Az ENSZ nem világrendõrség. Nem kell senkinek elfogadnia. Egyébként a Brüsszeli Nemzetközi Bíróság egy ideje rágódik a blokád felvételén a háborús bûnök közé. Éppen amiatt, mert Izraelt benapaszolták ezen tevékenység miatt.
I.Vh. idején volt ENSZ? Olvasd el az angolok által bejelentett blokád szövegét. Gyanítom alapvetõen nem változott a helyzet ma sem. Amit ott találász alkalmazd a mai esetre.
A Blokád szerepel a nemzetközi jogban, az ENSZ is élhet blokáddal, például Korea esetében élt is. Ugyanakkor nincs egy egységes szabályozás a blokáddal kapcsolatban. Hogy mi történne egy ilyen magyar-román blokád esetén, azt nehéz lenne megjósolni, de mivel nekünk nincsenek olyan vizi egységeink, amelyeket Románia ne tudna könnyû szerrel elsöpörni, így jelentõsége se nagyon lenne.
Jogilag megtámadni az Izraeli blokádot elég nehéz, fõleg azért, mert Gáza elviekben Palesztina része, viszont nincs mûködõképes, elismert Palesztin kormány. Mivel azonban a blokádot bejelentették 2007-ben, ezért nem lehet arra hivatkozni, hogy én nem tudom, hogy ott blokád van, és csak ki akarok kötni Gázában. A blokád esetén vannak bizonyos nemzetközi normák a semleges hajók érdekeinek védelmére, ám Izrael ezeket a normákat nem igazán hágta át - ezek alapvetõen olyan normák, hogy figyelmeztetés nélkül nem lövünk semleges nemzet hajójára, és efélék.
Sajnos itt megint a szokásos parasztvakítás megy: ez nem kalózkodás, mivel Izrael hivatalosan is blokád alatt tartja Gázát.
Jogilag ez teljesen oké? Tehát, ha holnap Magyarország bejelentené, hogy blokád alá veszi modjuk Romániát akkor teljesen jogszerûen állítanánk meg bármit?
Ha fent áll a gyanú, hogy az ellenségnek szállít fegyvert, akkor a felállíthat tengeri blokádot egy ország a nyílt tengereken is. Emlékszünk a Kubai rakétavállságra? Ott is egy blokádot állítottak fel Kuba elõtt az oda igyekvõ szovjet teherhajók elfogására.
Izrael a Hamasz rakétatámadásai után hivatalosan blokád alá vonta Gázát, alapvetõen csak humanitárius segélyek eljuttatását engedélyezi a területre, élelmiszer, tisztitószerek, stb. Bizonyos idõközönként beengednek pl. ruhákat, cipõket és hasonló hétköznapi használati tárgyakat szállító teherautókat is, de alapvetõen ezek sem léphetik át hagyományos szinten a határokat.
Sajnos itt megint a szokásos parasztvakítás megy: ez nem kalózkodás, mivel Izrael hivatalosan is blokád alatt tartja Gázát. Következésképpen ha egy Gázába igyekvõ hajót megállásra, átvizsgálásra szólít fel Izrael, akkor engedelmeskedni kell neki. Nem lehet arra hivatkozni, hogy csak humanitárius anyagot szállítanak, Izrael eldöntheti, hogy nem engedi át a hajót, ha ekkor valaki tovább próbál menni, akkor azzal gyakorlatilag provokálja Izraelt, és ilyenkor igen, nekirohannak a nem engedelmeskedõknek a hadihajók, átszállnak, letartóztatnak - de akár tüzet is nyithatnak.
A fõ gond itt az, hogy Izrael nem tud mit kezdeni Gázával. A katonai beavatkozás kvázi kudarc volt, nem sikerült a Hamaszt megroppantani, a területet továbbra is õk ellenörzik. Leülni tárgyalni nem fognak velük, így a blokáddal próbálnak elérni valamit. Ez pedig kitünõ lehetõség, hogy ilyen hajós akciókkal provokálják Izraelt. Szárazföldön nem lehet hatékony - le van zárva a határ, katonák vannak ott, lehet szájkaratézni, de ha azt mondják, hogy márpedig itt nem mennek át, akkor nem mennek át és kész. A tengeren kicsit zûrösebb a helyzet, mert falakat nem lehet felhúzni, így hajókkal meg lehet próbálni "áttörni" a blokádot. Az igazság az, hogy ha valóban ez lenne a szándékuk, akkor nem ilyen lassú Yachtokkal kellene próbálkozni, hanem olyan brutálisan gyors motorcsónakokkal, mint a Giblaltári cigarettacsempészek vagy a Kolumbiai és Mexikói drogcsempészek használnak. Az ilyen 55-65 csomóra képes tengeri "izomautók" esélyesebben törhetnék át a blokádot. A másik lehetõség a "félig elmerülõ" hajók, ezek olyan csónakok, amelyek teste alig emelkedik a vízszint fölé, így este optikailag alig felderíthetõek, a radarok pedig nem tudják megkülönböztetni õket a hullámoktól. Csak a baj annyi, hogy az Izraeli haditengerészet ez esetben ha meglátja õket, valószínûleg tüzet is nyitna rájuk. Õk meg nem azért mennek, hogy az életüket kockáztatva valóban áttörjék a blokádot, hanem azért, hogy kiprovokálják az Izraeli flotta közbeavatkozását, megállítsák õket, letartóztassák õket, és ezáltal a hírek középpontjába kerüljenek.
Egy drogcsempész csónak, 8 darab 250 lóerõs külsõ hajómotorral
Ugyanaz a csónak, mikor lefoglalták, egy tesztúton 60 csomó (~108km/h) sebességet értek el vele
Egy félig-elmerülõ csónak, amit lefüleltek éppen
bár ahogy látom, nem ez az elsõ ilyen hajó. még ha tele van fegyverekkel, van jogalapja megállítani?
jó ideje nem engednek be építõanyagot, benzint, gyógyszert. kaját, vizet is csak ímmmel-ámmal. valószínûleg jobb zsarolópozíciót akarnak.
nos, én nem tudok cionista fejjel gondolkodni, de megteszi helyettünk egy indexes fórumozó:"Nézd, szerintem kurva jól csinálták. Ha csak 1% esélye van annak, hogy esetleg valami palesztin terrorista patkányhoz eljut egy hangyányi segítség, akkor már megérte.
Nekem az is természetes és helyénvaló lett volna, ha berobbantják az egész geci hajót a vízbe. Tessék szépen nem baszakodni a zsidókkal. :-)
A fõnököd úgy mondaná, hogy "érdekérvényesítõ képesség" kérdése a dolog. Szólni kell a palesztinoknak, hogy ne támogassák a kassam-os srácokat és akkor majd megint lesz kaja-pia és mulatság. Ja, hogy erõsek vagyunk és önérzetesek? Az más."
A két országnak szüksége van egymásra, de egyértelmûen Izrael függ jobban az USA-tól, mint fordítva. Az jelenleg elég egyértelmû, hogy Obama nyitni szeretne az arabok és a palesztinok felé, ha Izrael ebbe belepiszkít, akkor Obama mozgásterét növelik csak, hiszen akár rá is piríthat Izraelre, ami egyfelõl blama lenne Izrael részére, másfelõl növelné Obama népszerûségét az araboknál. Szerintem a mérsékeltebb Izraeliek támogatni fogják az Obama által jelenleg képviselt, tárgyalóasztal elvû megoldást. A szélsõséges Izraeliek megpróbálhatnak pattogni, de az inkább rájuk ütne vissza.
Abban mondjuk elég biztos vagyok, hogy komolyabb katonai akcióba most nagyon-nagyon komoly indok nélkül nem fognak kezdeni. Egy-két Kasszam kevés ahhoz, hogy magukra haragítsák Obamát. Valószínûleg most elszórt bomba/rakéta támadás sem lesz, hacsak nem nagyon-nagyon veszélyes emberkét tudnának nagy bizonyossággal megölni.
A labda persze a másik félhez is átpattog, kérdés, hogy a Hamasz mit fog ezzel a helyzettel kezdeni. Ha most nekiáll Izraelt püfölni, akkor az Izraeli szélsõségesek jogosan kérhetnék számon Obamától, hogy most tényleg ezeket akarja az asztalukhoz ültetni? Ezzel pedig (ha a szituáció nagyon elkezdene romolni) indokot találhatnak további fegyveres beavatkozás foganatosítására.
Ami viszont az Iráni helyzetet illeti, az legalább megnyugtathatja az Izraelieket, hogy Iránnak jelenleg nem Izrael a legfõbb problémája. :)
mekkorára lehet húzni a láncot izraellel kapcsolatban? pattoghatnak még, ha morog a gazdi, vagy el lehet felejteni a további magánakciókat?
Nem hiszem, hogy távolodnának Izraeltõl. Izrael mindenképpen az USA egyik legfontosabb partnere a térségben, egyben komoly gazdasági és katonai együttmûködések is folynak a két ország között.
Inkább arról van szó, hogy az utóbbi idõben kissé hosszú pórázra engedett Izrael két, gyakorlatilag kudarc értékû katonai akciója (Libanon és Gáza) után az USA most inkább újra a saját, politikai irányvonalú kezdeményezés mellett dönt a térség békefolyamatának újraindítása érdekében.
Izrael jelenleg nem erõlteti a politikai irnyvonalat, tehát õtõlük jelenleg nem lehet várni, hogy nagyon küszködni fognak a tárgyalóasztalhoz való üléshez. Ebbõl a szempontból mindenképpen jó irány (szerintem) a friss amerikai megközelítés.
Palesztin oldalról ugyanez. A Hamasz és a Fatah ellenszenve miatt egységes palesztin politika magától nem fog létrejönni, egy ilyen lépéssel viszont a Hamasz és a Fatah egyenrangú félként lesz kénytelen asztalhoz ülni (eleddig a Fatah bírt csak nemzetközi támogatással, igaz az is fõleg Arafat hagyatéka).
Ha sikerül minden felet a tárgyalóasztal mellé ültetni, akár be is jöhet ez a húzás...
A külpolitikai elemzõk jó része ezt próbálja meg most értelmezni. :)
A Hamasz egyfelõl nyíltan Izrael-ellenes, nem akar vele tárgyalni. Másfelõl õk ellenõrzik a Gáza-övezetet, és a Fatah az elmúlt ~2 évben nem tudott ezzel a helyzettel mit kezdeni. Hozzátesszük, ugye Izrael sem.
Ha elismerik a Hamaszt, mint politikai szervet, az egyfelõl éles fordulat a terrorizmus elleni háborúban (a Hamasz eddig az Izrael környéki Palesztin szervezõdések közül az egyik legaktívabb az öngyilkos merényletek terén), másfelõl komoly fricska Izrael orrára.
Szerintem Obama azt akarja kikényszeríteni, hogy a Hamasz színt valljon. Ha törlik a terrorszervezetek listájáról, és meghívják a béketárgyalásokra a képviselõiket, akkor a Hamasznak választania kell. Vagy elmegy, és ezzel szembeköpi az eddigi saját politikáját (miszerint nem tárgyal Izraellel), egyben ez az út valóban a rendezést segítheti. Vagy pedig nem megy el, de ezzel viszont elszalaszthatja a Hamasz vezetése, hogy nemzetközi elismerést kaphasson (mint anno Arafat), egyben a kutya nem mossa le róluk ezután, hogy õk a békefolyamat útjában álló legnagyobb akadály.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásai lehetnek verbálisak, írottak, vizuálisak és viselkedésbeliek. Az antiszemitizmus negatív sztereotípiákkal él, és ellenszenves jellemvonásokat tulajdonít a zsidóknak. Napjainkban az antiszemitizmus megnyilvánulási formái, kontextustól függõen, a közéletben, a médiában, az iskolában, a munkahelyen, valamint vallásos közegben - egyebek mellett - a következõk lehetnek: - Felhívás a zsidók bántalmazására, vagy meggyilkolására, illetve ilyen cselekedetekben való részvételre, valamint mindezek igazolása radikális ideológiák, vagy valamely szélsõséges vallási felfogás alapján. - Hazug, embertelen, démonizáló, sztereotip állítások általában a zsidókkal, vagy a zsidóknak mint közösségnek tulajdonított hatalommal kapcsolatban, mint például - egyebek mellett - a világon átívelõ zsidó összeesküvés mítosza, vagy zsidó hatalom vélelmezése a médiában, a gazdaságban, a kormányokban, vagy más társadalmi intézményekben. - A zsidóság mint nép felelõssé tétele olyan valós vagy képzelt bûnök miatt, amelyeket egy zsidó személy, vagy zsidók egy csoportja követett el, sõt olyan cselekedetekért is, amelyeket nem zsidók követtek el. - A náci Németország, valamint támogatói és cinkosai által a második világháború során a zsidósággal szemben elkövetett népirtás - a holokauszt - tényének, mértékének, módszereinek (pl. gázkamrák) vagy szándékosságának tagadása. - A vád, hogy a zsidóság, illetve Izrael Állam a holokauszt tényét kitalálta, illetve annak jelentõségét eltúlozza. - A vád, miszerint a zsidó állampolgárok lojálisabbak Izrael, illetve a világ zsidósága, mint saját nemzetük érdekei iránt. Az Izrael Állam ellen irányuló antiszemitizmus megnyilvánulási formái kontextustól függõen az alábbiak lehetnek: - A zsidók önrendelkezési jogának tagadása (pl. annak hangoztatása, hogy Izrael Állam léte rasszista törekvések megtestesülése). - Kettõs mérce alkalmazása Izraellel szemben, melynek alapján Izraeltõl olyan magatartást várnak el, amilyet más demokratikus államoktól nem követelnek meg. - Izrael vagy az izraeliek ábrázolása során a klasszikus antiszemitizmus szimbólumainak, képeinek alkalmazása (pl.: a Jézus-gyilkosság vádja, vérvád). - A jelenlegi izraeli politikának a náci politikával való összehasonlítása.
Sajnos fejbõl a neveket sose tudom megnevezni, hogy kitõl származik e mondás, de illik ide: a politikában sokszor kell görényekkel megküzdeni, de nem szabad hagyni, hogy a görény válasszon fegyvert.
Nem vitatja senki, hogy az országok közötti politikai játék sokszor az övön aluli ütésekrõl szól. De a dolgot valahol ott kell mérlegre tenni, hogy ha te maximálisan tisztességesen, és nyílt kártyákkal, a másik fél érdekeinek a tiszteletben tartása mellett ülsz le egy tárgyalóasztalhoz, az még nem jelenti azt, hogy az asztal túl oldalán ülök is így fognak cselekedni.
Ahhoz, hogy valaki hosszú távon sikeres legyen, ahhoz az kell, hogy mindkét fél számára elõnyös legyen a kapcsolat.
Kicsit csúnyán átültetve a hétköznapi gyakorlatba, aki naivan azt hiszi, hogy soha senki sem fogja átverni, és készségesen elhisz mindent, amit mondanak neki, az csúnyán ki is lesz használva. Viszont ha átesik a ló túloldalára, és mindenkiben tolvajt és csalót lát, és ekként is kezeli õket, akkor azzal csak a saját életét keseríti meg, mert azokat is leidegenítheti magától, aki tisztességes vele szemben.
Kell egy józan gondolkodás ahhoz, hogy meglásd, hol akarnak átverni, és hol bánnak veled tisztességesen. Ez az élet minden területén így mûködik. :)
A diplomácia az érdekekrõl meg azok érvényesítésérõl szól.Ezt tudom csak az zavar néha hogy a hivatalos propagandát sokan olyan szépen beszívják hogy soha semilyen kritika nem fogalmazódik meg bennük morális oldalról.Én is jobban szeretek viszonylag szabadon,demokráciában élni mint egy diktatúrában de ha igazságtalanságokról hallok vagy olvasok azt ugyanúgy helytelennek ítélem bármelyik fél is követte el.A hivatalos propagandát mindíg érdemes megvizsgálni mert elég sokszor félremagyarázzák a valóságot-diktatúrában állandóan de sajnos idõnként nyugaton is.
A SZU is így csinálta persze és minden hatalom így csinálja,de õk nem álszenteskedtek legalább olyan sokat mint az USA szokott.
Lásd még Afgán bábkormány, ami tökéletes példája az... álszenteskedésnek? :)
Nem szándékozom védeni az USA-t e tekintetben, mert tény, hogy érdekei tekintetében hajlandó szemet hunyni olyan dolgok felett, amit "normális" helyzetben élesen elítélnének. De azért nem mondanám, hogy a Szovjetunió e tekintetben sokkal jobb lett volna... :)
Persze megy a jenki ha éppen úgy áll pillanatnyilag érdekében,akkor kérés nélkül is megy.Ha nincs belõle haszna akkor marad a "lenyûgözve tapasztaljuk milyen lelkesedést váltott ki az ifjúságból a választás" jellegû duma.Szaddamot és rendszerét pár évtizedig legitimként kezelték-mikor az érte meg jobban.
Azért pár évtized nem volt az, de 1988-ig valóban. Amiatt persze utólag verték már a fejüket a falba, hogy 1991-ben nem segítették a Szaddam ellen felkelõ Síítákat és Kurdokat. A legtöbb fejes a védelmi minisztériumban hitt annak az elemzésnek, amely szerint Szaddam rendszerét el fogja söpörni a felháborodott iraki nép. Persze ez kényelmesebb is volt, hiszen a Szaudi királyság és az Egyesült Arab Emirátusok is kijelentette, hogy csak úgy járulnak hozzá a hadjárat támogatásához, ha Irak belügyeibe nem avatkoznak be. Csak arra volt jóváhagyásuk, hogy Kuvaitot felszabadítsák.
Irán esetében ilyen "felhatalmazásra" aligha lenne szükség, lévén a Szunnita többségû arab országok nem fognak krokodilkönnyeket hullatni alapvetõen azért, hogy a síiták egymást vagy az amerikaiakat lövik. Ellenben az viszont már nem tetszene nekik, ha az USA komolyabb befolyást szerezni Iránban is.
Nagyon jól mutatja ezt az a tény, hogy az Arab liga nagyon csöndben van az Iráni felkelés terén, legfeljebb kisebb elismerõ szólamok, mely szerint a nép akaratát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Persze enyhén cinikusnak hatnak ezek a szavak egy erõsen totalitárius (ie.: nem a nép, hanem a királyság érdekeit elsõdlegesen figyelembe vevõ) Szaudi királyság kormányzati politikusától. :)
Az meg továbbra is relytéj, hogy milyen "balkáni befolyás" kell a jenkiknek. Görögország az mi is? Jé, NATO tagállam elég rendesen megtömve jenki gépekkel is. Az õ szemükben a Balkán többi része valszeg egy szarkupac. Sik idióta aki hülyeségért ölte egymást és nekik kellett rendet tenni, mikor az óceán túlpartján van és elég rendesen NATO tagállamok voltak a térségben Olasz, görög és akkor már mi is.
Mi, ha ez nem vicc? Ezek után kolyan nem értem, hogy hogy van képe szapulni õket. Mitha és raknám rendbe a 200 km-re levõ haver elhanyagolt kerjét és még engem basztatna, hogy önös érdek vezet és szarul csinálom. Kedves...
Finoman szólva elfogult egy cikk.
Továbbra sem értem, hogy az miért nem hozza fel, hogy az európai államoknak hányszor lett rá volna alkalmuk? Mikor csinálták, akkor is csak ímmel ámmal.
Egy összeurópai koalíció kb. "2 perc" alatt verte le volna a szerbeket és akkor még azzal sem mosdathatták volna magukat, hogy "azért vannak barátaink" Európában akik szerint nincs itt semmi. Egésze Európával szembe menni elég vicces lett volna. Szomorú, hogy a youtubon egyes ebmerek hõs szerbekrõl beszélnek, meg szemét nyugatról. Kíváncsi vagyok akkor is így látnák, ha lenne egy erõs magyar haderõ és átruccanánnak a vajdaságba szerbeket irtani. Félreértés ne essék én nem ezt akarom, csak éltem egy nagyon szemléletes hasonlattal...
Ha odalép cakk-pakk az egész Európai NATO és fossá bombázzák a szerb erõket, hogy nem jó népirtást játszani akkor talán több értelme lett volna szerintem a dolognak.
"a népirtás fenyegetése Jugoszláviában már 1990-ben reális kontúrokat öltött". Arról azonban nem szól, hogy az Egyesült Államoknak az általa megjelölt dátumtól kezdõdõen három ízben is módjában állt volna megakadályozni, hogy a bomlással járó konfliktus idáig fajuljon. Sõt a Jugoszláviához fûzõdõ különleges kapcsolata révén csakis az Egyesült Államok akadályozhatta volna meg, hogy ez bekövetkezzék.
Washingtont már nem az érdekelte, hogy milyen forgatókönyv esetén szed kevesebb áldozatot a bomlási folyamat, hanem az, hogy újra meghatározó befolyást szerezzen a Nyugat-Balkánon. Ezért a többiek elé ugorva elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét.
Gondolom ez a bizonyos balkáni befolyás amirõl a cikkben is szó van megérte nekik az egész háborút.Ellenkezõ esetben semmit nem csináltak volna.Az Oroszok is próbálták befolyási övezetükként megõrizni egyébként a balkánt.Erre ment ki az egész nem az emberi jogokért. A SZU is így csinálta persze és minden hatalom így csinálja,de õk nem álszenteskedtek legalább olyan sokat mint az USA szokott.
Koszóvban és ex jugóban békét fenntartani szerinted gazadságilag megéri? Itt fordulok le menten a székrõl...
Az AF hadmûvelt is cirka 70-80%-ban jenki volt, az EU tagállamok a nagy hurráoptimista egyesüljön Európa ideál mellett szartak mi zajlott ott, ahogy az EU tagok is. Vicc, hogy az USA-nak kellett kétszer is rendet tennie itt az öreg kontinensen...
Irakban Szaddám alig 1,5 évtizedig volt. A támogatás meg évezeredok óta így megy, de érdekes, hogy csak az USA-nak róvod fel. A SZU is támogatta és az EU országot is adtak el oda fegyvert. Õk mégsem szemetek. Ej, de szép kettõs mérce...
Persze megy a jenki ha éppen úgy áll pillanatnyilag érdekében,akkor kérés nélkül is megy.Ha nincs belõle haszna akkor marad a "lenyûgözve tapasztaljuk milyen lelkesedést váltott ki az ifjúságból a választás" jellegû duma.Szaddamot és rendszerét pár évtizedig legitimként kezelték-mikor az érte meg jobban.Miloseviccsel dettó ez volt a helyzet.Késõbb õk lettek a sátán szinonímái amikor már hasznosnak vélték megszállni a területeket.Ez már rég nem újdonság jenkiéktõl-elvbõl sosem tesz semmi erõfeszítést-legfeljebb szóvirágokra és "megértésre" futja tõle,de ha a profitról vagy geoplitikai térnyerésrõl van szó akkor semmi nem drága.Akkor az ördög is angyallá válhat és fordítva.Világháborúba is azért nem léptek 1941 elõtt be mert ki akarták várni mi lesz anglia és a SZU sorsa.Ha õk összeomlottak volna akkor a tengelyoldallal egyezkedtek volna,így meg ment a nagy duma a fasizmus elleni szent küldetésrõl.Az élesen pacifista közvéleményt meg 24 óra alatt meg lehet nyerni a háború ügyének:Maine hadihajó,Lusitania,Pearl Harbour,WTC-most éppen a "tömegpusztító fegyverek" meg a "rossz diktátorok" kellenek a recepthez.
Márpedig nem fog beavatkozni fegyveresen, mert ez olyan léptékû háború lenne, mint 1991-ben. Ez nem hiányzik nekik.
Mellesleg tényleg gyönyörû a kettõs mérce. Elõször azért basztatják USA-t, hogy hogyan mert iráni belügyekbe (atom) belszólni, most meg erre egyenesen kérik. Kedves...
Hogy van ez? Ha az USA beavatkozik Irak belügyébe, megdöntve Szaddam Husszeint, akkor el kell mondani mindennek, hogy micsoda egy gátlástalan banda. De ha nem avatkozik egybõl be Iránban, mikor meg akarják dönteni a jelenlegi kormányt, akkor megint csak el kell mondani mindennek?
Egyébként az USA nincs könnyû helyzetben. Ha beavatkozik, és a diáktüntetés elbukik, akkor bajban van, mert a megindított nyitás Irán felé csúfos kudarcot vallhat.
Megjegyezhetjük ugyanakkor, hogy a cikk sugallata ellenére Husszein Muszaviéra nem a megrögzött nyugat-barát politikus. Ez megint megbújhat a habozás mögött...
Ahhoz még túlságosan is keveset tettek le az asztalra, hogy ezt egyértelmûen meg lehessen mondani. Hozzá kell tenni, hogy a Clinton-kormányzatnak volt kit meghívni a tárgyalóasztalhoz Arafat személyében. Obama viszont sokkal nehezebb helyzetben van a súlyosan megosztott palesztin vezetés miatt.
Szerintem jelenleg az elsõ számú feladat éppen az lenne, hogy valahogy találjanak egy olyan palesztin vezetõt, amely mögött fel tud sorakozni többé-kevésbé minden palesztin. Nem egy egyszerû menet, annyi szent...
"...Clinton-érához hasonló hangokat penget." Szted vmiben eltér a mostani hozzáállás a Clinton-érától?
Most már igen. Egyébként én remélem, h végre lesz vmi haladás. Hogy legalább ezen a téren változzon vmi és haladjon az emberiség, ne pedig azt játsszák, amit a történelemben eddig is. Én szánalmasnak találom az egészet.
Abból a szempontból mindenképpen változás, hogy már legalább kommunikáció terén megpróbálja elismerni az arab nézõpontot. A nagy kérdés persze az lesz, hogy effektíve milyen lépések lesznek. A Hamasz és a Hezbollah nem fog Obama két szép szeméért Izrael barát lenni. De ha az amerikai külpolitika valóban ebbe az irányba megy el, akkor azzal kifoghatja a szelet ezeknek a szélsõséges szervezeteknek a vitorlájából, ami miatt azok súlytalanná válhatnak.
A másik oldalról a szélsõséges izraeliek nyilván dühöngeni fognak, ám ezen túl sok mindent nem tehetnek.
A békefolyamatnak mindenképpen jót tesz, hogy a külpolitika a Clinton-érához hasonló hangokat penget. A kérdés, hogy ehhez partner lesz-e a Palesztin állam (amely jelenleg nem egységes) és Izrael (amely szintén nem egységes e téren, és jelenleg inkább a kemény vonalat képviselõek vannak hatalmon).
A dolgot onnan is meg lehet közelíteni, hogy a Gázát uraló Hamasz nem ismeri el Izraelt, nem tárgyal velük semmirõl, amivel csak az a baj, hogy a Palesztinok ugyebár azért kapták meg a Gáza-övezet felett anno a felügyeleti jogot, mert elismerték Izrael létezésének a jogát, és leültek tárgyalni a békérõl.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az ilyen támadások jogosak, és minden esetben alátámasztottak. Valóban nincs így. Ám az éremnek két oldala van, illik mindkettõt megnézni...
Fura, én nem egészen így látom. Biztos nem tartozom a "köztudat" általános képviselõje közé, és az "egyszerû médium-fogyasztó" halmazba se férek bele. :)
Sacc per kábé mind az Izraeliek, mind a Palesztinok egyaránt bûnösök a kialakult helyzetért. A gond az, hogy a kölcsönös sérelmeken túllépni nagyon nehéz dolog...
alapból a köztudatban a palesztinok el vannak könyvelve gonosznak, szóval ezt értelmetlen felhánytorgatni. a másik oldal viszont ártatlan báránykának tûnik az egyszerû médium-fogyasztó számára.
Remek, egy nyilatkozat alapján kijelented ezt. Akkor esetleg én is soljak fel olyan tényeket amik azt támasztják alá az arabokkal kapcsolatban, hogy "ilyen emberekkel nehéz békét kötni"?
Komolyan mondom egyesek csak a flémkeltés miatt járnak ide.
Obama követelései Izraeltõl: • az 1967-ben megszállt területeken folyó építkezések, fejlesztések leállítása (tehát csak az újabbak!) • négy éven belül felállítandó független palesztin állam elismerése és az 1967-ben megszállt területek zömének kiürítése zsidó lakosságától • területi folytonosság biztosítása a palesztin állam számára Izrael szuverén területén a Nyugati Part és a Gázai övezet között (Izrael vágja magát ketté???) • a “törvénytelen” (magánkezdeményezésbõl létesített) telepes-épületek lebontása (tehát szó sincs az összes település lebontásáról. A törvénytelen azt jelenti,hogy az izraeli hatóságok által nem engedélyezett) • tárgyalások azonnali folytatása a Palesztin Autonómiával (ehhez azért kellene olyan palesztin kormányzat ami betudja tartatni amit a szerzõdésben aláír.)
Ennek fejében a következõket helyezte távoli kilátásba : • Izrael fokozatosan diplomáciai kapcsolatba lép 57 arab és muzulmán állammal, amelyek ma ellenségként tartják számon a zsidó államot • kölcsönös kereskedelmi és kulturális kapcsolatok Izrael és az arab-muzulmán Kelet országai között • izraeli turizmus megindulása az eddig ellenséges arab és muzulmán országokba • a palesztin fél az 1948-ban elmenekült 6-700 ezer arab ma élõ, mintegy 5-6 millió utódjának Izraelbe történõ visszatérésének a követelésérõl megfelelõ (?) kártérítés ellenében lemond • a palesztinokkal folytatott közvetlen tárgyalásokkal párhuzamosan Izrael közvetett tárgyalásokba bocsátkozik Szíriával és Libanonnal (elõbbi kezdeti feltételként követeli az 1967-es Hatnapos Háborúban elfoglalt Golán fennsíkról történõ teljes izraeli visszavonulást, a Kineret tó keleti partjáig)
Ez azért nem igaz, mert a képek kiszivárgása ha jól rémlik 2004-ben volt. A kiszivárgás után nem tagadták azok hitelességét, tehát elismerték az ott történteket (hogy jött utána a magyarázkodás, hogy miért is bántak így a foglyokkal, az más kérdés). Az eset nyilvánosságra kerülése után több börtönõr ellen eljárás indult, ha jól rémlik páran több éves börtönbüntetést is kaptak.
Amennyire én tudom, egy-két szélsõséges esettõl eltekintve nem volt rá példa, hogy ilyesmiért felelõsségre vonjanak bárkit is a Náci németországban. Arra pedig pláne nem volt példa, hogy a náci felsõ vezetés a katonái által elkövetett bûnök miatt magyarázkodjon. Persze ehhez azt is hozzá kell venni, hogy teljesen más társadalmi helyzet, teljesen más szituációról beszélhetünk.
Több. Az õ történelmükre nagyobb hatással volt szerintem. Ott végig megmaradt a királyválasztósdi, A franciák meg folyton örökösödési háborúztak, mikor lett államuk. Nyílván van egymáshoz közük, de a frankok más népek voltak, nem franciák. A nyelvük is más volt. A francia királyság inkáb a Capeting dinasztiához köthetõ ami nem sokkal az ezredforduló elõtt született.
Mondjuk abban, hogy az általuk elkövetett bûnöket elismerik, ha késve is? Nem volt jellemzõ, hogy elítéljenek a náci birodalomban egy német katonát azért, mert a megszállt területen megkínzott vagy megölt valakit.
Ez persze nem mentség az amerikaiak által elkövetett bûnökre, de azért ha már sorrendet akarsz felállítani az elkövetett gonoszságok terén, a kettõ között nem lehet egyenlõség jelet tenni...
Charlemagne-nak,az állítólagos Frank birodalom atyjának több köze van a Németekhez?Ezt azért nem mondanám.Annyi köze van Fanciaországhoz-hoz hogy benne tisztelik az alapítóját.Persze a Frank birodalmat nem lehet a németek(szászok stb)nélkül értelmezni.
Nagy Károlynak semmi köze a franciákhoz, inkáb a németekhez van köze, de mindegy. A nagyapjának Martel Károlynak egy kicsit több köze van hozzájuk, pedig nyilván régebben élt.
Egyébként én is rühellem amikor a kultúrájukat túldimenzionálják. Már leírtam, hogy övék a legjelentõsebb kultúra a közelben, de nem az egyetlen.
Tény hogy van a Franciáknak kultúrája és egyes mûvészeti(gótika) vagy filozófiai(felvilágosodás)irányvonalak köthetõek hozzájuk,de ne akaják Európa örökségét teljes egészében a magukénak tekinteni,mert az közel sem csak a Franciák alakították ki.Engem csak az szokott felbosszantani mikor idegen tollakkal ékeskedve alaptalanul,soviniszta gõggel néznek le idegen népeket,eltelve annak tudatától hogy az õ Nagy Károlyuk teremtette a világot.
Pedig szerintem tagadhatatlan a francia kultúra. Én személy szerint rühellem a franciákat, de tény, hogy ha kultúráról van szó a kínaiak mellett õk jutnak eszembe elõször.
Több tényezõ is van ami miatt ide jutottak. A kultúrájuk virágzása a középkorban kezdõdött. A monarchiák között mindig is nagy súlyt képviselt európában a 100 éves háborút leszámítva nagy erõforrásokkal rendelkezett. Népessége, és gazdasági ereje is kimagasló volt, ilyen körülmények között nem nehéz adni a kultúrára, több 100 éves stabil háttér mellett. Ezen kívül õk voltak az elsõk akik igazi nemzetté váltak, náluk született meg a nacionalizmus ami ismét csak újabb táptalajt adott a kultúrának. A köztársaság útjára is hamarabb léptek mint a többiek, ott meg ugye nagyobb a szabadság, több lehetõség van a tehetségek kibontakozására, mindeközben a változatlanul erõs hatalomnak számítottak, és nem akarom magam ismételni, de ilyen körülmények között lehet adni a kultúrára, és õk erre adtak.
Többé-kevésbé szinte minden európai ország teremtett valami egyedülállót,hozzájárult a közös európai kultúrához,csak azt mondom hogy nem kéne a franciáknak sem kultúra,sem mûvészet terén úgy verniük a mellüket mert van Európában pár nemzet akik éppen a mûvészet terén többet adtak a mûvészeteknek és a kultúrának mint õk,mégsem hivatkoznak erre lépten-nyomon és nem nézik le az egész világot emiatt.
Versailles:Bár közismert a túristák körében a barokk stílus Olasz és Spanyolországban alakult ki,a csicsás francia barokknál sokkal szebb mûvészeti emlékek maradtak ott fenn,mégha nem is oly közismertek.(Velence,Róma stb)Festmények,szobrok:Ha bemegyünk a Louvre-ba a kiállított anyag 90%-a tolvajlásból származik.A nagy klasszikus stílusok reneszánsz,barokk festészetének neves képviselõi,kialakítói szintén nem franciák hanem Olaszok,Spanyolok,Németalfüldiek(Donatellóék,Caravaggio,Dürer stb)A franciák sajátja csupán az avantgárd tekinthetõ,de még az sem igazán mert az meg a Oroszországban született(Majakovszkijék és Olasz:Marinetti)Chagall szintén Orosz volt.Egyedül az avantgarde-ban van némi szerepük a franciáknak tehát.Az igaz hogy a fr. uralkodók jelentõsen támogatták mindíg a mûvészeteket,de ennyi.Hiába mondják Párizsra hogy a mûvészetek városa,a gótikán kívül alig van valami ami tényleg tõlük származna.
Végülis Versaillest is odacipelték, mint a várakat, kastélyokat, templomokat; mûvészeti alkotásokat (könyvek, festmények, szobrok...) sohasem láttak, amíg el nem lopták õket; persze tudósaik, feltalálóik sem voltak. Arról meg végképp tegyünk le, h a Sorbonne egy neves egyetem lenne. Technikai vívmányokat is mind ellopták, mert maguk nem tudtak egyet sem elkészíteni. Még Magyarország is fényévekkel beelõzi a kultúra terén.
Bizony,még a rasszizmust is az õ "tudósaik" találták fel:Artur Gobineau és Lapouge.De a közvélemény errõl általában nemigen tud,mindenki azt hiszi a Németek meg hogy Hitler találta ki az egészet.A Franciák nem szoktak vele kérkedni.Offot befejeztem.
azt hiszem, zsukov mondta, hogy a szovjetek három lépcsõben támadnak. az elsõ hullám viszi a karórákat, meg az ékszereket, pénzt. a második megerõszakolja a nõket, a harmadik pedig felpakol minden mozdíthatót.
Na nehogy azt higyjed már, hogy ez francia szokás? Még vicc is van errõl.
A nagy SZU-ben turistáskodik egy csoport és egy múzeumben mondja a tárlatvezetõ.
- És itt vannak kiállítva a Vörös Hadsereg által felszabadított és megmentett kincsek és ritkaságok. Mire a magyar. - Aha. Akkor valahol itt lehet a nagyfater bringája is...
Konkrétan asszem a SZU elsõ külföldi katonai kaladja azért bukott, mert a hõs vörös sereg katonái fosztogatni indultak az ellenféllel való csatázás helyett...
Nagy fosztogatók a Franciák.Mindenhol ahol megfordultak elvittek minden régészeti értéket és Párizsban gyûjtögették össze õket.És még a németeket szokták a fõ kincsrablóknak beállítani.Napóleon kifosztotta Velencét és Egyiptomot,ahol csak jártak mindent elloptak.A Concorde téren még lopott Egyiptomi obeliszket is felállítottak.Képesek voltak még azt is elvinni.
Talán a Mexikói háborúra gondolt bár az nem dél,ha meg mégis dél akkor ott vannak a Walker féle háborúk,de azokban nem az amerikai haderõ vett részt csak "jenki" zsoldosok,de volt valamennyi törvényességi látszata. De ezek csak tippek.
Na itt kezdtek el gyanakodni, hogy a franciás sztori sem igaz. Milyen amerikánus katona? Mert a jenkiket szokták csak így hívni. Õk soha nem háborúztak Dél-Amerikában...
amikor eltûnik a társadalmi, állami kontroll, gyengébb erkölcsû embereknél bármi elõfordulhat, fõleg, ha elkeseredett düh is szorongatja belülrõl. ilyenkor visszatartó lehet a megszokás, a kulturális örökség...de a franciáknál egy se volt.
egyébként voltak szebb dolgok is, dél amerikában az amerikánus katonák csokornyakkendõt kötöttek a partizánok nyakára..had ne részletezzem, melyik testrészbõl.
Már jegyzetelek a következõ horror novellához.:) De vajon ezek az esetek tényleg megtörténtek?Ennyire primitívek lettek volna emberek.Mert ez az. Kicsit legenda szerünek tûnik,bár tudjuk hogy bármi megtörténhetett.
a britek voltak a legkorrektebbek. az amerikaiaknál se volt sok visszaélés, rendes volt az ellátás. az oroszt ismerjük. a francia fogságból viszont nem sokan kerültek haza...sokakat agyonvertek, megmérgeztek, "baleset érte õket, stb".
bevett módszer volt az, hogy az elfogott tengelykatonának felvágták a hasát, és tüzet raktak benne.