Két öregember beszélget az öregedésrõl. - Figyelj, a legrosszabb a feleségeinknek. Õk ráadásul sosem hajlandók beismerni, hogy öregszenek, és mindenféle módon megpróbálják eltitkolni a bajaikat. - De még mennyire. Teljesen igazad van. - Kitaláltam egy jó trükköt, amivel játékosan ráébreszthetjük õket a fogyatékosságaikra. Ha tudni akarod, hogy a nejed kezd-e megsüketülni, állj 10 méterre tõle és kérdezz valamit. Ha azt látod, hogy nem válaszol, kérdezd 5 méterrel közelebbrõl. Majd 2 méterrõl, végül 1 méterrõl. Ha ekkor sem válaszol, kénytelen lesz beismerni, hogy nagyot hall. A másik öreg jónak találja az ötletet, és amikor hazaér, 10 méterre a feleségétõl emelt hangon így szól hozzá: - Drágám, mi van vacsorára? Nincs válasz. Közelebb megy 5 méterrel és újból megkérdezi: - Drágám, mi van vacsorára? Nem kap választ, ezért 2 méterrõl megismétli a kérdést: - Édesem, mit eszünk vacsorára? Semmi reakció. Odalép hozzá és 1 méterrõl kérdezi: - Életem, mit eszünk vacsorára? Mire az asszony dühösen: - Vén marha, már háromszor mondtam, hogy csirkét sült krumplival!!!
hát ha valaki kényelmesen elvan egy rossz kapcsolatban is, és csak akkor cserél ha tálcán kínálja magát a jobb... az hát... majdnem megbízható. :D kicsit mintha fontosabb lenne a kapcsolat, mint az, hogy kivel.
Az milyen, amikor 6 éves kapcsolat megy ugyanígy tönkre? És a férfi nem veszi észre (apró jelekbõl, elszólásokból, stb.), mert még mindig szereti a lányt, hogy a lány részérõl már évek óta vége és megszokásból meg kényelmességbõl van vele csak. Közben még el is veszi feleségül a lányt. A lány meg hozzámegy!! És akkor lép le, amikor már biztos a 3. Pfüjjjj MNK
Kérdés, a lány tudta már akkor, hogy nem érez semmit, és csak kényelembõl megy hozzá a sráchoz? Vagy ez csak utólag tudatosult benne? Sokan vannak, akik még saját maguknak sem vallják be, hogy a kapcsolat, amiben vannak, az nem az igazi... de kényelmes, azt hiszik, hogy jó, ezért nem lépnek ki. Csak ha jön egy tutibiztos... aki mellett már látszik, hogy a kapcsolata nem az igazi.
Tudta már, hogy nem érez szerelmet, mégis hozzáment a sráchoz. Utólagos magyarázat (?): mert a srác nagyon akarta és elvárták tõle. Akkor mégis miért ért fülig a szája az esküvõn? Na de ez már kicsit off.
Sziasztok, Lenne egy problémám,és remélem tudtok segíteni,egy másik topicban már leírtam,de nem adtak "kielégítõ" tanácsot :D Mielõtt írok 1 ilyen topicba,meg szoktam nézni az 1. hozzászólást h mért nyitotta meg az illetõ,hátha ez a megfelelõ hely a problémám megoldására,és nekem is hasonló gondom van mint az 1. hozzászólónak.Nekem is tetszik 1 lány a suliban,de nagyon:),(és asszem tudja is),de egyszerûen nemtok a közelébe kerülni,mintha 1 "fal" lenne köztünk.de nem csak azért mert én nem merek lépni,hanem mert jelenleg barátja van,de most nem ez lenne a probléma,mert tudok várni(egy darabig :D,egyébként elég rég várok már...)hanem h addig is hogyan tudnék a közelébe kerülni? már volt 1-2 ötletem amik nem jöttek össze,és aztán tegnap kitaláltam valamit,ami jó ötletnek tûnt,de minél többet gondolkozok rajta annál bénábbnak tûnik(fõleg h tudná h miatta tenném),de mielõtt leírnám várom a tanácsaitokat háta jobbak mint az enyém:P
ha valakibe szerelmes vagy,akkor sincs mentség...:) ha meg otthagyja a csaj a mostani barátját miatta,akkor a csajjal van gond,vagy a csávó elég kevés aki most van neki.
nem kell kitúrni, csk közeledj felé, aztán ha szakít pasijával (egyszer mindennek vége) akkor hajts rá;) ha meg nagyon úgy néz ki hogy boldogak, akkor békén kell õt hagyni, hadd élje az életét.
Ha a csajt el lehet szakitani a barátjától akkor a kapcsolatuk nem volt elég erõs. Ez van. Akik meg rinyálnak hogy jajj ne hajts már foglalt csajra azoktól valószinû már elvették a csajt. Ez meg szar ügy. De végülis jobb hogy most derült ki nem akkor amikor jön az elsõ gyerek.
Én sehol nem írtam h ki akarom túrni,sõt azt is írtam h várok,csak szeretnék közelebb kerülni hozzá.