Sztem nem olvastad/láttad a Galaxis utikalauz stopposoknak címû mûvet, abban szerepel ez. Glom onnan idézett aki írta, már nem tom ki volt az, bocs, végigolvastam az egész fórumot :) Lehet, hogy most kavarok, de úgy tom, h a feketelyuk röntgen sugárzást bocsájt ki, vagy a belekerült anyag, már nemtom, vmi halálsikolynak szokták nevezni. Ez elég kuszára sikerült, de régen volt, és már csak emlékfoszlányok maradtak :) Üdv
Semmilyen fizikai elmeletet nem lehet bebizonyitani, csak cafolni lehet.
'semminek nem ismerhetjük pontos az állapotát'
Nem az ismeretunkre vonatkozik a Heisenberg fele hatarozatlansag. Ez egy regi qm ertelmezes. Helyesen: semmilyen qm rendszernek nincs pontos allapota.
Bebizonyitottak az osrobbanas elmelet helyesseget(az iden erre kapta ket amerikai fizikus a nobel dijat)
A ma elfogadotzt elmélet szerint az õsrobbanás után egy picivel a világegyetem mérete a fénysebességnél sok nagyságrenddel gyorsabban nõtt egy tört másodpercig. Ekkor símult ki a tér, és ekkor állt be a gravitáció és a tágulás közti egyensúly. És ekkor hagyta le az anyag a fényt. Valójában persze nincs szó a fénysebeségnél gyorsabban mozgó anyagról, mivel a tér tágul, így a dolgok messzebb kerülnek egymástól anélkül, hogy a hagyományosd értelemben mozognának. Ezt az effektust használja a warp drive-nak nevezett hajtómû is, amit a Star Trek-ben is használnak.
Hát igen, a kvantumfizika nem egyszerû. Egész pontosan a részecskék nem a semmibõl keletkeznek, hanem az "üres" térbõl. Lényegében arról van szó, hogy a Heisenberg-féle bizonytalansági elv miatt semminek nem ismerhetjük pontos az állapotát. Az üres térre alkalmazva ezt az elvet azt kapjuk, hogy a tér soha sem leeht teljesen üres. Pontosan ki is lehet számolni, hogy milyen részecskébõl mennyinek kell lennie az "üres" térben. Ha "rendes" részecskék is vannak jelen, akkor azok még ütközhetnek is a virtuális részecskékkel, így mindenféle érdekes jelenség jön létre (pl. a fekete lyukak párolgása).
Azért van a 'semmi' szó '' jelek közé rakva, mert jelenleg olyat nem ismerünk hogy fizikai vákuum. Valószínûleg mindenhol megjelennek ilyen részecskepárok. Nem hinném, mert akkor a tudósok hada nem foglakozna ezzel a témával. Nem tudom, ezen megy ma is a vita :D. Én meg nem voltam ott... Néhány dolgot ezen részecskepárok feltételezésével magyaráznak meg az elméleti fizikusok. Na, most döntsd el hogy valóság-e vagy nem :D.
Kösz mindenkitõl aki válaszolni próbált arra a kérdése, hogy hogyan járhat az anyag a fény elõtt. Mert ugye józan paraszti ésszel azt lehet gondolni, hogy mindkettõnek egy forrása van (bigbang) és mivel az anyag nem mehet gyorsabban a fényél (leszámítva bigbang körülényeit) és a fény miért maradna le tõle, hogy aztán hátulról megvilágítsa azt.
Lehet, hogy tök rosszul értelmezem a dolgot, de ha valaki tényleg tudja a választ, akkor linkeljen már be valami képet / spectrum filmet ami elmagyaráza, mert tényleg érdekelni. Köszi.
"hogy a 'semmitõl' kölcsönöznek energiát a megjelenésükhöz, de azonnal vissza is fizetik ezt a kölcsönt, a megsemmisülésük árán." Azta qrva!!! Hogy keletkezhetnek a semmibõl? Nem mond ez ellen néhány fizikai törvénynek?ha meg tényleg így van nem lehetséges hogy így keletkezett a valóság is?Mondjuk vmi baleset folytán nem semmisültek meg és bumm! kész az univerzum?(Még annakidején S.Lem egyik könyvében magyarázta hasonlóan:) És honnan tudják hogy csak úgy keletkeznek össze vissza?Ezt csak feltételezik vagy igaz?Ez már tényleg úgy hangzik mint vmi szájensz fiksön:D
"Ha az õsrobbanás elméletet vesszük górcsõ alá -illetve a kapcsolódó és elfogadott elmnéleteket-, akkor nem tételezhetjük fel az energia megmaradás törvényét a teljes univrzumra(!ban)."
Ez elég komplikált dolog, és még nem teljesen értjük. Az õsrobbanás az egyik olyan pont, ahol a kvantumfizika és a rel. elm. találkozik, és õket még nem sikerült teljesen összebékíteni. De azért elméletek vannak. Pl.: http://cfa-www.harvard.edu/seuforum/bb_whatpowered.htm
A példában semmi hiba nincs. Ha matematikailag ki akarod fejezni azt a fizikai példát, hogy hány fokos lesz valami, ha x fokról y fokkal hûtjük (csökkentjük a hõmérsékletét), akkor ezt úgy kell tenni, ahogy leírtam. "ez kb olyan mintha a valami fogalmnát úgy kezdeném magyarázni, hogy: a valami az egy olyan valami..." - valamit sajátmagával magyarázni csak az ostoba szokott. Semmi ilyesmit nem tettem.
PS: "ugyanezt üzenem tudathasadásos wanek kollégádnak is." - ezek után a földhöz is verheted a s.gg.det örömödben, hogy egyáltalán válaszra méltattalak.
Szivar, érdekes a farok példázatod. Lehet, hogy egy 30 centis vonalzó azt mondja a 35 centis farkamra hogy csak 30 centis. De attól még a farkam röhög a vonalzón, hogy neki kisebb...hehe.
Állítólag miden pillanatban virtuális részecskepárok keletkeznek. Pl. elektron-pozitron, proton-antiproton, stb. Ezek részecskék létezése bazira de sovány idõtartamúak, szinte észlelhetetlenek. Amint keletkeznek, azon nyomban ki is múlnak (anyag-antianyag kõcsönhatás, a keletkezõ párok egymást nyúvasztják ki). Valami olyasféleség a lényege, hogy a 'semmitõl' kölcsönöznek energiát a megjelenésükhöz, de azonnal vissza is fizetik ezt a kölcsönt, a megsemmisülésük árán.
Esetünkben az eseményhorizont közelében keletkezik ezen részecskepár. Ha a fekete lyuk benyeli az egyik részecskét a keletkezõ virtuális rászecskepárból, akkor a másik részecske valóságossá válik. Az ehhez szükséges energiát meg a fekete lyuk fedezi. Ezzáltal (mivel energiát vagy anyagot veszít) veszíthet a tömegébõl (e=m*c^2). Idõvel a lik elpárolog. Ez az idõtartam állítólagosan a fekete lyuk tömegével kapcsolatos. Minnél nagyobb a tömege, annál nagyobb átmérõjû az eseményhorizont, annál késõbb 'párolog' el a lyuk. Dijjóhéjjban.
"Leegyszerûsítve az történik, hogy az eseményhorizont környékén spontán keletkezõ virtuális részecske-antirészecskel párok egyike beleesik a fekete lyukba, így a másik kénytelen valóságossá válni, amihez a szükséges energiát a fekete lyukból szerzi."
Huh!!Mi az hogy keletkezõ virtuális részecske pár?Meg hogy kénytelen valóságossá válni?Hajaj.Van rá esély, hogy mire befejezem a modern fizika tanulmányaimat megértem?(kb fél év:) Az angol szöveget meg se próbálom mert ahhoz kicsit jobban léne vágni az angolt.(Megy elég jól, de sztem szakszavakat nem fogok tudni hozzá:)
A végtelen egy matematikai fogalom. Amennyiben egy fizikai jellemzõ értéke matematikailag korrekten van meghatározva és az végtelennek adódna, azt nincs értelme mérni. Még hozzáfogni sincs értelme. De azt azért tegyük hozzá, hogy a matematika egy tiszta tudomány, és mindaddig nincs hiba, ameddig a matematikát nem akarjuk alkalmazni más tudományágakban. Vegyünk egy példát: 300-1000=-700 eddig oké, igaz? Ha itt most ezt hõmérsékletre akarnánk alkalmazni, akkor nagyot tévedhetnénk: 300 fok Celziusz - 1000 fok Celziusz = -700 fok Celziusz Matematikailag teljesen jó, de az eredmény nyilvánvalóan rossz, mert -273 fok Celziusznál nincs hidegebb. Ugye érthetõ? Lehetne sok példát még felsorolni, hogy a matematika hibás alkalmazása milyen súlyos tévedésekhez vezethet. Még egy vicces példa, aztán befejezem:
Pistikéék az iskolában a negatív számokat tanulják. A tanítónéni mond is egy példát: - ha ötbõl elveszünk hetet, és ahhoz hozzáadunk kettõt, akkor nullát kapunk. Ugye értitek, gyerekek? Minden gyerek érti, csak Pistike nem. De nem mer szólni, inkább otthon kér segítséget az apjától, aki kvantumfizikus. - Hát ezt sem érted? - dörög rá az apja. - Mondok egy példát, akkor megérted. Képzeld el, hogy öten utaznak a villamoson. Ha heten leszállnak, akkor két embernek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos...
Igen. Nagyon úgy tûnik :D. A (lehetséges) végtelen megmérése került szóba (tetszõleges méretû etalonnal), erre nekem vannak szövegértelmezési problemáim. Jól van, majd elmúlik ha a gyógyszeradagolás kellõ idõszakonként történik...
Mellesleg Nanana(#223) postja is helytálló, az post értelmezési tartományában, mintahogyan a tiéd is. Csak a két értelmezés közti külömbségre is oda kellene figyelni, nem csak arra hogy mindig neked van igazad.
Úgy látszik, hogy a szövegértelmezéssel is bajok vannak nálad. Nem én jöttem elõ a távolságméréssel, és ti jöttetek elõ centis dolgok mérésével, ahol ugyebár sem vöröseltolódással nem kell törõdni, sem háromszögelésre és szupernovák bevetésére nincs szükség. Az etalon attól etalon, hogy kijelentem. Hozzá viszonyítok. Régen elég labilis "etalonok" voltak, mint arasz, láb, lépés, marék, stb. Ennek a tarthatatlan állapotnak vetettek véget annak idején, amikor a különbözõ fizikai jellemzõkre meghatározták/megalkották az etalonokat (mint pl. a méterrudat). Késõbb ez jelentõsen bõvült, ma már az etalonok sokkal pontosabbak. Értelemszerûen az etalonok arányos részeivel/többszöröseivel pontosan meghatározhatók a fizikai jellemzõk. Természetesen beszélnünk kell a mérés pontosságáról is, amit 2 dolog határoz meg alapvetõen. Az etalonunk, és a mérési módszerünk. Bármelyik rossz/pontatlan, a mérési eredmény nem lesz pontos. Egy mérés mindig egy összehasonlítás eredménye.
Apropó, nem mintha lexarnám a méréstechnikát és hasonszõrû társait, de valami azt súgja, hogy ha minden inerenciarendszerben (tér- vagy idõpont másodlagos) azonos értéket szeretnénk kapni egy adott mérés folyamán, akkor azt valami állandóval kellene összekötni. Jelen pillanatban erre nincs sok esély. És ez az önkényesen megválasztott etalonnal való mérés nem mindenhol szül egységes eredményt, még akkor sem ha a mérendõ egység egyforma is. Bár állítólag a fénysebesség állandó, erre az idõ múlásával nem mernék mérget venni. Bár közelítésképpen jó.
Mellesleg megkérdezném, hogy a végtelent azt hogyan mérnéd egy tetszõlegesen megválasztott etalonnal? Nesze vazze méréstechnika, meg a fiatalokban a jövõ :(.
Lehet hogy nincs egy csepp józan paraszti eszem sem, de még mindig jobb mintha semmien eszem sem lenne. Sõt még mintha némi szövegértelmezési képességel is megáldot volna az ég, bár ez utóbbiban nem vagyok biztos.
Esetleg ha már a távolságmáérésnél tartunk, akkor itt mi az ami biztos? Az egyenes sohasem egyenes, stb. Most jönne a kiselõadás a vöröseltolódásról és az IA szupernovákról, háromszögelésrõl, stb? Ajjajajjjajaj... Amíg a mért etalon sem biztos, addig a mérendõ mért méretét miérte kell elfogadni?
Megkerhetnelek titeket hogy lehetoleg NE fejezzetek be?
Ezek szerint te sem értesz a méréstechnikához, de még józan paraszti eszed sincs... A mérések alapja az, hogy van egy etalonunk (ez teljesen önkényesen meghatározott dolog), és ehhez az etalonhoz képest viszonyítjuk a mérendõ dolgot. Távolságmérésnél (hogy a példánál maradjak) kijelöljük a kiinduló pontot (teljesen önkényes alapon) és elkezdjük mérni a távolságot. Természetesen nem csak mérõrúddal lehet távolságot mérni, a méréstechnika sokfajta módszert ismer és használ a különbözõ fizikai jellemzõk meghatározására.
Bárhonnan is mérsz 50cm-t, az mindig 50 cm. De ha nemlátod a mérendõ izé elejét és a végét,akkor mihez viszonyítva méred az 50cm-ert? Viszonyítasz a lehetséges végtelenhez?
Ha az õsrobbanás elméletet vesszük górcsõ alá -illetve a kapcsolódó és elfogadott elmnéleteket-, akkor nem tételezhetjük fel az energia megmaradás törvényét a teljes univrzumra(!ban). Ebbõl adódóan nem tételezhetjük fel az entrópia törvényét sem. Bár ezek a törvények igazándiból nem is törvények...
Nem érted wanek álláspontját. Ha a farkadat méred 30 cetnis vonalzóval, és itt egy kicsit hoszabb, ott sokkal hoszabb, akkor az kb 30 cm, akárhonnan is nézzük. Olyan nincs hogy 50 centis colostok...
- "Te meg tudod mérni a számegyenes hosszát?" - "nem. De mérni lehet belõle akármekkorát. Vagyis mérhetõ."
Van egy vonalzód és odateszed a végtelen számegyenes mellé...ezzel sikerült megmérned a vonalzódat. A végtelen egy véges darabja persze hogy mérhetõ, de ezzel csak a mérési rendszered határait ismerheted meg. Semmi értelme nincs.
"Az amúgy hogy van hogy míg a feket lyuk minden anyagot magába szív még a fényt is(jó az nem anyag) addig valamilyen sugárzást bocsájt ki? És milyen sugárzást?Meg állítólag egy idõ után az összes fekete lyuk sugárzássá alkul.DE HOGY A FENÉBE HA EGYSZER MÉG A FÉNYT SE ENGEDI KI?Ez nekem magas."
Leegyszerûsítve az történik, hogy az eseményhorizont környékén spontán keletkezõ virtuális részecske-antirészecskel párok egyike beleesik a fekete lyukba, így a másik kénytelen valóságossá válni, amihez a szükséges energiát a fekete lyukból szerzi. http://en.wikipedia.org/wiki/Hawking_radiation
"Teljesen igaz, feltéve ha a mikrohullámú háttérsugázás eredete az õsrobbanás."
A WMAP eredményekbõl az õsrobbanástól függetlenül következik az univerzum lapossága.
"Van monnyuk 10 tény ami kapcsolatban áll az õsrobbanással, ebbõl 5 valószínûsíti az õsrobbanást, a másik 5-öt meg úgy magyarázzák hogy ne mondjon ellent neki."
Konkrétan milyen másik 5-re gondolsz?
"Ha a cikk szerint a mikrohullámú háttérsugárzás nem olyan mint, amilyennek lennie kéne, akkor az eredete sem biztos."
Sokkal valószínûbb, hogy más magyarázat van az árnyékok hiányára, mert egyébként csomó tulajdonságában pontosan illeszkedik az õsrobbanáshoz. Azt is jó lenne tudni, hogy a térben hogyan helyezkednek el az árnyékoló és a nem árnyékoló halmazok. Ha van valami térbeli függés (pl. csak a közelebbiek árnyékolnak), akkor nagyobb az esélye, hogy valami gubanc van az õsrobbanással. Ha viszont véletlenszerûen helyezkednek el, akkor sokkal valószínûbb, hogy valami eddig ismeretlen jelenséggel van dolgunk, vagy cask nem gondoltunk valamilyen hatásra.
"A CBM térkép jelenlegi állapota nem jelenti autómatikusan a sima geometriájú univerzumot, csak ha feltételezzük a felfúvódást, a sötét, energiát és a sötét anyagot."
Nem. Elég azt feltételezni, hogy elég régi, és távoli az eredete.
"Azon kívül a geometria egy dolog, a topológia meg egy másik, márpedig a CBM-térképeak van egy quadropol karakterisztikája, ami egy sima gömbszimmetrikus topológiánál bonyolultabra utalhat."
Ezt még vizsgálják.
Mint már mondtam, ha feltesszük, hogy a kozmikus háttérsugárzás eredete nem az õsrobbanás, akkor bajban vagyunk. Nem ismerünk más lehetséges eredetet, és nem tudjuk magyarázni a homogenitását, és az attól való picike eltéréseket, és egyáltalán semmilyen tulajdonságát. Ráadásul ettõl még az õsrobbanás maga nem cáfolódik meg, bár elveszti a mellette szóló legerõsebb bizonyítékot.
De meg ám! Csak az volt az apró bökkenõ, hogy a kísérletet végzõ személyek szintén ugyan abban a helységben voltak mint a mûkezes kerék. Biológiai vagy entitási jelenlét nélkül nem fog az forogni hitt el, vagy ha nem hiszed próbáld ki. Az is érdekes, hogy puszta akarattal lehet megváltoztatni a forgásírányát is.
sz4bolcs!
Belinkelem újra a videót, látom nem nézted meg ITT A VIDEÓ. Tessék megfigyelni, hogy a forgás elég dinamikus, és az iránya megváltozik ami nem kis koncentrációt igényel. Olcsón 1-2 ft-ból gyorsan összedobható, kéz nélkül is lehet vele próbálkozni 1ki gyakorlás után. Biztos vannak akik azt hiszik, hogy fújtam attól forgott. Hát nem. Fújástól az csak billegni fog. Tessék kipróbálni! :) Nincs benne fordulatszám mérõ, tehát Egely úr kütyüjét nem helyettesíti.
"Ami idõtlen annak nem lehet meghatározni a korát, ami határtalan annak nem lehet meghatározni a méretét. Te meg tudod mérni a számegyenes hosszát?" - nem. De mérni lehet belõle akármekkorát. Vagyis mérhetõ.
[Wanek] "attól, hogy valami mérhetõ, még bõven lehet végtelen" Már ebben a rövid mondaton belül ellent mondasz magadnak. Ami idõtlen annak nem lehet meghatározni a korát, ami határtalan annak nem lehet meghatározni a méretét. Te meg tudod mérni a számegyenes hosszát?
"Brueni: "van egy olyan elmélet, hogy nagy zutty...és ez így megy a végtelenségig." Aha. Igaz ez ellentmond a termodinamika egyik fõtételének, de sebaj."
Mibõl sejted hogy a therodinamika fõtételei igazak a teljes univerzumra (nem az teljes univerzumban!)? Sõt továbbmegyek. Mibõl gondolod hogy ezen tételek minden helyzetben érvényesek?
"A mi mûkezünk hatására a kerék nem gyorsult fel még az emberi átlagnak megfelelõ maximális sebességre sem. Emiatt elképzelhetõ, hogy bár a forgás kiváltásához hozzájárul a tenyér hõhatása, embereknél a hõhatáson kívül valami más is szerepet játszik."
Te Einsteinen és az összes kvantummachanika-ászon is csak nevetsz... Persze nincsenek saját megoldásaid, csak az, hogy nincs is semmi, ami ne férne bele a klasszikus fizikába, és a többi csak csalás-ámítás. LOL. :)
Jellemzõ. Ez egy tipikusan buta mondás. Az nevet, aki nevet. Aki nem nevet, az nem nevet. Az utOljára nálad itt most mit takar? Mire céloztál? Mellesleg én mindig nevetek, ha a hozzászólásaidat olvasom. Ennyi sületlenséget összehordani...
"mert ennek függvényében fog kialakulni a végsõ válaszaz élet, a világmindenség meg minden kérdésére." - nincs olyan, hogy végsõ válasz. Ahány kérdés, annyi válasz.
Ebben semmi logika nem volt. A világegyetem fogalmával nem vagy tisztában, ugyanis az pontosan az a fogalom, amibe az általad felsoroltak beletartoznak. Minden beletartozik, ennélfogva nem is lehet belõle kettõ.
"Ami változik, annak mérhetõ a kora, tehát volt kezdete és lesz vége" - attól, hogy valami mérhetõ, még bõven lehet végtelen...
"Ez annyit jelent, hogy sohasem változik, így nem hat rá az idõ, nem volt eleje és nem lesz vége." - az idõ egy képzett fogalom, így nem is tud hatni semmire. Ha nincs _semmilyen_ változás (globálisan értendõ), akkor nincs értelme idõrõl beszélni. Hiszen az idõ mérésénél két változást hasonlítunk össze, az egyik általában valamiféle kalibrált szerkezet, általában óra. Ha nincs semmilyen változás, az globálisan annyit jelent, hogy a kalibrált szerkezet sem mûködik.
"Tudom, erre nehéz mit mondani, nem is bizonyít semmit, de egyszerûsége miatt nincs mit rajta cáfolni." - volt mit cáfolni.
Mi van akkor, ha nem is 1 univerzum van? Tegyük fel, hogy ugyanúgy, mint ahogy létezik több naprendszer, galaxis is, létezhet több világegyetem is. Persze ez lehet, hogy csak az én csökevényes agyam szülöménye. De csak próbáltam logikusan gondolkozni.
És az Élen nagy kérdése: Van-e élet a halál elõtt?
Valószínû, hogy 1 csomó olyan dolog van a világegyetemben, amit nem hogy megmagyarázni nem tudunk, de még nem is sejtjûk, hogy létezik. Amit meg ismerünk, arról szerintem elég hiányos információink vannak. És ez elég sok tévedéshez vezethet. A jó önkritikával rendelkezõ matematikusok, fizikusok és csillagászok is beismerik, hogy az egyenleteik csak teóriák -letnek igazak, és lehetnek hamisak is. Kisérletezés, megtapasztalás nélkül nem lehet semmit sem biztosra állítani.
[irkab1rka] Ezt a választ sok értelme volt beírnod. Elõször is, mióta van szükség vallásra és egyházra a hithez? (Te nem beszélsz a gépedhez?) Én azért írtam (#166) azt amit, mert szerintem a tudósoknak több hitre van szükségük, és a hívõknek pedig több tudományra. Sem a tudomány, sem a hit nem fog teljes választ találni a teremtés kérdésére a másik nélkül.
Az, hogy mi volt az Õsrobbanás elõtt nehéz kérdés, ezért megpróbálom leegyszerûsíteni a tényeket. - Semmibõl nem lesz valami. - Az idõ csak akkor létezik, ha van változás. - Ami változik, annak mérhetõ a kora, tehát volt kezdete és lesz vége. - Ha ezt a véges világegyetemet és másik véges dolog hozta létre, akkor azt is létrehozta valami. Ez egy végtelen sor lenne. - Tehát a sor elején egy végtelen tényezõnek kellett lennie. Ez annyit jelent, hogy sohasem változik, így nem hat rá az idõ, nem volt eleje és nem lesz vége.
Ennyi. Tudom, erre nehéz mit mondani, nem is bizonyít semmit, de egyszerûsége miatt nincs mit rajta cáfolni. Csak gondoltam megosztom veletek ezt a gondolatmenetet.
Az amúgy hogy van hogy míg a feket lyuk minden anyagot magába szív még a fényt is(jó az nem anyag) addig valamilyen sugárzást bocsájt ki? És milyen sugárzást?Meg állítólag egy idõ után az összes fekete lyuk sugárzássá alkul.DE HOGY A FENÉBE HA EGYSZER MÉG A FÉNYT SE ENGEDI KI?Ez nekem magas.
A világegyetem tágulását vagy Zuttyulását sajnos nem lehet a termodonamika fõtételeivel magyarázni mivel azok rá nem vonatkoznak.MOst hirtelen nem jut eszembe, de biztos hogy ezt olvastam a mûszaki hõtan könyvemben.valami olyasmi hogy nem minõsül termodinamikai rendszernek,vagy...hú de régen vizsgáztam:) De volt valami csávóról elnevezett tétel ami ezt mondta ki.Most meg kéne keresenm de sajna otthon maradt én meg ittvok a koliban:(
Muszály végére járni a kérdésnek, akár a kreacionistáknak , akár a nagyBUMM-osoknak lesz igaza( amit személy szerint kétlek :) )mert ennek függvényében fog kialakulni a végsõ válaszaz élet, a világmindenség meg minden kérdésére . De, hogy ne menjünk ilyen messzire, van dolga a fizikusoknak-matematikusoknak a gravitáció jelenségével, meg az egyesített mezõelmélettel is, melybe még Albert bácsinak is beletörött a bicskája..
Ez mind szép és jó de attól hogy találgatják hogy mi volt régen még nem lesz semmi sem más. Inkább azt találgatnák hogy lehetne tovább élni hogy aztán tovább találgathassanak. Egyépként is nem mind1 hogy, hogy a szarba lett ez az egész ez van és ennek örüljünk. Vagy a sok hülye egy 2. világot is csinálni akar hogy keresi az elsõ kezdetét??
Ne haragudj, de nézegetem a beírásaid és azt látom, hogy egy okostojás vagy. Az ide beíró emberek nagytöbbsége normális stíusban nyilvánul meg, te meg ehhez képest... Holott neked - pedig úgy látszik, mintha konyítanál valamit ezekhez a dolgokhoz - pontosan tudod kellene, hogy rengeteg kérdés van, ami tisztázatlan, akár Istenrõl is! Szóval nem elég iskolába járni, a tudást megfelelõen kell használni és nem kell kigúnyolni a másikat. Tudtommal még a mai napig él a vita a "nagy zuttyról" és bár nem értem miért mond ellen a termodinamikának, de a gravitációnak sehogysem mond ellent. Szóval az is lehet. Na, röviden ennyi.
"a rövid hullámhosszon könnyebb leadni)" bocs úgy értem valószínûbb.. álmos vagyok, holnap meg kresz vizsga... szurkoljatok :D
"Hogy lehet, hogy a fénysebességgel haladó sugárzás mögötte jár az anyagnak?"
Na akkor nézz utána annak, hogy mekkora a fény sebessége, és ez mitõl függ, olvass utána a boise(?)-einstein kondenzátumnak (vagy booze?)
Pex, Kornan: több ilyen fórumozót
Nexus6: helyesen: közel fénysebességgel. És ha nem tudod mi a regresziós hipnózis, akkor: google.com, osztán osszad az észtet, lyó? :))) A big bang meg egy elmélet. Minden elmélet addig él, amig önellentmondásba nem keveredik, vagy az újabb mérési adatokat már nem képes megmagyarázni ÉS van új a mérésekkel és az elvi feltételezésekkel jobban passzoló elmélet.
"qwantummezõ" EZ JÓÓÓ :) Rolika, a mai napomat is bearanyoztad (tegnap átsiklottam felette). Keep up the good work buddy.
Nanana: 'Van egy tétel, Occam Borotvája: "Ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerûbb magyarázatot fogadjuk el."' Neked csak anyit: a világot isten teremtette, mert ennél egyszerûbb magyarázat nincs. Soha többet nem kell olvasnod se írnod, csak fizesd az egyházi adót, és gyónjál rendszeresen.
Brueni: "van egy olyan elmélet, hogy nagy zutty...és ez így megy a végtelenségig." Aha. Igaz ez ellentmond a termodinamika egyik fõtételének, de sebaj. Tegyük fel, hogy a mostani szabályok idõben és vagy térben lokálisak, azaz csak a mérési tartományban értelmezhetõek, azon túl nem. Egyszerûsítve: amit látok (mérek) az van, a többin meg ne spekuláljunk, mert nem mérhetem, tehát nincs is. Ajánlom a keresést a szubjektiv idealizmus/the matrix iránáyban. :) Na jó, keress rá inkább a hawkins sugárzásra (feketelyukak robbanása helyett párolgás)
Alexandrovich: Minden létezõ az alacsonyabb energiaállapot felé törekszik. Ha nem közölsz energiát, akkor lead (általában alacsony hullámhosszon, mivel a rövid hullámhosszon könnyebb leadni). A jég esete elég egyszerû, ha nem celziuszban, hanem kelvinben gondolkodsz. Van egy szobád 273+30K hõmérsékleten, és egy olvadó jégkockád 273K-en. Amig olvad a jégkocka, addig hõt kap a szobától, tehát annak hõmérsékletét csökkenti (hõt von el a szobától). Ha megfagy, akkor minden pont fordítva, tehát hõt közöl a szobával. Eddig gondolom tiszta. Ha egy pumpával (lassan, hogy ne a súrlódás legyen a fõ tényezõ) összenyomod a levegõt, akkor felmelegszik a levegõ. Ezzel ellenben ha egy gáz térfogatát növeled, akkor a hõmérséklete (és nyomása) csökken. Ha a világegyetem tágul, akkor térfogata (mihez képest persze) nõ, tehát hõmérséklete csökken. A többit már összerakod magadtól :) Persze ez cak egy elmélet, minthogy Mózes megnyitotta a vörös tengert, csak ezt mondjuk mérni is tudjuk :DD
Dyra: "Na szóval a fekete lyuk igazából olyasmi lehet, mint egy feneketlen kút, szerintem egészen biztosra mondom: nincs mérete és térfogata". google, eseményhorizont. Ja, és isten nem osztott nullával, bár kockázik ;)
HumanEmber41st (most már 43rd? :) ez új volt, teccik :))
Hogy én is képviseljek ( a régebbi fórumozók által már kissé talán unalmas) álláspontot is: Van egy örökkévaló és ténylegesen végtelen HELY. Az itt lakók idõnként ( ami kb számukra olyan, mint nekünk a napok múlása) kicsomagolják és összerakják ( mint a karácsonyfa alatt a kisvasutat :) ) ezt a Világegyetemet melyben millió és millió Univerzumok vannak hasonló fizikai törvényekkel. Aztán a LAKOSOK "beköltöznek" ezekbe az Univerzumokba és jól elfelejtik a kivezetõ utat. Azok a LAKOSOK akik kimaradtak ebbõl a "mókából" persze mindig segíteni próbálnak a bentrekedt társaiknak, próbálják a kivezetõ utat megmutatni. Aztán, mikor már végre mindeki "kijött" szépen összecsukják, és elteszik a polcra. Aztán egy idõ múlva megint elõveszik, kicsomagolják és kezdõdik minden elölrõl...
Asszem einstein mondta. Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van; egyetlen kísérlet is bizonyíthatja hogy tévedtem.
Teljesen igaz, feltéve ha a mikrohullámú háttérsugázás eredete az õsrobbanás.
Szal visszakanyarodtunk az eredethez.
Van monnyuk 10 tény ami kapcsolatban áll az õsrobbanással, ebbõl 5 valószínûsíti az õsrobbanást, a másik 5-öt meg úgy magyarázzák hogy ne mondjon ellent neki.
Ha a cikk szerint a mikrohullámú háttérsugárzás nem olyan mint, amilyennek lennie kéne, akkor az eredete sem biztos. Ha nem biztos akkor már csak 4 érv van az õsrobbanás mellett 6 meg ellene.
A CBM térkép jelenlegi állapota nem jelenti autómatikusan a sima geometriájú univerzumot, csak ha feltételezzük a felfúvódást, a sötét, energiát és a sötét anyagot. Olyan dolgokat amit valójában nem ismerünk, csak az eredeti elméleteink fenntartása miatt tételezzük fel õket.
Azon kívül a geometria egy dolog, a topológia meg egy másik, márpedig a CBM-térképeak van egy quadropol karakterisztikája, ami egy sima gömbszimmetrikus topológiánál bonyolultabra utalhat.
Na szóval a fekete lyuk igazából olyasmi lehet, mint egy feneketlen kút, szerintem egészen biztosra mondom: nincs mérete és térfogata. Nem is lehet. Néhány fórumozó folyamatosan nyomja azt, hogy mi volt az õsrobbanás elõtt. Szerintem ennek a kérdésnek semmi értelme, mert az idõre nem szabad úgy gondolni mint egy folyóra, az idõ megfigyelõnként más és más. És mint tudjuk a gravitáció is erõsen befolyásolja, így egy fekete lyukban akár meg is fordulhat az idõ folyása. Ezen kívül bizonyított dolog, hogy a komplementer fotonok a fénysebességet meghaladó gyorsasággal "informálják" egymást. Sokan azt mondják ez nem lehet. De mégis így csinálnak. Ha ez valóban így van, akkor elképzelhetõ az, hogy valahova még el sem indulunk, de már ott leszünk. Az a baj, mi emberek a legfõbb kérdést sem tudjuk megválaszolni, amit elõször fel kéne tennünk maguknak. Az pedig így hangzik: Hogyan határozzuk meg a világot, hogyha az, aki megfigyeli nem meghatrozható?
Ha a B részecske az A és A-t méred akkor B-t rontod el, merthogy az információ csak fénysebességgel terjedhet /mérés infója/, ámde a hatás lehet gyorsabb, akár azonnali is.
"Arról van ugye szó, hogy az A részecskét nem mérhetem meg, mert azzal elrontom, de megmérhetem apárját, a B részecskét, és ebbõl megtudhatom mérés nélkül az A részecske állapotát is." - milyen érdekes ez: A részecskét el lehet rontani egy méréssel, B részecskét nem. Itt tart ma a fizika?
Ehhe. Érdekes. Pont ma tanultam a föcileckémet és volt benne szó az õsrobbanásról. Az én könyvemben az van, hogy az egész egy minden egy tök forró gólyóban volt, ami felrobbant és ebbõl keletkeztek az elemi részecskék és az atomok, majd ezekbõl a felhõk és a felhõkben a hidrogénbõl és héliumból álló gáz összesûrûsõdött, felmelegedett és megindultak az energiatermelõ folyamatok. Fura, hogy most az egészre rácáfolnak, egy egyszerû méréssel.
"Szal, ha a víz megfagy és, hogy a rendezettséget ellensúlyozza hõt bocsájt ki De, ha hõt bocsájt ki, akkor a környezetet nem melegítenie kéne?"
De igen. Csak ha a környezete nála nem hidegebb, akkor nem tud neki hõt átadni, és nem képzõdik több jég. Ezért van az is, hogy amíg a fagyás tart, a víz hõmérséklete nem csökken.
"De még mindíg nem teljesen értem. Az ok, hogy 2 teljesen elszigetelt azonosítható részecske kell. De miért közös õsbõl?"
Ha közös a forrásuk, akkor a megmaradási tételeknek alapján az egyik állapotából lehet következtetni a másikéra. Ezt használja ki a kísérlet. Arról van ugye szó, hogy az A részecskét nem mérhetem meg, mert azzal elrontom, de megmérhetem apárját, a B részecskét, és ebbõl megtudhatom mérés nélkül az A részecske állapotát is. Ezzel akarta Einstein kitrükközni a határozatlansági relációt. És azért jön be a távolhatás, mert az A részecskének értesülnie kell azonnal a B-n végzett mérésrõl, hogy érvényes maradjon a kvantumfizika. A Bell egyenlõtlenség pedig arról szól, hogy a klasszikus és a kvantumos magyarázat statisztikailag különbözõ eredményt jósol, így kísérletileg eldönthetõ, hogy melyik a helyes.
Csak nagyon röviden: nem állítottam, hogy igazam van. Mindössze - ismervén Rolika "munkásságát" itt az sg-n, szkeptikusan fogadtam egy "hagyományos" tudomány által még nem bizonyított, alátámasztott jelenség valódi voltát. Talán közrejátszik ebben az is, hogy a Rolika által oly nagyra tartott elméletek, berendezések és jelenségek a legtöbbször pillanatok alatt megcáfolhatók. Az áltudományos maszlaggal sok hozzá nem értõt meg lehet etetni. Elég néhány különleges fogalom (általában nem létezõ, vagy hülyeség) és az átlagember számára máris hihetõ. Tudásom és felkészültségem alapján én is az átlagemberek közé sorolom magam, azonban fenntartással fogadom azokat a "feltalálókat és tudósokat", akik elképesztõ szenzációs felfedezéseket tesznek, de valahogy mégsem a tudományos lapokban publikálnak, hanem pl. a Fókuszban. Én nem szándékozom tûzzel-vassal írtani ezeket az embereket, csak egyszerûen felbosszant a bulvárszenny. Nem állítom, hogy Rolika favoritjai közül mindenki sarlatán, ha kellõen megalapozott és bizonyítható az ipse elmélete, akkor nincs okunk kételkedni - nekem pedig különösen nincs.
Bocsi andrás, csak egy kérdés, de ez most komoylan érdekel. Szal, ha a víz megfagy és, hogy a rendezettséget ellensúlyozza hõt bocsájt ki De, ha hõt bocsájt ki, akkor a környezetet nem melegítenie kéne? Most lehet csak fáradt vok és azért nem látom át, szal ne néz hülyének.
"Egy nálam nagyobb tudású emer egyszer azt mondta, h van a fizikában egy szabály, miszerint az anyag zárt térben egyre inkább a káosz felé törekszik. Az univerumban ez mégsem így történt, nagyon is szabályos rendszererk alakultak ki... miért?"
Az õsrobbanáskor az univerzum eléggé rendezett volt. Pontosabban alacsony volt az entrópiája. A hétköznapi fogalmaink szerint persze kaotikus volt, de nem volt tökéletesen rendezetlen. Az entrópia általános növekedése pedig gyakran együtt jár a lokális rendezettség kialakulásával (önszervezõdés). Pl. amikor a víz megfagy a rendezettsége növekszik (hiszen szabályos kristály jön létre). Ennek ellensúlyozására rengeteg hõt bocsájt ki, ami az energia egyik legrendezetlenebb formája.
Egy fekete lyuk felrobbanásához azért kéne egy kis energia, mivel azt a néha csak pár centis kis darabkát, amibe jópár tonnát bele lehet nyomni és, még szívja magába a bolygókat valami miatt szétrobbanjon, háát azért az nem semmi, mondjuk minden lehetséges, csak jah. Akkor ez is mindig így volt?
bár akkor már fel kellett volna fedezni pl. egy szétrobbanó fekete lyukat. de tudtommal ilyet még nem tettek...
van egy olyan elmélet, hogy nagy zutty. tehát most tágulunk, ez egyszer megáll, akkor elkezd viszafele mozogni minden, egyre gyorsulva zuhan minden egy középpont felé és egyszercsak minden ott van egy pontban és egy irgalmatlan nagy erejû fekete lyukká zömül. oszt ha már ezt nem bírja, akkor újra szétrobban és megint kezdõdika a tágulás és lehûlés. és ez így megy a végtelenségig.
IGazából ez az egész marha érdekes. Szal, ha volt õsrobbanás, valóban, akkor mi volt elõtte? És a semmibõl hogy lett valami. Ugyebár elméletileg anyag nem keletkezik, nem tûnik el, csak átalakul, de, ha a semmibõl lett valami, akkor ennek az elméletnek hibásnak kell lennie. ÉS, ha már sok õsrobbanás volt, akkor valamikor kellett lennie elsõnek, tehát azelõtt is volt a nagy semmi. De mi van, ha volt valami, ami midnig si volt. Az hogy került oda (nomeg hova). Szal sztem ezt marha érdekes kutatni, engem is nagyon érdekel, de teljes bizonyossággal, rájönni az ember soha nem fog, hogy mi volt. Igazából ebben az egészben az idõ a nagyon zavaros sztem. Amúgy sztem az ember nagyon a saját világában él, és sztem sokkal kevesebbet tud, mint amennyit hisz, hogy tud. NAgyon el kéne rugaszkodnia valóságtól és a környezetünktõl, és nagyon beállít agyunak kéne lenni ahhoz, hogy valóban rájöjjünk mi volt.Lehet, hogy ez az egész úgy volt, amit ma természetfelettinek nevezünk ( nem istenre gondolok), pedig mégis van tudományos magyarázata. Sztem sok víz lefolyik még a Dunán, mire ebben az egészben jóval elõre haladunk, de lehet addigra a Duna is visszafelé fog folyni
Informatika és tudomány
több ilyen fórumozót
