nem zenére gondoltam.hanem maga a betegségre :) de különben zenében is jó ...
nekem ilyenem sose volt úgyhogy nem nyilatkozom :P viszont sokakat gyógyítottam már ki belõle sikeresen :) (persze nem vér-komoly, hanem csak ilyen alkalmi depibõl)
A passzív dohányzást szinte lehetetlen elkerülni sajnos, csak remélni tudom hogy nem jutok annyi káros anyaghoz mint aki szívja. Arra hogy ki egészségének mi árt meg, meg csak egy példát tudok mondani, nagyfater háborúban rászokott a cigire, és utána is rengeteget szívott. Persze akkor még nem nagyon volt divat a "dohányzás halált okoz felirat", aztán vagy 20 évvel késõbb olvasta hogy összefüggés van tüdõrák és a dohányzás között, rögtön letette.. Azóta is él és virul.
Mint betegség, a tartós rosszkedvként szerepel, azaz hónapok, évek alatt alakul ki. Amit divatos manapság depressziónak nevezni, az általában egy futó hullámvölgy, semmi több..
hát nuki akkor örülök,mert én már voltam depis vagy 20x.... még kihirdetem egyszer magam,hogy töbé nem jövök fel mert öngyilkos leszek...még megis kevertem azt a szeres italt,amiben van 2 féel sósav,meg egyéb szeerek.(mivel kémiai laborom van),de valahogy sikerült kikapnom magam ...
No igen, az a baj a mai fiatalokkal hogy gyengék és lusták, egyszerûbb nyavajogni és elfutni, elmenekülni, mint felkelni a pofon után és továbvinni amíg lehet
EMO
#410 #408 ^^ mellesleg akkor halgass belgát vagy valamit, ha rosszkedvem van, leülök viccet olvasni vagy mittudomén. :)
"állat annyit vesz magához amennyi kell" nem igaz, minden állat esztelenül pusztítja a környzetét, amíg csak megteheti "éhen hal" így is túlnépesedés van, a szaporodással az éhenhalókat rendesen bekompenzáljuk
sikeres faj az ember? a baktériumok nem sikeresebbek? mert szerintem igen. az intelligenciánk meg arra jó csak, hogy gõgösen magunkat a Föld többi élõlénye fölõ helyezzük (no meg arra, hogy csomó mindenhez tudjunk alkalmazkodni)
NINCS olyan hogy egyensúly. Folyamatos változás van, ami részben kozmikus eredetû (bolgyó keletkezése, napsugárzás, meteorok, ilyesmik), részben geológiai eredetû (vulkanizmus, légkör összetétele, légrétegek összetétele, ilyesmi), részben biológiai eredetû (élõlények a bolgyóra kifejtett hatásuk). Tény hogy egy kicsit felerõsödött az utóbbi részlet az elmúlt idõkben ,de ez nem jelenti azt hogy az ember nélkül minden szép és jó, a madarak csiripelnek, bambi meg a hatalmas szemeivel eszi a növényt, és mindenki boldogan él. A Föld folyamatosan formálódik, alakul, és aki ezt nem képes követni, hozzászokni vagy megakadályozni (ami lehetetlen, mi is csak lelassítani akarjuk), az életképtelen, ergó kipusztul.
jah.de az ember saját magát is kitudja gyogyitani... én nem mondom azt hogy 100% depresszioban voltam,mert akkor sziologus meg minden.inkább ilyen más fajta...ezt nem tudom hogy mondjam el...ere nem találok jó szavakat :(
"minden állat esztelenül pusztítja a környzetét, amíg csak megteheti"
egy állatnak csak étel kell, meg terület, stb.. most azon érted a romblást hogy egy növényevõ megesz egy növényt, vagy egy húsevõ egy állatot? és a természet körforgása ami ezzel jár? Az ember viszont kicsit többet okozott
én egyetértek veled de mindenre van kivétel, és most ne vedd légyszives kukacokdosának: azt hiszem a hiúzok olyanok, akik akkor is ölnek ha nincs rá szükségük...
a növényevõ felzabál mindent, amig van kaja, aztán vagy elvándorl, vagy megdöglik éhen. a kecske szerinted gondolkodik hosszútávon? vagy az elefánt? a ragadozó dettó ilyen ha soka kaja, zabál, szaporodik ezerrel, aztán a vadállomány fogy, fogy õ is, ha a vacsi nem alkalmazkodik kipusztul, a ragadozót ez nem érdekli
és általában meg is van az egyensúly a természetben. Ha elszaporodik valaki, a ragadozók többet kapnak, de a hirtelen elszaporodás persze nem jó. De ha meg a ragadozókból lesz sok, akkor meg egyeseknek nem marad elég kaja közülük. Egyébként persze hogy megeszik a kaját, ez természetes, de azért mint mindenki más, hogy éljenek. És amit kisz**rnak az meg a talajnak jó, szal a körforgás legalább ilyen szinten megvan, ugyis visszatérnek a földbe és lebomlanak
Valamilyen fajta egyensúlynak kell lennie a természetben, bennünk is van, az univerzumról meg nem szólok mert sok részével nem vagyok annyira tisztában
és egyesek itt sajnos hajlamosak belekeverni az asztrológiát, bár nem sokat tudnak róla :) mondjuk hit kérdése minden, ki miben hisz :P (persze nem mindenre iga)
Az már erõsen a sznobság határát súrolja, ha valaki csak azért olvas hogy mûveltnek tûnjön. Én nem olvasok túl sokat, de amit igen, azt azért mert teszik, vagy mert érdekel.
öngyilkosság elõtt azért szexeljél, hátha megtetszik
Fidokám, egyébként meg ne legyél öngyilkos. Ha most szarul is érzed magad, ez nem lesz mindig így, találd meg az élet apró örömeit. Süt a nap, csivitelnek a madarak, nézd hogy nõ a fû, szal Egyébként meg egyél csokit, meg játssz számtech játékokkal, abban mindig van sikerélmény
Sajnos az a baj, hogy aki meg akar halni épp ezekre nem tud összpontosítani, mert mondjuk nagyobb benne a fájdalom mint a jó dolgok, gondolom nyilván ez a nehéz része a dolognak, meg hogy milyen az életszemlélete
kinyírja magát vagy nem? ebben mi is segithetünk,nem csak ö maga magam segithet !
"mellesleg aki tényleg önyilkos akar lenni, az nem reklámozza, csak megteszi."
Pontosan! Akik depressziósok, azok is kijelentik mindig, hogy jaj, így vagyok depressziós, jaj, úgy és szinte minden héten áldepresszióba esnek, mert ez a menõ mostanában. Na, meg a csuklóvagdosás, a tinik többsége mindig ez csinálja. Van pár ismerõsöm, akik ilyenek. Egyszerû a dolog, azt akarják, hogy sajnálják õket, ezért sajnáltatják magukat, elõre bejelentik, hogy "most meg akarom õlni magamat", azért, hogy elmondják a barátaik, hogy jaj, ne tedd, mert az nem lenne jó, szinte élvezik, hogy a másik sajnálja õket. Fontosak akarnak lenni az életben, fel akarnak tûnni, azt akarják, hogy más is észrevegye õket, ezért mondogatnak ilyesmiket. Így õk lesznek a középpontban, mert mindenki róluk beszél és mindenki sajnálja õket. Teendõ: Poénkodni az egészen (pl: na, kinyírtad már magad?) és így abbahagyják majd a nyafogást.
igen én is ezt gondolom, hogy kicsit valahogy fel szeretnék kelteni magukra a figyelmet...
az a gond hogy tapintatból nem mernék elviccelõdni egyikükkel, igazából nem is gondoltam erre, de ha valaki egyszer megint elõjön ezzel esküszöm úgy teszek ahogy mondtál! :D Ezután úgyis jönnek valami mûsértõdéssel hogy "jaj neked úgyis mindegy lenne ha meghalnék"...de ezt is tovább lehet viccelõdni :P
(én ehelyett kissebb-nagyobb sikerrel inkább felvidítani igyekszem-szoktam:)