Én pl úgy magyaráznám, hogy az õsrobbanás bekövetkezte egy valószínûtlen esemény, de ha elég nagy idõintervallumot tekintünk, akkor bekövetkezik. Így hajnal 2 elõtt más nem jut eszembe :)
Ez így nem biztos. Pont azért, mert a sok részecske határozatlanságából nem feltétlenül következik a rendszer határozatlansága. Itt statisztikus valószínûségekrõl lehet beszélni, amilyen állapotok statisztikailag vannak jelen. És a végén a nagy tömegben a statisztikai különbségek kiejtik egymást, és megvan a kiszámítható dolog. Makroszkópikus szinten a határozatlansági elv csak szinte észlelhetetlen fluktuációkat okoz. Egy puskagolyó határozatlansága a térben nm nagyságrendû, ha a sebessége m/s pontossággal ismert. Egy elektron helyzete ellenben csak 10000 m pontossággal határozható meg ilyen adatoknál.
A rezgés változás, tehát beszélhetünk idõrõl. De még mindig nem kaptam feleletet arra, hogy miért is volt õsrobbanás? Hiszen egy nyugalomban lévõ valami csak úgy magától nem változik meg. Ha viszont változás következett be, akkor ezt valaminek elõ kellett idéznie, és az a valami is változás, vagyis beszélhetünk idõrõl.
Minél vadabb dolgot talál ki valaki, az annál hihetõbb/elfogadhatóbb/szimpatikusabb? Tudod az a nagy határozatlanság is egy nagy kamu. Ha igaz lenne, akkor az alma nem mindig esne le. De mindig leesik... Ha a határozatlanság igaz lenne, akkor nem lehetne reprodukálható kisérleteket csinálni. A kvantumfizika is (bár lehet, hogy részecske szinten vannak másfajta törvényszerûségek, mint makroszkópikus szinten) csak feltételezések sora. Egy rendszer, ha már alapjaiban sem határozott (bizonytalan), akkor magasabb szinten még határozatlanabbnak kéne lennie. A mindennapi élet nem ezt mutatja.
PS: most jöhetnek a megmondó és gyalázkodó, önálló gondolattal nem rendelkezõ minden titkok tudójai, és bebizonyíthatják egymás elõtt, hogy milyen mélyen sajátították el a kamut.
Ezek sokdimenziós cuccok (elvileg 11) melyekbe szuperhúrok (az elmélet szerint minden részecske ezek különbözõ rezgései) vannak "beleragadva",és ezek egy nagy "cipót" alkotnak mint a szeletek,és ezek a párh. világegyetemek.A kvantummechanikában van egy bizonyos határozatlanság,valamien kiindulásból több dolog is történhet,ezen elmélet szerint mind meg is történik,más más párhuzamos világban,de ebbõl mi csak az egyiket észlelhetjüh. Az idõ valóban segédfogalom,és pont ezért köthetõ a kezdete az õsrobbanáshoz mert a 0-ponthoz közeledve a fizika ismert törvényei érvényüket vesztik,és velük az idõ is,és jöhet az "új fizika".Ezt sokan valóban úgy is értelmezik: "és lõn világosság"......
"Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt elõtte idõben,hisz a tér és idõ is akkor született" - egyáltalán nem értelmetlen kérdés. A semmibõl nem lehet valami.
Ez nem magyaráz meg semmit. Mi az a brame, és az hogyan jött létre? Miféle párhuzamos világegyetem? És miféle mi univerzumunkkal? Egyáltalán milyen szóval írható le, amibe minden létezõ dolog beletartozik, akár "páthuzamos", akár nem?
Egyébként az, hogy a tér és az idõ akkor született, az marhaság. Az idõ eleve egy segédfogalom, amit a változások leírásáhozhoz bevezettünk. Ha az õsrobbanás elõtt nem volt változás, akkor mitõl lett hirtelen õsrobbanás? Ha viszont volt, akkor nyugodtan beszélhetünk idõrõl is. Az õsrobbanást vallók szerint az õsrobbanás elõtt minden egyetlen szinguláris pontban volt. Bár elvileg a szingulásris pontnak nincs kiterjedése, ez így nagyon valószínûtlen. Ha viszont volt, akkor térrõl is kell beszélnünk. Bár ezek a dolgok nagyon is hajaznak az "és lõn világosság"-ra.
Az valóban értelmetlen kérdés,hogy mi volt elõtte idõben,hisz a tér és idõ is akkor született,de az,hogy mi is volt tulajdonképpen az õsrobbanás,miért és miként jött létre,az jelenleg egy elég érdekes elméleti fizikai kérdés,mely jópár fizikust leköt pl. Hawking is ezzel foglalkozik mostanság. Én a húrelméleti magyarázatról hallottam egy keveset.E szerint egy párhuzamos világegyetemet tartalmazó ún. brame ütközött össze a mi univerzumunkat tartalmazóval,és ekkor óriási energiamennyiség szabadult fel.Érdekesség,hogy ez akár többször is megtörténhetett a múltban,és a jövõben is megtörténhet (remélem nem errefelé)......,de a részletekrõl nem sokat tudok..
Még ha bentrõl is menne kifelé, az vég nélkül nem mehetne. Ha bentrõl menne kifele, akkor valójában nem egy nagy õsrobbanásról, hanem sok kicsirõl beszélhetnénk.
Az õsrobbanásnak csak egy szépséghibája van: mi volt elõtte? Ugyanis arra ugyanúgy nem lehet választ adni, mint a vallásosoknak feltett kérdésre: mi volt isten elõtt?
Találtam is egy jó oldalt,mely a hivatkozásodban szereplõ küllõs spirálgalaxisok kialakulásáról szól,és megmagyarázza miért így néznek ki. Íme:www.supernova.hu/ujhirek/junius/kullosg/
Tudsz valamien konkrét elméletrõl,megfigyelésrõl,mely alátámaszthatja az állításod,vagy ezt csak te találtad ki??? A galakszisok fejlõdésük korai szakaszában a mai elméletek szerint kvazárok voltak,melyekben a központi f-lyuk intenzíven nyelte az anyagot,és a kvazárok megfigyelhetõ erõs energiakibocyátása az ekkor összesûrûsödõ,forgó anyaghorongból származó sugárzás.Amikor elfogyott a lyuk közvetlen környezetébõl az anyag akkor az nem tudott többé annyit elnyelni mint azelõtt,így a galakszis megszûnt kvazár lenni erõsen fénylõ akkréciós korong hílyán a központi f-lyuk körül.Bár néha manapság is széttép és elnyel egy-két közel kerülõ csillagot,de azok is határozottan belefele zuhannak,és semmit,különösen nem intenzív gázáramot nem láttak még kijönni belõle.....És bár ma is kérdéses mik is pontosan a fekete-lyukak abban megegyeznek az elméletek,hogy azokat némi Hawking-sugárzáson kívül nem hagyja el semmi... Egyébként errõl a témáról nagyon-nagyon sokat írtak/írnak...,járj utána......
Na végigolvastam...... Szóval,ha jól értem a konfliktus az,hogy mrzed001 szerint a galakszisok anyaga a központi fekete-lyukból jön kifelé,míg a többiek szerint (szerintem is) kintrõl megy befelé.....
Nos, megtaláltam, és mindenkinek ajánlom megnézésre: BBC Horizon - Supermassive Black Holes.TVRip.DivX.avi
Letölthetõ nagyobb nemzetközi torrentes oldalakról :)
Ebben benne van, hogy hogy jöttek rá, hogy van SBH egy galaxisban, majd mindben (errõl a részrõl láttam már jobb doksifilmet is, de ez is jó :)))
jah meg kéne az mrzed féle harcosoknak egy kurzus a természettudományos paradigmarendszerõl
BiróAndris nem nyitsz egy türelemiskolát?
IQLite ... na most adtam fel
Sietek, 1000 melóm van még, fénysebbel verem a billentyût, sorry, ha leszarom a helyesírást. Egyébként elnézést kérek minden megsértett magát IQLite-nak érzõ személytõl, de a hülyeségekre végképp semmi idõm (okos emberekkel érvelésre szívesebben pazalom azt a kevés szabadidõt)
Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal Ha valóban összefelé mennek és csak belefolyik az anyag, ellenkezõ esetben nõttek. Ha van idõd utána számolhatsz, hogy milyen messze vannak -> mennyi idõvel ez elõtti állapotukat látjuk -> a nap SBH körüli forgásidelyét alapul véve (és megfelõen leintegrált gravitációcsökkenésbõl adódó lassuláscsökkenést figyelembe véve mekkorák lehetnek). Érdekes lenne összehasonlítani a legtávolabbi galaxisok képét a legközelebbiekkel (bár a külömbség lehet, hogy csak 3-7 rotáció lenne) A távoli galaxisok is hasonló összetételûek és méretûek Persze, hiszen mindnek a kialakulása nagyjából ugyanakkora, a nagy bumm környékére tehetõ (mármint nem akkor, hanem az akkor keletkezett viszonyok hatására). Érdekes, hogy a kialakulásukkal kapcsolatban amit leírtam, azzal senki sem vitázik :)
Nem, mert a mostanra megmaradt anyag nagyrészt körpályán mozog. A feketelyuk közelében levõ sûrûbb anyag viszont szépen belehullik, mert az ütközések lelassítják A nagyrészt körpályán mozgott fogjuk rá a kezdeti felhõben, csakhogy utána egy nagy gravkúp lett a közepén, extra húzással. Akkor miért nem gyorsul arra? És mégvalami, még senkitõl nem hallottam egy rendes magyarázatot a saját szavaival, hogy a lefolyó elmélet szerint hogy is jöttek létre a karok 0 gravitációs térben (és nem közegben, és nem egy másik galaxis közelsége miatt ...)
Az nagyjából egyenletes kezdeti eloszlás miatt nem jöhet létre éles határ.
Nem az éles határ hiánya a gond, hanem hogy nem látni olyat, hogy egy nagy folt (nagy köd :)), benne egy galaxis a csápjaival, szünet, majd a köd még jópár galaxisnyi szélességben. Hol van az megírva, hogy egy köd csak akkora lehetett, mint egy galaxis ? Miért pont akkora a köd "maradványa", mint egy galaxis?
Nem szántam hülyeségnek, de bebizonyítani sajnos nem tudom az állítást :) Amúgy lehet, hogy jobban járnál és megértõbbek lennének az un."IQLite seregek" ha nem tennél rájuk folyamatosan ledegradáló jelzõket.
Ja, fejed, nem felyed(sic!) és mindig, nem mindíg.
"Ebbõl meg akár arra is lehetne következteni, hogy az egyik szív a másik fúj, és máris kész a féreglyuk :) " Lehet, hogy hülyeségnek szántad, de már nekem is megfordult ilyesmi a felyemben Csak vigyázz, mert az IQLite seregek szemében a végén te is közellenség leszel :p
"Hát, hol is állították ezt: BBC dokumentumfilm, Discovery dokumentumfilm (az egész story le volt adva, ahol elmondát a résztvevõk, hogy hogyan jöttek rá és bizonyították, hogy SBH van a galaxisok középpontjában), RTL dokumentumfilm"
Ezekrõl még nem volt itt szó. Én nem is láttam õket. Szóval nem tudom, hogy mit láttál, és hogy esetleg mit értettél félre.
"Ezt mibõl szûrted le? Mivel anyag elhagyja a SBH-t, tehát az idõsebb galaxisok nagyobbak lennének (vagy több anyag lenne a karokban)"
Én is ezt akartam mondadni, csak rosszul fogalmaztam. Szóval: A távoli galaxisoknak régebbi állapotát látjuk, vagyis kisebbnek kell lennük nagyobb központi feketelyukkal. És a spirálgalaxisok aránya nem lehet kisebb. A valóságban viszont ez nem így van. A távoli galaxisok is hasonló összetételûek és méretûek. És kevesebb a spirálgalaxis.
"A karokban lévõ anyagoknak gyorsulva kellene zuhanni a középpont felé"
Nem, mert a mostanra megmaradt anyag nagyrészt körpályán mozog. A feketelyuk közelében levõ sûrûbb anyag viszont szépen belehullik, mert az ütközések lelassítják.
"- kiindulva egy ködbõl, mi magyarázza, hogy a teljes ködöt beszívja a SBH, miért nem marad a karokon (és a grav. befolyáson) kívül is egy gyûrû pl?"
Az nagyjából egyenletes kezdeti eloszlás miatt nem jöhet létre éles határ.
"- Hogyan is alakultak ki azok a karok? A lefolyó/hurrikán péda azért nem biztos, hogy jó"
A spirál szerkezet nem az összehúzódás következménye, ezt félreértetted szerintem. Nem tudom, hogy mi az aktuális elmélet a spirálkarokról, de az biztos, hogy ha 2 galaxis elég közel halad el egymás mellett, akkor a grav. kölcsönhatás elég a karok kialakulásához (ezt szimulációkkal igazolták).
"Az sem tiszta, hogyan alakulhatott ki egy ilyen szerkezet. Az egyik lehetõség, hogy a csillagok a mi galaxisunkból származnak, azonban az idõk során valamilyen zavar hatására kilökõdtek."
Én azért hozzáfûznék annyit, hogy "az egyik lehetõség"
"Bár számos más galaxis ismert melyeket gyûrûk vesznek körül, egyik sem hasonlít a Tejútrendszeréhez, mivel azokat fényes, fiatal csillagok alkotják" - nyilatkozott a SPACE.com-nak."
Tehát a mi Tejútunk körül öreg csillagok vannak, más galaxis körül meg fiatalok. Ebbõl meg akár arra is lehetne következteni, hogy az egyik szív a másik fúj, és máris kész a féreglyuk :)
"Bár számos más galaxis ismert melyeket gyûrûk vesznek körül, egyik sem hasonlít a Tejútrendszeréhez, mivel azokat fényes, fiatal csillagok alkotják" - nyilatkozott a SPACE.com-nak." Éppen, hogy a legöregebbeknek kellene lenniük (vagy egyidõsnek a karok végével)
"Az sem tiszta, hogyan alakulhatott ki egy ilyen szerkezet. Az egyik lehetõség, hogy a csillagok a mi galaxisunkból származnak, azonban az idõk során valamilyen zavar hatására kilökõdtek." Nos, ehhez mit is fûzhetnék hozzá :))
"A zord körülmények között a fekete lyuk erejének következtében az anyagnak szét kellett volna szakadnia, ami elvileg lehetetlenné teszi a gáz és a por számára a csillagok formálását. Maga az 1 fényéves átmérõ is meglepõ, mivel kozmikus mércével mérve ez egy elképesztõen kompakt csillaghalmazt jelent." Magyarán nem a karokon kívül vannak, hanem mindössze max 0,5 fényévre a SBH-tól (föld 26.000 fényévre van a mi SBH-unktól)
"Nekem nem rémlik, hogy bárki más valaha ilyet állított volna." Hát, hol is állították ezt: BBC dokumentumfilm, Discovery dokumentumfilm (az egész story le volt adva, ahol elmondát a résztvevõk, hogy hogyan jöttek rá és bizonyították, hogy SBH van a galaxisok középpontjában), RTL dokumentumfilm
A tömeget nem tudom, hogy honnan vettem, sztem az egyik fenti filmben hallhattam (vagy félrehallhattam), vagy egy letöltött doksiban lehetett, már nem emlékszem. Ha rossz adat, akkor ez van
"Ha igazad van, az idõsebb galaxisok kisebbek lennének nagyobb központi feketelyukkal" Ezt mibõl szûrted le? Mivel anyag elhagyja a SBH-t, tehát az idõsebb galaxisok nagyobbak lennének (vagy több anyag lenne a karokban)
Ja, még 1-2 ellenérv a lefolyó elmélettel szemben: - A karokban lévõ anyagoknak gyorsulva kellene zuhanni a középpont felé - kiindulva egy ködbõl, mi magyarázza, hogy a teljes ködöt beszívja a SBH, miért nem marad a karokon (és a grav. befolyáson) kívül is egy gyûrû pl? - Hogyan is alakultak ki azok a karok? A lefolyó/hurrikán péda azért nem biztos, hogy jó, mert ott egymáshoz közel lévõ anyag hozza létre (most lusta vagyok kiszámolni, hogy mekkora 2-2 O2 N2 molekula vonzása a levegõ sûrûségét figyelembe véve -nyomáskülömbségbõl-, és mennyi 2 nap tömegvonzása a itt a környéken). Magyarán tényleg van-e akkora összetartó erõ a napok között, hogy levegõszerûen egymást vonszolva "becsavarodjanak"
#139-re még senki sem válaszolt, pegig kíváncsi lennék rá :)
"gravitációs ár-apály elmélet szerint a tér görbülete nem egyenletes a SBH forgása miatt, és ez okozza a karosodást"
Ez a te agyszüleményed, vagy mi? Nekem nem rémlik, hogy bárki más valaha ilyet állított volna. A téridõ torzulás csak az feketelyuk körüli nagyon kis térrészben lenne mérhetõ, semmiképpen sem 100.000 fényévre.
A gázköd összehúzódás viszont pontosan a látott képet jósolja.
De arra még mindíg nem válaszoltál, hogy hogyan lehetséges, hogy a központi feketelyuk tömege 10^8 naptömeg nagyságrendû, míg az egész galaxis 10^11.
Addigis még egy észrevétel: Ha igazad van, az idõsebb galaxisok kisebbek lennének nagyobb központi feketelyukkal, és továbbra is spirálszerûek. Mivel a távolabbi galaxisoknak arányosan régebbi állaoptát látjuk, ez a jóslat ellenõrizhetõ. Todomásom szerint ez nem áll fenn. A több milliárd évvel ezelõtti galaxisok is hasonló méretûek, mint a maiak, viszont kisebb részük spirálgalaxis.
Támogatom, hogy inkább számokkal fejted ki az elméleted, mert az írásod borzasztó. A helyesírás kifejezi az ember komolyságát.
A munka, a munka, sajna nincs annyi idõm, hogy a 10 egymás utáni hozzászólásra egyessével válaszoljak, szóval próbálom egybe összefogni
a galaxisokban keringõ csillagok radiális sebessége közel nulla, és nem konstans a centrumból kifelé haladva, ahogy azt az "elméleted" jósolja: Utánanéztem a témának, és a következõ információkat találtam: más galaxisokban ennek vizsgálatára nem találtam utalást saját galaxisunkban a nap radiális mozgását figyelték, és arra a következtetésre jutottak, hogy "közel" orbitális pályán van a SBH körül (illetve még basic progit is találtam ami számolja a radiális sebességét :)) Ha ezt összevetjük azzal az információval, hogy a napunk kb 26 (vagy 32, vag 36 ne kövezzetek meg :)) alkalommal ment körbe a SBH körül, akkor azért felmerül 1-2 kérdés. A naprendszerünk eléggé a külsõ régiójában van az egyik karnak (4-5/7-e felé lehet talán, aki tudja, írja le), tehát ha a becsavarunk egy ködöt elméletet nézzük (ahol folyamatosan zuhan az anyag a középpont felé), akkor bizony éppenhogy gyorsulva kellene a napunknak és a kar összes napjának zuhannia a Sag. A felé. De nem. (gravitációs ár-apály elmélet szerint a tér görbülete nem egyenletes a SBH forgása miatt, és ez okozza a karosodást, itt természetesen egyértelmû, hogy nem gyorsulva zuhan a SBH felé, tehát azt nem cáfolja) Az, hogy közel orbit a nap a SBH körül hol igazolja az állításomat? Állításom szertint ez alatt a 26 kör alatt érte el ezt a magasságot (távolságot) a SBH-tól, tehát egy kör alatt ennek a 26.000 fényév távolságnak az 1/26-odát tette meg (1000 fényév/SBHév). Egy kör 225 millió év a SBH körül, tehát (a hangya szemszögébõl nézve a föld bizony lapos) annyi idõ óta amióta figyeljük a nap mozgását lényegében mérhetetlenül kis távolságot tett meg a SBH középpontjától távolodva 1 év alatt: 1000 fényév/225 millió év = 1/225000 fényév/év; 1 fényév = 9460500000000 km => 37842000 km/év a nap távolodása a SBH-tól A nap átmérõje: 2x697000 Km, tehát kb 27,15 napnyit távolodik egy földi év szerint a nap a SBH-tól Ez mekkora is galaktikus viszonylatban? 1 év alatt ez 4,44*10^-6%-al növeli a nap-SBH távolságot, tehát egy év múlva a távolság az eredeti 1,0000000444 szerese lehet (egy nem is látott, és nem is pontosan behatárolható objektumhoz képest) (persze a számítás rossz, mert állandó sebességû távolodást feltételez egyre csökkenõ lassítás helyett -ahol még jóval kisebb eltávolodás jönne ki egy évre-, de szemléltetõnek jó, mert most nincs kedvem leintegrálni a SBH grav. terének erejét 26*225 millió évre)
"Talán, 3-4 éve rájöttek, hogy jéééé tényleg ott van (addig teljesen elképzelhetetlennek tartották a csillagászok).
5-6 éve megmondtom, hogy a galaxisok ezekbõl a fekete lyukakból keletkeztek (hány év kell még, hogy erre is rájöjjenek ??)"
-Vigyázz, mert a tudomány szorosan a nyomodban jár!!! -A második mondat meg egyszerû önigazolás. Egy szerencsés tipptõl nem lesz minden állításod igaz. OMG
Azért vicces gyerek vagy. Aki lehülyéz meg ilyenek, azokkal szóbaállsz. Én próbáltam normálisan hozzád állni, belegondolni, hogy mi az elképzelésed és kérdeztem is 1-2 dolgot. De te szartál rá válaszolni. Most miután személyesebb dolgot írtam egybõl válaszoltál. Hát azt hiszem a hozzáállásodból látszik mennyire komoly ember vagy. Te ide poénkodni, flémelni meg nem tudom mit csinálni jársz, de szerintem magadat sem veszed komolyan.
BiróAndris benned hogy van ennyi higgadság, hogy ilyen korrekten okísd itt az önjelölt tudósÕrülteket? :o
kiátlagolódna ha nem lenne semmilyen tényezõ ami a sûrûsödést részesítené elõnyben, de a gravitáció "sajnos" ilyen erõ, szal elõbb utóbb csomósodni kezd a homogén anyag"massza", még akkor is ha végtelen kiterjedésû csak egy minimális hõmérsékletet (belsõ mozgást) igényel ...
Ezt úgy érted, hogy ha az univerzumot csak gáz tölti ki egyenletesen, akkor is létre jön csomósodás csupán a kvantumfluktuációk hatására?
A kvantumfluktuációk makroszinten nem átlagolódnak ki???
"Amennyire meg én tudom a csillagászok ledöbbentek, amikor egy galaxis középpontjánál elhaladó csillag sebességét vizsgálták, hogy a középpont felé gyorsabbak a csillagok"
Amióta én tudománnyal foglalkozok ez ismert dolog volt. Márpedig ez igencsak közelíti a 20 évet. Sajnos pontos dátumokat sehol sem találtam, de mindenhol régóta ismert tényként emlegetik.
"Sztem begyepesedett gondolkodás, hogy a fekete lyuk egy zsákutca, és onnan semmi ki (a Föld meg lapos)"
Tévedsz. Elméletek, és megfigyelések támasztják alá.
"És ha belegondolsz, hogy mennyi energia kell ahhoz, hogy szivárogjon, akkor gondolj bele abba, hogy mennyi energia az a galaxisnyi anyag. No ez már elég sok energia neked?"
A galaxisnyi anyag nincs benne a fekete luykban.
""Meg aztán ez azt jelentené, hogy a galaxisok magjától kifelé haladva egyre öregebb csillagokat találnánk. Márpedig tudtommal ilyen összefüggés nincs." Errõl már írtam, olvasd el :)"
Hiába írtál róla. Csak akkor van értelme, ha létezik ilyen összefüggés.
"Persze Einstein elképzelése semmit se állított a feje tetejére :) Erre talán csak az lenne a válaszom, hogy ÉS ??? :p"
Te nem vagy Einstein. Mellesleg az õ elméletének szilárd matematikai háttere volt, és volt egy döntõ kísérlet is, ami az addigi fizika helytelenségét igazolta.
"A behulló anyag ugyan mitõl írna le sprirált?? miért nem egyenesen beleesik ???"
Ha már a fizikához nem értessz, legalább áramlástanból emlékezhetnél az örvényekre. De ha az sem, akkor is ott van a lefolyó esete a vízzel.
"És vajon mitõl forognak a galaxisok ?"
Perdület megmaradás. Ha van egy nagy gázködöd, annak van valamekkora minimális perdülete (kvantum-bizonytalanság). Amikor ez a köd összehúzódik a gravitáció hatására a perdület csak úgy maradhat meg, ha a forgási sebesség arányosan nõ. Ezért forognak a galaxisok és a csillagok, és ezért keringenek a bolygók és holdak. És ezért van az, hogy a fiatal neutroncsillagok iszonyatos sebességgel pörögnek. Van amelyik 1 másodperc alatt több ezerszer fordul körbe. A fekete lyukak is hasonlóan mûködnek.
És ha már itt tartunk,
"Ne mond már, hogy "a központi gravitáció keltette ár-apály hatására""
Ilyet ki mondott?
"Buta példa: képzelj el egy felhõt (pl egy gömb), a közepe összesûrûsödik és el kezd forogni, mi fog akkor történni a felhõvel? Szépen behullik az egész a fekete lyukba (merthogy ezt pl fekete lyukaknál elég szépen meg tudták már figyelni, nem alakultak ki körülötte bolygók/csillagok)"
A fekete lyukaknál szépen meg tudják figyelni, hogy gyönyörû spirál/korong mentén zuhan be az anyag.
"Ha egyenletes lenne az univerzum anyageloszlása, akkor pl nem lennének bolygók, hanem csak felhõk. Éppen az a lényeg, hogy csomópontosodott az anyag az univerzumban"
"Még Einstein is visszavonta a saját relativitás elméletét és "Élete legnagyobb baklövésének" nevezte."
Ennyire tájékozatlan hogy lehet valaki? Ez már komolyan fáj! A rel.elm.-et soha nem vonta vissza. Soha senki nem tudta megcáfolni, sõt, minden egyes elvégzett mérés a lehetõ legpontosabban igazolta. Az egyetlen, amit Einstein visszavont, az a kozmikus állandó, mai egy kiegészítése az ált.rel.elm.-nek. Õ egy hibás feltevés miatt vezette be (akkoriban még azt hitték, hogy a világegyetem statikus), és amikor ez a feltevés megdõlt, akkor elvetette. Az más kérdés, hogy ma úgy tûnik mégis igaza volt.
"De maga a tér is tágul nem? Az viszont már fénysebességgel megy."
Nem. A fénysebesség csak az anyag és az energia esetén számít. A mai legnépszerûbb modell szerint a tágulás az õsrobbanás után egy picivel egy nagyon rövid ideig a fénysebesség nagyon-nagyon sokszorosával történt, azóta viszont lényegesen lassabb.
Én is szoktam a hasamra ütni, és felállítani kis privát elméleteket, de jelzem, hogy ez egy fantáziajáték, és amikor jönnek az ellenérvek, akkor szépen visszasorolok a realitás talajára. Én elgondolkodtam az elméleteden, de nem valószínû, sõazt mondom, nagyon is valószínûtlen. A megfigyelések adatai ellentmondanak neki. Ezzel persze nem állítom, hogy a fekete lyuk irányából nem távolodhat anyag, ha úgy tetszik centrifugális pályán, de ez nem jelenti azt, hogy a fekete lyuk "ereszt". Sokkal inkább arról van szó, mint amikor egy gumiszalag végére rákötsz egy követ, és elkezdesz forogni. Ha jó dervisként teszed, a gumi egyszercsak elszakad, és a kõ kirepülhet, de maga a gumi viszont hozzádcsapódik és növeli a tömeged. Persze, ennek a magyarázatnak a sarokköve a forgatónyomaték, amely a fekete lyuk kialakulásakor jön létre, ugyanúgy, mint ahogy a neutroncsillagok is a szuprenovarobbanás után mind forogni kezdenek. A fekete lyuk forog, mondjuk én ebben nem kételkedem, de jellemzõen megeszi az anyagot, és kevés az olyan anyag (a környezetében, vagyis az adott galaxisban), amely elhagyja.
Itt most nem beszélek természetesen a sötét anyagról, ezt hagyjuk késõbbre, ha lehet...
A #142 nem neked ment. Elolvastad a #138-as hozzászólásom is? Válaszolnál kérlek az ott felvetett problémákra az elméleteddel kapcsolatban? Esetleg a kérdéseim is megválaszolnád? :)
Félreértettelek? Ha igen, elnézést a visszasértegetésért. Ha nem (és azért volt itt ilyen is: "te télleg ilyen seggtitán vagy?", "és nem egy szakmunkás gépész"), akkor nincs miért elnézést kérnem
jaj te idota. hányszor mondjam hogy a kép amit én beraktam az azért van ott mert épp ezaz, ahogy te mondtad, semmi értelme!!! (én ezt tudom) de ha az elsõ hozzászolásomat olvasnád, rájönnél hogy az a lényeg, éppen, hogy akár ez is megtörténhetne, teljesen mindegy hogy lotto ötös kell vagy nem, lényeg, hogy a TE feltételezésed sincs semmivel jobban alátámsztva mint az enyém, EZÉRT mondtam lejjebb az elsö hozzászolásomba, hogy lofax-t se érdekel hogy MIT gondolsz, amig nincs bizonyitva. Épp ezért vagy te még mindig kis gépész, és forumozol itt egy eleinte inkább gamer szájtnak indulo oldalon, minthogy jobb dolgod lenne... De amint látom amilyen elszántam csépeled itt a szövegeket meg is érdemled hogy higyjen neked valaki, de hogy én nem fogok az biztos. Aki meg hinni fog az se lesz több nálad. na szevasz.
Basszus, pontosan errõl beszéltem. Már megint egy újreg értelmetlen benyögése
Vazzze, 1000 hozzászólás és 26 éves kor alatt NEM válaszolok
a személyeskedést a te értetlenséged generálja, olyan szinten hiszel a saját elméletedben hogy képtelen vagy logikai kényszerbõl lerombolni azt ... többszörös abszolút cáfolatot kaptál a teóriádra, mely cáfolatokba bele sem tudtál kötni ... mindenki érzi az egyszerû szépségét annak amirõl beszélsz, és hidd el sokan ugyan ezt flesselnék a galaxiskarok láttán, szép csak éppen helytelen ... bocs de ez van el kell fogadnod ... én tényleg örülnék ha igaz lenne amit állítasz, de ezt sem a kvantumfizika, sem a relativitás, sem ezek amalgán elméletei, számított de tapasztalatilag nem bizonyított hogy a fekete lyukak "párolognak" és ennek van egy kiszámított elméletileg megfigyelhetõ sugárzása, csak még nem "láttuk meg", lehet hogy nem is létezik és Hawkin tévedett, mert olyan elméletket használt, amik lehet hogy az eseményhorizonton túl érvényüket vesztik (szeretnénk hinni benne hogy ez nincs így) ... de anyag okádásáról jelen tudásunk alapján szó sincs, megfigyelés nem írja alá hogy lenne, csak a te képzeleted játszik, és rajtad kívül még sokaknak hasonlóan ...
Mindíg ez a személyeskedés. Sztem ha rendszeresen járnál erre mostanság, akkor láthatnád, hogy mindíg a logika és érvelés felõl szeretném megközelíteni a témát. Aztán mindíg van 1-2 kispöcs, vagy újreg, vagy agyonszolizottagyú, aki úgy gondolja, hogy bár a témához érvekkel és ellenérvekkel hozzászólni nem tud, de hát õt annyira felbõszíti ez a hatalmas marhaság, hogy valamit be kell szólnia (és mivel IQLite a szegény, ezért ennek megfelelõen csak az anyázás és hülye vagy meg egyébb fantáziaszegény megnyilvánulásokba tör ki) Te is közéjük tartozol ?
Nu, pont ebbõl a típusból lesz az ufókutató alapesete, akik aztán több kárt okoznak a tudománynak, mint bárki. Valamikor kisfiú korában a fejébe vette, hogy õ okosabb mindenkinél, és amikor szembesült vele, hogy nem, akkor a disszonanciát úgy dolgozta fel, hogy mindenkit lehülyéz. Ahelyett, hogy 1. tanult volna egy kis alázatot, és elfogadta volna, hogy van amihez mások jobban értenek, 2. rájött volna, hogy az okosabbak is kemény munkával jutottak odáig, és venné a fáradtságot, hogy legalább egy kicsit elmélyedjen a dologban. Mindenesetre ha komolyan gondolja, emberként is inkább szánnivaló teremtés. Ha meg bosszantani akar minket, eddig jól adja a síkhülyét, csak így tovább, én remekül szórakozom :)
Áhh, mrzed001nek fogalma sincs az egészrõl. Meglátott pár spirálgalaxist és kitalálta ezt az elméletet. De az eszébe sem jutott, hogy össszevesse 1-2 mért adattal. Így aztán ha rákérdezünk valamire, akkor sunyít, mert nem is tud válaszolni semmire.
Látom valakinek nem kell dolgoznia :p
Na akkor nézzük a lefolyó elméletedet. Elsõ ránézésre igaz is lehetne, csak éppen a nem szabályos galaxisok azok, amit rácáfolnak, pl ez NGC 1300 galaxy:
(sematikus ábráján talán jobban látszik az egyik linkednél SBb-ként szerepel.)
Nos, ezt magyarázd meg kérlek a lefolyó elméleteddel. Miért nem folyik le szépen sprirálisan? (ha viccelõdni szeretnék azt mondanám, hogy eldugult :)) Mi az hogy fogja magát és úgy dönt, hogy eddig szépen sprirálisan folytam lefelé, de meguntam, szóval itt akkor STOP, teszek egy majd 90 fokos fordulatot, és innen direkbe hullok a SBH-ba ?
Sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz a magyarázatod. Csak rá kell nézni a képekre, és a vak is látja, nem igaz? :) Az a sok barom csillagász, hogy miért is nem keres fel Téged, ha valami gondja van?
De tudod mit, voltam olyan rendes, és kerestem neked egy linket, ahol láthatod, hogy a galaxisokban keringõ csillagok radiális sebessége közel nulla, és nem konstans a centrumból kifelé haladva, ahogy azt az "elméleted" jósolja: http://physics.ucsc.edu/cosmo/workshop/jsimon_santacruz.ppt
Magyarán a csillagok nem úgy mozognak, mintha a centrumból lökték volna ki õket. Az elméleted ellentmond az idõbeli skálákról szóló összes többi megfigyelésnek is (a keletkezés óta eltelt idõ miatt tele kellene legyenek a galaxisközi terek is szétszórt anyaggal) és a galaxisok morfológiájáról rendelkezésünkre álló megfigyeléseknek (minél régebbi egy galaxis, annál kisebb kellene legyen, mi a helyzet a szabálytalan galaxisokkal, a gömbszerûekkel, stb.) és még sorolhatnám.
De akkor biztos azt is tudod, hogy a plamex által beidézett oldalakon fellelhetõ, egyébként elég meggyõzõ számítások/szimulációk/elméletek a galaxiskarok keletkezésérõl miért nem állják meg a helyüket.
De akár csak azzal is megelégszem, ha leírod, milyen könyveket olvastál el ebben a témában az elmúlt pár évben. Címek, szerzõk is elegendõk lesznek. Vagy csak írd fel az általános relativitáselmélet pontos alapegyenletét, és magyarázd el, mi micsoda benne. Utánanézni tilos, fejbõl is kell mennie valakinek, aki a fekete lyukak titkait kutatja, nem igaz? Hiszen úgyis minden nap használja.
Itt láthatsz egy elliptikus galaxist ... az M87 et Ez E0 tipusú E = Elliptical 0-7 Mennyire gömbszimetrikus
"De tudod mit. Készíts egy ilyen bugyuta képet az elméleti folyamatról, ha egy: 1) álló ködbõl alakul ki a SBH és a galaxis 2) forgó ködbõl alakul ki a SBH és a galaxis Kiindulásnak vegyél pl egy egyenletes gömbködöt (vagy szivar), és rá fogsz jönni, hogy sehogy se tudod így összehozni a kialakult alakzattal"
Na találtam magyar jegyzetet ... sajnos nem vagyok csillagász ... :( De ebbõl a jegyzetbõl jól látszik hogy amit én mondok konzekvencia csak a jéghegy csúcsa ... ennél jóval pontosabb ismereteink vannak a galaxisok dinamikájáról... Íme : Itt
El lehet merülni a részletek tengerében :)
hidd el tudunk eleget a galaxisok dinamikájáról annyit hogy ezt az elméletet cáfolni lehessen ....
az õsrobbanásban nem hinni kell hanem egy elmélet amit tények bizonyítanak. Hogy mi volt körülötte nem tudjuk de nem is lényeges abból a szempontból hogy volt. Amit nem tudunk az nem érvényteleníti azt amit tudunk!!