Középsuliban nekem is sok barát(nõm) volt, aztán sokra mentem vele. Hamar rá kellet jönnöm, hogy írtó nagy a külömbség a kettõ között. Az hogy a csaj hozzád fordul a problémájával, vagy TE vagy a problémája, nagyon nemmindegy. Hehehehe
u.i.: hogy is szokták, mondani: "Nem mindegy, hogy párbajban vérezni, vagy vérbajban pározni."
Hát ez xar ügy. 1. lépés: áskálódj a hapekja ellen! Szerelemben háborúban mindent szabad, úgy hogy haverkodj össze a sráccal aztán verd át a palánkon, hogy a csaj kidobja. 2. lépés: vegyél pár mély lélegzetet, a nehezén túl vagy! 3. lépés: hívd el randizni... (na ezt a lépést még csiszolgatni kell... elõször juss át az 1. lépésen... élve).
én kaptam egy sms-t, egy csajtól, hogy menjünk ki a szigetre...
Ne keresd és ha majd hiányzol neki megkeres és ebbol már ki lehet indulni! ha meg nem keres akkor ugyis tökmindegy max te is elfelejted és az cak jó lehet neked...
van 1 csaj akibe bele vok zugva kb 1 fél éve és ö is szeretde CSAK MINT BARÁT-.- +asszem most van hapekja nos?
figyelj , székemen van egy nadrág erre lekezzd ordítanui mekkora rendetlenség van. moondom neki levettem emrt melegem vna hola rendetlenség ?! erre kipakol a zsebébõl egy zsebkendõt
De hosszú, nem is kezdek bele. Eléggé komoly téma, h egyes szülõk (és itt jön az a tévedés, h kevesen, vagy általában kevesebben vannak) milyen módokon teszik tönkre a gyerekeiket. És mivel a kultúránkban már bûnnek számít az is, ha haragot érzünk egy szülõ iránt, a harag elfojtását tartják normálisnak, vagy morálisan helyesnek. Emiatt pedig a szülõ iránt érzett lojalitás miatt soha be/el nem ismert lelki torzulások épülnek be az emberekbe, ami megmérgezi minden emberi de fõleg a párkapcsolataikat. (Mert kin fogják leverni az egész életüket, na kin?)
Na, de errõl ennyit, nem szándékozom ide írogatni. :)
Láttad az Összeomlás címû filmet? Én igen. Tudom, hogy egyszer mindenkiben felmegy a pumpa, és azt mondja, elég volt. Én is sokszor éreztem ilyesmit, de próbálom még tûrtõztetni magam...magyarul próbálok nem állatiasan viselkedni. Tudom, hogy nem ok nélkül tette, ezt le is írta. Az apja sem tiszteli õt, õ se tiszteli az apját. Ezt meg kéne beszélni egymás közt, vagy ha úgy nem megy, akkor orvossal. De ki megy manapság orvoshoz? Senki sem. Próbálják rejtegetni az agresszív viselkedésüket addig, ameddig lehet.
Ha ez a gyerek felnõ, szerinted nem pattan el benne egyszer úgy minden, h megfojtogatja, vagy meg is fojtja a szüleit? Ettõl õ lesz az állat?
Nem hejeslem az erõszakot, de nem lehet senkire azt mondani, h állatias, meg ilyen-olyan, h ezt tette anélkül, h tudnánk, addig miben részesült a szüleitõl...
Egy újabb áldozat... Elég szomorú sajnos, hogy idáig fajult a világ. :( Akár hiszed, akár nem, tudom, hogy mik zajlanak manapság a családoknál. Nem vákumban élek. A környezetemben is rengeteg durva dolog történt már... De ugyanúgy fenntartom, hogy az ilyesmik állati viselkedésnek számítanak. Az illetõknek segítségre lenne szükségük, orvosi segítségre.
Reggelt!:) úgy nézem azért vannak akik ténlyeg normálisan elbeszélgetnek de azt is látom hogy van pár ember aki csak baszakodik és fikázza a topikot! azoknak üzenem hogy huzzanak el a rákba!
mint irtam, szerintem nem de jó, hogy büntudatod van ha szerencsés vagy, apádnak is van
mondom, beszéljétek meg, ne légy gyáva hidd el apádnak is szüksége van erre
Nah végre valaki el is gondolkozik a dolgokon.. Ebben az esetben tényleg én voltam hülye, de ha visszatekintek a nem is olyan messzi múltba, nem tûnik akkora elmebetegségnek, mint amiket õ csinált (félre értés ne tessék.. amit tegnap csináltam az tényleg baromság volt)
ja és mellékesen a megszorítottam a nyakát, az bizony nem fojtogattam
egyébként meg spec én bírom apámat, ezzel együtt nagyon jókat szoktünk egymással üvöltözni
na azért ne essünk át a ló túloldalára minden szülõ, nomrláis esetben leesik arról a piedesztáról, ahova a gyermeke kisebb korában állította a szülõ bizony nem tökéletes sõt, néha abszolút hülye nehéz korszak ez neki is, gyereknek is
szal kérdés az, hogy a milyen is volt az a fojtogatás, ki hogy élte át, és ugyan már miért ne lehetne tiszteletlenül beszélni vele, attól még lehet szeretni a másik ember is vegye észre magát, hogy rá most nem kiváncsiak, és senkit nem érdekel a duruzsolása, a harag kiváltásában legalább annyira benne volt õ is, jelen esetben
Te eszednél vagy? Buszon elkezded szorongatni apád nyakát? Ezt a sztorit nem ebbe a topikba, inkább egy szakorvosnak kéne elmesélned, hogy kikezelje a túlérzékeny arcodat... Tartsd már észben, hogy az az apád volt. És én ebben a helyzetben tökre igazat adok neki.
Jó biztos hogy túlõttem a célon, de egyszerûen megamagyarázhatatlan néhány dolog, amiket csinál.. Ennél az esetnél, beismerem én voltam a hibás, az állat...
Ja, õ le merte írni, amit mi nem.
Én sem szeretem apámat, mégsem folytogatnám soha. Sõt, senkit sem. Ez olyan állati dolog...
Azért ez kemény. Én soha nem fojtogatnám fateromat, de még csak tiszteletlenül sem beszélnék vele. Hová fajul a mai világ. Én tisztelem õt azért, aki, és ha mondani akar vmit, nem azt mondom, hogy térj a lényegre fater, hanem meghallgatom. Vagy ha esetleg nem érdekel, vagy problémám van, és nem tudok figyelni, akkor megkérem, hogy beszéljük meg máskor, mert most millió más dolog gond jár a fejemben. És akkor lehet, hogy azt beszéljük ki.
Aki nem tizsteli az apját, az meg is érdemli, hogy õt se tisztelje senki, és kívánom, hogy majd folytogasson téged is a gyereked.
Hihetetlen..
azaz részegen hogy szakícsc a bnõddel báj szelfis : tanujjatok daomész hozzá részegen:pause vagy game over ? :D
mindketten elfojtjátok a haragotokat nemtom milyen az apád, de próbáld vele nem üvöltve megbeszélni, hogy mi baja veled, meg te is mond el, õ miért idegesít