"1. hülye volt a tanár mert ofisz97-en kivül mást nem tudott"
Igen, az volt. De ha pl. nincs penze masra? Marmint az iskolanak. Bar ez most mar/meg nem gond (Campus ikertesoja, School).
"2. hülye volt a csávó, mert ehhez nem kellett volna sem windows sem ofisz.
nem vagyok linux geek, de nem jelenthetett volna problémát akármilyen ofiszban olvasható állományt készíteni (.rtf)."
Nem biztos, hogy tudta az olyan formazasokat, mint a .doc vagy .sxw. De akar PDF-be is exportalhatta volna, csak nem az volt a feladat :)
"egyébként egy tanár megkövtelheti, h miben kéri a házit."
Igen, megkovetelheti, de ha nem tud egyeb okokbol eleget tenni neki, akkor legalabb alternativat kell biztositani. Mert mi van most: gyakorlatilag egy nyomorekot akar Cooperre kesztetni, ha durvan akarunk fogalmazni :)
Na végigolvastam. Általában kibírom anélkül a Windows-Linux csatákat, hogy hozzászóljak.
Szóval, a linuxosok is rájöttek, h segíteni kell a programozókat h tudják milyen programokara libekre számítsanak ezért jött létre az LSB.
2. Ez a miért nem jó a libes megoldás okfejtés nagyon tetszett. Szóval elsõ
kifogás, az volt, hogy de honnan tudja h mik vannak fenn és az biztosan fenn van-e
(amúgy igen ez mûx--> csomagkezelés),aztán mikor visszakérdeznek, h ugyan és honnan tudja h fenn van ez meg az a szoftver a válasz eleve tudja h mi van fenn ugy irja. Ezt igy szerintem nem kéne akkor hasonlitgatni mert nem ua a kategória. Amit SZERINTED az egyik nem tud és ez a hibája azt a másiknak nem is kell. Loool
Ezek a viták olyan értlemetlenek, de sose állják meg az emberek h ne szólajanak hozzá
Én akkor is Linuxot fogok használni ugyis, ha a fene fenét eszik is, nekem tetszik elismerem aki a windowsal se boldogul annak ez is magas lesz, de aki igazán ismeri a winjét annak a linux megtanulása se jelenthet gondot.
Én úgy gondolom azuért sütik rá a linuxra h nem userfriendly, mert alapból minden plussznak itélt szolgáltatás le van tiltva, ha szükséged van rá és van hozzá elég tudásod majd aktiválod. Ezzel szemben MS elhizeti h te aztán már mindent tudsz, mert nála alapból minden engedélyezve van és úgy kell letiltani.
Na ez hosszú lett úgyhogy megyek is. uff
eh, ez nem a szabad szoftver vs. kereskedelmi.
1. hülye volt a tanár mert ofisz97-en kivül mást nem tudott
2. hülye volt a csávó, mert ehhez nem kellett volna sem windows sem ofisz.
nem vagyok linux geek, de nem jelenthetett volna problémát akármilyen ofiszban olvasható állományt készíteni (.rtf).
egyébként egy tanár megkövtelheti, h miben kéri a házit.
"de ez a program egy része van csak a gépemem dolog, csak opensourceban mûködik. szvsz"
Nem hiszem, de leirtam a lenyeget, es szerintem itt van az a pont, ahol mar minden erv el van mondva :-)
"nem a csomagkezelõre írtam, hanem a konzol használatára általánosságban."
Akkor bocs.
"kiváncsi lennék honnan szedik ezeket a prognózisokat."
Ledaralnak 80 kilo statisztikust, es papirt nyomnak belole :)
"desktopon sosem terjedt a linux, serveren istenítette mindenki, de onnan is kezd kiszorúlni."
Annyira azert nem szorul ki. Terjed meg, csak nem olyan gyorsan, mint korabban. Konvergal egy ertekhez, ami nem nulla :)
"tehát winek ezt a szegmenst is uralják."
Itt viszont van verseny. Nekem ennyi eleg.
vissza kanyarodva a cikkre.
kiváncsi lennék honnan szedik ezeket a prognózisokat.
desktopon sosem terjedt a linux, serveren istenítette mindenki, de onnan is kezd kiszorúlni. a közép szintû szervereknél tett felmérések szerint 12% körül van a linux szerverek részesedése. a 34% körüli holtversenyben win2003 és mindenféle unix között. a maradékból 14% a win2000 és az NT4.
tehát winek ezt a szegmenst is uralják.
de ez a program egy része van csak a gépemem dolog, csak opensourceban mûködik. szvsz
"Legyszi ne tettesd itt az ertetlent, "
nem a csomagkezelõre írtam, hanem a konzol használatára általánosságban.
Mellesleg engem nem nagyon erdekel, mennyire terjed el, csak annyi felhasznaloja legyen, hogy fejlesszek, es legyenek helyek (cegek, alapitvanyok, stb.), ahol hasznaljak, hogy esetleg a munkakeresesnel legyen elonye az embernek. Egyesek szerint mar tul hig a kozosseg.
"azért a felhasználók 90%a jobban közelít a minenkihez, mint a 2% :)"
Persze. Csak vicceltem.
"én végig ofisz/IE/WMP fügvényekrõl beszéltem. azt nem is tudom, h ps-t lehet e kívülrõl hívni.
a programozók többsége megrendelésre dolgozik, olyan helyre, ahol tudja mi várja."
Ez igaz a libekre is, azokkal a kis plusszokkal, amiket mondtam. Egy pelda: libpq: tudok ugy postgreses progikat irni, hogy nincs fenn a szerver a gepemen, meg kliens sem, csak ez a kis kliens lib, megis tudom hasznalni a "nagygepen" (P-II :)) levo adatbazisokat. Tehat a kliens egy kis resze van csak a gepemen. Ez a minimalitas elve, amit en is vallok.
"látod, ilyen könnyû hibázni. mennyivel egyszerûbb 2x kattintani..."
Legyszi ne tettesd itt az ertetlent, mar 2-3 hozzaszollasban is mondtam, hogy mik a csomagkezelok. A YaST vagy mi GUI-s egykattintos dolog. Meg nextelned sem kell annyit: kijelolod a programokat, amik kellenek, az pedig lerantja cdrol/netrol/halozati konyvtarbol/stb. a kivant progikat. Libekkel egyutt. Meg be is konfigolja egesz jol (ebben nem vagyok annyira biztos).
azért a felhasználók 90%a jobban közelít a minenkihez, mint a 2% :)
én végig ofisz/IE/WMP fügvényekrõl beszéltem. azt nem is tudom, h ps-t lehet e kívülrõl hívni.
a programozók többsége megrendelésre dolgozik, olyan helyre, ahol tudja mi várja.
"erosen gatolna mas programokat."
ugyan, az én kis ofiszra támaszkodó könyvelõ progim, amit 10-100-1000 fõs cégnél használnak miben gátolja az openofisz terjedését?
sztem ti túlságosan is elméleti síkon gondolkodtok.
az, hogy meghívhatom m$ termék egy fügvényét, jó nekem programozónak és jó a felhasználónak. nekem mert hamarabb/könnyebben megvagyok, neki meg azért mert olcsóbban kap minõségibb munkát.
"Akkor most en is abbol fogok kiindulni, hogy mindenkinek van Linux a gepen"
és mire mész vele? már maga az elv is kizárja az egységességet.
OK terjedjen el csak ne csinálják azt mint némelyik sulinet gépnél hogy Linuxot adnak a gép mellé és pl egy átlagos család vesz egy új gépet és azon linux van rajta akkor hogy a fenébe használja a gépet. Ja a linuxot aztán meg nem könnyû kezelni!
bocs, de a helyes megoldas:
./configure
make
make install
"de abból indulunk ki, h az ofisz egyébként is fent van a gépen. nem abból, h a progimhoz kell az ofisz."
Akkor most en is abbol fogok kiindulni, hogy mindenkinek van Linux a gepen, jo? :)
Komolyan, ilyet nem biztos, hogy szabad feltetelezni. Office fentartasokkal meg oke, de pl. Photoshop? Vagy Visual Studio?
"kirívó példák mindig vannak. a win/ofisz elterjetséghez képest a linux/openofisz léte is kirívó példa. egyszerüen nincsenek 1 súlycsoportban."
Pont emiatt lenne a dolog etikatlan: erosen gatolna mas programokat. Uzletileg jo, de ez pereket szitana pl. az EU-ban (WMP-vel analog modon).
"1: és az szerinted normális, h otthon kell fordítgatnod egy forráskódot? ami vagy 10x annyit foglal?"
Nem, csak teljesitmenybuzik forditanak allandoan, a tobbseg binaris, elore leforditott csomagokat tesz fel. Egy kattintassal vagy egy paranccsal, tetszes szerint. Ilyen a Debian apt-je. Vagy az ArchLinux pacman-je.
De Gentoo-n automatikusan megy a forditas, legtobbszor nem is kell beavatkoznod.
de abból indulunk ki, h az ofisz egyébként is fent van a gépen. nem abból, h a progimhoz kell az ofisz.
kirívó példák mindig vannak. a win/ofisz elterjetséghez képest a linux/openofisz léte is kirívó példa. egyszerüen nincsenek 1 súlycsoportban.
1: és az szerinted normális, h otthon kell fordítgatnod egy forráskódot? ami vagy 10x annyit foglal?
1.. Kezdetben teremté az Úr a Bitet és a Byte-ot. És teremté ezekbõl a Szó-t.
2.. És a Szó-ban két Byte volt, és nem létezett semmi más. És az Úr elválasztotta az Egyet a Nullától. És látá az Úr, hogy ez jó.
3.. És mondá az Úr: Legyen Adat. És így történt. És mondá az Úr: Foglalja el az Adat a megfelelõ helyet. És megteremté az Úr a floppy diszkeket, a hard diszkeket és a kompakt diszkeket. És látá az Úr, hogy ez jó.
4.. És mondá az Úr: Legyen Számitógép, ahova a floppy diszkeket, hard diszkeket és kompakt diszkeket be lehet helyezni, és elnevezte Hardvernek. És látá az Úr, hogy ez jó.
5.. És Szoftver még nem létezett akkor. De az Úr megteremtette a Programokat, nagyokat és kicsiket az fajtájuk szerint. És mondá az Úr: szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek meg a Memóriát.
6.. És mondá az Úr: Teremtsünk Programozót, és alkosson a Programozó új Programokat, és irányítsa a Számítógépeket, a Programokat és az Adatokat.
7.. És megteremté az Úr a Programozót, és elhelyezte a Számítóközpontban. És megmutatta neki az Úr a Könyvtárszerkezetet, és mondá neki az Úr: Használhatsz minden Könyvtárat és Alkönyvtárat, de NE HASZNÁLD a Windows-t.
8.. És mondá az Úr: Nem jó a Programozónak egyedül. Álmot bocsátott rá, és kivette egyik oldalbordáját, és másik lényt teremtett belõle, aki felnéz a Programozóra, aki szereti azt, amit a Programozó csinál, és elnevezte az Úr ezt a lényt Felhasználónak.
9.. És ott volt a Programozó és a Felhasználó a csupasz DOS alatt, és látá az Úr, hogy ez jó.
10. De Bill okosabb volt az Úr minden más teremtményénél. És Bill megkérdezte a Felhasznalót: Mondta-e az Úr, hogy ne futtass egyetlen programot sem?
11. És a Felhasználó válaszolt: Azt mondta az Úr, hogy használhatunk minden Programot, minden Adatot, de mondta, hogy soha se használjuk a Windowst, különben meghalunk.
12. És mondá Bill a Felhasználónak: Hogyan beszélhetsz olyasmirõl, amit még ki sem probáltál? Abban a pillanatban, hogy a Windows-t futtatod, olyan leszel, mint az Úr. Képes leszel bármit létrehozni egy egyszerû egérkattintással!
13. És a Felhasznaló látá, hogy a Windows gyümölcsei szebbek és könnyebb õket használni. És látá a felhasználó, hogy minden tudás haszontalan, mert a Windows képes azokat helyettesíteni.
14. És a Felhasználó installálta számítógépén a Windowst, és mondta a Programozónak, hogy ez jó.
15. És a Programozó azonnal elkezdte keresni az új drivereket. És megkérdezte õt az Úr: Mit keresel? És a Programozó válaszolt: új drivereket keresek, mert nem találom õket a DOS-ban. És mondá az Úr: Ki mondta neked, hogy új driverekre van szükséged? Futtattad a Windowst? És a programozó válaszolt: Bill mondta nekünk!
16. És mondá az Úr Billnek: Azért, amit tettél, gyûlölt leszel minden teremtmény elõtt. És a Felhasználó boldogtalan lesz miattad. És örökké a Windowst kell árulnod.
17. És mondá az Úr a Felhasználónak: Azért, amit tettél, csalódni fogsz a Windowsban, és az megeszi minden Erõforrásodat, és lassú programokat kell majd használnod, és örökkön örökké a Programozó segítségére fogsz szorulni.
18. És mondá az Úr a Programozónak: Azért, mert hallgattál a Felhasználóra, soha sem leszel boldog. Programjaidban hemzsegni fognak a hibák, és ki kell javítanod õket, és újra ki kell javítanod õket az idõk végezetéig.
19. És az Úr kiûzte õket a Számítóközpontból, az ajtót bezárta, és jelszóval levédte.
20. GENERAL PROTECTION FAULT
Nekunk OpenOffice van az otthoni gepunkon. Apam jegyzokonyveket ir rajta, a doc formatumot a lehetosegeihez merten eleg jol megjeleniti es rtf-be mentve a ket szerkeszto kozt jo atjarhatosag erheto el. Es apam nem az az IT szakember, de jozan esze megvan a dologhoz.
A masik: ha fel kene tenni egy program mukodesehez egy masikat, az nem kapcsolt aru lenne? Az ilyet nem hiszem, hogy jo szemmel neznek. Meg mi van, ha egy program csak nagyon keveset hasznal pl. az Officebol? Nem lenne egyszerubb, ha libkent hasznalhato lenne az a lib? Pl. a doc-ok olvasasara (bar ez nem erdeke MS-nek).
Alfa:
1: Csomagok, libek, konfiguraciok, stb. kulonbozoek. De ami fut az egyik Linux disztron, az forrasbol felteve mukodni fog a tobbin is. Persze ha megvannak a megfelelo libjeid :)
2: GPL 3 javitja, LGPL tudja, BSD (a liszenc, nem az OS) meg eleve ilyen.
3: Siman :)
1:Igen, ez sajnos így van. Még a csomagkezelõ is más, de a könyvtárak is máshol vannak, és más dolgokat pakolnak bele a különféle disztribek.
2:Ez asszem a GPL 2-ben már korrigálva van, de javítsatok ki, ha tévedek.
1. Most akkor a kulonbozo disztribek nem 100%-ig kompatibilisek? Ez miben jelentkezik? Kicsit hajaz ez mar arra, hogy kulon oprendszernek minosuljenek.
2. Ha GNU-s cuccot folhasznalva CSAK GNU-s cuccot irhatok, akkor nem sok ertelme van, mert ha pl megirja vki GNU-s modon a JPEG-dekodolod, akkor ugyse hasznalhatja fel a PhotoShop iroja, mert o meg penzert kaarja adni a maga cuccat.
3. .NET-ben van beepitett JPEG dekodolo
igaz nincs túl nagy referencia alapom, de még nem láttam wint ofisz nélkül...
"ha meghívhatod kívülrõl a libjét, akkor az nem jó kvázi szabványnak? pont errõl beszéltem, h ha én elérhetem a saját programomba, akkor nem kell külön megszerezni/megírni."
Ezert kell egy jo csomagkezelo. Ilyen nincs Windowson (most nem a WindowsUpdatere gondolok), bar a Gentoo Emerge nevu programja vagy a FreeBSD portsok mennek Wineken.
Ha felteszel egy programot pl. Debianban, akkor ranja magaval a libeket is. Nem kell semmit csinalnod. De ez csak egy modszer a lehetosegek kozul.
Mellesleg amit te mondasz, ott is fel kell tenni az Office-t pl. hogy menjen, arra viszont nincs mindenkinek lehetosege. Ugyanaz a helyzet mindkettonel.
"ha külön lenne, akkor mindig figyelni kéne arra, h felvan e telepítve, vagy a saját kódomban hordozni. pont errõl írta lentebb."
Lasd fentebb, csomagkezelonel.
"melyik demóra gondolsz, arra ami 1 hónapig mûködik, vagy idegesítõ szövegekkel bombáz, vagy a lényegi funkiók hiányoznak belõle, esetleg mindent tud, csak menteni nem lehet benne?"
még az, hogy ingyenes legyen a progi megértem, azt is, h belenézzenek emberek tanuló célzattal, de hogy sajátjuként felhasználják az egyszerûen nem fér a fejembe (mégha "irodalom jegyzékben" jelzik is honnan van).
az, hogy írok egy progit és után valaki változtat rajta és újra 'piacra' dobja, akkor a saját termékem konkurense leszek (a paypal is neki megy és nem nekem).
linuxok (disztibek) is saját maguk legnagyobb ellenségei.
és akkor eddig nagyban gondolkodtam, mivan ha egy cégnek (vállalkozásnak) írnák egy progit, ami máshonnan merítené az ötletet, de kénytelen lennék ingyen adni nekik, mert GNU. akkor inkább írok sajátot. akkor meg minek van?
már nem 1x írtam, hogy nyitott vagyok, de eddig még egy olyan érvet nem tudtatok mondani, amire azt mondom na igen.
és azzal mi van ami pl a dc++ nál is van?
nem véletlenûl kerültk bele bizonyos sw-es kolátozások és erre szépen megjelentek a különbözõ változatok, amikik szépen kikerülik a korlátozásokat és átverik a hubokat.
ez mér jó?
és mér örüljek annak, h visszakerül a kód, ha semmi egyéb hasznom nincs belõle? ettõl még felkopik az állam. ráadásul ehhez az is kell, h sikeres legyen a progi.
Hát ez az. A GPL pont nem az egoizmusról szól, hanem a tisztességrõl.
Fogsz egy "GNU" kódot kicsit alakítod, ahogy kell aztán eladnád, mint saját programot? Ez nem fair.
És mivan én írsz GNU alá és más sikeresebbé teszi? Õrülsz neki, hogy hasznos, és a sikeresebb kódja visszajut hozzád.
azért egy ofisz már talán profi alkalmazásnak tekinthetõ. attól, h széleskörben használják még nem lesz kisebb értékû.
de a lényeg, mi motivál _engem_, h ingyen dolgozzam?
mert, ha veszek 1 GNU kódot, akkor nekem is GNUban kell kiadnom.
és mivan én írok GNU alá és más sikeresebbé teszi?
ilyen gyarló vagyok...
ha meghívhatod kívülrõl a libjét, akkor az nem jó kvázi szabványnak? pont errõl beszéltem, h ha én elérhetem a saját programomba, akkor nem kell külön megszerezni/megírni.
ha külön lenne, akkor mindig figyelni kéne arra, h felvan e telepítve, vagy a saját kódomban hordozni. pont errõl írta lentebb.
melyik demóra gondolsz, arra ami 1 hónapig mûködik, vagy idegesítõ szövegekkel bombáz, vagy a lényegi funkiók hiányoznak belõle, esetleg mindent tud, csak menteni nem lehet benne?
A GNU projekt célja az, hogy ahhoz, hogy tudd használni valamilyen szinten a gépedet, ne kelljen fizetned.
Aki professzionális programot használ, az megveszi, és mindig is megfogja venni.
Mert a GNU-ban csak olyanok vannak amik csak a legtöbb embernek kellenek. És a legtöbbnek ez elég is.
Meg azért a fizikai "mindenkié" nem egyenlõ a szellemivel. Egy autó nyilván nem lehet egyszerre több embernél.(max statisztikai módszerekkel lehetne kihozni, hogy mennyi kell egy helyre, átlagos felhasználás mellett). Egy szoftver viszont bármilyen korlátozó tényezõ nélkül. Mármint egy GPL licenszû... :)
Miatyánk Microsoft, aki a merevlemezen vagy, szenteltessék meg a te Windowsod, jöjjön el a te frissítésed, legyen meg a javítókészleted, miképpen a Windowson, azonképpen az Officeban is. Mindennapi MSNünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi kalózmásolatainkat, miképpen mi is megbocsátunk a Matávnak. És ne vígy minket az IBMhez, de szabadíts meg az OS/2-tõl, mert tiéd a Dos, a Windows 98, és az NT, Mindörökkön örökké,
Enter.
Nono, en sem mondtam, hogy alakitsanak ki az IT-ben egyfajta virtualis kommunizmust, ahol mindenkie minden. Csupan azt mondtam, hogy a jelentektelenebb reszeket ki lehetne adni kulon, letoltheto libkent, de a lenyegi resz, amivel penzt lehet keresni, az tovabbra is penzes.
De ha lenne egy Adobe alltal fejlesztett jpeg dekodolo lib, akkor minden program tudna azt hasznalni, igy lenne egy kvazi-szabvany az adott lib interfaceere. Egysegesebb lenne az egesz, nem kene minden trivialis dolgot ujrairni (mint pl. a fent emlitett jpeg olvasot).
"nekem legjobban az a megoldás tetszik, h a profi alkalmazások nonprofit felhasználásra ingyenesek (pl otthonra a gyereknek/iskola <- reklámnak sem utolsó). de céges, nagy vállalati, profit orientált felhasználásra meg kemény licenszek. ezt persze nem lehet mindenre ráhúzni, mert sok programot szórakozásra használnak (játék), de azért kérjenek is pénzt, mint a vidámparkban. hiszen máshonnan nincs bevétel."
sztem a gyakorlat azt mutatja, h ez így nem mûködik és azt is lássuk be, h több program van pénzért mint _teljesen_ igyen.
(a részenkénti fizetést, az ofiszt szétszedni darabokra és külön terjeszteni-re írtam.)
szerintem a társadalmi elismerés nem elég ahhoz, h valaki dolgozzon valamin, ráadásúl az "elégséges" elismeréshez is hatalmas munka kell. tehát ha nincs a pénz mint motiváló ezköz, akkor önmagát fojtja meg a rendszer.
ezt a minden-mindenkié-ingyen dolgot már kipróbálták a történelemben és nem vált be. és ez csak a gyakorlat, én magával az elvel sem értek egyet. odáig rendben van, hogy ami az övé az az enyém is, de az emberek hajlamosak elfelejteni, h ami az enyém az az övé is.
nekem legjobban az a megoldás tetszik, h a profi alkalmazások nonprofit felhasználásra ingyenesek (pl otthonra a gyereknek/iskola <- reklámnak sem utolsó). de céges, nagy vállalati, profit orientált felhasználásra meg kemény licenszek. ezt persze nem lehet mindenre ráhúzni, mert sok programot szórakozásra használnak (játék), de azért kérjenek is pénzt, mint a vidámparkban. hiszen máshonnan nincs bevétel.
Es? Egy jo csomagkezelovel (apt/dpkg, pacman, ports, stb.) ez automatice meg van oldva. Es a libekert nem kell kulon fizetni, 90%-uk letoltheto netrol a'la OpenSource. Viszont teny, hogy 3rd party cuccoknal ez meg jelen modell mellett necces lenne. De egy megoldas: a libek egy resze freeware-kent letoltheto, a program es a durvabb libek pedig 80$, IKEA 2-es polc. :)
Tehat pl. a photoshop png, jpg, stb. dekodolo resze ingye', a kodolok es a PhotoShop, mint program penzert menne.
de ha külön lennének, akkor nem lehetne rájuk számítani, mert nem rakná fel mindenki mindet.
(pont a helyesírás hibádzik, mert az kivehetõ a telepítõbõl, de ha meghívom ofisz legalább felajálja telepítését)
ráadásúl külön kéne fizetni értük :) vannak dolgok amik magukban nem érik meg a pénzüket, de többel együtt nagyon jól kiegészítik egymást, így növelve az értéket.
Én ezt tudom. Leginkább az oprendszer feladata lenne.
Asszem abban egyetértünk, hogy az oprendszernek _kell_ az ilyen dolgokat támogatnia.
Mert egyébként csak ott vagyunk, hogy van egy hardver, amin futnak szoftverek.
De szabványok nélkül ezt nem lehet megcsinálni.
Ha lenne 1-2 milliárd $-om(de szép is lenne :)), tuti, hogy kijönnék valami új PC-vel. Mind szoftver, mind hardver területén. A mai PC architektúrával az a baj, hogy túl sok már a folt, mert annak idején nem gondolták át rendesen a dolgokat. Senkinek sem jutott eszébe 1982-ben, hogy egy számítógépen videót fognak nézni, internetes oldalakat böngészni, stb...
Felmerul a #77-ben vazolttal egy problema vagy lehetoseg (allitolag okos embereknel ugyanaz :)): mi van, ha mondjuk szetbontjak a programot (pl. Wordot rtf-doc atalakitora, doc-rtf ata.ra, hejjjesirasellenorzore, stb.) es csak a megfelelo reszt hasznalod. Kissebb, praktikusabb, szebb. Linuxban igy van: 5-6 program hasznalja pl. a libjpeg-et vagy libpng-t, ha frissul a lib, akkor a program is frissul. Es az esetek zomeben az atallas nem okoz nagy problemat.
Csak egy pelda: kiderult, hogy a libjpegben van egy kis szarsag: javitottak, igy az osszes, ezt hasznalo progi mentesult egy hibatol.
"(magyar persze nincs közte...)"
látod ez az. ha megtudná hívni az ofisz fügvényét, akkor ezzel nem lenne gond. egy corelnek egyébként sem feladata a szöveg ellenõrzés. az maradjon a szövegszerkeztõ dolga. (és az sem elhanyagolható, h nem kell újra kiismerni az esetleges hibáit)
A funkciok 20%-a alatt itt most azokat az alapfunkciokat ertem, amelyek:
ad1: alapvetoek (pl. lehessen vonalat huzni)
ad2: felprofi dolgok (pl. blur, meg tarsai), amelyeket csak azok hasznalnak, akik mar minimalisan ertenek hozza (itt buktam ki, asszem :))
ad3: profi cuccok, amelyek munkahoz kellenek, pl. a CYMK (YCMK? CMKY :)) bontas.
Az emberek bo 60%-a sosem jut tul a 2-es ponton.
"eszembe jutott, de már rég késõ. annyi mentség lehet, h arról szól a cikk, hogyan fogja lin porbatiporni a piacvezetõt. azért ez nem ugyan az mintha arról szólna, h kijött egy patch."
Nem kell mentseg, hiszen ez csak egy vita, csak flamebe ne menjen :)
hát libek fogalma nem merülnek ki az OS .dll-jeiben.
ezzel meg ugyan ott vagyunk mint am it mondtam, ha linux alatt nem számíthatok arra a .dll-re (ha egyáltalán van olyan), akkor a programonak kell felraknia, ha tudja.
sok a ha.
senki nem mondta, h ps-en kívül semilyen képmanipuláló nem használható. de attól, h használható valamire és ugyan abban a témakörben mozognak, még nem helyetettesíthetõk egymással (és legfõbbképpen nem 100%ig).
Szerintem valamit keversz.
A lib-ek az op'rendszer részeként kerülnek fel, hasonlóan mint a win-ben a dll-ek.
Egyébként én értem, meg jó amit írsz, csak pl. a Corel is szépen felrakja a saját helyesírás-ellenõrzõjét.(magyar persze nincs közte...)
[Ja, egyébként UI: A Corel Draw, a Photo Paint-jével együtt nagyon jó kis cuccos, még ha néha egy picit instabil is:). Photoshopot soha nem használtam, de a Photo Paintben mindent megtaláltam, ami kelett]
de nem lehet minden programozóé teljes. semilyen szakmában nincs olyan, h minden szakmabeli teljesen ismeri a szakma minden apró titkát. mégis jól megvannak.
és egy megrendelõ nem feltétlenûl akar megfizetni egy olyat, akik "mindent" tud.
nem, #77-ben leírtam mértnem.
a libeket meg cipelni kell a programmal, ráadásúl az így mellécsatolt libek nem frissülnek, míg az altalam vázoltnál mindig az aktuális érhetõ el (külsõ beavatkozás nélkül).
a linux elterjedne, ugyan az lenne mint most a böngiknél, hogy crossplatform kódokkal kell szenvedni. és hiába tud valami jót az egyik, ha a másik nem tudja.
a VM-ek meg lássuk be csak felületes megoldás, mégha adott estben akár jól is mûködik.
FTeR (válasz2): Ebben igazad van, érdemesebb ilyenkor más alkalmazásokat meghívni, vagy egyszerûbben kódolni. Én csupán azt akarom hangsúlyozni, hogy egy programozó tudása legyen teljes.
FTeR: mint lentebb is írtam, lesznek igazi, a valódi alkalmazásokat megíró programozók. (Húsz ember kifejleszt egy builder-szerû programnyelvet, amit utána százezer "mennyiségi programozó" fog jól-rosszul használni) A baj csupán ott lesz, hogy nagyon kevesen és alkalomszerûen juthat majd munkához (talán az OS fejlesztõket leszámítva) mert a mennyiségre lesz igény a felhasználói oldalon.
olyan programot ami elõreláthatóan az erõforrás 1 tizedét nem fogja felhasználni, minek c-ben agyon optimizálni? látható/érzékelhetõ különbség nem lesz, csak a fejlesztési idõ és költség duplázódik meg.
és szted azokat az alkalmazásokat, amiben a felületes programozó dolgozhat, kik fogják megírni és alá az OS-t? stb. stb.
nem kötelezõ hülye programozónak lenni, de ha egy ilyen coder is megoldhat egy (feltehetõen gyerekes) problémát, akkor az assembly király minek bajlódjon vele? a végén még alulfizetett lesz és azon fog morgolódni, h a diplomáját erre pazarolja.
megint csak egy "klasszikus" tõlem:
"van olyan programozó, aki arra büszke, h hónapos nehéz munkával assemblyben összehozott 1 cd katalógus progit. egy 5G nyelvben ez talán fél délután kényelmes generelgatás. a végeredmény ugyanaz... (elõbbi gyorsabban indúl. és akkor mi van? 0,0002sec helyett 0,0001sec hip-hip hurrááá). de õ a pengébb srác. a cége fél év után tönkremegy, és még õ van megsértõdve."
És te mondjuk örülnél neki, ha ez megtörténne?
Mármint nem azért mert win-embargó, hanem mert szép lassan behozza a lemaradását, és mindenki átáll?
Érdekelne a véleményed.
Egyébként szerintem ha a linux elkezdene növekedni, csak egy exponenciális görbére lehetne ráilleszteni.
Hiszen ha elér mondjuk 10%-ot, akkor már sokaknak számolni kell vele. Még a MAC-et is többen támogatták, még a powerPC procijaival együtt is. Linux alá meg még nem is kell újraírni az egész progit.(persze hozzáteszem, a linux nem szereti a másolásvédelmet, lehet ezért nincs rá annyi szoftver :D(legalábbis úgy tudom, egy user-szintû progi nem tud turkálni a CD meghajtón, hardware access-ben. Bár a starforce-hoz asszem nem is kell, mert ott csak idõt kell mérni))
btw, Equ-val teljesen egyet értek. nagyon jól rávilágít a lényegre.
Hamarosan már erre sem kell ügyelned: az egyre újabb programnyelvek - önmagukban is - lassan már szerkesztéssé silányítják a programozást.
A közeljövõ: lesz egy halom "mennyiségi-programozó", akiknek csupán egy felületes, gyakorlati tudása lesz, a tipikusan "ha ezt csinálom, akkor ez történik" szinten, a miértek és a teljesség igénye nélkül...
És lesz egy kisebbség, aki majd megírja szép csendben a valódi alkalmazásokat, hacsak ki nem halnak addig :)
Equ: A Unix/Linux rendszerek igazi hátránya az alkalmazásokat fejlesztõk hiánya. A Linux mellé igazából kell egy kis létszámú, de jó C programozó gárda. A világot leteszik eléd.
mér szted a cikkben nincs burkolt fikázás?
írd be a keresbe, h "microsoft" vagy "window" és nézd meg talál-e valamit ebben a cikkben, majd menj át egy wines topokba és írd be, h "linux". (a kommentek nem számítanak)
na, ez a különbség.
"annyi mentség lehet, h arról szól a cikk, hogyan fogja lin porbatiporni a piacvezetõt. azért ez nem ugyan az mintha arról szólna, h kijött egy patch."
"Igen, es pont egy Windowsos topicban volt szo arrol, hogy a Linuxosok huzzanak a Windowsos topicokrol."
eszembe jutott, de már rég késõ. annyi mentség lehet, h arról szól a cikk, hogyan fogja lin porbatiporni a piacvezetõt. azért ez nem ugyan az mintha arról szólna, h kijött egy patch.
milyen példák? az említett városok egyikében sem mûködik még linux rendszer, csak a terv van meg, vagy esetleg 1-2 iroda állt át (év már vagy 2 éve állnak át).
"az emberek 80%-a a funkciok 20%-at sem hasznalja ki."
igen, de azok az emberek nem ugyan azt a 20%ot használják.
nézd meg, mrzool (ha) csak a CYMK használja PS-ben, ez funkció valszeg az 5%át nem teszi ki a programnak (a megelõzõ szerkesztéseket beleértve), és én is használom PS-t és tuti nem használom ki 10%se, de még sosem bontottam CYMK-re, pedig tudom hogy tudja, csak sose volt rá szükségem. ofiszra ugyan ez igaz. openofisz hívõk utálják a m$ félét, mert sok benne az automatikus javítás (a geekek odáig nem jutnak el, h kikapcsolják), pedig júzerek többsége a legnagyobb elõnyének tartja, a helyesírás ellenõrzõ után.
ja persze, és drivereket ki fog írni hozzá?
meg alma szépen rádereszti a BSA-t, mert nem az õ könfigján használod.
már most letölthetõ az intel procin használható osX, és már be is zártak sok fan oldalt (megint).
az os esetében szvsz nem elõny a verseny, csak mégjobban szétkuszálná az egészet és még jobban rontaná a kompatibilitást. nézd meg linuxnál csak a disztribek különböznek, de már nincs 100% kompatibilitás.
egy prógramozónak nem árt ha tudja, h mik lesznek biztosan a gépen és azt hogyan tudja felhasználni. ez olyasmi mint kozoloknál a fix hw. ha írok egy progit és meg kell jeleníteni benne egy HTML-t, csak meghívom az IE idevágó fügvényét, mert tudom, h lesz a gépen IE. vagy ha kis videót kell lejátszani, akkor nem írok hozzá egy média lejátszót, hanem meghívom a wmp-t. vagy ha helyesírás ellenörzés kell tuti, h van a gépen ofisz és megint csak egy fügvény hívás kell. vagy ha szükségem van egy bonyolult számlázási fügvényre, csak szépen meghívom háttérben az excelt, átadom neki az adatokat, az visszadobja az eredmenyt és kész. a júzer csak annyit lát, h írtam neki egy mindentudó programot.
igen platform függõ lesz az alkalmazás, és akkor mi van?
1)hidd el, én is jobban szeretem a tudományos topicokban "osztani az észt" [:)], de ott eléggé nagy a pangás mostanában. számomra az informatika már csak azt jelenti, hogy használom. Már a programozás sem a régi(pedig az azért szép :), majdnem olyan szép mint a matematika[bár amikor n dimeniós vektorokkal kell babrálni, nem ez az érzésem van a matekkal kapcsolatban :D]). Egy-két szimulációt irogatok már csak.
2-3)anélkül, hogy pontosabban meghatároztad volna, hogy mirõl van szó, elég nehéz véleményt nyilvánítani.
konklúzió: a legnagyobb baj az informatikában az a rendes, széles körû, és elfogadott és betartott(!) szabványok hiánya. persze amíg minden cég csak a saját profitját nézni, elég nehéz megcsinálni. Ez mind hardverre, mind szoftverre igaz. Ezért nem lehet egy normális op'rendszert írni. Mert 3-4 irányban is kompatibilisnek kell lennie(hardver, saját magának korábbi verziói, más szoftver, esetleg architektúra). A linuxnak is megvannak a gyermekbetegségei. De a windowsban meg olyanok vannak, hogy az agyamat eldobom. Mondok egy példát: a gépen OS supportra van állítva az USB keyboard+mouse (PS/2 nincs a gépen). Ha bekapcsolom a gépet, de más portra teszem a billenytû meg az egér vevõjét, mint korábban, akkor még a jelszót sem tudom begépelni, mert a hardver driverének a kernelbe illesztése csak akkor történik meg, ha már bejelentkeztem. De azt meg nem tudom billentyûzet nélkül megcsinálni...
"Amúgy meg egy ekkora szervezetnek is hosszú idõ mire lecseréli minden szoftverét egy másik platformra. Ez nem egyik napról a másikra megy."
Ez így van. Viszont az nem igaz, hogy ha vannak használható alternatívák linuxon a wines programokra, hogy 2 év alatt az ég világon semmire ne jusson egy ilyen migráció... Egyszerûen nem léteznek megfelelõ szoftverek linuxra egy rakás feladatra, ezért szívott ekkorát münchen. Ezt anno nagyon elnézték, kb. azon a szinten gondolták ezt végig, mint amit itt egy páran emlegettek, "ó persze, hogy van minden linuxon" photoshop alternatíva is, aztán mikor kipróbálták ezeket az "alternatívákat" a korábbi pilotokban akkor szembesültek vele, hogy használhatatlanok komoly feladatra, fõleg a wines programok után.
El lehet képzelni, hogy mekkora többlet kiadás csak a vmware license (a benne futó windows-ról nem is beszélve).
Érdemes körülnézni a microsoft case studies-nál, hogy pár hónap alatt lemennek akkora migrációk mint a münchenes, ha elérhetõek a megfelelõ szoftverek...
Informatika és tudomány
