nézz szét blogokon, milyen az élet ott melózni. az biztos elindulni szar, de ha itthon maradsz és elvágyódsz akkor úgysem érzed jól magad tervezd meg,menj ki próbáld ki, ha tetszik úgyis maradsz, ha valami nem jön be legalább nem kell gyötörni magad, hogy hát de miért nem mentem ki 8milliós városban mindig van meló, ha beszélsz angolul elõbb utóbb elhelyezkedsz, az meg h mennyi pénzért.. ha nem iszod el a fizetésed, tudsz elég sokat spórolni csak tervezés nélkül ne menj, meg nem árt ha magad tudod intézni az ügyeid itthoni munkaközvetítés általában nem jó, kint vannak ingyenes ügynökségek helyben
En voltam San Franciscoban, szentem undorito egy varos. Tok mocskos es tele van kinaival. Ja, es ketszer voltam ott es mindketszer szar volt az ido napokig:D Persze ez lehet csak veletlen. Nekem Amcsiban Boston es kornyeke tetszett. Kozel van New England, ami Amcsi legszebb resze, meg New York is. Florida rohadt budos a mocsar miatt, Los Angeles meg fulledt. Meg talan Washington ami ugy elheto. Persze izlesek es...
nem art erteni valamihez..a szar melokkal tenyleg ilyesmi lehet a helyzet, de meg ugy is jobban jarsz anyagilag.
Nekem csak 2 kulfoldi tapasztalatom van:london es ny. Londonba gyorsan kiersz, de szar az ido, ny meg eleg messze van, es sok a szivas a vizummal, cserebe nem esik annyit. Mindket varosban megfizetik ha jo vagy valamiben.
San Fransiscot lenne jo kiprobalni meg, ott nagyon kellemes ido van allitolag, es szep a kornyezet.
Mindenesetre,nincs is jobb a hideg környezetnél,telet imádom,csak kár hogy itt Magyarországon vagy 2-3 hónapot,viszont ami egyre elviselhetetlenebb a hosszabodó meleg idõszak már 5 hónap is akár egy évben
A személyes preferenciák is sokat számítanak. Dolgoztam egy skandináv államban, és a meglehetõsen magas fizetések is alig tudták kompenzálni a környezetet. Én azt mondom London élhetõbb, és elviselhetõbb a magyar lélek számára.
hát ezzel szépen melléfogtál, mert pont én vagyok az, aki telibeszarja a politikát :)
más példa ? :D vagy akkor hova érdemes kimenni... unom az itteni helyzetet, ergo nem a vezetõ pártokat hanem az egész magyarországot unom, úgy ahogy van -.-
Szentem sose volt ertelme odamenni. Altalaban akik kimennek kulfoldre megcsinalni a szerencsejuket, azok sose neznek utana, csak egybol mennek Londonba, mer hogy mindenki odamegy. Es pont azert, mert mindenki odamegy, nincs ertelme. Elmesz allast keresni, szar penzzel (helyi viszonylatban) kiszurjak a szemed, mindenert baszogatnak, nagyon nem is reklamalhatsz, mert a munkaltato barmikor kirughat, es holnap mar 500an varnak az irodaja elott, hogy betoltsek a te posztodat. Raadasul rengeteg a meg keletebbrol jott ember ott, akik olcsobban is elvallnak mindent, igy nehez alajuk menni.
En spec mennek (vagyis vagyok) valamelyik Benelux allamba, vagy valahova Skandinaviaba. De mondjuk lehet tok rosszul gondolom a helyzetet, meg sose voltam Londoban:D Csak szentem valami ilyesmi lehet...
Egyik haverom Írországban van egy kisebb, de hotelekkel teli városban. Õ 20 évesen egy 5*-os hotelben szakács, és 9.5 eurot keres óránként. Fél éve kezdte 8.5 euroval. Bár nem London, de viszonyításnak jó lehet.
szevasztok szerintetek egy szakács mennyit kereshet kinnt Londonban?
Kint vagyok lassan egy hónapja Hollandiában (Utrecht) és lehetetlenség szállást találni. Valaki nem tud esetleg itt, vagy a környéken szállást normális áron (300-350euro)?
multikultúra kint....itt magyarországon még nem de hamarosan...
Akkor lehet én vagyok a vak, vagy elkerültem, de összehasonlítva a Budapesti éjszakai életet a Dublinival az utóbbiban sokkal több erõszakot, verekedést láttam.
Sõt, amíg kint voltam több verekedést láttam mint itthon összesen életemben. Szórakozóhelyeken, török kajáldákban rendszeresen van balhé kint (hétvégeken). Olyat is láttam egyszer hazafele menet, hogy pub elõtt le volt zárva rendõri kordonnal a járda, és minden tiszta vér volt. Ilyet se láttam itthon...
Pláne hogy õ a 14. idén akivel ez megtörténik Londonban.
Bp-en is szoktak balhék lenni de nem fajulnak el eddig a dolgok...
Dél-London nem teljesen a fehéreké, ezen nincs mit szépíteni, de Wimbledon nem a legrosszabb, vannak élhetõ, szép részei, sok magyar él arrafelé. Picit a megújuló 8-9.kerülethez lehet hasonlítani, csak nagyobb arányokban. Illetve itt is vannak "pénzesebb" övezezetek, ahol nagyon jó életminõséget kaphatsz. London nem úgy épül fel, mint Budapest, hanem úgy kell elképzelni, mint egy történelmi maghoz csatolt több tucatnyi Debrecen méretû várost: mindegyik tudna önmaga is létezni, saját parkokkal, templomokkal, üzletekkel, éttermekkel, iskolákkal, stadionokkal, központtal. Északon is van rossz rész, délen is van jó.
Én otthon olyan emberek mellett laktam, akik egy komplett lakóövezet mindennapjait tették tönkre az örökös üvöltözéssel, gyerekveréssel. Eddig ennél csak jobb helyeken jártam Londonban:)
Ettõl függetlenül nincs akkora árkülönbség az albérletekben, hogy itthagyjam északot:)
"Ahogy én tudom a dánok nem igazán csípik a külföldieket." ez nálam nem jelent hátrányt. Attól viszont nagyon félek, hogy az üntermencs kelet-európainak nem lesz kint bnõje. Voltan?:)
Azt hallottam, hogy Hollandiába elég sok a követelmény, közel sem annyira nyitott az egyetemi rendszer, mint mondjuk az osztráknál vagy a dánoknál. Ez mennyire igaz?
mesélhetnél még a tapasztalatairdról, persze csak ha akarod;)
Magyarországon a baráti kapcsolatok is nagyon elbaszottul mûködnek(talán egy külön topikot is megérne a dolog), szóval ettõl bármi elõrelépésnek számít.
Ja meg Utrechtnek is vannak hasonló része mint Amsterdam, de mégis sokkal emberibb város. Van egy holland ismerõsöm, õ Utrechtben lakik, és nagyon szereti azt a várost, semmi pénzért nem menne Amsterdamba, de ezzel a hollandok 80% így van, a maradék 20% meg meleg :D
Amsterdam meg kb 35 km-re van Utrechtõl. félóra vonattal kb.
Amúgy meg annyira mindegy hova mész, mert Hollandia két legtávolabbi pontja is vonattal pár óra. Én Utrechtbe mennék, mert szép város, viszonylag kevés a turista, azaz több a helyi, akivel haverkodni lehet, és olcsóbb is mint Amsterdam. Amsterdamban már csak az él, aki direkt oda akart költözni, igazi õslakos alig van már ott.
Igazából az utolsó bekezdés miatt linkeltem be, ami szerintem nagyon igaz:
"...azt nyilatkozta az El País spanyol napilapnak, hogy az iszlám nem egyeztethetõ össze a liberális demokráciával. Hirsi Ali hozzátette, hogy a kereszténység hasonlóképp nem egyeztethetõ össze a demokráciával, ám a keresztény társadalmak eljutottak odáig, hogy elválasszák a vallást az államtól."
ez egy cikk, én csak bemásoltam.
Talán nem néztél utána de a román romák követik el azokat a tetteket nagyrészt......
Szinte minden kategóriában a románok követik el a legtöbb bûncselekményt az olaszországi bevándorlók közül. Gyilkosságban és gyújtogatásban például verik az albánokat és a marokkóikat, de ugyanez a helyzet a prostitúcióval is. Egyedül a drogkereskedelemben nem büszkélkedhetnek ilyen eredményekkel.
Olaszországban a románok követik el a legtöbb súlyos bûncselekményt a bevándorlók közül. (Az erre a megállapításra jutó rendõrségi statisztikák a 2006. január 1. és 2007. június 30. közötti idõszakot vizsgálják.)
Így nem állja meg a helyét az a feltételezés, miszerint csak a roma nemzetiségûek apró lopásainak és kéregetésének tulajdonítható az olaszok ellenszenve a román bevándorlókkal szemben, hisz majdnem az összes kategóriában a románok vezetik a bûnözõi statisztikákat.
Például az elõre megfontolt gyilkosságok esetében a románok megelõzik a marokkóiakat és az albánokat is, ahogy a rablásokban is rávernek erre a két nációra. szintén a románokkal gyûlik meg leginkább az olasz hatóságok baja akkor is, ha gyújtogatásról vagy fiatal lányok prostitúcióra kényszerítésérõl van szó. (Egyedül a drogkereskedelem az, ahol nem a románok viszik a prímet.)
Az apróbb bûncselekmények esetében is kihúzhatják magukat a románok: évente 20 ezer lopás írható a számlájukra, míg az országban élõ többi kisebbség tagjai együttvéve 30 ezer ilyen kihágást követtek el.
Tavaly õsszel kisebb diplomáciai válság alakult ki Bukarest és Róma között az Olaszországban román állampolgárok által elkövetett bûncselekmények gyakorisága miatt. A két ország hatóságai megállapodtak abban, hogy megpróbálnak közösen fellépni a jelenség visszaszorítása érdekében.
Index.hu
nem ismerem, de amennyire London nem Anglia, annyira Amsterdam sem holland:)
Szóval Neked kell eldöntened, hogy klasszikus holland várost választasz, vagy egy szórakoztatóipari központot, annak minden elõnyével és hátrányával:)
Ahogy én tudom a dánok nem igazán csípik a külföldieket. Egyébként én is terveztem, hogy kimegyek most egy kicsit dolgozni, mert egyik kint lévõ haverom tudott volna nekem elég jó munkát, csak nincs idõm, mert Hollandiába jelentkeztem egyetemre, és oda közgáz a felvételi, így most azt tanulok, meg osztályozó vizsga, meg érettségi. Egyébként Hollandról tud vki beszámolót? Legfõbb problémám, hogy nem tudom melyik városba menjek. Amsterdam, Groningen, Utrecht?
Dánia elég jó. Fõleg kontinentálisként viselkednek:D Én svéd szakon is végeztem, és voltam Svédországban is. Dánokkal is sokszor találkoztam, elég jó fejek. De a svédekkel és norvégokkal vigyázz majd! A norvégok õrültek, a svédek meg hidegek, mint a jég. Nagyon nehéz elnyerni a barátságukat. Viszont ha van egy svéd barátod, az tényleg tûzön-vizen kitart melletted.
ez teljesen igaz, a Közel-Keleten élnek a világ talán legbarátságosabb emberei. Már Törökországban is nagyon meglepõdik az európai ember. Amíg nem jönnek Európába addig semmi baj velük.
Hát, bazzeg. Az alsógatyámat nem akarják megnézni? Esetleg lemérni a pöcsömet? Nevetséges. Amúgy meg tök egyértelmû. Korlátozni akarják a nem üzleti utak számát az USA-ba. Turizmusból megvannak országon belül is, nem kell az európai plebsz. Röhej.
Ezt mind csak azért írtam le, hogy egy kicsit megvédjem az arabokat és egyéb muszlimokat. Többségük az igaz iszlám útját járja, és tényleg igaz, hogy az iszlám a béke vallása eredetileg. Sõt, a Koránban le van írva, hogy "A Könyv népeit ne bántsd!". Ez pedig a zsidókra és a keresztényekre utal. A történelem sajnos sokszor rácáfolt erre, és vissza kellett vágniuk. Most is ilyen idõket élünk, és nyilván harcolnak a saját igazukért. De azért lássuk be, nem lenne ez az egész közelkeleti válság, ha nem kavarták-kavartuk volna meg a szart- mi, keresztények. (Már megint)
Ezt Norvégiában írták, ahol szintén nagy muszlim bevándorlás van. A cikk nem teljesen fedi fel, hogy a feljelentések számáról, vagy a tényleges nemi erõszakról van-e szó. Ez hülyén hangzik, tudom. A következõ: Angliába ment egy ismerõs leányzó és összejött egy szaudi sráccal (mondjuk õk tényleg az iszlám fanatikus oldalát képviselik -nem a terrorról van szó, csak pöppet túl szó szerint veszik a Koránt). És tényleg belecsöppent egy nagyon zárt vallási közösségbe, ahol pl. a nõk nem ehettek ünnepkor azonos helyiségben a férfiakkal. És a többi. A fickó soha nem emelt kezet rá, soha nem bántotta, csak a csaj nem bírta ezt a tõle teljesen idegen életformát. És volt olyan lányismerõse, nem kevés (hasonló helyzetben), aki feljelentette a muszlim barátját-férjét szexuális bántalmazással. Sok ilyen is van.
Én azt is aláírom, hogy a muszlimok egy része kissé bekattan Európában. De odakint, pl. Jordániában, Kuvaitban, (sõt, Szaúd Arábiában is) hihetetlen barátságosak, és olyan vendégszeretetrõl tesznek tanúbizonyságot, ami Európában már régen kiveszett.
És a helyzet az, hogy az arab államok többsége nagyon szereti a magyarokat. A többségük rendkívül jó ember. De tény, hogy akad bõven ellenpélda.
Azt még megértem, hogy átnézik, de hogy indoklás nélkül visszatartják az eszközt, az kicsit botrány...
Éltél Te huzamosabb ideig valamelyik megemlített országban? Vagy csak a hihetetlenül objektív és kicsit sem túlzó médiából alkotsz képet az ottani helyzetekrõl?
A gyakorlatban ez rohadtul nem igaz. Amíg én kint voltam addig több (kb 10-12) "Ahmeddel" is kapcsolatba léptem, és egyikükre sem igaz az általad felvázolt sztereotípia. Mind muzulmán volt és teljesen normális. Nem akarták ráerõltetni a vallásukat senkire, csak azért voltak ott hogy tanuljanak, szerezzenek diplomát és visszamenjenek dolgozni a saját hazájukba. A suli mellett szorgosan és becsületesen dolgoztak.
Bocsáss meg, de én a saját szememnek hiszek, nem a szenzációhajhász médiának.
a cigány honfitársainkra gondolsz, akik átjártak lopni? Ezért is jók a statisztikák! Le lehet szûrni bizonyos általános igazságokat, amik egy társadalom számára nagyon fontos tanúsággal bírhatnának, ha nem lenne ott a multikulti felé irányuló vallásos áhitat.
Van jó és rossz Ahmed, de az Ahmedek 6x gyakrabban erõszakolják meg a nyugati nõket, mint az Erikksonok.
Ettõl még utálom ezeket a cikkeket, mert nem a muszlimok, feketék, ázsiaiak követnek el bûncselekményt, hanem Ahmed, Samuel, Tong Lee, stb... Ez pont arra emlékeztet, mikor az összes magyar tolvajnak számított Ausztriában, mert pár kedves polgártársunk miatt az egész nemzetet megbélyegezték.
en huzamosan nem tudom hogy tudnek e ott..elsosorban szerintem ez attol fugg hogy kik vesznek korul, de egy nehany honapot mindenkepp..valahogy mozgat hogy az egyik legnagyobb varos azert megiscsak. szerencsere most egy kapcsolat is epul egy ottani ceggel
Én is szeretnék New York-ba utazni a közeljövõben...Vagyis ott szeretnék munkát vállalni és lakni..
azt mar megneztem pont egy 100as:) egy ilyen vonzata is lenne a dolognak..hoznek haza eztazt. de persze a legfontosabb NY cityy:)
az ilyeneket mindig elrettentesnek tartottam, es leszartam. london sem olyan volt mint amilyennek irtak a veszmadarak. es remelem NY sem lesz az, mert ki akarom probalni majd..
nem létezõ portálról, csak üres kommenteket lehet másolni:)
(a kis patkányok biztos összef*snák magukat, ha egy talpas kuruc kérdõre vonná õket a fokosával, hogy miként merik ezt a nevet ilyen aljas célra felhasználni)
Amúgy az a baj ezekkel a muszlimokkal, hogy folyamatosan meg akarnak téríteni. Most megint azzal jövök, hogy van egy csomó féle simerõsöm, keresztény, hindu, buddhista, muszlim... Mindegyik leszarja, hogy milyen vallású vagyok, a muszlimnak viszont a mániája, hogy megtérítsen. Meg kicsit olyan "beképzeltek". Ami nem muszlim, az már szerintük nem is jó. Erre mondok egy példát, ami igaz, hogy egy emberrõl szól, de leírható a nagyrészükre. Egyszer megkérdeztem egy muszlim taxist, hogy volt-e már Európában. Mondta, hogy nem, de nem is akar menni. Kérdeztem miért, erre azt mondja, hogy rohadtul nem érdekli egy olyan hely, ami nem muzulmán. Hát no comment.
Megkérdezhetem, hogy Te ezeket honnan szeded?
Nemi erõszak hullám Svédországban A nemi erõszakkal kapcsolatos vádak alig több mint húsz év alatt megháromszorozódtak. Manapság hatszor annyi nemi erõszakot követnek el 15 éven aluli gyermekek ellen, mint egy emberöltõvel ezelõtt. Mindenféle más erõszakos bûncselekmény szintén nagyon felfutott. A rend szinte minden városi és elõvárosi területeken kezd összeomlani.
A Bûnmegelõzési Bizottság (Crime Prevention Council) szerint, négyszer akkora az esélye annak hogy egy ismert nemi erõszakoló külföldön született, minthogy Svédországban. A nemi erõszakot elkövetõk között az algériaiak, líbiaiak, marokkóiak, és a tunéziaiak viszik el a pálmát. Ezek a statisztikák szerint a nemi erõszakot elkövetõk majdnem fele bevándorló. Köztudott dolog, hogy Norvégiában és Dániában a nem-nyugati bevándorlók, ami rendszerint mohamedánt jelent, különösen felül vannak vannak reprezentálva a bûnözési statisztikákban.
Oszlóban, Norvégia fõvárosában, 2001-ben a nemi erõszakok kétharmadát bevándorlók követték el. A számok Dániában hasonlóak voltak, de Koppenhágában még rosszabb a helyzet, ahol az esetek 75 százalékát bevándorlók követik el. Svédországban nagyobb a bevándorlók, beleértve a muzulmánokat, aránya, mint bárhol máshol Észak-Európában. Feltételezhetõen a számok ott is legalább olyan rosszak, mint a többi skandináv országban. Az aktuális számok valószínûleg még magasabbak, mivel a hatóságok a második generációs bevándorlókat máshogy kezelik.
Ann Christine Hjelm ügyvédnõk, aki a Svea feljebbviteli bíróságon (Svea high court) az erõszakos bûncselekményeket vizsgálta, azt állapította meg hogy az elitélt nemi erõszakolók 85 százaléka vagy külföldön született, vagy a szülei születtek külföldön.
Svéd tizenéves lányok egy csoportja egy olyan övet tervezett, aminek az eltávolításához két kézre van szükség, és abban reménykednek hogy ezzel el tudják riasztani az aggresszorokat. "Ez olyan mint egy fordított erényöv", nyilatkozta az egyik feltaláló, a 19 éves Nadja Björk az AFP-nek, ami azt jelenti hogy a viselõje diktál, és nem a másik fél. Björk és egyik társa vállalkozást szeretnének beindítani, hogy tömegtermeljék az öveket és most épp egy lehetséges partnerrel tárgyalnak. "De ezt nem a pénzért csinálom" - mondta Björk. "Minden elkövetek, hogy megállítsam a nemi erõszakokat. Ez borzasztó". Az Aftonbladet egy internetes közvéleménykutatása szerint a nõk 82 százaléka fél a sötétben egyedül kimenni az utcára.
Manapság már fényes nappal is követnek el nemi erõszakokat. Egy svéd közfürdõ 30 vendége nézte végig amint egy 17 éves lányt erõszakoltak meg és senki se csinált semmit. A lányt elõször egy 16 éves fiú közelítette meg. A fiú és a barátai követték a lányt amint a barlangba (grotto) ment, ahol egy sarokba szorították, a fiú letépte a bikinijét és megerõszakolta, miközben a barátai pedig lefogták a lányt.
Bizonyos riportok szerint újabban a svéd lányokat a szórakozóhelyeken késekkel megtámadják és megsebesítik õket. Egy 21 éves muszlim férfi, aki pár éve jött Svédországba bevallotta, hogy nagyon rossz véleménnyel van a svéd nõkrõl - vagyis "kurvákról", ahogy õket nevezi. Most pont eljárás alatt van, mivel azzal vádolják hogy nyolc lányt sebesített meg több bárban. Továbbá azzal is vádolják, hogy megerõszakolt egy lányt egy házibulin, egy másik lányt pedig szexuálisan zaklatott ugyanott. Többen tanúsították, hogy a 21 éves férfi azt állította, hogy gyûlöli a svéd nõket.
Több mohamedán bevándorló nyíltan vállalja az elõitéleteit. Egy koppenhágai muzulmán mufti politikai közbotrányt kavart amikor nyíltan kijelentette, hogy azok a nõk akik nem hajlandók fejkendõt viselni, "ne csodálkozzanak megerõszakolják õket" (asking for rape). Viszont a mufti nincs egyedül a véleményével. Hamid szerint "sokkal rosszabb ha egy arab nõt erõszakolnak meg, mintha egy svédet. A svéd lány renget segítséget kap utána és valószínûleg amúgyis már korábban megbaszták. De egy arab lánynak problémái lesznek a családjával ha megerõszakolják. Az õ számára ez egy szégyenforrás. Õneki fontos, hogy megtartsa a szûzességét az esküvõjéig." "Sokkal könnyebb egy svéd kurvát... akarom mondani lányt felszedni" - mondja Hamid miközben a saját szóhasználatán röhög. "Sok tizenéves bevándorló fiúnak svéd barátnõje van. De amikor házasságra kerül a sor, akkor a saját kultúrájukból szereznek egy alkalmas nõt, aki még sose volt férfival. Én is ezt fogom csinálni. Nagyon rossz véleménnyel vagyok svéd lányokról. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy szétkefélik az agyukat."
A nyugati országokban a muszlim bevándorlók által elkövetett nemi erõszakok olyan irgalmatlanul magasak, hogy nehéz úgy tekinteni ezekre a számokra hogy véletlenszerûek. Ez hadviselésre emlékezteti az embert. Mohamed próféta saját maga több rabszolganõt erõszakolt meg. Ez mind a korán, mind a szunna szerint teljesen elfogadott. Ha feltételezzük, hogy sok európai muszlim úgy tekint magára, mint a hódító hadseregre és az európai nõkre, mint egyszerû hadizsákmányra, akkor hirtelen az egésznek kezd értelme lenni és teljesen megfelel az Iszlám törvénykezésnek. A legtöbb muszlim nem egyénként tekint a nyugati nõkre, hanem úgy, mint "azoknak a nõik", vagyis azok a nõk, akik az ellenséges hitetlenekhez "tartoznak": hadizsákmányok, akiket birtokba kell venni, csakúgy mint a hitetlenek földjét, ami a hitük szerint idõvel muszlim terület lesz. Ez nem egy puszta bûntény, hanem ideológiailag megindokolt bûn, illetve a muszlimok szemében a hitetlenek megtámadása szinte egyáltalán nem számít bûnnek. "A nyugati nõk olcsók és kihívók. Mi muszlimok itt vagyunk, itt is maradunk és jogunk van hozzá, hogy kihasználjuk a lehetõségeket. A mi nézõpontunk fog felülkerekedni. A nyugati termékek, csakúgy mint a föld, ahol mi most élünk, Allahhoz és a legjobb emberekhez fog tartozni - a hívõihez. A nyugati nõk szintén alapvetõen hozzánk tartoznak - õk a jövõ hadizsákmányai.
Többen az amerikai városok jövõjéért aggódnak a Los Angelest egyre inkább vérbe borító bandaháborúk láttán. A város néger és latin bandái a területért harcolnak, a csoportok közti leszámolások pedig sok áldozatot követelnek. A társadalomba beilleszkedni képtelen négerek mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a spanyol ajkú bevándorlók, akik szépen lassan Amerika legnagyobb kisebbségévé váltak. "Minden jel arra utal, hogy faji háború fog kirobbanni a városban" - figyelmeztetett Khalid Shah, a Stop the Violence nevû, erõszakellenes szervezet igazgatója. "Az etnikai feszültségek olyan gyakran bukkannak fel Los Angelesben, mint a Santa Ana szél" - írja a New York Times, a számtalan leszámolás mellett kiemelve az 1965-ös és a 1992-es zavargásokat.
Az 1992-es zavargások során lángokba borult a város, 55-en meghaltak, kétezren megsérültek, 12 ezer embert vettek õrizetbe. Az összecsapások azt követõen törtek ki, hogy a csak fehérekbõl álló esküdtszék felmentett négy fehér rendõrt, akiket a negrid Rodney King összeverésével vádoltak. Egy évvel késõbb két rendõrt mégis két év börtönre ítéltek.
"Ami most jön, tízszer nagyobb lesz, mint ami King után történt. Olyan méretû lesz, ami nem egy várost, hanem egy egész államot fog megbénítani" - vázolta apokaliptikus véleményét Khalid Shah a mostani bandaháborúk lehetséges következményeirõl az Observerben.
Az Egyesült Államok egyik nagy, nemzeti mítosza, hogy a bevándorlók - hátrahagyva származásukat - amerikaiakká válnak az olvasztótégelynek is nevezett integráció során. "Az olvasztótégelyrõl csak annyit, hogy nem létezik. Legalábbis New Yorkban és Amerika azon részein sem, amelyek New Yorkra hasonlítanak" - írta az etnikai feszültségekrõl szóló Beyond the Melting Pot címû könyvében Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihan, már 1963-ban.
Azóta a latinok vagy spanyol ajkúak az Egyesült Államok legnagyobb létszámú kisebbségévé váltak, de a megelõzött négerekkel ellentétben politikai beépítésük még nem történt meg - írta a Washington Post. Ennek oka - a lap szerint - az, hogy a latinok elsõsorban származási országuk alapján azonosítják magukat mexikóinak, dominikainak, nem pedig latinoknak.
A latinoknak, spanyol ajkúaknak vagy hispánóknak nevezett közel 40 millió bevándorló kategorizálása az állami bürokráciának is okozott nehéz pillanatokat, a hivatalnokok megközelítése pedig szintén nem segítette a közösség integrációját. Néhány éve vita folyt arról, hogy a 2010-es népszámláson eltöröljék a "más egyéb rasszhoz tartozó" kategóriát, amelyhez a magukat fehérnek nem tartó spanyol nyelvûek elõszeretettel sorolták magukat, mivel a népszámlálási kérdõíveken latin kategória nem létezik. Amikor tavaly elkészült az amerikai himnusz spanyol változata George Bush amerikai elnök azt mondta, a himnuszt "csak angolul kellene énekelni", és "a bevándorlóknak meg kell tanulniuk angolul".
A kisebbségi ügyek a mai napig "fekete-fehér" kérdésnek számítanak, így a spanyol nyelvû kisebbségek problémái - amelyeket a többség sokszor nyelvi és nem etnikai kérdéseknek tekint - ritkán jelennek meg a politikai napirenden. A bandák pedig maguk veszik kezükbe az ügyek elintézését. A Washington Post kommentárja szerint azonban a helyzet bizonyosan változni fog. A lap ilyen jelként értékeli, hogy Bush elnök 2004-es újraválasztásában fontos szerepe volt a latin-amerikai kisebbségeknek.
A változás azonban nem lesz konfliktusmentes. Felmérések szerint a fehér amerikaiak és a négerek körében tudva lévõ tény, hogy a spanyol ajkú bevándorlók elveszik a munkahelyeket a helyiektõl.
"Los Angeles mikrokozmosza annak, ami a jövõben más városokban történhet" - mondta Earl Ofari Hutchinson, a Los Angeles-i várospolitikai kerekasztal házigazdája a New York Timesnak. "Amikor látja az ember azt a feszültséget, amit itt tapasztalni a munkahelyeken, az iskolákban és már az etnikai indíttatású bûncselekményeknél" - tette hozzá -, "aggódni kezd, hogy mi lesz másutt?!"