A videóban a kép amit kivetít nem mozog... állókép, akkor hol itt a 3d tévézés...?
A gyufát hiszed vagy sem kedves barátom NEM magyar tálálta fel. Õ egy bizonyos "biztonsági" gyufát fejlesztett ki.
gyroscoprol jutott eszembe, nem lenne elképzelhetõ egy olyan mûszer építése ami a fülünk müködését veszi alapul? gyûrû benne folyadék benne szenzor
és akkor talán mentesülni lehetne a gyroscop sourlodási hibájától és nagy költségétõl
Fpshooter ----) puskaval rohangalo figurák tömkelege
Templom ----) elképzeltem
összekomponáltam és ez lett belõle. olyan nagy asszociácio nem volt:)
Akkor legyen béke galamb. amit meg kell talánod hogy helyreállítsd a világbékét
Semmiképpen se álljon le a fejlesztés! Valszeg egyik leg-korszakalkotóbb eszközrõl van szó!
A vitatható elvárásokra való rátapintásunkat nem kell túlértékelni.
Más: ez a templomtorony tetején levõ feszület mögötti orvlövész (meglehetõsen negatív asszociáció) hogy jutott eszedbe? Hmm... Nem akarom más iránybe elvinni a vitát.
Wanek
Milyen erõfeszítéseket tettél hogy lásd a berendezést? nem kell válaszolni
Az egyik prototipus ha jol emlékszem ki volt állitva, a magyar feltalálók kiállitásán,
Gerygery,
az az értelme hogy adott a templom tetején a feszület mögötte a sniper akit nem látsz, de elmozgatod a buksid és belátsz a feszület mögé és meglátod a snipert.
a kérdést átfogalmaznám mi értelme az FPS nek:):)??
A Kritikusokat meg megkérdezném, akkor ti azt mondjátok hogy áljon le az egész fejlesztés????? erre sem kell válaszolni
Akkor kicsit félreérthetõen fogalmaztál, hogy nincs köze a térlátáshoz. :)
De egyébként nem csak a körüljárhatóságban lép tovább, hanem alapvetõen jobb a szemnek.
Nagyon is köze van a térlátáshoz. A videókon azért járják körbe, hogy látszódjon, hogy minden irányból mást látsz: annak a szögnek megfelelõ képet. És pont ez kell a térlátáshoz. Tehát: egyhelyben állva is térbeli képet látsz, mert a két szem más-más, a poziciójuknak megfelelõ képet lát.
A két szem egy irányba néz: egy pontban metszi egymást a két szemtengely. :) De amúgy nagyjából jól írtad le. (Csak annyi, hogy a két képet az agy nem egyszerûen "összefésüli", hanem teljesen kielemzi, szétszedi, és létrehoz egy saját virtuális teret. [Amibe adott esetben - pl. hallucinációk - érdekes új dolgokat helyez el. :)])
Úgy tûnik, nem láttál még térhatású képernyõt. Nagyon jó kis térérzetet csinál, túl nagy felbontás sem kell hozzá. Mivel a szem, ill. az agy icipici különbségekbõl is "ért".
Mint elõttem is írták, olyan sisak már van. A fõ probléma vele: ugyebár a szemnek van fókuszálása is. Normális esetben oda fókuszálunk, ahova nézünk, arra a pontra. Itt viszont erõsen nem oda kell (pl. látványilag 5m-re), mert akkor homályossá válna az egész kép, hanem mondjuk 2cm-re, mert ott van a valós kép. Ez egyébként normál képernyõnél is kijön, csak ott nem ilyen drasztikusak a különbségek a távolságokban, optikai értelemben. (Másik probléma, hogy nehéz megoldani a tekintet követését, és annak megfelelõen számolni a képeket. Így ma olyanok a rendszerek, mintha mindig egy bizonyos távolságba néznél, ami a tengelyek metszéspontjának távolságát illeti.)
Figyu, nem az a lényeg, hogy a fül mögé nézhet, hanem hogy magát a fület térbeli alakzatként láthatja. Ez sokkal könnyebben beazonosíthatóvá teszi a dolgokat. Hasonlóképpen egy térbeli röntgen, MRI, stb. "képen". Nem véletlenül alakult ki a térlátás.
Dolgoztam már (jelenleg is, bár ez alapvetõen 2D) különféle CAD programokkal. És sokkal könnyebb átlátni egy térben megjelenített drótvázat, mint egy síkbelit. Utóbbi, ha túl sok él (vonal) van, egy nagy kuszasággá válik, fõleg, ha nem az egész alakzat látszik, és még így is sok, már nehéz beazonosítani, ki kinek a kije. 3D-ben sokkal jobban adja magát.
Õõõõ, most mirõl beszélünk. Ilyen VR sisakok évtizedek óta léteznek, egyre jobbak, csak nem terjednek, mert nem kényelmesek és a szemnek sem jók. Sajnos.
A cikkben szereplõ technika lényege, hogy szabad szemmel egy sima "sík" felület elõtt mozogva is "körbejárhatunk" egy tárgyat. Sok köze így már nincs a valódi térlátáshoz, viszont ha megoldják a függõleges fázisváltást is, akkor valóbn akár ablak helyett lehet használni, hiszen ahonnan nézed, olyan képet kap a szemed, mintha abból a szögbõl néznél ki a valódi ablakon, a valódi "tájra". Ez igen durva "feature".
Mindezek mellett én drukkolok a feltalálónak. Hajrá!
Még sok hasznos alkalmazás kisülhet belõle, amit semmilyen más módon nem lehet elérni, vagy kevésbé jól.
Szerintem az igazi 3D eszköz egy szemüveg lesz, ami két kicsi, de nagyon nagy felbontású képernyõt tartalmaz, és fel kell venni. Vagy sisak formában, az még a hang effekteket is tudná.
Megjegyezem, hogy valamelyik magyar feltaláló nemrég egy ilyen szemüveget készített a hírek szerint. Gondolom, hogy még nagyon sokan a világon szintén.
Az igazi az lesz, ha a sisakba épített giroszkópos rendszer érzékeli a fej elmozdulását, és annak megfelelõen módosítja a képet. Pont úgy, mintha körülnéznénk a fejünk elforgatásával.
Még egy észrevétel. A térlátás tulajdonképpen kétféle alapelven nyugszik. Az elsõ maga az igazi térlátás, ami csak a közeli tárgyak esetében mûködik: a két szem nagyon kismértékben különbözõ irányba néz, amit az idegrendszerünk érzékel valahogy. A két kismértékben különbözõ képet pedig az agy összefésüli.
Ez talán a legnagyobb pontosságú idegrendszeri funkció, szerintem. Gondoljatok csak bele. Állítólag pár száz méterig mûködik ez a fajta térlátás, ami nagyon jó szögfelbontást jelent a szemek helyzetének érzékelésekor.
Az igazi 3D képernyõ számára viszont ez igencsak erõs követelmény! Gondoljatok bele jobban. Erõs a gyanúm, hogy kezdetben a 3D effekt csak a nagyon közeli tárgyakra fog érzõdni a képernyõn.
A térlátás másik összetevõje tulajdonképpen csak pszeudo-térlátás. Az agyunk a látott képet kielemzi, és ez alapján történik. (a vízszintes talaj elemei annál távolabb vannak, minél "följebb" látjuk, az egyes tereptárgyak méretét korábbi tapasztalatból ismeri az agy, a látószög alapján a távolság saccolható, stb.)
Nem értem, hogy függ össze rövid "észrevételed" az általam leírtakkal.
Természetesen van térlátásom, de nagyon sok információt nem a térlátáson keresztül szerzek be.
Visszakérdezek: dolfgoztál már CAD programmal? Használsz különbözõ rajzokat? (ezek kisebb-nagyobb, néha lepedõnyi papírok, nagyon részletes és pontos rajzokkal. Sokkal többet elárulnak, mint egy gyenge felbontású 3D színes kép.)
Változatlanul azt állítom: például egy orvosi diagnózis nem azon múlik, hogy az orvos a beteg füle mõgé lát-e a képernyõn, ha eléggé oldalra hajol a székbõl, vagy feláll és a képernyõ mögé sétál.
Nehezen tudom elképzelni, mi lenne ennek a technológiának a haszna az FPS játékokban, hogyan jelenítenének meg vele egy-egy helyszínt? Mert itt 3D tárgyakról van szó, amik kisebbek mint a monitor, így olyanok mint ha egy üvegkalitkában lebegnének. De mondjuk egy hatalmas templom, ami a monitoron nem fér el, az ilyen valódi 3D-ben igen bénán festene, gondolkodj csak egy kicsit...
És mikor lesz olyan holoszoba mint a Star Trek-ben??
"De ha ez egy magyar cég (Holografika Kft), akkor Magyarországon miért nincs bemutató?"
Ki mondta, hogy nincsen??? Amikor elöször írtak róla 1-1,5 éve, akkor olvastam egy arc beszámolóját aki kint volt a cégétõl és kipróbálta a cuccot. Csak gondolom egy 40.000 dolláros megjelenítõt nem sima utcáról bemegyek stílúsban mutatnak be Kovács B. Istvánnak, aki örül ha a villanyszámlát ki tudja fizetni.
Egyébként a hír viszonylag régi. Még az mtv1-en láttam Október eleje körül, meg mikor volt az mtv ostrom utána pár napig ismétléseket adtak, többek közt ezt is. A mûsor viszonylag több infóval szolgált mint eme cikk.
Igen, az nyilvánvaló, hogy a Holografika megoldása igencsak felülmúlja a Philips-félét, az utóbbi éppen ezért inkább a kommersz szórakoztatóelekronikai piacra szánja a sajátját. (Megteheti ugye, mert jóval olcsóbb is az a rendszer.) Persze nem biztos, hogy a kettõ "halálos" konkurencia: aki megízleli a (több nézetes, tehát már valamennyire kényelmesebb) térhatást a Philips által, és van rá pénze, vevõ lehet a Holodisplayre, mint high-end megoldás.
Ha az fps játékokban megjelenik ez a technológia, akkor elköltöm rá az összes pénzem:)
3. Persze igérik, viszont szerintem ott az a technológiai buktató, hogy annyiszoros pixelsûrûséget kell elérniük egy LCD-vel vagy OLED display-el, ahány nézetet szeretnének. Jelen pillanatban az 1600*1200 nem számít rossz felbontásnak és egy-két extrém felbontású (és árú) kijelzõ elérheti a 7Mpixelt (3500*2000) ami még mindig nem sok: kb 6*1280*960 - ami 6 nézetet jelent 1280*1024 2D felbontáson. Ez elég kevés egyelõre, 50Mpixelt meg sem közelíti és ez a nagy különbség. A holografika féle elrendezéssel akár 100Mpixelt is el lehet érni minden további nehézség nélkül, csak kicsit meg kell növelni a modulok számát/esetleg felbontását, innen is látszik, hogy ez inkább egy professzionális megjelenítõ rendszer egyelõre.
mintha a Felejtés béré-t látnánk.... (vagy ezt már írta vki?:))
Úgy sem úgy fogja megismerni a világ, mint magyar terméket...
1. Igen, egyszerûsítettem, és persze nem ismerem a részleteket.
3. Hát igen, nem mondható tökéletesnek, de azért nem rossz, legalábbis elsõ látásra. Azt ígérik, késõbb, nagyobb felbontású LCD (vagy OLED, stb.) képernyõvel jobb lesz (több nézet, finomabb átmenet).
A magyarok megint alkottak nagyot a gyufa óta:)
(reméljük ez nem jár úgy is mint a gyufa feltalálója)
#119-re a válasz: Volt régen egy lézeres rendszer mely akuszto-optikai kristályokkal térített el lézersugarakat, de a mostani megoldásban sokkal inkább hasonlítanak projektorokra az optikai modulok.
Válaszolva a felvetéseidre:
1. Nem félgömbök a pixelek, de nem is hengerek. Különbözõ irányokban más-más a difrakciós karakterisztikájuk de nem mennék bele bõvebben.
2. Teljesen igazad van, itt ugyanarról beszélünk.
3. Láttam a Philips féle rendszert mûködés közben, szerintem mindenkinek magának kell eldöntenie mennyire zavaró vagy mennyire nem... (saját szubjektív véleményem szerint zavaró)
4. Lentikuláris lencsesor, elnézést elírtam.
5. A képen a 2D-s rendszerrel van összehasonlítva. Maga a technika ahogy eléred ezt a hatást az a különbözõ. Linkelek mellé pár képet:
"But instead of using lasers, 64 digital projectors are arranged behind the screen, and are programmed to illuminate it together, in order to build up the 3D image"
Ez a szöveg honnan származik? A videoban mondják (most nem tudom meghallgatni)? Akkor tehát ez nem a lézeres rendszer? (Én azt írtam le a #98-ban, és arra utaltam a #118-ban is.)
"Nos, akkor egy kis felvilágosítás: a rendszer jelenleg csak horizontális paralaxis megjelenítésére képes, tehát függõlegesen akárhonnan nézed ugyanazt látod nem tudsz alá nézni."
Akkor tehát nem félbömbök a "pixelek", hanem félhengerek. (Illetve a "pixelsorok".)
"Ha alá is lehetne nézni"
Vagy változna a függõleges nézet, attól függõen, milyen magasról nézzük.
"A Philips rendszere az egy egyszerû lentikuláris rendszer, nincs folyotnos paralaxis, ugrál a kép oldalirányban."
Hát, azért az sem az a legegyszerûbb, 2 nézetes. Hanem 5-9, v. ma már talán még több. És megoldották, hogy folyamatos legyen az áttûnés egyikrõl a másikra, így nem annyira zavaró. Persze 64-128 nézet jobb, mint pl. 9.
"Az autósztereoszkópikus/lentikuláris rendszerek esetében van egy fresnel-lencsesor a képernyõ elõtt"
Bocs, de az nem fresnel.
"Más a geometriája ennek a rendszernek egy lentikuláris képest: nincs egy optikai modul egy irányhoz dedikálva, hanam mindegyik-mindegyikkel kapcsolatban áll. Ha lerajzoljátok rendszer geometriáját magatoknak úgy könnyebb megérteni."
A linkelt képen 2D-s képpel hasonlítod össze. A lézeres és a sok-nézetes lentikuláris között nincs is olyan nagy különbség, a nézetek számát leszámítva.
Nem akarnék beleugázni, de az, hogy egy megtervezett munkadarabot, vagy dizájnt (pl. egy autókarosszériát, vagy mûszerfalat) rögtön meg tudnak szemlélni 3D-ben, hogy milyen érzetet ad és mennyire kellemes/arányos a szemnek, az bizony tébnyleg 100milákat megér egy-egy autógyárnak.
Az iegsebészek meg egy-egy CT felvételt végre valóban térben láthatnak vele és nem csak rétegenként. Így, mivel a valódi mûtétet is térben kell majd elvégezzék, nagy segítséget jelent a térbeli kép, ami akár változtatni/tervezni is tudnak.
Sorolhatnám még mire alkalmas egy ilyen technológia, nevetséges áron, mivel 10milákat elkérnek egy-egy exkluzívabb nagyképernyõs TV-ért is.
Manapság sokan játszanak widescreen-ben (én is), néhányan már surround-ban (azt én is tervezem), ez lenne/lehetne az egyik következõ lépés.
Jelzem, már egy sima zöld-vörös térbeli ábrát is szépen meg lehet fogni térben (ajánlom a "Térgeometria a mûszaki gyakorlatban" címû könyvet) és sokkal teljesebb élményt ad egy testrõl, mint a síkbeli ábrázolása. A mai iparban is éppoly fontos a térbeli látásmód, mint bármikor azelõtt, sõt, talán fontosabb.
Ezt írta:
"Képzeljünk el egy, a térben lebegõ de 2 dimenziós (hagyományosan megjelenített) gépelemet!"
Ebbõl az tûnik ki erõsen, hogy nem érti, hogy itt nem egy térben lebegõ 2D-s képrõl van szó, hanem közel valósághû 3D-s látványról. Tehát pl. egy térben látott gépelemrõl.
És hogy lenne a te személyes polárszemüveged nem a fejedre rögzítve? Állványra lenne téve, te meg ott állnál mögötte mozdulatlanul? Akkor már nem mindegy? Lehetne önbeállós is, de akkor a. ha monitor áll be, akkor egyszemélyes lesz, ha meg a szemüveg követi a fejbillentésedet, akkor a szemüveg lesz bonyi, és drága. Bár elképzelhetõ pusztán mechanikusan is (egy-egy ponton a szem fölötti részen rögzítve a polárszûrõk, és saját vagy külön súly hatására egyenesbe állnak - csakhogy akkor ide-oda lengene).
Nos, akkor egy kis felvilágosítás: a rendszer jelenleg csak horizontális paralaxis megjelenítésére képes, tehát függõlegesen akárhonnan nézed ugyanazt látod nem tudsz alá nézni. Magából az alapelvbõl következik hogy így is tipustól függõen 64-128-szoros információ tartalommal rendelkezik egy kép/videó/cg image. Ha alá is lehetne nézni akkor még egy 128-szoros szorzó lenne árban/adatban/súlyban/méretben a jelenlegi technológiákkal. Csak szemléltetésképpen a 640RC-ben 16 számítógép, 32 videókártya dolgozik, továbbá van még egy "monster server" amin maga az OpenGl wrapper fut. Viszont az emberi szem általában egymás mellett van és nem egymás alatt ezért a folytonos vízszintes paralaxis is tökéletes 3d képet ad.
A Philips rendszere az egy egyszerû lentikuláris rendszer, nincs folyotnos paralaxis, ugrál a kép oldalirányban.
Árak tekintetében nem kifejezetten a fogyasztói piac a cél egyelõre, a kissebb rendszerek ára kb. 7-8millió Ft, a kifejezetten professzionális felhasználásra szánt 2m-es képátmérõjû rendszer közelebb van a több 10 millióhoz, már rendeltek belõle külföldrõl.
Magával a szemlélettel kapcsolatban: vannak sztereoszkópikus rendszerek, ezek két különbözõ nézetet mutatnak a jobb/bal szemednek, a legtöbb jelenlegi rendszer ilyen: lásd szemüvegek, head-tracking stb. Az autósztereoszkópikus/lentikuláris rendszerek esetében van egy fresnel-lencsesor a képernyõ elõtt és egy nagy felbontású lcd pixeleit használja fel az irányok kialakításához (ala Philips), pl 16 irány esetén 16-odára esik a rendszer felbontása és 16 irány még messze nem ad folytonos vízszintes paralaxist. Más a geometriája ennek a rendszernek egy lentikuláris képest: nincs egy optikai modul egy irányhoz dedikálva, hanam mindegyik-mindegyikkel kapcsolatban áll. Ha lerajzoljátok rendszer geometriáját magatoknak úgy könnyebb megérteni. Ha van még kérdés szívesen segítek. Ez a kép a elég szemléletes egyébbként: KÉP
JAJ! Te hány éves vagy? Láttad már, hogy ilyeneket hogy terveznek és hogy készítenek? Használtál már valaha is akármilyen CAD programot?
Hát ezaz, neked felesleges is (igy ebben a formában (álá cikk) MÉG!), de a pözsó-nak megér pár milla ejurót, csak azért hogy a drága mérnökei gyorsabban/részletesebben meg tudjanak tervezni egy ujabb futómüvet, vagyakármit például.
Ez igaz, de ha a polár nem a fejedre van rögzítve, vagy "önbeállós", akkor akár mozgathatod is a fejedet oldalt. Nekem továbbra is ez tûnik a legolcsóbb, lekönnyebben kivitelezhetõ megoldásnak. Nem kellenek erõgépek a számításhoz, nem kell PAKS a mûködtetéséhez, és egyszerûen lehet mûsort csinálni egy ikerkamera segítségével.
Valahogy a cikkben említett megoldásnak nem látom az értelmét. Rettenetesen drága, és sok értelme nincs.
Mert talán a mozik majd megengedhetik maguknak az ilyen fajta kijelzõt, és ha több embert szeretnének becsábitani egy-egy 3d-s filmre, akkor a jegyárak sem lesznek olyan drágák, és ide nemkell hemüveg (igy értettem)
Az nem ilyen volt, hanem un. autosztereo. Olyasmi, mint a szemüveges, tehát 2db 2D-s kép a két szemnek, csak un. lentikuláris lencsék által, amik - ha a megfelelõ pozicióban vannak a szemeid - a megfelelõ szembe vetíti a neki szóló képet, így már nem kell hozzá szemüveg.
Akkor már sokkal jobb az autosztereo, ott nem kell szemüveg. Ráadásul a polárszûrõs szemüvegnek mindig pontosan vízszintben kell állnia, pici elfordulás megtöri az effektet (a másik képet is látni fogod a megfelelõ blokkolás gyors csökkenésével).
Na, én elmondom neked. Itt minden "pixel" 1-1 tükör-félgömb, de lehet, hogy csak tükör-félhenger, amit más-más ponton "lõnek meg" a lézerrel, így más-más irányokba megy tovább a sugár. Ebbõl már érthetõ?
"But instead of using lasers, 64 digital projectors are arranged behind the screen, and are programmed to illuminate it together, in order to build up the 3D image.
The effect works across a broader range of angles than a conventional hologram, allowing several people to view it at once. A hand-tracking system also lets viewers interact with the display, turning the image upside down or back-to-front."
Azt nem tudom, de a Westendnél a MédiaMarktban én is láttam 3D tévét, igaz az legalább 2 hónapja volt, és nem tudom hogy ez volt vagy nem. Lehet hogy nem mert nem minden pontból lehetett jól látni, voltak olyan pontok ahol zavaró volt. Sok pontból volt látható, de voltak "köztes" pontok ahonnan meg nem volt jó. De amúgy mozgókép meg minden volt.
Valaki egy korábbi hozzászólásban említette, hogy valamelyik Auchanban ki van állítva egy ilyen gép. (Hadd ne keressem most vissza) Kérdésem: MELYIKBEN?
(Odamegyek és megnézem!)
Nem szeretnék ünneprontó lenni, és elismerem, hogy lesz olyan alkalmazás ahol a 3D mozgókép pótolhatatlan információkat közöl. De lehet hogy egy kicsit hurráoptimisták vagyunk (ami nem mindig rossz, de...)
A 3D mozgókép a ciikben felsorolt alkalmazásokhoz pont nem a legjobb. Az nyilvánvaló, hogy egy 2 dimenziós állókép sokkal nagyobb felbontású ha hasonló sávszélességû hardverrel jelenítjük meg. Az, hogy a kép mõgé lehet nézni, nem indok. Ugyanis:
Képzeljünk el egy, a térben lebegõ de 2 dimenziós (hagyományosan megjelenített) gépelemet! Minek kellene felállni a fotelból, meg a képernyõ mõgé sétálgatni, ha nyomógombokkal és egérrel tetszõleges irányba forgathatom, nagyíthatom, kicsinyíthetem, sõt, röntgenrajzot jeleníthetek meg rõla, vagy az alkatrészek mûszaki rajzát, stb.
Vagy egy ember PET + CT ábráját. Nem azon múlik a diagnózis, hogy az orvos a füle mögé lát-e a képernyõn:-)
Ekkora butaságot még nem hallottam... Szerinted a térlátásnak csak akkor van értelme, ha mozogsz? Esetleg ha küklopsz vagy.
[wanek kérdésére, ami a stereo3D-s megjelenítéssel volt kapcsolatos, tehát nem a cikkbeli dologgal]
Nem, nem egy pontból. Hanem néhány cm-enként elhelyezkedõ függõleges vonalakból. Fele távolságokon meg fordítottan kapják a jobb/bal képet a szemek. De erre van megoldás: nem két nézetet vetíteni, hanem többet. A Philips pont ilyen megjelenítést mutatott be itthon is egy shown tavaly.
Hallod wanek, valószínûleg nem az összes irányból érkezõ összes fénysugarat modellezi. Én interpolációt sejtek a dolog mögött, de persze jó lenne tudni hogy miért ilyen pontos.
(Régebben foglalkoztam egy hasonló dologgal; megpróbáltam egy olyan megvilágítási modellt létrehozni ami közel raytracing szintû minõséggel világítja be az egész scene-t, (közel) valós idõben; na ott is avval voltak gondok hogy minden pixelre, minden szögre meg kellett volna határozni a rá esõ fényt. Mondanom se kell hogy nem sikerült.)
Egyébként kíváncsi vagyok mennyit fogyaszt ez a cucc.
ok értem amit mondasz..
mondjuk nem vagyok képben az itthon fellelhetõ hasonló jellegû innovációs kiállításokról.. vannak ilyenek? tényleg nem tudom..
Már írtad egyszer: "ez tök jó.. pár éve Hannoverben egy kiállításon volt szerencsém élõben látni ezt a berendezést.." - ez vagy így volt, vagy nem. De ha ez egy magyar cég (Holografika Kft), akkor Magyarországon miért nincs bemutató? Gyanús ez nekem nagyon.
Informatika és tudomány
