogy azt az 1. ábra mutatja. Deutérium a természetes vízben szinte korlátlanul rendelkezésre áll. A reakcióban keletkez neutron segítségével a természetben csak nyomokban elforduló tríciumot lítiumból lehet elállítani, így egy elképzelt magfúziós reaktor deutériumot és lítiumot alakítana át héliummá (2. ábra). A lítium szintén a Földön elforduló leggyakoribb elemek közé tartozik. A kiinduló anyagok korlátlanul rendelkezésre állnak, nem radioaktívak és nem keletkeznek radioaktív végtermékek sem. A reakció hatásosságára jellemzõ, hogy egy mai tipikus méretû erõmû üzemeltetéséhez naponta csak kb. 1 kg üzemagyagra lenne szüksége. Természetesen mûködése közben egy fúziós reaktor szerkezete is radioaktív lenne, de számítások szerint a leállítása után néhány évtizeddel sugárzása annyira lecsökkenne, hogy szabadon szétszedhetõvé és újrafelhasználhatóvá válna. A deutérium-trícium fúzió további sajátossága, hogy a keletkezõ hélium atommagok (alfa részecskék) elég könnyen leadják energiájukat a plazmában. Ha ez elegendõen nagy mennyiségben történik meg, akkor bekövetkezik a gyújtás, a „fúziós égés” önfenntartóvá válik. Természetesen azonnal fel kell tenni a kérdést, hogy ezen a módon nem válik-e a berendezés szabályozhatatlanná, nem robban-e fel. A válasz egyértelmû: a folyamat egy hõmérséklet elérése után mindenképpen stabilizálódik, mivel a fúziós reakció hatásfoka csökkenni kezd, a plazma hõvesztesége viszont mindig nõ a hõmérséklet növekedésével. Az energiatermelés receptje tehát világos: végy egy deutérium-trícium gázkeveréket, szigeteld el a környezetétl és hevítsd körülbelül 100 millió Celsius fokra. Vedd körül egy lítium köpennyel és az abban keletkez tríciumot vízbõl kivont deutériummal keverve használd a gáz pótlására. A köpenyben a neutronok által leadott hõvel melegíts vizet és a hagyományos módon használd gázturbinában áramtermelésre.
Magánvéleményem, hogy HA mûködnek is ezek a ketyerék (elvileg), akkor is pont ott bukik el a dolog, hogy "Sufni Technológiával" nem megalkothatóak. Teszem azt egy pléhlemez csõbõl is lehet pl. ágyút csinálni, de nem hinném, hogy többször használható, másrészt mázli ha túléli a felhasználó. :) Éppen az a gáz, hogy nincs meg hozzá az elméleti tudás, matematika, amivel pontosítani lehetne dolgokat. Halál találomra állítgatják a kismillió paramétereiket. Most pl. ez a manus kinyer 3W helyett 45-öt, de lehet csak 1-2 óráig mûködik. Vagy mondjuk nem bírja az anyaga a szerkezetnek az igénybevételt, és mondjuk megépítette párezer dollárért, viszont hamarabb kinyiffan, minthogy megtermeljen 100 dollárnyi villanyáramot?
Azt szeretném kérdezni, hogy ha ezek a titokzatos elven energiát termelõ szerkezetek - akárcsak kísérleti eszköz szintjén - a fészerben megépíthetõek, és hobby szintû felszereléssel vizsgálva egyértelmûen igazolják várakozásokat, akkor vajon miért vacakolunk még mindíg másféle energiaforrással..? Ezek a jelenségek miért csakis és kizárólag legenda szintjén terjedenk? A komoly szintû kutatóközpontok miért nem bukkannak nyomára? Hiszen ha ilyen egyszerû, akkor akár egymástól függetlenül is számtalan alkalommal bele kellett volna botlani.. Az olajmaffia galád cselvetéseit hagyjuk. Befolyása lett volna a kommunista Szovjetúnióban, vagy Kínában is..? Hasonló alapon elvetnék minden további Titkos Globális Szabadenergiát Eltussoló Gittegylet létezését.
Valóban ilyen szinten állna a fúziós technika? Még az sem biztos, hogy valaha gazdaságossá válhat? Valóban államközi egyezményt hoznának létre, és valóban milliárdokkal támogatnának egy ilyen bizonytalan programot..?
További kellemest.
Hmm.
„Bõségesen elég zéró emissziós fosszilis energetikai technológiát fejleszteni és elterjeszteni. Sajnos a társadalom forrásai viszont korlátozottak és sajnos a rendelkezésre álló idõ is az. Ha ezeket most egy olyan drága technológiára költjük, amibõl jobb esetben talán 50-100 év múlva lesz környezetbarát megoldás, akkor el fogunk késni.”
Úgy írsz, mintha valami eszeveszett fejlesztések folynának a fúzió terén s minden forrást annak kifejlesztésére áldoznának. Tudjuk, hogy nem így van. Mi ez a 10 milliárd Euro az energetikában? Aprópénz. Ha évente költenének el ennyit a fejlesztésre, akkor is csak marginálisan drágulna a villamos áram, ha azon keresztül fizettetnék meg velünk. Jutna pénz a fúzió mellett az általad annyira preferált zéró emissziós erõmûnek is, ha meg lenne az elhatározás.
Amúgy meg mit tud nyújtani a fúzió az ûrben, amit a fisszió nem? Egy kis, atomreaktoros meghajtást ki lehet hozni néhány száz kilogrammból, de fúzióval, ahol egyre gigantikusabb méretû reaktorokat építenek, hogy egyáltalán elérni tudják a pozitív energiamérleget? Nagyon-nagyon távoli az az idõ, hogy az ûrben ki tudják aknázni a fúzió elõnyeit a fisszióval szemben. Már ha le tudják megfelelõen kicsinyíteni az egészet…
„3. És épített már valaki ilyen hosszú távú tárolót? Tudtommal még nem, szal egy kicsit ez is sci-fi.”
Egyesült Államok: Yucca Mountain. 10 ezer évre tervezték az élettartalmát. Hogy helyeztek-e már el ott hulladékot nem tudom, de a helyiek persze bõszen tiltakoznak…
A 150 év élettartamról annyit, hogy bár szerintem hülyeség, de olvasd el a cenzúrázott egészséget. A nagy része szerintem kamu, de hogy egy ilyen könyv megjelenhetett azt jelenti, hogy biztosan van valami valóságalapja. Nekem van orvos ismerõsöm. Azt mondja, hogy ha az õ kórházukban bekerülsz egy töréssel akkor is lehet hogy meghalsz. Azt mondja, hogy a kollégái totál nem foglalkoznak a betegekkel. Meg aztán ott van az emberek önpusztítása. Még mindig tombol az alkohol, a dohány, a kábszer... Így hogyan lehetne 150 évig élni?
"Le van valahol írva részletesen, hogy hogy kell összerakni?"
Ugyan itt megtalálod még a mûszaki rajzokat is hozzá!
"Ja, és persze ha nem tudja senki, hogy mitõl müxik, akkor simán lehet veszélyes és/vagy környezetszennyezõ."
Ez most nagyon babonásan hangzott;) Amúgy kb én is ezt mondom a fúzióra, csak az ugye ezzelk a kütyüvel szemben marha drága, szal ha nem jön be az lesz csak az igazi szopás!
"A megbízhatóság nem probléma, üzemi körülmények közt ugyanis önszabályzó a folyamat."
Reméljük! Eddig ugye a kísérleti berendezés pár másodpercig mûködött, ezzel nem összehasonlítható akár az egy órás üzem sem (idöben már is 2 nagyságrendet ugrottunk), pláne nem egy több hónapos folyamatos üzem!
"Ezt honnan veszed? A fûtõanyag nagyságrendekkel kisebb mennyisége miatt ez eleve nagyon valószínûtlen. " Fogtam az altavistámat és megnéztem, hogy pár nálamnál sokkal okosabb de nem feltétlenül hurráoptimista ember mit ír. Hát vagy õk tévedtek, vagy én olvastam roszzul.
Energiaválság: 30 éve azt gondoltuk, hogy még 30 évre elegendõ olaj van, és mit ad isten ma még vagy 30 évre elegendõ olaj van;) Természetesen az olaj nem kifogyhatatlan, de ha emelkedik az ára, az olyan szempontból jó lesz, hogy az eddig nehezen hozzáférhetõ készleteket is meg fogja érni kitermelni, ha emellett az autók is kevesebbet fogyasztanak, akkor megjósolhatatlan, hogy meddig lesz elég az olaj valójában. Jelenleg nincsen energia hiány sehol, a jelenlegi technológiákkal az energia még évszázadokig biztosítható. Ha Kínának energiára lesz szüksége akkor épít néhány hagyományos erõmûvet. Környezeti válság viszont van! Amikor a foszilis energiatermelés elterjedt, akkor senki nem gondolt arra hogy az energia termelés melléktermékei (CO2, kénvegyületek, légkörbe kerülõ nehézfémek) globális környezeti katasztrófát okozhatnak. Nagyon dícséretes a gyökeresen új technológiák keresése, de a fõ probléma nem a jelenlegi technológiák hatékonyságának elégtelenségével, vagy az energia források korlátozottságával van. Bõségesen elég zéró emissziós fosszilis energetikai technológiát fejleszteni és elterjeszteni. Sajnos a társadalom forrásai viszont korlátozottak és sajnos a rendelkezésre álló idõ is az. Ha ezeket most egy olyan drága technológiára költjük, amibõl jobb esetben talán 50-100 év múlva lesz környezetbarát megoldás, akkor el fogunk késni.
Amúgy én is örülnék, ha lenne végre valami a fúzióból (ûrhajózáshoz biztos jól jönne), de ez kb annyira kell most nekünk, mint sátras lagziba a vonósnégyes.
1. Te sem tudod én sem tudom, mennyi sugárzó hulladék fog keletkezni, én csak azt mondom, lehet hogy nem kevés. Ráadásul a felaktiválódott fémötvözetek azért jó pár ezer évig megtartják a sugárzó képességüket! 2. A század elején úgy gondolták, hogy mára vagy 150 év lesz a várható élettartam, meg hogy legyõzzük a fertõzéseket. Mi lesz ha a SW szerû ûrtechnológia mindíg is csak álom marad! Akkor a hulladék szépen itt marad a Földön. 3. És épített már valaki ilyen hosszútávú tárolót? Tudtommal még nem, szal egy kicsit ez is sci-fi.
Az ilyen cuccokkal csak az a baj, hogy többnyire tévedésen vagy csaláson alapulnak. Nem mondom, hogy mindíg, de iszonyú sok ilyet láttam már. Errõl a kütyürõl se derült ki semmi lényeges. A kísérleti adatok így nem sokat érnek. Le van valahol írva részletesen, hogy hogy kell összerakni? Ja, és persze ha nem tudja senki, hogy mitõl müxik, akkor simán lehet veszélyes és/vagy környezetszennyezõ.
Akkor mondok valamit hogyan lehet megoldani az energiaválságot olcsón. :) De nem garantálom hogy mûködik. Még gondolatkísérlet szinten sem biztos, ugyanis egy-két fizikai alaptörvény sérül. Viszont elsõre jónak tûnik. Van egy bizonyos Lenz-törvény: "Az indukált feszültség által indított áram iránya mindig olyan, hogy az õt létrehozó hatást csökkenteni igyekszik." Ha nem így lenne világos, hogy az energiamegmaradás sérülne. Ha nem így lenne a transzformátor nem átalakítaná, hanem termelné az áramot. Szóval itt a transzformátor-féle kölcsösös indukcióra kell spekulálni. Tudjuk, hogy a mágneses mezõ "terjedési" tehát kialakulási sebessége közel fénysebesség. De ez függ a közegtõl. Vannak olyan közegek, ahol az indukciúvonalak nagyon lassan terjednek. A lényeg az, hogy olyan frekvenciájú áramot nyomatunk az egyik tekercsbe, hogy mire az átér a másikba, és onnan visszaérnek az indukcióvonalak(kölcsönös indukció) már a forrás olyan fázisban legyen, hogy ez ne csökkentse, hanem növelje az õt létrehozó hatást, vagy legalább ne befolyásolja. Ezt sem kerülne olyan sokba kipróbálni. :)
"Kérdés hogy létezik e olyan méretû reaktor, ami már elég nagy ahhoz , hogy elég energiát adjon le amibõl a mágneses teret fenntartsuk, miközben a reaktorban uralkodó körülmények sem válnak elviselhetetlenül szélsõségessé a ma ismert anyagok/ötvözetek számára."
Mint már Caro is megjegyezte, a mágneses tér fenntartása nem igényel energiát. Ezért használnak szupravezetõ tekercseket. A reaktorban a körülmények meg épp elég szélsõségesek most is (500.000.000K), csak éppen a forró plazma nem érintkezik a kamra falával, csak a mágneses tér tartja össze.
"Másrészt ez a méret nem túl nagy, a szerkezet pedig túl bonyolult ahhoz, hogy tudásunkat az anyagok képességeit meghaladja, hogy egyáltalán megbízhatóan mûködjön."
Azt már tudjuk, hogy megépíthetõ, mivel vannak már mûködõ berendezések. A folyamatos üzemhez viszont olyan paraméterek kellenek, amiket eddig pénz hiányában nem tudtak elérni. A megbízhatóság nem probléma, üzemi körülmények közt ugyanis önszabályzó a folyamat.
"Azon kívül a fúziós reaktorban levõ reakcióanyag sokkal hígabb mint a hagyományos reaktoroknál, vagy is ugyan azt a teljesítményt egy hagyományos atomerõmûhöz képest valószínûleg csak sokkal nagyobb méretekkel tudjuk megvalósítani."
Az atomreaktorokban évekre elegendõ üzemanyag van bent egyszerre. Ráadásul az uránnak csak néhány százaléka hasznosítható. A Fúziós reaktorokban az üzemanyag sokkal jobb hatásfokkal hasznosul. És a plazma sûrûsége valószínûleg növelhetõ lesz késõbb. Az ITER 500MW-ra van belõve (http://www.iter.org/what.htm), ez máris megközelíti az atomerõmûvek teljesítményét, pedig még csak kísérleti cuccos.
"Eközben a fúziós reaktor elemeit érõ korrozív neutron sugárzás kb 20X aggresszivabb mint a hagyományos nukleáris erõmûben."
Ezt honnan veszed? A fûtõanyag nagyságrendekkel kisebb mennyisége miatt ez eleve nagyon valószínûtlen. A tényleges energia termelõ folyamatban a magahsadásnál átlagosan 2.3 neutron keletkezik, a fúziónál max. 1. Ráadásul a fúziónál az 1 reakcióra jutó energia felszabadulás is a sokszorosa.
"Ez sokszorosára emeli a termelõdõ sugárzó hulladék mennyiségét!"
Az atomerõmûveknél a legfõbb gond a kiégett üzemanyag. A fúziónál ebbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
"Elméletileg ez az erõmû lehetséges, ráadásul kimeríthetetlen energiaforrást jelent. Gyakorlatilag viszont problémás, és drága"
Minden új találmány problémás kezdetben. Ilyen alapon a repülést is elvethették volna 100 éve. Végülis mi a francnak repülni, amikor van vonat meg hajó? Persze a vonat és a hajó se volt olyan 1xû kezdetben...
"ráadásul nem biztos, hogy az energiaválság valóban olyan természetû és úgy orvosalható, ahogy azt a fúziós és más drága technológiák hívei látják és láttatják."
Akkor milyen természetû? Nem látom hogy milyen variációk lehetnek még azon kívül, hogy kevés az energia és nagy a környezetszennyezés.
"Pl A Földön több száz évre elegendõ fosszilis energiaforrás áll rendelkezésünkre, ami az elkövetkezõ 10 generáció számára ugyan olyan kifogyhatatlan mint a fúziós energia."
Feltéve hogy az energia fogyasztás nem nõ. De nõni fog rengeteg dolog miatt. A már a mai technológiák mellett is folyamatosan nõ az energiaigény (pl. számítógépek), és az újabb technológiák még plussz energiát fognak igényelni. Ráadásul ha Kína és India is ilyen ütemben fejlõdik, és az egy fõre esõ energiaigényben megközelítik az USA-t, akkor az helybõl többszörözi a világ energiaszükségletét. Ezen kívül, mint már mondtam, a teljesítmény sûrûség is számit sok esetben, meg néhány más tényezõ is. Egy ûrhajót pl. nem lehet szénnel hajtani. Emiatt még akkor is érdemes kifejleszteni a fúziós erõmûveket, ha a következõ 100 évben még nem lesz meghatározó szerepük az energia piacon.
Mellesleg belegondoltál már, hogy még a legjobb esetben is kb. 100 év kell a mostani erõmûvek leváltásához? Tehát ha 100 évig még elég a szén, akkor is most kell elkezdeni a fejlesztést !
"A viszonylagos és abszolút kifogyhatatlanság között gyakorlatilag nincs különbség."
Biztos ezt gondolták azok is, akik az olajipart megalapozták...
"A fosszilis energiát jelenleg környezetszennyezõ formában használjuk, pedig létezik olyan technológia ami környezetbarát, másrészt olcsóbb is mint a fúziós."
Nem zárja ki egymást a két technológia. Az meg hogy melyik az olcsóbb csak évtizedek múlva derül ki. Jelenleg a költség nagyobb része a nagyon szélsõséges üzemi paraméterek miatt jelentkezik, ez pedig csak technológia kérdése. Az atombombánál is kezdetben a lehetetlennel határos volt a megfelelõ körülmények elõállítása, ma meg már egy garázsban összerakható az egész, csak a megfelelõ tisztaságú hasadóanyag beszerzése a nehéz. A fúziós erõmûveknél az üzemanyagal se lesz sok gond.
"Száz év múlva már nem lesznek meg a környezet nyújtotta erõforrások, ezek pótlása olyan költségeket követel majd, melyeket máshonnan kell biztosítani, elvonni."
Pont ezért kell az új technológiákat már most kifejleszteni.
"Ha ezer évig használjuk a fúziós erõmûveket és évente csak teszem azt 1000T (ami nem sok) sugárzó hulladék kerletketik, az akkorra már legalább 1000 000T sugárzó hulladék folyamatos felügyeletét fogja jelenteni! Van ennyi hely a Földön ahova ezt el lehetne dugdosni?"
1. Nem tudom, hogy mennyi hulladék fog keletkezni. Az biztos, hogy sokkal kevesebb, mint az atomerõmûveknél, és kevésbbé veszélyes. Nem találtam adatot arró, hogy mennyi nukleáris hulladék keletkezik jeleneg. 2. Ezer év múlva már lesz mivel elszállítani a földrõl a hulladékot. Sõt, jelenleg úgy néz ki, hogy 1-2 évtizeden belül is. 3. Van hova tenni a Földön is, 2km méllyen nem jelent túl nagy kockázatot.