Ez igaz. De mivel digitális rendszereket használunk, csak KÖZELÍTENI tudjuk a valóságot. A 64 bittel a hasamra ütöttem. Szerintem ekkora pontosság már elég. A mintavételezés most nem fontos. A lényeg, hogy egy adott pillanatban hányféle állapotban lehet az agy.
A szakértelmedrõl mindenesetre már kiváló tanúbizonyságot adtál az alábbi számításokkal:
"Mert ugyebár nem viccbõl találták ki a 16 bites és 32, 64 bites kódolást! Mert 8 biten a 64 jel nem elegendõ... 16 biten 256 ,32 biten 1024, és 64 biten 4096 jel. És a 32 biten 32 bájt na az a qwa sok.:-D"
Ha jól emlékszem egy axon végén több "bunkó" is van. Vagy nem. De ha van is lehet, hogy csak egy másik neuronhoz csatlakozik velük.
1. Ó, de magas lórol tetszik beszélni. 2. És még inkorrektnek is tetszik lenni, mert inkább csak roliika találgatott itt az agykapacitást illetõen (hozzáértés nélkül). Mások nem. (Én pl. csak kijavítottam, amit számítási hibának gontoltam, mert rosszul fogalmazott.) 3. Úgy hallottam, a neuronális hálós modellek eléggé leegyszerûsítettek. Ezzel kapcsolatban lásd: "Egy idegsejt is bonyolult"
Meghülyülök....ha mintavételezés van, akkor adott idöpontban tudsz tárolni 1 értéket! De nem tudod, hogy a köztes idõpontban mi történt! Nem adatfolyam alakul ki, hanem 1 határos görbe, függvény...magyarul nem valós hullám!
Mert ugyebár nem viccbõl találták ki a 16 bites és 32, 64 bites kódolást! Mert 8 biten a 64 jel nem elegendõ... 16 biten 256 ,32 biten 1024, és 64 biten 4096 jel. És a 32 biten 32 bájt na az a qwa sok.:-D
BÁRMILYEN numerikus értéket lehet bitekben tárolni adott pontossággal. Javaslom neked az A/D átalakítók, mintavételezés, kvantálás témakörök áttekintését.
Ha egy számértéket tárolsz, azt utána bárhogyan értelmezheted. Ha van egy adatbáziskezelõ rendszered, ott se literben tárolod a számítógépben a tejre vonatkozó adatokat, hanem biteken, amiket aztán valahogy értelmezhetsz.
Igen: biteken tárolom a feszültség ÉRTÉKÉT. Javaslom a BME-VIK Méréslabor II., Mesterséges intelligencia és Digitális Rendszerek kurzusait.
A neuronoknak van axonjuk. Ezek kimenetként funkcionálnak, és más neuronokhoz csatlakoznak. Az egy neuronhoz csatlakozó axonok (amik más neuronok kimenetei) elekromos töltéseket szállítanak a neuronunkba, amik a sejtben összeadódnak. Ha ez az érték meghalad egy küszöbszintet, akkor a mi neuronunk is küld egy impulzust az õ EGYETLEN kimenetén, ami aztán hozzáadódik egy másik neuron bemenõ gerjesztéseihez és így tovább. Tehát: sok bemenet, ami összeadódik, és egy kimenet. [1011001]
"Most jön a lényeg. Ha van 8 bitünk, azon hányféle értéket tudunk eltárolni? 2^8, azaz 256. Ez úgy jön ki, hogy mindegyik elemi egység 2 féle (0 és 1) értéket tárolhat, és van összesen 8 db." <--ÁÁÁÁÁÁ... 8*8 az nálam nem 256 hanem 64!!!!! 16 biten lehet 256-ot bár bocs. "Mire alapozom, hogy egy neuron (idegsejt) "csak" ennyi adatot tud tárolni? No: az idegsejt alapvetõen csak elektromos töltést tárolnak, ami alatt néhány mV-ot kell érteni. Ez 64 biten már kellõ pontossággal leírható. " Mivan? Te feszültséget akarsz byte-ban vagy bitben tárolni? Nemá! Én+ kérek 1 liter kenyeret bazz! Meg honnét a 64 bit? Miért pont 64? ..nem csak gépelési hibák ezek ember!
No. Eddig általában csupán a cikkeket olvastam, még nem is regisztráltam magam a honlapon, de ma akkora kapitális ökörségeket olvastam, hogy a leírtakhoz muszály hozzászólnom.
Már most leszögezném, hogy az alábbi számításoknak SEMMI értelmük nincs. Amirõl oly sokan szakértõként tanácskoztok, máig az egyik legaktívabb kutatási terület. Az emlékezet megõrzésének módja nem teljesen ismert, a neuronok pedig nem foghatók fel adattároló egységként, mûködésük dinamikus jellegû.
Mindezek tükrében kezdjük elemi matematikával.
Hány idegsejtünk van? Én nem tudom, de szerintetek 200 milliárd darab. Ez nagyjából helytálló. Eltekintve a kettes szorzótól 10^11 (tíz a tizenegyedik hatványon) darab.
Hányféle értéket tud tárolni egy idegsejt? 700MB helyett számoljunk 64 bittel (nyolc bájt), mint a késõbbiekben kiderül, ez jobban megfelel a valóságnak, ráadásul divatos is manapság. 64 biten 2^64 külöbözö értéket lehet eltárolni, ez nagyjából 10^19, tehát rohadtul sok. (Pontosabban 1.8446E+19)
Most jön a lényeg. Ha van 8 bitünk, azon hányféle értéket tudunk eltárolni? 2^8, azaz 256. Ez úgy jön ki, hogy mindegyik elemi egység 2 féle (0 és 1) értéket tárolhat, és van összesen 8 db.
Jelen esetben egy elemi egységünk 10^19 (=A) különbözõ értéket tud megkülönböztetni, és van belõlük 10^11 (=B) darab. Ez hányféle érték tárolását is teszi lehetõvé? Elárulom: C = A^B = (10^19)^(10^11) = 10^(19*10^11) > 10^(10^12). Tehát alulról becsülve mennyi is ez? Az 1-es után írhattok 10^12 darab nullát. Ne kezdjétek el. Ennek a tárolásához kb. háromszor ennyi bit kéne.
Tehát az általatok számolt néhány TB irreális. Elég baj, hogy sok ember együttes erõvel idáig jutott.
Mire alapozom, hogy egy neuron (idegsejt) "csak" ennyi adatot tud tárolni? No: az idegsejt alapvetõen csak elektromos töltést tárolnak, ami alatt néhány mV-ot kell érteni. Ez 64 biten már kellõ pontossággal leírható.
Akit esetleg érdekel: a BME-VIK-en vagyok harmadéves informatikus hallgató, elõzõ félévemben neurális hálózatot programoztam Java platformon, félévkor 4-es osztályzatot szereztem a tantárgyból.
Elnézést az esetleges gépelési hibákért.
(Friss felhasználóként csak szobatársam accountjával tudtam írni, én "1011001"-ként leszek látható.)
És hogy mindenhol jelen van minden egyszerre talán nem is olyan kuka ölet. Mert ha felemelsz 1 poharat, az a tér sok pontján megy végig és bármerre végigmehet. Nem? És ezt a mozgási folyamatot érzékeljük idõnek, mert nem látjuk a mozgás elejét és végét....szerintem.
Csak azt akartam ezzel kinyögni, hogy tárolható marha nagy információ, csak nem az agyban.
Ha holografikus univerzumot feltételezünk, már az atomi szintek alatt, akkor az egy minden és mindan az egy.:-) Vagyis ha 1 atomot nézel, az a briós információit is tárolhatja, és ezt eddíg nem is tagadja senki, az Eistein-Podolsky-Rosen kísérlet is alátámasztja /és innét filózott Einstein az éteren amit késõbb elvetett valamiért/, mely szerint ha egy atomot valahogy megváltoztatsz, akkor ezt a változást minden egyéb atom is követheti! Olyan ez mint a vízbe dobott kõ, mikor hullámzik a víz, csak 3d-ben terjedési idõ nélkül atomi szint alatt. :-) Vagy ha van 1 hologrammod, széttéped, de mégis az eredeti minden része megtalálható minden darabkában.:-)
Most rekonstruálni próbálok. Fejlõdés: jó Robotok. is-is, jó, mert növelik az életszínvonalunkat, rossz mert munkahelyeket is megszüntetnek. robotok nem gonoszak, nem jók, csak hidegek, ez az embereknek egyenlõ szokott lenni a gonoszsággal, egyébként szerintem az is lehetséges, hogy a gépek nem írtják ki az embert, mert szükségük lesz ránk. Naiv, realista, racionalista (remélem) hozzászólásként megjegyeztem, hogy a gépek sohasem lesznek képesek túllépni programozásukon (Asimov robottörvényei jól jöhetnek), mégha tanulnak is, mert akkor már nem ugyanazok a gépek. Mint mondották már, az emberi kreativitás végtelen, szerintem egy roboté nem igazán. Szerintem, tudtommal. Várom a KONSTRUKTÍV kritikát, lehetõleg nem lekezelõ, fölényeskedõ, bla-bla-bla stílusban, köszönöm. "Minden ember egyenlõnek születik", itt is azok vagyunk. Egyébként elég érdekes, ahogy okos emberek egymást hordják le, és egyre jobban bepöccennek.
Egyébként manapság a hivatalos álláspont, értesüléseim szerint, is az, hogy az agy minden információt eltárol. Elképzelhetetlen adatmennyiség. Ha meg tételezzük vmi felsõbb "irattár" létezését, akkor annak még elképzelhetetlenebb a kapacitása. Ez viszont már nem annyira hivatalos. Tudtommal, szerintem. Már megint az AI, visszatérõ téma. Más mondta: az AI-hoz elõször az I-t kéne definiálni.
Egy kis naiv idealista (gyerek) közbeszólalása: "Miért veszekedtek!?! Ne veszekedjetek!!!" Ez mondjuk nem csak ide szól, inkább csak betelt a pohár.
Oké, de nem ilyen vízátemelõ csigákat találtak ott a mínosziaknál, hanem falra rajzolt (kiszerkesztettnek tûnõ) spirálokat.
Ja ha feltételezem...de mittomén.:-D én ott szoroztam be a 700-al mikor a megák már megvannak, csak ugye nem tom hány bites a rendszer ha egyáltalán lehet így számolni.
Persze az agy tuti nem 8 bites rendszerrel mûködik ezt simán belátom! :-) És amúgy is csak elvi lehetõség, mert 1 sejt nem csak tárol, de "kapcsol" át is alakít. De azért elgondolkodtató.
Hé, azt írtad a #147-ben, hogy 1 CD-nyit számolsz egy idegsejtre. Legalábbis félreérthetõen fogalmaztál: "mindegyik idegsejt képes 1 CD-nyi /700MB/ információt tárolni"
Te ilyenkor tele vagy pumpálva kávéval? Mert kissé idegesnek tûnsz... Nem tudtad, hogy a sok idegeskedés ártalmas? ;) Itt (abban a két sorban) én nem magyaráztam semmit, csak leírtam egy tényt. Szerintem. De ahelyett, hogy így nekem támadsz, miért nem írod le inkább a saját meglátásodat?
"amely NPC karakterek emberszerû viselkedését próbálja visszaadni, mióta van közi a független AI-hoz?"
De hiszen ez is egyfajta AI.
"Mert ez esetben a játékfejlesztõk potenciális veszélyforrások, hiszen õk is ezen dolgoznak..."
Nono, nem õk a veszélyforrások. Ez kb. olyan, minthogy nem az atomtudósok a veszélyforrások, hanem az atombomba. Ma még biztos sokan mosojognak ezen a párhuzamon, késõbb nem fognak.
Mellesleg, van egy kis különbség egy mai játék-karakter, és egy DARPA által finanszírozott, kimondottan katonák viselkedését minnél élethûbben szimulálni hivatott rendszer között.
Igaz amit írsz! De nem csak tárol! Sõt nagyrésze nem tárol, ill fogalmunk sincs mit csinál. De ha az egész tárolna azis kevés lenne. Mire emlékszek? Mindenre, de te is! Ha azt mondják, emléxel mekkorát estél 5 éve a kvicsbányán, máris eszedbejut minden!
Nagylelküséged példátlan. Milyen megnyugtató, hogy valaki arról prédikál, hogy mindenki mennyire nincs hozzászokva az önálló gondolkodáshoz (saját magát nem ide sorolva), majd utána nekiáll elmagyarázni, hogy mégis mit kellene látnia a másiknak, fel sem tételezve azt a lehetõséget, hogy esetleg neki is lehet egy saját nézõpontja. Biztos bennem a hiba, hogy egy kicsit "bort iszik, vizet prédikál" magatartásnak tartom ezt...
Amúgy meg ha már így elmagyaráztad, megmagyaráznád azt is, hogy egy olyan program, amely NPC karakterek emberszerû viselkedését próbálja visszaadni, mióta van köze a független, önálló döntésre képes AI-hoz? Mert ez esetben a játékfejlesztõk potenciális veszélyforrások, hiszen õk is ezen dolgoznak...
Az agy nem tömörítetlen AVI-t tárol. Nagyon alaposan elemzi a bejövõ infókat, és erõs tömörítéssel tárolja az emlékeket (a megbízhatatlanságukból is látszik ez). Az egész életed mekkora részére emlékszel pontosan? Pontos emlékek csak egész kevés eseményrõl maradnak meg (a fontosakról). A világról meglevõ általános tudásunk meg nem túl sok ilyen szempontból. Az értéke nem a mennyiségében van, hanem a minõségében, és méginkább a szervezettségében.
Szerintem eléggé rosszul számoltál. Az egyszerûség kedvéért nézzük 1000-rel számolva (az újabb szabályozás szerint a kilot, megát, stb. amúgy is az eredeti SI-s 1000-rel kell számolni már a számtechben is):
3467,69 DVD lemeznyi ez egyébként. egy egész életre...ez túl kevés.
Hát az tuti, hogy ott nem állhatunk meg, ahol most vagyunk (mert ez nem sokáig fenntartható állapot). De mint alább már elhangzott, nem is errõl van szó, hogy itt meg kellene állni. Hanem arról, hogy már ma is lehet látni bizonyos "problémás dolgokat".
Bakker elszámoltam magam...127,327/8=15,9161 a pontos...ez marha kevés.
Valami elég érdekes dolog jutott az eszembe. Utánanéztem, kiderült, hogy az emberi agyban 200 milliárd idegsejt van nagyjából. Ha feltételezem mert jóindulatú vagyok, hogy mindegyik idegsejt képes 1 CD-nyi /700MB/ információt tárolni, hamar kiderül, hogy az emberi agy kapacitása igencsak véges! Konkrétan 127,327 Terrabyte. És ez naqyon kevés! 1 nap alatt több infó tárolódik! Pl milyen íze volt a tejszínhabos piros epernek, milyen volt a hõmérséklete, milyen alakú felhûk voltak az égbolton, ez mind hatalmas mennyiségû információ, ha 3 dimenzióban nézzük!!! Nem lenne elég rá több terra! És ez csak 1 nap! Az a kérdés folgalmazódott meg bennem, hogy hol tárolódik akkor az információ! Mert el nem veszik semmi,max nehezebben felidézhetõ....ez csak a robotokról jutott eszembe és az AI-ról...Lehet hogy van mégis odaát 1 "irattár" akhasa mezõ vagy mi...
Nem tudom, milyen vízátemelési géprõl beszélsz, de annak a cikknek az volt a lényege, hogy a régészek szerint nem lehet véletlen, hogy a spirál rajzolata töredék-milliméter pontosan egybeesik Archimédesz képletébõl kijövõ görbével. (Nem tudom, mi ebben az érdekes, az emberiség kifejlõdésének évszázezreihez képest [már itt tartunk] nem sok idõ néhány ezer év - azaz az utolsó idõszakban többször is eljuthatott egy viszonylag fejlettebb szintre.)
"Jobb félni, mint megijedni!" - tartja a mondás, és van benne igazság. De gondolkodni, felmérni a lehetséges (sõt valószínû) veszélyeket, vagy egyszerûen nyitott szemmel járni != rettegni. Inkább az retteg, aki a homokba dugja a fejét.
Egy agyonnépesedett bolygón ragaszkodni az elavult módszerekhez öngyilkosság, ha ma megállna a fejlõdés mert egyesek a jövõt veszélyesnek vagy "embertelennek" tartják az az emberiség biztos kihalását vonná maga után szvsz
Tudod, hogy mit? Akkor féljél elõre a robotoktól, rettegjél elõre a munkanélküliségtõl, és képeztesd át magad sokmindenné, hogy nehogy kitúrjanak a robotok. Gondolom, hogy te így látod, mert nagyon így írod le. Ez egy szabad ország.
"Ez egy kiképzõprogram. A lényege az, hogy emberszerûen viselkedjenek a kiképzõprogram NPC karakterei. Ez esetben katonai, rendfentartói célú kiképzésrõl van szó, nyilván a megrendelõ kivánalmai alapján készült. Mi ebben olyan veszélyes?"
Nos azért, mert ez nem más, mint késõbbiekben IRL megvalósítható rendfenntartó robotok AI-jának fejlesztése. (Legalábbis arra tett próbálkozás, ill. annak elsõ lépései.)
De ha megnézed, 15 perc van az 1. és a 3. között. :) (Persze ezeken nem most gondolkodtam el, már jópár éve, most inkább csak azon, mit érdemes leírni.) De mint írtam, nem kell megsértõdni, pár másodpercnél nem nagyon gondolkodik többet az emberek többsége egyszerre egy dolgon. Az meg, hogy össz. 6db, nem számít, mert más-más hozzászólásokra adott válasz mind külön hozzászólás.
Amúgy meg látom, a 3 másodpercnél hosszabb gondolkodás inkább rád férne, mivel egymás után 6 hsz. a tied, ebbõl három ugyanannak a témának a folytatása...
Szerintem ami ma nem lehetséges az késõbb az lesz... Tényleg csak midnen idõ kérdése mert az emberi kretaivtás nem simer határokat... Ellenben a jövõ problémái már most igen sok etikai problémát vetnek fel...Génmanipuláció, klónozás, AI kifejlesztése, és még sok sok minden...
Egyesek túl könnyûnek hitték/hiszik az AI megalkotását, de azért az a 20 év nem tétlenül telt. Természetesen én sem látok elõre kristálytisztán 50 évre, de az várható, hogy ez a fejlõdés nem áll le, sõt, felgyorsul.
Gonosz? Arról itt senki sem beszélt. Se nem gonosz, se nem jó nem lesz (egy jó ideig), hanem gépiesen számító. Persze lehet ilyenekkel bõvíteni, színezni, de az alap nem ez. A "gonoszok" (vagy egyszerûen csak a gazdasági érdekeiket minden más elé helyezõk) azok lehetnek, akik a parancsokat osztogatják.
Kisebbrendûségi komplexus? Nem. Én tudom, miben fog csak nagyon lassan utolérni, miben sosem (bár ezt egyesek vitathatják), de azt is tudom, mikben lesz belátható idõn belül jobb...
De úgy látom, te sem vagy igazán hozzászokva az önálló gondolkodáshoz. Sci-fi, vagy semmi, ez a két választási lehetõség?
Sztem tul sok sci-fit neztel... talan meg korai az ember-rezervatumok letrehozasa:)Hacsak nem az egykori nemet ideologiat kisered!:) dez, komolytalan: mar 20 eve varjak ezt amit szajkoztok, hogy jonnek a csunya gepek, es jol alank tesznek:) nem all-e mogott kisebbsegi komplexus ?:( Nem kell belegondolni, -mert nem lehet-, -es ugye vicceltel dez, hogy te tudsz 50 evre elore gondolkodni ?!-, de ez meg mindig science fiction, hogy egy AI ami emberszeru, es az meginkabb, hogy az emberek ellenseget latnak benne, ugyanis megelolegezik, hogy gonosz lesz :) Meg ma sem tudnak hasznalhato arcfelismero, vagy hangfelismero szoftvert kesziteni, az ilyen "klikkelgetos kodgeneretor" ami tuti csak "draga" ez meg vmi agyszulemeny megint...
"Kezdheted magad átképezni kutyapszichiáterré, ott valszínûleg soká fogja a kenyered elvenni az AI:-)"
Nem biztos: Japánban ezrével adják el a robotkutyusokat is... (Szegény gyerekek.) Sokan egy tamagochival is beérik. Nem csoda, hogy fogalmuk sincs, mit jelent egy valódi élõ állat. Egyszerû robotoknak nézik azokat is. Ez sem egy pozitív folyamat.
Ez egy kiképzõprogram. A lényege az, hogy emberszerûen viselkedjenek a kiképzõprogram NPC karakterei. Ez esetben katonai, rendfentartói célú kiképzésrõl van szó, nyilván a megrendelõ kivánalmai alapján készült. Mi ebben olyan veszélyes?
Ma még igen (bár léteznek fullra robotizált gyárak is). De arról beszélünk, hogy ügyesednek a robotok, már nem kell majd melléjük ember, és egyre több területen alkalmazzák majd õket, mert olcsóbbak lesznek a tulajoknak.
Ez a gazdasági szemléletû világ, és nem csak a tulajoknak, de a fogyasztóknak is ez a szemlélete. Ezért jár az emberek többsége ma már szuper- és hipermarketekbe, és nem a sarki boltba...
Nem tudom már pontosan a történetett, jópár éve már, hogy olvastam róla. A lényeg az volt, hogy a szintetizált hangokat a tengeralattjárók azonosítására használták, késõbb ebbõl fejlõdött ki a szintetizált hangok zenei alkalmazása. Lehet, hogy én értettem félre, és nem valódi memóriáról volt szó, csak a hullámformákról.
Amúgy senki sem nézte meg a cikkbeli cég weboldalát? Van még 1-2 dolog, de nekem pl. fõként ez a lap keltette fel az érdeklõdésemet: http://www.bdi.com/content/sec.php?section=discen Rendfenntartó katona + fejlett AI-s robotsosítás: veszélyes elegy.
Te sem tudsz 50 éves távlatban gondolkodni. Nem kell az agy összes funkciójának utánzása ahhoz, hogy egy már viszonylag fejlett AI-t hozzanak össze. Ez így még rosszabb: ügyes, okos, de továbbra is gépies, hideg, számító.
"Nagy céghálózatok tartoznak bele, pl. bankok, könyvelõcégek, turizmus, kutatás+fejlesztés, informatika, és még sorolhatnám a végtelenségig. Ide jórészt emberi tevékenység kell." Bank - banki szoftverek, amelyek (ma még csak) egyszerûbb dolgokat totál egyedül elvégeznek -> leépítés. Könyvelõcégek - ügyviteli szoftverek, ... Informatika - meglepõdnél, hogy milyen frankó kis "összekattogtatom aztán jól van" kódgenerátorok léteznek már ma is. Még viszonylag drágák, meg nem érhetõek el mindenki számára. És ezekben még egyben sincs AI, mégis csomó munkahelyet már megszüntettek, vagy szüntetnek meg folyamatosan. Kezdheted magad átképezni kutyapszichiáterré, ott valszínûleg soká fogja a kenyered elvenni az AI:-)
Miért kellene terminátor felkelés? Elég az, ha a robotok tulajdonosa - mondjuk USA kormányzat, tõlük ez simán kitelik - azt mondja, hogy a többi ember fölösleges, sõt egyenesen káros a számára.
Szerintem a szûklátókör ott kezdõdik, ha valaki nem látja élbõl azt, hogy valódi AI kifejlesztése mit hoz magával. Gyakorlatilag akkor az ember lesz a szamár, ami spec üzemanyagot igényel, akkor is kell etetni amikor nem dolgozik, nem fejleszthetõ, sokáig tart az elõállítása, stb. Míg számítástechnikában a sebesség duplázása max 1-2 év, addig az embernél évmilliók. Ez a nem mind1. Ergo a fejlõdéshez szükségtelen, élõsködõ lény. Hogy az állatvédõk - vagy embervédõk - ne sírjanak, majd csinálnak nemzeti parkot, ahová beterelnek néhány egyedet, és természetes körülmények között élhetnek.
Félre ne értsetek, nem a fejlõdés ellen vagyok, hanem az a bajom, h a katonai fejlesztésekre mindig van akármennyi pénz, a civil szektor max gyógyszereket fejleszt, meg X86 processzorokat...ami komoly és jó dolog " a civil életben is elterjedt " azt igen, mind a katonaság fejlesztette ki. Ez a fõ gond az egész emberiség viselkedésében.
És tévedtek abban is, h egyre kevesebb emberi munkaerõ, egyre több robot. Hiszen minnél többféle terméket gyártanak, annál több az olyan öszeszerelési feladat, amit csak emberi kéz tud elvégezni. Ugyan lehet rá fejleszteni robotot, meg vacakolni a PLC programmal, de ez éppen többe kerülne, mint beállítani egy két magasan képzett operátort ( segédmunkást). Mint külsõ céges szerelõ 1,5 évig dolgozgattam a Suzuki gyárban, voltam többször az Opelban is ( Szentgothárdon) meg még más helyeken is. Itt "tanulmányozhattam " a robot vs segédmunkás kérdését . Nekem az a meggyõzõdésem, h az agy folyamatait sosem fogják lemodellezni rendesen, és nem tudják ezt a robotöszvért sem felszerelni olyan AI val, melynek csak annyit kell mondani, h gyere utánam... Mindig kell több ember a robotokat irányítgatni, karbantartani ( lefagy a PLC prg, reset stb...) Ne parázzatok, nem lesz itt roboturalom (szerintem) (Inkább katonai világdiktatúra)
Nono, te hiszel abban, hogy a fejlõdés csak jót hoz az ember számára. Én meg elgondolkodom róla.
"Tulajdonképpen a termelt értéket adóztatják meg, nem az elõállítót."
Mindegy, lényeg, hogy a jövõben talán húzósabb adó lesz a robotok által termelt dolgokon.
"Az autógyárakban is a nagy robotok mellet bizony több ember áll. Menj el a Suzukiba, vagy az Audiba, ott meglátod."
Ma még igen (bár léteznek fullra robotizált gyárak is). De arról beszélünk, hogy ügyesednek a robotok, már nem kell majd melléjük ember, és egyre több területen alkalmazzák majd õket, mert olcsóbbak lesznek a tulajoknak.
"Ha nem lennének robotok, akkor bizony az embereknek kellene emelgetni a karosszériát, meg végezni a mérgezõ munkát."
Ez rendben van, de ezek még viszonylag egyszerû robotok.
"Ide jórészt emberi tevékenység kell."
Egyelõre.
"Sõt manapság már az emberek számára már nem túl vonzó a gyári munka. Értsd ezalatt: ha tehetik, nem ott dolgoznak."