Nukleáris hajtómû csak álom marad, mivel azt a hõt, amit a hajtómû kibocsájt, semmilyen anyag nem bírná el (eddig ismert anyagok). Szal kilõvés közben elolvadna az ûrhajó. :D Ionnal csak hosszútávra lehet, mert lassan gyorsúl fel, tény. Szal egyenlõre marad a hagyományos. :) Egész addig, amíg nem találunk fel egy olyan ötvözetet, ami bírja ezt a hõt (kb 3000 Celsius fok). Viszont az óriási áttörés lesz, hisz a nukleáris hajtómûvek nem kis sebességet adnak. ;)
Nukleáris hajtómûvel nem kéne földközelben dobálózni, épp elég rizikó a kilövés, ami 100ból 1szer nem sikerül, azaz felrobban, beterítve a környezetét. Hold utazáshoz nem jó az ion sem, mert a holdig fel sem tudja gyorsítani kellõképp. Odáig épp elég a mostani hajtórendszer. A marsra már lehet gondolkodni nagyobban. Bár az ion sztem még oda is kevés lenne, nem pár óráig gyorsítják a pici szondát sem, hanem hetekig-hónapokig.
már errõl egyszer hasonló témában írtam. szal az a véleményem, hogy a jelen társadalom, ill. gazdasági rendszer nem szereti a kockázatot, és ezzel ellene hat nagy avagy gyors változásoknak
mire törekszik szinte minden gazdaság? alacsony inflációra. a fejlett társadalmak többsége 1-5 % körüli inflációval gazdálkodik. ez egyszersmind a kockázatvállalási küszöb is (pl. a kamatlábon keresztül). azaz, sokan mernek így majd vállalkozni, hisz 10 %-os nyereség már hasznot hoz, ez viszont általában nem igényel nagy kockázatot. (hisz épp ezért mernek vállalkozni) a hatalmas összeggel való hatalmas kockázatvállalás meglehetõsen ritka (és tök érthetõ is) a globális növekedés egy-két százalék körül van, ez kb. azt jelenti, hogy a változás elég kicsi világszinten. (persze tudom, h cél a fenntartható növekedés, ami meg teljesül)
(persze lehet ez tök hülye megközelítés, mert most találtam ki:) ) mindenesetre érdekel kinek mi a véleménye errõl
Ha hosszú távon gondolkozol, akkor bizony igenis számít! Ha csak fele annyiért juttathatsz fel azonos terhet, akkor még évi négy fellövéssel is néhány éven belül megtakarítható annyi, hogy behozzon mondjuk egy ötmilliárdos fejlesztési költséget. Persze kockáztatás, nem vitás, szóval a kérdés inkább az, hajlandóak-e kockáztatni...
Szerintem a Holdutazáshoz a nukleáris hajtómû lenne a legideálisabb. Ha ugyanis a hidrogént elõmelegítenék 2-3 ezer K hõmérsékletre mielõtt O2 vel elégetik akkor jelentõs teljesítménynövekedést érnének el.Már egy 50%-os + teljesítmény is mivel hatványozottan számít,óriási üzemanyagmegtakarítást tenne lehetõvé,ami pedig csökkentené a méreteket és így a költségeket is. És ennek külön elõnye,hogy a Földrõl való felszálláshoz is használható. Sõt,ha magát a nukleáris hajtómûvet egy automatikus visszatérõ kapszulába építik,akkor hozzákapcsoható lenne jelenlegi rakétákhoz is (azok hajtómûve helyett),és igy visszatárhetne a kilövés után..... Amúgy létezik ehhez hasonló terv,vagy ez csak az én ötletem???...(c)
Voltak olyan tervek is, hogy egy ûrrepülõt csinálnak, ami sima sugárhajtómûvével felszáll a földrõl, szépen emelkedik amíg elég a levegõ, aztán begyújtja a rakétahajtómûvét, és tovább... Aztán ûrsikló szerûen visszatér a földre, egészben. Ezzel a tervel mi lett elfelejtették?
Annyi pénbõl, amennyibõl "kifejlesztették" ( leporolták az Apolló terveit)lehetett volna építeni egy jó kis lineáris villanymotort.. Hiába nekem ez a gyengém :) :) :) Ezzel felllövik a nehezét, az utasok meg mennek, ahogy András javasolja.. Fent összeállítják a zûrhajót, és irány a .... amerre csak akarnak :)
Szal még jó hogy amiket leírtam, az egyáltalán nem SCI-FI, mert a teknológiák évtizedek óta rendelkezésre állnak!!!!
Nem azt mondom hogy a fellõvésnél kellene ion/plazma hajtómûvet használni. (Bár van olyan is amit lehetne használni: a VASIMR vagy hogy híjják, csak ahhoz ugye rengeteg elektromos energiára lenne szükség. Pl egy atomerõmûvet kéne a zûrhajóba építeni!)
Én arra gondoltam, hogy az emberkéket szállító kapszulát föllövik szépen kémiai rakétával, minnél kisseb tömeg annál jobb. Aztán az ûrben hozzákapcsolódik az ion-drive-val felszerelt mûszaki egységhez, meg mindenhez amit átakarnak a Holdhoz tólni. Egy napelemmel táplált ion hajtómû ugyan nagyságrendelig kisebb tolóerõvel rendelkezik, de amíg egy kémiai rakéta, max pár perc alatt adja át a kellõ impulzust ez nagyságrendekkel nagyobb idõtartamig folyamatosan üzemelhet. Így a Mûszaki egység is többször/akár évekig/ használható lenne!!!
Monnyuk valszeg egy Föld-Hold távolság esetén azért valamivel rá kellene segíteni a napelemekre, Pl termoelemes izotópos áramforrással, vagy üzemanyagcellával.
"De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtómûvet raktak volna rá!!!!"
Azoknak nagyon picike a tolóereje, csak nagyobb távolságok esetén van értelme használni. A Földrõl való felszállásra meg tökéletesen alkalmatlanok.
Szerintem egy sugárhajtómû-scramjet-rakéta kombó lenne a leghatékonyabb a jelenlegi technológiával. Az elsõ kettõ a légkörben marad (és szépen leszáll), a többi megy tovább.
Nem állnak Holdkörüli pályára. Az üzemagyag csak a szabad-visszatérés pályájára elegendõ. Ez azt jelenti hogy az ûrhajó egyszer suhan át a Hold túlsó oldala felett 2-300km magasságon, aztán jön is vissza. A túlsó oldal felett így kb. 1 órát lehet tölteni.
ja igen, már valamikor írtam, de fentartom: Asimov a Halhatatlanság halálában elég jól fejtegeti azt pl., hogy egy az elégedettségre épülõ társadalom a fejlõdésében milyen nehézségekkel néz szembe. ugyanis a változás nem szabadna, hogy egy ilyenben bárkinek is igénye legyen, hiszen a cél: az elégedettség. (boldogság, stb.) pedig az igazi nagy fejlõdések jelentõs változást, helyenként akár sok ember életet követelõ kockázatot rejtenek magukban, olykor akár önfeláldozást.
a gazdaságosság esetenként nem kedvez az új technológiáknak, mert azt elég nagy költség kifejleszteni, letesztelni, és nem biztos, hogy költséghatékonyabb, fõleg kezdetben, stb. gyakorlatilag a fejlõdés rengeteg esetben nem (vagy csak a látótávolságunknál hosszabb távon) gazdaságos... (ezen egyébként érdemes elgondolkodni hosszabban is szerintem, mert némi veszélyt is rejt ez magában, de per pill ez van és ez a program egy kis lépés el effelõl) nekem is tetszenek az új technológiák, szerintem is az lenne a (távolabbi, megvalósítandó) jövõ, de amit ez a program leír, ma még az is sci-fi. plussz az tetszik, hogy állandó kolóniát tervezenek a holdra, hogy bányászni akarnak ott is és a Marson is, helybõl akarnak energiát elõállítani. ezek hatalmas lépések lennének elõre. és alapvetõ feltételei a letelepedésnek szvsz.
Hát nekem is ez jutott elsõre eszembe, ha 1975-ben bejelentik, hogy addig is amíg nincsen jobb technológiánk ilyen cev-szerû Apollo2-vel közlekedünk a Holdra, akkor All right!
De könyörgöm legalább egy ion/plazma-hajtómûvet raktak volna rá!!!!
A személyzeti kapszulát télleg jó hogy többször lehet felhasználni, de a mûszaki egységet is lehetne! Egy ion hajtómûves megoldás ideális lett volna, ha már úgy is másik rakétával indítják a Hold felé indító gyorsító fokozatot, meg a leszálló egységet.
Rendben van hogy a jó pár ezer munkahelyet meg akarják tartani, de akkor legalább értelmes munkát adnának nekik!
Ilyen alacsony hatékonyság mellett még a SC magán ûrhajója is elõbb jut el a Holdra mint a NASA.
A baj az, hogy a CEV aligha lesz olcsó, egy ûrhajó ára várhatóan félmilliárd dollár körüli, egy fellövés ára várhatóan százmillió dollár feletti. Persze ezek durva becslések...
Mindenféle ûrutazáshoz - legyen az holdutazás, marsutazás, vagy messzebb - a sebesség problémát kell megoldani. Mennyivel is mehetnek most az ûrhajók az ûrben? 15-20 km/s? (Javítson ki valaki, ha tévednék!) Amíg ezt nem 10-szerezzük meg (minimum), addig ne is álmodjunk marsutazásról... Az embernek legalább egy méteres szakálla nõne, mire odaérne, nem is beszélve a visszaútról. Meg a hosszú idõ alatt csomó minden elromolhat. Szóval a kulcsszó a sebesség. (és ennek függvényében az idõ)
Bár sok fejlõdést nem hoz a 30éves technika felújítása, de nem akarnak 30-40milliárdokat erre költeni, kell a pénz irakba:)
Egy már létezõ technológia olcsóbb. A nem újrafelhasználható ûrhajók meg nem az ûrben dobálják szét a cuccaikat, hanem visszadobják a földre, ahol az elég, és sekinek semmi kárt nem okoz.
De hogy õszinte legyek, mindannyian azt szeretnénk, hogy EZ megvalósuljon.
feszíccsenek ki kötelet akor má a hold meg a föld között, és akkor már csak kötelet kell mászni, az ûrig lesz nehéz, és hátizsákba meg jól belefér a szalonna meg a paprika és a digitális fényképezõ masinéria is, legyen mit mutogatni az onokáknak. Valyon akkor most már télleg eljutnak a holdra? Meg megmondom, fluxuskondenzátor kell nekik, azzal úgy közlekedhetnének az ûrben mint a kölkök biciglivel a kerületben. És kombinálhatnák a téridõ ugrással, hogy ne kelljen annyira sietni, csak fellõvik õket, elvannak kint két évig, és akkor majd amikor visszajönnek, még kényelmesen hazaérnek a saját születésükre. De hát nem néznek ezek tévét.
A NASA egy dinoszaurusz, csak zabálja a költségvetési pénzeket, és minimális mértékben viszi elõbbre a tudományt. Kedvencem a X-Price-féle kiírás, ûrlift építésére, a kiírt díj 100MHUF nagyságrendû (ami bagó egy ilyen projektnél). A valódi innovációt meg szeretnék másokkal elvégeztettni aprópénzért...
Ez egy mikro fogyasztói társadalom. Nem olcsó kell, hanem környezetbarát, mert ha az ûrtechnológia már nem csak havi 1 fellövést fog jelenteni, hanem napi 10-et, akkor már nem úgy fogunk állni. De így is tele vagyunk ûrszeméttel. És az újrafelhasználható az olcsó is. Ha jól csinálják.
Nem az a cél, hogy újrafelhasználható legyen, hanem hogy olcsó. És lehet ez a legolcsóbb. És mivel a távolsági ûrutazások 35 éve megszakadtak, célszerû ott folytatni, ahol abbahagyták.
Ez sajnos nagyon így van. És ez szégyenletes. Nekünk azt mondták, hogy a fizikával kapcsolatos ismereteink jelenleg 10 évente kétszerezõdnek, és ez a periódus csökken. Ennek ellenére a fejlõdés csak lassulni látszik. Egy anyag-antianyag hajtómûvel fillérekért lehetne utazni, legalábbis ha az antianyagot elég jó hatásfokkal elõ lehetne állítani. De még egy sima fissziós hajtómû, ami már a 60-as évek óta létezik is hatalmas lökés lenne.
Én csak amiatt sajnálkozom, hogy a CEV-nél kismillió elõremutatóbb programtervet vizsgált a NASA, mégis egy gyakorlatilag egyhelyben topogó megoldást választott. A CEV igazából nem jelent komoly elõrelépést, nem alkalmaznak áttörõ újításokat, mélységében ott találjuk az 1970-es évek elképzeléseit, csak legfeljebb a mai technikai színvonalhoz igazítva a részleteit.
persze, biztos meg lehet fogni a negatív oldaláról is, de én örülök, hogy beindul talán valami, ami elõre mutat. mert azért ennek a programnak vannak nagyon messzire elõre mutató dolgai. (fõleg a holdon és a marson beszerzendõ energiára gondolok) persze épp emiatt félek is, hogy semmi se valósul meg belõle, mire odaérünk.
Ezzel csak az a baj, hogy ez az 1970-es években tényleg mellbevágóan hangzott volna, de azóta egy-két dolog azért változott. A beltér sehol sincs az STS-hez képest, a 10 újrafelhasználás már látszólag sem túl meggyõzõ, fõleg, hogy csak a személyzeti modulra vonatkozik, a mûszaki modul egyszer használatos. Akkor pedig még a költségekrõl nem is beszéltünk....
Vicces, de a Szojuz elöbb juthat el a Holdig, minthogy a CEV egyáltalán felszálljon. A Space Adventures és az Energia tervezgeti, hogy 2009-ben két ûrturista repülhet a Hold körül, méghozzá a jó öreg Szojuzzal. Két hordozórakéta indul, az egyik maga a Szojuz, a másik egy gyorsító modul, amely a Hold körüli pályára juttatja a Szojuzt, majd visszajutattja a Földkörüli pályára. A Föld körül összecsatlakoznak, elrepülnek a Holdig, tesznek pár kört, majd visszatérnek. A jegyek ára egyenként 100 millió $, ami elsõre soknak tûnik, de ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy üzleti módszerrel 200 millió dollárért nyereséges Hold körüli utazás lehetséges. A CEV biztos, hogy drágább lesz, és ráadásul 2012 elött még el sem indulhat, elõnye mindössze annyi, hogy egy emberrel többet vihet a Holdig és hogy a hajó legénységi modulja 10x újrahasználható.
Magyarul a Space Adventures és az orosz ûrhivatal adott egy brutális fricskát a NASA-nak és a CEV-nek...
Azért vannak ebben bíztató dolgok is, jóval túlmutatóak az Apollokon:
The new crew vehicle will be shaped like an Apollo capsule, but it will be three times larger
The new spacecraft has solar panels to provide power, and both the capsule and the lunar lander use liquid methane in their engines. NASA is thinking ahead, planning for a day when future astronauts can convert Martian atmospheric resources into methane fuel.
The new ship can be reused up to 10 times.
ew lunar lander, the system sends twice as many astronauts to the surface as Apollo,
Once a lunar outpost is established, crews could remain on the lunar surface for up to six months.
Mondok egy érdekeset: elképzelhetõ, hogy csak apróságokban fog különbözni a Boeing-NorthropGrumman tervtõl. A dolog pikantériája ugyanis az, hogy a NASA csinált egy "vázlatott" arról, mit is szeretne: tessék, itt láthatóak.
Magyarul, õk egy Apollo 2 rendszert akarnak, az STS alapjain létrehozott hordozóeszközökön. Tessék, kérem nyújtsák be a terveiket, de olyat, amilyet mi akarunk. Jó, mi?
A probléma ott kezdõdik,hogy a gyorsítópályát me kell építeni.... A részeit (sok-sok ezer t) fel kellene juttatni ami nem 2 fillér és egy kissé sokáig is tartana.... Ha pedig a Holdon építenék,ahhoz komplett telepített iparra lenne szükség a Holdon,és máris visszajutottunk az elõzõ problémához....
Egyébként ha már a Holdon lennénk sokkal egyszerûbb dolgunk lenne. A Holdon a szökési sebesség 2.4 km/s körül van. És mivel nincs légkör, lehetne gyorsítópályát építeni. 5g-vel egy 30 km-es pálya elég lenne. Ez nem túl sok, mivel mágneses gyorsítógyûrûkkel meg lehet oldani. A gyûrûnek van valamilyen irányú mágneses tere, és ha átmegy rajta az ûrhajó, amin meg egy elektromágnes van, akkor csak felcseréljük a polaritást. A következõt olyan távolra kell rakni, hogy annyit essen, ameddig odaér, hogy pont beletaláljon. Így az elején több kell, a végén kevesebb. Egy Saturn V méretû rendszerrel hetek alatt a Marsra lehetne onnan jutni. Ha pedig ezt kombináljuk a gyorsítópályával, akkor gondolom nem kell részleteznem... :)
Még egy ígéretes projekt, amit berekesztettek? Azért vicces, hogy mit írtam 2 órával ezelõtt: http://www.sg.hu/cikkek/40307 /#26 hangsúly az utolsó mondaton. Ezek szomorú dolgok. A politika mindenbe beleszól. Pedig már rég a Marson lehetnénk, ha mondjuk a most Irakban eldurrogtatott pénz a NASA-nak ment volna.
Kíváncsi leszek a Lockheed tervére,õk ugyanis (ellentétben ezzel a párossal) épp a radikális újításaikról híresek (pl. Venturestar,vagy a vadászgéptenderen az "emelõlégcsavar",stb...)
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Ûrsikló részeibõl építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
Valószinüleg politikai/gazdasági lobby. Az STS rendszer több (tíz)ezer embernek ad kenyeret. Megszüntetni, és leváltani egy gazdaságos, akár teljesen újrafelhasználható rendszerrel (a Delta IV. nem ilyen! A Roton viszont ilyen lett volna)? Ez ugyan logikus lépés lenne, de nem tetszik a szenátoroknak, mert ezrek helyett csak százak kellenének az üzemeltetéshez, vagyis sok munkahely szünne meg. Nem tetszene a gyártóknak sem, mert elég zsíros profittól esnének el. Az STS-rõl sok mindent el lehet mondani, azt nem, hogy a gazdaságos üzemeltetés mintaképe.
A CEV elõírás része, hogy 40 tonnát el kell tudni juttatni a Holdra. A Holdbázist pedig úgy fogják tervezni, hogy ezzel a hordozórakétával vihessék fel a részegységeit.
A Mars-ûrhajó esetén a CEV személyszállító modulja (amirõl itt szó van) csak a személyzet Földrõl való felviteléért és visszahozataláért felel, én azt tartom valószinûnek, hogy nem is utazik el a Marsra...
Nyilvánvaló, hogy ezzel a kütyüvel nem lehet a Marsot elérni. Esetleg a kabin megfelelõ hõvédõ pajzzsal alkalmas lehet a Földre való visszatérésre, de csak közvetlenül a leszállást megelõzõ átszállással. Most hagyjuk az expedíció hatalmas ellátmány igényét, melynek szállítására ez a rendszer alkalmatlan. Nézzük csak a kabin hasznos térfogatát. 7-8 hónapos repülés nem lehetséges vele. Tekintettel a legénység fizikai és mentális igényeire. Ide tér kell, akkora, mint a MIR, vagy az ISS belsõ tere. Egy ilyen kabinból fél év elmúltával testi és lelki nyomorékok szállnának ki. A kilencvenes évek végén született tervekben kétszintes, ~270 köbméter térfogatú egység szerepel. Ez a tizede sincs.
Föleg a 2:05-tól elhangzó dolgok. Nem tudom mi lehet igaz belõle, a link-en találtam...
Nekem ez a terv tetszik is meg nem is......,és mindkettõnek azonos az oka...
Tetszik,mert úgy tûnik biztosra akarnak menni,és végre "sietnek",és a jól bevált dolgokat használják. Ez a szilárd fokozatú kilövés tetszik igazán,mert ez valószínûleg olcsó is lesz...,de
ami nem tetszik az,hogy 40 évet lépnek vissza,és építenek egy egyszerhasználatos cuccot amelyben tényleg csak az elektronika lesz modernebb mint az Apollóban,nomeg talán itt-ott kompozitból készítik.....
A CLV pedig ugyancsak egy egyszerhasználatos rakéta.....
Így a XXI. században többet várnék tõlük,pl.többször használatos jármûveket,legalább valami klipper szerût,amit esetleg egy roton jellegû rakétával lõnek fel.... De ha nem is mennek el eddig,akkor legalább a hajtómûvek újrahasznosítását megoldhatnák,úgyis az az érték egy rakétán a többi csak tartály.... Nomeg,ha már itt tartunk kifejleszthetnének végre valami jobb hajtómûvet is,elvégre ekkora utazásokra kémiai hajtás már kész pazarlás...
A Holdra szállító egység feljuttatásához pedig nem értem miért kell az Ûrsikló részeibõl építkezni,amikor épp a Boeing fejleszti a Delta IV-es rakétát,mely szerintem már képes lenne a szükséges teher feljuttatására.....
De legalább történik valami.....
Akkor már inkább a kliper. Ott sokkal nagyobb az újrafelhasználható rész, mint itt. Az ûrsikló gyorsítórakétáit viszont újrahasznosítják, kihalásszák õket az óceánból.
A kapszula lesz az ujrafelhasznalhato resz. Egyebkent az ursiklo kozel sem olyan jo mint amilyennek latszik. Annak is elegsok egyszerhasznalatos resze van (gyorsitoraketa, uzemanyagtartaly), emellet a hovedo pajzsot ami elmeletileg ujrafelhasznalhato, szinte minden felszallas elott cserelni kell mert megserul a felszallaskor levalo darabok miatt. Es ket repules kozott amugy is szinte darabokra kell szedni az ujrafelhasznalhato reszt hogy minden ellenorizzenek. Az ursiklo masik nagy problemaja hogy az osszetettsege, bonyolultsaga miatt sokkal tobb a hibalehetoseg, es emiatt sokkal tobbet kell kolteni a biztonsagra. A Soyuz raketak mar 40 eve mukodnek es szinte futoszalagon gyartjak oket fillerekert. A nasa valoszinuleg ezt irigyelte meg most hogy ilyen szukos a koltsegvetese.
Én az egészet nem értem.
Gondolom az a cél, hogy építsünk egy Hold bázist. Na most elõször ennek a paramétereit kellene meghatározni, és utána jöhetne az, hogy mi az a legideálisabb szállítóeszköz ennek kiszolgálására!
Ugyan így a Mars ûrhajónál. Mik a követelmények, mert az rendbe4n van hogy ez a kütyü 180 napig is mûködhet autómatikusan, csak éppen egy marsutazás meg 2 évig tartana!!!!!!!
A NASA is retro lázban ég? Vissza a gyökerekhez!
Hát igen. Ki kéne már találni vmi új meghajtás módot, mert ez a rakétechnika egy kalap sz..rt sem ért a világürben lévõ távolságoknál
Sajnos igen. Egyszerûen fogták a mai technológiákat és beültették egy Apolló vázba. Olyan dolgokkal érnek el tömegcsökkentést, mint hogy nem szobányi számítógép, meg könnyebb anyagok. De ez nem fejlõdés. Egy normális meghajtás kéne végre.
Engem kicsit zavar, hogy nem látok lényeges újítást az Apollohoz képest. Hogy jutunk el így a Marsra? Mert ezzel biztos nem. Ráádasul szerintem pl. a holdutazásnál a két külön fellövés csak növeli a hibák lehetõségét, ráadásul ott van még a dokkolás is. No mind1, majd meglátjuk
(Azon gondolkodom, hogy miért nem visznek fel magukkal egy "instant" lakóteret? Felfújják, 5-10cm hab a külsõ/belsõ rétegek között, stb... Akkor nem kellene a hasznos rakodótér kárára életteret fenntartani.)
Szeretettel: Szalma
lehet, hogy csak nekem, de hianyzik a tobbszor felhasznalhatosag...mar megint csak szennyezzuk a legkort...