Én anno irodalomórán fejlesztettem ki, annyira lazultam, hogy minden életfunkcióma tkezdtem lelassítani-.- aztán egy idõ után letett arról h felkelt ha aludtam a könyvön és nem kellett ilyen cselekhez folyamodni
Ez az álombénaság izé velem is volt, kb egy éve, azóta nem nagyon, de akkor elég sokszor. Szerintem nem sok köze van az alkoholhoz, mert amikor velem volt, akkor egyszer se ittam alkoholt. Inkább a láznak lehet köze hozzá, mert akkor volt elég sûrûn, amikor beteg voltam, és eléggé lázas. Mindig reggel volt velem ilyen, ébredés elõtt. Elég szar volt. A szemhéjamat tudtam elég lassan mozgatni, a kezemet nem tudtam, a lábammal viszont, ha összeszedtem egy kis erõt, akkor tudtam egyet rúgni, erre általában felébredtem. Az volt benne a legszarabb, hogy mivel a szemem ki tudtam nyitni, láttam mindent, felfogtam mindent, de nem tudtam megmozdulni.
Utánanéztem kicsit, a rendes neve alvásparalízis, és sokkal durvább is lehet, mint gondoltam. Sok esetben nagyon félelmetes hallucináció is van, szerencsére velem még nem volt. Szóval durva. A tünetek, amik lehetnek: -Bénaság -Látás(látod ami körülötted van) -Nyomás érzése a hason -Hallucináció -Félelmetes lény hallucinálása -Zúgó hang a fülben, ha mozogni próbálsz erõsebb -Óriási félelem
Amik velem voltak: -Bénaság -Látás -Zúgó hang
Szóval úgy tûnik a durva dolgok szerencsére nem voltak velem. A félelem állítólag a legtöbbször elõfordul, de én nem éreztem igazi(félek valamitõl) félelmet, hanem csak "baj van és azonnal tenni kéne valamit" félelmet éreztem, amit például (persze sokkal gyengébben) augusztus 20-án is éreztem, amikor a vihar volt, és mi ott voltunk.
Hát velem kicsit durvább volt. Volt egyszer olyan, hogy úgy éreztem, hogy az ágyammal együtt föl-le lebegek a padlótól a plafonig. Egyszer egy ember árnyékát láttam a falon, és ezek közben én is béna voltam. Szerencsére csak akkor féltem, amikor az árnyékot láttam. Életem 17 éve során csak ennyi volt, és remélem nem lesz több.
Hûha ilyesmi velem is volt régebben, jópárszor: éjszaka kinyílt a szemem, nagyjából olyan volt mintha ébren lettem volna, de nem tudtam mozogni, úgy éreztem valami van mellettem, és figyel, és erõs félelem, de ilyen lényeket meg nyomást, meg zúgó fület nem tapasztaltam. Aztán egyszercsak meg bírtam mozdulni, és vége lett. Kiskoromba általában havonta 1 szer elõfordult, 1 idõ után egyre gyengébb volt ilyenkor a félelem, mert emlékeztem hogy mi ez a dolog, és arra is hogy nem is valóság.
jah nekem egy nagyon dúrva ilyen volt, nagyon kicsi voltam de megmaradt bennem, frankón még járókában aludtam!!! és arra emlékszem h kinyílt a szemem, már világos volt, és láttam egy kezet a plafonon mozogni, iszonyat megilyedtem, mondom annyira h bármíly hihetetlen de tisztán emlékszem erre a momentumra, pedig volt kb 18 éve:S érdekes dolgok ezek, félelemetes még belegondolni is.....
Ilyen dolog velem is volt már sajnos és nem is rég. Azzal kezdödött, hogy nem tudtam megmozdulni, majd egy nagyon félelmetes lényt láttam. A félelem az nálam is nagyon erös volt. Azt azért hozzátenném, hogy aznap este elalvás elött ufo-magazint olvastam. Valószinünek tartom, hogy ez idézte elõ. De mesélték a szüleim, hogy kiskoromban olyan dolgokat láttam, hogy pontossan hol és mi mellett vannak, amiket eleve nem is láthattam, mert mondjuk a padláson voltak. Szal érdekes dolgok vannak.
Nem volt még olyanod, hogy álmodban rájöttél, hogy álmodsz, de mégsem ébredtél fel és nem voltál teljesen magadnál? Ez arra jó, hogy szándékosan elõidézd és olyanokat álmodj, amit csak akarsz. Tod, hogy egy álom milyen jó tud lenni.
Hehehe. Ok, privátban elküldtem az msn címem. Egyébként sztem igen. Ha arra gondolsz. Mondom, eddig nekem még semmi élményem nincs a megszokott álmokon kívül. Dehát ha ráveszem az agyam, h sûrûn gondoljak egy dologra, akkor talán éjszaka is az eszembe jut
100#: Ismeritak a Brainac c. mûsort? Na abban szoktak ilyen kérdéseket feltenni. Egyébként nemtom, aki nem született vak és emlékszik a színekre, az biztos lát éjszaka. De aki úgy született, szvsz nem lát semmit álmában sem, hanem csak érez.
Lehet, hogy hülyének néztek majd, de velem már párszor volt olyan, hogy álmodtam 1 nagyon rosszat és álom közben rájöttem, hogy álmodom! Ebben nincs is semmi, de mint a játékoknál feltettem magamnak a kérdést, hogy akkor most álmodjak tovább vagy felébredjek ? Végül eldöntöttem, hogy fel akarok ébredni, és rögtön fel is keltem!! Nagyon durva volt! Ezt nem is lehet normálisan elmagyarázni, de ez nagyon furcsa volt!
velem is volt már ilyen, és olyan is, hogy döntésképes voltam az álmomba, szval nem csak egy történet láttam, hanem ha olyan kedvem lett volna, egy hülye példa: egy Piros Mogyis csokit is elõvehettem volna a zsebembol ha akartam volna:)
Számomra érdekes kérdés, hogy tudatos álomban valódi tudatosság van, vagy csak a tudatosság érzete.. De ezt a kérdést éberen is feltehetnénk magunknak.
Jaja. Egyszerû. Mindenki, aki rájön, hogy tudatosan álmodik, vegyen elõ a zsebébõl egy Piros Mogyis csokit és egye meg. Kivéve, ha épp fürdõruhában áll az Adria partján. Akkor meg hívjon meg minket
ilyen már velem is megtörtént! Arra gondoltam, hogy jó lenne felébredni, és fel is ébredtem. Bár már volt olyan is, hogy rájöttem, hogy csak álmodom, aztán magyaráztam ezerrel mindenkinek, hogy ti csak az álmom részei vagytok, de nem hittek nekem
vannak szomoru álomok is, amik annyira élethûek, hogy pl mikor még nem volt motorom, azt álmodtam, hogy lent a garázsban van egy... nah én boldogan leszaladok a garázsba és! ...a biciklim ott állt... :D
Én egyszer azt álmodtam, hogy meghalt a családom, és egyedül maradtam. Nagyon élethû volt, amikor felébredtem az elsõ az volt, hogy benéztem a szobájukba, hogy ott vannak-e még. Aludtak. :)
Ilyen nekem is volt már. Szörnyû, fõleg akkor, hogyha nem tudod rögtön ellenõrizni, hogy megvannak-e még. Szörnyû Télleg, volt egy olyan álmom, hogy egy csajjal lettem volna. Meg volt beszélve, elmegyek hozzá meg minden. Aztán felébredtem. WÁÁÁ. Szörnyû kellemetlen érzés volt.