Ezeknek a csempéknek pont az a tulajdonságuk hogy nem olvadnak meg hanem bizonyos hõmérsékleten el kezdenek párologni ezáltal hõ vonódik el az ûrhajó azon részétõl.Némelyik csempének a vastagsága negyedrésze se marad meg.
Ez nagyon csúnya. Ezek a csempék éppen hogy rohadtul felmelegszenek. Csak nagy a hõkapacitásuk és az olvadáspontjuk, ezért nem folynak le az ûrhajóról. Hogyha az ereszkedést nem számolom, csak a sebesség disszipációját, akkor is az ûrhajó 1 kg-ja 40,5 MJ energiát disszipál. Kb ennyi energia keletkezik 1 kg benzin elégetésekor. És az ûrsikló nagyon sok kg-ból áll...
"Mert annyira fingos nincs a technikához, a tudományhoz meg úgy általában az szakmai elit felkészültségéhez, hogy fel sem tudod fogni hoyg ez megtörténhetett" - ez tetszett. Hány éves vagy? 15?
És ezekre a kis csempékre több ezer fokos hevítés után is nyugodtan ráteheted a kezed ugyanis nem lesz meleg. Úgyhogy ezek a kis csempék már csak ilyen szarok.
Jó lenne már kivonni az ûrsilókat a forgalomból! Sztem a NASA mérnõkeinek egy új ûrrepülõgép kidolgozása és létre hozzása lenne a legfõbb cél. Nem 500 millió dollárba kéne kerülnie hogy emberkéket küldünk az ûrbe hanem az 1/5-e vagy esteleg az 1/10-e.Az már inkább kifizetendõbb.Aztán jöhetnek az elsõ Hold kolóniák valamint a nagyobb és jobban kihasznált ûrállomások.A Mars elérése egy másik kérdés...
Csempe? Nem tudom, nekem errõl a szóról a fürdõszoba jut eszembe.
Persze full hülye vagyok hozzá, de miért kell ennyire hõálló burkolat? Nem csak a visszatérésnél a légköri belépéshez? És mit kell ilyen tuti biztonságban visszahozni? Nem csak az asztronautákat?
Mert erre kicsit pazarlásnak tûnik egy ekkora böszme drágaság.
"lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag"
Olyan anyag nincs mely bizonyos hõmérsékleten nem párolog el. Az izzólámpában inert gáz van és a wolfram mégis folymatosan párolog, a sötét lerakódás finom eloszlású fém. Ha meg levegõ kerül bele rögtön oxidálódik, fehér lerakódás.
nem olvastam el a cikket, sem a kommenteket, csak a címre reagálok: már a reggeli hírekben is volt, h _nincs_ veszélyben.
Szerintem ha lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag (ilyen szerintem van fémben)
Ha létezne ilyen anyag, szerinted szórakoznának a viszonylag rideg és törékeny carbon-carbon csempékkel?
szvsz belülrõl ki kéne tölteni vízzel!Az asztronauták meg viselhetnének buvárruhát
" (ilyen szerintem van fémben2
A fémek fizikai tulajdonságai közé tartozik a jó hõvezetés.A másik tudod hogy a surlódástól hány ezer fokra hevül a belépõrész? Hiába rossz hõvezetõ a borítás, egy része elpárolog.
Szerintem az állandó megoldás jobb. Talán azzal lehetne "feltuningolni", hogy megcsinálják aktív hûtésre. Pl: nagy teljesítményû hõszivattyú segít átpumpálni a keletkezõ hõmennyiséget(Vagy akár nanocsövek, ha jól tudom naggyon jó hõvezetõk). Belenyomatják valami nagy forráshõjû anyagba, elforralják, aztán kész. Persze ennek nem sok értelme látszik így. Így! De a gáznemû anyag energiát tárol, amit talán fel tudnak használni egy kis vízbontásra, a következõ misszióhoz. A legjobb persze az lenne, ha az összes alkatrész visszatérõ lenne.
Szerintem már számtalan ember elmagyarázta neki többször is, sajnos nem tehet róla, de nem érti meg. Csökkent képességû embertársainkkal legyünk elnézõek!
Szerintem ha lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag (ilyen szerintem van fémben), akkor mögé lehetne pakolni aerogel szigetelést (a jelenleg létezõ legjobb hõszigetelõ).
Az ûrcowboyok címû fimben vannak eredeti ûrbeli felvételek. Egészen másként mozognak ott az emberek mint a stúdióban készült felvételen.Én világosan látom, sokan miért nem látják? Vagy nem is a szemükkel van baj?
És egy ilyen elégõ hõvédõ réteget, miért nem lehet minden használat után újra felrakni?
Az ürsiklónál valszeg arra gondoltak, hogy úgy a legolcsóbb, ha egy viszonylag megbízható, állandó pajzs van, csak éppen nem ez nem jött be.
Szerintem egy elégõ és nagyobb darabokban a visszatérés után egészben eltávolítható hõvédõ pajzs anyagilag és mûszaki szempontból is jó kompromisszum lenne.
Ráadásul késõbb könyebben lehetne új anyagokat is használni, akár állandó pajzsra áttérni, ha majd egyszer már abból is olyat tudunk csinálni.
na ezt még hány topikban sütöd el eccerü ember?? Ez már a sokadik.
Na, nem jártak a Holdon! Megnyugodtál ember? Ez most neked jó valamiért? Leleplezted a nagy Holdraszállós átbaszást mi? Tudod miért nem hiszed el, hoyg jártak ott? Mert annyira fingos nincs a technikához, a tudományhoz meg úgy általában az szakmai elit felkészültségéhez, hogy fel sem tudod fogni hoyg ez megtörténhetett. Azért mert te állsz a világ még halad. De mondom, nem jártak, biztos helyrõl tudom, magától nil amsztrongtól. Múltkor kint jártam az usában é sösszefutottam az öreggel. Jól berugattam aztán sikerült kihúznom belõle az igazságot. Azt mondta: "Bazzeg, tudod hol voltunk mi? sehol bazze! Fellöttek minket mert azt nem lehetett elsumákolni, mutatta a tévé, de csak mentünk egy kört és amikor mindneki a Hold felé bámult mi gyorsan visszeestünk vaze az óceánba. Még az ernyõt sem nyithattuk mi nehogy meglásson valaki minket..."
na nem akarom itt hosszan idézgetni az öreget, a lényeg, hogy át lettünk baszva. Mindenben igazad van lola, jól leleplezted ezt a mocskos összeesküvést, gratula!!!
Csak az ûrrepülõgépnél van egy probléma mivel szárnyai vannak, a rezgés. Ezért szakadt a sérült gép szét.Ez nem hengeres kúpos kabin.Természetesen a rezgés a légkörben következik be.
Abban nincs igaza, hogy hõvédõ csempénél jobb újrafelhasználható hõvédelem még nincs, és nem is várható (amennyire én tudom, ha tévednék, valaki plz világosítson fel). Alternatíva az "ablative" hõvédelem, mint a Szojuzokon és anno az Apollo ûrhajókon is volt/van. Ez egy elégõ hõvédõ anyag, amelybõl elég X vastagságú, de ezzel megóvja az alata lévõ anyagot. Hátránya, hogy 1x használatos. Viszont ehhez képest a hõvédõ karbon csempék csúcstechnikát képviselnek...
Az "ûrbombázó" van jobb megoldás is, a HyperSoar, vagyis egy nagy magasságban, hiperszónikus sebességel haladó harci repülõgép. Az X-43 program ugyan még csak az elején jár, de szvsz egy évtized év múlva realitás lehet. Ráadásul erre egy szót sem szólhat senki, semmiféle egyezményt nem sért ugyanis...
"Gyerekek! Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet???"
Jelentem igen!!!!;) Dolgoztál már bürokratikus állami cégnél? Ha igen, akkor tudod hogy kérdésed merõen költõi volt.
Az emberi hülyeségnek nincs határa, arra rengeteg pénzt el lehet költeni.
Emlékezz csak arra a szondára, ami nem olyan régen jó pár éves meló után visszatért a Föld légkörébe a napszél anyagát tartalmazó mintákkal, és mivel valaki fordítva építette be az ejõernyõt jól le is zuhant. Pedig az is belekerült vagy 100 milkó $-ba, meg mérnök seregek dolgoztak rajta!
Gyerekek! Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet??? 2 év alatt minden csináltak az ürrepülõgépen, csak éppen a rossz "pur habot" használnak megint. Szerintem kamuhiba. Talán a képek is manipuláltak. Viszont jó érv arra hogy a kongreszustól több pénzt kérjenek.
Mégis igaza van. A hidegháború végével megrekedt az egész ott ahol volt. Nincs pénz nincs technika.
Pharaoh: a kerámiacsempék azért számítanak jó megoldásnak, mert extrém hõmérsékletet is elviselnek, a fémekkel ellentétban nem vezetik a hõt, és jóval könnyebb szerkezetûek.
Az azonban igaz, hogy a ~20 éves ûrsikló véglegesen elavult: egyszerûen már túl öreg. A megoldás az ûrsikló-flotta újraépítése lenne. Ez azonban csak katonai szempontból érné meg az USA számára (ugyanis más ország, vagy országok nemigen tudnak ilyen feladattal pénzügyileg és technikailag megbírkózni - Pl. a régóta tervbe vett "ûrbombázók" megépítésére gondolok) A hordozórakéta-alapú ûrtechnika ugyanis jóval olcsóbb a rendkívül bonyolult ûrsiklókénál (az ûrsikló-rendszer jelenleg a Föld legösszetettebb és legbonyolultabb technikája, már persze a nyílvános, ismert fejlesztések közül) Véleményem szerint sikeresen hazatér a Discovery, de az ûrsikló-program le fog állni.
Azért ez a bukfenc manõver szép volt, már aki követte a NASA TV-n.:) Persze a részletgazdag, nagyfelbontású képekre várhatunk még egy pár órát.
"A Discovery a repülési terv szerint közép-európai idõ szerint 13 óra 18 perckor kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz (ISS). Elõtte azonban - ugyancsak az új biztonsági szabályok értelmében - Eileen Collins 180 méterre az ûrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanõvert hajt végre. Ezután az ûrsikló hasát mutatva elrepül az ISS fölött, miközben az ûrállomáson dolgozó orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips a bázis Zvezda nevû orosz moduljából fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az ûrrepülõgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery ottani hõvédõburkolata. Mindössze 90 másodpercük lesz arra, hogy részletesen lefotózzák az ûrsiklót az orrától a tatjáig." - NGO
remélem nincs semmi baja az aljának sem. mi frászt csinálnának?
Július 13.-án egyeztek meg az oroszokkal, hogy beszálnak a Kliper költségeibe. A Kliper legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza (vagyis hasonló, mint a CEV CTV). A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármû, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról (Francia Gayana) indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az ûrrepülõgép szerepel, a hordozóeszköz nem.
Az elnöknek nem sok választási lehetõsége van, hogy mennyit költ a hadiiparra. Ha megnyirbálja a költségvetésnek ezen a részeit, akkor megbuktatják. Clintont is befenyítették, aztán beadta a derekát -> lett délszláv bombázás.
Igazából az ESA-ra vagyok kiváncsi, hogy mikorra jön bele az ilyen akciókba.
Ez most morbid volt 1 picit. Bocsánat ha valakit sért.
NASA= Need Another Seven Astronaut
Ilyen hamar jön a CEV? Az jó lenne :) Mondjuk azért kíváncsi vagyok, hogy a korábbi indításokat ha megvizsgálták volna videón, hogy mekkora dolgok lettek volna... Egyébként szerintem ha a Concore-okat egy kicsit felpécézték volna, képessé lehetett volna õket tenni ûrutazásra. Mondjuk az utastér helyét lecserélik egy oxigéntartállyal. Legalábbis nagy részét. Valami 150 t-s gép volt, 4 hajtómû, mindegyik 18t tolóerõvel. Persze magát nem bírná felfele ellõni, mint az ûrsikló, de felmegy 20 km-re, onnan megy egy ideig scramjettel, onnan meg rakétával. És sokkal olcsóbb lenne. Persze ez csak elmélet :)
Semmi vész, ha nem indulhat az Atlantis akkor majd a ruszkik lehozzák õket a 38! éves technológiájú Szoljuzzal. Mr. Presidentnek meg el kéne gondolkodnia azon, hogy mennyit költ katonai kiadásokra és mennyit az ûrprogramra.
1.: A probléma jelenleg az, hogy az Atlantis nem indulhat addig, amíg nincs megoldva a külsõ üzemanyagtartály hõszigetelésének a problémája. Tehát a Discovery legénységéért sem indulhat fel... 2.: Az eddigi jelentések szerint a futómûajtó sérülése elhanyagolható, de elképzelhetõ, hogy egy ûrséta folyamán majd megvizsgálják jobban.
Hát bezzeg ott is volt épp elég problémájuk, kezdve az Apollo-1 katasztrófájával, és az Apollo-13 csaknem-katasztrófájával... (hogy csak a legkomolyabbakat említsük)
A frissebb konstrukció csak 2010-2012 körül várható (ez lesz a CEV CTV). Kérdés, hogy addig mi lesz...
Az ugyanis igen kínos a NASA (illetve az ûrsiklót üzemeltetõ U.S.A. (United Space Alliance) cég számára) hogy két évet és több, mint 200 millió $-t szántak csak a külsõ üzemanyagtartály újratervezésére. A jelek szerint pedig messze nem volt sikeres ez az akció...
Ugyis az lesz a vege, h nem kockaztatnak es masik geppel jonnek vissza az urhajosok. A dollarmilliardos ursiklo meg majd neptelenul kering a vilagurben.
Legtöbször az emberi mulasztásbol lesznek a bajok. (de nem mindig, szerencsétlen madár)
Kéne, csak jelenleg senki sem akar beleinvesztálni több milliárd dollárt. Az USA mindig csak tologatja az új ürrepülõgép projektet.
Emlékeim szerint pont a makimajom állította le a X-33/Venture Star fejlesztését, most pedig már a holdra akar hipp-hopp eljutni, de persze úgy hogy nem szán rá több zsetont.
Hiába szidom az amcsikat, azért jelenleg csak tõlük várhatunk valamilyen új technológiát, a NASA legalábbis keményen küzd egy ûrlift technikai lehetõségeinek felmérésén.