Nem tudom, szabad-e ezt a portált linkelni, de ez a cikksorozat kivételesen ideológiamentes a tartalmát tekintve: Érvek és ellenérvek a paksi bővítéshez, harmadik rész / (előző részek linkje a cikk elején) Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.03.17. 11:57:07
Náray Balázs interjú a brit atomerőművekkel kapcsolatban Kossuth rádió 2018.12.05 08:23:00 (óó:pp:mm) hivatalos - link itt 8:23-ra kel tekerni.
Firefoxnál előfordulhat, hogy a blokkolást fel kell oldani addig nem indul el. (az url sáv elején a kis pajzsa klikk és a felugró ablakban klikk a "Blokkolás ideiglenes letiltása"-ra)
Az igazság az, hogy szükség lenne még egy atomerőműre hazánkban valahol Északkelet-Magyarországon (BAZ vagy Hajdú-Bihar megye) és szükséges lenne a Bős-nagymarosi erőműre is.
Azontúl ahogy az idősebb generációt a fiatalabb váltja mindnek nő az elektromos igénye, öregapáméknál az egész házban ha volt 6 konnektor meg pár lámpa, 15 amperes bizti és ennyi, most meg egy villany sütő, főzőlappal, tízen kilowatt.
A kettő együtt tudna 4400MW-ot, a Mavir főoldalán van egy élő adatokat tartalmazó térkép ahol most 6230MW a fogyasztás.
és van Adatduplikáció menü is, ott még több adattal.
Az országok az elektromos energiaigényükkel megegyező energiát használnak fel közlekedésre, és mégegyszer ezzel megegyező energiát fűtésre és hűtésre. Ez a két másik energiaigény jelenleg elsősorban fosszilis alapon kerül kielégítésre, ám folyamatosan halad mindkettő az elektromosság felé, így hamarosan (atomerőművek tempójában holnap) akár megháromszorozódhat az elektromos energiaigény (reálisan másfél-kétszereződik, hiszen az előbbi igények egy része nem vagy csak problémásan váltható ki elektromosság által.) Ekként azt említeni, hogy nem lesz szükség az esetleges együttes használatkor keletkező áramra szimplán ostobság. Ha bármiról lehet beszélni az az, hogy a II. befejeztével elkezdjük-e azonnal a III. építését, ami a közben kieső I.-t pótolja, vagy inkább "szuperzöld" szénerőművekkel váltjuk ki a benzines autókat? Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2018.11.20. 19:27:10
azért vannak benne jó gondolatok. Ha az 1es erőművet még életben lehet tartani, tényleg miért erőltetjük a 2est? Támogatom amúgy, de nem minden áron. Úgyérzem mélyen benne van a politika ebben a témában :( Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2018.11.20. 17:01:43
Na majd ha egyszer németbe valaki kiszámolja, mennyit veszítettek ezzel az "agyatlansággal", kikerekedik a szemük az tuti, én még akár személyi felelősségre vonást is eltudnák képzelni, ha komolyan veszik az ügyet, mert ez egy egész nemzetet érintő károkozás, több szinten, gazdasági, környezeti, anyagi...
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A NÉMETORSZÁGI ATOMSTOP ALKOTMÁNYJOGI KÉRDÉSEI Fodor László (egyetemi tanár, DE ÁJK) pdf
Ezt a szennyet kérlek ne linkeljed sehova. Igazából ha rajtam múlna törölném, mert műszaki és természettudományos analfabéta oldalakat talán nem kéne linkelni egy nevében tudományos fórumon.
A németeknél ez a 40%-os "zöld" energia, hogy jön ki? Nap közben, amikor a legjobban termelnek nincs, akkora lakossági fogyasztás és ha jól tudom a tárolás "megoldásától" még nagyon messze vannak. Mert ha jól gondolom, akkor ez a szám szépen mutat papíron de valóságban nem hasznosul. Ha valós adatot akarnánk kapni, akkor nem a fogyasztás összetételét kellene nézni? Van egyáltalán ilyen adat?
Azért, mert ez a meg nem értett zsenik ostobák, mint a seggem. Vagy még annál is.
Itthon is van sok ilyen idióta, szerintük nem kell Paks 2, sőt Paks 1 sem, majd megtermeljük az energiát nap- és szélenergiával, esetleg termálvízből...
A szénerőművek ellen tüntet a német zöldség társaság, nem értve, hogy ha van 60 GW nap és 80 GW szélerőművi kapacitás, akkor a 60 GW igényű német elektromos hálózat miért használ még 40 GW hazai szénerőművi teljesítmény és importál 5-10 GW gonosz francia atomáramot.
Te meg szimplán hozod a szokásos idiótaságodat. Senki nem állította, hogy egy atomerőmű kivitelezése egyszerűbb lenne, mint a szivattyúállomásodé, csak neked vannak efféle képzeteid. Kínát azért is hoztam fel elsőnek példaként, mert a valódi érdek könnyíti a bürokráciát, csökkenti a tervezési időt és növeli a gyártás kapacitását, mivel egyszerre több helyen, jóval nagyobb személyi állománnyal történik - mint mondjuk Európában bárhol. Ne az alkesz kollégáidból indulj ki, meg abból, hogy a kivitelezésben a kommunikáció polkorrektsége a legfontosabb, mint pl. Nyugaton.
A példámban nem atomerőművek szerepelnek. Az atomrektorok gyártástechnológiájában vannak olyan kohászati folyamatok és ellenőrzések, amik hónapokat vesznek igénybe. Teljesen midegy, hogy milyen gyorsan döntesz nem lehet azt meggyorsítani, mert előre le vannak kötve kapacitások.
Paks II politikai döntéselőkészítése 2009 táján kezdődött. Ha akkor nekiáll a kiviteli tervezés és államközi megállapodás lett volna azonnal és nekiállnak építeni 2014 táján, akkor az átlgos - apafej, te linked - 5.8 éves idővel még ma sem készülne el. Ja, a mechanikai komplettség vagy sem? Mert még ez sem derül ki...
Ezen felül a világpiaci mozgások miatt is egyes ajánlatok érvényességüket veszteik. 2016-hoz képest egyes acélfajták ára pl. 70%-os ment fel. A munkaerő ára is. Ezek miatt az átfutási idő nő, új ajánlatok kellenek, stb.
Szóval várom referenciákat arról, hogy te milyen nagyprojekben vettél részt a tanulmánytól a kivitelezésig úgy, hogy üzemel. A jelek szeritn egész egyszerűen fogalmad sincs, hogy egy EPC projekt az hogyan zajlik. Én meg n+1-ben vettem részt.
Rendben, legyél boldog és tekintsd akkor rendben lévőnek, hogy három példában is kiderült, lehet 4-6 év alatt megépíteni azt, amit most 4-6 év elteltével kezdünk el építeni. Láthatóan még nem jártál a valóságban, ahol az ilyen tökörészések nem elfogadhatóak, csak a bizottsági asztaloknál, ahol a hangzatos rövidítések és nevek elégségesek ahhoz, hogy munka helyett tökörésszenek.
Azt viszont tudom, hogy a magadfajta tudatlan tuskók onnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy észről prédikáljanak, hogy nincs sajátjuk.
A semiből senki nem fog futószalagon erőművet gyártani. Franciaországban most havi 1-nél kevesebb Rafale vadászgép készül. Ha holnap mondjuk Inda és Brazília úgy döntene, hogy akkor 2020-ra kell 180 db vadászgép szerinted képes lenne ezt leragálni a gyártó? Nem. Atomerőműveket 30 évig szinte takaréklángon építettek. Most meg építési hullám van. Kína ráadásul - khöm - sajátos műszaki evolúcióban él, a gyártási oldalon is.
Csak attól, mert autokratikus a rendszer a műszaki fejlődés és gyárátási időket nem tudják csökkenteni főleg az átfutási és tanulási időket. Nézd már meg, hogy pl. Paks I. reaktor fő elemét hogyan és kik gyártották le és hogyan hozták ide....
A construction time önmagában 6 év. Tudod, addigra a tervezés és pályáztatás lezárult és elkezdik építeni. Ez Paks esetén nem történt meg. Nincsenek kiválasztva mindenre a beszállítók, pályáztatás, a projekt felépítése, stb.
Mondom, linkegetés helyett mi lenne ha gondolkodnál vagy elfogadnád annak tanácsát aki 10 éve az iparba dolgozik és látja az átfutási időket...? Hm..? Itt ráadásul államközi szerződés, hitel, stb van.
Példákat akarsz versenyszférából? Volt olyan projekt, ami 3 év műszaki előkészítés után bukott el, mert a finanszírozó kiszállt belőle és nem sikerült pénzembert találni a projekt mögé azóta sem... 2014-ben indult egy növényolaj finomító bővítés. 2018 van és még kiviteli tervezés sem indult meg. A pénzügyi háttér és piaci környezet változása miatt a feed terv szinten 2-szer lett áttervezve a létesítmény. Kivitelezésről szó nincs.
A távvezetéki felúítás és szivattyú állomás rekonstrukciónál a tanulmány megkezdése és döntés között volt 10 hónap, a kiviteli tervezés a tanulmány megkezdése után 15 hónappal volt. A végleges kiviteli tervek után 2 évvel készült el az állomás, mert a szivattyú szállítónál voltak gondok. A tanulmány és mechanikai komplettség között kb. 3,5 év volt, a próbaüzem jött még rá erre.
Egész egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy a magadfajta emberek, akik láthatólag nem jártak soha egyetlen EPC ipari projekt közelében sem honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy osszák az észt... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.05.31. 10:51:00
Kínával inkább arra akartam rámutatni, hogy erős központosítás esetén gyorsabban mennek a dolgok, mint itt ahol X biztosság vizsgálja meg hogy nem esik-e baja az őzikéknek, meg hogy kell-e elektromosság egyáltalán?
Akkor ez a táblázat biztosan hazudik, hiszen a szakértők gyöngye, atomerőművek építésében tucatnyi alkalommal résztvevő állítása szerint ilyen gyorsan nem lehet építeni erőművet, mint amit ez jelez, 2012-2014 között, perssze biztosan akkor még kisebbek voltak a reaktorok, és kevesebb volt a szabályozás körülötte, azóta viszont sajnos hirtelen ez megváltozott. Vagy mégis igaz, ahol akarat és pénz is van, ott 4-5 év bizony elég, ahol bizottsági tökörészés (saját és külső) ott meg 5 év távlatában elképzelhető, hogy végre megesik az első kapavágás, hogy továűbbi 5+ év legyen a tervezett építkezési idő.
Eddig Kína hány korszerű atomerőművet épített önerőből? Izé... Attól, mert központi utasítás van nem lesz varázslat. A 40 éves szovje AL-31 hajtómű normális másolásávl lassan 20 éve szopnak...
De Kinában azt közvetve az állam vagyis a PÁRT építi és ott ilyenkor nincs lacafacázás az engedélyeztetési eljárásokkal mert a a PÁRT azt mondja hogy legyen meg holnapra, akkor meglesz holnapra.
Valamint nem hinném hogy a jogvédők+szomszédok+EU sírása ott sokat nyomna a latba.
Mert itt először jön X bizottság, majd hónapoig vizsgálja hogy MO építhet-e vajon erőművet. Aztán valaki megvétózza mert MO ne építsen már mert minek. Akkor azt is meg kell vizsgálni. Aztán sírnak a természetvédők, azt is meg kell vizságlni és így tovább... Kínában fel sem merül az ilyesmi. Eldöntik hogy felépítik és onnantól abba már senki sem szól bele.
Nézd meg az akkori blokkméreteket és akkori előírásokat. Ma egy gázerőmű engegdélyezési eljárása tovább tart, mint megépíteni egy erőművet. 2010-ben 42 (!) engedélyezési hatóság kellett ahhoz, hogy egy Gönyű szintű erőmű elindulhasson és felépülhessen.
Mondom, mindketten úgy osztjátok az ész, hogy láthatólag nem dolgoztok az iparban. Én meg igen...
Látom te is jössz okoskodni. Egy szivattyúállomás főelemeinek gyártása és szállítása a megrendeléstől kb. 11-13 hónap. A gyártás előtt kiviteli és basic terv fázisok is vannak. Namármost egy reaktor az picit nagyobb és drágább játékszer, mint egy távvezetéki szivattyú...
Csupán szándék kérdése. Kínában ugyanez maximum néhány hónap. Négy év persze, hogy kevés egy (atom)erőműnek, de szerintem a döntés már jóval 2014 előtt meg volt.
Te pedig láthatóan sohasem jártál a valóságban, négy év alatt akkor építik meg, ha meg akarják, és nem faszkodik senki. Ha tökörészünk, akkor persze nem lehet megépíteni. Azt pedig kétszeri menetben sem sikerült megértened - mert nem tudsz olvasni vagy mert szimplán buta vagy -, hogy a tökörészést nem négy éve kezdtük, hanem bőven évtizede tökörészünk ezen, és azt még a te drágalátos állomásberuházóid is elhiszik, hogy évtized alatt meg lehet építeni egy erőművet, de ne zavarjon a valóság, továbbra is hidd el, hogy lehetettlen valamit megépíteni négy év alatt; kár, hogy akadt már pár eset, hogy összejött, igaz, ott nem volt tökörészés és nemzetközi baszakodás. És még nem is azt hozom, hogy franciaa program keretében 75-ben kitalálják, hogy a drága olajra az atom a megoldás, 80-ra több erőmű hálozatra termel, 85-re pedig 56 átadott reaktor dolgozik, mert ezt biztosan lehetettlen.
Ha le van kötve a gyártókapacitás, akkor bizony igen. Ne haragudj, de én azt látom, hogy te ipari projekt közelében nem jártál soha. Egy távvezetéki szivattyúállomás rekonstrukció távvezeték felúítással első tanulmánytól a kivitelezés végéig kb. 4 év. Az sehol nincs egy atomerőműhoz képest.
Mennyire mélyen magyarázzam el? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.05.31. 00:07:09
Aha, 2014. januári a tényleges döntés, tehát négy év alatt soha semmikor nem épült még atomerőmű? Ha hozzá veszem, hogy a koncepciót még a korábbi kormány (a 2010 elötti) kezdte, és még korábban is volt már elképzelés, hogy jó lenne a bővítés, akkor pedig a tökörészés bizony évtizedes, nem pedig pár éves. De sebaj, egy-két évtized biztosan kevés egy atomerőműhöz.
Ez úgy ahogy van nem igaz. Fizikai képtelenség amit állítasz.
Jelenleg 2019 vége, 2020 eleje a legpontosabb, amit lehet tudni, kár, hogy ennyit tökörésznek vele (plusz nemzetközi és hazai hátráltatás), mostanra már üzemelhetne is akár.
Paks 2 építése körülbelül mikor fog elkezdődni? Lehet már tudni egy "nagyjából" időpontot?
Ezek az USA területén és más volt amerikai gyarmati térségekben okoznak gondot, ahol a mai napig divat a faházas építkezés elenyésző alapozással. Érthető, mert így egy lakóházat napok vagy akár órák alatt lehet felhúzni, nem pedig hónapok, mint a világ más tájain megszokott beton/tégla/kő épületek esetében. Cserébe az utóbbiak nem igazán törödnek a tornádókkal, mert legfeljebb az ablakokban tud kárt tenni, netán a tetőt kicsit megborzolja.
Az indiai kormány egyharmadára csökkentette az atomerőművi kapacitásra vonatkozó terveit. A korábbi cél 63 GW kapacitás kiépítése volt 2031-ig, ezt csökkentették 22,5 GW-ra. A Department of Atomic Energy 2015-ben erősítette meg a 2011-ben kitűzött ambiciózus célt, majd alig három évvel később meghátrált. Az okokról nem nyilatkoztak, a theenergycollective.com szerint finanszírozási problémák és az alkalmas kivetelőzők kapacitásainak elégtelensége játszott szerepet a döntésben.
A jelenlegi indiai kapacitás 6,8 GW, mely az 3,2%-át adja. A 22.5 GW kapacitás a jelenlegi 330%-a. Az indiai áramtermelés azonba évente 4-8%-kal nő, ha csak évi 3%-kal számolunk 2031-ig, az kb 50%-os növekedés. Az atomenergia részaránya így várhatóan 6-7% körül fog alakulni. Feltéve, hogy valamennyi erőmű megépül a tervek szerint. Ami ezek után, valljuk be, kevésbé tűnik valószínűnek.
Én is, de azért esetleg lehet igaz is. Mégsem Egely védette le, hanem a Lockheed :)
A használhatósága egy ilyen rendszernek három ponton merül fel: 1. Energia nyereség: 100 egység betáplált energiából 101 vagy több egység enrergiát nyerünk ki. Ezt a legtöbb mai teszt fúziós rendszer tudja egyébként. 2. Hasznos energia nyereség: Mivel elektromos energiát táplálunk be és hőenergiát nyerünk ki (amit durván 50% hatásfokkal tudunk elektromossá alakítani), így valójában 100 egység betáplált energiára 201 egység kinyert energia kellene, hogy valóban hasznos legyen. Ez az a nagy ugrás, amit nem tudnak a mai reaktorok a rövid üzemidő miatt (a fúzió elindítása az, ami rengeteg energiát igényel, leállásig már részben önfenntartó.) 3. Gazdasáégos energia nyereség: Ez az a pont, ahol nem lehet igazán megmondani hol is a határ, mivel nehéz megtippelni az építés és üzemeltetés költségét, főleg, hogy nagyléptékű reaktor nincs seholsem. Miről beszélek? Ha 100 elektromos energiából kapunk 210 hőenergiát, amiből előállítunk 105 elektromos energiát, akkor 5 elektromos energiát állítottunk elő egy költséges fúziós reaktorral, nem lehet gazdaságos. (és ezért nem lesz ingyenenergia valójában majd a mesével szemben)
Mivel azonnal repülők üzemeltetését hozták a hasznosságra, így gyorssan felmerült bennem, hogy ez bizony részben kamu. Nem érték el a második pontot, ám ahhoz közeledve már repülésben (közlekedésben) felhasználható, hiszen ott a felmelegített levegő mint hajtóanyag előjöhet, és akkor nem kell megugorni az elektromos hasznosságot, csupán elektromos betáplálás mellett egy igen jó hajtóművet kapunk, ami bizony előrébb visz minket, ráadásul megkerülhető a hasonló nukleáris hajtóművek fő problémája, a sugárzás. Ráadásul így remekül összecseng a pár hete bejelentett orosz nukleáris meghajtásű rakétákkal, amire kellett az USÁ-nak lépnie, nekünk majd fúziós rakétáink lesznek, bibibe.
Akkor lehet csak magamból indulok ki. Mindenesetre a témához hozzászólva a németek elindultak egy úton és gondolom irdatlan mennyiségű pénz lenne onnan visszakozni, szerintem ők ezt folytatják, csak kisebb lendülettel. Igaz a német gazdaság elég jól áll, szóval kíváncsian várom merre mozdulnak. Az is egy érdekes téma, hogy mennyiben járultak ezzel hozzá pl.: a napelemek fejlesztéséhez, ekkora iramú beruházás még sehol sem volt. Mostanában azt is lehet olvasni, hogy Kína is elég nagy összegeket mozgósít ebben a szektorban.
Sajnos és nem ezt látom, akik ellenzik legtöbbször elvi alapon, 0 műszaki és közgazdaságo érv mellett ellenzi. "Mert csak", vagy "Csernobil". Kb. eddig terjed az gyök polgárok többségének a tudása és hozzállása.
A "Magyar idők" nem a fidesz érdekeltségébe tartozik (khm Mészáros Lőrinc)? Másrészt a legtöbb embernek szerintem nem az atomerőművel van baja, mert arra szükség van, hanem az egész finanszírozással. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2018.02.01. 13:50:51
A nemzetközi politikában is farkastörvények uralkodnak. 1945 óta nincs magyar érdekű kormány. A jelenlegi néha úgy tesz, mintha nemzeti lenne... kb. ennyi.
Környezetvédelmi okból. Meg az anyuk picsáját azt... A szomszédos Németország és É-NY-i szélirány miatt atom ---> szén váltásnál hol is volt a tiltakozás hullám. Ezeknek is van aztán kurva vastag arcbőrük...