Megy itt a mellébeszélés rendesen. 1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban. Vagyis a lassítástól most valahogy nem estem seggre. 2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betût, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t. Most tegyünk egy vastag üveglapot, ami 97.296 Celziusz fokos és 23.56 cm vastag :) a szemünk és a két betû közé. Ismét pillantsunk rá. Megállapítjuk, hogy ismét látjuk az SG-t. Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ. Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bõven elegendõ lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)
A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki. Nevetséges ez az egész.
Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne. Nem a visszanyerés lehetõségét vizsgálták.
Mikor lesz ez az ultraérzékeny szenzor beépítve a digitális kamerákba ?
Pff hol vagyunk még a fényszámítógépektõl ..... -.-
Végülis, ez a kísérlet a klasszikus 2-réses kíséelet egy változata - a két rés helyett egy sablon van -, kiegészítve a lelassítással.
Ugye megmondtam, hogy felesleges ra akar megegyel tobb szot vesztegetni?! :-)
Ugy tunik nem feleslegesen olvastam el Feynman QED-jet: az elozo hozzaszolasokban a fizikaban nalam joval tajekozottabbak is csak megerositeni tudtak, hogy a kiserlet csak azt bizonyitotta, hogy az az arva foton eltarolta az infot, de kinyerni nem lehet ebbol az egyetlen fotonbol a kepet. Amugy az emlitett konyvet (Richard Feynman: Quantum Electrodynamics) mindenkinek csak ajanlani tudom, mivel nagyon kozertheto es olvasmanyos. Feynman hatalmas kiserleti fizikus volt es nagyon jol tudott a laikusoknak is magyarazni.
kotonfoton :)
olvasd el mégeccer lassabban ugy am blokk az egészet.
"Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerûen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon."
Lehetséges. Arra is gondoltam, hogy ezzel a technikával esetleg több információ tárolható el adott számú (sok) fotonban, mintha egy foton egy bitet kódolna.
jah persze, vszinu egy 1 fotonra is erzekeny fotonkinyerot hasznalnak, hogy erre nem gondoltam! (Amugy az encoding device-on camera-kent van az erzekelo feltuntetve) A kerdes meg mindig all: 1 fotonbol hogy hoznak ossze 1 sok keppontbol allo kepet.
Már látom elõre hogy nemsokára vallásosnak tart majd téged wanek mester... Méghozzá olyan felekezethez tartozónak, ahol a körbemetélés is a rítusok része. Mindig ez van ha kifogy az érvekbõl :).
Végigolvastam az angol cikket is többször, de az talán még a magyarnál is "furcsább". Vagy csak az én magyar agyam nem áll rá az amerikai cikkekre. Ami itt a legtöbbünknek gondot okoz, az eg foton keltette kép, ott valójában a kisérlet végleteinek "keresése", egyszerûen megpróbálták és látták, hogy akár az is megoldható. De maga a kisérlet sokfotonos volt, a mondanivalója pedig tényleg csak annyi: le lehet lassítani a fényt úgy, hogy közben az információ is megmaradjon.
Még egy észrevétel. A labor fényképe pár dolgot elárul, pár dolgot nem. A fényinterferencia kisérletek, fõleg ha egy új ismeretet kívánunk kinyerni, kib***ottul rezgés- és hõtágulás mentes alapot (asztalt vagy mit) kívánnak. A fényképen látható optikai asztal szerintem illusztráció, nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a kisérletek egy másik helyiségben folytak.
A fotonlassításhoz. Errõl olvastam korábban valahol, de most nem találtam. Ott nem szobahõmérsékletû céziumgázt használtak, hanem a nulla Kelvint nagyon-nagyon megközelítõ közeget (szintén a térben lebegõ atomokról volt szó, de mivel nem a hõmozgás miatt pattogtak a térben, ezért nem nevezném "gáz"-nak)
Szerintem az idõ el fogja dönteni, hogy mi volt itt a lényeg. Én várnék pár évet.
Elolvastam a cikket. Aztán a hozzászólásokat. Aztán az angol "eredetit". Meg vagyok döbbenve. Olyan fikázás-tömeg van itt, mintha legalábbis Izraelrõl szólna ez a cikk.
Az eredeti cikkben található linkek közül a legfontosabb a 4.: "Download the paper from Physical Review Letters" Ez nem elérhetõ akárkinek. A többi link viszont nem ad új infót.
Én tisztelem ezt a kutató embert. De a cikkben vázolt eljárás CÉLJÁT nem értem. Amit korábban tanultam fizikából, az alapján ez (a kép visszanyerése) csak sok fotonnal lehetséges. Nem az a lényeg, hogy CCD-vel-e vagy mással.
Számomra úgy tûnik, hogy ez a kutató ember egy tudományos cikket írhatott. A kutatási téma nem új, a "fotonhasításos" interferencia kísérletek már jó pár évtizede folynak. Azon kisérletek egyike ez, amely alapjaiban határozza meg a fizikai világképünket.
Azt tudjuk, hogy egyetlen fotonnyi energiamennyiségnek megfelelõ elektromágneses sugárzás el tud tárolni valamekkora infót. A legelsõ kisérletben csupán két rés képét. Ezt tovább lehet fejleszteni (mint most), de hogy mi célból, az nem derült ki. Attól persze még lehet nagyon fontos célja, de ez szerintem tudományos cél.
Az én benyomásom a következõ: valami oknál fogva valaki egy szép alapkutatási kategóriás kisérletet megpróbált alkalmazott technikai kategóriás kisérletként "eladni". Talán így könnyebb pénzt szerezni a kutatásokhoz, kitudja. Az eddigi hozzászólásokat látva, ez nem volt szerencsés próbálkozás.
"Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni."
Garantáltan nem képes. Elnyelõdéskor a foton részecskeként viselkedik, vagyis legfejljebb egy pixelt aktivál, így az információ elveszik. Sokkal trükkösebbnek kell lenni a kinyeréshez.
"Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban"
No, akkor kvázi kollégák vagyunk. Én is Szegeden végeztem fizikusként, de én inkább számítógépes szimulációkkal foglalkoztam.
Ha jól látom te is félreértetted a kísérletet. Mivel 1 fotonról van szó, nem lehet interferencia képet létrehozni (interferenciát igen, de képet nem). Végülis a cikk nem szól arról, hogy hogyan nyerték vissza az információt, de a kép alapján valószínûleg sok egyformán kódolt fotonnal hoztak létre interferencia képet.
Hát, igen. Egybõl meglátszik miért kell sok idõ még a tudósok között is mire egy adott elméletet elfogadnak. Ha sszabad megjegyeznem újfent: itt most nem foton részecskékrõl és statiszikákról van szó, hanem foton hullámokról. Az viszont tényleg képes egyszerre "letapogatni" a teljes ábrát. Az infó kinyeréséremeg annyit, hogy nem ccd-vel nyerik vissza v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni. A gyûrûs tárolókat alapvetõen nem, mint egyfajta "fény-vinyó" szokás emlegetni? A gyûrûs tárolók pufferként (Átmeneti tárolóként.) való alkalmazásának nagyon nagy hibája, ahogy elõbb is elhangzott, pont a fény sebességébõl adódik: hihetelen nagy gyûrûket kéne építeni elfogadhazó méretû késleltetés (Értsd tárolási idõ.) eléréséhez. (A fény egy másodperc alatt a Földet az Egyenlítõ mentén ~7-szer futná körbe.)
Jé, az angol cikk érthetõ. Utána elolvasva a magyart már az is világosabb. Javaslom a fordítónak, hogy olvastassa el mással is szöveget, és ne akarjon mindenáron szépen fogalmazni, mert az anglicizmusokkal nem megy. Inkább érthetõen. Itt például engem marhára megzavart, hogy mit akar "optikai pufferelés"-nek hívni, ami egyik pillanatban a felfedezés eredménye, a másikban már régóta aktívan kutatott terület. Ha annyit írt volna, hogy "fotonokban történõ adattárolás", az egész cikk érthetõbb lenne.
"Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet."
Itt elvileg pont arról van szó, hogy ténylegesen 1db foton tárolja az infót. Kinyerni viszont egyelõre csak statisztikai módszerrel lehet, vagyis sok egyformán kódolt foton kell. A cél viszont nyílván az, hogy 1db fotonból is kinyerhetõ legyen a kép.
Nos, mivel látom, hogy elég flame gyanús ez a téma ezért megpróbálok igen óvatosan fogalmazni. Noha nem vagyok a kvantumfizika géniusza, azért az optikában kicsit otthon vagyok. (Végzetség szerinz "csak" fizika tanár...Ha valakit érdekel.)
Szerintem a cikk megfogalmazása lehetne szerencsésebb, de csak azt tudom mondani, hogy akinek szánták az ennyibõl tökéletesen megérti.
Jórészt a teljes cikk megértésehez szükséges mindent kielemeztetek már itt, de ha megengeditek kicsit összefoglalnám kiegészítve itt -ott. Mindenkinek ajánlom tanulmányozásra a 34-dik hozzászólásban lévõ képet.
Valóban nagyon régóta létezik az egyfotonos technika, ha lehet ebbe ne kössünk bele. Arra a bizonyos elsõ kérdésre: nem kell megmérni, hogy egy foton jött ki, az eszköz a kialakítása folytán olyan, hogy idõegység alatt csupán egy foton tud áthaladni rajta. (Persze ebben van egy <>0 valószínûsége a több fotonnak, de ez 10^-10, szóval lövöldözhetnek egy darabig, mire azt tapasztalják, hogy ott bizony több is lehetett.)
A kettes kérdésre csak annyit: a számítógépnek miért is van memóriája? Hát azért, hogy az adatokat (A többi most lényegtelen.) késõbbi feldolgozásig el tudjuk raktározni. A fény meglehetõsen gyors dolog ám, a mai számítógépek számára felfoghatatlanul. Fénnyel tárolni az adatokat azt jelentené, hogy a memótiamodulok marhanagyok lennének. Ezért kell lelassítanunk.
Honnan tudták, hogy lelassult? Onnan, hogy a fizika a területük. A fény terjedési sebessége, amit szeretünk csak terjedési sebességnek nevezni, és 300e km/s -nek emlegetni a vákuumbeli sebessége. Minden más közegben a fény ennél lassaban halad. Vagyis nem kellett megmérniük, ez tény. (Ha mégis meg akarnák mérni, az annyiba telne nekik, hogy a csõ (A képen Cesium vapor cell.) végére odatesznek egy detektort és látják, hogy a foton az úthosszból adódónál késõbb érkezik meg = lassabban haladt a csõben.) A mondás itt az, hogy Ennyivel. A levegõ törésmutatója (Ami a vákuumbeli és levegõbeli sebességek arányával (Is.) egyenlõ.) 1egész-soknulla-kicsiszám. A kutatóknak most sikerült egy olyan egyszerûen elõállítható közeget találniuk, aminél ez nagyobb, ~1.01 (Hiszen a jel hossza 1/100-ad akkora volt.) A "mit sûrítettek be" rész kicsit fogósabb. Nos, volt szerencsém ~egy évet lehúzni Szegeden az egyik femtoszekundumos lézerekkel dolgozó laborban, és ott hallottam egy igen találó szemléltetést, igaz ott az idõ rövidségére használták. "Egy femtoszekundum olyan rövid idõ, hogy ez alatt a fény is csak egy papírlap vastagságnyit halad elõre a térben." Ezek után hogyan is kell érteni a besûrítést? A csõben a fény haladási sebessége olyan kicsi, hogy vákuumban 100-szor akkora utat tudna megtenni az idõ alatt, amíg ott végigér a cikkben emlegetett 10cm úton.
A harmadik kérdés elõtt hadd reagáljak egy másik hozzászólásra. Kb. az volt, hogy ez a technika olyan, mintha egyetlen bitbe akarnánk belesûríteni egy képet. De ez nem ugyanaz: a bitnek ugyanis csak egy állapotjelzõje van, annak is csak két állapota, ugyebár egy vagy nulla. A fénynek viszont nem! (Hullámhossz, fázis, stb.) Itt most pontosan a fény kettõs természetét kell elõvenni: ahogy a cikkben is volt, a fégy, mint hullám az adott sablonon a teljes felületével kölcsönthatva halad át. Kilépéskor a sablon teljes képi információja benne van: intenzitások és fáziskülönbségek formájában. (A cikkben mutatott színes UR az adott helyen áthaladó fény intenzitása, és nem valami valószínûségi eloszlás.) Az integritás megõrzés pedig arra utal, hogy ennek a fotonnak, mint hullámcsomagnak a fázisait és intenzitásait sikerült megõrizni. (A femtosec lézerekben is használnak ilyen "tömörítõket", de ott pont az a lényeg, hogy a hullám minél inkább egy fázisban legyen.)
A negyedik kérdét valójában a második kérdés vége, tehát most nem írom le mégegyszer. (Itt nem a foton részecske hosszáról, hanem a foton hullámcsomag elejének és végének térbeli távolságáról.)
A következõ kérdésre a legegyszerûbb válasz a fent nevezett ábra. (Egyben a másik hozzászóló felvetésére is azt szeretném mondani: de igen, kinyerhetõ az információ és nem csak elméletben.) A nehezebb válasz, pedig az interferencia. Az ábrán ez is nagyon jól megfigyelhetõ: a bejövõ hullámut két részre osztják (Az elsõ beamsplitter.) , az egyik része halad át a sablonon (Tehát veszi fel az információt.) a másik része pedig egy más, de optikailag azonos úthosszon halad. (A kitérõ sugár.) Majd a kettõt újra egyesítik (A második beamsplitter.) és a kialakult interferenciakép pontosan a sablonon való áthaladáskor keletkezett intenzitás és fázis eltéréseket fogja adni. (Hiszen a hullám két része között semmi más eltérés nincs.)
Hatodiknak pedig annyit, hogy fotonokról beszélünk, ahol az egyetlen szóba jöhetõ hosszméret a halladási iránnyal megegyezõ távolságok. Nyilván tíz centiméter hosszú a csõ, amin át kell jutnia. Teljesen egyértelmû, hogy azért ~100 impulzust lehet tárolni benne, mert a fényjelet 1/100-ad részére tudták rövidíteni benne.
Jujj de sötét vagy, valószínû, hogy CCD-vel fogják visszanyerni az infót...
Én azt nem bírom megérteni, hogy értelmes(?) emberek miért egy ilyen bulvárlapon megjelenõ hevenyészett fordítást vesznek szentírásnak, ahelyett, hogy ha tényleg érdekli õket, akkor utánaolvassanak.
Persze ha csak fikázni akartok, arra jó. Kellemes felüdülés, hogy néha hozzáértõk is felbukkannak...
Arra nagyon kivancsi lennek, hogy 1 foton hogyan hoz letre ilyen tobb keppontbol allo kepet egy CCD-n...
"Nem egészen errõl van szó. Amirõl te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erõsen alapkutatás, valószínûtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belõle."
Az egyetlen alatt itt egyetlen foton 'falrol' lehet csak szo. Egy foton nem tudna visszaadni a teljes kepet, csak ha sokat kuldunk at majd megnezzuk a becsapodasi kepet. Alternativakent lehet egy foton hosszu impulzust is kuldeni, amitol egy 1 foton vastag foton 'fal' rohan at a keszuleken. Ez ugyanazt az eredmenyt hozza, csak gyorsabb, mivel a statisztika egy lepesben lesz meg. Ha a hullamot sikerul tomoriteni azzal, hogy lelassitjuk, akkor sokkal rovidebb tarolo kell neki. (lasd az altalam leirt tomorites nelkuli tarolast egy tobb kilometeres optikai kabelben)
De ugye ha jól értem, akkor egy fotonból nem tudják visszanyerni az infot (egyelõre), csak azt bizonyították, hogy 1db is hordozza a teljes információt. A cikk elsõ mondata elég félrevezetõ: "egy kép adatai egyetlen fotonba sûrítve elraktározhatók, és adatvesztés nélkül vissza is nyerhetõk."
Nem egészen errõl van szó. Amirõl te beszélsz, annál nagyon sok foton együttesen tartalmazza az infót, itt pedig egyetlen egy darab. Persze ez még erõsen alapkutatás, valószínûtlen, hogy 20 éven belül kereskedelmi termék lenne belõle.
Végre értelmes hozzászólások is vannak. Nem lehetne itt valahogy szûrni?
"hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."
Az egesz arrol szol, hogy egy hologramot felepito fenysugarat sikerult lelassitanuk, majd a referencia segitsegevel visszaallitani a kepet. Ilyet mar a sztaki-ban is csinaltak 5 eve, de ott meg matematikai muveleteket is vegeztek ket kep interferenciainak segitsegevel. A kulonbseg a lassitas modja es kivitelezese.
Persze letezik egy jobb megoldas is, gyurus tarolonak hivjak es hasonlo a regi higany cellas memoriakhoz. Alapvetoen egy hosszu optikai kabel kell hozza, amiben folyamatosan kering a jel. Egy ponton van egy optikai erosito (lezeres), ami gondoskodik hogy a jelnek a kovetkezo korhoz is legyen eleg enerigaja. Olvasni szekvencialisan lehet, mint a regi elektromechanikus dobos memoriakat, csak ez a gyuru fenysebesseggel 'forog', tehat sokkal gyorsabb. Irni az erosito modulaciojaval lehet, olvasni az erositett jel kicsatolasaval. Ha rakunk egy szinkron jelet a sugarba, akkor a kesleltetes alapjan lehet tudni hogy melyik bit mikor jon. (lasd: szinkron lyuk a regi floppy-kon, szervo sav a mai merevlemezeken) A technika egyszeru, csak a jelenlegi alacson frekvencias lezerekkel nagyon hosszu kabeltekercs kell a buffer letrehozasahoz. Ugyanilyen bufferkent viselkedik egy tavoli urbeli pontra kilott majd onnan visszaverodo lezer vagy radiojel is. (az urtavkozlesben mar szamolni kell a relativisztikus hatasokkal is)
Pontatlanul fogalmaztam. Telenyomod gázzal és még utána nekiállsz ritkítani vákuum közelébe. Lesz bennt gáz, de baromi kis nyomáson, de mégis ott lesz.
De tudod mit? Legyen igaztad és ez kamu. ÚGY szerteném majd látni a képed amikor majd ez tényleg mûködni fog, akkor mit mondasaz majd? Elismered, hogy tévedtél? Remélem. Persze, ha fordítva van és kamu, akkor már most elismerem, hogy igazad volt.
Gondolom ez a cikk rövid kivonata egy több éves kutatásnak, amely arra irányul, hogy egyetlen fotonban több információt tároljanak mint egy bitben és azt ki is nyerjék. A cikket pedig megpróbálták olyan nyelven írni, hogy azok is felfogjanak belõle valamit, akik még azt sem tudják, hogy az autójuk elektronikája hogyan mûködik. Nyilván egy csomó infó elveszett a cikk írása közben.
"Idézd be nekem a cikkbõl azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hõmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá."
Nem írják, mert triviális. Semmi más nem lehet a rendszerben csak pár cézium atom, különben a fotonok elnyelõdnek, és b@szhatod az információt. Egyébként is az eredeti cikket olvasd el, ha ilyen adatok kellenek.
"Viszont a foton detektalasakor (vagyis az informacio visszanyeresekor) mar a reszecsketermeszete ervenyesul, vagyis a mereskor csak azt lehet merni, hogy van-e foton, vagy nincs es hogy a beeso fotonnak mekkora az energiaja (hullamhossza). Kovetkezeskeppen a visszanyereskor elvesz az osszes tarolt adat."
Nyílván nem közvetlenül kell detektálni. Vannak ötleteim, hogy merre lehetne elindulni a kutatással, de nyílván akik ezzel foglalkoznak nálam sokkal jobban tudják.
"A klasszikus interferencia kiserletek is ugyanezt mutatjak be"
Ott nem cél az információ kinyerés, illetve nem ilyen formában, úgyhogy nem is akarták 1 foton állapotát pontosan meghatározni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet megcsinálni.
"Az oké hogy egy fotonban van tárolva a kép infó.. de hogyan tároljuk a fotont ?"
Errõl szól a cikk. Lelassítják a fotont, így az tovább marad a dobozban. Persze még jócskán fejleszteni kell rajta, hogy a elég hosszú ideig lehessen így tárolni. Más kísérletekben sikerült lényegében megállítani egy fotont.
"Nem vagyok zseni. De a kamut jó érzékkel felismerem."
Tõled nem is vártunk mást. Szerinted minden tudományos cikk kamu.
"1. "A professzor azonban olyannyira lecsökkentette a fény erejét, hogy mindössze egyetlen foton jutott át." - ezt hogyan is csinálta és miért olyan biztos benne, hogy csak 1 foton jutott át? Mivel mérte ki, hogy csak 1 foton?"
Már a multkor is elmagyaráztuk, hogy már érgóta létezik 1 fotonos fényforrás. Nem is kell nekik megépíteni, meg lehet vásárolni készen. Ellenõrizni meg úgy tudják, hogy elé tesznek egy megfelelõen érzékeny detektort, ami egy fotont is érzékel. Ez nem nagy ügy, ilyen már 100 éve is létezett. És minden fotont detektálni, elég ha tudják, hogy hány százalék valószínûséggel detektál, abból egyszerûen ki lehet számítani, hogy idõegység alatt mennyi foton jön ki a fényforrásból.
"1 fotonról volt szó! Akkor miféle társaknak kellett helyet biztosítani?"
Egyszerre egy fotont használnak, de egymás után többet is be lehet rakni.
"Honnan tudák, hogy lelassították?"
Megmérték. Interferométerrel nagyon egyszerûen ki lehet mérni a legkisebb lassulást is.
"Mit sûrítettek be?"
A hullámcsomagot. Ezt nehéz röviden elmagyarázni, ha nem ismered a szükséges matekot és fizikát. Ha érdekel, nézz utánna a fourier tranzformációnak, a hullámtannak és a kvantumoptikának.
"egy foton integritását? Hogyan van 1 fotonnak integritása?"
A bele rakott információt ki tudták nyerni. Ezt jelenti az integritás.
"Egy fotonnak van hossza? És még össze is tömörítették?"
Igen van. Lásd hullámtan. Az impulzus tömörítés régóta használt viszonylag egyszerû módszer. Pl. így állítanak elõ rövid (10^−15 másodperces) terawattos impulzust egy pár wattos folytonos lézerbõl.
"hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."
Van szó. Statisztikai úton. Ez persze a gyakorlati alkalmazásnál nem jó módszer, mert sok fotonba kell ugyanazt az infót bekódolni. De bebizonyították, hogy az információ egy fotonban is megvan, úgyhogy elvileg kinyerhetõ. Most így hirtelen nem tudok rá jó módszert, de sok nálam okosabb ember jóval hosszabban fog gondolkodni a problémán.
"a 10 centi az most hossz, szélesség, mélység, vagy mi?"
Nyílván 10x10x10-es kocka.
"És miért csak 100 impulzus?"
Gondolom ennyi fér be anélkül, hogy egymással interferálnának.
Idézni tudom magamat.. okoskodás helyett olvasd a forrást..
Bazzeg ugy teszed magad mintha legalábbis te szartad volna a spanyol viaszt és a kvantumelméletet oda vissza valamint a relativitáéselmélet kiagyalása és bizonyítása sem okozna neked hatalmas gondot..
Talan ha elolvasnad az eredeti angol forrást akkor utat találna a fény az értelmedhez (igen benne van a cikkben link formájában) HA akkora fizikus genius vag akkor biztos tudsz angolul és vágod a szaknyelvet is. Ha meg nemakkor azt hiszem nincs mirõl beszélni.
Egyébként én sem értek sok mindent a biológiában.. Azt hittem az életképtelen spermák nem jutnak be a petébe...de látszik neked sikerült.
Én csak azt nem értem, miért olvassa el a cikkeket, ha már elõre tudja, hogy kamu. De nem is érdemes ilyen kapitális f-ekre több szót fecsérelni. És hogy ontopic is legyen: ha sikerülne kinyerni az eltárolt infót néhány fotonból, az azért hihetetlen lökést adna pl. a távközlésnek. Mindenesetre az elsõ lépéseken túl vannak, úgyhogy hajrá!
Ez jarhato utnak tunik, amennyiben egyszer kiderul, hogy ilyen szinten lehetseges fotonokat "klonozni". Ketlem, hogy lehetne, de egy fizikus ezt biztosan jobban tudja.
Ilyen "kõkorszaki" módszerrel, hogy "becsapatjuk" ("részecske viselkedésre kényszerítjük"), nem is. De késõbb még (ki)találhatnak valamit. Tudod, olyan kvantumfizikait. :) Pl. lemásolják a hullámcsomagot 1000 másik fotonra (mérés nélkül), majd ezeket "csapatják be" az érzékelõkre.
Már tudhatnátok: wanek szerint a relativitás-elmélet egy baromság, a kvantumfizika meg kamu (és így persze minden kamu, ami azon alapul). (És hogy miért? Mert zsidóknak is van/volt ezekhez nem kevés köze. Ugye pl. Einstein is zsidó volt, stb.)
Bocs,de ha azt nem tudod h a fény kettõstermészetû,és van hullám tulajdonsága is,tehát "hossza",akkor teljesen felesleges bármit megmagyaráznom. Csodálkozom h letudtad irni az eddigi marhaságaidat...
"Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele." - kisfiam! Majd akkor hülyézz le, ha tudsz válaszolni a kérdéseimre. De addig meg csak magadról állítod azt, amit nekem szántál.
Itt nem várja el senki h meglegyen a fizika érettségid,de azért nem kéne feleselegesen osztani az "észt" a hülyeségeidrõl... Neked kamu,másnak 3-5 évi munkássága. Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele.
nem értem pontos mijez, de sztem ha fejlesztik, csak nyerhetünk vele ;)
Egyaltalan nem mondtam ellent magamnak:
Egyreszt azt allitottam, hogy statisztikailag bebizonyitottak, hogy egy foton valoban tartalmazza az egesz kepet.
Masreszt viszont azt is allitottam, hogy ennek a bebizonyitasahoz nem volt eleg egyetlen foton, vagyis nem voltak kepesek egyetlen fotonbol kinyerni a kepet. Az eltarolt informacio kinyeresehez tobb ezer ugyanilyen fotonra volt szukseg.
A gyengebbek kedveert: ez azt jelenti, hogy bar el lehet tarolni a kepet egy fotonban, de kinyerni mar nem lehet belole.
Tegye fel a kezét, aki megértette, mirõl szól a cikk a szöveg alapján. Én elméletben fizikus is volnék, de a szöveg ferdítése olyan, hogy halvány lila gõzöm sincs, mi is történt. Van itt fotonlassítás, kvantum-adattárolás, anyámkínja egyben, de hogy mi közük egymáshoz? Mit fordítottak (félre) "pufferelésnek"? Ez nem pusztán fordítási probléma, itt a szöveg nyelvfüggetlen kohéziója hiányzik, de nagyon. Mondjuk például le lehetne írni, hogy miért is világraszóló a tárolási technikákban, ha egy 10 centis helyre bezsúfoltunk 100 ilyen rossz minõségû képet, ezt nagymamám száz éve tudja a fotóalbumával.
ilyen képet azt nem. De itt nemis van ilyenrõl szó. Hanem arról, hogy hordozza.
azabaj kvantumfizikára nemlehet jó pldát hozni mert teljesen totálisan máshogy müködik mint a tapasztalt vagy "közérthetõ" einsteini.
Ha szakmai cikket akarsz akkor menj olyan helyre ahol olyanok vannak. Ez nem egy olyan hely.
Ahol pedig olyan cikkek vannak ott 10000*részletesebben lelesz írva minden, csak necsodálkozza ha nem kvantumfizikus révén egyetlen szót se fogsz belõle érteni.
Ha "100000" fotonba beletudjuk tuszkolni hogyõmost pl vörös. Akkor egybe is bepumpáltuk. (100000*1be) ha ezt különválasztjuk akkor azott egy vörös foton hordozza az infót hogyõmost vörös(xxxnm).
Ha "100000" vörös foton leadja az energiáját a CCDn és abból kinyeri a CCD, hogy ezmost vörös(xxxnm), akkor egy is leadja az energiáját amit érzékelni tudunk és megtudjuk állapítani, hogyazmost vörös. azaz kinyertük az információt.
Nesze nemnagycucc, látunk.... xnm látom vörös, egyet nem mert nem ehez a mennyiséghez "szokott" a szemem.
Persze ezcsak logikus feltvés ami cáfol. De közel se biztos igaz, kvantumfizikába számomra semmi se biztos, a fekete se fekete....
Idézd be nekem a cikkbõl azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hõmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá. De ilyet nem találsz.
"Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info."
Huha akkor mégis kitudják nyerni az infót belõle? Lehet énvagyok a laikus de mintha magadnak mondanál ellent.
Anno PopularSben olvastam kb 5éve errõl részletesen, akkor még csak az elmélet létezett. Dolgoztak azóta a fiuk. :)
Teljesen felesleges, akar egy szoval tobbet is vesztegetni az egesz temara, mivel barmennyi adatot is tuszkolnak bele egy foton allapotaba, azt nem lehet kinyerni belole.
Az elektromagneses sugarzas kvantumja a foton. A kvantum szo eleve oszthatatlant jelent. Egy fotont nem lehet darabokra bontani, that nem lehet pl egy fel fotont megmerni (nem is letezik fel foton).
Eszerint nem tudunk egy CCD-t odatenni az egy szal foton ele ugy, hogy a CCD a kulonbozo pixeleken a foton kulonbozo darabkait detektalja. Ehelyett a CCD-nek mindig csak egy pixelen fogunk egy teljes fotont detektalni. Az, hogy melyik pixelen, az veletlenszeru, de a pozicio statisztikai eloszlasa koveti majd az eltarolt kep tartalmat. De persze az elozo mondatban mar benne van, hogy tobb fotonrol beszelek, amikbol statisztikat lehet csinalni. Vagyis az informaciot csak akkor lehet kinyerni, ha a merest tobb ezerszer megismeteljuk, mindig mas-mas (bar azonos allapotu) fotonnal es mindig feljegyezzuk, hogy az egyes fotonok melyik pixelbe csapodtak be.
Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info. De kerem, ebben semmi ujdonsag nincs.
Nem arról van szó, hogy nem a fényBEN hanem a fénnyEL tárolnak el információt?
Oly módon, hogy átküldi kb 1 foton átmérõjû sablonon pl R betûn, aztán ez az R lenyomat valamilyen közegben megmarad. Ennyi. És mivel qwa kicsi a sablon, ezért királyság hogy megmarad a lenyomat. Valami ilyesmi nem? Hogy mit akar tömöríteni, lilám nincs.
1. "A professzor azonban olyannyira lecsökkentette a fény erejét, hogy mindössze egyetlen foton jutott át" - én ezt eddig az egy fotonos megoldásról másképp olvastam. Egyébként az a másik módszer is elég gyanús, de ahogy itt a cikkben van írva, az meg nagyon.
2. "A hely a majd jövõben lévõ esetleges többi adattároló fotonnak kell." - ez nem derült ki a cikkbõl. Hogy ki mire gondol, az más dolog. "A lelassítás azért következik be, mert másfajta anyagba kerül, és a hullámoknakközegenként más a terjedési sebessége." - ez oké. "A besûrítést meg gondolom arra érti, hogy csökkentette a foton hullámhosszát." - ezzel szemben mit ír a cikk? "A pufferelt impulzus gyakorlatilag tökéletesen megegyezik az eredetivel, szinte semmilyen torzulást nem szenved, nincs elhajlás, viszont megõrzi az eredeti jel fázisát és amplitúdóját." - már eleve a fázisát sem tudja megõrizni, ha a hullámhosszt csökkentik, hiszen annak az a következménye, hogy nõ a frekije. Akkor meg hogyan õrzi meg a fázisát?
3. A 2.-ben leírtak ellentmondanak ennek.
4. pontosabban?
5. ugye-ugye!
6. az elsõ kérdésre nem válaszoltál.
A #42-ben írod: "Igen van benne homály számomra is". Szerinted bennem nem lehet? Le is írtam a kétségeimet. Írtam azt is, hogy a hwsw.hu is leközölte a hírt, majdnem ugyanígy, bár voltak kis eltérések. Viszont a lényeg ugyanaz mindkét esetben. Tehát nem fordítási hibáról van szó (vagy mindkét esetben rosszul fordították le), hanem az eredeti cikk is egy nagy zöldség ebben a formájában.
Semmi újdonság nincs ebben, ezt már Morse 1930-ban kitalálta
Igen van benne homály számomra is, de ne várjuk el, hogy 200oldalas cikket fognak róla írni ahol megtanítják neked a kvantumfizikát, az a suliban fizikaórán kellett volna elsajátítanod. Ha pedíg még fiatal vagy és még nem jutottál el gimi 4.ig ahol errõl szó van akkor meg legyél türelmes, majd tanulni fogod.