A klasszikus EM indukcióhoz két, egymásra ható tér szükséges, bár a relativisztikus leírásban a két teret szokás egyesíteni. A gravitációnál nem tudok ilyen elméletrõl. Nem tudom megítélni, mennyire errõl szól a cikk, de nem hiszem: az energiamérleg nem sérülhet, kvantumjelenségeket behozva pedig csak idõlegesen és kis léptékben a dEdT<h/2*pi alapján. "Extra gravitáció" pedig extra energiát is jelentene.
Jó kis keresztmetszetet adtok tudomány kontra társadalom témában...
Talán észre kellene venni, hogy a szóban forgó elmélet az Univerzum nagyléptékû szerkezetével foglalkozik, azaz olyan dolgokkal, amelyek idõskálája, mérete alapján a mi kis hétköznapi életünkre, földi környezetünkre az égvilágon semmi hatása nincs. A tudomány bevallottan "kísérleti" státuszban van a Világegyetem szerkezetét illetõen, fõleg azért, mert rettenetesen kevés adatunk van arról, mi is van odakint, és a találgatások itt általában a kísérletek elõtt járnak. Ahelyett, hogy örülnétek neki, hogy megpróbálják megosztani veletek a kínlódásaikat és érdekes ötleteiket elmondják a nagyközönségnek, a reakció az, hogy "hülyék, hát még ezt se tudják". Szánalmas. Ahelyett, hogy örülnétek, hogy ilyen elszállt dolgokról egyáltalán van mit mondanunk.
Akit az elképzelések bizonytalan jellege zavar, az nem érti a tudományos munka valódi jellegét. A tudomány mindig bizonytalan és ugyanakkor sosem: elméleteink bármikor megdõlhetnek, de a valóság kontrollja garantálja, hogy az aktuális álláspont valamilyen értelemben az eddigi legjobb.
A tudományt középiskolás tanárotok szájából elhangzottak alapján ítélitek meg, így néhányatoknak gõgös hatalomnak tûnik. Ahhoz viszont már nem veszitek a fáradtságot vagy buták vagytok (nem kívánt törlendõ), hogy kicsivel tovább lépve elolvassatok pár könyvet a tudomány történetérõl és rájöjjetek, egyrészt nálatok mennyivel okosabb emberek csinálták, másrészt mennyire tisztában vannak õk is azzal, hogy bizonyos szempontból esetleges dolgot mûvelnek.
Másrészt reakcióitokból az is látszik, miért nagy kísértés tekintélyelvûen fellépni és nem magyarázgatni minden tudományoskodó amatõrnek, hogy miért nem fogadható el az õ kis privát elmélete. Néhány emberkének a realitásérzéke annyira tág, hogy nincs meg benne a képesség, hogy a valósághoz igazítsa az elméleteit, lövése nincs a tudomány szellemi erõfeszítéseinek jellegérõl és nem alkalmazza a logikus érvelés szabályait (így aztán kommunikálni sem lehet vele ebben a témában). Lehet azt mondani, hogy ez nem elõfeltétele egy elméletnek, de könyörgöm, legalább az alázatnak azt a minimális szintjét sajátítsátok el, hogy utánanéztek, mit is mond a tudományos elmélet! Hányan tudnátok mondjuk az elsõ öt hozzászólóból felírni a Schrödinger-egyenletet és elmagyarázni, mi micsoda benne? Aki nem tudja, viszont kritizálja a tudományt, legalábbis szégyellje magát. Valamit úgy minõsíteni, hogy nem ismerjük, elõítéletnek nevezzük.
Találjuk fel az Anti-Gravitációs gépet és az majd mindent megmagyaráz... =)
Jó kérdések!;) Röviden válaszolva, halvány lila fogalmam sincs!;))))))
Hosszabban, a fizika a létezõ dolgok tulajdonságait a köv kategóriákba sorolja: különbözõ töltések, és dimenziók (ahová ezeket a töltéseket el lehet ugye helyezni). A gond az, hogy ha létezik a 4d(3+1) téridõt görbítõ gravitációs töltés, vagy erõ, akkor maga a dimenzió is egyfajta töltés. Ezt a Heim féle elmélet elég jól érzékelteti.
Na most ha hozzávesszük, hogy az elemi részecskék nem anyira kis színes vasgolyócskák, hanem a kitudja hánydimenziós téridõ/kvantumflutuáció viszonylag hosszú ideig fennmaradó 3D zavarai/szimmetria sérülései, akkor lehetséges, hogy hagyományos eszközökkel nem is érzékelhezjük a 3D téridõt ebbõl a kvantumkáoszból kiemelõ gravitációs töltést, mint ahogy semmilyen szem nem képes önmagát is látni.
Ahhoz hogy ezt megtehessük csak valami "hipergravitációs", a 3D téridõtõl különbözõ teret létrehozó részecskéken alapuló eszköz segítségével tehetnénk meg. De ugye ha lenne ilyen roppant érdekes és számtalan kérdést felvetõ eszközünk, akkor viszont kit érdekelne az uncsi gravitáció;)
Lehet benne valami, ugyanis az elektromos és a mágneses térre is hatással van az anyag jelenéte. De ez a polarizációkból következik. A gravitációnál lehet szerinted ilyen? Arról nem is beszélve, hogy elektromos erõtérre MINDIG gyengítõ hatással van az anyag, mágnesesre általában erõsítõvel. A gravitációs erõtér elsõ ránézésre forrásosnak tûnik. Lehet esetleg örvényes is? És ha mindez így van, akkor mi hozza létre? Az rendben, hogy a graviton, de az mozog-e, mint az elektron, aminek dipólmomentuma van. Lehet hogy létezik indukált gravitáció?
Asszem sikerült lefordítanom magamban emberi nyelvre ennek az elméletnek a lényegét.
Ha a normál anyag minden formája vezeti a gravitációt, akkor az anyagot alkotó térrészben más objektumok gravitációja nem csökken, hanem az objektum másik oldalán ugyan olyan erõsséggel, vagy legalább is kevésbé legyengülve lép ki. Ha feltesszük, hogy ez a hatás már bizonyos sûrûségû gázfelhõknél is mûködik, akkor egy galáxist teljes anygát figyelembe véve már elég nagy térrészen halad át a gravitáció gyakorlatilag gyengülés nélkül, ahhoz hogy ne kelljen az adott térészben extra objektumokat keresgélni.
Tetszik ez a graviton szó. Olyan jól hangzik :) Milyen tápos lenne, ha gravitonokat le lehetne árnyékolni, az lenne az egyenes út az antigravitációhoz. Milyek kár, hogy ilyen nincs, és nem is lesz, mert azt már SZERINTEM észrevettük volna valahol a világegyetemeben.
ez mind szép és jó. de ki ölte meg Laura Palmert?
Nem jópofáskodásnak szántam. Pusztán egy tényt írtam le, ami a dolog elsõ felét illeti (rel.elm., kvantumfizika). Úgy tûnt, ezt büszkén vállalod. Oké, van magyarázatod, csak az nem publikus. Ez a mi - akik itt olvasgatunk, írkálunk - szempontunkból olyan, mintha nem lenne. Bevallom, igazából csak kicsit provokálni akartalak, hátha mégis leírod, legalább egy részét. ;) Ez azt jelzi, hogy kíváncsi vagyok rá. De mostanában van elég más bajom. Ezt mondtam a múltkor is.
"Az õ magyarázata az említett dolgokra? Nos, olyan nincs... Az igazság az, hogy lola le van ragadva a newton-i fizikánál. Ugye, lola?" - nem kéne jópofáskodnod. Egyszer már felajánlottam, hogy elmondom. Akkor nem kellett, akkor mire vered magad? Ezek után meg egyenesen storno.
Mondasz valamit, nekem is feltünt :) Bár nem áll tölem távol az elmélet gyártás, azért nem mondanám magam szakértönek, ellentétben sokakkal :) de szorakoztató.....
Mint Nexus6 alább már megfogalmazta, nem a "találgatással" van baj (ami mögött azért komoly matematika van, és kísérletileg is igyekeznek ellenõrízni, ha lehetséges). Hanem inkább azzal, hogy mindezt (a pillanatnyilag elfogadott modellt) úgy tálalják, hogy "ime, így van, punkpum". És közben magasról lenézik pl. azokat, akik éppenhogy csak ismerkednek különféle vallásokkal, netán misztikus tanokkal, stb. Ebben a legmeghatározóbb ok: presztizs. Ugyebár van egy kis különbség a "dolgok tudója", és a "találgató" titulus között - ez erõs kihatással van az illetõk, ill. az egész általuk képviselt dolog (tudomány[ág], vallás, stb.) társadalomban elfoglalt helyére. Különösen a vallásokkal rivalizálnak ebben, ami a társadalmi és gazdasági folyamatok befolyásolását illeti. De ez most végülis nem lényeg, ezt mindenki tudhatja, akinek nincs homokban a feje. A lényeg: ezt úgy hívják, hogy a tudomány gõgje. Ma már mondjuk visszafogottabb ez, mint volt. Talán mert már a "hétköznapi ember" is látja, hogy nem abszolútum a tudomány (sem). És ez így van jól. Így a tudomány a diktáló szerepébõl (mivel azt egyre kevésbé kedvelik az emberek) az ajánló, türelmes megmagyarázó szerepébe lényegült át. Ez is jó dolog. (Persze pár képviselõje ezt még nem fogta fel.)
miért NE találgassanak? a fizika szó eredete: a görög physis szóból, ami természetet jelent. meg tudjuk mérni egy darab tömegét most??fenét! mengyelejev 1869ben csinált egy periódusos rendszert (atomsúlyok szerint) ami tök lyukas volt, a fele anyagról nem is tudott, de meghagyta a helyüket, mert sejtette hogy igenis vannak! próbálkozott, modeleket gyártott. meg tudta számolni hány hidrogén atomot tart a markában?? nem! tehát jóformán nincs is más módja a fejlõdésnek, mint a találgatás.. minden most mûködõ képlet megfigyelésbõl ered. kitalálnak egy modelt, mûködik, aztán egyre szélesebb körben használják. így lett tananyag a newtoni fizikából. mert idehaza marhajól mûködik.. egyik tudós sem akarja, hogy seggre essünk az agyszüleményétõl, de amíg nem találnak egy problémára megfelelõ magyarázatot, addig gyártják az elméleteket.
Hát ezzel nem mondott újat. :) Mármint bulvárosodás, hergelés, stb. De ez nem feltétlenül baj, ha nem viszik túlzásba... De visszatérve a témára: tehát lola szerint a jó elmélet = reális elmélet. Azaz, az univerzum csak úgy mûködhet, ami nekünk embereknek ésszerû, kézzelfogható, stb. Ilyen alapon elveti a relativitás-elméletet is, meg persze az egész kvantumfizikát is, mert az még "extrémebb". Nem számít, hogy bizonyos - azt egyszerû newton-i fizikával nem magyarázható - jelenségek léte ténykérdés, plusz sokminden már kísérletileg is igazolva van. Lola szerint attól még hülyeség az egész. Olyan alapon, hogy "ez így tiszta hülyeség, ez nem lehet, mert mi az, hogy maga a tér tágul???", "mi az, hogy valami egyszer részecske, egyszer meg megfoghatatlan hullám???", és így tovább. Az õ magyarázata az említett dolgokra? Nos, olyan nincs... Az igazság az, hogy lola le van ragadva a newton-i fizikánál. Ugye, lola?
:-D Na de szerencsétlenek is honnét tudnák? 8 lexikont bemagoltak és a fejüket nem haszálják pedig jelenleg az a legjobb számítógép. Nem a Blueakármi+rágen a Cray...és ingyen lenne csak néha 1 részét legalább használni kéne...ja de végülis nem azért fizetik õket...
A tudomány mostanában meg sem próbálkozik átfogó elméletekkel (mint pl a rel elm), elég ha a kitalált , max számmisztikán alapuló semmilyen elgondoláshoz nem köthetõ matematikai leírás a kísérletek egy részével egyezik. Majd jönnek az okosok és megmagyarázzák.
Persze ezt a középiskolában nem lehet tanítani, mert a gyerek nem hülye és megkérdi: MÉR????? A tantóbá meg hiába ismétli el, hogy itt ez a képlet, és esszerint... megint jön a: MÉR??? A végén még a tanárnak gondolkodnia kellene, Jézusom!!!! Jobb az ilyet elkerülni, és a bibliát tanítani!
Persze az egyetemen elõadják, hogy itt ez a képlet tanuljátok meg mert ez így mûxik! MÉR???? Erre jön a szokásoss válasz, öööö, a modern fizika alapvetõ nyelve matematikai és erre pedig nincsen szemléletes modell. JAAAAAAAA!!!!!!
Hát én meg kimegyek nézem a csillagokat és valahogy baromira szemléletesnek tûnik az egész! De akkor sem tudom, hogy MÉÉÉR???? ;)
Na ok lola, csak tudod akkor most melyik elmélet tettszik? Fekete avagy sötét anyag? Vagy itt a gravitron hol a gravitron? Szerintem a valóság közelébe sem járnak...
az egészhez csak annyit tudnék hozzáfûzni: kedves tudóstársak....blblablablaaablaabla
A informatika az télleg fejlõdött mint állat. Nemrég olvastam Lem egyik 50-es években írt scifijét. Akkor szerinte 2000 körül a világ egyik legnagyobb csöves számítógépe (Leningrádban természetesen) olyan 5 Mips teljesítményû lesz, és lyukkártyákkal bináris kódban fog az emberekkel kommunikálni;))))
92-93 körül volt egy átlagos háziszámítógépnek ilyen teljesítménye, és az igényesek grafikus OS-el rendelkeztek, és viszonylag könnyen még beszédre is lehetett õket fogni, ugye.
Na de ahhoz képest minden más még ma is scifi. Hol vannak 30 személyes atomûrhajók? Sehol, és még 50 évig nem is lesznek.
Az atomerõmûvekben is ugyan olyan technológiával nyerik ki a gõz segítségével az elektromos áramot, mint 100 évvel ezelött bármelyik hõerõmû esetén.
Mi mi mi micsodaaaaa? Na ezt aztán most már abbszolútte nem értem. Eddíg is csak derengett. Szóval azt állítják, hogy ahol marha nagy tömegû anyag van az univerzumban, valamiért, valahogy odament 1 csomó ravasz kis gravitron ki tudja honnét, és hopp máris +lett az elveszett gravitációs vonzás ami egyben tartja az univerzumot? Hát ennél még az ókori görögök is logikusabb szabályokat vettek észre...és ezekbõl lesznek szabályok, amik aztán bekerülnek a fizika tankönyvekbe amit aztán senki meg nem cáfolhat mert az idõ elõrehaladtával szentírássá válik...noha /az 1 jó szõlõ :-) / semmi alapja nincs.
Hagyd. lola már túl van azon a koron, amikor még a kísérletek érdeklik, õt már csak az eredmény érdekli, de többségében ott is szkeptikus. jól látom, lola?
Mellesleg az itt megjelenõ cikkek nem arra vannak, hogy az emberek ismereteit bõvítsék a tudomány témakörében, csupán hírt adnak egy-egy fontosabb kísérletrõl, áttörésrõl, akármirõl. Ha valakit ez komolyabban érint, akkor úgy is elolvassa az ide vágó teljes publikációt. Nemtom miért fáj egyeseknek hogy itt a fórumban az érdeklõdõ olvasók véleményt és ismeretet cserélnek...
Ha nem lennének egyre jobbak az elméletek, akkor, hogyan magyarázod, hogy elektromos áramot nyerünk, atomenergiából, hogy adat hegyeket tárolunk egy pár négyzetcentis izén, hogy manipulálni vagyunk képesek élõlények genetikai összetétele alapján, a felszíni tulajdonságaikat, hogy két kis autónk járja le föl a marsot stb...
Valóban, bizonyos tereken a fizika tudománya eléggé le van ragadva. Vessünk csak egy pillantást az energetika irányába. Jószerivel ugynazt a technikát használjuk már száz éve.
De a tudomány ezen ágában tényleg találgatósdi. Felállítanak egy elméletet a témában kompetens személyek, majd megpróbálják isérleti úton igazolni. Mi ebben a rossz? Az se baj, ha kezdik a newtoni fizika dogmáit kicsit megkérdõjelezni.
"A Tudomány = találgatósdi" - az elég nagy baj lenne. Akkor az sg-re járó összes hozzászóló "tudós"? "A lényege annyi hogy egyre jobbak ezek a találgatások" - ezt mostanában nem így vettem észre.
Ehh. Mikor állítják be úgy a tudósok? Mindig is arról van szó hogy ezek elméletek. Olyan elméletek amik bizonyos jelenségeket jól magyaráznak, másokat meg nem.
Engem az lep meg, hogy valaki egyáltalán azt hiszi, hogy nem találgatósdi megy. És azt is hiszi, hogy a találgatósdi valami rossz. A Tudomány = találgatósdi. De a találgatósdival semmi baj nincs. A lényege annyi hogy egyre jobbak ezek a találgatások. Csak a hülye általános középiskolai oktatás a sok képletmagolás miatt úgy állítja be mintha matematikai jellegû bizonyosságról lenne szó. Mégegyszer: mi más lehetne mint megfigyeléseken, méréseken alapuló elmélet alkotás(ami egyenlõ jól megalapozott találgatás) a tudomány?
Tudod, én nem tudok seggre esni, és tátott szájjal csodálkozni azon a sok állatságon, amit már összehordtak ebben a témában. Ez valószínûleg azért van, mert az idejáróknál valószínûleg jópár évvel idõsebb vagyok. Idõvel talán bennetek is kifejlõdik az a fajta hozzáállás, hogy fenntartással fogadjátok az ilyesmit, és csak azt "fogadjátok el", aminek van valamilyen szinten realitás alapja. Ez a témakör valószínûleg azért népszerû, mert mindenkinek megvan a lehetõsége arra, hogy tippelgethessen, hiszen az "igazságot" senki sem ismeri. Pont emiatt jelennek meg idõrõl idõre az ilyen cikkek itt az sg-n, mert a látogatottság nõ, mert ehhez bárki bármilyen agyament teóriával elõjöhet, az semmivel sem lesz kevesebb, mint amiket a cikkekben leírnak, és így igazolni tudják a hirdetõk felé, hogy azok jó helyre tették a pénzüket. A másik fajta "hergelés" a ms-linux, az intel-amd, és az nvidia-ati tábor provokálása. Ti ezt nem vettétek észre?
Nem azzal van a gond, hogy a tudósok nem tudják a dolgokat. Hanem hogy úgy állítják be, mintha tudnák! A fizika valszeg 10 éven belül gyökeresen átalakul, vagy pedig helyben fog topogni. Ilyen szituban tovább hangoztatni az elfogadott sztandard elméletek megkérdõjelezhetetlenségét az elég visszatetszõ dolog.
Én nem lepõdnék meg, ha a világot leíró egyenlet az 1=1 lenne ...
Megint csak az derült ki, mint sok hasonló dologrol.... Tudosoknak nagyjábol gözük sincs hogyan és miként müködik az univerzum, és milyen törvények, szabályok uralják. Valami alapokat tudnak, sejtenek, de a nagy egészet nem látják:) Mintha egy erdõ szélénél állnának közvetlenül az elsö fa elött, látják a fát,de az erdöt nem, és abbol következtetnek az egész erdöre..pedig nem is látják....
Amíg nem tudni pontosan, mi is a gravitáció, csak sötétben tapogatódznak..
Volt itt egy cikk egy német tudós elméletérõl, az nekem sokkal jobban tetszett.
A relativitás elmélet térideje egy nagyléptékû viszonylag sima téridõ. A kvantummechanika történései viszont valami teljesen más univerzumban játszódnak. Az ha a rel elm téridejét kicsit szabjuk varrjuk és így alkalmazzuk a kvantummechanikára, az valszeg nem megoldás.
Ez a Heim féle elmélet viszont más geometriájú/topológiájú tereket rendel a különbözõ erõkhöz, ami valszeg reálisabb, és az elmélet is sokkal általánosabb ezáltal.