És? Ezek csak szimulátorok. Mint sok helyen le van írva, hagyományos számítógéppel sok nagyságrenddel lassabban lehet szimulálni a kvantumszámítógépek mûködését. Pontosabban a qubitek számával exponenciálisan nõ.
"A kvantum cucc igy is nagy dobás. Gyors, és egy kombinációs logikai rész szinte azonnal válaszolhat. (kimenet-bemenet_távolsága / c limit (sec), atomi méretekben gondolkozva az igen jó)"
Ezt inkább nanotechnológiának hívják, de nem kvantum-kompjuternek. :)
Most az van, hogy van egy (kísérletileg igazolt) jelenség, és nem tudjuk, hogy lehet ez, de az ismert tények matematikai leírására csinálunk egyenleteket. Tehát hogy milyen ismert dolgok történnek, de nem azt, hogyan.
Kicsivel trükkösebb? Ez az egész nagyon-nagyon trükkös. :)
Kvantum mechanikai egyenleteket nem igazán lehet megérteni szerintem (Nem azokra gondolok amiket nekem fel kellesz felirni). A kiindulási meggondolásokat igen. De most is azt szokták mondják a komolyabb tudosok, hogy számoltunk valamit, de még nem igazán vágjuk mit jelent :), majd rájövünk..
Az egész kicsit olyasmi, hogy van egy fekete doboz beledobjuk a dolgokat aztán kiad valamit. (igaz te számitod a doboz tartalmát, de az mindegy )
A kvantum cucc igy is nagy dobás. Gyors, és egy kombinációs logikai rész szinte azonnal válaszolhat. (kimenet - bemenet távolsága * c limit, atomi méretekben gondolkozva az igen jó)
Lehet, hogy lehetne vele egy kicsivel trükösebb dolgot is csinálni, de most nem akkarok találgatni..
Egy lépésben nem hinném hogy megoldaná a N-Queen problémákat, lépések között meg kell várni.
Ez jó bevezetõnek tûnik: http://www.qubit.org/library/intros/comp/comp.html
A szuperpozició egyszerre minden lehetséges állapot. 1 qubit esetén mindkét állapot. 8 qubit (un. entanglement által) egyszerre, egy idõban van 256 állapotban. Ezt persze nehéz tudomásul venni klasszikus fizikán nevelt elmével.
Ez egy érdekes eset, mert itt sok lehetséges elrendezés van. (Tehát nem arról van szó, hogy sok variáció közül egy helyes, és azt kell kiválasztani.) De talán lehet erre is megfelelõ un. kvantumszámítógép-algoritmust létrehozni.
"Az az u.n. "Szuperpozicós állapot" inkább olyami, mint a hagyományos cuccoknál (Z) határozatlan állapot, még nem sikerült kapcsolni..."
Bizony nem így van. Ebben nem lenne semmi rendkívüli. A szuperpozició nem csak egyszerûen egy határozatlan állapot. Jobb lesz, ha alaposan utánanézel, ha tényleg ebbõl vizsgázol majd. :) (Persze lehet, hogy csak pár egyenletet kell majd felírnod, a megértés idehaza nem elvásás még most sem.)
Szerintem az optikai processzor lehetne a következõ lépés.
A kérdés, hogy hogyan lehet optikai kapukat gyártani?
Gondolom valahogyan polarizált fényre lesz szükség. És koherensre.
Ja, végülis koherens fénnyel lehetne csinálni könnyen kapukat. Csak a fény kis hullámhossza miatt nem lesz könnyû.
8 Királynõ: egy 8x8 as sakk táblára hányféleképpen tudsz 8 királynõt(vezér) ugy feltenni, hogy ne üssék egymást.
Persze qvantum fizika is kitaláció, Schrödinger Heinsenberg meg Plank is csak kitaláció. Einsten se létezett.
Mint mondtam komoly írásokat még nem olvastam a témában, de talán itt lesznek.
Az ugy nevezett kvatum gép, amikor végigpörgeti az összes variációt... meg ilyesmit, akkor szerintem csak a kvatummechanikai állapotokra gondolhatnak, nem azt jelenti, hogy egy problémát (pl. 8 királynõ) megoldja rögtön. Csupán, hogy egy kvatum kapu igy müködik. Egy kombinációs logikai hálózat (szekvenciák nélküli), mehet csak végig a dolog ripsz-ropsz. Az az u.n. "Szuperpozicós állapot" inkább olyami, mint a hagyományos cuccoknál (Z) határozatlan állapot, még nem sikerült kapcsolni...
Meg a kvatum cuccnál sok lehet a probléma, pl. ha egy qubit már felvett értéket (0,1) mikor kerülhet más álapotba... Sokat hibázhatnak szerintem.. (épits 3 kavatum procit és ha 3 ugyan azt mondja akkor az lehet eredmény :)) És még arrol nem is beszéltem menyire érzékeny lehet, minden félére a környezetében...
De ne nagyon firtassuk, én se nagyon vágom, pedig nem sokár ilyesmiböl kéne vizsgáznom.
Mégis mennyi? Hát 10^13.
Ami 10000 GHz.
De azért ez csak egy elméleti korlát, vannak még mások is.
pl.: egy db. tranzisztorral nem sokra mész, akkor sem, ha 10000 GHz-n megy.
Meg asztán az, hogy az elektron bele megy-e vagy nem, csak valószínûsíthetõ.
Ebbõl mekkora freki következne?
Mindenesetre mint elhangzott, ez az eredmény felülmúlja az elméletileg lehetségest... És ugye a valóság kicsit erõsebb, mint az emberi elméletek.
"Már miért ne értenék? Alapszintû kvantumfizikán alapul. Persze a kvantumfizikát senki se érti igazán, de ez már egy másik dolog."
Hogy micsoda okosságokat tudsz te mondani... :)
Vannak kvantummechanikai egyenletek, de ez csak felületes leírás, senki sem tudja, hogyan is történik a dolog. Persze vannak húrelméletek és hasonlók, de azok egyelõre csak próbálkozások.
Miféle erõs kölcsönhatásbol lehetne számítógépet csinálni? Mérni ill. megváltoztatni irányítottan álapotokat, mindezt kis helyen, és a kölcsönhatásra nem sokat várva még, ha hamar le is zajlik
A kémiában nem lehetséges 10^-13 s-nél gyorsabb folyamat.
Ennyi idõ kell az elektronburok reakciójához egy hatás után.
Ez korlátozza a tranzisztorok sebességét is.
Az erõs kölcsönhatás sokkal gyorsabb 10^-22 s idõtartamú.
Nem akartam senkinek se címezni...
Sok helyen hivatkozzák 4th-nak is, most akkor 4 v. 5?
"Olyan, mintha az összes variációt végigpörgetnék, -próbálnák, csak épp pl. milliárd évek helyett akár szempillantásnyi idõ alatt." Én is halottam már ilyesmit, de nekem pont ez a megfogalmazás tûnik parszt vakításnak. qubit
Ott a (qu)bitek u.n. szuperpozicióban vannak, és az elrendezés arra készteti õket, hogy magával az eredménnyel kerüljenek, kerülhessenek vissza határozott állapotba. Olyan, mintha az összes variációt végigpörgetnék, -próbálnák, csak épp pl. milliárd évek helyett akár szempillantásnyi idõ alatt. Senki sem érti, hogyan (kvantummechanika ugye - bár pl. már a félvezetõkbeni alagúthatás is az, de ez már durván). Mûködik a dolog, ez már többször demonstrálva lett. (Az alapjai már régen.)
Pár bites kvantumgépek már vannak, többek között épp az IBM rakott össze már többet is, többféleképp. Nem 0.000s alatt jön ki az eredmény, de persze sok nagyságrenddel hamarabb, mint a szokásos módon.
Úgy értem, a vizsgált áramkör (része) lenne a számláló. Illetve mivel ez állítólag egy komplett proci, szoftveresen is számolhat, és egy kimenetet kapcsolgathat. A kimenet már egy alacsonyabb frekin váltogat, amibõl visszaszámolható a mûködési freki, illetve látható, hogy mûködik a dolog.
Egyszer tényleg elolvasom mi a a qvatum proci tényleg, szerintem sokat vetítenek/ferdítenek a róla szóló nem tul tudományos cikkek. Asztali kvantum gépre szvsz 50évet várhatsz minimum.
Molekuláris cuccokról is beszélik, hogy pár fs alatt váltanak állapotot (pár tipus), meg ilyesmi, de arra is sokat kellhet várni, hogy ilyemi kerüljön az asztalodra..
Gyárákáák! O kwantom procászszszorookaaat 1998 ótaa fáájláásztiiik! Namostan ha ecce kigyünnek onnajt, akko lessz ám itten a csuda vilááág! :D Hát azé, me azok elvileg 0s alatt tudnak mindenetetetet kiszámóónyi! Táknikailag biztosaan van hatááár, gondoloom az adatátvitelli sábáséégáát azééé nem láháát akámediig emelnyi! De jó lász nagyooooooon! Lá lá lá lá lá lá liba liba lá lá lá lá lááááááááááááá...
"Besenyõ Pista bácsi aszondta nekem, a báálna az nagy állat és én is bálna vagyok..."
Mérni gondoltad ? Csinálnak ebböl(4th gen SiGe) egy 6< bittes counter meg egy 500 Ghz órát és azt mérnék ? Mérõ berendezés u.a. technológián alapulna, mint amit mér.. :)
A szemüveges foszer csak a tranzisztorrol mondja ,hogy 1/2 trillió operációt végez másodpercenként.
Gyanus nekem, hogy proci még nem is igazán van csak félre "ferdítés". Van -e "neve" ennek a "procinak" ?
Erröl a tranyórol már tavji irások is vannak csak nem jegelték még akkor.
Gyorsabb tranyó?: 604Ghz
"2" -es filben, mutatják, hogy cseszegetik a dolgot. Kiváncsi lennék mit akar a digi szkóppal (Ha az az), 10Ghz felett nem sok szkóp tud mérni. Samplerböl is csak ~100Ghz -set láttam. 100Ghz
Hogy lehet 500Ghz frekit megmérni egyaltalán? Ahoz is valami trükkös eszköz kell. Valakinek van tipje hogy mérik?
Jópofa, hogy tulajdonképpe nem tudják, hogy mûködhet ilyen frekvencián (ellentmond a fizikai elméleteknek). És abban látják a jövõt, hogy jobban megértsék a dolog fizikai alapjait. :)
Hm, nem tudom, van-e köze az egészhez, de a videó elején és végén Cell procikat tartalmazó wafert mutatnak.
10^12 =1, 000, 000, 000, 000 trillion calculations per secund... azt mondta film...#69 ezt vegyem MIPS -nek ? (Óra jelenként 2 instrukció)
Milyen procit raktak ezek össze ? Valaki talált a pricirol részletesebb infót (pl. ASM leírást hozzá) ? Ezek 4th generation SiGe cuccok jol nyomják..
Nem csak a tranyó lehet jó, ebben a cuccba terveztek ide mást is. (pl: "Idõtágító kézi készüléket")
Na azért az aprólékos optimizálás és a durva pazarlás között van még pár lépcsõfok. Egyes dolgok csak minimális odafigyelést és szakértelmet kívánnak. (Akár az applikáció-programozótól, akár az adott fejlesztõrendszer létrehozójától, mint már elhangzott.)
Amúgy azok a bizonyos komolyabb demók is beérik néhány megával, pedig abba már beleadnak apait-anyait. (Egyébként sok demó OpenGL-es.)
Végülis csak az elõírásokat követik szorgalmasan. :P
(Érthetõ okokból a ram/rom/flash gyártók nem; hülyén nézne ki, hogy pl. "1,024 GB ram module" - mert ugyebár itt felépítéstõl fogva 2 hatványai szerint növekszik a kapacitás.)
nem kell a népet ezekkel a 64k demokkal megkeverni. Jól néznek ki, de semmi esetre nem verik össze a rendes szoftverekket, teljesen ugyan azon az alapon mûködnek itt is shaderek, modellek, textúrák, HDR, motion blur, shadows-ok, lighs-ok vannak az egyetlen ami speciálissá teszi ôket hogy itt agreesszívan használják ezeket az efektusokat hogy minnég intenzívebb legyen az élmény, esetleg hogy assembly ben vannak írva ami igen meggyorsítja mozgásfolyamatok és apróvá teszi a kódot. Itt (ezekben a versenyekben) különben is egy csomó resztriktálás van. 64k ba nagyon kevés dolog fér bele, többek között a texturákat, a modelleket mind elôgenerálják (ez az a "loading" folyamat az elején) és csak ezután használják, ennélkül nem férne bele. A zenét hasonlóképpen soft-synth játsza le a háttérben ami a tracker, vagy mondjuk midi zenéhez hasonló. Ott is csak a kottát és a minnél apróbb sample hangokat kell/lehet tárolni. Mert lekompilálva (pl mp3) már nagyon nem férne bele 64k-ba. A speciális effektusok nagyrészét meg ugye a kártyák hardweresen támogatják (álltalában minden demo Windows/DX-re van írva). Viszont ezzel szemben vannak rendes "technology" demok is amik ha sokkal többet is foglalnak el, nincsenek megkötve és maximálisan kiaknázhatnak minden lehetôséget a vasban. Meg is láttszik látványban a különbség a 2 között. BiroAndrasnak is igaza van, ha szükséges akkor maximálisan optimizálnak, akár pl driveroknár vagy fontos rendszerprocessoknál assembly-ben írják a kódot hogy maximális sebbességû legyen. Ha viszont nem prioritás az optimizáció vagy eccerûen nem fizetnek érte akkor minek foglalkozni vele? külön kedvtelésbôl én se tenném. Egy csomó hasznosabb dolgot lehet tenni helyette. Az idô NAGYON sokat ér. Sokkal többet mint a HW.
ÖÖÖ a köszönöm lemaradt!!!
Ezt megnézné valaki angoltudásu és elmondaná nagyvonalakban mit mondanak?
http://www-03.ibm.com/press/us/en/attachment/19843.wss?fileId=ATTACH_FILE1
Bárki bármit ír,(és találgat) azért csak tudja IBM mit csinál.
Igen a profit mindenek elõtt!
Valaki megnézte a hivatalos filmecskét az IBM oldalán? Én sajna nem értek angolul,de mintha valamit magyaráznának és ahogy nézem ezek rendes chipek nem valami tranzisztor tecdemo.
Tehát ez azt jelenti hogy még kicsit tovább húzzák a si/ge technologiát!
Most ez elvileg rossz mert késlelteti a szén nanocsövek megjelenését vagy jo mert a technologia még nem ipar érett?
"Akik szerint a többmagosítás az út, azoknak elárulom, hogy a több mag senkinek nem célja, ez kényszer, mert már nem voltak képesek tovább órajelet növelni.
Viszont single core-t sokkal egyszerûbb programozni, és az órajelnövelés tényleg nagyban hozzájárul a teljesítmény növeléséhez."
Márpedig mindenképpen a többmagos rendszereké a jövõ.
Sõt nekem is van egy olyan jó pár millió magos prockóm, ami másodpercenként annyi adatot dolgoz fel mint a net teljes forgalma, emellett tök jó 3d grafikát produkál, de így is csak olyan 36 fokra melegszik és csak max 30 Hz-en mûxik!!!
A progizásához sem kell még végzettség sem, igaz apám jó párszor beboxolt mérgében a monitorba;(
Holografikus adattároló és lifetime garancia is jár hozzá, de hibás mûködés esetén még senki nem jött vissza, hogy reklamáljon és ez utóbbit érvényesítse (illetve csak egy csákó, de ez olyan ritka esemény, hogy poénból elnevezték az Isten fiának)
"Ja, nem beszélve arról, hogy itt a szórt kapacitások, és induktivitásoknak olyan eszméletlen kicsiknek kell lenniük, hogy el se merem képzelni. Pl ha egy ferromágneses anyagot a proci közelébe rakunk, vagy meghajlítjuk az alaplapot, akkor vége, nem mûködik, mert megnõnek a szórt impedanciák, + a procin belüli hõtágulás miatt az egyes tranzisztorok miller kapacitása, ami szintén azt eredményezi, hogy nem fog mûködni."
A megoldas a soros mukodesu aszinkron processzor. Nem igenyel orajelet, nincs problema a kesleltetes valtozasaval. Mar keszult egy par ilyen demo processzor, pl. M68k-bol es kb. 60%-al magasabb teljesitmenyu lett. A problema hogy ilyenkor a rendszer teljesitmenye a homerseklettol es meg par tucat tenyezotol fuggoen hullamzik. (nem lenne 2 egyforma sebessegu processzor a vilagon) Viszont gyors es magat skalazza (nem kell/lehet tuningolni!). A soros mukodes a kesleltetesi problemak leegyszerusitesere jo (egy 64 bites risc procsszoron ez 64-65 lepes / utasitast jelent), az aszinkron mukodes pedig arra, hogy minden egyseg a sajat tempojaban tudjon dolgozni es ne kelljen orajellel szinkronizalni mindent.
Egy ilyen procsszor kihozhato par szaz vagy ezer tranzisztorbol vagy ahogy annak idejen a hoskorban (2. vh utan) itt magyarorszagon par szaz relbol. Persze egy 500 Ghz-s 64 bites soros processzor effektive csak egy 7.8 Ghz-s mai parhuzamos processzornak felel meg. Ez pedig egy 3.9 Ghz-s P4-es teljesitmenye, mivel ezekben is belsoleg duplazott frekvencian futnak az alu-k.
Kikel vok körül véve atomtudósokkal?! "ferromágneses,impedanciák,induktivitások,tranzisztorok miller kapacitása" Loool tök hülyének érzem magam közöttetek!
Ja, nem beszélve arról, hogy itt a szórt kapacitások, és induktivitásoknak olyan eszméletlen kicsiknek kell lenniük, hogy el se merem képzelni. Pl ha egy ferromágneses anyagot a proci közelébe rakunk, vagy meghajlítjuk az alaplapot, akkor vége, nem mûködik, mert megnõnek a szórt impedanciák, + a procin belüli hõtágulás miatt az egyes tranzisztorok miller kapacitása, ami szintén azt eredményezi, hogy nem fog mûködni.
LOL én totál nem értem mirõl beszéltek ez nekem magas
Ennek mi értelme?
Kit érdekel az x86, a sebesség a lényeg.
Egyébként meg ha ilyen sebességû processzort tudtak létrehozni, akkor lehet x86-ost is gyártani.
Az más kérdés, hogy semmi értelme, nagyon elavult az architektúra.
Akik szerint a többmagosítás az út, azoknak elárulom, hogy a több mag senkinek nem célja, ez kényszer, mert már nem voltak képesek tovább órajelet növelni.
Viszont single core-t sokkal egyszerûbb programozni, és az órajelnövelés tényleg nagyban hozzájárul a teljesítmény növeléséhez.
Pontosan. Na + azért tessék azt is + nézni, milyen igénye van ezeknek a 64k-s kis progiknak! 1,5GHz és 512MB a minimum!
Egyáltalán nem.
Az 1024-es váltószámot csak adattárolásnál használják.
Már az adatátvitelnél sem kibps-ben vagy Mibps-ben mérnek, hanem kbps-ben vagy Mbps-ben.
Huhú, és milyen memóriát használnánk hozzá? Vagy majd megy 1000:1 arányban az fsb? Az elég lol lenne.
Az optimalizálás nem az egyetlen szempont egy üzleti fejlesztésénél. Sõt, nem is a legfontosabbak közt van többnyire.
Az a legfontosabb, hogy az egyre komplexebb szoftvereket egyre gyorsabban készítsék el, és lehetõleg stabilak legyenek. És persze az se árt, ha kevésbbé képzett programozók is elboldogulnak vele, mert a jó programozók drágák.
Szóval erre valók a magas szintû programnyelvek. Ugyanaz a szoftver gyorsabban megírható velük, kevesebb hibával, és kevesebb tudással. Viszont cserébe sokkal több erõforrást használnak.
A fejlesztési sokkal többe kerül, mint a HW, így megéri gyorsabban elkészülni azon az áron, hogy erõsebb vas kell a termékhez.
Komolyan optimalizálni csak az igazán erõforrás igényes feladatokat érdemes (és ezeket optimalizálják is jól).
Ezek a 64K demók télleg jók, meg biztos nagyon tudnak azok akik csinálják, de semmi közül egy kereskedelmi szoftverhez. Ez kb. olyan, mintha egy F1-es kocsit hasonlítanál egy kamionhoz.
Én csak arra lennék kíváncsi h. egy ilyen processzornak mekkora teljesítményû táp kellene? :D
Vákumbelinél nem-igen gyorsabb...
Arra akartam kujukadni, hogy egy nagybonyulultságu processor sebbesége növekedéséhez (Ha nem tervezzük at az arhitektúrát), a méret csökentés is igen fontos, a (tarnzisztor) kapcsolási sebbeség önmagában nem elég.
Ilyen 500Ghz cucnál ez az ut kb, 0.6mm lehet ami nem tul nagy.. Egy mai x86 prociban cache átmérõje is nagyobb tán.
Egyszerûen megfogalmazom, de igy nem helyesen.
Ha minden utasításkor 1cm kell megtennie a jelnek, és van olyan 1cm szakasz ahol nem lehet két külömbözõ jel(, nem futhat egymás után). (Tipikusan van ilyen jellegû dolog a procikban (jelenleg)) Akkor bár milyen kicsi (hõmérséglet függõ), kapcsolási idejû tranzisztort is alkalmazunk. A fénysebeség ugye bár adott. Max. 30Ghz-nek feltethetném meg a cuccot...
(Ha pl. lehet állítani az FSB:PCI és FSB:mem arányokat, akkor nincs gond.)
Valamit keversz. Nem az FSB csökkentéstõl függ a plafon a tuningban. Inkább arról van szó, hogy ha szorzólock van, akkor csak FSB emeléssel egyenesen arányosan lehet magórajelet is növelni, és bizonyos esetekben nem szereti az alaplap a túl magas FSB-t.
játékhoz nem kéne ezzel külön grafikai + fizikai gyorsító =)
kódfejtés, kriptográfia rulz
az egyesek, akik nem 360 km/h-val repesztõ sportkocsival mennek dolgozni, azoknak megsúgom, h a japcsik a vonatjukon akár 4-500 km/h-val is repesztenek munkába menet...
...avagy nyílván nem egy titkárnõnek lesz szüksége a többszáz gigaherCre! :O
Próbáld ki. Teszel a procidra mondjuk 1 2GHz-esre 1 valami jobb fajta...mondjuk Zalman hûtõt, FSB-t csökkented, mondjuk a 400-at 230-ra és a proci frekijét emeled 2rõl 4-re...meg lehet csinálni, csak mivel az fsb lassítja az egész rendszert a proci hiába gyorsabb, nem bír adatot átvinni, memót is le kell lassítanod, hogy ne fagyjon ... ez iolyan mintha 1 szük ajtón akarnál átvinni 5-6 kartondobozt jó nagyokat...elég lassan fog menni.:DD FSB csökkentés nélkül is lehet procit húzni, akkor tényleg gyorsabb lesz, de a húzás max 30%-ig növelhetõ gyárí hûtõvel! Vízhûtéssel további 20-30%. És nincs tovább.
Informatika és tudomány
azt mondta film...#69 ezt vegyem MIPS -nek ? (Óra jelenként 2 instrukció)
tök hülyének érzem magam közöttetek!
