azt hiszem félreértetted a kérdést. az, hogy a lelket kitalálták, még nem bizonyítja érzékelhetõségét. (például én most kitalálom hogy egy alma van a fiókomban pedig nincs is). a kérdés az volt, milyen érzékszervedre hat a lélek, mivel állítottad hogy érzed. a szerelemet és a haragot azért érzed, mert bizonyos anyagok(pl. dopamin) az idegreceptoraidra HATNAK. kérdés: mi hat mire, ami által úgy gondolog hogy a lélek létezik??? érted a kérdést?
(egyébként a feketelyukak létezése bizonyított, pontosan azért, mert Látod azokat a fénysugarakat, amiket meggörbít egy feketelyuk - gravitációslencse-hatás, de ez egy másik történet)
Nekem is az a kérdésem, hogy mivel lehet érzékelni a lelket? Illetve, hogy milyen érzés?
pont ez az hogy ez olyan dolog ami nem a hat érzékszervünk értékelésén alapszik.. és mint ilyen elismerem hogy nem túl tudományos a megközelítése de szerintem ez nem is baj .. sokan vannak akik hisznek olyan dolgokban ami szemmel nem látható nem érinthetõ stb.. és igen mivel ez tudományos ismeretekkel nem megfogható így erre alapozva mondják hogy nem létezik.. viszont még mindig állítom hogy attól hogy most nem tudunk valamit megmagyarázni még nem azt jelenti hogy nem létezik, elõfordulhat hogy egyszerûen nem vagyunk elég "okosak" hozzá..
úgy látszik azon kevés emberek közé tartoztok akik még soha nem találkoztak ezzel a dologgal :) nyilván nem fogom tudni matematikailag leírni a lélek fogalmát :).. viszont a wikipédia szolgáltat némi támpontot:
"A "lélek" szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetõbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat."
Az a helyzet, hogy egy csomó olyan jelenséget "érzékelünk" ami nem a hat érzékszervünkön alapszik, hanem az idegrendszerünk felépítésén. Rengeteg ilyen félreértett "érzet" a spiritualizmus alapja, amiket csak mostanában kezdünk úgy-ahogy megérteni fiziológiai szempontból is. Ilyen a deja vu, az alvási paralízis, a testen kívüli élmények...
Én nem vonnék le messzemenõ következtetéseket belõlük...
na igen, jó kérdés hogy ez félreértett érzet-e vagy valami oylan amit nem értünk vagy nem jól értünk? és nem vagyok spiritualista még mielõtt félreértenétek, csak hangosan gondolkozom..
hoppá, elõjött egy új fogalom. hiszem. ha hiszed ha nem (:D), én hiszek istenben. hiszem hogy létezik. de nem érzékelem. ez teljesen mást jelent. valójában semmi értelme olyan dolgokat létezõnek tartani, amiket semmilyen módon nem lehet érzékelni. nem, könnyû, de be lehet látni hogy a létezõ és az érzékelhetõ fogalom a tudományban ekvivalens dolog. erre épül ui. az egész kvantumfizika. a hit az egy teljesen más dolog. ott van értelme hinni és létezõnek tartani nem érzékelhetõ dolgokat.
namármost ha semmiképpen nem lehet a lelket érzékelni, akkor lényegtelen h létezik-e vagy sem, ugyanaz mintha nem létezne, hiszen semmilyen HATáSA nincs. el lehet vetni, tudományos szempontból persze (ezt egyébként occam-borotvájának vagy gazdaságossági elvnek nevezik, pontosan azért mert nem kell olyan dolgokkal foglalkozni, amiknek az égvilágon semmi megnyilvánulásuk nincsen )
szóval lásd be, hogy NEM éRZéKELED a LELKET. persze a hittel nincs semmi gond, én is hiszem hogy létezik.
nem kell félrebeszélni, nem azt mondtam hogy a fehérje képlete írható le számokkal, hanem hogy a folyamatok a matematika nyelvén vannak megfogalmazva, azaz mennyiségi értékekkel vannak kifejezve és képletekkel.
Lehet, hogy találkoztam már, csak nehéz beazonosítani. Ha elmondanád, milyen érzés, akkor lehet, hogy rájönnék. "A lélek szót több értelemben is használjuk, mely így több fogalmat takar." Te most pl. melyikre gondoltál?
igen ezt értem és egyet is értek abban hoyg ezek a dolgok nem tartoznak a tudomány témakörébe..
viszont azt hogy van lelkem, valóban nem látom, nem az idegszálaimmal érzem, nem szaglom stb.. de én mégis egy meg nem magyarázható módon érzem a testemben (és nem hiszem).. lehet hogy ez egy - ahogy az elõbb fogalmaztak - "félreértett" érzés és lehet hogy nem is létezik ez a dolog, de én mégis érzem.. nyilván erre is rá lehet húzni hogy a psziché, érzés, tudat, éntudat is csak a fehérjék meg molekulák.. de nem tudok róla hogy ezt bebizonyították vagy cáfolták volna egyértelmûen..
de a vita nem arról folyt hogy a reakcióidõ leírható-e számokkal.. onnan indultunk ki hogy pusztán matematikai alapon leírható-e bármi.. én azt állítottam hogy nem.. a molekula az biológia.. a reakcióidõ az matek..
mellesleg nem tudom miért a fizika topikban beszélgetünk errõl :):):)
jó, a fehérjemolekulát is le tudom írni csak számokkal.: helyzetkoordinátái és sebessége és tömege,az egyes atomok helyzetkoordinátái, az egyes atomok proton és neutronszáma, kötési- potenciális és mozgási energiája. sõt nem is kell ennyi minden, nényán dolgot a többibõl is ki lehet számolni
És az érzékelhetetlen, illetve hatás nélküli dolog melyik "ágazatban" létezõ? :) Illetve ott minden érzékelhetetlen és hatást ki nem fejtõ dolog létezõ?
na elléptem aludni.. kösz az eszmecserét mindenkinek :)
qetuol írt egy jó érvet, amiben azt állítja, hogy a tudományban az érzékelhetetlen dolgok ~ nem-létezõk, hatásuk sincs.
Te erre írtad, hogy nem is tartoznak a tudomány témakörébe.
Erre kérdeztem, hogy a nem-érzékelhetõ, és hatás nélküli dolgok melyik "ágazatban" létezõk? Illetve ami annál is jobban érdekel, hogy ott vajon minden nem-érzékelhetõ, hatás nélküli dolog létezõ? :D
Meg annyit írod, hogy érzed a lelket, mostmár tényleg érdekel, hogy mit érzel.. milyen érzés?
Namost alapesetben Istent, a lelket stb nem lehet érzékelni. Erre valók a meditációs technikák, ahol mindezek érzékelését meg lehet tanulni, ha a tanárnak szót fogadsz.
De érdekes módon, továbbra sincs eldöntve, h a matematika a jelenleg tapasztalható valóságon kívüli értelmezési lehetõsége magában foglalja-e a való világot, vagy ez csak "játék a számokkal" és csak bizonyos esetekben lehet leírni a valóságot matek-nyelven? Mert ha nem képes a valóságot leírni ( mert egy egyszerû számtan feladatnál is negatív mennyiség keletkezhet) akkor mi a fenének számolnak annyit a fizikusok???? Miért nem kísérleteznek? Ha kísérleteznek, miért marad titokban? elõször a fegyverek, utána az emberiség? A tudományos élet nyitottsága? Az emberiség szolgálata??? Na neeee....
"akkor mi a fenének számolnak annyit a fizikusok????" Van egy rendszerünk (például egy feszültségforrás-fogyasztó áramkör), aminek vannak bemeneti (a feszültségforrás feszültségértéke, a fogyasztó ellenállása) és kimeneti (az áramkörben folyó áramerõsség) tulajdonságai. A bemeneti és kimeneti értékek ismeretében felállíthatunk egy modellt (Ohm törvénye), így ha a rendszer bemeneti értékeit megváltoztatjuk következtethetünk a kimeneti értékekre.
Ha kevés, vagy elégtelen minõségû bementi adat áll rendelkezésünkre akkor a modellünk csak megközelítõleg lesz pontos (lásd: meteorológia, csillagászat).
"Miért nem kísérleteznek?" Teszik azt, csak vagy pénzügyi/politikai hátrányba kerülnek (lásd fizikaórák számának csökkentése), mûszaki problémák hátráltatják a kutatásokat (LHC jelenlegi helyzete).
"Ha kísérleteznek, miért marad titokban?" A mainstream média nem szakszerû, "száraz" cikkeket közöl - az átlagember nem vevõ ezekre (Neki "panem et circenses" - Mónika Show, Barátok közt, Blikk,... - kell, a deriválást nem érti). Ezért nem találkozhatunk a kutatások eredményeivel.
"elõször a fegyverek, utána az emberiség?" Kinek van több pénze? Az átlagembernek vagy a hadseregnek? Mire költik az átlagemberek a megmaradó pénzüket? Kutatásokat támogatnak, vagy elmennek moziba/színházba/kocsmába? Mi szül nagyobb versenyt: egy ellenség legyõzése, vagy egy hétköznapi probléma megoldása?
Most elkezdhetnék magyarázni, de már többször bebizonyítottad, hogy neked nem érdemes. A valóságra nem vagy vevõ.
Csak egy aprókérdésem lenne: ha ennyire segghülye vagy a mûszaki dolgokhoz (mire jó a matek? OMG!), akkor mi a pék faszáért pofázol bele? Hm? Én sem kezdek Babitsot elemezni, hogy milyen hülyeségeket írt. Én nem mondom, hogy a virágkötészet mennyire felesleges szakma. Én nem pofázok bele a könyvelésbe, hogy hülyék vagytok, azt nem úgy kell. Te miért teszed? Fõleg ekkora arccal? Pláne, hogy a leghalványabb kibaszott lövésed sincs hozzá?
Te meg olyan segghülye vagy, h olvasni, szöveget értelmezni sem tudsz. Bekaphatod, amire gondolok. Most szaladhatsz az admin bácsikhoz sírni kicsi csíra.
Mire jó egy tervrajz? A valóságban láttatok már egyenest? :D
Ezt találtam Einstein relativitás elméletérõl, érdemes elolvasni:
"Fényóra mintájára hangóra.. ahogyan AE bakter látta..
Érdemes elolvasni figyelmesen, mert kiderül belõle, hogy mennyire valós az Einstein - féle relativitás elmélet, amikor hangra alkalmazzuk!
Vegyünk egy 2x330 méter hosszú és 330méter széles vonatot, egyetlen kocsiszekrénnyel, így a hang a vonattal együtt mozgó levegõben halad a vonaton, a vonat mellett az állómás rendszerében -- természetesen-- most nem fúj a szél, azaz áll a levegõ az állomáshoz viszonyítva. A vonat közepén, elején és végén legyen egy-egy nagydob membránja, amely közül a középsõre az állomás közepénél álló bakter egy nagyot csap amikor a membrán éppen elötte halad el..
A hang így az állomás rendszerében álló levegõben is halad, valamint a vonat zárt szekrényében is, mindkét rendszerben v=330 m/s sebességgel. A vonat haladjon a (sínhez - állomáshoz-) bakterhoz viszonyítva 264 m/s sebességgel. A hang a vonaton a dobtól a másik fal felé és elõre ill. hátrafelé egyaránt izotropikusan (így átlósan is) azaz v=330 m/s sebességgel halad, majd onnan visszaverõdve, megrezgeti a dob membránját amit a sín mellett álló váltókezelõ jól hall..
Nézzük meg, hogy egy másodperc múlva ki, hol és mit hall.
A vonaton elõre és hátra valamint a túlsó falhoz elért a hang, ekkorra a vonat eleje a kezdeti 330 méterrõl 330+264=594 méterre van a doboló baktertõl, a vége pedig 330-264=66 méterre.
Újabb másodperc múltán a túlsó falról visszavert hang is megrezgeti a membránt, ekkor a vonat eleje +330+2x264=858 méterre van a doboló baktertõl.. és a vége már nem balra hanem jobbra 2x264-330=198 méternél.
Mit hallottak a bakterék, a két másodperc alatt mekkora utat tett meg a hang a vonaton..?
A jobbra mozgó vonaton 2 másodperc alatt visszaverõdött a 330 méterre lévõ falról és a 858 méterre lévõ váltókezelõhöz megérkezett.. Azaz olyan két db derékszögû háromszögbõl álló utat tett meg ahol a háromszögek átfogóján nyílván, mert a vonat rendszerével együtt mozgó levegõben v=330 m/s sebességgel haladt átlón 330 métert tett meg, és a befogók v=264 m/s -es vonat sebessége miatt 264 méter hosszúak,
Így a bakter elgezdi számolni a vonat szélességét, Pithagorasz alapján: c^2=v^2+d^2 ebbõl a "d" a vonat szélessége : d=gyök(c^2 - v^2) = gyök(330^2 - 264^2)
d' = 198 méter és ledöbben mert a vonaton ülõk szerint ez a távolság a memrán és a fal között d=330 méter, ezért gondol egyet és megnézi az arányukat amit gammának nevez és g-vel jelöl:
g= 198/330 = 0,6 -ra jött ki ez az arány..
Jééé!! -- kiált fel meglepetésében, mert most veszi csak észre hogy a 198 méteres látszólagos hossz pontosan megegyezik azzal a 198 méteres hosszal, amekkora távolságra van tõle a vonatnak az eredetileg 330 méterre lévõ vége .. Gyorsan kiszámolja erre a 198 méteres hosszra is és csoda: A vonat félhossza 330 méterrõl 0,6-szorosára 198 méterre zsugorodott.. kontrahálódot!!
Azzel a bakterünk felfedezte a hosszkontrakció jelenségét..
No persze okos bakterünk azon is elmeditált, hogy a vonaton miért mondták, hogy 330 méterre van a túlsó fal, amikor a bakterünk szerint csupán d'=198 méterre lehetett a fal..
Biztosan kontrahálódott a hossz, akkor az órák is lelassultak! -- gondolta okos bakterünk és egybõl nekiveselkedett az idõdilatáció kiszámításának.. Nyílván ha a 198 méteres hosszot 330 méternek hiszik, akkor a hang sebességének állandóságát alapul véve, a vonaton az idõ is gammászor lassabban múlik. Különben nem lehetne c=330 m/s állandó..
Nézzük csak! -- gondolta a bakter -- Ellenõrizzük !!
Tehát gyök(2)*330=466,6905 métert tett meg a hang a vonaton ülõk szerint 330 m/s sebességgel, a hossz rövidült a valóságban 280,0143 méterre .. Nyílván a hang a 280,0143 métert t'=280,0143/330= t'=0,8485 sec alatt tette meg, miközben a vonaton ülõk szerint t=466,6905/330=gyök(2) sec volt ez az idõ..
Ha igaz az idõdilatáció akkor a kettõ hányadosa a gammát adja g= 0,8485/gyök(2)= 0,6 ÉS IGEN!!! Ez bizony a gamma !!!
Tehát van a vonat rendszerében idõlassulás ! És az állomás rendszerében a vonat 198 méteres kontrakciót elszenvedett, eredetileg 330 méteres félhossza valóságos.!
Erre a bakter pirosra váltja a váltót és leméri mérõszallaggal azt a sínt amin a 330 méter széles vonat elment.. és 330 méteresnek méri a 198 méteres helyett.. Így rájön, hogy az egész csak egy nagy kamu a számokkal és az idõkkel.. "
Ez jó... :D :D Albertus! Véleményed errõl a kérdésrõl: #409, #413, #441, #447 ?? A Világegyetem ugyanolyan absztrakt, mit a matematika, (csak mi nem érzékeljük) vagy a matematika nem mindig alkalmas a való világ leírására?
Szia! Az a szomorú, hogy ez egy matematikai hiba amit 103 éve senki nem vett észre. Tudósok ezrei tanulták és tanítottás a relativitás elméletet, csak nálunk jelenleg, tubb tucat akadémiai dolgozó kapja a havi kiemelt fizetését a relativitás egy-egy területre gyakorolt hatását kutatva. Nagyon kétlem, hogy ezek beismernék, hogy egész életük egy csõd volt, mert egy szimpla számítási hibára alapozták.
A matematikát így is lehet alkalmazni.. Olyan mint a pénz, vagy a homok..víz.. nem kérdez csak teszi azt amire használjuk (alkalmazzuk). Megnéztem a jelzett hozzászólásaidat külön is.. Azért emeltem ki azt, hogy a matek az egy eszköz, az ész vagy az esztelenség dönti el, hogy hogyan és mire használjuk. Ha minus öt embert adsz a buszon lévõ emberek halmazához, és az addigi elemek száma összesen kettõ volt, akkor a buszról veszünk hármat és egy másik halmazból még kettõt, hogy a kért -5 meglehessen.
Persze most mondhatod, hogy én sem vettem észre korábban.. és igazad lenne.. Csak az lehet a mentségem, hogy nekem a relativitás csupán egy hobby, huszadrangú mellékterület. Csak annyira volt fontos, amennyire elengedhetetlen volt a többi munkámhoz. A relativitás "kivesézése" az utóbbi hetek "mellékterméke".. így jöttem rá, hogy csupán virtualitás a hosszkontrakció, az idõdilatáció, a relatív egyidejûség, a sebességek összegzése. Csak az a gáz, hogy ezekre alapul a teljes relativitás.
A relat. elm. alapköve, h a fénynél nem mozoghat semmi sem gyorsabban. Azt nem tudom, ez most számítás útján "jött ki", vagy megfigyelés, vagy csak spekuláció?
Ezért kérdem: létezhet-e negatív mennyiség, vagy ez csak "játék a számokkal" ? Mert a matematikában értelmezve van, számolhatunk ilyennel.
A méréseket mindig egy forrás és egy detektor között végezve c-t kapunk eredményül.
Ami a számokat illeti, éppen ezért jó erre a hozott példa. Csak a matematika "szabályaival" úgy ki lehet csavarni a valóságot, hogy ha ugyanazt a csavarást kézzel foghatóan a hangra alkalmazzuk, akkor ugyanúgy mint a fénnyel számolva, lerövidül a vonat hossza és rajta az idõ lelassul az állomás rendszerében. "Kézzel foghatóna" -- írtam.. Azaz kézzel foghatóna mérhetõ, hogy csupán a matematika szerint rövidül a vonat és lassul az órája, a valóságban a matematikával szemben, nincs rövidülés és az órák sem lassulnak le.
Különben lord Kelvin -- róla nevezték el a Kelvin fokot, az abszolút hõmérsékleti skála fokjait.. -- azt is matematikailag bebizonyította, hogy levegõnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegõbe. Nos, a matematikai bizonyítás ellenée a repülõgépek, bár nehezebbek a levegõnél, mégis emberek millióit szállítják.
jézusom, egy újabb önjelölt zseni. az a vonatos példa azért nem állja meg a helyét, mert a hang terjedési sebessége függ a közeg sebességétõl, míg a fényé nem. tehát a hanggal nem lehet úgy a számolni, mint a fénnyel ilyen kis sebességeknél.
"Különben lord Kelvin -- róla nevezték el a Kelvin fokot, az abszolút hõmérsékleti skála fokjait.. -- azt is matematikailag bebizonyította, hogy levegõnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegõbe.Nos, a matematikai bizonyítás ellenée a repülõgépek, bár nehezebbek a levegõnél, mégis emberek millióit szállítják."
na ez a baromságok baromsága. levegõnél nehezebb tárgy? úgy érted sûrûbb?ja persze, ezt minden ovis tudja, hogy csak a levegõnél kisebb átlagsûrûségû tárgyak emelkedhetnek fel. a repülõk pedig nem azért emelkednek fel, mert kisebb a sûrûségük, hanem a sugárhajtás miatt lol. tudod lord kelvin idejében még nem volt sugárhajtás.
ez is már számtalanszor el lett mondva, csak úgylátszik nem figyelsz. természetesen megfigyelés mi más? hiszen a fizikában csak a megfigyelt dolgokat tekinthetjük valóságosnak.
És amit korlátozott mûszereink, érzékszerveink miatt nem tudunk megfigyelni, akkor az nincs is? Ez persze már filozófia, de egy egyszerû kérdésre mégsem olyan egyszerû ezek szerint válaszolni.
Amúgy a fény sebességét le lehet csökkenteni, itt is volt errõl cikk, a fénnyel való adattárolás miatt kísérleteztek vele. Tehát a fény csak vákuumban terjed fénysebességgel.
Azért még egyszer megkérdezem: mibõl jött rá A.E., hogy semmi sem lehet gyorsabb a fénynél?
Jó, értem, köszönöm. De arra vagyok kíváncsi, h A.E. mibõl vezette le, h nincs nagyobb sebesség a fénynél? Miért képtelenség A.E. szerint átlépni a fény sebességét? (elméletileg van megfelelõ mennyiségû energiánk, és túléljük a gyorsulást, meg az egyéb ránk ható erõket) Mert ebbõl ( h nem lehet gyorsabban menni a fénynél) és a fény állandó sebességébõl vezette le a relativitás elméletét. Most nem ezt akarom kritizálni, csak kíváncsi vagyok arra, amit kérdeztem :D
szerintem nem érted. a fénysebesség állandósága posztulálva van. ez azt jelenti, hogy semmibõl nincs levezetve. tapasztalati tény.mivel ezt látjuk, elfogadjuk. olyan dolog mint az energiamegmaradás. azt sem lehet semmibõl sem levezetni, de mégis érvényesnek hisszük mindaddig,amíg valamilyen kísérlettel meg nem cáfolódik. ez pedig eleddig nem történt meg.(és itt most nem önjelölt zsenikre gonolok, akik különbözõ bizonyítatalan "örökmozgókat építettek" )
a fény sebessségét azért nem lehet átlépni, még ha nagyon sok energiánk is van, mert ahogy a test elkezd a fénysebességhez közeli sebességgel haladni, az az energia, amit egyrecsak adunk neki nem arra fordítódik, hogy a sebességét növelje, hanem a tömege (is) kezd el növekedni. így ha "½végtelen sok energiát" közölnék a testtel, akkor kapnánk "végtelen" tömegû, majdem c-vel mozgó testet.
Mert ebbõl ( h nem lehet gyorsabban menni a fénynél) és a fény állandó sebességébõl vezette le a relativitás elméletét.
valójában 2 posztulátumból vezette le a spec. rel. elméletet
1: minden inerciarendszerben a fizikai folyamatok egyformán játszódnak le- (ez semmi újdonság, ezt galilei is tudta :))
2: a fény sebessége a vákumban állandó
ezekböl már következik az, h a c -nél nincs gyorsabb.
Elkerülte a figyelmedet, hogy 1 - a vonat szekrényében áll a levegõ 2 - a vonat szekrényében a hang terjedési sebessége egyenlõ a sín rendszerében álló levegõbeni terjedési sebességgel vagyis teljesíti mindkét rendszer az x=h*t feltételt!
"na ez a baromságok baromsága. levegõnél nehezebb tárgy? úgy érted sûrûbb?ja persze, ezt minden ovis tudja, "
Kedves Tudorkám! Idézni vagy pontosan, vagy sehogy! lord Kelvin ezt mondta, leírták, ideírtam.. ennyi. Ha Kelvin mondását vitatni szeretnéd.. menj vissza több mint 100 évet.. és vitasd.
Jaaa és lord Kelvin ideje után 30 évvel repült elõször levegõben repülõgép..
Az energia megmaradás a termodinamikában "vcezetõdik le".. A fény sebessége egy elvi feltételezés Einsteinnél. Azért posztulálta, hogy ne kelljen bizonyítania a létét. Így olyanná tette mint a vallás.
Ha elhiszed, hogy minden rendszerben c a fénysebesség, akkor elhiheted a specrel többi részét is.
nem kerülte el a figyelmemet. arról beszéltem ui., hogy a hang sebessége hozzáadódik a vonat sebességéhez a vasutas számára, a fény esetében viszont nem.
Ez komplett ostobaság.. Bár mentségedre szolgáljon, hogy sok egyetemünkön így tanítják, így nekem is így tanították.. De ettõl még ostobaság.
Nézzük a specrel oldaláról:
Egy Inerciális mozgású Rendszer bármekkora térbeli sebességgel mozog, akkor sem lehet tudomása a térhez relatív sebességérõl, mert csak másik IR-hez relatívan értelmezhetõ sebesség a specrel szerint.
Tehát ha gyorsítunk bárkit is, és felfüggesztjük a gyorsítást, akkor ezzel a rendszer "elveszti a fonalat" azaz újra "önmagához relatívan" sebesség nélküli inerciális mozgást végez. Azaz rendszerében nem érvényesül erõhatás.. Innen számára a fénysebesség újra ugyanolyan távol van, pontosan c értékével, mint bármely korábbi tehetetlenségi állapotához viszonyítva.. Azaz az adott értékû és idejû gyorsítása c-felé ugyanannyi energiát igényel mint korábban bármikor.
És ezt a végtelenségig játszhatjuk, mert soha sem közelíti meg a fény sebességét önmaga szerint..
Az pedig, hogy mások mekkora sebességûnek látják, hidegen hagyja.
úristen ezt nem hiszem el!! komolyan ugye te már a sokadik exy-klón vagy? mi az hogy elvi feltételezés? NEM elvi feltételezés hanem megfigyelés, tudod h ez mit jelent? nemhiszem.
egyébként írd azt is le hol olvastad lord kelvin idézetét.
mert a specrel szerint a vonaton x=c*t függvény szerint halad a fény,
és ha ez a vonat azt látja, hogy az állomás pl. v=0,5c sebességgel a másik irányban mozog, akkor a vonaton ülõk szerint a vonaton jobbra xj= c*1 utat megtevõ fény és a balra xb=0,5c*1 utat megtévõ állomás között a távolság minden másodpercben xb+xj= c*1+0,5c*1= 1,5c*1 méterrel növekszik.
Az igaz, hogy ezt órán nem illik így leírni, mert még valamelyik hallgató képest ezt úgy értelmezni, mintha az állomástól 1,5c sebességgel távolodna a fény..
Szembõl látja a fényt, csak kékeltolódott frekivel.. csupán a hátulról jövõ fény nem éri utól.. ill. csak ha nem éppen egy hozzá hasonlóan "a másoktól" szintén relatívan sokszoros fénysebességgel távolodó rendszerbõl jön, mert annak a rendszernek a fénye utolérheti..
Na látod ez az.. Gyorsitassz, kikapcsolod a rakétádat. Ezzel nyugalomba kerültél. Nincs "sebességed", mert a "másokhoz" relatív sebességedet nem érzékeled, és ha egy zárt dobozban vagy, akkor még tudomást sem szerezhetsz a "mások" sebességeirõl.
Így amikor újra bekapcsolod a rakétát, csak az erõhatás nagyságát és idejét ismerheted. Amikor újra kikapcsolod, megszûnik az erõhatás, és nyugalomba kerülsz..