Gondolkozz, halad feléd...annyi az egész hogy hamarabb oda érne mint ha fénysebességgel jönne. :) De komolyabban, én nem értek nagyon ehhez, nem tudom hogy miért nem haladhat valami gyorsabban a fénysebességnél(ez nem azt jelenti hogy a vízben mondjuk csak 250...valamennyi ezek kilométert tesz meg másodpercenként, hanem az állandó, maximális sebességet), azt hallottam már hogy túl sok energia kéne hozzá, de egy foton is felgyorsul erre a sebességre, ki lehet számítani hogy mennyi idõ alatt, mekkora távolságon...szóval ha ezt a fotont hosszabb úton érné ugyan ez a gyorsító hatás, vagy nagyobb lenne maga a hatás akkor elvileg a sebessége is nagyobb lehetne. SZERINTEM :)
A foton nem gyorsul fel, hanem fénysebességgel "indul". Másrészt egy tömeg nélküli dolgot nem is tudsz gyorsítani sem.
Sztem elsõ körben kicsit mélyedj el a témában, aztán majd ráérsz rajta gondolkodni...
Azért, mert nem tömeggel rendelkezõ test. Lassulni sem tud. Amikor úgy tûnik, hogy lassul, akkor épp nem részecske, hanem hullám természetû. Nem a foton lassul le, hanem a hullám terjedési sebessége változik meg. A részecske természet leginkább csak kibocsájtáskor és becsapódáskor értelmezhetõ. Útközben hullám.
Ez nem egy darab kõ, amit lökdösöl. Fény. Azé' ezt ne felejtsük már el.
Ja, meg még annyi, hogy amikor elnyelõdik, akkor sem lelassul, hanem egy pillanat alatt eltûnik a sebessége. Az elnyelõdés elõtti pillanatban fénysebességgel "megy", utána meg megszûnik létezni, tehát értelemszerûen sebessége sincs.
Nem felejtettem el. És a hullám nem "közlekedhet" gyorsabban? Nem gyorsulhat? Pl. a hanghullám nem lassítható, nem gyorsítható? Vagy más hullám? 1125: Megszûnik létezni? Na ezt honnan veszed?
Jaj,. értem már a logikádat: mivel a dínók nem mérték az idõt számukra nem is létezett, juj de izgi, lehet, hogy idõutazni is tudtak, hamár nem létezett, mert nem volt mérhetõ az õ korukban az idõ......:D:D
Az idõ fogalom. Mi abban olyan furcsa, hogy a dinoszauruszok korában nem létezett?
neked az nem világos mit jelent a "létezik" fogalma...
Nekem az nem világos, hogy pár ember ha felmerül egy olyan téma, amirõl fogalma sincs miért gyáva, hogy vagy azt leírja, nem tudom, vagy elõálljon pár saját ondolattal, ötlettel vállalva, hogy nem tévedhetetlen, miért bújik a kekeckedés álcája mõgé. Talán abba az illúzióba ringatja magát, hogy attól majd okosabbnak tûnik? Illúzió és ezt az etetést csak ostoba embereknél tudja használni, náluk is csak rövid ideig....
Ha akarsz olvasgatni akkor itt egy oldal: http://atomfizika.uw.hu/ Azt nem állítom hogy minden igaz ami le van ott írva. http://antieinstein.tar.hu/ Szerintem érdekes, de nem tartom hitelesnek. :-)
Hát ha te pontosan tudod hogy mi az amitõl a részecskék valamilyen töltéssel rendelkeznek, és hogy mitõl akkora a nagyságuk: Proton egyszeresen pozitív, elektron egyszeresen negatív- Ezt tanítják az iskolában. De ki tudja hogy mi az igazság!(?)
Nem túlságosan érdekel az elmebetegek feltûnési viszketegsége... De azért megnézem.
De a hullámnak megnõhet a terjedési sebessége, csak épp azt nem nevezzük gyorsulásnak. Más fogalom. Erre próbáltam célozni az elõbb is. Fény esetében kibocsájtáskor és elnyelõdéskor részecske természetû, útközben meg hullám.
Egyébként ha nem kitalálni akarnád a világot, hanem megismerni, akkor úgy kéne kezdened, hogy veszel egy tudományos ismeretterjesztõ könyvet a relativitáselméletrõl, meg a kvantumfizikáról, és el kéne olvasnod. Akkor is, ha fáj. Aztán akkor utána lenne mirõl beszélgetnünk. Kicsit hatékonyabb lenne, mint ez a fórumos korrepetálás...
Én sem akarok ám s korrepetált, se korrepetítor lenni....Jogos a dörgés, bár megvan az az elõnye, hogy fenemód okosnak hihetitek magatokat, ha egy-egy területen nálatok tájékozoatlanabbal beszélhettek. Ez egyértelmûen jó érzés, ugye? Én meg nem szándékszom korrepetálást tartani a pszichérõl, de csak egy megjegyzés: elõfordult már a vlágtörténelemben, hogy egy-egy embernek addig igyekeztek bemagyarázni egy betegséget, míg eljutott oda, hogy tüneteket is tudott "produkálni" hozzá. Az is elõfordult már (olvass utána,a nem hiszed) hogy addig "hülyéztek" egy embert, míg megadta magát és el is kezdett úgy viselkedni. Hát hiába itt is van pár "szültett pszichológus".
Kezdem azt hinni hogy ennek a kérdésnek: *Mi az idõ?* nincs sok köze a fizikához. :) Talán még a tudományokhoz sincs sok.
Lehet e a fénysebességet, nem sebességként, hanem a világegyetem egészére érvényes kvantumállandóként meghatározni? Ha igen, az talán másfajta fizikai gondolkodást is jelentene. Ebben az esetben a C mint izotróp sebességkonstans csak következmény és nem ok lehetne. Arra gondolok, hogy C, valamiképpen a kozmosz oksági állandója, amely alapvetõen meghatározza a történések egymásra hatását, vagyis a kauzalitást.
Azt veszem észre, hogy az ilyen beírásokkal lehet szétbaxni a topikot, mint az én elõzõ beírásom volt. A fénysebesség kvantumfizikai értelmezése határterület, amely az én ismereteimet sok nagyságrenddel haladja meg. (fõleg, hogy újabban hülyülök is...) Amit gondolok, az intuitív következtetés. Egyelõre nem tudom indokolni, habár az is lehet, hogy a spanyolviasz vegyi képletét keresem...Einstein az idõt relatív mennyiségnek tekinti, míg a fénysebességet irányfüggetlen állandónak. Az is! Ez a Michelson-Morley kísérlet óta tagadhatatlan. Viszont Einstein a klasszikus mechanikából indult ki, annak törvényeit általánosította.-Szerintem ezért nem volt képes elfogadni a kvantummechanikát. Az einsteini logika, briliáns oksági logika, önmagában támadhatatlan- mert nem hagy támadási felületet.-Azonban egészen bizonyos, hogy paranoid logika. Azért paranoid, mert az alapok amelyre épít, a klasszikus mechanika önmagába zárt, korlátozott rendszerébõl állnak. Szinte tragikus, hogy a kvantummechanika Einstein "A fényelektromos jelenségrõl" írt értekezésébõl indult el.(Amiért késõbb a Nobel díjat kapta. Az általam beírt #1114 es hozzászólás alapján az idõ az oksági faktor kifejezõdése lehet, a fénysebesség pedig a kozmosz oksági állandója. Ez csupán látásmódbeli eltérés (vagy még az sem) a relativitás elmélet nézõpontjával szemben, mivel azonban a rel. elmélet értelmezése és alkalmazása kezd begyepesedni, mindenképp szükség van egy új (nem szélsõségesen egzotikus) látásmód bevezetésére. Szerintem egy ilyen kísérlet lehet a valóság szemléletében a kauzalitás elõtérbe helyezése. UI: Csak a pofám nagy! Nem értek a fizikához.
Az idézett hozzászólásom a #1141. A #1143 ban elírtam.
Ennek kapcsán kicsit elkalandoztam, aztán kikötöttem ott, hogy sötét anyagról meg energiáról kezdtem olvasgatni.
Na most lenne egy pár hülye kérdésem, mert nem vagyok benne teljesen biztos, hogy jól értelmezem a dolgot.
Tehát a sötét anyag és a sötét energia egy-egy ilyen képletmegjavító kreálmány? Nem érzékeljük, nem tudjuk kimutatni, de ahhoz, hogy a megfigyeléseket megmagyarázzuk, ahhoz be kell vezetni.
Na most wiki szerint a sötét anyag és energia a világ szumma anyag és energiaösszegének 74 és 23 százaléka.
Wait, what? Tehát a modern asztrofizika KILENCVENHÉT SZÁZALÉKBAN feltételezett, kimutathatatlan, fiktív képletjavító anyaggal és energiával számol?
az idõ maga a változás mérõszáma... sok változás sok idõ... az idõt pontosan a periodikusan ismétlõdõ dolgokkal lehet mérni... 1 nap a föld keringése.. egy óra a percmutató 360fokos forgása
mindemellett ez nem teljesen igaz hogy nem tudjuk kimutatni, ugyanis a világegyetemet összetartó erõ semmiképpen sem lehet a gravitáció... egyszerûen túl gyenge hozzá, itt jön képbe a "sötét" energia és ezáltal a "sötét" anyag, de teljesen mindegy minek nevezzük, ha akrjuk lehet "pütymürüty" energia és "pütymürüty" anyag.
1. Newton kitalálta nekünk, hogy hogyan mûködik a gravitáció. 2. Fejlõdött az asztronómia, kiderült, hogy a galaxisok forgása nem stimmel, a gravitációs képleteinkkel kiszámolva más jön ki, mint amit a valóságban tapasztalunk. 3. Erre úgy "javítjuk meg" a képleteinket, hogy a világot kiegészítjük HARMINCHÁROMSZOR annyi, nem látható, SEMMI MÁSSAL csak a tömeggel kölcsönhatásba lépõ anyaggal és energiával. 4. A lelkünk megnyugszik.
Na most komolyan, ha van egy modell, ami nem írja le a valóságot, akkor hogy az a LEGJOBB megoldás, hogy a világot egészítjük ki képzeletben? Nem lenne összehasonlíthatatlanul kézenfekvõbb beismerni, hogy a gravitációt leíró modellünk egész egyszerûen rossz, legalábbis kozmikus léptékben? Newton nem fog megsértõdni már, meg egyébként is, egyszer már kiderült, hogy Földi viszonyok közt okésak a dolgai, de kozmikus léptékben nem.
Másik fele, hogy van a standard modell is, amibe hogy-hogy nem, pont a gravitációt nem tudjuk beilleszteni, egyébként a kvantummechanikával és a relativitáselmélettel összhangban van.
Látom a kereskedelmi televíziók megteszik a hatásukat, amelyek hatásosabban ülik az agysejteket, mint bármi más. Amúgy a "mi" kérdésre nem válasz egy idõpont, de ebben lehet szerepe van az olvasás tanítások reformjainak is. Számomra szomorú. Hogy van a reklámban? "A régi jó dolgok mind megszûnnek..." Na ez az idõ. :o)
Itt találsz logikus és értelmes választ a sötét anyagra, energiára: www.gezoo-vilaga.blog.hu A kolléga egészen egyszerû és mégis logikus lehetõségeket latolgat. Olvasd el, gondolkozz el rajta.
Egészen egyszerûen nem ért e fizikához. Olyan dolgokat kérdõjelez meg aminek még a matematikai eszközeit sem ismeri. A fizika kicsit fejlettebb annál, mintsem Pitagorasz tételével felvértezve bármi újat lehetne benne villantani :D
Nos, ezt akkor állíthatod, ha megmondod,hogy mi a hiba a levezetésében, ha egyáltalán lehetséges lenne benne bármilyen hiba is.. De addig amíg õ levezette a vezetõkben folyó áram erõhatásából a fénysebességet, valamint a fényórából a relatív jeltovábbítási sebességet, és ezt a matematika szabályai szerint cáfolhatatlanul tette, addig a te "véleményed", csak üres fecsegés.
én nem ismerem annyira a tudományos hátterét a bizonyításoknak, (sõt anno a heisenberg féle határozatlansági elvet sem láttam be és volt is errõl egy pár oldalas vitám itt), de ezeket meg pláne nem ismerem, csak úgy intuitívan kérdezem, hogy a világ összes alkotóeleme változik, átalakul, relatív, egymást közvetlenül és közvetve befolyásoló rendszert alkot, akkor a fény sebessége mitõl olyan biztos, hogy állandó? mi a bizonyíték arra, hogy a fény a tér és az idõ mint egymást kézenfogva járó testvérek közül csak a fény nem 'képlékeny'?
Az idõ mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama.
Igen, palack jól tud keresni, ez a jelenleg elfogadott idõmértékegység, illetve annak a származtatása. Jelenleg!
Volt már itt olyan szavazás hogy az idõ kvantumos vagy sem? Kíváncsi vagyok az eredményre, ha nem volt akkor bátorkodom most elindítani a szavazást, aki nem fél írjon nyugodtan egy kis indoklást hogy miért tartja annak az idõt... Esetleg aki a biológiához is ért az kifejtheti hogy miért érzékeljük folytonosnak az idõt.
Akár folytonos akár nem, csak folytonosnak lehet érzékelni, hiszen mikor nem "folyik" azt úgysem érzékeljük.
És nem véletlenül ez. Ugyanis ez a meghatározás a frekvencia mérésre vezeti vissza az "idõt". Vagyis van egy cézium-133 atomom melynek 9 192 631 770 periódusának megszámlálása után azt mondom eltelt 1 másodperc. De ha van egy másik cézium atomom, mely távolodik tõlem akkor az onnan jövõ sugárzás frekvenciája lecsökken (lásd vöröseltolódás), tehát míg a nálam levõ cézium-133 atom 9 192 631 770 darabot periodizált a mozgó atom ennél kevesebbet fog. Tehát az ottani idõ az ÉN SZEMSZÖGÖMBÕL lassabban fog telni. De persze az ottani szemszögbõl ugyanúgy. Namost. Ha a kis eltávolodott atomocska elkezd közeledni hozzám éppen az ellenkezõje történik: magasabb frekvenciával sugároz. Tehát innen úgy tûnik mintha gyorsabban telne az ottani idõ. Amikor visszaér hozzám, mindketten ugyanazt az idõt fogjuk mérni, és óráink is ugyanazt az idõt fogják mutatni, bármekkora (max fény) sebességgel is mozgott az a másik atom. Az én kérdésem pedig ez: mi a fenétõl "öregedne" lassabban a mozgó atom mint az álló? Ha van itt egy Einstein-reinkarnáció, az magyarázza el nekem. Köszi.
Semmi zsenialitas nem kell ehhez. Mar itt tobbszor belinkeltek azt a kepet, amin az ikerparadoxon jol le van rajzolva. Majd megkeresem.
A problema az, hogy itt nehanyan neked leirtak ezt a Doppleres megoldast, te pedig elfogadtad, mint egyetlen, kezzel foghato bizonyitekot es realitast.
Pedig nem ez a valosag. Ha szamolnal, megertened. Probalom bemutatni a helyes utat, de ez szamolas nelkul szinte lehetetlen feladat lesz.
A rajzokat nem ertitek se a szamokat, ugyhogy egyenlore nem farasztom se magamat, se senki mast. Maradjunk a kerdezel-felelek, kerdezek-felelsz jateknal.
"Ha a kis eltávolodott atomocska elkezd közeledni hozzám éppen az ellenkezõje történik: magasabb frekvenciával sugároz. Tehát innen úgy tûnik mintha gyorsabban telne az ottani idõ"
Ez a Doppler. De. Nezzuk meg a specialis relativitas orakra vonatkozo egyeneltet.
http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity Time dilation and length contraction
Mint kitunik a leirasbol, az idodilatacio a fenti kepletben szereplo tagoktol fugg. Vagyis a gammatol.
Amit latod, v=sebesseg negyzetre emelve szerepel. Na es mi tortenik, ha negyzetre emelunk egy szamot? Elveszti az elojelet. Magyarul SEMMIT NEM SZAMIT, HOGY AZ ORA FELENK JON, VAGY TAVOLODIK TOLUNK. Az ora jarasi uteme lelassul. Altalanos iskolai matek.
Kerdes?
Szamold ki. Amit elhitettek veled, nem felel meg a relativitas egyenleteinek. A Doppler kozeledo es tavolodo esetre mas es mas eredmenyt ad.
A specialis relativitas idodilataciora vonatkozo egyenlete fuggetlen a sebesseg iranyatol, elojeletol.
De szamoljuk ki. /nem tudom kihagyni./ http://hu.wikipedia.org/wiki/Doppler-effektus
Mozogjon a forras /a cezium atom/ a 'kozeghez' kepest. /Most nem akarom a relativisztikus Dopplert belekeverni./
A hullamsebessege fenysebessegu, az ora mozogjon v-vel. f0 az ora /cezium/ frekvenciaja. c=3e8 v=0.6*c f0=9192631770
A ket Doppleres eredmeny: f=f0*(c/(c-v))=22981579425 f=f0*(c/(c+v))=5745394856.25
Es a relativitas idodilatacios eredmenye: v=0.6*c gamma=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*gamma f=1/T2=7354105416
es kozeledo esetben v=-0.6*c gamma=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*gamma f=1/T2=7354105416
T a frekvencia periodusideje. Ez dilatalodik a gamma faktor mertekevel.
Ilyen egyszeru. Az idodilatacio kozvetlen oka nem a Doppler. Akkor mi?
Ne vard, hogy erre valaszoljak. Az okot ugy szokas tomoren megfogalmazni, hogy a terido ilyen geometriaju. Ami igaz is, de van egy melyebb ok, amibe nem folyok bele tobbet, mert meg azok sem ertettek meg, akik ertik a relativitast.
Maradjunk ennyiben. A kerdes sokkal inkabb az, hogy ez igy megfelel neked, vagy meg mindig nem eleg?
Az én problémám, hogy egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz. Azzal, hogy négyzetre emelsz egy számot az a szám garantáltan pozitív lesz (vagy 0). De a kérdés az, hogy ennek van-e köze a fizikai valósághoz. Ezt nyilván kísérlettel lehetne eldönteni. Amit leírtam az mind az idõ definíciójából következik, ha hibás, akkor az idõ definíciója is hibás. De ha annyira számolni akarsz akkor:
"es kozeledo esetben v=-0.6*c gamma=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*gamma f=1/T2=7354105416"
Tehát 7354105416<9192631770 ??? Ez azt jelenti, hogy egy hozzánk közeledõ objektum által kibocsátott elektromágneses hullám frekvenciája vöröseltolódást szenved? Ez ellentmond a megfigyeléseknek.
"Az idodilatacio kozvetlen oka nem a Doppler. Akkor mi?"
Én is szeretném tudni :-)
Az ikerparadoxonhoz: Mi van ha B pontban is van egy iker (hármasikrek)? Majd az utazó iker vele együtt tér vissza oda ahonnan elindult. Inkább azt számold ki, hogy ekkor ki hány éves lesz a nagy találkozáskor. (egy harmadik A és B ponthoz képest álló pontból szemlélve mindhárman egyszerre születtek)
" egy gondolatkísérletre egy képlettel válaszolsz. " Nem, ez a keplet a kiserletekbol lett felepitve.
" Ez ellentmond a megfigyeléseknek." Lasd az elso valaszom.
Tevedesben elsz, mert itt olyanokat olvastal, akik az idodilataciot, mint egy tavolrol figyelt oran letrejovo hatast akartak neked bemutatni,
Nem errol van szo. Szinkronizalt terben allo orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet. Minden pillanatban, amikor a mozgo ora elmegy egy allo mellett, felirod mindket ora altal mutatott pillanatnyi erteket. Errol szol a specialis relativitas, nem egy tavolrol figyelt orarol.
"Mi van ha B pontban is van egy iker (hármasikrek)? Majd az utazó iker vele együtt tér vissza oda ahonnan elindult. Inkább azt számold ki, hogy ekkor ki hány éves lesz a nagy találkozáskor." Amit csak akarsz.
A kiserleteknek a relativisztikus Doppler felel meg, ha a fenyrol van szo. f=f0*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c) Az adott esetben f=18385263540
Ami nem mas, mint az idodilatacio es a normal Doppler egyutt.
g=1/gyok(1-v*v/(c*c)) T=1/f0 T2=T*g f=1/T2
f=f*(c/(c-v)) f=18385263540
Tehat lelassul a mozgo ora jarasa, es ha tavoltol figyeled, hozza adodik a Doppler eltolodasbol szarmazo frekvencia kulonbseg. A masik iranyu mozgas kiszamolasat rad bizom. De hidd el, az is helyes eredmenyt ad.
jujj, pont ez volt eszembe, belépek a tudományos felületre és ez van elsõnek.
ma néztem meg stephen hawkinstól a dokumentumfilmsorozatát, a befejezõ rész az idõutazás.
kérdésem az lenne, hogy tudna e vki ajánlani vmi magyar nyelven megjelent, akár könyv akár online elektronikus könyvet, ami ezzel a kvantumos idõs témával fogalkozik a legújabb kutatási eredmények alapján ?
másik az, hogy jól értelmezem azt,hogy a nagy tömegû test közelében tartózkodás, illetve a fénysebesség közeli sebesség azt idézi elõ az anyagban, hogy annak a rá jellemzõ folyamati lassabban mennek végbe, ezáltal a külvilág számára, vagyis ahhoz képest lassabban telik neki az idõ, de nem magát a idõt manipulálja, mert az mindennek relatív saját magához képest, de ha pl egy fénysebességû utazásból vissaztér vki, akkor sokkal kevesebbet örexik mint akik a földön maradtak. de mindez az anyag termész eti tulajdonságából következik semmint abbóöl, hogy bárki bármit is tenne az "idõvel"...
jól értelmezem ?
Harmas ikerparadoxon megoldasa.
v=0.6c sebesseggel halad a talalkozasi pontig az egyik iker. 360 napig megy, ezalatt x tavot tesz meg.
288 napos lesz sajatido szerint, es vissza az 2x288. Az otthon marad iker 2x360 napos lesz akkor, amikorra visszater a masik.
A harmadik is ott kellett hogy szulessen, ahol a tobbi, igy o hamarabb ment el a szuletesi helyrol a talalkozasi pontra. Ekkor az, hogy hany eves, attol fugg, hogy mennyivel ment. Ha 0.8c-vel, akkor sajatidoben 121.5 napot utazott. Visszafele 288 napot oregszik, hiszen azt mondtad, a masikkal jon vissza. Na ennyi.
kicsit visszaolvasgattam, ezen a lapon is nagy viták zajlanak. korábban vagy egy éve vagy itt vagy egy hasonló topicban már volt errõl szó, pontosabban volt egy link, el is mentettem a lapot, megkeresem h olnap
egy magyar díjazott tudós éppen azt fejti ki,hogy a téridõ elmélet egy nagy humbuk, mindenre van 1xûbb és bizonyítható magyarázat is. nem mintha az én véleményem mérvadó lenne, de az idõvel való manipulálás sztem is egy baromság. minden ami "anyag" és ez lehet a tér is, mivel ez kb olyan lehet mintha egy átlátszó vízben vagy a tiszta égbolton mozog vmi, hajlamosak vagyunk azt hinni hogy a "semmiben" mozog
szóval minden ami anyagi ott kölcsönhatások között változak a dolgok, az idõt meg a lét tudata találta ki a változás mérésének az eszközéül. pár hete volt egy tudományos cikkben itt az sg.-n,hogy felfedeztek olyan galaxisokat, ahol a fény sebessége úgy tûnik mégis eltér az általunk mérttõl. ha ez így van tényleg, akkor minden borul...
Szinkronizalt, terben allo orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet. Terben allo, szinkronizalt orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet.
Ez a ket mondat sokkal jobb, de en megtalaltam a legrosszabbat. xD
"Minden pillanatban, amikor a mozgo ora elmegy egy allo mellett, felirod mindket ora altal mutatott pillanatnyi erteket. Errol szol a specialis relativitas, nem egy tavolrol figyelt orarol."
Csak ezzel az a probléma, hogy így nekem együtt kell mozognom a mozgó órával, miközben azért megállok mindenegyes óra-megállónál. Tehát a speciális rel. elm. azt feltételezi, hogy a megfigyelõ egy mindenható személy, aki egyszerre van mindig és mindenhol? Ebbõl valóban le lehet vezetni azokat az összefüggéseket, csak ennek már nem sok köze van a fizikai valósághoz.
"Terben allo, szinkronizalt orak sorahoz hasonlitasz egy mozgo ora jarasi utemet."
És mihez szinkronizálod õket? Egymáshoz? Melyik az a pont ahonnan nézve mindegyik óra ugyanazt az idõt mutatja? Ha már relatív, legyen kövér :-)
nos, én közgazdászként gondolom azt, h ogy ha már ennyi ûrkutatás meg mûhold, haditechnika függ ezektõl az ezsközöktõl és a létrehozásukhoz és mûködtetésükhöz hiheteten mennyiségû pénz és munkaóra kell és kellett, akkor mindenképp biztosan van vmi igazság ezekben az elméletekben.
ugyanakkor az is valószínûsíthetõ, hogy újabb kutatási eredm ények birtokában az egyesek áltan bõszen bizonygatott "megdönthetetlen" elméletek is a múltá fognak válni hamarosan. ezt hívják fejlõdésnek. ha nem így mûködne a dolog, akkor a tüzet se gyújtja meg senki, és a fán makodhatnánk még mindig.
mindenesetre azért addig is egész jól el leeht boldoguli a mindennapi életben amikor a hóban/hidegben klassz autóval közlekedünk, mobiltelefonon cseverészünk, és internetezéssel meg játékkal ütjük el a sazbadidõnket... holk volt ilyen akár csak pár évtizede is ?
http://gezoo-vilaga.blog.hu/
jujj, vki írta itt, de most nem találom a hsz. számát. nagyon jó, ha tényleg így lenne ahogy le van írva, akkor nagyot haladt a tudomány az utóbbi évtizedben is, mert eddig csak moslék magyarázatokat adtak...
a magyar is hasonlókat írt amúgy
Még egyszer,nincs idõ! Volt,lesz,van. EZ egy idõben történik,bármilyen fúrcsa ez számotokra,számomra. De ez így van!
no, azért volt már párX olyan h ogy pl. azt állítták sokan hogy a föld lapos, vagy hogy a nap kering a föld körül...
nem bemondásos alapon mûködik a dolog, márha tudományos szemszögbõl nézzük. amúgy veled értek egyet, de egyikünk se kompetens a témában .
várjuk meg, hogy bizonyítsák a világszínpadon hogy einstein tévedett...
szerintem ha az idõ végtelen természetû és folyamatosan telik (végtelen növekvõ számok halmaza: n), akkor ha n>0 közben lehetséges, hogy t=n×1 de mindenképp szükségszerû, hogy eredõ t=0, és ha elemi információs egységekben gondolkozunk, akkor t=n×1 helyi értékkel rendelkezõ, 0 bit értékû információ, tehát a válasz: idõ nem létezik, csak a szemlélõ egység.
Ha azt állitjuk,hogy a sors meg van írva és hiszünk a reikarnáció örökös kõrforgásában,biztosan kijelenthetjük,hogy csak van. Merthiszen,hogyan lehetséges megírni a "jövõ" történéseit,ha még meg sem történtek.
A jövõ történéseit nem lehet megírni. Csak valószínûségek vannak (persze amiket pedig lehet befolyásolni), és az asszociációs képességeinktõl függõen azt mondhatjuk, hogy egy késõbb bekövetkezõ esemény nagyon hasonlít arra amit mi elõtte leírtunk.