bizony butaság. a bakelit lemezeknek örök értékük van.nekem is van bakelit lemezem:nagy lemezem 254db
kis lemezem 366db
lemezjátszom még a legrégibb orosz kiadás.
és még mindig megtudom hallgatni õket.pedig a legrégebbi lemezem is 40 éves.
Nem ismerem túlzottan a lemezjátszókat, de ha jól veszem ki, ez arra való, hogy mindig a track közepén tartsa a tût, ne "kacsázzon" a két oldal között (egyszer az egyik, egyszer a másik oldalhoz nyomódva jobban).
Amúgy a bakeriten hogy vannak a frekvenciák ? A RIAA korrektálás elõtt ? Úgyértem, mondjuk a felsõk-alsók erõsek és a középsõk gyengék, vagy hogy ?
Illõ lenne, de nem tudom, mi a szokás. Talán attól is függ, milyen célra való, ha pl. digitális feldolgozás lesz utána, akkor jobb ezt is digitálisan csinálni (az analóg EQ-zás többféle torzítást visz bele).
2 mondatban? :) Pár év kellett hozzá, hogy lehet igazán jól csinálni. (És még nem tudok mindent errõl.) Viszont viszanylag(!) jót tudsz úgy csinálni, hogy rákeresel a neten, van egy halom kapcsolás. És aztán elkezdesz utánajárni, melyik alkatrészeket tudod beszerezni. Ha az egyikhez minden megvan, akkor pl. veszel még egy próbanyákot (nem jut eszembe, van-e ennek valami spécibb neve, mindenesetre az, amelyiken minden raszterpontban van egy lyuk, plusz egy forrszem), és összerakod.
De most akkor tényleg nincs normál line-out, hanem phono-out? Erre nem válaszoltál. Vagy te sem tudod? Elõbb utána kellene nézni. (A manualban én nem láttam erre vonatkozó adatot, amibõl arra következtettem, hogy nincs, de nagyon is lehet, hogy tévedek, nem ismerem az ilyen újabbak "szokásait".)
Nem ismerem, de jobb, mint a semmi (a semmi itt túl alacsony, és módosított balanszú jelet jelent), fõleg hobbi célra. Amúgy az embernek van két füle is, használni kell. :) (Bár nehéz, ha eleve nem jön át egy rendszeren az infó.) [Én magam inkább összeraknék egyet.]
Nem tudom, nem volt még szükségem SRC-zésre (inkább eleve kerülöm az ilyesmit, bár pl. egy zenésznek rendszeresen szüksége lehet rá). A helyedben én fognám, és lemérném pl. RMAA-val. (Hogy nem tudod, mi ez és hogyan, ne kérdezd, nem vagyok élõ gugli, vagy helpdesk. Már bocs. :))
"Nem volt célom semmit reklámozni. :)"
Na jó, azér csak tudsz tanácsoni valamit egy tudatlannak. Ez pl.: http://cgi.ebay.com/Phono-Preamp-Pre-Amp-Turntable-Record-Player-Amplifier_W0QQitemZ5811091545QQcategoryZ48648QQrdZ1QQcmdZViewItem
"jobb szoftverrel konvertáld 44.1-re" - A Felximusic Wave Editor az pl. jól konvertál ?
Aha. (És utána valami jobb szoftverrel konvertáld 44.1-re, ha szükséges. [És ha megint kötekedne valaki: nem 4cm-es pc-speakerbõl kellene kiindulni, máshol nagyon is hallható a különbség. És különben is, a kis minõségromlások lassan összeadódnak.])
Ja, esetleg tudsz egy konkrét terméket javasolni jó minõségû elõerõsítõ gyanánt ?
Kösssz ! Szóval ha Live kártyám van akkor 48 kHz -en csináljam ?
Errõl beszéltünk eddig, nem? Digizéshez: mivel úgy tûnik, nincs szabványos line-out rajta, csak phono-out, ezért vagy a cikkbeli cucc kell neked (vélhetõen viszonylag jó minõségû, de az is elég valószínû, hogy nem olyan igazán profi). Vagy, kell egy jó, bakelhez való elõerõsítõ (lehetõleg RIAA korrektorral, bár ez elvileg digitálisan is megoldható), és egy lehetõleg legalább félprofi hangkártya (ha 44.1kHz-re akarunk digizni, akkor fõleg nem Live/A1/A2, csak majd X-Fi). Hallgatáshoz: egy fenti elõerõsítõ, és a továbbiakban mi más, mint egy jó erõsítõ, jó hangfalak. (És megfelelõ kábelek.)
Ha megfelelõen jó a digitális EQ megvalósítás (ha már kell), akkor azt alapvetõen jobb használni, mint az analóg megoldásokat (mert nagyon nehéz megoldani, ha egyátalán lehet, hogy az ne vigyen bele mindenféle torzítást). De lehet, hogy esetünkben szinte mindegy. (Amúgy attól nem iktatódik ki az EQ áramkör, hogy középen vannak a potik.)
Ja, és mintha láttam volna valahol említést róla, de nem taláom ... Melyik aza hangkártya amelyiken van phono-in ?
SzóóVan egy középérték az EQ -n. Ahova úgy bepattan picit. Akkor vegyem át úgy hogy a hifin aza középérték van ? És aztán digitálisan EQ -zzam ?
Minõség szempontjából sem elõnyös, hogy az már EQ-zott (fõleg nyilván egy nem túl kifinomult áramkörrel). Bár amatõr célok esetén elõny is lehet. Tipp: a hangkártyán beállíthatod, hogy küldje is kifele az inputot, akkor real-time figyelheted, mikor milyen. (Az persze lehet, hogy ami EQ szempontból neked jónak tûnik, másnál nem lesz jó.)
Jaj, de nehéz beírni a gugliba... :) "V" mint volt, "pp" mint peak-to-peak. Vpp = itt a hangjelet tartalmazó váltóáram legalacsonyabb és legmagasabb feszültéségi pontja közötti feszültségkülönbség (tehát a maximális amplitudóhoz rendelhetõ feszültségkülönbség).
Hát igen ... én azér parázok, mert ugye a fejhallgató kimenetre már hat a hifi equalizer -e .. szóval azt is jól be kéne lõni ... Erre nincs valami tipped ?
Akkor most monddd el mi aza Vpp ... bár nem annyira fontos, de azért érdekel
Azzal csak óvatosan! Kinyírhatja a hangkártyát, ha csak úgy rákötöd! (Mondjuk megoldható a dolog: közbe kell iktatni - megfelelõen - egy 10-20kohm-os pótmétert, és alacsonyra állítani. De ha nem szoktál ilyesmit csinálni, akkor inkább ne.) Akkor már inkább a fejhallgató kimenet.
A phono-out hasonló, mint a line-out, tehát alacsony feszültségû (ellentétben a hangszórókimenettel). Csak a line-out 1-2Vpp, a phono-out meg valami 0.2Vpp (azaz a töredéke az amplitudó, így túl halk line-in-re kötéshez, és úgy a hasznos bit-szám is kevesebb lesz). Plusz, ez minden módosítás nélkül a tûtõl jövõ jel, ami azért számít, mert a lemezre rögzített jelet elõször módosítják (erõsen más a mélyek és magasak aránya), mint amilyen az eredeti volt (így optimálisabb a lemez szempontjából), ezért elõször még vissza kell alakítani (részben ezt csinálja az a bizonyos RIAA korrektor).
"sem viszik túlzásba a fejhallgató kimenet minõségét"
Esteleg még ott van a hangszóró csatlakozója Azt nem lehet valahogy átalakitani ...
De aza phono -out az még nem-erõsített jel ? Akkor az nem szólal meg hogyha a hangkari Line-in -jébe csatlakoztatom ?
Hááát ... nem tudom hogy van -e rajta ... de nem valószinü. Pedig elég jó lejátszó. Schneider. Van rajta hang-bemenet, amit a torony a kapcsolóján úgy hív hogy CD Tehát olyan régi nincs ... És ténnleg elég keveset hvolt használva, úgyhogy a tû még ép.
Igen, már többen írtuk ezt. Bár végülis a CD is tud úgy szólni, csak ezt technikailag nagyon nehéz megvalósítani. Ezért az igazán profi DAC egységek akár többszázezer forintba is kerülhetnek. (Létre lehet hozni elérhetõ áron is elég jót, de alig van rá kereslet, az emberek 95%-ának jó a sokkal vacakabb is. Nem mintha nem hallanák meg azonnal a különbséget, ha egymás mellett van a kettõ, csak hozzá vannak szokva a vacakhoz, és el is van velük hitetve, hogy az már a csúcs, hiszen olyan jól döng már a mély, és csipog/cicceg a magas, mi kell még...!?)
Ez most komoly? Azért ezek elég alap dolgok, ha audióval akarsz akár csak hobbi szinten foglalkozni... A/D, D/A: analóg jel és digitális adat közötti konverziót megvalósító áramkör. (Tökéletes nem létezik belõle, csak jobb vagy rosszabb.) A többire: pl. google.
Hát a phono-out (egyfajta line-out, csak nem az utóbbinál megszokott paraméterekkel, úgy mint Vpp és impedancia), amit normális esetben egy erõsítõ phono-in-jére kell dugni (ha van rajta, manapság már elég ritka). Nincs phono-out? Akkor az nem pont erre a célra való.
Micsináljak ha összeugrott az ékszíj éj túl gyors lett a lejátszó ? ... Szétszedtem mert azelõtt meg fatálasan le volt lassulva, erre úgy összeugrott mint annak a rendje
Ja igen. És légyszi magyarátd el nekem ezeket a röviditéseket pl. A/D és társai.
Dehát... én nem értem ... Erre a kütyüre nem a fülhalgatókimenetet kell rákötni ?
A fülhalgatókimeneten kívül milyen lehetõségek vannak még ?
"a bakelitlemez sokkal, de sokkal dinamikusabban, és szebben szól mint a CD"
Tudom, de én egyszerüen sajnálom õket lejátszani, mert kopik a lemez is és a tû is. Ezért akarom bedigizni.
Nem szeretném a kedves cikkíró kedvét elvenni de a cikkben van egy két rész ami nem teljesen felel meg a valóságnak. Igaz hogy a bakelitlemezek nehezek, drágák - még mindig - és ropognak, -van akinek a zenében ez jelenti a szépséget- , de a bakelitlemez sokkal, de sokkal dinamikusabban, és szebben szól mint a CD (Persze megfelelõ lejátszón). Nagyon sok DJ, vagy egyéb bakelitgyûjtõk esküsznek a bakelitlemezre a CD ellenében. Tudom hogy a bakelitlemez nemcsak a diszkókban pörög, hanem otthon is, és ez az eszköz tényleg praktikus az archiválásra, de a: nagyobb méretû elõdje minden elõnyét elvesztette" a felsorolt tények alapján nem igaz.
Köszi a figyelmet.
Ez a készülék parasztvakítás.
Esetleg az illesztettlenség okozhat némi problémát (néhányszáz ohm vs. 5-10-50kohm). Meg úgy vettem észre, még a drágább cuccok esetén sem viszik túlzásba a fejhallgató kimenet minõségét. Azt nem lehet tudni, hogy A/D szempontjából ez a kütyü hogy viszonyul a Live!-hoz (48kHz esetén) - ma már nem ritka viszonylag jó konverterek alkalmazása, ellentétben a Live! idejével, de hogy erre mit tettek, ki tudja.
Ja, és Sound Blaster Live! 5.1 digital hangkártyám van. Esetleg ehhez van valami hozzáfûznivaló ? (Mint az audiginél) ??
Jé, micsida véletlen... Pont most tervezem egy lemez bedigizését (majd ha megjön kanadábol). Oké. Csak egyet áruljatok el. Mivel jobb, ha ezzel a "gadget"-tel veszem át a lemezt, mintha egyszerüen a fülhalgatókimenetet a Line-in -re csatlakzotatom, és 48Khz -en Felximusic Wave Editorral átveszem ?
De igazából teljesen értelmetlen ez a vita itt a szavak szintjén. Egyszer injkább el kellene hoznod az erõsítõdet (nekem egy kicsit nehezebb lenne odacipelni az egész cuccot), szerintem nagyon tanulságos lenne a te számodra is egy összehasonlítás. (És mielõtt rosszra gondol valaki: anyagilag hasonló ráfordításról beszélünk, csak az egyik DIY [+ némi know-how].)
Ja, és biztosíthatlak, hogy nem hibás az erõsítõ. Én általában hanyat homlok menekülök a nagyáruházak audio részlegérõl is, ha ott beraknak valamit - nem véletlenül.
Ami egyedül elviselhetõ volt, az egy zenész ismerõsömnél (nekem is akad pár) hallott Technics volt. (Ez nem azt jelenti, de nem ám, hogy minden Technics jó, csak azt, hogy legalábbis egy jobb cuccuk van/volt, típusát nem tudom.) Ez már egész hallgathatóan szólt, meg is lepõdtem. De hogy az igazán jót megközelítette volna, hát azt nem mondhatnám.
De ha azt hiszed, egyszerûen csak mentális alapon maximalista vagyok, hát nem! Az én erõsítõm/hangfalam sem igazi high-end. Esetleg alsó kategória belõle. Az én célom "mindössze" az volt, hogy elég tisztán szóljon ahhoz, hogy rendesen élvezhetõ legyen rajta a zene (olyan, nem esztelen nagy, de nem is egérke hangerõn, amit én szeretek). Bizonyos ismerõseimnek, akik kimondottan ezzel foglalkoznak (de nem az a "vonal", akik a pénzre hajtanak), van ennél még néhány fokkal jobb. Igen, jól hallhatóan jobb. (Még kevésbé hallható, hogy "mesterséges" a hang, mármint hogy nem élõ a zenekar, még jobb a térhatás, stb.) De, én beérem a sajátommal, mert már ez is épp elég jó. Nem tudom, sikerült-e érzékeltetnem, mirõl van szó.
"Hidd el, aki nem tudja magát beleélni a zenébe átlagos hangtechnikával, annak a csúcstechnikával sem fog sikerülni."
Csak ne hitegess engem ilyen hülyeséggel! Talán jobban tudom saját magamról, hogy mit tudok, és mit nem. Igenis bele tudom élni magam a zenébe, a fél életem a zene körül forog! De ha valami sz@rul szól, az meghamisítja, elárulja, megbecsteleníti a zenét, és azon én nem vagyok hajlandó hallgatni. Ezért évekig nem is volt pl. erõsítõm (fejhallgató volt), mert 20eFt-ot sem voltam hajlandó kifizetnmi azért, amit a kommersz gyártók adtak (használtan - újonnan, többször ennyit fõleg nem)!!
"Neutrik vagy Amphenol csatlakozó, nincs egy méter Proel kábel sem"
Ilyenek kérlek nálam sincsenek, mert nem a néven múlik. De ez nem azt jelenti, hogy semmi sem számít!!! (Egyesek "kissé" eltúlozzák bizonyos részletkérdések fontosságát, miközben az igazán fontos dolgok fölött meg elsiklanak, vagy nem is tudnak róla. Így nem csoda, ha százezrekért sem tudnak olyat összehozni, ami valóban sokkal jobb.)
[...]
Ez már megint csak tömény okoskodás (*). Ha neked mindegy, hogy igazán tisztán szólal meg a zene, vagy totál összemosottan, fakón, erõtlen mélyekkel (nem feltétlenül hangos!), ólmos magasokkal, ahol a hangszerek hangja épp csak emlékeztet az eredetire, de amúgy is alig lehet kivenni a hangegyvelegbõl... (Az alaplapi/ócska hangkártyák zenevesztõ hangjáról még nem is beszélve.) Hát csak rajta! De akkor én nem hiszem el, hogy te igazán szereted a zenét.
Ez kb. olyan (vagy rosszabb), mint ha azt mondanád, hogy hülyeség minõségi hangszereket használni, jó lesz a legolcsóbb játékbolti hegedû, zongora, gitár, stb. ... Ezt próbáld beadni a zenész ismerõseidnek, körberöhögnek!
Vagy egy másik, nem zenei példa: azt is mondhatnád, filmeknél sem a technika a lényeg, hanem a történet, stb., és az egy Junoszt tévén is ugyanolyan, mint a moziban... (Utóbbi már az igazi high-end, az én esetemben mondjuk egy 2m-es plazmáról beszélhetünk [sajnos csak a hasonlatok szintjén].)
(*) De azt hiszem, leginkább tapasztalatlanság az igazán jó hangminõségû cuccok terén!!!
"Építettem IC-s erõsítõt, tranzisztorosat, volt szerencsém FET-es erõsítõhöz is. Számomra mindegyik jó volt."
Elárulok valamit: nem ezen múlik. Attól, hogy valami pl. FET-es, vagy akár csöves, szólhat akármilyen rosszul is.
"Nem igazán tudom elképzelni hogy egy 200e Ft-s erõsítõ olyan hangot produkál mint egy "ócska kismagnó"."
Tudod, ezt nem elképzelni kell, hanem megtapasztalni. Nagy kedvem lenne vissza sem adni a srácnak az erõsítõjét, és megmutatni a különbséget az olyanoknak, mint pl. te.
"Barátnõd szerintem melletted audiofillé vált és/vagy nem akart téged megbántani."
Nem kellett audiofillé válnia, vagy alakoskodnia, mivel olyan nagy a különbség, hogy azt bárki hallhatja. És emiatt nem dicsõséget érzünk, vagy ilyesmi, hanem inkább egyfajta szomorúságot... (Hogy mitõl fosztják meg a sz@rrágó gyártók az embereket.)
(Amúgy "pörölt" velem bõven azokban a napokban, hetekben, amikor építettem a nappali közepén [mivel az az egyetlen szoba a lakásban], ja és a hangfalakat is, de amikor kész lett, és megszólalt, elszállt minden haragja..)
"A "Bóvlivá teszi a zenét!" beszólás meg - remélem nem haragszol meg, de - magát minõsíti. Tényleg nem lehet audiofil a hölgy. Az így ("Bóvlivá teszi") megfogalmazott értékelésnek sajnos nem tudok hitelt adni."
Na idefigyelj: pontosan, és tökéletesen megfogta vele a lényeget! Én sem mondhattam volna jobban, és egyet is értek vele! Na, most mondhatod, hogy ezzel magamat is minõsítem! Te meg csak hallgasd az alaplapi hangkártyát a bóvli erõsítõddel, gofnolom, hozzá való hangfalakkal, és próbáld élvezni a zenét (már ami kijön belõle)...
A zenészek által elképzelt hangulatot egy régi bakelitlemez is visszaadja egy régi lejátszóval. Hidd el, aki nem tudja magát beleélni a zenébe átlagos hangtechnikával, annak a csúcstechnikával sem fog sikerülni. Szerintem Te amikor a "zene" élvezetésrõl beszélsz, valójában a nem a "zenét" hanem a "hangtechnikát" élvezed... Nagy különbség.
És hidd el, van egy halom zenész ismerõsöm, volt szerencsém zenészekkel, együttessel és jó minõségû stúdiótechnikával (Behringer, Reflex) dolgoznom, és tudom hogy a zenészek tényleg a hangulattal foglalkoznak. Ha egy zenész (nem én) tudja élvezni a jó öreg Marshall ládája handját - amiben valljuk meg, nincs egy darab Neutrik vagy Amphenol csatlakozó, nincs egy méter Proel kábel sem - akkor mi is az igazság? Elhiszem hogy van különbség egy noname PCI hangkártya és egy Turtle Beach, vagy egy SB Extigy kártya között, de egy teljesen átlagos hangcucc (nem tesco, és nem kínai piac) is igenis képes visszaadni a zenét. Építettem IC-s erõsítõt, tranzisztorosat, volt szerencsém FET-es erõsítõhöz is. Számomra mindegyik jó volt. A zene 99%-a kijött mindegyiken. (A maradék 1% pedig már a stúdióban elveszett) Csilingelõ magasak, testes basszus, tiszta középhangok. Nemtudom. Nekem elég. Nem akarok vitát gerjeszteni, mert mindenki arra költi a pénzét amire akarja, de szerintem felesleges több pénzt/idõt fordítani egy hangcuccra csak azért mert aztmondták, kimérték, aztírják hogy jobb...
Én hozzá vagyok szokva a jó minõséghez. Naponta hallgatom és egyszerû sony / panasonic cuccok. A zene szeretete nem a technikán múlik, hanem azon hogy hogy hogyan viszonyulsz a zenéhez. Zenész ismerõsöm szerint a drága technika nem a nappaliba, hanem a koncertre/színpadra való, és oda is az idõtállósága strapabírósága miatt.
Megjegyzem: nekem is házilag épített erõsítõm volt. Tökéletesen elégedettt voltam vele, amíg el nem adtam. 10ezer pénz volt összesen (A dobozolással, forgatógombokkal együtt)... Mindenesetre szerintem én azon a sony erõsítõn is tudtam volna élvezni a zenét. (És mégmielõtt rosszra gondolnál: jazzt és gospelt szoktam hallgatni) Barátnõd szerintem melletted audiofillé vált és/vagy nem akart téged megbántani. Nem igazán tudom elképzelni hogy egy 200e Ft-s erõsítõ olyan hangot produkál mint egy "ócska kismagnó". Ez csak akkor fordulhat elõ, ha a sony hibás volt, rossz/más/máshol elhelyezett hagfalakat használtál hozzá, direkt rosszul állítottad be, stb... Ha mindkét erõsítõ jól mûködõ állapotban volt, akkor cask az hallja bele a különbséget aki bele is akarja hallani, illetve aki mûszerrel méri a hangzást.
A "Bóvlivá teszi a zenét!" beszólás meg - remélem nem haragszol meg, de - magát minõsíti. Tényleg nem lehet audiofil a hölgy. Az így ("Bóvlivá teszi") megfogalmazott értékelésnek sajnos nem tudok hitelt adni.
Mert még esetleg az a "kár" ér, hogy sokkal többet hallasz meg, ki a zenébõl, mint amihez amúgy hozzá vagy szokva? Hogy hamisítatlanul azt a hangulatot adja vissza, amit a zenész elképzelt? Hogy a hangok szinte hasítanak, és nem pedig fakók? Hogy úgy igazán átjár a zene, nem pedig csak úgy szól? Valóban szereti a zenét, aki így áll hozzá?
Alább szerintem én már leírtam: a., lemezjátszóhoz való elõerõsítõ, lehetõleg RIAA korrektorral (lemezjátszó-bemenet nélküli erõsítõre kötéshez is kell ilyen [már ha zenét is akarunk hallgatni]) + megfelelõ hangkártya (ha 44.1kHz-en akarunk digizni, akkor nem Audigy-k); b., lemezjátszóbemenetes erõsítõ, + a hangkártya. Az a., jobb megoldás, mert egy kis elõerõsítõ, még ha nem is csúcs, kevesebbet torzít, mint akár egy "jobb" erõsítõ. Persze megfelelõ lemezjátszó is ajánlott, ami nem nyeli le a nagy részét, ami rajta van a lemezen.
Nem nagyon értek a témához, de ez a kütyü szimpatikusnak tûnik.
Ezen kívül milyen lehetõségek vannak, ha valaki tényleg szeretné archiválni a bakelitjeit ?
Vannak ?
Na EZT nevezem én okoskodásnak! Miért? Mert olyan okosan, fennkölten hangzik, közben jó nagy hülyeség. 1. nem kell ahhoz több millió: többet ésszel, mint pénzzel. 2. Egy rendszer jósága igenis alapvetõen befolyásolja a zenei élményt. És itt nem mérési eredményekrõl van szó!
Csak példaképpen: nekem egy elég jó erõsítõm van. Magam építettem, alkatrész ára kb. 50e volt. Idehozott egy ismerõsöm egy jónak mondott, "komoly" kinézetû Sony erõsítõt, ami ennek kb. 4x-esébe került. Sajnos késõ este hozta, mert utazott el, és másnap jöttek érte. Így nem tapasztalhatta meg az összehasonlítást. Katasztrófa. Bõvebben inkább nem is kommentálom. Inkább azt írom le, mi volt barátnõm véleménye, aki nem kimondottan audiofil: "Hát, ez olyan, mintha beraktál volna egy régi ócska kismagnót..." és "Bóvlivá teszi a zenét!"... Errõl ennyit.
Tisztelt audiofil társaság... Olvasgattam a hozzászólásokat, és arra jutottam hogy igénytelen vagyok... ha az egyszerû digitális audio lemezre felvett zenéket (44.1KHz) hallgatom és mégis tudom élvezni a zenét. Igénytelen vagyok ha a kicsi, és relatíve olcsó MP3 lejátszómon - 44.1Khz/128kbps - hallgatva tudom élvezni a zenét. Igénytelen vagyok ha megveszek egy egyszerû S*NY fülhallgatót és nem egy szinte sosem hallott ámde 60ezer Ft-ba kerülõ csodát veszek és mégis tudom élvezni a zenét. Igénytelen vagyok ha nem a magas és mélyhangok pontos frekvenciagörbéjére, hanem magára a zenére, a zenész és énekes zenei mondanivalójára figyelek olyan nagyon, hogy számomra mellékessé válik az a zaj amit süketszobán kívül nem is lehet máshol mérni. Igénytelen vagyok ha egyszerûen zenét hallgatok és nem pontos szinusz, négyszög és fûrészfogjeleket nézek a [hordozható zenelejátszó egység]-em vagy hangkártyám kimenetére kötött oszcilloszkópon.
Igénytelen vagyok, vagy egyszerûen lehet élvezni a zenét pármillió forint alatt is?
Mondjuk én sem akarom mindenáron, a végletekig védeni ezt a cuccot, de ugye onnan indult a dolog, hogy állítólag akinek van egy Platinium, annak már semmi sem kell...
Hiába van akármilyen hangkártyád, ha egyszer nem lehet közvetlenül rádugni a lemezjátszót... Mennyiért tudsz szerezni (tömegesen, mert itt nem egy emberrõl van szó) RIAA-korrektoros lemezjátszó-elõerõsítõt? Vagy mindjárt egy egész erõsítõt, amin mindez adott (RIAA korrektor elég ritka lemezjátszó-bemenetes cuccokban is)? (Persze olyat, ahol az egész erõsítõn áthaladó hang nem romlik semmit.)
(És ez - vélhetõen - az IMD-t sem b@ssza el. Bár, digitalizálási mintavételi frekit nem írnak sehol. Azért ezt jó lenne tudni, miket támogat, natívan, nem SRC-vel.)
Wáááá dez pls fogd már fel h én azt szidom ami a cikkben szerepel! Nevetséges ennyi pénz azért a szarért! Nem mondom azt h az én Platinumom überfasza de 35ezerért (igen, ennyi volt.. leesett egy kamionról) simán jó és ezzel nem csak digizni lehet, mint ezzel a 23ezres kütyüvel...
Vagy inkább te vagy egy olcsó jános. Vagy nem érted, mi ebben a jó. Ha igazi stúdió minõségben kellene ilyen, ennek az árnak a többszörösét is kifizethetnéd. Ha ez ahhoz képest elfogadható minõségû, akkor már nem is olyan drága.
Csak akkor szükségtelen, ha van egy _igazán jó_ erõsítõd, amin van egy RIAA korrektoros dedikált lemezjátszó-bemenet, és egy olyan, viszonylag jó hangkártyád, ami valóban olyan frekin dolgozik, amire szükséged van. Ez a két dolog jóval drágább, mint ez a kütyü...