Milyen idõközönként kell egy bmw-t szervízbe vinni? Igaz-e az, ha a kocsi azt mondja szervíz, akkor szervízbe kell vinni mert nem megy tovább? Vagy ez csak rémhír? Egy e46-ost szeretnék venni, de mindenki azt mondja a gatyámat is szervízbe fogom hagyni.
A legendák önálló életet élnek - sem teremteni, sem felszámolni nem lehet õket! Negyven év távlatából mégis minden másképpen látszik. Hogy megértsük ennek a mindenki által érdekesnek és tanulságosnak tartott idõszaknak a lényegét , korábbról kell elindulnunk. 1945. tavasza. Németország romokban hever. Területének nagy része a földdel egyenlõ. A maradék üszkös, füstölgõ romhalmaz. A német ipar és ezen belül a háború elõtti büszke autógyártó kapacitás nem létezik, mert fizikailag megsemmisült , vagy a Vörös Hadsereg jóvátétel fejében leszereli és a Szovjetúnióba szállítja. Nem kerülheti el a végzetét a BMW sem. A müncheni törzsgyár - mely a háború alatt teljes egészében a repülõgép motorok gyártására koncentrál és ontja azokat a Luftwaffe számára ill. a Wermacht megrendelésére a könnyû személygépkocsikat (pl.Einheits-PKW) és az oldalkocsis motorkerékpárokat - szinte majdnem teljesen megsemmisül. Az eisenachi üzem a Szovjetúnió érdekövezetébe kerül. Mivel az utóbbi telephely birtokában volt minden szükséges termelõeszköznek, ezért a háború elõtti típusokat késõbb tudják kínálni. A müncheni BMW azonban nem akarta elfogadni, hogy úgy gyártsanak autókat a nevén, hogy a folyamatra nincs befolyása. Ezért a cég 1951-ben bírósági úton megtiltotta az eisenachiaknak a névhasználatot. Ezután a kelet-német jármûveket EMW néven kínálták, majd a gyárat 1952-ben állami üzemmé (Volkseigenen Betrieb, VEB) nyilvánították. Münchenben ezidáig nem gyártottak autókat , a BMW motorkerékpárok, konyhai edények és fékek gyártásával maradt fenn, és élte túl ezt a nehéz idõszakot. Az elsõ világháború utáni modellt, az 501-es luxusautót, elsõsorban hathengeres, majd V8-as motorokkal gyártották. Az autó elõállítása annyira költséges volt , hogy a cég minden aladott példányon négyezer márkát vesztett. További probléma volt az 50-es évek közepétõl erõsen csökkenõ motorkerékpár piac. Még az 1955-ben az olasz ISO-konszern engedélyével gyártásba vett Isetta sem tudta a gyorsan erõsödõ pénzügyi válságot megakadályozni. A Der Spiegel 1959-ben világgá kürtölte, hogy a termelésben lévõ 501-essel és az Isettával, a vállalat bankigazgatóknak és napidíjasoknak készít autókat, hiszen a modellprogramból hiányoztak a középosztály számára készített autók. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a konkurrencia teret nyert, és már nem csak az õs-rivális Mercedes mért fájdalmas csapást a BMW-re, hanem a többi nyugati ország márkái is, elsõsorban a Citroen és a Peugeot, de még az egyre inkább magára találó Fiat is. Az autó globális, kulturális jelkép lett, amely szinte azonnal bebocsátást nyert a filmipar varázslatos világába is. Ez idõ tájt olyan színészóriások tûntek fel -elsõsorban olasz és francia autók volánja mögött - mint Jean Marais, Alain Delon , Marcello Mastroianni vagy Jean Paul Belmondo. A modern gépkocsi új távlatokat nyitott meg vizuális, mûszaki és társadalmi szempontból egyaránt. Az autózás új kort hozott az emberiségnek: a szellemi és érzelmi jólét megismételhetetlen idõszakát, amikor legalább egy kérdésben egyetértés uralkodott a világon. Ez az egyetértés pedig az autózás iránti kielégíthetetlen vágyban nyilvánult meg. Miután az 1958-as és 1959-es üzleti évben a BMW komoly üzleti veszteségeket könyvelt el, 1959. december 9.-én következett a drámai vezetõségi ülés. A Deutsche Bank által kinevezett igazgatóság és felügyelõ bizottság elõterjesztett egy ajánlatot, mely szerint a BMW-t eladják a Daimler-Benz Részvénytársaságnak, a kisrészvényesek kielégítése mellett. Úgy tûnt a BMW sorsa megpecsételõdött , a nagy múltú gyárnak befellegzett, mert a Deutsche Bank a részvénytõke felét képviselte. Ekkor a személyi állományból, az üzemi tanácsokból , autókereskedõkbõl és kisrészvényesekbõl kialakuló szövetség -általános meglepetésre - elutasította az ajánlatot, hogy a darmstadt-i részvényesek, Erich Nold szénkereskedõ és Dr. Friedrich Mathern frankfurti ügyvéd segítségével a társaság mérlegét megvizsgáltathassák. Ehhez elég volt a szavazatok 10 %-a is. A mérleg valóban hibásnak bizonyult hiszen az új 700- as modell fejlesztési költségeit éven belül szabálytalanul leírták. Így a cég elkerülte a felvásárlást , majd elképesztõ léptékû fejlõdésnek indult , melyhez fogható mind a mai napig kevés akad! A BMW tehát független maradt, de még hiányzott a keresett középosztályú modell, melynek kifejlesztésére nem volt pénz. Ekkor jelent meg a cégnél a Bad Homburgi iparos, Herbert Quandt. Kész volt arra, hogy egy tõkekivonást követõ tõkeemelés során, a ki nem osztott részvényeket átvegye. Ez megtörtént, így a Quandt csoport részesedése 60%-ra nõtt, és a bankok elvesztették a befolyásukat a BMW-ben. Így, továbbá az albachi turbinaüzem eladása révén a vállalat elegendõ pénzhez jutott a hiányzó típus kifejlesztéséhez. Az autónak nagy teljesítményû limuzinnak kellett lennie, mert a 60-as években keletkezett egy piaci rés. 1962-ben mutatták be az 1500-ast, mely a kezdeti nehézségek után az 1800-as és 2000-es változatokkal együtt hatalmas siker lett, melyet a túrakocsiversenyeken elért gyõzelmei csak fokoztak. A cég helyzete az 1966-ban bemutatott 02-es szériával (1602,1802,2002) szilárdult meg. 1967-ben átvették a dingolfingeni Hans Glas Gmbh-t és saját termelési központtá fejlesztették. A Glas termelési programjából néhány modellt még egy ideig gyártottak BMW-Glas márkanéven és BMW logóval. A régi lendületét visszanyert márka újabb forradalmi lépésre szánja el magát: 1968-ban bemutatja a BMW E3 2500-ast, késõbb a 2800, 3.0SI-t, amely nyugodt járása és menettulajdonságai miatt a szakmai közönség egyik kedvence lett. Ezzel egyidõben a gyár bevezeti a számítástechnikát az autóiparba. Az átállás lassú, körülményes és költséges , hiszen a biztonság kedvéért a mérnökök eleinte minden számítást papíron is megismételnek , a BMW azonban bízik abban, hogy idõvel megtérül a befektetés. A késõ hatvanas évek az élet más területein is a kísérletezés és az elektronika jegyében telnek. A Beatles világszerte zenei forradalmat robbant ki, Bob Dylan 1965-ben bevezeti az elektromos hangszereket a country mûfajába , színre lép a Doors és Frank Zappa. A tudományos élet is új magaslatokat ostromol: Barnard professzor 1967 decemberében végrehajtja elsõ szívátültetését, két évvel késõbb a Seiko piacra dobja a kvarcórát, és még ugyanebben az évben 22 órát tölt a Hold felszínén az Apollo11 legénységének két tagja. (Megszületik a legendás mondás: kis lépés az embernek, de nagy lépés az emberiségnek!) 1968-ban megrendezik a mexikói olimpiát, ahol a magyar labdarúgó válogatott olimpiai bajnok lesz, és ahonnan a csapat egyik tagja, a földkerekség valaha volt egyik legjobb balösszekötõje (Varga Zoli, akihez hasonlót e sorok írója mind a mai napig nem látott, pedig Ronaldinhon, Zidane-on és Ronaldon edzõdött) nem tér vissza hazájába. Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos Memphisben merénylet áldozata lesz, halálhírére az USA több mint száz városában zavargások törnek ki. A kedélyek alig csillapodnak, amikor Robert Kennedy szenátort, John F. Kennedy amerikai elnök öccsét, kampányútja során Los Angelesben egy merénylõ halálosan megsebesíti. A világ közvéleménye kétségbeesett és nyugtalan, majd szinte szótlanul figyeli, ahogyan a Varsói Szerzõdés öt tagállama (köztük Magyarország) csapatai a proletár internacionalizmus sztálini elvére hivatkozva, augusztus 21.-én megszállja Csehszlovákiát, Alexander Dubcek elsõ titkárt pedig Moszkvába hurcolják. A súlyos világpolitikai helyzetben, alig figyelünk Stanley Kubrick amerikai filmrendezõ klasszikus kultuszfilmjére, a 2001. Ûrodisszeia címû munkájára, ami a filmtörténet egyedülálló látomásos Sci-Fi-je. Ugyanekkor ír zenét Ennio Morricone olasz zeneszerzõ a Volt egyszer egy Vadnyugat címû filmhez, amely késõbb legendává válik. A rádió halálos sebet kap. A televíziózás átveszi a helyét és szerepét! Szinte napra pontosan ekkor gurulnak át a gyártósorról, a készáruraktárba a hirdetésben szereplõ BMW 2000-essel, amelynek magyar megrendelõje van és az alvázszáma szerint õ a 47.097. Az adatokból kiderül, hogy a megrendelõ a Ganz Mávag vezérigazgatója, aki kiváltágosnak érezhette magát, hogy az akkori idõkben - amely éppen eléggé terhelt volt az új gazdasági mechanizmussal, Leonyid Brezsnyevvel, és a hiánygazdálkodással - egy ilyen új autót vásárolhatott magának. (Mai ésszel szinte felfoghatatlan.) A motor 100 lóerõs, a mûszerfal valódi rózsafa borítású, a fékeket szervó segíti és a rádióból finoman szól a hamisítatlan Zárai- Vámosi. Akkoriban ez volt a maximum. A technológiai szárnyalásra azonban újfent árnyat vetnek a politikai és gazdasági változások. Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt. A három héten át tartó hadmûveletek sikertelenek, ám az arab országok megleckéztetik az Izraelt támogató Nyugatot, és olajembargót hirdetnek, majd jelentõsen csökkentik a termelést. Az automobil a talajt vesztett jólét kudarcának jelképe lesz, az üzemanyaghiány felforgatja az életet, és különutakra kényszeríti a technológiai fejlõdést. Nyugat-Európában évtizedek óta csökken az ipari termelés, a munkanélküliek száma egyetlen év alatt másfélszeresére nõ. Ám a mindennapi élet a lassú komótos stílusról elrugaszkodott, majd felgyorsult, villámgyorsan tûntek fel, majd merültek feledésbe értékek, divatok és irányzatok. Rég volt ekkora önbizalma a nyugati kultúrának: kísérletekben sem volt hiány, és ha tévedtek is az úttörõk, hihetetlen magabiztossággal haladtak tovább az általuk helyesnek vélt úton, és lettek úrrá az olajválság megrázkódtatásán. Ettõl az idõszaktól (1970-tõl, 1993-ig ) a BMW megállíthatatlanul tör elõre, szinte állva hagyva a csodálkozó konkurrenciát. A forgalmát 18-szorosára, az autógyártást a négyszeresére, a motorkerékpárgyártást a háromszorosára, az alkalmazottak számát 23.000-rõl, 71.000-re növeli.. Új telepek létesülnek Németországban (Regensburg, Spandau) Ausztriában, Dél- Afrikában és az Egyesült Államokban. Mindez hozzájárul, hogy a BMW név kifogástalanul csengjen mindenhol a világon, Beverly Hills-tõl, a moszkvai Vörös Térig. Mindannyian szeretünk elmerengni múltbéli élményeinken, vissza-visszatérni a kellemes emlékekhez. Ha valaki beül egy BMW-be, és egy rövid utat megtesz vele, az garantáltan emlékezni fog a huszadik század második felének talán legmeghatározóbb éveinek, kissé álmos, leginkább fekete-fehér dokumentumfilmeken látott hangulatára, amikor kezdetét vette mai modern életünk.
2008. május 03. napján megrendezésre kerülõ BMW találkozó programtervezete
Helyszín: Budaörs, AUTÓEXPO M1 területe Idõpont: 2008. május 03. Idõtartam: 09.00 órától -17.00 óráig
Résztvevõk:
Cápa BMW Klub Magyar BMW Autóklub 1962 02-es BMW Klub Old Timer BMW Klub E34 BMW Klub Egyedi autókkal érkezõk TV2 Országos Balesetmegelõzési Bizottság képviselõi
Tervezett programok:
09.00 megnyitó, ismerkedés 09.30 szlalomverseny /kategóriák: 2000 ccm alatti, 2000 ccm feletti gépjármûvek/ latin tánc bemutató „BMW szépe" autós szépségverseny - legszebb cápa - legsportosabb cápa - legegyedibb cápa - legszebb nem cápa - legsportosabb nem cápa „Lánycápák szépe" nõi szépségverseny aszfalt rajzverseny gyerekeknek ingyenes motorkerékpár gyerekeknek BMW kvíz játék KRESZ teszt EREDMÉNY hirdetések
A részvétel minden program tekintetében I N G Y E N E S.
A BMW-specialista tuningcég több évtizedes szünet után tér vissza az autóversenyzéshez, méghozzá egy igazán érdekes géppel.
Míg a gyáriak az M3-asból és a Z4-esbõl építenek versenyautót, addig az Alpina a hatos kupéval próbálja megizzasztani az FIA GT3 bajnokságának többi résztvevõjét a 2009-es szezontól. A választás talán furcsának tûnhet, hiszen a nagydarab, alaphelyzetben is több mint 1,6 tonnás hatos kevésbé tûnhet alkalmasnak egy versenygép alapjául, mint más, kisebb és könnyedebb BMW-k, de az Alpinának a sikeres B6 modellek révén nagy tapasztalata van a termetes kupéval. A B6 GT3 jelzésû versenyautó alapjául az utcai B6 S változat szolgál, amelybe 4,4 literes, 530 lóerõs, kompresszoros V8-as motort szerelnek. Az autót természetesen alapos súlycsökkentésnek vetik alá, és ahogy az elsõ prototípusról készült képen is egyértlemûen látszik, hatásosnak tûnõ aerodinamikai csomagot készítenek hozzá elöl és oldalt mélyre nyúló kötényekkel, hátul pedig hatalmas, az autó tetejének vonaláig nyúló hátsó szárnnyal.
Az Alpina az 1970-es években számos gyõzelmet aratott túrakocsi-versenyeken, de az 1980-as évek második felében visszavonultak, és azóta kizárólag utcai tuninggal foglalkoznak. A cég most azért tér vissza a pályákra, mert a régi sikerekre már nemigen emlékszik a vásárlóközönség, és úgy érzik, néhány jó versenyeredménnyel felújíthatnák az Alpina név nimbuszát
amikor 1987-be ment a rallyba a nem összkerekesek között az volt a legjobb