A darab egy objektum(halmaz), amit bizonyos kritériumok határoznak meg. A tárgyakról visszaverõdõ fény eljut a szemünkbe, a szemünkben levõ sok sejt ingerlõdik a fényjelekre, a szem összes sejtje által küldött jel feldolgozódik az agy megfelelõ részen, az agy mint neurális háló egy igazoló szekezetet alakít ki a környezetel való összehasonlítás alapján(megtanul(t)unk látni/érteni amit látunk). Fény által közvetítve vagy más által, semmi egzotikus lelkes ízét nem kell bekeverni a képbe, úgy egyszerû ahogy mindannyian tanultuk a suliba is.
Azért szép az élet, mert nem vagyunk egymformák, HumanEmber41st lelket kavar mindenbe, renault clionak meg minden ok nélkül mûködik...izé az ember okozza, ha belecsapna a villám annak se lett volna oka :)p
De az valóban úgy van hogy míg nem világosodsz meg valaminek a létezésérõl, nemlétezik számodra.
Mullikan vegezte az olajcseppes kiserletet az elemi toltes felderitesere. Rutherford szoraskiserlete ravilagitott az atom alapszerkezetere: egy nehez mag letezese, mely az atom terfogatanak nagyon elenyeszo resze. A toltesek(mi legyen a negativ, mi a pozitiv) leszogezese utan a szorasbol ugyszinten egyertelmuve valik a mag pozitiv toltese, es az elektronburok negativitasa. Az elektron, az atommag, es az osszes Standard Modell altal leirt reszecske LETEZIK, nem filozofia targya.
Na na... a darab egy tudatos segédeszköz, amely praktikus és univerzális.
Akár egy gondolat is lehet 1 darab gondolat :P Nem kell tárgynak lennie.
Sõt amit látsz tárgy Basic már rávilágított, hogy nem is létezik a tudatunktól függetlenül.
Ami azt jelenti, hogy ami az agyadban van az létezik.
Ha neked az van az agyadban, hogy Basic nem létezik mint ember, hanem csak a számítógépen lévõ programbot, akkor az úgy is van.
Basicnek nincs motorja tehát motorozás élménye számára nem létezik, hacsak másét nem vezette.
Nekem nem létezik furier transzformáció, mert nem tudom hogy mi az, nem is használom, de hallottam róla.
A létezése valaminek Basic szerint, csak az agyunkban van, mint gondolat.
Tehát másszóval, ha nem tudsz az almáról semmit (értem ez alatt, nem hallottál róla semmit, nem láttad sehol, nem érintetted, nem szagoltad), akkor alma nincs.
A fentiek ebben a formában nem igazak, mert azért mert TE nem tapasztaltál még valamit, az csak azt jelenti hogy tapasztalatlan vagy. ÉS A TE SZÁMODRA NEM LÉTEZIK.
Pl.: Tavaly nyáron az Grossglocknernél voltunk, esett a hó, lenn 28 fok volt fenn -5 fok. Ez számomra egy tapasztalat. Viszont ha valaki el kezdi mondani, hogy nyáron 28fokban esik a hó, köröhögöd. Hacsak az eddig megtapasztalt dolgokkal le nem vezeti, hogyan volt ez lehetséges.
Én azt mondom, hogy a tudatunktól függetlenül létezik a világ, és a törvényeket az érzékelhetõ dolgok alapján felállítani, hibás. Most jön Basic és demagógiája, jovabammeg mogyá jobbat. Nem tudok jobbat.
Nagyon is jól mondod, Basic kezdi látni a lényeget.
Az ember számára érzékelhetõ dolgok, léteznek az ember számára.
Amikor elkezdünk olyan eszközöket konstruálni, amelyekkel érzékeink tovább finomíthatóak, elkövetünk hibát azáltal, hogy elõre nem tudható hibát követünk el. Tehát becsapjuk a látásunkat, hallásunkat stb. egyszóval MAGUNKAT.
Basictõl kérdezem: hogyan lehetsz biztos abban, hogy az elektron létezik, ráadásul negatív és vagy ilyen vagy olyan spinû?
Érdekes, h éppen Basic kezdi látni a lényeget! A darab és az érzékszervek kapcsolatában: Hogyan is mûködik az érzékelés? Az érzékszervhez benyomás érkezik. Az érzékszerv ezt elektromos impulzussá alakítja. Az elektromos impulzus beérkezik az agynak 1 bizonyos területére. Ettõl a ponttól tovább nem tudjuk mi is történik.. Így mivel közvetlenül sem az agy, sem az öntudat(?) nem érintkezik közvetlenül az anyaggal nem lehetünk biztosak abban, h az anyag egyáltalán létezik.
Létezhet egy univerzális információ-mezõ, melyeben a "megfigyelt" fizikai törvényeknek megfelelõ sebességekkel és távolságokkal terjed az információ az "élõlényeket" alapjában alkotó-folyamatosan-kigondoló-álmodó "lelkek" között. Innét vigyázzatok, mert már OFF!
Továbbgondolva az a "lélek" mely más "felébredt lelkek" tanácsára és útmutatásai alapján képes ráhangolódni erre az információ-mezõre, máris megtapasztalja a "lelkek" összességének létezését..
Azért az elsõ pár mondat visszaolvasva további kifejtésre szorul. :-)
Nem onnan jött az állítás, hogy a darab csupán tudati létezõ, hogy nem függ érzékszervektõl, hanem abból az elképzelésbõl, hogy a "darab" tárgy nélkül megállna önmagában. Ilyen nincs a valóságban, ezért a darab elgondolatszerû. A valóságban akkor mondjuk valamire, hogy darab, mikor meghatározzuk. Egy almát almának látok ez épp azt bizonyítja, hogy a látás szempontjából többek közt a formának nevezett tulajdonságától is függ az almasága.
A darab nem függ érzékszervektõl - tehát teljes mértékben tudati létezõ. Feltételezed, hogy mert egy tudati létezõ mindkettõnk számára ugyanazt jelenti, már objektív.
"1 almát 1 almának látsz, függetlenül a tulajdonságaitól." - tulajdonságoktól függetlenül nem látszik az alma, csak egy üres szó lenne, így aztán mire használnád a számosságot? Még csak nem is láthatnád az almát, hogy megállapítsd a számosságát.
#1048: Tehát amivel továbbra is adós vagy: választ arra a felvetésre, hogy a határvonal, amit húztál, önkényes. A "darab" semmivel sem jobban indokolható, mint az "egyenes".
Illetve arra, hogy a törvények nem hibásak. Még mindig nem hallottunk INDOKLÁST arra, hogy miért hibásak.
Az érzékszervi problémát kizártuk, legalábbis nem volt érdemi ellenérved. Azt is megvitattuk, hogy az "ideális" esetek hiánya a természetben szintén nem probléma. Az sem probléma, hogy nem végezhetem el a mérést az összes pontban. Van még valami EGYÉB ÉRV?
#1404: egyébként vélhetõen többet tudok a látásról, mint te.
A többiek kedvéért is, a szem többek között terhelt azzal a leképezési hibával, amit "kromatikus aberráció" néven ismerünk az optikában. Ez azt jelenti, hogy a színek egymáshoz képest elcsúsznak, a piros összetevõ és a kék összetevõ például különbözõ méretû képet adnak. Ezt az agy nem csak kiküszöböli, de fel is használja tudtommal a távolságbecsléshez.
Nos, meglepõ módon, pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményre is lehet jutni.
Nem meglepõ, sõt. A vak tyúk is talál szemet. = Véletlenül rá lehet hibázni.
#1405: és persze továbbra sem kaptunk tõled semmilyen indoklást, illetve választ arra a felvetésre, hogy a határvonal, amit húztál, önkényes. A "darab" semmivel sem jobban indokolható, mint az "egyenes".
#1404: talán ha azt akartad mondani, akkor azt is kellett volna mondani, és akkor tudtam volna mire gondolsz, nem kellett volna találgatnom.
Nos, meglepõ módon, pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményre is lehet jutni. Azt hiszem aki járatos a méréstechnikában, annak ezt nem kell magyaráznom.
Csak egy egyszerû példa, amit korábban említettem. Van egy mikrométered, ami a milliméter törtrésze pontossággal mér. Vajon hogyan keletkezett? Az UFO-k hozták? Az ókórban biztosan nem voltak pontos eszközök. Akkor hogyan lehetett volna a rendelkezésre álló pontatlan eszközökkel összerakni egy pontos mikrométert?
Vagy pedig a logikádban van a hiba. A pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményekre lehet jutni.
A törvények ezekre a tele hibás megfigyelések alapján születtek :O
Jóhogy hibásak!
Navégre belátod, hogy tele van hibával.
Egyébként fejtetõn látsz mindent ;) jobb ha tõlem tudod ráadásul az agyad kiegészíti egyes nemlátott dolgokat.
Úgyhogy amit megfigyelsz az tele hibával.
Erre utaltam korábban, csak most vált érthetõvé számodra.
#1401: nagyon gyenge érv. A szemedben a csarnokvíz is lehet ELVILEG zöldes, veleszületett rendellenesség miatt. Bár nem tudom, hogy pontosan milyen szembetegségek vannak, de biztos vagyok benne, vannak olyanok, amik torzítják a látást.
"Készítesz egy távcsövet, hogy láss olyan dolgokat amik messze vannak a tisztánlátáshoz"
Mi az hogy "tisztánlátás"? Mihez képest tiszta? Tudod, hogy a szem mennyire torz képet ad, és az agy mennyit dolgozik azon, hogy mindenféleképpen kijavítsa?
Hallottál az "optikai csalódásokról"? Mi az igaz, amit a szemünkkel látunk, vagy amit tudunk az agyunkkal, hogy márpedig a szürke pont mégsincs ott a papíron?
#1398: "A tárgyról információ érkezik az érzékszerveidbe."
Bocs, de már az elsõ mondatod hibás. Feltételezed, hogy ami az érzékszerveid közvetítenek, az valami "tárgyról" jön. Holott a világ nem feltétlenül kell hogy tárgyakból álljon, lehetne egy nagy pocsolya az egész. Hogy így van-e, azt csak utólag, az érzékszervi tapasztalatok alapján lehet eldönteni.
EZ AZTÁN CIKLIKUS HIBA volt a javából.
Csak még valami, a részecskék megfigyelését segédeszközökkel végezzük, gondolom ezzel még egyetértesz.
Mondok egy példát a segédeszközökre. Készítesz egy távcsövet, hogy láss olyan dolgokat amik messze vannak a tisztánlátáshoz. A lencse kicsit zöldes lett. Erre megállapítod, hogy a megfigyelésed tárgya zöld pólóban van, ráadásul kövér. Ezek a torulások hibák. Hibás következtetést vonsz le.
Ahogy a kvantummechanikában is. És ez már nem elhanyagolható hiba. (Bár szerintem egyik hiba sem az.)
Bocs ennyi hülyeségre nem írok választ, majd hétvén. Még van délutánra terminem. De hétvégén igyekszem kijavítani a hibákat amiket írtál, remélve hogy javítom ezzel a világszemléletedet.
"Az agyad pedig az izmokat a kezeden mozgatja." A kezeden nincsenek izmok, a csontjaidon vannak. A fizikában is az a probléma, hogy felületesen tanultad meg, ne vezess már félre senkit.
Az agyad max ingereket küld az idegsejteken keresztül az izomsejteknek és azok összehúzódnak vagy elernyednek.
Ez nem így van.
A tárgyról információ érkezik az érzékszerveidbe. Az információt ingerré alakítják az információt érzékelõ sejtek és átadják az idegsejteknek. Az idegsejtekben már megtörténik az érzet kialakulása, de a valódi érzet csak az összes inger összegzése után alakul ki.
Hogyan tudsz 5 almát megfogni anélkül, hogy látnád?
Nem tudod kijelenteni, hogy 5, mert lehet ugyanazt tapogatod ;)
"De valójában a tapintással csak puhább és keményebb érzeteket kapsz." Én nem csak puhább és keményebbet tudok tapintani, lehet nekem különleges képességeim is vannak?
Mert pl én érzem a kezemmel a meleget, hideget, fájdalmat, nyomást, sõt meg tudom különböztetni a folyadékot a szilárdtól, érzem ha valami viszkózus-ragad és még nagyon sok mindent.
#1395: tévedsz, nem érzékeled a tárgyat az érzékszerveiddel. A tárgy már csak a fejedben áll össze.
Nézzünk egy egyszerû példát! Bekötött szemmel öt almát tapintás alapján különválaszthatsz, megszámolhatsz, és elmondhatod, hogy öt tárgy. De valójában a tapintással csak puhább és keményebb érzeteket kapsz. Az agyad pedig az izmokat a kezeden mozgatja. Az izmok mozgása és a tapintás információk feldolgozása során keletkezik egy olyan érzet, hogy "felszín". Majd ebbõl a "zárt felszín". Tárgynak pedig nevezheted azt, amit egy kemény, zárt felszín határól. A víz ebben az értelemben nem tárgy.
Van még egy érdekesség! A tárgyak "folytonosságának" érzete. Az alma, ha elmozdul, alma marad, mert ha eltûnik egyik helyrõl, ezzel egyidõben egy másik helyen jelenik meg. Ez a mozgás. Az almát darabolhatom is, a részek összessége egyenlõ lesz az egésszel.
A kvantummechanikában ez viszont nem igaz! Ebbõl is látszik, hogy a fentiek mind feltételezések! Ezért nehéz szemléletesen befogadni a kvantummechanikát, mert a makrovilágbeli érzékszervi tapasztalataink alapján olyan kép alakul ki bennünk, ami NEM ÁLTALÁNOS!
Egy szemléletes kép alapján (Károlyházi "Igaz varázslat" címû könyvébõl) a kvantummechanikában elõfordul, hogy egymásnak csapsz két tányért, és az ütközésbõl három csésze repül ki! Ezek össztömege ráadásul nagyobb, mint a tányéroké együtt. Pontosan a kvantummechanikában a darab az, ami elég nehezen megfogható dolog, sokkal kevésbbé, mint az egyenes, vagy a hullámok.
Mielõtt felvetnéd, hogy a részecskéket nem látod közvetlenül, leszögezném, hogy az almát sem közvetlenül látod, és a tapintás folyamata is eléggé indirekt. Ehhez képes semmi, ha a részecskék megfigyeléséhez a bonyolult érzékelési láncba egy buborékkamrát beiktatsz.
Nem is akartam elmagyarázni. A darab egzakt mennyiségegység. A többi mértékegység pedig hibás.
Én nem osztok fel, semmit, én érzékelem a tárgyakat, az érzékszerveimmel. Nem tudom te/ti mit csináltok.
Én még egyenest nem láttam, de tudtommal az egyenes láthatatlan, mert pontokból áll amelyek végteleül kicsi kiterjedésûek. (ha nem így van egy linket légyszi amit te is elfogadsz :P)
A könyvekben amit említesz vonalak vannak de azok nem egyenesek. A vonal nem egyenes, mert van kiterjedéde a vonal egy téglalap.
#1387: igazából szinte minden elméleti létezõ csupán. Már az, hogy a körülöttünk lévõ világot tárgyakra osztjuk fel, az is csupán a szemléletünkbõl fakadó szubjektív dolog. Te önkényesen meghúzol egy határt, amibe az "alma" és a "darab" már beleesik, az "egyenes" viszont kinnreked. Ez pusztán a te döntésed volt, nem pedig egy szükségszerû választás.
Igazából ez is csak egy modell, mint minden más. Mindenesetre érdekes, hogy így is lehet számolni.
Ez csupán annyit jelent, hogy amikor egy pozitront (elektron tömegû, egyszeres pozitív töltésû) részecskét megfigyelnek, akkor arra mondhatjuk, hogy az egy olyan elektron, ami idõben visszafele megy.
Én személy szerint nem vagyok róla meggyõzõdve, hogy ez egyszerûbb modell, mintha minden elõre megy az idõben, és van külön elektron és pozitron is.
Sehogy, már megint... jön itt az elméleti tükrözésekel. Miért kellene idõben visszafele mennie egy antinak.
Az hogy a tiszta hibás elméleteket nem lehet összefésülni, azon ne csodálkozz.
Ezt már soha sem bogozzák ki... annyira túl van bonyolítva.
Erre te jössz a pozitronnal, ami visszafele megy ejj gyerekek.
A fizika jelenlegi állása szerint a három tükrözés együttes alkalmazása nem változtatja meg egy fizikai rendszer mérhetõ tulajdonságait, azaz egy szabad antirészecske matematikailag úgy kezelhetõ, mint egy térben és idõben visszafelé mozgó részecske. Az elektron és antirészecskéje, a pozitron kétfotonos annihilációját úgy írjuk le, mintha egy elektron megjelenne, kibocsátana két fotont, majd térben és idõben kihátrálna a képbõl.
#1371: Szia Mikike! Örülök, hogy végre itt egy normális érdeklõdõ! Clio1616v már teljesen elszállt, olyan dolgokról beszél, aminek semmi köze ehhez a fórumhoz, fülei csukva, szája nyitva.
"okozat megelõzi az okot"?
Én olyat hallottam, ami egy lehetséges modell, hogy vannak részecskék, amik az idõben visszafelé haladnak. Konkrétan a pozitron, ami az elektron antirészecskéje, az magyarázható úgy, hogy egy elektron, ami az idõben visszafelé halad. Kemény, mi?
Azért ne feledjük el, hogy ezek a modellek mind olyan erõlködések, melyek célja, hogy kiterjesszék a kvantummechanikát. A jelenlegi probléma, hogy a relativitás és a kvantummechanika között van egy ûr, amit nem tudunk lefedni, és a kettõt nem tudjuk közös nevezõre hozni egy ideje. Ezért a lehetõ legvadabb modelleket is vizsgálják már a tudósok.
Pont emiatt rendkívül szánalmasak számomra a fizikához csekély mértékben értõ, a kísérleti ereményeket tagadó emberek vad kitalációi. Csak szeretnék azt hinni õk, hogy a tudósok beszûkültek és vaskalaposak. Ellenkezõleg, a legnagyobbak a legfantáziadúsabb emberek közé tartoznak. Csak épp nem tagadják a tényeket.
Az egyenest nem lehet érzékelni, nincs tulajdonsága, amivel lehetne. Elképzelni persze el tudod, de korábban ezért mondtam, hogy egyenes nem létezik, mivel csak elképzelni lehet 2 dolog közé, érzékelni nem.
Nem érted... érzékelni kell ahoz, hogy azt tudd mondani, hogy 1 db, de nem függ a darabszám a tulajdonságaitól, illetve nem érzékeled többnek attül még, hogy másképp érzékeled, ugyanazt a dolgot mint én vagy más.
Ha a darabszám nem függ tulajdonságoktól, akkor terljes mértékben tudati létezõ. Mint ahogy az egyenes sem függ attól, hogy a valóságban hogy érzékeled az egyenest.
A darab akkor lenne szubjektív, ha függene attól, HOGYAN érzékeled a létét, pedig, nem így van.
A másképp érzékelt dolgok, ettõl független darabszámúak.
Ha csak nem szubjektív létezõrõl beszélsz, mint darabszámról, akkor nem vagy képes kizárni a tulajdonságait, mikor erre vagy arra azt mondod hogy darab.
Nem az érzékelés független a tulajdonságoktól, hanem a darab száma.
Az objektivitásnak nem feltétele, hogy mindenki ugyanazt értse valamin. Különben meg bajban lennél az idõ fogalmával, ha minden áron ragaszkodsz az objektív voltához. Egy almát hogyan láthatnál almának olyan tulajdonságaitól függetlenül, mint pl. forma?
De objektív, mert a darabon mindenki ugyanazt érti. Nem különböztzeted meg az almát másképpen, mint én. 1 almát 1 almának látsz, függetlenül a tulajdonságaitól.
Onnan, hogy ha csak akkor lehet valamibõl darab, ha megkülönbözteted másoktól. Ezeket érzékszervekkel teszed, vagy gondolati úton, de legfõbbképp mindkettõvel mert csupán az érzékszervek még nem különböztetik meg a dolgokat. Feltételezem ugyanazt értjük a db-on, de azt hiszem így van az egyenessel is, úgyhogy ettõl még nem lesz objektív létezõ. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a darab is egy tudati létezõ, azt azért elismerem, hogy sokkal alapvetõbb a halmazképzés, mint egy absztraktabb geometria, de mégsem objektív.
A darab nem függ az érzékszervektõl, mibõl következtettél erre?
Bármire azt mondhatod, hogy alma, de bármit nevezhetsz bárminek. Csak a hasonló dolgokat paraktikus azonosnak nevezni, és jelzõkkel megkülönböztetni. De ez nyelvészet, amihez nem vagyok qualifikált.
A tudatosulást és a létezõ nem azonos, a tudatosulást egy szûkebb értelmû létezõ.
Szerintem pedig objektív, vagy neked nem ugyanannyi 1 db mint nekem? Ez nem teljesen világos, mit akarsz kifejezni ezzel a nem objektívvel...
Már megijedtem, hogy azt állítod, hogy a jelenségek feltételek nélkül jönnek létre, de már látom, hogy te sem gondolod így.
Ezek szerint tehát kijelenthetõ, hogy erõsen függ az érzékszervektõl, és a gondolatoktól is, hogy mit nevezünk almának, tehát a darab is.
Amennyiben úgy érted, hogy bármire rámondható, hogy alma, akkor egyetértek, hogy valóban független fizikai, kémiai tulajdonságaitól. Így aztán a darabszám is erõsen tudati létezõ, nem pedig valami objektív..
Renault Clio 16 volt! A gondolkodasod kavart, nem elhatarolt. Kevered az emberi tulajdonsagokat a fizikai valosaggal. "Az autó nem megy, te mész az autó segítségével." Ha ehez is sok magyarazatot kell fuzzek miert hulyeseg akkor inkabb hagyom. Az auto azert megy mert mechanikailag ugy van megepitve, hogy ha benzint eget a kjeletkezo ho altali gazkitagulas mechanikai munkat egeztet ami altal az auto mozogni tud. Qrwara semmi koze sincs az emberhez. Egyetlen mukodesi torvenyt se irt az ember, az adott fizikai torvenyeket felhasznalva epitette meg. Sulyos gondolkodasi hiba(hogy diplomatikusan fejezzem ki) keverni a fizikai, valos dolgokat az emberrel.
"Értsétek meg amihez az ember szükséges az okkal történik, amihez nem az ok nélkül. "
Itt adtam a fenti peldaba egy csomo lanconlat okot, amihez termeszetesen nem kell ember. Kezdtem az auto felepitesetol egeszen a gazok hokitagulasaval vegeztt munkaig. Ok-okozat lancolat amit meg a mai tudomanyunk allasa alapjan lehet folytatni!!!
Elõfeltétele van a villámlásnak, de oka nincs.
Az ember tud okkal cselekedni, pl azért veszi le a fáról az almát hogy megegye. Ennek feltételei vannak, az ember elég magas legyen hogy elérje, legyen elég ereje leszakítani.. és még nagyon sok.
Én nem különböztetek meg semmit, egy almának nevezünk, olyan gyümölcsöt ami ízben alakban felépítésében színben egy fajba sorolt. A korábbi példámban a darab univerálisságára akartam utalni, és hopgy független a fizikai kémiai tuladjonságoktól.
Nekem még mindig nem okés, hogy mi által különböztetsz meg valamit, vagy mi által rendeled csoportokba. Egy alma lehet érett, rohadt, kicsi, nagy, bármilyen színû, formájú, anyagú, sõt, még banán ízû is. Vagy másképp gondoltad? Mik azok a tulajdonságok, amik egy almát elválasztanak egy nem almától?
Nekem elég furán hangzik, hogy egy földrengésnek, egy jégesõnek, villámlásnak vagy bármilyen más természeti jelenségnek ne lenne oka, csak mert nem szükséges hozzá az ember. :)
#1362: óvatosabban kell fogalmaznod. Úgy tûnik, a VÁLTOZATLANSÁGNAK nincs oka, tehát az egyenes vonalú egyenletes mozgás fennmarad, mert AHHOZ KELL OK, hogy MEGVÁLTOZZON. Tehát magához a mozgáshoz nem kell ok. A mozgásállapot megváltozásához kell.
Az autónál sem azért kell benzint égetni, hogy állandó sebességgel haladjon az az adott tömeg. Azért kell, hogy legyõzzük a gördülõellenállást, légellenállást, surlódásokat.
Mi szerint? Mivel utaltunk arra hogy az autó ok nélkül megy. Az autó nem megy, te mész az autó segítségével.
Értsétek meg amihez az ember szükséges az okkal történik, amihez nem az ok nélkül.
Nem értem hogy csak miért most lett az a véleményem hogy ezen a fórumon csak kontárok írnak, és sok a hülyeség. A vélemények gyerekesek, a megláttások amatõrök. Tudom hogy most sokaknak nemtetszik ezekután a képem de így van. Hogy lehet akkora hülyeséget állítani hogy a dolgoknak nincs okozója?? Ezekszerint az autó is ok nélkül megy, meg minden más is.
Honnan tudod hogy változatlan a fény, ha nem is látod és nem is érzékeled?
Ok nélkül is mozoghat a fény, nem kell okokat keresni.
Én nem feltételeztem abban a mondatban semmit, kérdeztem... ott a végén a jel.
Az energia a 3 dimenzióból (x,y,z) viszi a tárgyat a 4.be(idõ). "Ez is egy magyarázat... lehet."
A darabot, mint mérték egységet bármihez úgy hozzá tudom rendelni, hogy nem követek el hibát, mivel független a többi mértékegységtõl, és ez a nagyon lényeges elõnye a többivel szemben.
Az egy darab alma bármekkora lehet, bármilyen színû, sõt még rohadt is...
A két darab alma nem kell hogy egyforma súlyú legyen, azonos magasságú. Mégis 2 darab alma.
A többi mértékegységgel az egymásból való származtatás a problémám, hézagom, ezt tartom hibának.
#1353: "Ezek mind feltételezések, tele hibával. Mibõl meríti az enegiát, végtelen energiája lenne hogy nem áll meg?"
Vedd észre, hogy te egy csomó mindent feltételezel, teljesen alaptalanul, ebben az egy szem ártalmatlannak tûnõ mondatban. Nézzük csak!
Mi az hogy "energia"? Miért kell az energiát "meríteni"? Kell valami ahhoz, hogy a fénysugár haladjon? Miért? Miért nem ahhoz kell az "energia", hogy megálljon? Hogyhogy a fény látszólag nem változik az egymillió fényéves út alatt, aztán utána meg elkezdene lassulni csak úgy? Van benne valami rejtélyes üzemanyagtartály, mint egy gépkocsiban?
Ehhez képest az én feltételezésem sokkal egyszerûbb: ha egymillió fényév alatt változatlan, akkor késõbb is az lesz. Occam borotvája.
Na, megy ez, már csak a darabra kéne valami hasonlóan kifejtett válasz. :-)
Azért ragaszkodom az 1345-höz, és ehhez a megközelítéshez, mert alapvetõen ezen a fórumon a tudományos nézõpont kritikájáról van szó (a fórum címén ez jól látszik).
Lehet más szemlélete valakinek, de ez nem vitatéma itt. Az sem kérdéses, hogy a tudományos módszer korlátozott, az ismereteink végesek. Mi a fenének lenne annyi kutató a világban, ha mindent tudnánk?
Az a kérdés inkább, hogy hol van a JOBB MEGOLDÁS? Mutassa már meg valaki, aki ellenzi a tudományos módszert! Ide írja le, most, ne mellébeszéljen, célozgasson, hanem írja le.
Azt a komolytalanságot pedig hagyjuk már, hogy az egyenes nem létezik. Az egyenes létezik, mert az egy matematikai definíció. Nyisson ki bárki egy geometriakönyvet, az egyenes OTT VAN BENNE A KÖNYVBEN, az a DEFINÍCIÓ AZ EGYENES. Megmutattam, ott van. Ne higgy nekem, gyõzõdj meg róla a saját szemeddel! Valami gond van ezzel? Olvasási probléma? Szövegértési gyakorlat hiánya? Mi a hézag?
A fény útja nem létezik, az út ebben az esetben a múltbeli helyét jelenti a fénynek.