Nemrég egy ismerõsömnek a szájában lévõ fekély szerû sebet ezüst-nitráttal marattak le!!! Tudtommal ez mérgezõ anyag, és a szájüregben való alkalmazása nem a legjobb dolog, de hazánk orvostudománya rendkívül fejlett...
Igen. (De egyébként nem atomi, hanem - megfelelõen kicsi méretû - szemcsék alkotják a kolloid oldatot.)
Egyébként az arisztoktatákat azért hívták kékvérûeknek, mert az elmaradhatatlan ezüst étkészlettõl nem volt ritka az argyria legalábbis enyhébb formája. :)
Hát, egyátalán nem biztos, hogy azt a máj és vese problémát az arany okozta - sokkal valószínûbb, hogy a gyógyszer egyéb alkotói. Az argyria nem igazi betegség, csak (enyhén kékes) bõrelszínezõdés. Ha nem is életelixír, vannak jó hatásai az arany-kolloidnak (mint ahogy az ezüst-kolloidnak is).
A bolygónk kõdarab és a Tiamaté, de a mag az arannyal is a Tiamaté, s igy az ûrben lehet a meteort bányászni, s az ütközés igy kinek a szándéka? Csak a sárkányé, ki Isten?
Na akkor szevasztok, mentem ásni :D
Bocs, lehet, hogy tévedtem, mert vannak: - makroelemek - mikroelemek - nyomelemek
Az elsõ kettõben nincs benne az Al és Hg (a Wiki szerint), de a 3. kategóriában állítólag igen.
Ha arra nem is, de erre igen: "The human body does not absorb gold very well, thus compounds of gold are not normally very toxic. Liver and kidney damage has, however, been reported for up to 50% of arthritis patients treated with gold-containing drugs. Gold used in dentistry is widely regarded as the safest form of restorative material, as well as the most successful. As has recently been discovered, solutions containing special sugar-coated gold nano-particles can be used as toxin-indicators".
Nem fogod elhinni, a kolloidális ezüsthöz hasonlóan (amelynek hosszantartó bevitele az emberi szervezetbe az argyrium nevû betegséget okozza) van kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak. Errõl az angol Wikipédia ír bõvebben itt.
Mert a Fe a vörösvérsejtek közepén csücsül, a Zn kell a sperma elõállításához, stb. de én soha nem hallottam, hogy Al vagy Ag vagy akár Au kellene a szervezet normális mûködéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rájuk szükség.
Amúgy, nem volt véletlen az, hogy az ókorban az az arisztokrata volt a menõ, akinek arany, de minimum ezüst étkészlete volt, mert a többiek - akik bronzot, rezet, ne adj isten ólmot használtak erre a célra - megnézhették utána magukat, és a gyerekeiket. Ónpoharak (Sn) is voltak bõven - igaz nem tudom, hogy állunk ezzel a fémmel...
Az alumínium bizony nyomelem. Egy nagyon-nagyon kis mennyiségre szüksége van a szervezetnek. (Állítólag a higanyból is szükség van valami iszonyú kis mennyiségre. Annál több már mérgezõ. Az amalgám tömésben sokkal több van, és az a kicsi, ami kioldódik, az is több a kelleténél.)
Hihi, annyira mérgezõ, hogy az arisztokráciához hozzátartozik az ezüst étkészlet. :)
De persze egy bizonyos mennyiség v. töménység fölött kvázi minden mérgezõ.
Pl. az ezüst-nitrát (tehát már egy vegyület) sokkal mérgezõbb, mint a sima ezüst (pontosabban itt jóval alacsonyabb a mérgezést okozó mennyiség[/nap]).
Na, ja, de akkor miért engedélyezik a hatóságok a forgalmazását?
Különben az ezüstnitrát klasszikus baktériumölõ, víztisztító telepek is használnák, de túl drága, ezért helyette inkább alumínium-akármit alkalmaznak.
Mostanában jött divatba a biológiai víztisztítás is, bár ez utóbbi tudtommal csak a szennyvizek tisztítására alkalmas, ivóvíz elõállítására nem.
Ajánlanék még figyelmedbe számos weboldalt, ahol az ún. kolloidális ezüstöt (colloidal silver) reklámozzák, mint gyógyszernek nem minõsülõ készítményt, persze jó sok pénzt is elkérnek érte.
Nem tudom, hogy mennyiben többek ezek, mint ha az ember beleteszi a vízbe például a svájci Micropur(r) Ag+ (ezüst ion) tablettát (www.katadyn.ch)? (bár ez a vírusokat nem öli meg és a protozoákat sem, ahhor kombinálni kell klórral). Ennek a használati utasítása azt írja, hogy az egészségre nem ártalmas.
Na én itt arról beszéltem, hogy a protonapból ahogy elkezdett kiáramlani az anyag, amibõl késõbb a bolygók keletkeztek, akkor amig gáz halmazállíoptú volt, a napszél sodorta kifelé, majd a hõmérséklet csökkenésével ami kondenzálódott azt nem tudta tovább sordorni. Így a vas, nikkel, földpátok, piroxének, széndús asványok meg akármi itt a belsõ bolygók taján leragadt, a víz és hasonlóak kisodródtak. Ezért változik a Naptól való távolsággal az égitestek összetétele. A víznek tehát nemitt van a helye elvileg, hanem messze, ahol hideg van.
De, van CNO, kb 15 millio K alatt a pp ciklus, e fölött a CNO ciklus adja az energia nagy részét a fõsorozati csillagokban a H-He fúzió során. A pp energiatermelési rátája a hõmérséklet 4-ik, a CNO rátája 20-ik hatványával nõ, ezért nagy csillagokban a CNO domináns. Vörös óriás akkor lesz, amikor a magból elfogy a H, megáll a fúzió, de a maghéjban beindul és a csillag ismét sugárzási egyensúlyba kerül.
A víz csak ~ 2500 C-ig stabil. Felette a H2+O2 a stabilis állapot. De mivel a Föld hûlt, és volt rajt sok oxigén, ezért jöhetett létre a víz. Mert a hidrogén adott volt. Csak az oxigén mennyiségétõl és a hõmérséklettõl függött, hogy lesz-e víz.
Jó, tudom mibõl van a víz. Ennyi erõvel bárhol lehetne víz. Az nem válasz, hogy valahol azért van víz, mert H és O-ból jött létre. A Napban sincs víz, mert a körülmények nem megfelelõek. A Naprendszerben a belsõ bolygók közetekbõl állnak, olyan anyagokból amelyek már pár száz, ezer fokon kondenzálódtak. A víz, metán, ammónia stb anyagoknál ez a hõmérséklet alacsonyabb. Ezeket a Napszél addig sodorta kifelé, amíg a hõmérséklet le nem csökkent a kondenzációhoz. Ezért áll a Plútó meg a rengetek Kuiper-öv beli objektum ilyen anyagokból. Hogy került a Földre ennyi víz? Üstökösök nem hozhatták vissza, mert azokban más a H/D arány mint itt. A csillagokban alig van D, mert az ott elbomlik/felhasználódik, itt a Naprendszerben miért van 3 nagyságrenddel több?
Ööö, elvesztettem a fonalat, mi nem biztos? A Napban mûködik a CNO, vagy nem tudom mire gondoltál. (a Nap hogy jött a képbe?) A legelsõ és legkisebb csillagokban nem, de ezeket több évtizede keresik és még egyet sem találtak eddig. Egyébként legkésõbb vörös óriás állapotig minden csillag eléri a CNO ciklust. Ilyenkor a csillag szinte teljesen konvektív is. A Napban ugyan olyan olyan a kémiai összetétel mint a többi I. populációs csillagban és a mi anyagunk itt a galaxis korongban kereltezett.
- Ha ólom jut a szervezetedbe => ólommérgezés - Ha Al-ot eszel, akkor valszeg valamilyen kóros leszel (Parkinson, Alzheimer?). Ezért nincsenek alumínium edények manapság. - Olyan, hogy cink, kobalt, réz, vas, króm meg egyenesen hasznos, adott mennyiségben. - Az aranysókat reuma gyógyítására használják helyileg, de protézist, fogpótlást is készítenek belõle, mert jól viseli a szervezet vegyi agresszióját. Platina dettó.
- A higany is fém, nem is kell mondanom, hogy ebbõl egy cseppet sem jó bevinni a szervezetbe, bár régi fogászati amalgámokban bizony benne volt.
- No, de mi a helyzet az ezüsttel? Azért kérdezem, mert turistaboltokban kapni olyan kis ezüst tablettákat, amellyel tisztítani lehet a vizet kirándulások alkalmával.
Megyek veszek egy ásót!
A Földet hat nap alatt teremtették, olvassátok el abban a vastag könyvben... Méghogy évmilliárdok. Ez a Sátán munkája.
Biztos folyékony volt az egész föld, csak engem téveszt meg ez a megfogalmazás.
Több száz méter volt olvadt, a mag több száz kilo méter mélyen van inkább. Hogy ülepedet a pár száz méternél mélyebbre? Volt ottan egy szilárd rész, azon keresztül hogyan ülepedet? Vagy csak én feltételezem, hogy ha valaki azt irja több száz méter mélyen folyékony, akkor alatta szilárd dolog lehet ? (Vagy más folyékony dolog, lett volana alatta ?)
Hajótörést szenvedtek és elsüllyedtek... Mit érdekel az minket, hogy mi van a Föld magjában? Egyrész valószínûleg soha az életben nem fogunk oda lejutni, másrészt ha meg mégis, akkor me a mag kibányászása a felszínre beláthatatlan következményekkel járna. Szerintem. -------------------------- Jó, mondjuk a geológusoknak hasznos lehet.
Ja a víz: szerintem elég triviális, hogy a hidrogén, ami nagy mennyiségben volt jelen elégett az oxigénben, amibõl nem volt olyan sok. És ott a víz.
Nem biztos. Sõt, biztosan nem. Ugyanis mivel kezdetben csak hidrogén volt, ezért át kellett rajt mennie :) De nem a mi Napunkban, abban még be se indult, hanem szennyezõdés lehet egy korábbi csillagból. Úgy már lehet 1/100. Meg azért azt is vedd figyelembe, hogy nem megy át a csillag összes anyaga a szén-nitrogén cikluson.
Igen a szén fúziós termék, pont ez a lényeg, hogy a csillagokban a CNO ciklus 1/4 arányban eredményez ilyen izotópokat, a Földön pedig 1/100-od találunk. Ez nem kis eltérés. Tehát a Föld anyaga nem ment át CNO cikluson (amin pedig minden csillag átmegy)?! Ezt nem csak így kilóra mérik, hogy hát termelõdött szén és akkor itt van.
Egy csillag a vasig tud belõle energiát termelni. De vas feletti elemek is keletkezhetnek, csak nem fúzióval. Hanem a fúzió miatt lértejövõ NAGYON sok neutron beépül a szomszédos elemek magjaiba, és így egyre nagyobb rendszámú elemek jönnek létre.
Nem állítottam, hogy ne lenne más koncentrációja a Földön. Csak azt mondtam, hogy azért van belõle sok, mert fúziós termék. (Nem úgy, mint a nehéz elemek, amik csak nagy neutronfluxus esetén jöhetnek létre, ami csak szupernovákban van)
tegyük fel igaz aztán majd jól szétbasszuk esztelen módon a Föld magját is geyszer
Az rendeben van, hogy ~0,0000238% térfogat arany nem olyan sok. Az is rendben van, hogy supernova robanásban keletkezhetett, és Olvadt felszin elkapkodta õket.
"Bolygónk történetének hajnalán az elméletek szerint több száz méter mély folyékony kõzettenger borította a Földet. A földtörténet fejlõdése során ez a magma óceán kölcsönhatásba lépett a porból és gázokból kialakult kis objektumokkal, számos fontos elemet, többek között aranyat nyerve ki belõlük, melyek végül leülepedtek a Föld fémben gazdag magjában."
De, hogy kerültek olyan mélyre ?
1: Jól mondta, töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Gondolj egy szolenoidra. Mágneses tere pont mint egy rúdmágnesé, sima egyenáramú táplálás esetén villamos teret nem hoz létre, hacsak nem mozgatod. 2: Mágneses térben mozgó vezetõben feszültség indukálódik, ez bírja õket mozgásra.
1: elektromágneses teret hoz létre 2: honnan áramlik hova? ha nincs potenciálkülönbség, akkor az jóisten sem bírja õket mozgásra :) ahogy egy tó sem kezd el folyni, csakúgy magától...
Töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Az arany asszem a legjobb elemi (tehát nem ötvözet) vezetõ. a töltések (elektronok) királyul vándorolhatnak benne.
húúha, wow, baromi jó, sokra megyünk azzal a sok arannyal odalent :-/
Az is eszembe jutott még, hogy ha a Föld teljes vas-nikkel magját kibányásznánk, valamint tegyük fel, hogy a mag helyén maradt 800km sugarú lyuk nem omlana össze, akkor a mag anyagából 4km vastag tömör vas-nikkel réteget húzhatnánk a Föld köré. Tuti kis páncélzat meteorbecsapódás ellen.
Vasfeleteikhez (Z) igen. Kb addig mehet el a fúzió.
Számolgattam én is. A Föld magja kb 800km sugarú, térfogata így kb 2 milliárd köbkilométer. Egy fél méter vastag aranyréteg a Föld felszínén 255 ezer köbkilométer térfogatot jelent. Szóval ha ez mind a magban van, akkor a mag 0,012%-a arany. Kicsit nézelõdtem a neten az aranybányákat illetõen is. 1 tonna kitermelt kõzetre kb 10g arany jut. Még ennél kevesebbet is megéri kitermelni. Térfogatszázalékban ez kb 0,00025% aranyat jelent.
Leszámítva a hozzáférési nehézségeket a Föld magja jó kis aranybányának ígérkezik.
Aha ez okos ember lehet. Hiszen sokat hallottunk vulkánokrol, amik kitörtek és aranyat ontottak magukbol...gondom szerinte biztos nagyon mélyen van, onnan nem jut a felszinre...
Szerinte a világon bár mennyi aranyat fel tudnának használni mivel nem csak az észerekben kell gondolkodni. Csökkenne az értéke, de akkor is értékes lenne. Mivel nagyon jó tulajdonságai van és sok mindenre fel lehet használni a leg több ember csak egy kis részét ismer a használatának. De nem igazán tudom, hogy mennyi az igazság alapja ennek a feltevésnek akár igaz is lehet.
Aranyoskám! Én nem tudom, hogy szokványos, Nap-méretû csillagokban meddig megy el a kémiai elemek szintézise, de annyit tudok, hogy a nehézsúlyú elemek keletkezéséhez már (szuper)nóvarobbanás kell. Jól t'om?
Hát akkor nézd meg hogy csillagokban magfúzió során a CNO ciklusban milyen arányban keletkeznek szén izotópok (C12/C13) és hasonlítsd össze a földivel. Víz honnan van? Biztosan nem üstökösökkel érkezett.
ha azt mind kiszedik onnan akkor valszeg úgy lecsökken az arany ára, hogy nem lesz érdemes kiszedni, de ha nem szedik ki a kkor meg magas marad az ára, tehát mégis érdemes lenne kiszedni? :S
hmm ezt hívják paradoxonnak? :D
Emberek! Mindenki fogjon egy ásót osz' nyomás!
Hát, elég merész állítás, de biztos úgy van ahogy mondja.
Már hogy ne tudnánk. A hidrogén a világ legelterjedtebb eleme. Az oxigén meg a szén pedig fúziós termékek, amik a csillagokban keletkeztek.
Pff, egy valaki így gondolja, ez az egész semmit sem jelent, nem tudjuk ellenõrizni. Manapság a publikált cikkekben mérik az embereket. Azt sem tudjuk a víz meg a szén honnan van, pedig azokból több van.
"felszínre hozva a bolygó teljes felületét bevonhatnánk vele nem kevesebb, mint fél méteres vastagságban."
"A számítások szerint a Föld aranykészletének több mint 99%-a a magban rejtõzik."
Tehat a felszinen levo arany eleg hozza, hogy bevonjuk a foldgolyo feluletet fel centi vastagsagban? Az se rossz :)
Talán azér', hogy más bolygók (mer' ugye ama csillagok körül is vannak bogyók)megfigyelése (evolúciója) alapján következtetéseket vonjon le a Földre vonatkozóan (pláne a múltra).