Amit el tudok képzelni, hogy hátha a növényevõk csak vándoroltak, ezért a többségük tovább állt, míg a ragadozók ott maradtak megenni az elejtett példányokat, de ez is valami csoportos létet sejtet. Bár kooperált vadászatra talán nem tökéletes bizonyíték.
A Planet Dinosaur-ban pl. alkalomszerûen összeállt, de komoly stratégiát nélkülözõ csapatként mutatják be a Tyrannosauridákat, akik csak vadászat közben mûködnek együtt, de egyébként külön élnek, és nem egyszerre esznek, hanem kivárják a sorukat.
Egy másik lehetõség, hogy ez is olyan eset, mint a Tenontosaurus körül talált Deinonychusoké. Korábban falkának nézték õket, akik együtt terítették le a prédát, de ma már elvetették ezt az ötletet, és azt mondják, azért volt ott annyi Deinonychus maradvány, mert összevesztek a dögön, és megölték egymást. Csak rajtuk találtak harapásnyomokat, a Tarbosaurusokon meg nem tudom, találtak-e. És egyébként is nehezen elképzelhetõ, hogy ezek a nagyvadak ilyen könnyen egymásnak estek volna (szerintem inkább megfélemlítették egymást, mert a harc nem mehetett olyan könnyen nekik, mint a könnyed felépítésû Deinonychusoknak), szóval ezt a lehetõséget el is vetném.
Nem ehhez kapcsolódik, de az imént olvastam, hogy Phil Currie vizsgálgatta a Tyrannosaurus-félék bõrlenyomatát, és állítólag arra jutott, hogy a felnõttek tényleg nem voltak pikkelyesek (legalább is azokon a részeken, amikrõl maradt lenyomat), hanem az orrszarvúkéhoz hasonló bõrük volt. Vagyis vastag, de egybefüggõ, nem pikkelyes.
Emellett újabb érvet hozott fel a mellett, hogy csoportosan vadászhattak. Mégpedig azt, hogy az egyik lelõhelyen rengeteg Tarbosaurust fedeztek fel, de növényevõkbõl keveset, azonban az ott talált lábnyomok szerint a növényevõkbõl volt több. A növényevõ fosszíliák hiányát azzal magyarázza, hogy a ragadozók egyszerûen felfalták a teljes testüket, és az ilyesmi inkább az együtt élõ ragadozókra jellemzõ, míg a magányosan élõk hagynak maradékot. Az együttmûködésük szintjét a komodói sárkányoké és az oroszlánoké közé helyezi.
Nem tudom, hogy gondolt-e más magyarázatra, de talán nem is, mert annyira rá van izgulva erre a csoportos nagyragadozók ügyre.
Aha. Még nem írták le rendesen a leletet, szóval senki sem tudja, hogy pontosan mi az. Eleinte például Theropodának vélték, fél évtizeddel rá Sauropodának, de még egy évtizedig kellett várni, hogy ezt valaki le írja egy tudományos szövegben.
Most az a felkapott pletyka, hogy hátha csak nagy fadarabok azok a bizonyos csontok, mivel a leletrõl csak pár rajz készült, és az igazikhoz nincs sokaknak hozzáférésük.
a Bruhathkayosaurus-ról lehet vmit tudni? mert még régebben azt olvastam róla, hogy a legnehezebb dinosaurus, de most nem találok róla semmi normálisat.
Szombaton és vasárnap lesz a Spektrumon a March of the dinosaurs link
Planet Dinosaur 4. rész, vélemények:
Most a késõ jura kori ragadozókról volt szó (mint mindig, a növényevõk megint csak mellékszereplõk), egész pontosan az Allosaurusról Észak-Amerikából és az európai Predator X-rõl, ami egy még rendes név nélküli óriás pliosaurida (15 m-es!).
Kissé unalmas epizód volt. A két állat vadászata között variáltak, néha mindenféle átmenet nélkül váltottak át Európa óceánjából Amerika síkságára, ami zavaró volt. De ami a leginkább volt zavaró, az már megint a kamerakezelés meg az állatok mozgásának felgyorsítása. Ez eddig is idegesített, de ez az epizód különösen felhúzott. Miért kell azt a virtuális kamerát úgy rángatni, mint egy idegbajos?! K*rvára nem lehetett követni a jeleneteket normálisan, mert minden ide-oda cikázott, ráadásul úgy, hogy megint alig volt elmosódás a képkockák közt, vagyis az egész jelenet úgy nézett ki, mint egy stop-motion videó, amit egy zötykölõdõ kocsiban vettek fel.
Azon kívül az állatok is olyan gyorsan mozogtak, mintha kétszeres sebességgel nézném az adást. Miért kell ez? Egyáltalán nem kellemes a szemnek látni, ahogy 5-10 méteres állatok úgy röpdösnek össze-vissza, mintha egy homokozóban játszó gyerek által hajigált játékok lennének.
Meg volt egy jelenet, amikor a Predator X elúszott a kamera fölött, és akkor átment lassított felvételbe. De minek? Csak az állat mellét lehetett látni, minek ezt lelassítani? A másik enyhén zavaró rész egy irdatlanul hosszan elnyújtott, "feszültség-teli" jelenet volt, amikor egy Camptosaurus arra várt, hogy elõbukkanjon az õt becserkészõ Allosaurus. Csakhogy a poént eleve lelõtték, mert nyilvánvaló volt, hogy az a másik állat igazából csak egy másik Camptosaurus. De aztán az Allosaurus váratlanul mégis elõjött, úgyhogy legalább volt valami tényleg izgalmas dolog a jelenetben.
Ha a mozgástól eltekintünk, kinézetre az animáció szerintem az átlagnál jobb volt. A tengeres részekben a felszín fölötti jelenetek kimondottan élethûek lettek, és tetszett, ahogy az amcsi pusztákon minden olyan porosan nézett ki. Még a Stegosaurus pikkelyei közti port is lehetett látni.
Akkor a tudományos rész: megvoltak az átlagos bakik. Például a Stegosaurusról lemaradt a torokpáncélzat, és öt karma volt az elülsõ lábán, holott csak háromnak kellett volna lennie. Szintúgy a Camptosaurusnak. A Camptosaurus ráadásul oldalirányba rágott, amit tudtommal a koponyaszerkezete nem engedett volna.
Úgy mutatták be ezeket az állatokat, mint akik állandóan együtt élnek, és kölcsönös védelmet nyújtanak egymásnak. Szerencsére ezt alaposan alátámasztották fosszilis bizonyítékokkal, de ugyanakkor úgy mondták ezt el, mintha a két nemzetség tényleg örökösen együtt lett volna, ami szerintem kissé túlzás.
Volt pár újdonság is. Például nem is tudtam, hogy az Allosaurus harapása "csak" olyan erõs, mint egy oroszláné. De a legnagyobb meglepetés a Saurophaganax feltûnése volt, amirõl fogalmam sem volt, hogy szerepelni fog. Sajnos arról nem ejtettek szót, hogy állítólag ugyanaz, mint az Allosaurus, e helyett külön állatokként kezelték õket. Ez azért is volt furcsa, mert mindkettõ ugyanazt az animációs modellt használta, csak az Allosaurus piros, a Saurophanagax meg lila volt.
Emellett azt sem tették szóvá, hogy a plesiosaurusok nem dinoszauruszok, ami talán félrevezethet pár nézõt, akik nem értenek a témához.
Ebben a sorozatban rendkívül sok az irritáló dolog, mint azt már részleteztem. De valahogy nem tudom gyûlölni. Egyfelõl tetszik a sok belefektetett kutatómunka, a komolyság és a narrátor tiszteletet kiváltó hangja. Másfelõl rengeteg elavult vagy eleve ostobának tartott teóriát mutatnak be, és kihagynak rengetek jót, az alapvetõ rendezési munka nagyon amatõr szintû, és a sok vérfröcskölés meg felgyorsított harcjelenet pedig annyira giccses, hogy nagyon aláássák a mûsor komolyságát. Olyan, mintha egy csapat ökör és egy csapat tisztességes, okos ember dolgozott volna egyszerre a sorozaton.
Elképzelhetõséges, bár én nemigen tudom, pontosan mi alapján nézik külön nemzetségeknek. Valahol mintha a fogak számát olvastam volna, de aztán arra meg azt mondják, hogy növekedés közben az amúgy is változott. De azt tudom, hogy az egyik tudós nagyon erõsen ragaszkodik ahhoz, hogy külön állatokról van szó.
És tök nem illik a mostani a témához, de építettem magamnak egy számítógépes Hypsilophodont 3D-ben, hogy animálgassam, és biz' tényleg nehéz munka elérni, hogy normálisan nézzen ki meg mozogjon.
Állítólag találtak egy nagyobb Torosaurust is, de a lyukas dolgon több tudós nem tudja túltenni magát, ezért is van megingóban a teória. Viszont a Nanotyrannus-Tyrannosaurus és a Dracorex-Stygimoloch-Pachycephalosaurus ügy még tudtommal nem dõlt meg. Elméletben ezek is mind ugyanazok az állatok voltak.
Én meg most nézem a Tengeri szörnyek címû alkotást Nigel Marven fõszereplésével. Fülhallomást új szinkron készült hozzá, mert régebben a TV2 nem ezekkel a hangokkal vetítette, amikor írtam nekik, hogy adják le.
Nem azért de a trici torosaurust még mindig nem értem... az idõs példány a torosaurus? azaz idõs korra a gallér kilukad és összemegy az állat? vagy mi van már?
Szerintem csak nem tudják hova tenni a dolgokat már. Minél többet tudunk, annál jobban látjuk, hogy semmit se tudunk.
Fejbõl mondom, úgyhogy talán pár részletet elferdítettem, de valahogy úgy volt, hogy volt egyszer a Trachodon, ami elszórt fogak alapján kapta a nevét. Aztán elõkerültek csontvázak is, és rájuk aggatták ezt a nevet. Utána kiderült, hogy ezek a csontvázak különböznek, így kettéosztották õket Edmontosaurusra és Anatosaurusra. A Trachodon név közben a kukába ment. Aztán azt a leletet, amit eredetileg Anatosaurusnak kereszteltek, átsorolták az Edmontosaurusokhoz. Emiatt a többi "Anatosaurus" neve érvényét vesztette, így azokat Anatotitannak nevezték át.
Most meg kiderül, hogy az Anatotitan is ugyanaz lehet, mint az Edmontosaurus. Szóval a halmazokat egyesítik. Oknak azt hozzák fel, hogy az eddig két nemzetségnek vélt állat ugyanazon teremtmény különbözõ fejlõdési stádiumait jelképezi -- röviden olyasmi a helyzet, mint a Triceratops-Torosaurus esetében.
Bár az angol cikket nem olvastam végig, mert a sok faramuci szakkifejezést úgyse értettem volna, meg idõm sincs rá.
És most egy hír: egy tudományos irat érvénytelenítette az Anatotitant, és egynek tekinti az Edmontosaurusszal.
Ami voltaképp nem nagy hír, hiszen már jó ideje vitáznak arról, hogy melyik melyik, de úgy tûnik, a vitában az Anatotitan név áll vesztésre. És ez pedig csak hozzáad a név már eleve bonyolult történetéhez.
Én azt találtam róla, hogy az a bizonyos 22 m egy régi gyerekkönyvbõl származik.
Azt hiszem, úgy egy-két hónapja volt a Discovery egyik társcsatornáján, és napi rendszerességgel mentek rajta ugyanazok a mûsorok, amiket évek óta nyomattak. Az elõtt meg tán december táján volt még ilyen.
Mostanában csak úgy véletlenszerûen adják már õket, de még mindig ugyanazokat az adásokat. Habár felfigyeltem rá, hogy más csatornák is belekóstolgatnak a témába, pl. a Viasat Explorer a Dinoszauruszok, a Föld urai tengeres különkiadását fogja vetíteni, amit jobb híján (meg mivel évek óta nem láttam, lévén nincs rajta az itthoni DVD-n) tán meg is nézek.
Megnéztem még egy pár brit dokut a dínók meg egyéb õsbiszbaszok kulturális hatásáról. Az egyik azt vette szemügyre, hogy a fosszíliák hogy formálták az emberek mese- és hitvilágát a történelem során, a másik a dinoszauruszok XX. századi médiatörténetét taglalta enyhén csípõs brit humorral. Jaj, de élvezetes volt.
Mindkettõ a BBC-tõl van, mert valami õskor szezon van náluk. Nemcsak a Planet Dinosaur-ra érdemes tehát figyelnem. Bezzeg amikor itthon dínós mûsor maraton van valamelyik csatornán, mindig ugyanazokat a régebbi vackokat ismételgetik...
Ja igen, meg még ami idegesített (már nem a nézõi véleményekben, hanem magában a mûsorban), hogy állandóan ugyanazokat a hangeffektusokat lehetett hallani. Minden nagy termetû ragadozó, minden kis ragadozó és minden növényevõ ugyanúgy hangzott. A növényevõkhöz például egyfolytában malacvisításokat használtak, ami egy idõ után az ember agyára megy.
Márpedig szerintem egy Hadrosaurida és egy Ceratopsida hangképzõ szerveiben van elég különbség, hogy másfajta hangot generáljanak. Arról nem is beszélve, hogy ha minden növényevõ ugyanúgy bõg, hogy ismerik fel egymást a fajtársak? Ebben a tekintetben a készítõk tényleg megerõltethették volna magukat jobban.
Akkor véleményt nyilvánítok a Planet Dinosaur 3. részérõl. Talán ebben volt a legkevesebb tudománytalan rész eddig (bár az eddigiekben sem volt sok). A kréta végi ragadozókról volt szó: Daspletosaurus, óriás északi Troodon és Majungasaurus.
Pontosabban a jelenetek így váltakoztak: - Daspletosaurus Chasmosaurusra vadászik, de nem kapja el. Összegyûlik több Daspletosaurus - óriás Troodonok bébi Edmontosaurusra vadásznak éjszaka, de nem kapják el - a Daspletosaurusok leterítik a Chasmosaurust, de csak a legerõsebbik ehet - egy nõstény és hím Majungasarusu harcol, közben Rahonavisok futkároznak mögöttük - a Daspletosaurusok Centrosaurusokra vadásznak, akiket elsodor az ár
Nem értettem, miért nyújtották el ennyire a Daspletosaurusos részt, egyben is leadhatták volna, nem darabokban. Bár az tetszett, hogy nem koordinált falkaként mutatták be õket, hanem csak egy véletlenül összeverõdött, opportunista bagázsként. Velük szemben a Troodonokat rendes falkaként prezentálták, de nem adtak erre semmilyen konkrét bizonyítékot. Továbbá alig volt tolluk, inkább olyan kültakarójuk volt, mint egy rövid szõrû kutyának. Szárnytollaik meg faroklegyezõjük egyáltalán nem volt. És a narrátor azt mondta, hogy õk északon is telelnek, amit ilyen tollatlanság mellett kötve hiszek.
A Rahonavis már rendesen tollazott volt, lévén ugyanaz a modell volt, mint a Sinornithosaurus, csak más színekkel. Sajnos emiatt az õ szárnyuk is a harmadik ujjukhoz volt nõve. A Daspletosaurusok pedig pikkelyesek voltak, de nem tollasnak vagy legalább "sima" bõrûnek kéne lenniük? Tudtommal ez a legújabb vélekedés. A Majungasaurusok és Ceratopsidák rendben voltak, utóbbiakban csak annyi zavart, hogy a kezük elõre nézett, nem pedig oldalra, mint ahogy kéne.
Az animáció is jó volt, már a sorozat átlagához képest. Sajnos az állatokon egyáltalán nem érzõdött a súly, szinte lebegtek futás közben, de legalább nem csoszogtak olyan sután, mint a Spinosaurus az elsõ részbõl. A kameramozgások csak a Troodonos részben zavartak különösebben. A jelenet eleve éjszaka játszódik, szóval nehezen követhetõ, miért kellett akkor annyira rángatni azt a vackos kamerát? Úgy utálom ezt, amikor így akarnak izgalmassá tenni egy jelenetet, közben alig lehet látni valami belõle.
De összesítve a dolgokat, az animáció jó volt, és a hátterek is élethûre sikerültek. Nem értem azokat, akik állandóan amiatt hurrogják le a sorozatot, hogy sz*r a kinézete. Szinte minden weboldalon ez a fõ téma, hogy a BBC mekkora egy fukar pöcsnépség, meg hogy a 12 évvel ezelõtti Dinoszauruszok, a Föld uraiban sokkal jobb volt az animáció. És eltûnõdöm, hogy ezek az emberek milyen mércét alkalmaznak ugyan. Mert ha én nem láttam a Dinoszauruszok, a Föld urait vagy százszor, hát akkor mondjuk harmincszor, és jól tudom, abban mennyire elképesztõen pocsék volt az animáció helyenként. És átlagban sem volt semmivel se jobb, mint ebben a mûsorban. Úgyhogy ja, nem értem én az ilyen embereket.
Aztán ne is beszéljek azokról, akik meg azon vannak fel- és kiakadva, hogy ez a sorozat szenzációhajhász és tudománytalan hazugság, amikor a mûsor egynegyede arra megy el, hogy a leleteket meg egyéb bizonyítékokat idegesítõ részletességgel és lassúsággal magyarázzák el.
Én is szeretem a Dinoszauruszok, a Föld urait, de azért nem kéne ennyire isteníteni azt a sorozatot. Grafikailag és tudományos szempontból is könyörtelenül elavult, és amikor a TV-k elõször adták, már akkor is jócskán akadtak vele bajok.
Az. Akár Freddy Kruegerizinosaurusnak vagy Rémálom az Elm utcábanizinosaurusnak is becézhettem volna, de azok nem olyan frappáns hangzatúak.
De azért a Discovery-nek is van szíve. Írták, hogy felfüggesztik a mûsor DVD kiadását addig, amíg át nem szabják azt egy elfogadhatóbb minõségû prodoktummá, olyanná, amilyennek a készítõk tervezték.
És ez jó. Márpedig ha elegendõ nyereségre tesznek szert ezzel a jobb változattal, akkor hátha kiadnak még 2 újabb epizódot, ami pedig azt jelenti, talán mégis mûsorra kerül a Freddyzinosaurus.
Az internet elrejtett zugaiban sikerült végre fellelnem a Dinosaur Revolution hiányzó harmadik részét, viszonylag tûrhetõ minõségben. Furcsállom, hogy mások nem tudnak róla, pedig eléggé keresett epizód. Node midnegy, hagy keressék.
Ajaj, de sok problémám van ezzel a mûsorral.
A megszokott rajzfilmes komikumot néhány jelenetben igen túlzásba vitték, de adtak hozzá némi már-már fantasy mesébe illõ misztikusságot, ami engem totál váratlanul ért. A másik szembetûnõ dolog, hogy a ragadozók java mennyire nem ért sz*rt se ebben a részben. Például a narrátor szövege szerint a Utahraptorok a valaha volt legfélelmetesebb gyilkológépek, de azt mutatják, hogy két teljes falkának még egy bébi Sauropodát se sikerül elejtenie. Sõt az egyikbe úgy belerúg a megmentõ felnõtt Sauropoda, hogy kirepül a képbõl. De mivel a jelenetet erre a videóra alapozták, ahol oroszlánokat és egy krokodilt aláznak a bivalyok, elnézem nekik.
A Velociraptorok is elmennek, mert bár a Protoceratopsok a csicskájukká teszik õket, azért azt is mutatják, hogy képesek leteríteni is közülük párat. Azonban a Guanlongok és részben a Sinraptorok is amolyan tipikus ügyefogyott rajzfilmes balfékek. Felbotlanak egymásban, beszorulnak, amikor egyszerre akarnak átmenni egy szûk helyen, egymást harapják meg a préda helyett, satöbbi. A legbizarrabb rész szerintem vagy az volt, amikor az õsemlõs szembespricceli a Guanlongokat seggfolyadékkal, és elkezdenek ugrálni fájdalmukban, vagy az, amikor nyitott szájjal várják, hogy a repülõmókus szerû emlõs pont belerepüljön.
Az emberszerû viselkedések egyéb megnyilvánulásai például a barátság a kicsi és a nagy Protoceratops között, aztán az õrült Anhanguera anya, aki megöleti a fiókáit. Amikor az utolsó kicsinye nem akar leugrani a szikláról, még rá is néz egy ilyen tekintettel: . Aztán amikor végül is a kicsi megtanul repülni, és lefröcsköli az anyját rákbelsõséggel, mérgében megint kidobja a fészekbõl.
Az a fantasy-ba illõ elem meg, amit említettem, a Protoceratops temetõ, ahová halni járnak az állatok. Tiszta olyan, mint az elefántcsontvázas rész a Oroszlánkirályból, csak épp Ceratopsiákkal. Nem tudom, mi ösztökélhette a Protoceratopsokat, hogy egy helyre vonuljanak meghalni, valamilyen szempontból biztosan van értelme, csak én nem látom túl reálisnak az ilyen viselkedést az ilyen hüllõktõl.
Ám mindezek világossá tették, hogy dokumentumfilmnek mennyire pocsék ez a prezentáció. Nagyon irritálóan lett összeállítva a mûsor. A narrátor felesleges és fogcsikorgatóan giccses szövegeket mond, a tudósok is állandóan ugyanazt a pár mondatot ismételgetik, csak mindig más szavakkal, és a sok poénos animáció nagyon aláássa azt a tudományos légkört, amit a mûsor teremteni akart. Szerencsére úgy tudom, ki akarják adni narráció nélkül is, rendes animációs filmként.
Na igen, az animáció. Erõsen látszott, hogy két vállalat készítette a grafikát. Az egyik egészen kitûnõ munkát végzett, a másik förmedvényesen f*st. Az állatok nem is futottak, hanem csak siklottak a levegõben, a lábukat elõre-hátra lóbálva. Marha vicces látvány, csak éppen nem annak szánták.
Az állatok ábrázolása is megérdemel egy említést. Belõlem igen vegyes reakciót váltottak ki. A Sauropodák, Sinraptorok, a Majungasaurus és az Anhanguerák rendben voltak, a Protoceratops és Velociraptor nem nyûgözött le, de azok is elfogadható kinézetet kaptak. Még a leopárdmintás Utahraptorok is tetszettek, csak épp a tolluk inkább szõrnek nézett ki. Azonban volt egy másik fajta Utahraptor is, amiknek Dagobert bácsi stílusú tollcsomók voltak a pofájukon. A Rahonavis felálló sérója sem nyerte el a tetszésem, a Guanlongok meg... nos, bizarrak voltak. Teljesen máshogy néztek ki: az egyik egy az egyben egy kazuárra hajazott, a másik valami nagy, rózsaszín tokás pulyka volt. Még a lifegõ nyaknyúlványaik is megvoltak.
És ott volt még a Beelzebufo béka, ami teljesen semmilyen volt. Csak egy gömböc, lábakkal meg szájjal. Akkor sem nézett ki érdekesebben, amikor a Rapetosaurusok ráléptek, és szétloccsant. Az emlõsök, a krokodilfélék meg az õsteknõs is úgy festettek, mintha egy videojátékból szöktek volna.
Végül is annyira nem tetszett, nem élveztem az epizódot. Bár ehhez köze lehet a hasogató fejfájásomnak is, ami a kialvatlanságom miatt van.
Kijött a Planet Dinosaur második epizódja, ami a tollas dínókra koncentrál. Egynémely kutató elég mogorván fogadta, de nekem személyesen igen tetszett, sokkal jobban az elsõ résznél. Egyrészt az animáció sokat javult. A rengeteg toll miatt nem tûntek olyan gumiszerûnek az állatok, és a gyors, hirtelen mozgások is beváltak, lévén madárszerû lényekrõl volt szó. A kamerát sem rángatták úgy összevissza, eltekintve tán egy-két jelenettõl.
A történetek sem voltak egyhangúak, mert három volt belõlük: az egyik két Epidexipteryx harcáról és egy Sinraptorról szólt; a második egy fészkét õrzõ Saurnornithoidesrõl, egy megnevezetlen oviraptoridáról és Gigantoraptorokról; a harmadik pedig egy Xianglongra vadászó Microraptorról, és egy õrá vadászó Sinornithosaurusról, meg némi Jeholosaurusról.
A Gigantoraptoros résznél párhuzamot lehet vonni a Dinosaur Revolution ugyanezen állatról szóló jelenetével, ugyanis ebben is és abban a mûsorban is bemutatják a párzó táncukat. Itt azonban nem volt felfújható torokzacsi meg méteres ugrások, hanem csak szárny- és farokrázás, fejforgatás, meg némi csipkelõdés. Nagyon frissítõ volt látni, hogy igazi állatok módjára viselkednek, nem rajzfilmszereplõkként. És szerintem ebben a mûsorban sokkal hatásosabb belépõt is kapott a Gigantoraptor.
A Microraptoros rész pedig, nagy meglepõdésemre, teljességgel izgalmas volt! Szinte drukkoltam a Microraptornak, hogy meneküljön el a Sinornithosaurustól, ami fáról fára röpült utána. És meg is menekült, emiatt a Sinornithosaurusok egy Jeholosaurus családot támadtak meg. Szó esett az állítólagos mérgezõ harapásukról is, ami úgy látszik, nagy viták tárgya, de legalább részletesen elmagyarázták a teória mögötti bizonyítékokat. Sõt, 2011-es tanulmányokból is idéztek, vagyis tényleg utánajártak a friss felfedezéseknek. Emellett a nemrégiben felfedezett tollazat színekrõl is említést tettek.
Azért voltak hibák is. Az állatok szárnytollai például kezük harmadik ujjához nõttek, pedig igazából a második lenne a helyes. Aztán az a Saurornithoides is annyira alul-tollazott volt, hogy elsõ pillantásra pikkelyesnek látszott. Sajnos a Microraptor és a Sinornithosaurus is úgy nézett ki, mintha a tollak csak rájuk lennének ragasztva, és nem alkottak tisztességes fedést. De még így is a TV országban valaha volt legpontosabb raptor-ábrázolások.
Összegezvén, szerintem fejlõdik a sorozat. Kétségkívül az utóbbi idõk egyik legtudományosabb dinoszaurusz dokuja, legalábbis azok közül, amikben sok számítógépes animáció van.
És még valami: olvastam, hogy a szakértõk közvetlenül beszélgettek az animátorokkal, vagyis nem volt köztes ember, akadályozó tényezõ, ami gátat szabott volna a szabad információáramlásnak a két fél között. És ez jó.
Volt itt is (titok, hogy hol), de nem érdekelt. Ezek szerint jól döntöttem. A plakátokon azonban felismertem a borítóit egy NatGeo-s és egy Graph Art-os könyvnek, amikrõl persze lephotoshopolták a címeket.
inkább ne nézd meg, nagyon gagyi :DD Gyöngyösön is volt, láttam buszról. Hát vmi 3 m-es fal vett körül egy nagyon apró részt, szóval sok állat nem lehet. Láttam egy theropoda fejet (gondolom Tyrannosaurus, úgyis csak azt ismerik...), hát inkább ne láttam volna. 200 m-rõl is rohadt gagyinak tûnt :D
Én is olvastam a regényt (a folytatást is) A filmekben is Velociraptor Anthirropus. (harmadik utónév Nublaris vagy Sornasis pedig a variánsra utal) Szóval elvben a filmben is Deinonychus van.
Én olvastam a regényt,ott elmagyarázzák,h már nem emlékszem kicsoda fajbesorolását használták az állatokra,ahol még a Deinonychust a Velociraptorokhoz sorolták Velociraptor anthirropus néven,és megemlítik h nem a Velociraptor mongoliensis.
Egyébként 23.tól 25.ig Debrecenben a Tesco parkolójában lesz "XXL Dino Expó",lehet megnézem,de sztem gagyi lesz...
Én tapasztaltam olyat, hogy ez a "Jurassic Park = igazi dínók" mentalitás felülírja az emberek emlékeit is. Ugyanis volt egy ismerõsöm, aki mesélte, milyen képregényt olvasott, amiben földönkívüli vagy milyen raptorok voltak. Megkérdeztem, tollasnak rajzolták-e õket, és csak nézett rám. Mondja, nem, nem, pikkelyesek voltak, és erõsen ragaszkodott ehhez az állásponthoz.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy a Jurassic Park efektus még ma is tart. Ma sem képesek páran felfogni, hogy a raptorok tollasak voltak, és hogy a Veloci az kicsi. Még én vagyok a hülye mikor ilyet mondok...
Hm. Nem tudok sok mindent hozzáfûzni, egyetértek és kész. Pedig a legváratlanabb helyeken találkozni õslény-szakértõkkel, de ezek szerint van, ahonnan hiányoznak.
Ez a dolog nemcsak a játékokra vonatkozik. Igazi dokumentumfilmek vagy könyvek esetében is elõfordul, hogy még ha tudósok segítségét is kérik, valamelyik modellkészítõ, animátor vagy más munkatárs beépíti a saját hülyeségét az alkotásba, aztán meg csodálkoznak, hogy a kész termék egy része tökéletesen tudományos, de részben pedig egy laikus keze nyomát õrzi, ami lerontja az értékét.
A lent kitárgyalt sorozatok készítõi is írták a netre, hogy állandóan azon voltak, hogy kioktassák a többi készítõt, nehogy mondjuk egy anatómiailag képtelen testhelyzetbe animálják az állatokat vagy hasonló. És lám, így is vétettek hibákat.
Nigel Marven féle Therizinosaurust modellezték le. A dok filmben a mukit még pofán is nyalta egy példány. És elmondta hogy békés növény evõk.... A model az jó, és a dok film alapján van... de a többi... nem értem ez után hogy tudták el cseszni.
A Legviccesebb, hogy az ilyen mod készítõk csinálják idõnként a legreálisabb modelleket és játékokat.
Bár én nem játszok, néha belefutok ilyen mod-modellekbe keresgélés közben, és ja, rendesen utánajárnak az ilyeneknek, olykor egyenesen plagizálják a dokufilmek dínó-ábrázolásait. Fura, hogy így is elõfordulnak ilyen bibik. Habár elnézve az elmúlt évek dinoszaurusz-médiás felhozatalát, és ha azokat veszik alapul... akkor már nem fura.
Szeretem az állatkert szimulátorokat, ha meg van benne dínó az még jobb. A zoo tycoon 2-höz leszedtem egy modot mi sok új dínókát tartalmaz... Igen, ragadozó therizinosaurus... A legviccesebb hogy dokk filmek alapján csinálták a modelleket, még azt is.
Növényevõ. Amikor csak a karmait ismerték, meg néhány egyéb darabot, úgy állították be, mint valami kaszaboló gyilkos fenevadat, aztán megtalálták a többi részét, és rájöttek, hogy kicsit elhamarkodottan ítélkeztek róla. Hébe-hóba azért halevõnek is mondták.
A Deinocheirus is így járt. Ugyebár a régi könyvekben õ volt a rejtélyes hosszú karú óriásszörny, manapság csak egy nagyra nõtt Ornithomimosauriának tartják.
Újabb erõs bizonyíték, hogy a Dinosaur Revolution-t nem tényszerû dokumentumfilmnek szánták. Ez például egy Freddy Krueger alapján megmintázott Therizinosaurus vázlatait mutatja, aminek egy tûzben szétégett a bõre. Csak nem volt már idejük/pénzük leforgatni a részt. Azt nem tudom eldönteni, hogy ez akkor egy nagyon hülye vagy éppenséggel egy kimondottan klassz ötlet lett volna. Mindenesetre növelte volna az így is szépszámú filmes utalások menyiségét a mûsorban.
Az egyik készítõ azt mondta, eredetileg nem is szerepelt volna, de kéznél volt egy Prenocephale modelljük, amit máshogy nem tudtak felhasználni. Ezért beleerõltették a sztoriba, különben pénzkidobás lett volna elkészíteni.
Így járt az Ischigualastia is (dicynodonta az elsõ részbõl), amit Placeriasnak terveztek, de aztán mikor áttették a történetet néhány millió évvel korábbra és egy másik helyre, kénytelenek voltak fogni a kész Placerias modellt, és átkeresztelni. A bibi, hogy az Ischigualastiának nem volt agyara a valóságban, a mûsorban az átnevezés miatt meg van.
Felleltem a Dinosaur Rev utolsó részét is (érdekes mód a harmadikat nem találja senki), és szinte kellemes élmény volt megnézni azt a BBC komolysága után. Sajnos eléggé elhadart a közepe táján, amikor a kihalást mutatják, és nem nagyon értem, milyen érzelmeket akartak kiváltani a készítõk. Gyors egymásutánban váltakoznak a humoros és drámaibb részek. Erre gondolok:
A fiatal T. rex egy rosszul látó Ankylosaurusszal játszik (vicces) -- egy perccel késõbb becsapódik a meteorit és a rex megtalálja halott szüleit (komoly) -- pár másodpercre rá a rex felbotlik, lezuhan a szikláról és összetöri magát (egyszerre vicces és komoly). Akkor mi van, sírjunk vagy nevessünk?
Az epizód eleje tetszett a leginkább. Itt szerintem hatásos volt az állatok erõs érzelmekkel való felruházása. Például mikor azt a seggfej barna T. rexet megölték, na azt jó volt nézni.
A vizuális humor ezúttal nem volt olyan zavaró, mint korábban, és félig-meddig hihetõ is volt, mert az öreg Ankylosaurus köré épült a nagyja, aki nem vette észre, mi folyik körülötte.
Néhány dolgot viszont furcsálltam. Az egyik, hogy a T. rex anya a szájában költi ki az egyetlen megmaradt tojását, miután a többit megették az emlõsök. Megvalósítható, de hihetõ viselkedés? Aztán, a kihalás mintha egy éjszaka alatt lezajlott volna. A fiatal rex bemegy egy barlangba, és mikor kijön, az egész táj le van tarolva. Azt a Pachycephalosaurus koponyát sem értettem igazán, hogy hogy került oda. Szerepel egy bébi Pachy, de egy éjszaka alatt nem lesz belõle csak koponya. Igazából azt sem értettem, mi értelme volt életben hagyni a fiatal rexet, ha egy perccel késõbb amúgy is megöli magát... Aztán a legvégén, amikor beköszönt a tél, a szabadban alvó Troodon életben marad, de a faüregben lévõ párja meg jéggé fagy? Ráadásul ülõ helyzetben és nyitott szemmel? Miért nem kuporodott össze a hideg ellen?
Az animáció egyébként nagyrészt remek volt, egyedül a bébi T. rexek voltak rosszul meganimálva, meg a végén a madarak is iszonyat bénán repültek. Sajnos nem valami nagy fináléja van a mûsornak. Nincs semmi komolyabb összegzés, csak annyi, hogy a dínók a madarak formájában velünk vannak és hogy az ember is kihal valamikor, blabla. A megszokott közhelyek. Aztán mutatják, hogy egy aszteroida kerülgeti a jelenkorban a Földet, és ennyi.
Kicsit csalódtam, hogy nem valami grandiózusabb befejezést kapott. De ez is biztosan a Discovery eszközölte változtatások miatt van.
... van.
... van.
Hüm, visszhangzik a fórum? Kéne valami más, nem dínó-médiához kötõdõ beszédtéma.
Megnéztem én is. Nem rossz dokumentumfilm, de messze nem is remek. Bár az attól függ, ki mit vár tõle. Töménytelen tudásanyagot közölt, és rengeteg, rengeteg fosszilis bizonyítékot mutattak szinte minden jelenetre. Én is tanultam egyet s mást, úgyhogy ezért érdemes volt megnézni.
Sajnos tényleg nagyon irritáló volt, hogy mindig megszakították magát a történetet. Kábé fél percenként leállt az animáció, és a narrátor hosszas magyarázkodásba kezdett. Ugyanakkor több dolog pedig megmagyarázatlan maradt -- például a Rugopsra azt mondták, hogy kizárólag dögevõ, de nem adnak erre konkrét indokot, csak annyit, hogy az állkapcsa állítólag gyenge. Ellenben a Carcharodontosaurus és a Spinosaurus étrendjét alaposan levezetik.
Az animációban zavaró volt, hogy mennyit rángatózott a kamera. Mintha a virtuális operatõr reszketett volna. Nagyon kellemetlen volt a szememnek. Az állatok mozgása tûrhetõ volt, de idõnként nevetségesen gyorsan mozogtak, járás közben erõsen csoszogtak, itt-ott hiányzott az elmosódás effektus és a Spinosaurus rengetegszer lehetetlen pozícióba tekerte a kezeit.
A zárójelenet nagy harca sem volt valami érdekfeszítõ. Ami jó, hogy nem egy olyan szenzációhajhász haláljátszma volt, mint a JP3-ban vagy a Jurassic Fight Club-ban. Mindkét harcos fél túlélte. De összesen pár másodperces volt, és olyan hülye szögekbõl mutatták, hogy alig tudtam követni, mi történik. Mellesleg a Spinosaurus gyõz, és elcsórja a Carcharodontosaurus zsákmányát. Aztán meghal. Csak úgy.
Ami még feltûnt, hogy nagyon rövid mûsor volt. Több jelenet ismétlõdött, és ha a tudományos bizonygatásokat kivágjuk, az egész belefért volna tíz percbe. Ez túl kevés idõ, hogy bemutassák az akkori afrikai élõvilágot. Néhány állat mindössze másodpercekre jutott szerephez. Összességében nagyon érzelemmentes mûsor volt, és nem éreztem azt, hogy a bemutatott állatok igazi élõlények lennének, hanem inkább csak tudományos eszközök. E tekintetben pedig igazán unalmasnak mondanám. Bár messzemenõen tudományosabb és modernebb, mint a Dinoszauruszok, a Föld urai volt anno, azért nem mondanám, hogy méltó utódja, márpedig a BBC mintha ezt akarta volna elérni. Hiányzott belõle a "lélek" vagy mi. Olyan volt, mintha ki akarták volna javítani annak a sorozatnak a hibáit, de a negatív aspektusokkal együtt jó pár pozitív dolgot is kihajítottak volna, például az élvezhetõség nagy részét.
De nyers tudományos mûsornak egészen jó. Semmiképp sem hibátlan, de az átlagember számára oktató, nem butító jellegû.
Bocs, hogy ilyen hosszan írtam. Úgy látszik, több gondolatot gyûjtöttem össze, mint sejtettem.
Közben érkeznek az elsõ nézõi vélemények a BBC-féle Planet Dinosaur-ról, és mint várható volt, megoszlanak abban, hogy jó doku-e vagy sem.
Ami jó, hogy van benne tudományosság, új tényeket és elméleteket mutat be, komolyan veszi magát, nem humoros, és a narrátor feltételes módot használ a spekulált részeknél. Az állatok kidolgozása grafikailag remek.
Ami rossz, hogy az animáció mozgás-ügyileg erõsen sántít, a hátterek randák (lévén azok is számítógépesek), és a kameraállások röhögtetõen képtelenek. A történeteket állandóan megszakítja a tudományos halandzsa, és ez élvezhetetlenné teszi az egészet.
Szóval ez a Dinosaur Revolution ellentéte: az a sok poénkodás és az õslények emberi viselkedése miatt zökkenti ki a nézõt az élménybõl, ez meg azzal, hogy túl nyers és rideg, és a grafikai megvalósítás több sebbõl vérzik.
Olvasom, készülõben van egy MÁSIK animációs doku is, de ezt valami független csapat készíti, és reméli, hogy egy TV csatorna majd felkarolja õket, de nem cenzúrázza vagy szabdalja át a produktumot. Elnézvén a jelenlegi dinoszaurusz-média helyzetét, kétlem, hogy sikerrel járnának.
A Dinosaur Revolution utolsó két epizódja közben kijött. A vélemények zöme szerint eléggé elhadart, középszerû alkotásról van szó. A hüllõk megint emlõsök módjára viselkednek, és az animáció is pocsék helyenként, ami kár, mert a rendezõ azt ígérte, hogy a sorozat végén lesz a legjobb grafika és a legjobb történetek. De ez van, ha nem osztják be rendesen a költségvetést, és aztán a producerek a saját akaratuk szerint alakítják a mûsort, és az igazi tudósoknak kis beleszólásuk van.
Akkor csak annyi a különbség hogy fejlõdtek az állatok.
A Protoceratops hellenikorhinus nagyobb, a gallérja szögletesebb, nagyon nagyok a pofacsont-kitüremkedései, és az orrán két kinövés van egymás mellett.
A Velociraptor osmolskae egyedisége inkább a bõr alatt rejlik. A koponyáján és a fogain apróbb eltérések vannak a mongoliensishez képest, na meg máshonnan került elõ.
Néhány egyéb kép és érdekesség a mûsorról, hogy kárpótoljon az elmaradt amerikai epizódokért (amik egyébként már mostanra fenn lennének a neten).
Ami érdekes (és jó), hogy a hagyományos Velociraptor mongoliensis és Protoceratops andrewsi helyet a kevésbé közismert Velociraptor osmolskae és Protoceratops hellenikorhinus szerepel. A másik, hogy állítólag ki fog jönni egy "rendezõi változat" is a mûsorból, ami már olyasmi lesz, mint amilyenre eredetileg tervezték.
Például lett vóna egy animált film egy jóságos Styracosaurusról és egy gonosz T. rexrõl, még úgy a '90-es évek táján. Bugyutának hangzik, de amúgy komor hangvitelû film lett volna, semmi beszéddel, sok vérontással. És szomorú véget terveztek neki: a Styracosaurus megöli a T. rexet, de amikor kiélvezné a pillanatot, becsapódik a meteorit. Én személy szerint sosem voltam oda a csupa-vér filmekért, se a szomorú befejezésekért, de ezt érdekes lett volna megnézni.
Aztán a Disney-féle Dínó c. film is eredetileg teljesen beszédmentes lett volna (végül csak a nyitójelenet lett ilyen), és egyáltalán nem gyerekeknek való. Noha szerepeltek volna benne azok a lemúrok vagy mik, de egyebek felõl komoly film lett volna, rendesen támadó raptorokkal, egy haldokló Sauropodával, amit élve megesznek, dínókat egybe lenyelõ Mosasauridákkal, és a Ceratopsidák is használták volna a szarvukat, elég véresen.
A Dinosaur Revolution pedig a következõképp ment volna: a teljes mûsorban csak az állatokat mutatják, nincs narrátor, se beszélõ emberek. Ezért lettek olyan emberszerûek a lények, mert így akarták érthetõvé tenni a narráció nélküli történeteket. Aztán minden epizód után következett volna egy dokumentumfilm, amiben töményen elmagyarázzák az imént bemutatott történetek mögötti tudományt. Ebbõl az lett, hogy szerepel benne egy idegesítõ narrátor, és csak pár másodpercig beszélnek a tudományos háttérrõl.
Ami érdekes, hogy a "nincs beszéd" dolgot minden esetben erõltették, de máig nem született se ilyen TV mûsor, se film. Valamiért egyik producert sem gyõzi meg az olyan forgatókönyv, amiben nem viselkednek emberszerûen a vadállatok, vagy nincs benne egy igazi ember.
Még egy videó. Javarészt ugyanaz, mint amit már mutattak, de van pár új jelenet is, például egy siklórepülõ raptor. Egész faszán mutat. Tetszik ez a komoly, eposzi hangulat, amit teremteni akarnak, jól kiegyensúlyozza a Discovery mûsorainak humorosabb megközelítését.
A Dinsoaur Revolution befejezõ két epizódját a Discovery elhalasztotta, és átrakta egy késõbbi mûsoridõre egy társ-csatornára. Mivel ez nem szept. 11-re illõ mûsor... Pedig sokan eleve azért lélegeztek fel, hogy végre mutatnak valami nem ahhoz a naphoz kapcsolódó mûsort is. Olvastam még, hogy eredetileg milyenre tervezték a sorozatot (egészen másra, mint amilyen lett), és közben találtam további írásokat arról, hogy milyen egyéb dinoszauruszos filmek készültek volna. Hát, elszomorító, hogy milyen ötletek kerültek a kukába és hogy miket kaptunk azok helyett.
Meg egy érdekesség: a készülõ 3D-s Walking with Dinosaurs mozifilm készítésében James Cameron is közrejátszik.
Ha a torosaurus és triceratops ugyan az a faj, akkor a centrosaurus és styracosaurus is ugyan az...
Itt meg egy videó. Lesz benne valami Ouranosaurus-féleség, és folyón átkelõ Styracosaurusok.
Itten meg a "Planet Dinosaur" felhozatalának egy része látható. Szerepelni fog benne a Hatzegopteryx (valószínûleg Magyarosaurusokra vadászik majd), és ha igaz, amit írnak róla, akkor ez lesz a valaha volt legpontosabb pteroszaurusz rekonstrukció a TV történelmében, legalábbis ami az óriás pteroszauruszokat illeti.
A Spinosaurust korrektül vízi vadászként ábrázolják, azonban az Argentinosaurus eléggé ódivatúan néz ki, a "Predator X" nevezetû pliosaurida meg furán nyomottul fest.
Van néhány videó is arról, hogy hogyan készül a mûsor, de bezzeg MO-n nem tekinthetõk meg. A narrátor pedig John Hurt lesz, akirõl fogalmam sincs, hogy kicsoda.
És csak most veszem észre, a Triceratopsra tettek "szõröket". Na, ez az új felfedezés egészen gyorsan eljutott a TV-be a nagyközönség elé.
További képek. Látható rajta egy anatómiailag meglehetõsen pontos Ankylosaurus, kellõen tollas Troodonok, egy bébi Pachycephalosaurus, aki az Anky alatt keres menedéket, és az ütõdött fiatal T. rex, aki az utolsó képen egy hullaként köszön vissza.
Néhány újabb rekonstrukció a mûsorból. Rahonavis, Majungasaurus bébik, Beelzebufo, Anhanguera, Protoceratops és Velociraptor. A Protoceratops melsõ lábán négy ujjat látok, pedig ötnek kéne lennie. A kopaszfejû raptorok egészen érdekesek.
Az egyik közremûködõ tudós, Thomas R. Holtz egyébként kijelentette, hogy a Mosasaurusos jelenetet egyenesen rühelli. Tény, hogy annál a résznél nagyon kidobták a logikát és a tudományosságot.
Én meg újranéztem néhány jelenetet, hogy jobban megvizsgáljam az animációt, és rájöttem, hogy rosszabb, mint elsõre láttam. Néhány állat csak úgy a levegõben fut, a Saurosuchus farka meg belesüllyed a szilárd talajba. Szembetûnõ, hogy a költségvetés nagy része nem kimondottan ebbe az epizódba jutott. Ami kár, mert maguk a modellek a valaha készült legtudományosabbak és legpontosabbak közé valók.
Pár egyéb furcsaságot is észrevettem: a Zalambdalestes anya például egy ilyen pofát vág, amikor látja, hogy nincs ott az egyik kicsinye.
Isten igazából megtörténhetett kategória... Hasonlóra valóságban is volt példa de olyan ritka mint a fehér holló (és én már láttam fehér hollót)
Aha. Segítettek egymásnak legyûrni a Torvosaurust, aztán egymás szemébe néztek, és utána már az Allosaurus nem vadászott rájuk, még a sánta kicsinyére sem.
Nem túlzok, így történt.
Az a Torvosaurus amúgy egy seggfej volt. Megölt egy rakat stegosauridát, és mindegyikbõl csak kicsit evett. Aztán a lába közé harapott az Allosaurusnak, és felborította a Dinheirosaurust, de nem ette meg, hanem otthagyta, és elindult a kicsinye után. Ekkor fogott össze a ragadozó és növényevõ ellene.