A Lambda újraéledését sem kell kézpénznek venni, ez csak egy alternatíva, hogy magyarázatot leljünk az õsrobbanásnál fellépett horizontprobllémára, ezen túlmenõen sok következménye van, ami úgy néz ki meg is oldhat egy két plusz problémát amire jelenleg tudósaink nem tudnak válasz adni (szal a modell pontosabb lehet általa), de van egy elemi baj vele: hogy csak a modellhez kényszerbõl hozzácsapott érték, ami csak ott lóg az egyenletben, míg az egyenletek filozófiája alapján nem kéne ott lennie (Einstin is ezért könnyebbült meg Hubble felfedezése hallatán, mert kiszedhette a relativitás filozófiájából nem következõ hozzácsapott Lambdát a modellbõl) A tudomány igyekszik olyan fundamentális filizófiát találni a világ megmagyarázásra, melybõl minden következik, és nem kell "kívülrõl" hozzávenni hasraütésre plusz értékeket hogy mûködjön ... ez az irány jelenleg a szuperhúrelmélet témaköre (ennek része, és jelenleg legbõvebb része az M-elmélet) ... de jelenleg úgy néz ki, hogy ez a modell nem fog magától, "behangolás" nélkül mûködni. Értem ezzel azt hogy rengeteg és különféle fizikájú alternatív univerzum leírására lesz alkalmas, és ebbõl a sokaságból csak egy világegyetem a mienk ... és hogy miért pont ez? Ez az unvirzumunk kezdõállapotából következik közvetlenül (akkor született meg a ránk vonatkozó fizikai világ), és ez a kezdõállapot visszavezethetõ valami multiverzumos okságra, amin túl válasz kaphatunk arra hogy mibõl is született ez az egész, de az oksági lánc végtelennek tekinthetõ innen (met ha egy másik univerzm szülte meg a mienket akkor az mibõl lett ? ...) , így elvi lehtetlenség megmondani miért pont ilyen ez a világ, így egyszerû lesz a válasz: "mert csak" ... de legalább tövirõl hegyire az elvi megismerés határán túl is le tudjuk írni mi is folyik itt, és korlátaink között kedvünkre garázdálkodhatunk, tudva érve és uralva a tért az idõt az energiát stb ...
"Tudod, ez a sötét energia és anyag inkább azoknak az embereknek az agyára jellemzõ, akik ezt hangoztatják. Elolvastam amiket belinkeltél, borzasztó. Az a csillagkapus írás minõsíthetetlenül szar, téveszmék gyûjteménye. " De jó neked hogy jobban tudod ... de ettõl még én nem fogom ... úgyhogy ha nem írsz semmi építõ jellegût csak lehúzást annak semmi értelme ...
Tudod, ez a sötét energia és anyag inkább azoknak az embereknek az agyára jellemzõ, akik ezt hangoztatják. Elolvastam amiket belinkeltél, borzasztó. Az a csillagkapus írás minõsíthetetlenül szar, téveszmék gyûjteménye.
Szóval egy a lényeg ... az antianyag nem egzotikus anyag .. nem fejt ki negatív gravitációt. Olyan mint a normál anyag csak jobbra forog... Ez biztos mivel részcsekgyorsítókban már elõ tudtak állítani antianyagot.
ugyanolyan tömege van mint a normál anyagnak ... ahhoz hogy anyag negatív gravitációt okozzon olyan egzotikus anyagnak kéne lenni amilyet még nem sikerült elõállítani. Negatív energia - anyag kellene hozzá ami nem egyenlõ az antianyaggal.
"Az elemi részecskéknek, így a protonnak is közös tulajdonsága, hogy forognak a tengelyük körül. Az általunk megfigyelhetõ világegyetemben minden stabil részecske balra forog. A jobbra forgó anyagokat nevezzük antianyagnak."
A lambda az amivel Einstein "kiegyensúlyozta" elméletében az univerzumot, egy belsõ energia (amit hibának tartott, majd mégis kiderült, hogy létezik és szükséges)
"Egyes feltételezések szerint ez az antianyag okozza az univerzum GYORSULÓ tágulását"
Az nem lehet mivel az antianyagnak is pont ugyanolyan pozitív irányú a gravitációja mint a normál anyagnak. (tehát nem taszít) Úgyhogy antianyag kilõve :)
Laikus vagyok ... Mit jelöl a lambda ?
Elejével egyetértek
Az összehúzódás során a környezõ anyag gravitációs vonzása elkezdi forgatni a tömörülõ anyaghalmazt, és a forgás sebessége a továbbiakban (az összehúzódás miatt) felgyorsul. Egy példa: ISS ûrállomás egy modulja, levegõvel feltöltve. Nulla gravitáció. Ott miért nem kezd el össztehúzódni és forogni a levegõ ??? Vagy a szobámban most épp miért nem forog és összehúzódik és csinál egy mini hurrikánt ?? Buta példa, de szemléletes.
Utána, a galaxis peremén lévõ gáz kisebb felhõkre esik szét, itt is elkezd mûködni a gravitáció, és kialakulnak a csillagok. A gond csak annyi, hogy a galaxis egész területén vannak csillagok, nem csak a peremén :)
Megvagy! Te 3D-ben képzeled el a világot. Pedig 11 dimenziós! Na bumm! Vagy több, vagy kevesebb, de ebbõl a szempontból nem érdekes, mert 4-10-ig csak mikronnyi méretûek (max a SBH belsejében lehet jelentõsége abban, hogy ott milyen folyamatok mennek végbe), 11 meg idõ, ami megint csak a SBH közvetlen közelében kezd el csak görbülni (szakadozni? ki tudja?)
A csomósodásra a membránelmélet adja meg a magyarázatot. Ám legyen, nekem oly mindegy :)
a mai elméletek szerint látható anyag anyag csak 1-2 százaláka az õsrobbanáskor keletkezett összenergiának ... 30 % körül van a sötét anyag (ami nélkül nem tudják megmagyarázni a galaxisok forgását - több anyag van mint ami látható) és a többi a sötét energia ami nélkül viszont nem tudják megmagyarázni a világegyettem nagyléptékû gyorsulva tágulását....
Látod, pont ez a gond. Nem tudják megmagyarázni reálisan a galaxisok forgását, ezért handabandáznak mindenfélét.
Van antianyag, sztem pontosan akkora mennyiségben az univerzumban, mint az anyag (mivel egyes elméletek szerint csak egyszerre és egyenlõ mennyiségben jöhetlétre anyag és antianyag) Egyes feltételezések szerint ez az antianyag okozza az univerzum GYORSULÓ tágulását Most térjünk el egy pillanatra: lambdával nincs összefüggésben az univ. tágulása, mivel a lambda belsõ emergia (nem nyomás), tehát nem terület függõ Szóval két dolog bizonyított: univerzum tágul és fogy a lambda Egy kis logikai levezetés: univerzum tágul (antianyag okozza a gyosuló tágulást) -> egyre több antianyag jelenik meg univerzumunkban -> egyre több anyag jelenik meg univerzumunkban -> energia anyaggá alakul -> fogy a lambda Lényegében ez nem mond ellent az alap állításommal, sõt :))
"Pont hogy nem tankönyvbõl van. Persze nyílvánvalóan nem amgamtól jöttem rá mindenra, hanem valamikor valahonnan tanultam a nagy részét, de a lényeg az, hogy nem idézeteket tárolok a fejemben, hanem az inputot alaposan feldolgozom, beépítem a rendszerbe, ellenõrzöm a kapcsolódási pontokat és kereszt referenciákat, és végül kijön egy megbízható konzisztens tudásbázis."
Ehhez annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy ez abból a szvsz téves nézetbõl indul ki, hogy minden egy magy, és fõleg logikus rendszerbe foglalható, fekete-fehér, stb., továbbá abból a ma már elavult nézetbõl, hogy a tudományokkal is megtehetõ ugyanez. (Valójában nem folytonos az átmenet a tudományágak között, mindegyiknek megvan a saját rendszere, fogalomköre, így pl. az egyik nem helyettesítheti a másikat, aki az egyiket érti, nem fogja automatikusan érteni a többit is, mindegyiket egyenként kell megismerni, stb. - ez többször elhangzott pl. a tévés szabadegyetem elõadásokon is).
És még hozzátenném, hogy ez extra erõs logikus-analítikus-deduktív bal agyféltekei dominanciát is mutat. Ez bizony kiegyensúlyozattlanság. Talán nem ártana kicsit több teret engedni a jobb agyféltekédnek is (intuíció, csak "párhuzamosan" megérthetõ, vagy inkább meglátható összefüggések kezelése, gondolati szabadság, stb. stb., és nem utolsó sorban pl. az érzelmek, és más effélék mélységeinek megértése, vagy inkább megélése)... Akkor talán arra is rájössz, hogy nem egy robot vagy. :) (Az agyféltekék különbözõségeirõl kicsit bõvebben pl.: http://demoszthenesz.hu/cikkek/azagyevtizedeben)
Nagyon kedves vagy, hogy itt ismeretterjesztõ fizikatörténetet mesélgetsz ovis szinten (gondolom, a tudásod legjavát adod), csak nem értem, hogy miért nekem írtad válaszként. Csak emlékeztetõül: villamosmérnök (is) vagyok, mellesleg matek versenyeket nyertem. Szerintem vegyél vissza a lendületbõl... Bár a többieknek magyarázzad csak nyugodtan :))
"190 cm, és 100 kilogramm. Ez is tisztességes 2 dimenzió." - a tömeg mióta dimenzió?
"A trükköt megcsinálom még egyszer, és lesz egy statikus terem, hosszúság×szélesség×magasság, melyet ha fejlõdésében személek, akkor hozzáadom negyediknek az idõt, és máris van a markomban NÉGY dimenzió." - látod, itt nem értünk egyet. Az idõt én nem tartom dimenziónak. Ilyen alapon (kisarkítva) azt az almát is hozzávehetném, amit most épp eszem. +1 dimenzió? Az idõ segédfogalom, amivel pillanatnyi állapotokat tudunk meghatározni/észlelni/kiszámítani, így egy változást/folyamatot ki tudunk fejezni úgy, hogy egy referenciaváltozáshoz viszonyítjuk/hasonlítjuk. Jól írtad, egy egyenes egydimenziós. De míg az egyenesen oda-vissza lehet haladni, addig az idõ csak egyirányúként tekinthetõ. Épp ezért nem is lehet dimenzió. Az más kérdés, hogy a tudatunkkal el tudjuk képzelni akár a visszafelé irányulást is, de a tudatunkkal bármilyen képtelenséget is el tudunk képzelni, tehát ez nem bizonyíték a kétirányúságra (arról nem is beszélve, hogy az élet tele van irreverzibilis folyamatokkal). Az idõ, mint nagyon hasznos segédfogalom a mindennapi életet és a tudományos munkát is segíti, nem nélkülözhetõ, de ne akarjunk tõle többet, mint ami. És persze ne tévesszen meg bennünket az sem, hogy egy grafikonon lehet idõtengely is. De mivel egy grafikonon, aminek van idõtengelye is, a másik tengelyén bármi lehet, pl: darabszám, hõmérséklet, súly, stb, és azok sem dimenziók... Apropo idõ: ha igaz lenne a határozatlansági reláció, akkor az idõt sem tudnánk számításokhoz normálisan használni, hiszen a kiszámított érték és a valóság soha nem stimmelne (és ne jöjjön senki a statisztikus dolgokkal, mert az csak magyarázkodás).
"Hogy a négybõl hogy lett öt, majd hat, majd hét, majd nyolc, ..., majd 11, ezt megtudjuk a következõ esti mesébõl. Amelyet, ha akarod, elmondhatsz te is." - én biztos, hogy nem akarom, mert nem fogadom el a háromnál több dimenziót. Ez nem azt jelenti, hogy nem tanultam róla, de már akkor sem fogadtam el. Szerintem az alapvetõ probléma az, hogy az emberi képzelet mentes bármilyen fizikai törvényszerûségtõl, és emiatt az emberek hajlamosak arra, hogy tényszerûnek vegyenek olyasmit, ami csak a képzelet szüleménye. Számtalan példát lehetne sorolni, ami csak kitaláció volt, de mégis az emberek nagy része elhitte/elhiszi. Tudom, hogy különösen a részecskék vizsgálatánál, illetve ezek leírásánál új fogalmakat vezetnek be. Úgy, mint a matekban, az egyszerûbb számítás érdekében egy új változót. De ez nem azt jelenti, hogy az új változó fizikailag is létezik, csak azt, hogy könnyebben ki tudtam valamit számítani. Ezekkel a +dimenziókkal is ez lehet a helyzet. Fizikailag nem létezik, csak a könnyebb számítás érdekében úgy teszünk, mint ha lenne. De egy többismeretlenes egyenletmegoldásnál sem számoljuk bele az esetlegesen felvett új változókat az ismeretlenek számába.
II. A fejlõdés során megjelentek az eszközök, a szerszámok is. Az eszközök megkönnyítették a vadászatot, az élelelm feldolgozását, ruházat készítését, a lakóhely kialakítását. Egy pattintott kõ, vagy egy lándzsa, esetleg fukrósbot vagy kés önmagában nem ér semmit. Az állatok (egy két kivétellel, lásd pld a tövisszúró gébicset, bár itt nincs szó eszközkészítésrõl) nem is értékelik az eszközöket, mert ezeket nem lehet egy az egyben bekapni, megenni. Az ember azonban rájött, hogy az eszközök segítségével életét meg tudja könnyíteni. Nagyon sokáig anyagi eszközökrõl beszélünk: fegyverek, háztartási eszközök, primitív kultuszok eszközei, de ahogy beindult a szellemi fejlõdés (mert feltartózhatatlanul beindult!) lassan megjelennek a szellemi életnek az eszközei is. A varázsigék például ilyen eszközöknek tekinthetõk. De ilyen szellemi eszkzök voltak szerintem a barlangrajzok is.
Most akkor ugorjunk az idõben: Az írás, és a tudományok kialakulása után az emberi elme kifejlesztette a gondolkodást segítõ szellemi eszközöket is. Témán szempontjából a lényeges az elvont fogalmak (absztrakciók) kialakulása, majd ahogy megjelennek a tudományok, a meghatározások, késõbb pedig a modellek kialakulása. A fizika alapja a matematika. A matematika már nagyon korán, idõszámításunk elõtt 2000 évvel megjelent, és szépen lassan kialakította a maga ESZKÖZTÁRÁT. Nagyon hamar kidolgozták az euklideszi geometriát, és ebben már ott volt a pont, az egyenes vonal, a sík és a tér fogalma.
A vonal az egy dimenziós tér ábrázolása. Lehet statikus szemléletem (figyelem, a statika ógörög szó!), és akkor egy egyens vonal mentén egy-egy pont helyzetét jelölöm egy tetszõleges kezdõponttól. Origot válaszhtatok is, meg nem is. Ha ezt az 1 dimenziós teret dinamikusan szemlélem, akkor máris kiugrottam a bõrébõl, ugyanis az idõt, mint 2. dimenziót hozzáadva, a távolságok nem nyugalmi pontokat fognak reprezentálni, hanem a mozgást. A kedvenc pontomat persze kiszabadíthatom a vonal (mely maga lehet amúgy egyenes, vagy görbe, spirális, önmagába visszatérõ, hoho, már ez sem olyan egyszerû :-) fogságából, és megkapom a síkot. Hosszúság×szélesség. 190 cm, és 100 kilogramm. Ez is tisztességes 2 dimenzió. Statikusan. Ha fogyózik az illetõ, vagy hízik, akkor már itt is van a dinamizmus, és a 3. dimenzió.
A trükköt megcsinálom még egyszer, és lesz egy statikus terem, hosszúság×szélesség×magasság, melyet ha fejlõdésében személek, akkor hozzáadom negyediknek az idõt, és máris van a markomban NÉGY dimenzió. Mindez ugye a külsõ világról alkotott modell finomításáa miatt volt szükséges. A világ megértése érdekében eszközöket hoztam létre: pontot, vonalat, síkot, teret, az idõ fogalmát.
Itt van akkor négy szép kerek dimenzió. Olyan szép, mint a frissen sütött cipó. Jó nagy cipó, mert i.e. 300 körültõl Kr.u. kb. 1800-ig kitartott, addig majszoltunk belõle. Ez, akárhogy is vesszük 2100 év. Tudtommal - majdnem biztos vagyok - nem volt a történelemben olyan dinasztia, amely 2100 évig bírta volna. Még a fáraók dinasztiái sem. Nos, az euklideszi geometria (3 dimenzió), amelyhez a fizika hozzáadta negyediknek az idõt, 2100 évig uralkodott. Ruled!
Hogy a négybõl hogy lett öt, majd hat, majd hét, majd nyolc, ..., majd 11, ezt megtudjuk a következõ esti mesébõl.
Amelyet, ha akarod, elmondhatsz te is.
Ja, most értem. Hát, ha 190 cm vagy és 100 kg, akkor minden világos :-) Tudod, azok, akiket a természet ilyen méretekkel megáld, nincsenek rászorítva arra, hogy sokat törjék a fejüket, így az absztrakt gondolkodás nem erõsségük, de vannak persze más pozitívumaik, amiért még nagyon szeretnivaló macik lehetnek. :-))
Oké, akkor megpróbálom a kályhától kezdeni, és elmagyarázni egy-két dolgot. Tudom, ki fogod kérni magadnak, hogy milyen alapon akarok én neked elmagyarázni valamit is, de akkor vedd úgy, hogy én magam sem értem az egészet, (ami tény:-)), és azzal, hogy valakinek elmagyarázom, talán saját magam számára is világosabbá teszem a dolgokat.
Elõször is, picit visszakanyarodva a bevezetésre, az absztrakció fogalmával kellene tisztába jönnünk. Az absztrakció azt jelenti, hogy a világ megértésére és megmagyarázására fogalmakat és modelleket dolgozok ki. Olyan ez, mint amikor az õsember hazaszaladt a barlangba, és el szerette volna mesélni a társainak, hogy emberek, fogjatok lándzsát, mert jön a medve. Azt mégsem tehette meg, hogy a veszély okozóját a hóna alá kapja, és a barlangban bemutatja társainak, hogy na ettõl kell félni, hanem jelekkel és BESZÉDDEL leírta az állatot. Sõt, mit ad isten, késõbb le is rajzolta a barlang falára. Ez kb. 50.000 évvel ezeõtt történt (Lascaux).
Tehát a létezõ világ mellett szépen fejlõdik annak elméleti leképezése, ábrázolása, megjelenítése. Mondhatnám azt is, hogy a való világ mellett megjelent a szellemvilág. Ebben nagy szerepe volt elsõsorban a társas életnek, a beszéd megjelenésének, a mûvészetek kialakulásának, amelyek mind elõnyt jelentettek õsünknek a természettel vívott küzdelemben, de a fajon belüli természetes szelekciós is ezekenek a tulajdonságoknak a kifejlõdését favorizálta. (folyt. köv.)
de mire is a nagy taps lolának: látványosan kiakasztottad BiróAndrist, ami eddig másnak nem sikerült ...
amúgy lola nagy taps jár neked, bár nem lángelméd elõtt hódólva, ami még a tudományos gondolkodás egyszerû filozófiáját sem képes felfogni, ehelyett inkább erõs pszichológiai EGO önvédelemi reakció áldozata vagy melynek lényege, hogy amit nem fogsz fel az nem is lehet igaz, de ettõl még a világ úgy mûködik ahogy ... az hogy az hétköznapi emberek által úgy kedvelt, racionális, a hétköznapok tapasztalatiat általánosító, éppen ezért könnyen érthetõ Newtoni fizika nem helyes errõl nagyon nem a tudósok tehetnek, hanem az hogy a világ nem ilyen, evvan ... érezheted nagy kibaszásnak hogy a fénysebesség minden irányból egyenlõ bármerre haladsz a térben, érezheted vérigsértésnek a fényelektromos hatást, atommagok létét, hasadását egyesülését, a kozmikus háttérsugárzást, a vöröseltolódást, az alagúteffektust ... ez mind van és Newton nem tud vele mit kezdeni, mert szerinte ez mind nincs
azért a húrelmélettel még nem lenne ildomos ilyen erõvel dobálózni ... divatos, izgalmas, még jól is néz ki, de nincs kész, és ha kész lesz, és tövirõl hegyire helyesen jósolja a megtapasztalható világegyetem minden ügyes bajos dolgát, még akkor is merész lesz azt állítani hogy helyes, mivel a messzemenõ következményeinek ellenörzésére úgy tûnik nem lesz mód, mert azok olyan méret és energiatartományokba esnek amik vizsgálatára már elvi lehetõség sincs (extra dimmenziók léte, a tér szövedékének szakadásai, szuperszimmetrikus párok léte stb) ... de ki tudja, egy ennyire bonyolult elmélet rejtehet magában vicces dolgokat, ami által bele röhöghetünk a mindenség képébe, hogy na most megvagy, meg lettél fejtve
Ja igen,és azért kell a sok dimenzió,mert a húroknak sok szabadsági fokra van szükségük,ahhoz,hogy az elvárt módon viselkedhessenek.
Hát ugyan én sem vagyok egy egyetemi docens (de még lehetek !),szerintem kettõnk közül én írtam kevesebb hülyeséget...... Amúgy nem "verem magam" semmire,egyszerûen érdekelnek ezek a húrelméleti és egyéb "határterületi" dolgok,és utánanéztem egy-smásnak,ezeket meg néha bepötyögöm a fórumra hátha valakit érdekel,akinek még szívességet sem kell tennem...
Ezek a fantáziálások olyan messze vannak attól a fogalomtól, amit én tudománynak hívok, hogy lassan kezd horgászok versengésére hasonlítani, hogy ki tud nagyobb halat hazudni.
Amúgy érdekes ez a lola... Komplett lealáztatja magát a fórumon,és úgy tûnik,még élvezi is....
Hát nem egészen úgy,de majdnem..... Ezek valahogy úgy néznek ki,hogy mikroszkopikus szinten a mi 3 térdimenziónk átmegy magasabb rendû felületekbe. Pl.messzirõl a cérna is csak egy vonalnak (1D alakzatnak) tûnik,de közelrõl látszik,hogy van egy térbeli felülete is,mely ez esetben hengeres,"felcsavarodott". Valahogy így lehet elképzelni.
A membránok nem honnanvannak, hanem vannak. Te gondolom lehetsz olyan 170-180 cm körül. Feltettem magadban a kérdést, hogy honnan van a magasság? Nem, mert ez egy nyilvánvaló, önmagában létezõ tulajdonsága becses alakodnak. (Térbeli kiterjedésed írja le, részben). Ugyanígy a világnak is vannak belsõ, lényeges ("intrinsical") tulajdonságai. A membránokkal a világot írjuk le, így nincs értelme azt kérdezni, hogy honnan lettek. Azon természtesen lehet vitatkozni, hogy mennyire membránszerû a világ, és hány dimenzió a kóser.
Azért azt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok vallásos, és nem hiszek semmilyen istenben.
Hawking azért nem egyszerû figura,tudjuk milyen állapotban van sajnos,de eközben mégis gõzerõvel viszi elõre a tudományt.És még arra is gondol,hogy elméleteit közérthetõ formában is a nyilvánosság elé tárja....
Csak egy szavadba kerül: Vannak olyan tudósok, akik szerint az univerzum 26 dimenziós.
Én mindenesetre maradok a 11-nél, csinos kis prímszám, nekem tetszik.
"Honnan van az a valami, ami felrobbant az õsrobbanáskor, és miért robbant fel?" A robbanás azért következett be, mert a 11 dimenziós világban két membrán összeért. Különben állandóan érnek össze membránok, és állandóan keletkeznek világegyetemek, de mi csak ezt az antropikus univerzumot tudjuk megismerni. Az a "valami" tehát az õsrobbanás pillanatában keletkezett, így semmi értelme arról elmélkedni, hogy mibõl lett. Ha úgy tetszik, a semmibõl lett. Ez sem vadabb elmélet, mint a kreacionizmus.
"Akkor én még le vagyok maradva. Hogyan lehet információt visszanyerni?"
Ez maga a a Hawking sugárzás. Errõl meg tudsz.
"A fekete lyukak sugárzása azt mutatja, hogy a gravitációs összeomlás mégsem olyan végzetes és visszafordíthatatlan, mint azt régeben gondoltuk. Ha egy ûrhajós beleesik a fekete lyukba, annak tömege megnõ. Végsõ soron az extratömegnek megfelelõ sugárzás visszakerül a világegyetembe, és ebben az értelemben az ûrhajós visszatér. Ez azonban a halhatatlanaság elég sanyarú formája, mivel számára a személyes idõ véget ér, ahogy eltûnik a fekete lyukban. Még a fekete lyuk által kibocsátott részecskék típusa is más lesz, mint amibõl az ûrhajós felépült. Az ûrhajós egyetlen tulajdonsága, mely túléli a fekete lyukat, a tömege (energiája) lesz."
Honnan van az a valami, ami felrobbant az õsrobbanáskor, és miért robbant fel? Ez az elmélet semmit sem magyaráz meg. Legalábbis az anyagi világot semmiképp.
PS: alternatív javaslat (nem kell komolyan venni), amivel a vallásban és a kvantumfizikában hívõk közesen elfogadhatnak: bõvítsük ki a 11 dimenziót további hárommal. 1. mennyország 2. pokol 3. isten dimenziója
Ez így legalább annyira vad, mint a "csak" 11 dimenzió
Különben íme mit mond Hawking a galaxisok kialakulásáról é örvénylõ mozgásáról: Amikor az õsrobbanás után a hõmérsékelt pár ezer fokra hûl, elkezdõdik az atomok képzõdése. A világegyetem alles zusammen tágul, de vannak benne olyan tartományok, ahol valamivel nagyobb az anyag sûrûsége, mint máshol, és itt elkezd mûködni a gravitációs vonzás.
Most tessék nagyon figyelni: Az összehúzódás során a környezõ anyag gravitációs vonzása elkezdi forgatni a tömörülõ anyaghalmazt, és a forgás sebessége a továbbiakban (az összehúzódás miatt) felgyorsul. Utána, a galaxis peremén lévõ gáz kisebb felhõkre esik szét, itt is elkezd mûködni a gravitáció, és kialakulnak a csillagok. A többit már tudjuk.
Bocs, tévedtem egy kicsit: Ha a 11-bõl elveszünk 1 dimenziót nem húrokat kapunk, hanem sima membránokat. Azért, hogy húrokat kapjunk, õszintén szólva nem tudom hányat kell elvenni a tizenegyõl.
Az a gond, hogy nem tudnál sétálni benne, mert nem férne bele a kis lábujjad sem. Az ismert 3D jó nagy, az idõ is bazi nagy, de a többi 7-el az a gond, hogy pindurkák, 1 cm-t el kell osztani sok-sok-sok-sok-sok... nullával. Ugye most érted?
"Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ? Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis"
Megvagy! Te 3D-ben képzeled el a világot. Pedig 11 dimenziós! Na bumm!
A csomósodásra a membránelmélet adja meg a magyarázatot. A - tessék fogózkodni - szuperuniverzumot membránok töltik ki, amelyek felülete nem sima, hanem egyenetlen (ha így jobban érthetõ: rücskös). A mi világunk akkor született, amikor 2 ilyen membrán (mégegysezr hangsúlyozom: 11 dimenzióról (10 tér+ 1 idõ) beszélünk) egymáshoz ér. Ebben a pilllanatban keletkezik egy világegyetem, a sok közül, hisz sok párhuzamos világegyetem létezik. A membránok tehát több ponton simulnak össze, és ahol két érdesség összeér, ott lesz a csomósodás, a majdani galaxisok.
Ha a 11 dimenzióból elveszel 1-et, megkapod a húrokat.
Az antianyagot nagy energiakoncetrálással lehet elõállítani.Az ûrben a hozmikus sugárzás termelhet valami keveset,és talán a Flyuk JET-je is termelhet valamennyit ,ott is rendesen felgyorsulnak a részecskék,azután már csak ütközniük kell valamivel. Egyébként a térben folyamatosan keletkeznek és tûnnek el virtuális részecskék,köztük részecske-antirészecske párok is.Ez a határozatlanság miatt van.
"Nova után maradhatott fehér törpe,vagy kék óriás,vagy pulzár/neutroncsillag..." "SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat"
Noss.... A NOVA az amikor egy fehér törpe neutroncsillaggá omlik össze,mert pl anyagot szívott el egy közeli csillagtól és elérte azt a kb. Nap-tömeget ami ehhez kell. (Ezt szeretik mérésekhez használni mert mindíg pont ugyan olyan erõsek)
SUPERNOVA után maradhat fehér törpe,neutroncsillag,vagy Flyuk. A neutroncsillagot akkor nevezzük pulzárnak,ha a csillagtól megörökölt perdület miatt gyorsan forog és rádió-tartományban sugároz impulzusszerûen így lett pulzár.Amúgy akár sok ezerszer is megfordulhat másodpercenként,míg végül ki nem sugározza forgási energiáját és le nem lassul. A kék óriások hatalmas,forró,fiatal csillagok. F-lyuk akkor keletkezhet,ha egy legalább 10*Nap tömegû csillag magja összeomlik.
Csak úgy kapcsolódik ez a témánkkhoz hogy a mai elméletek szerint látható anyag anyag csak 1-2 százaláka az õsrobbanáskor keletkezett összenergiának ... 30 % körül van a sötét anyag (ami nélkül nem tudják megmagyarázni a galaxisok forgását - több anyag van mint ami látható) és a többi a sötét energia ami nélkül viszont nem tudják megmagyarázni a világegyettem nagyléptékû gyorsulva tágulását....
Azt ugye végképp nem igazán tudod (legalább elvben),hogy mi az a "kényszerített emisszió",és hogy mükszik a lézer(legalább nagy vonalakban)???? Ezen hozzászólásodból ez egyértelmûen kiderült......
Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ? Nem, sûrû anyag (laza köd) alakult ki, ami csomósodni kezdett, míg el nem érte a SBH méretet, ekkor az anyagként lõtte ki egy részét -> galaxis.
És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? :)) Nem, ilyet én nem mondtam. El se tudom képzelni, hogy mi lehetett az õsrobbanás, de nekem olyan folyamatosan felfújódó szappanbuborék szerûnek tûnik
Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ? Antianyag? Nemtom. Hallottam valahol, hogy van kapcsolata a lambdával is, de már nem emlékszem miféle. Elméletileg folyamatosan jön létre anyag az ûrben, és pusztul is el. Lehet, hogy akkor jön létre antianyag, amikor az anyag megmarad, pl befogja egy gravitációs tér, vagy a fekete lyukakkal ellentétes fehér lyukak eregetik ... Szóval hallottam már 1-2 vad teóriát. Nemtom :)
Nem feltétlen nyelnek el minden anyagot. Csak a galaxisok belsõbb részeit. Majd ezt követõen a külsõket is, mivel nõtt a központ grav tere, ezért a közelében lévõket erõsebben szívja -> letérnek orbitról, amitõl távolabbiakat is befolyásol (grav. tölcsér mélyül) .... nagyon-nagyon hosszú távon semmi sem maradhat orbiton körülötte sztem
És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan). Sugároznak, igen, de ez vajon újból hozzáadódik a lambdához ? Mi lesz ezzel az energiával? És mekkora ez az elnyelt anyag viszonlatában?
Nem feltétlen marad ilyesmi egy szupernova után. Lehet egy közönséges fehér törpe is. Nova után maradhatott fehér törpe, vagy kék óriás, vagy pulzár/neutroncsillag ha jól emlékszem (persze erre nem vennék mérget, utána kellene nézni) SNova után tudtommal csak Flyuk maradhat
És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ. Mivel a SNovából szabadultak akkor el a környezõ csillagok is, szóval nem zavarhattak össze semmit, SÕT, pont hogy nekik is a közös központ körül kellene keringeni! Szóval sztem annyira nem megalapozott ez az egész SNovából lett a nap tézis (pláne mások szerint a SBH keringõ felhõ csomósodott azzá, és kész)
Nem erre gondoltam, volt más is. Mimás? Öregszem :))
Felejtsd már el ezt az ár-apály dolgot. Semmi köze az egészhez. Keress rá, hivatalosan ez a forgással fûszerezett gravitációs ár-apály van (elég kevés utalást fogsz találni rá, mint minden másra is, mert annyira vad elképzelések, hogy a tudósok is alig merik leírni -sejtik sztem, hogy valami sántít-, bár még számítást is találtam rá 1-2 igen vad elképzeléssel fûszerezve)
A "lefolyó" pedig csak egy példa volt arra, hogy hogyan jön létre forgás. Nem arról van szó, hogy a fekete lyuk minden anyagot lenyel, hanem arról, hogy a gravitáció összébb húzza az anyagot, és ettõl a perdületmegmaradás miatt annak forgása felgyorsul. Na, ezt fejtsd ki kérlek bõvebben. Hogy tudja a grav. összébb húzni úgy, hogy pont orbit közeli legyen benne az anyag sebessége
"De nem hoz létre szimmetrikus, nem gömbfelületû alakzatokat" Dehogynem. Pont hogy szimmetrikus gömböket hoz létre Sztem ugyanazt írtuk :)
""És mivel a SBH nagyságrendekkel kisebb tömeggel rendelkezik mint a galaxis anyaga így nincs olyan hogy ha nagyobb tömeggel rendelkezne akkor minden behullana." Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok. Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten (ellenkezõ esetben meg ugyebár minden zuhanna gyorsulva befelé ... de ezt már leírtam)"
Szerintem úgy kell elképzelni mint a korcsojázót amikor összehúzza a kezét gyosabban forog ... ugyanígy volt a kezdeti köddel is ami összhúzódott a gravitációnak köszönhetõen.
Más kérdés ... szerinted az õsrobbanás után feketelyukak alakultak ki és semmi normál anyag ? És az õsrobbanás feltételezésed szerint a lyukak robbanása volt ? :)) Mi a vélemyényed a sötét anyag és sötét energia kialakulásáról ?
"Mint már említettem, a hivatalos tanok szerint a jövõ az, hogy lassan a SBH-ok elnyelik az univerzum összes anyagát (ami a lambdából alakul ki), és elfogy az univ. belsõ energiája (lefagy, v. valami??)"
Nem feltétlen nyelnek el minden anyagot. Csak a galaxisok belsõbb részeit. És elõbb-utóbb kisugározzák az összes energiájukat (igaz, rettenetes lassan).
"Pl egy f.lyuk, pulzár, valami ??? Ezek nem mennek sehova :)"
Nem feltétlen marad ilyesmi egy szupernova után. Lehet egy közönséges fehér törpe is. És nem feltétlen kell közel lennie, elsodródhatott jó messze is. A környezõ csillagok eléggé megvariálják a grav. mezõt, és 5 milliárd év rettentõ hosszú idõ.
"A lényeg, hogy mindegy mennyi idõ telt el, akkor is a robbanás középpontja körül kellene keringenünk, ha nem hagytuk el a gravitációs terét !"
Ez igaz lenne, ha cask 1 grav, centrum létezne. De nem ez a helyzet, tele van minden csillagokkal, amiknek megvan a saját gravitációja. Ilyen körülmények közt elég kaotikus mozgása lehet egy csillagnak.