Valóban, igazad van, az afganisztáni konfliktusban az ENSZ-nek is van szerepe, de szvsz elenyészû, ahogy írtad az egész haderõt a NATO vezeti, megkönnyítette ugyan az USA dolgát az ENSZ a felhatalmazással (amit az egyébként szerintem nagyon gyanús 9/11 tett lehetõvé), de igazából nem is nagyon van szüksége ilyenekre (lásd: Irak). Tehát itt szerintem mégis csak a NATO, és azon belül is az USA a kiemelendõ, hiába a kesze-kusza rendszer.
Én mindig abból indulok ki, hogy az országok élén (pláne az USA élén) nem hülye emberek ülnek. Vajon egy isten háta mögötti, a világ életére egyedül az ópiumtermeléssel (meg állítólag a terrorizmussal) kiható országban a demokrácia felépítése megér-e több ezer halálos áldozatot, és sok-sok millárd dollárt, úgy hogy nagy valószínûséggel ilyen módszerekkel ezt nem is lehet végrehajtani. Szerintem nagyon nem, gondolom szerinted sem. Ez már leesett sok-sok egyszerû embernek, szakértõnek, politikusnak is, de valahogy az USA-ban(ism. agyafúrt vezetõk) még nem. Vajon miért? (költõi kérdés, az más tészta, hogy a konkrét választ nem tudom rá:))
Észak-Vietnam -> Észak-Korea... jogos az öt pont. :)
Ellenben Afganisztánban egy NATO haderõ állomásozik, ami lényegében az USA érdekeit képviseli. Nem hiszem, hogy össze lehetne hasonlítani õket...
Az ISAF valóban NATO központú és vezetésû haderõ, de nem-NATO tagországokkal (Japán, Ausztrália, Dél-Korea, Svédország, hogy csak a nagyobbakat említsem) és ENSZ felhatalmazással...
Mármint Észek-Koreában? Egyébként direkt kiemeltem, hogy külpolitika, vagy szerinted, van valami köze egy ország állampolgári jogainak az ország külpolitikai játszmáihoz? Tisztában vagyok vele, hogy egyszerû emberként nem túl jó az általam felsorolt országokban élni, de nem is ezt a témát akartam körüljárni...
Mivel az ENSZ feladata elvileg a nagyhatalmi érdekeket figyelmen kívül hagyó világbéke, és nemzetközi biztonság megteremtése, fenntartása, ezért én nem látok semmi kivetni valót a békefenntartók ottlétében. Ellenben Afganisztánban egy NATO haderõ állomásozik, ami lényegében az USA érdekeit képviseli. Nem hiszem, hogy össze lehetne hasonlítani õket...
Azért Észak-Vietnamban próbáld már meg a kormánnyal ellentétes véleményedet megfogalmazni nyíltan. Iránban is megpróbálta nemrég az ellenzék és az egyetemisták, nem is jártak túl jól.
Afganisztán meg érdekes kérdés, hiszen ezzel az erõvel akkor nem is Afganisztánt kellene felhozni, hanem hogy akkor mit keresnek békefenntartók Koszovóban, Szudánban vagy Cipruson? Az is elég reménytelen ügy...
Vezetõknek, és kormányoknak nem szabad hinni, csak, ha megdönthetetlen bizonyítékok vannak a kezükben, alapszabály. De azért hagy mondhassam már ki ezt, utálom az álszent propagandát ami folyamatosan jön a médián keresztül, Észak-Korea, Kína, Irán meg stb stb ezt hazudja, ezt csinálja, milyen egy rohadékok, de az USA külpolitikája sem különb semmiben, sõt, nekik vannak a legaljasabb, és legátlátszóbb casus belli tárházuk. Tabu témát csinálnak pl a WTC-bõl is, de magyarázza már nekem el valaki, hogy vajon miért találhattak a kutatók a romok között nano-termitet, miért nem találták még meg az öreg Oszamát, mit keresnek még mindg Afganisztánban ilyen ostoba dumákkal, hogy "a demokrácia felépítése", erõszakkal akarnak demokráciát felépíteni?, mert az nem fog sikerülni, és ezt õk is tudják.
A katonák felelõssége a letölthetõ nagyfelbontású videó alapján szerintem részleges, de azért az feltûnhetett volna nekik, hogy a célpontjaik tök nyugodtan sétálnak "fegyverrel" a vállukon az utca közepén, a viselkedésük több szempontból sem vallott egy épp támadni készülõ fegyveres csoportra, a fényképezõgépek szintén csak hasonlítottak fegyverekre, egyértelmûen valóban nem lehet megállapítani róluk, hogy fegyverek lennének, de gondolom a megfigyelt területen ellenséges csapatmozgásra számítottak, és a fegyverkezelõ nem tudott másra gondolni csak, arra, hogy ak, rpg, ak, rpg.
A 3 éves rejtegetéshez és hazudozáshoz meg ennyi: Nem kell csodálkozni ezen, az USA egy rohadt büdös szemétláda szuperhatalom (már bocs a kifejezésekért, de így van), persze egész sikeresen elhitették a közvélemény nagy részével, hogy õk a jófiúk, de a történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy ez egyáltalán nem így van, ilyen nagyhatalom nem létezik, és soha nem is létezett. Ezután az ügy után is el lehet újból gondolkozni azon, hogy vajon úgy általánosságban hihetünk-e a hivatalos amerikai magyarázatoknak, jelentéseknek..., gátlástalanul hazdudnak, mert megtehetik.
A videót még nem néztem meg, de egy dolog biztos. Aki hadmûveleti övezetbe megy, az ne csodálkozzon azon, hogy véletlenül lelõhetik. Ez szakmai ártalom. Ettõl persze a katonák még hibázhattak orbitálisan nagyot.
Engem inkább az akasztott ki jobban, hogy az oda érkezõket is lelõtték, ott is AK-ról meg fegyverekrõl beszéltek, pedig egyik sem tûnt EGYÁLTALÁN felfegyverzettnek. A másik pedig, hogy 3 évig kellett ezt rejtgetni, meg hazudozni róla, ugye? A wikileakes embereket is fogvatartották, megfenyegették, stb stb...
raadasul az AK-nak nezett kamera hirtelen rpg-ve valtozik kesobb
lol aztán legközelebb meg már olyan csúzlikkal fognak lövöldözni, hogy ahol eltalálnak, ott már csak a papnak lesz dolga
Unatkozok...este tökre kihalt az sg város. Egyedül vagyok. Félek. Este van. És ha kirabolnak...?
Elismerem en se szurtam volna ki, hogy azok kamerak es nem fegyverek, de csak azert mert 2 ember vallan logott valami, hirtelen ~6 fegyveresrol magyaraznak, raadasul az AKnak nezett kamera hirtelen rpgve valtozik kesobb. Bevallom nem vagyok szakertoje az ilyesminek, ezert egy kis wiki segitseggel belelestem a dolgokba.
"U.S. Military ROE Level 5: Assaultive (Lethal Force). The subject usually has a weapon and will either kill or injure someone if he/she is not stopped immediately and brought under control. The subject must be controlled by the use of deadly force with or without a firearm."
Ebbol azt veszem ki, hogy masok, vagy sajat eletunk vedelmeben tuzet nyithatok a fegyveres celpontokra. Mivel tobb fegyveresrol magyaraztak nem csak kettorol, raadasul az egesz tomegre tuzeltek, nem a lenti "civilek" vedelmeben tettek. De nem is a sajat eletuk vedelmeben mert senki sem tuzelt rajuk... csak utcan setalo embereket lattak, majd egy haz mogul leselkedo embert, aki gondolom a helikopterre figyelt fel.
Szerencsetlen balesetnek/felreertesnek mondanam, ha nem hallottam volna, hogy a katonak mennyire elveztek a meszarlast, es mennyire vartak mar, hogy tuzet nyithassanak...
Félvállról venni nem lehet, de igazán komoly ütõerõnek sem lehet tekinteni, nincs pariban az US NAVY-vel, a Royal NAVY-vel és hasonlókkal.
Tengeralattjárók:
3db Kilo-osztályú, orosz gyártású hagyományos meghajtású tengó (elég veszélyesek, de mivel nem rendelkeznek levegõfüggetlen (AIP) meghajtással, ezért 1-3 naponta a felszín közelébe kell emelkedniük, és a zajos diesel-motorjaikkal feltölteni az akkumulátorjaikat). 6x 533mm-es torpedóvetõ csõ, 18 torpedó.
1db Nahang-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x 533mm-es torpedóvetõ-csõ, 4-6 torpedó vagy rakéta (?). Modern egység, veszélyes.
7db Ghadir-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ, 2 torpedó vagy rakéta. Rövid hatótávolságú, inkább aknatelepítésre használható, mert nagyon lassú.
3db "Yugo"-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ vagy 6 katonai búvár. Diverzáns feladatokra való, közvetlen harci értéke elhanyagolható.
Nagy felszíni egységek:
1db (további egységek építések alatt) Jamaran-osztályú, 1420 tonnás fregatt, iráni építésû, viszonylag modern egység (az Alvand-osztály továbbfejlesztése), 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 76mm-es, 1x 40mm-es és 2x 20mm-es gépágyú, 2x6db 324mm-es torpedóvetõ-csõ, 1db Bell-214 másolat helikopter.
3db Alvand-osztályú, angol építésû, 1540 tonnás fregatt, elavult, de modernizált egység, 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 115mm-es ágyú, 3x 20mm-es gépágyú, 1x Limbo mélyvízibomba-vetõ, 2x3db 324mm-es torpedóvetõ-csõ.
1x Hamzeh-osztályú korvett, feltehetõe kiképzõ hajó, Holland-építésú, 530 tonnás, 1936-ban vízre bocsátott egység, eredetileg a Sah luxusyachtja volt, amelyet felújítottak. 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 20mm-es gépágyú.
10db Houdong-osztályú, 205 tonnás rakétás gyorsnaszád, kínai építésû, a szovjet Osa-I osztály (1960-as évek) másolata, modernizált változata. 4x C802 (vagy Noon) hajó elleni robotrepülõgép, 2x 30mm-es, és 2x 23mm-es gépágyú.
14db Kaman-osztályú, 275 tonnás rakétás gyorsnaszád, egy részük francia építésû, 1970-es évekbeli, eredetileg Harpoon hajó elleni rakétával felszerelt. 4db utólag, iránban épített változat. Az összes egység 2 vagy 4 C802 vagy Noon hajó elleni robotrepülõgéppel, 1x 76mm-es és 1x 40mm-es gépágyúvel rendelkezik.
Ezen kívül jelentõs mennyiségû kicsi, 100 tonna alatti felfegyverzett motorcsónak és járõrhajó.
A tengeralattjáró flotta gyakorlatilag igazi skorpió-farok, ideális a sekély és forgalmas perzsa-öbölbe, sokkal jobban, mint a hatalmas amerikai vagy angol nukleáris meghajtású tengeralattjárók.
A felszíni flotta más tészta, kevés, viszonylag kis egységekbõl áll, és teljesen hiányában vannak modern légvédelmi rakétarendszernek, mindegyik egységen csak legfeljebb légvédelmi gépágyúk vannak. Az egész flotta igazából a Perzsa-öbölbe még kiváló, amennyiben van saját légifedezetük, de egy US NAVY szintû ellenséggel szemben legfeljebb a kis rakétás gyorsnaszádokban bízhatnak, illetve a szárazföldrõl indított robotrepülõgépekben.
Ugyanis jelentõs számú tengerpartról indítható, hajó elleni rakétával és robotrepülõgéppel (Hy-2, CSSC-2, C-802, C-803 kínai, vagy Noon iráni) rendelkeznek. A Hormuzi szoros a fõ ütõkártyájuk, gyakorlatilag képesek teljesen lezárni aknazárral és partról indított robotrepülõgéppel.
1.: Szír pénzváltó gyilkossága - érdekes felvetés, de furcsa, hogy ehhez alapból ismerni kellett a számot, az alapján pedig feltehetõen azért egy Moszad-szintû kémszervezetnek már illene megtalálni a célszemélyt.
2.: A mikrohullámú fegyver csodás elképzelés, annyi a gond, hogy ehhez nagy antenna kell. Az US ARMY ADS (Active Denial System) rendszere kb. 100-150 méteres hatótávolsággal bír, és egy 2x2 méteres antenna trónol a HMMWV tetején. Hogy repülõgéprõl, sok km távolságból ilyen fegyvert bevessenek, ahhoz brutális méretû antenna, és erõforrás kellene. Vagyis lefordítva: fizikai képtelenség, amit állítanak.
3.: Prof. Dr. Bokor Imre elfelejti, hogy a gépeknek volt repülési és útvonal engedélyük. Ezek ellen gépet a levegõbe emelni csak akkor szokás, ha a gép nem válaszol a rádióhívásokra, vagy letér a kijelölt útvonaláról. Itt egyikre sem volt példa. Tehát olyan megoldást sugall, amire semmiféle jogalapunk nem volt...
Ez nem Irak, és nem lehet a lassan 20 éve megesett ODS alapján tervezgetni. Elõször is komoly kérdés, hogy honnan szállhatnak fel a vadászgépek és vadászbombázók. Irak és Afganisztán szerintem kiesik, mert ha onnan szállnak fel a gépek, illetve részt vesznek a támadásban, akkor Irán meg is kapta a teljes felhatalmazást, hogy ezen országok ellen vonuljon. A szomszéd országok közül csak Törökország merülhetne fel esetlegesen, mivel annak hadsereg olyan erõs, hogy Irán szép kis falba verné a fejét, ha arra indulna. De a kulcskérdés, hogy Törökország felvállalná-e ezt. Ahogy felvállalná bármelyik környezõ ország, beleértve az Arab-félsziget országait is. Az ODS esetén a környezõ országokból (Szaud-Arábia, Törökország) indulhattak a gépek, ez Irán esetén nem túl esélyes.
Másodszor, a bombázásnak lesz következménye, tehát nem lehet egyetlen csapással megoldani. Irán minimum reakcióként a Hormuz-szoros lezárásával próbálkozna, de talán aktív katonai ellencsapásba is átmehet. A bombázás ráadásul olyan belsõ folyamatokat is elindíthat, hogy a jelenleg még elég törékeny belsõ békébõl átfordulna egy morálisan megerõsödött, összekovácsolódott Irán jönne ki, amelyet már nem akkora kihívás harcra felszólítani.
Harmadszor, mi van, ha az elsõ csapások nem érték el a céljaikat. Kétlem, hogy egyetlen nagy hajrával sikerülne a teljes Iráni atomprogramot lenullázni, ezért kételkedem az Izraeli akcióban is. Abban bízni, hogy egyetlen bombázás megoldja az "Irán-problémát" kb olyan szintû szûklátókörûség, mint anno azt gondolni, hogy Szaddam megbuktatása után Irakkal nem lesz több probléma.
Negyedszer, az F-22A-k használata kétséges. Nincs Link-16-uk, nem tudnak effektíven együttmûködni a saját baráti erõikkel sem. A Link-16 leghamarabb 2011-2012-ben kerül a gépekbe, ha jól tudom (akkora lesz rá keret). Mivel az AWACS gépek nem látják az F-22A-kat, ezért hatékonyan vezetni õket nem tudják (vagy pár AWACS-ba külön be kell építeni az F-22A-k adatkapcsolatát). Az F-117A ki lett vonva, reaktiválásuk minimum évek kérdése, hiszen se pénz, se ember, se háttér nincs hozzá. Én inkább tippelnék arra, hogy messzirõl indítható eszközöket alkalmaznának ez esetben, mint robotrepülõgépek, tengeralattjárók esetén a Tomahawk, repülõgépek esetén a JASSM (370km) és JASSM-ER (930km). A berepülést minimalizálnák, illetve maximum UAV/UCAV-al valósulna meg. Mellesleg a tengókhoz annyit, hogy két robotrepülõgép-hordozó tengeralattjáró (ex-Ohio class SSGN) Diego Garcián állomásozik, tehát viszonylag közel...
Ez nem részletes ATO. Vagy azt vársz tõlem? A dolog egyik része a mennyiség? Az iráni légierõ + légvédelem mit kezdene egy számlelileg is fölényben levõ ellenfél ellen? A 40 éves F-14 gépeik - jenkik utolsó csavarig ismerik - és hasonló F-4D és F-5E gépeik mit kezdenek egy XXI. századi légierõ ellen? Már AWACS gépük sincs...
Tehát 20-24 F-22, 48 SH, 48 F-16C/D, 4-6 Growler 10-12 B-2, 40-50 BGM-109, 10-20 F-117 és egyéb ellen mit tud felmutatni az iráni védelem? Pár tucat 40 éves gépet? Az iraki védelemnél alig keményebbek, csak azt 1991-es szinten is szétcintálátk a jenkik. Akkor szerited ma?
A levegõben pusztán a 24 Raptor reggelire megeszi a légierõt. A siker nem kérdéses szerintem. Az ár a kérdéses katoni és politikai szinten is.
És máshogy látom. Nem többnapos offenzívában gondolkozom. Egyetlen nagy támadással - lásd ODS - már az elsõ esete keményen odavágni. Az ellenséges vadászokat elég csak elhessegetni, az légvédelmet tömeges ECM és HARM indítással kussoltatni. A cél az, hogy egybõl minden fõbb célt kiiktassanak ilyen esetben. Egy folyamatos bombázóhadjáratot sokak gyomra nem venne be, de egyéjszakás nagy csapást. B-52 nem is kell. F-117 gépek reaktíválást kellene szerintem megfontolni. Growler + F-22 légifölény, F-16C + SH gépek SEAD. B-2 + F-117 + BGM-109 és egyéb cuccok csapásmérés. E-3, EC-135 + bazár adja a supportot. Ezzel szemben lehet próbálkozni, de a siker esélye kevés szerintem. A céplpontok biztosan elpusztulnának, az ár a kérdéses. El nem tudom képzelni, hogy az elcsípett pilótákra mi várna.
Szerintem te tudod a legjobban, hogy az elsõ hullám feladata lenne amúgy is a légvédelem és a légierõ kiiktatása, a nukleáris létesítmények lebombázása késõbbi fordulókra maradna. A B-52-õre vonatkozó példával élve úgy tudom, hogy JDAM és GBU bombákat továbbra is csak külsõ felfüggesztésként vihet, a belsõ bombatérbe pedig maradna elég hely "buta" hagyományos, CBU és BLU bombáknak. Azt nem tudom per pillanat, hogy a B-52-esek is megkapták-e végül azt a bombavetõ rendszert, ami a B-2A-kba van most, de ha igen, akkor egy ilyen kiterjedésû célpontot bõven megdobhatják "buta" bombákkal. A B-2A ugyanis ezzel a rendszerrel 15 méteres pontosságot ért el gyakorlatokon. Nem egy LGB, de a JDAM bombák közelében van, és sokkal olcsóbb. :D
Ez mind szép és jó, de te arról beszélsz, hogy mit csinálnak Irak vagy Afganisztán felett. Viszont a gépek nem oda mennének bevetésre, erog a fegyverzet is más lenne. Legalábbis szerintem. Mert ki az - már elnézést - de marha, aki buta bombákkal menne olyan légvédelem ellen, ami azért komoly az Afganisztán feletti szinte nagy semmihez képest.
Bombázókról beszélünk, a B-1B-n kívül, ahol a hátsó bombatérbe valóban általában pótüzemanyag-tartályt pakolnak, a többinél nem a bombák száma, hanem a bombaterhelés mértéke a kulcskérdés. Lent van a White Paper, vagyük akkor a 2000 fontos bombákat, 18 a maximum vihetõ mennyiség, 18x2000 font = 36.000 font, ez a B-52-es maximális fegyverterhelésének (70.000 fontnak) alig több, mint a fele! Ha a maximális, 51 bombás terhelést vesszük 500 fontosból (érdekes egyébként, hogy a white paper szerint csak 45 db...), akkor az mindössze 22.500 font, vagyis harmada a maximális terhelésnek!
Am a precizíós fegyvereket illeti, 2008-ban Afganisztán felett még mindig 40% körül volt a bombázók (csak a bombázók! a vadászgépek, vadászbombázók nem tartoznak ide) esetén a nem precíziós fegyverek aránya.
Itt nem arról van szó, hogy TE mit tennél fel, hanem általában mit tesznek fel ÕK.
<i>A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.</i>
Szerintem meg borzalmas. Nézd meg, hogy az esetek hány százalékában vitt egy gép valaha a max. javadalmazás közelébem, mióta precíziós fegyverek vannak. Vagy póttartály veszi el a helyet kisebb gépeknél, vagy ésszerûtlen lenne megpakolni a gépet. Pl. F-15E elvihetne 6 db 2000 fontos GBU-24-et és még törzstankot és 4 AIM-120/AIM-9-et. Megtette ezt élesben valaha. Soha.
Az F-111 gépek is elvben 4 db 2000 fontos GBU-t vihettek volna, de az esetek komoly százalékában mégis csak kettõt vitt. Egy rárepülés alatt egy célra eléggé felesleges 4 db bomba. (Nem értem, hogy az El Dorado alatt minek vittek négyet...)
Vagy mikor repül Szu-30/34 gép 30 db 250 kilós bombával? "Propaganda" és nevetséges reklám filmeken. Inkább teszek fel 4 db 500 kilós KAB bombát, mint 30 buta tököt.
A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.
Nagyobb hadmozdulatoknál menetrend szerint forognak a bombázók Afganisztán felett, tökig pakolva, egy-egy régióra leosztva, vegyes, általában 2-3 különbözõ bombatípussal (jellemzõen hagyományos Mk., CBU kazettás és BLU 'bunkerromboló' vegyesen). Az adott szükség szerint dobják ezeket, de a nagyobb hadmozdulatoknál nem volt ritka, hogy üresen jöttek haza a B-2, B-1 vagy B-52-esek. Legyen csak 10-12 BLU egy ilyen fordulóban, és akkor a lenti mennyiség csak ~20 fordulóra elegendõ.
Ami Iránt illeti, ott az Irakihoz hasonló bevetések elképzelhetõek, ahol azonban a bombázók jellemzõen nem vegyes, hanem homogén bombateherrel repülnek, és minden kiemelt fontosságú gépnek jellemzõen van "felszabadító" párja, egy olyan gép, ami fél-egy órával jön mögötte, és elsõ körben az elsõdleges célokra repül rá, és ha az elsõ gép nem pusztította el a célt (esetleg egyáltalán nem is érte el a célt, mert mondjuk mûszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia), ha pedig az elsõdleges célokat az elsõ gép elpusztította, akkor repül rá a másodlagos (eredetileg eleve neki szánt) célokra, ha van még bombaterhe.
Hiába a precíziós technika, attól még egy JDAM bomba sem lesz mindenható eszköz, a 2003-as bombázásokkal kapcsolatban olvastam pár éve, hogy jellemzõen minden 3-adik, 4-edik JDAM bomba célpontra kellett újra bombát ledobni, mert az elsõ bomba elvétette a célt, vagy nem pusztította el. 195 + 192 CBU bomba nekem kevésnek tûnik a kiemelt iráni célpontok ellen, figyelembe véve a kiterjedésüket. Az urándúsítóknál alapból 12-15 épületrõl beszélhetünk (a Natanzi urándúsító bázisról itt egy kép például). Épületenként a két 454kg-os bomba szerintem minimum, így pedig alsó hangon is 24-30 bomba csak az egyik urándúsító telep. Iránnak pedig van kb. 16-18 olyan létesítménye, amely összefüggésbe hozható a nukleáris programjával. Ugyan a Natanzi a nagyobbak közé tartozik, de közös bennük az, hogy jellemzõen megerõsített, bunkerszerû építményekbe lettek a berendezések telepítve. Ezek pedig akkor még csak a nukleáris létesítmények, a katonai létesítményeket (repterek megerõsített hangárjai, katonai parancsnoki és kommunikácós központok, stb.) még fel sem lettek sorolva.
"Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható..."
Még egyenlõre a CBU-knál tartottunk, a bunkereknél ugyebár a hatás az épületre (bunkerre) koncentrálódik, tehát alsó hangon épületenként 1-1 bomba, a találati hiba és a biztos pusztítás, illetve a nagyobb épületeknél alapból szükséges két bomba miatt számoltam 2-2 bombával fent.
Úgy érzem itt némi zavar van. Ezek a BLU cuccok csak harci részek. Szép, hogy elvben annyit elvihet egy B-52, csak rohadtul semmi értelme.
Ez olyan, hogy az A-10 gépre is fel lehet rakni iszonyatos mennyiségû fegyverzetet, de valóságban 2-4 AGM-65, 1-2 irányítatlan rakétablokk és esetleg 1-2 kazettás bombát raktak fel. Vagy az F-111F is vihetett elvben 24 db 1000 fontosat, de még 500 fontosból sem vitt szinte soha ennyit.
Mi a pékre dobna le 51 db pecíziós fegyvert egy menetben egy B-52?
Egyetlen B-52-es 51db BLU-110-est vagy 30 BLU-117-est vihet magával. Egy Irán elleni akciónál bõven számolni kellene ráhagyással, hiszen napi egy fordulóval lehet számolni legalább...
Teljesen irreleváns, hogy honnan linkelem be, attól még fasság marad, ha Times közli, akkor is. (Nem tom mondjuk, hogy a Sunday Herald mennyire bulvár.)
Az 1. ponttal nem értek egyet. Ez elég durva mennyiség, ha precíziós vezérlés van hozzá. Abban viszont igazad van, hogy a pótlás folyamatos.
A 2. pont 100%-ig igaz. Nem tudom, hogy ki az az idóta, aki ekkora baromásog leír. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy megnézze, hogy egyáltalán mi van és mi nincs...
Elég a jobb felsõ sarkot elolvasni és az ember rájön, hogy csököttagyú turbómagyar oldal ez, és felesleges bármit is komolyan venni abból, amit írnak...
Hogy gyártsunk "bomba" hírt féligazságokból és tudatlanságból, elsõ fejezet, elsõ lecke. Gratula.
1.: Diego Garcián bombázók állomásoznak, B-52, B-1 és B-2 bombázók hajtottak és hajtanak végre innen bevetéseket, anno Irak, jelenleg Afganisztán területe felett. Miután ebbõl következõen normális, hogy a légibázis bombakészletét folyamatosan pótolni kell, ezek a pótlások folyamatosak, hiszen Afganisztán felett manapság is folyamatosan hajtanak végre bevetéseket ezek a bombázók, és a BLU bombákat is sûrûn használták, például barlangokba visszahúzódó célpontok ellen. A mihez tartás végett a "botrány" tárgya 195db 454kg-os BLU-110 bomba, és 192db 908kg-os BLU-117, ez egy "picit" kevésnek tûnik egy Irán elleni átfogó légicsapáshoz.
2.: 1700 vadászbombázót és bombázót az USAF és az USN jelenleg nem képes bevetni a térségben, ugyanis nincs ennyi ott, pláne nem úgy, hogy Irán ellen vessék be õket, ehhez bizonyos elõfeltételek kellenek. Úgy mint a Török, Kuvaiti és Szaud-Arábiai légibázisok használata, amihez az adott országok hozzájárulása szükséges. Az iraki és afganisztáni kormány aligha járulna hozzá szomszédja megtámadásában, így õk kiesnek.
3.: Diego Garcia nem 2000km-re, hanem hozzávetõleg 5000km-re van Irán dél-keleti határától (most ellenõriztem Google Earth-ben).
4.: Egy bombaszállítmányból lekövetkeztetni, hogy az USAF Irán bombázására készül, egy kicsit meredek, márpedig egyértelmû jeleknek kellene lennie, ha valóban ez lenne a cél...
Oké, sok hülye internetes hírportálon megjelent a hír, de mielõtt átveszi, esetleg átolvasni, és legalább az alapvetõ dolgokat ellenõrizni kellene...
A baj annyi, hogy Izrael kissé flegma hozzáállása még rá is játszik erre. Mondják ki nyíltan, hogy a gépek egy Irán elleni hadgyakorlatot tartottak, avagy hogy információt gyûjtöttek, vagy a fedélzeti elektronikát tesztelték békés körülmények között. Ennyi. Az, hogy rutinrepülésnek titulálják, és részükrõl le van tudva, egy kicsit hibás PR-t ad a dolognak.
Egy román vagy szlovák gépnél talán még nagyobb lenne a felháborodás, csak nekik nincs eféle SIGINT gépük. :)
Az igazán meleg itt inkább az, hogy itthon mekkora fejetlenség van, a külügyminisztérium mentegetõzik, hogy õ csak postás, az NKH mentegetõzik, hogy a gép engedélykérelmével minden rendben volt, a HM mentegetõzik, hogy õ nem is tudott róla. Hogy egy idegen állam katonai gépe használja a Magyar légteret, abban valóban nincs semmi különös, bevett rutingyakorlat. Viszont illik tudni, hogy ha egy katonai gép lép a légterünkbe, akkor az mit csinál, miért csinál, stb. Errõl itt most szó sincs viszont.
Én itt nem az ISAF-ot ostorozom, mert õk legyen bármi is a valós feladata a gépnek, akár valóban csak annyi, hogy a nagy hatótávolságát és a navigációs mûszerek pontosságát ellenõrizzék, és közben nem végeznek adatgyûjtést, azt engedéllyel hajtották végre. Tehát akinek a tökén itt csomót kellene kötni, azok a magyar hatóságok...
Egy ilyen esetén is minimum értesíteni kellene azért a HM-et...
A lehetõségek száma végtelen, számtalan okból repkedhettek errefelé, de akkor is kicsit döbbenetes, hogy így kezelik a dolgokat. A legszebb pedig a magyarázkodás. "Ezek nem kémrepülõgépek". Egy rádióelektronikai felderítõgép, civil lajstrommal... mi ez, ha nem kémrepülõgép?
Nem tudom, hogy egy kémgép repülése mióta minõsül rutinfeladatnak. A Signit képesség miatt viszont nagyon-nagyon hasznos információkat gyûjthetnek.
Nem csak azt, hogy hol vannak az adott területen radarok, hol vannak rádiókommunikációs központok, de adott esetben a radarok pontos frekvenciáit, adási jellemzõit is rögzíthetik, ezzel pedig feltölthetik a saját gépeik adatbázisát, vagyis adott esetben késõbb egy vadászgép vagy bármi hasonló RWR (radarbesugárzás-jelzõ) a jellemzõk alapján megmondhatja, hogy ez egy ilyen és ilyen radarkészülék. Ezek az információk igen fontosak a rádióelektronikai hadviselésben...
Egy példa: ha volt a levegõben ekkor magyar JAS-39 Gripen, és használta a radarját, akkor az izraelieknek máris megvan a radar mûködési jellemzõje. Ezek az adatok komoly értéket képviselnek, és ne feledjük el, hogy izrael az egyik legkomolyabb szereplõ a radartechnikai exportban.
Tehát izrael szempontjából a repülés nagyon hasznos, még ha nem is feltétlenül kell arra gondolni, hogy izrael saját magának akarja az adatokat, információ terén gazdálkodhat vele, pénzért vagy más elõnyökért továbbadhatja azokat egy harmadik félnek.
Ami ez esetben homlokráncolós dolog, hogy a magyar hivatalok tényleg miért nem értesítették a HM-et arról, hogy a magyar légtérbe idegen nemzet kémgépe érkezik. Amúgy hasonló berepülésekre általában komoly kétoldalú tárgyalások után szokott sor kerülni, nekünk például a románokkal van/volt ilyen a 'Nyitott égbolt' keretében, ekkor a két ország megegyezett, hogy elõre megbeszélt idõpontokban, kölcsönösen berepülhetnek a másik állam légterébe, és ott információgyûjtést végezhetnek. A jelek szerint itt errõl szó sem volt...
Ez érdekes, mi a franc köze van Izraelnek ehhez a térséghez?
A nagyságrend stimmel, de konkrét összeget mondani azért nehéz, mert sok tételbõl áll össze. Van katonai támogatás (a Pentagon költségvetésnek egy része a baráti országok katonai támogatására megy, ennek keretében kapott a Magyar Hadsereg is amerikai terepjárókat és kézifegyvereket), van Izraeli kötvényvásárlás, van közvetlen pénzügyi támogatás, van hitelfedezet, és különféle állami intézmények általi támogatás (pl. részben így jutott izraeli ûrhajós az ûrsikló programba). Emellett még van egy un. magán támogatás, ami alapítványi alapon mûködik. Szóval kicsit nehezen átlátható... :)
találtam egy ilyen adatot, de elég bizonytalan a forrás:
"Íme az Egyesült Államok részérõl Izrael államnak nyújtott támogatás összege: 2000: $3,864,000,000 2004: $2,722,000,000 2005: $2,713,000,000 2006: $2,544,000,000 2007: $2,408,000,000
Barack Obama 2010-ben 2.775 millió dollár segélyt juttat a zsidó állam részére. Az elkövetkezõ évtizedben Izrael 30 milliárd dollár támogatást kap az Egyesül Államoktól!"
Nehéz megmondani. Egyfelõl a MOSZAD korábban is hajtott végre hasonló támadást, legalábbis feltételezések szerint, az Iraki Babylon-ágyút tervezõ és építõ Gerald Bull-t is gyilkosság áldozata lett. Ugyanakkor azt is nehéz kizárni, hogy az Iráni belsõ hatalmi harc lépett ilyen szintre, esetleg a tudós olyasmit tudhatott, ami túl érzékeny volt a kormány számára?
Ez egyértelmûen belpolitikai erõkovácsolás, nem valószínû, hogy komolyan venné bármelyik ország, hogy emiatt kárpótlást fizessen, fõleg azért, mert ezeket a Sah idején már rendezték. Hiába hivatkozik valaki arra, hogy a korábbi kormány bábkormány volt, és nem az ország érdekeit nézte, mivel õ volt a jogszerû államvezetõ, ezért az általa aláírt egyezmények törvényesek még. A kivétel ugye az 1979-es Iráni forradalom, de ott kínosabb a dolog, mert akkor az USA is benyújthatná a számlát a nagykövetségi túszok miatt, illetve több ország és cég a tankerjeik elleni támadások által okozott károk miatt.
Õszintén szólva ez most elég nagy külpolitikai baklövés volt, nem kellene mindent beáldozni a populizmus kedvéért, mert az ilyenek miatt az olyan, eddigi támogatók is elfordulhatnak, mint Oroszország, aki ugye a Szovjetunió utódállama, tehát ez esetben õket fenyegeti meg Ahmadinezsád.
Az EU (és fõleg Franciaország) a Palesztinok régi politkai és gazdasági támogatói, Arafat fõleg európai pénzbõl építette fel a Palesztin állam háterét (amit aztán szét is vert a korrupció és a belsõ ellentét, meg persze Izrael is rájátszott).
Az új EU tisztségviselõknek határozott vonalat kell képviselniük, igaz messze nem olyan szintût, mint anno Havier Solana, aki majdhogynem fegyveres megszállást helyezett kilátásba Koszovó ügyében, mikor kinevezték a NATO élérõl az EU külügyi biztosának (pedig szerintem nem ártana az EU-nak egy kicsit harciasabb külpolitika néha), márpedig a közel-keletet nem lehet ebbõl kihagyni. Szerintem inkább gesztus szintû dolog, miszerint az EU nem szemet hunyni.
Az EU és USA kapcsolatában ez aligha fog drasztikus változásokat hozni.
Engem inkább az zavar, hogy a médiában mennyire nem foglalkoznak a Szaudi-Jemeni felkelõk harcaival. Szépen gyepálják egymást közben, és szinte sehol semmi híradás róla. Egyedül az internetes fórumokon látni az ilyesmikrõl, például a MilitaryPhotos-on.
Szerintem itt kimaradt az, hogy az izrael-barát amerikai kormányzati lobby területére vonatkozik, mint az adott esetben az Anti-Szemitizmus elleni Iroda esetén.