Érdekelne errõl a blogbejegyzésrõl egy szakértõi vélemény. Tényleg ekkora a baj Fukusimában? http://www.antalffy-tibor.hu/?p=6029 Az eredeti angol link is ott van.
Szerintem kapitális marhaság. Az ilyen hülyeségek tesznek be az atomenergiának.
De melyik része a marhaság? A földrengés miatti összeomlás, vagy a kiszabaduló sugárzó anyag mennyisége? Mert így elõször olvasva is túl soknak tûnik az a 85-szörös csernobili mennyiség. Ha azok a fûtõelemek valóban szárazra kerülnének,az biztos rosszabb helyzetet jelentene, mint a mostani. De Csernobilban volt egy erõs grafittûz is, ami vitte fölfele a radioaktív pernyét. Itt mitõl jutna ki nagy távolságra? Az épület rozoga és a fûtõelemek nagy magasságban vannak, az tény. Egyébként Japánnak most nagy mértékben megnõtt a kõolajfelhasználása, hogy leállították az atomerõmûveik többségét. Egy másik aggodalom az, hogy sok atomerõmûben vészleállás esetén dízelgenerátorok vannak, és ahogy szûkülnek a fosszilis erõforrások, egyre veszélyesebb ezekre támaszkodni. Ugye Fukusimában sem a cunami és a földrengés okozta a bajt közvetlenül, csak közvetve. Ha tudták volna tovább hûteni, nem következett volna be a katasztrófa. Csak éppen logisztikai problémák léptek fel a kialakuló fejetlenség miatt, se aggregátor, se dízelolaj és lett, ami lett.
A csernobili mennyiség a lezárt zónának is csak egy részében okozott gondot. Európa egy részét beterítette, az általa kapott többletdózisnak semmiféle mellékhatása nem volt. Lokáláisan esetleg okozhatna gondot.
Cseronib szennyezését a grafittûz terítette szét. Fukushimában nem volt és nem is lehet grafittûz...
Fukushimában komoly dolog történt, de az ilyen armegeddont kiáltó faszoktól megyek a falnak...
Pontosan azt írja, amit szotkam mondani. Még a sima reaktorokkal is 80-120 év igen pesszimista becsléssel. Újabb reaktorok estén a most ismert készlet és most ismert és elfogadhatónak mondott árral évmilliós nagyságrendben elég az urán..
Csak a jelenlegi urán készlet ~10 Mt. Ebbõl el lett használva ~50 év alatt 0,02 Mt. Ebben a tengervíz nincs benne. Az urán ára 12-szerese a 2000-nek. Az áram ára meg nött 4-5%-ot. Akkor ebbõl az jön le, hogy csak azért nem nyerik ki a tengervízbõl - technikailag már '80-as években megcsinálták - mert kicsi a haszonkulcsa. És ez csak urán. Ott van még a tórium. Ráadásul, ha a tengerbõl kivonod, akkor elvileg a földkéregbõl nem fog kidiffundálni lassan a benne levõ mennyiség? A tengervíz 4000 Mt-ja a jelenlegi készlet
Szóval semmiféle túlzás nincs. Akkor legyen cska százezer éves nagyságrend. Szaporító reaktorokkal és a többi forrás elérhetetlensége vagy elfogyása miatt a magasabb vásárlói ár mellett baromira meg felefele a dolog, mert a mai ár az U-235 hasznossága miatt igen magas ppm-et határoz meg. Ha az is felhasználható, akkor a ppm legalább egy nagyságrenddel feljebb ugrik. Hoppáré...
A Földön az eddigi össz energiaszükséglet néhány százalékát adja az atomenergia. Szatmáry azt mondja, h a jelenlegi technológiával 100-szor többet termelhetnénk. A 4. generációs erõmûvek kísérleti és fejlesztési fázisban vannak. Még hány évtizedig? A tengervízbeli uránról meg azt mondják, h az egyik módszerrel 3-szor drágább a kitermelése, egy másik módszerrel lényegesen olcsóbb, de mindkettõvel lassan megy a kinyerése. Abból még nem tudnák tartani az iramot, csak ha hatalmas "farmokon" nyernék ki. Szatmáry is ezer évekrõl beszél, mint rendelkezésre álló nyersanyag (nem számoltak a tengerivel). És azzal sem, h idõvel a szénhidrogének és a szén helyét is át kéne vegye. Sõt megkockáztatom, h azzal sem, h esetleg addigra a 3. világ is annyit fogyasztana, mint az 1. és 2. A tengervízben levõ összmennyiség meg félrevezetõ lehet a szárazföldi mellett. Hiszen a szárazföldi adat különféle bányászásra érdemesnek jelölt mennyiségrõl szól. Például a földkéregben 4 nagyságrenddel több urán van, csak azt nem tudjuk majd átszûrni. Sõt, ahogyan egyre csökken az oldott mennyiség, úgy egyre lassabban lesz kiszûrhetõ. Tehát szép nagy szám és jelzi, h ott is van még mit termelni, de nem jelenti h mindaz kitermelhetõ.
Lehet tüntetni. Csak amikor majd drágább lesz az áram és idõnként lekapcsolják, mert nincs elég - szigorú takarékossági program van életben - akkor utána lehet majd rinyálni. Vagy az iparnak vagy a lakosságnak nem jut egy idõ után kraft.
Eleve nemrég kapcsoltak vissza kettõt, mert kellett a kraft a sok légkondihoz. Japánban szinte ismeretlen fogalom a hõszigetelés, és amikor megjelentek a légkondik, a legutolsó sufniba is beszereltette mindenki. Elég hihetetlen, de olvastam vhol és láttam képeket, hogy az egyik élenjáró high-tech országnak kb. vadkeleti minõségû "kókányolt" áramhálózata van. :)
Azt olvastam, hogy részben a földrengések és a tájfunok miatt van ez így, mivel állandóan szétszakad minden hálózat, ezért vannak pici szakaszok és oszlopok tetejére szerelt mini-trafók, így a javítás is viszonylag gyors, meg a kiesések sem jelentõsek. Viszont ezerféle gyártó ezerféle terméke van beépítve (ami persze mind szabványos, de azért mégiscsak eltérnek).
Fukushima Voice: 〈Thyroid Examination〉 The Cabinet Office policy to compare with children outside Fukushima Prefecture "Of 38,114 children who were examined by the end of March, 2012, 35.8% or 13, 646 children had either nodules (lumps) or cysts (fluid-filled sac)..."
nem tud valaki valami jó szakdolgozat témát energetikusnak?:)
Helló fiúk! Mi történne, ha Paksnál kiszáradna a Duna? Van valami forgatókönyv erre?
Elvileg, kéne hogy legyen ! -bocs, de inkább hallgatok, mint "SzarahGazban", mert nem szeretném, ha ez a topik is a "magyar mentalitás_galambom" sorsára jutna (-most írom negyedszer).
-én, még tudnék logarléccel is számolni, sõt még echte vietkong kézi-dinamóval is rendelkezem a jenki katonai alkatrészekbõl tákolva. (Ismeritek még azt a vicces megoldást is(?): Pis-pis; Korty-korty!)
Mivel a Duna kiszáradása nem rövid idejû folyamat, ezért amikor már elõjelei vannak annak, hogy Paksnál nem lehet vizet kivenni (szivattyú szívócsonk alá megy a vízszint) akkor jóval elõtte megkezdik a blokkok leállítását. Egyelõre errõl szó sincs. vízállások
Most leltem ezt a videót a tóriumos erõmûrõl Miért nem ez terjedt el? (elsõ tippre a katonai felhasználásra gondolnék urán->plutónium)
közben gugliztam egy gyorsat, wikipédián találtam: "A tórium alapú erõmûvek a hidegháború alatt azért nem tudtak elterjedni, mert az urán alapú erõmûvek segítették az atomfegyverek gyártását, késõbb pedig az urán alapú erõmûvek gyártásában érdekelt országok sikeresen akadályozták meg az új technika bevezetését."
Igen, ezért nem terjedt el. Csak azért létezik atomenergia ma olyan szinten, mert kellett a Pu az atomfegyverhez. Az elsõ Pu reaktorok még áramot sem termeltek. Sziplán eldissziplátatták a hõt vízzel - ezért települtek mindig is nagy természetes vízfolyás mellé - oszt csá. Aztán rájöttek, hogy ezzel gõzt is lehetne csinálni, amivel meg lehet turbintá hajtani. Perszre ebbõl is inkább lett elõször katonai alkalmazás, lásd atomtengó...
Ha majd szükség lesz tóriumra, akkor lesz tóriumos atomerõmû. De szerintem mi azt már nem látjuk meg...
És egy újabb videó a thoriumos erõmek mellett (igen, most figyeltem arra, hogy is kell írni)
Egyre nagyobb a baj Fukushimában, a radioaktív víz már nemcsak a sérült tartályokból ömlik az óceánba, hanem az erõmû egészébõl szivárog. Õk sem tudják pontosan, hogy honnan. "Arnie Gundersen szerint jövõre már nem lesz tanácsos az USA nyugati partjainál kifogott halakat elfogyasztani. A nukleáris anyagok jelenléte a Csendes-óceán középsõ részén immár eléri a normális érték tízszeresét (!)."
Az ilyen kifejezéseknek, hogy "normális érték tízszerese" semmi értelme, ugyanis ebbõl nem megállapítható az, hogy mekkora a dózisteljesítmény. A normális érték tízszerse is simán belül lehet az EH határértéken. Kis hazánkban a normális éves dózisterhelés asszem 2,5 mSv/év, az EÜ határérték meg 25 mSv/év...
Két nagy baj van az atomenergiaval a japán esetbõl kiindulva: - ha baj van, az államnak kell helytállnia. Igen ez így van más tragédiával is -ld.vörösiszap- de itt más a nagyságrend. Nem kicsit. Tehát az áramtermelés profitja a részvényeseké, a takarítás költségei mindenkié. Ez hasonlít a bankokhoz :) - nincs igazi b terv. Japán leállította a reaktorait és most veszi a drága gázt. Nem szabad egy lábon állni, egy energiaforrásra támaszkodni. Pláne ha az ennyire veszélyes.
Az ermõmûveket újra fogják indítani a jelenlegi állás szerint.
Másrészt nálunk Paks 100%-os tulajdonosa az MVM, az meg 100%-os tulajdona az államnak. Semmi köze a bankokhoz és a felelõsség ide-oda tologatásához. Az erõmû évente több milliárdot tol egy kármentõ alapba, ami a majdani elbontás költségeit is fedezi.
Említsd már meg nekem légyszíves, hogy hol írtam paksról és mvm-rõl. Japán helyzetrõl beszéltem. Ott a kormány csekélyke félmilliárd dollárral száll most be (eddig vajon mennyivel???) a védekezésbe, hogy ne legyen nagyobb tragédia.
"Az erõmû évente több milliárdot tol egy kármentõ alapba, ami a majdani elbontás költségeit is fedezi."
Aham. Ezt állítják. Ahogy azt is állították, hogy az atomenergia teljesen biztonságos.
Egyáltalán nem titok, az OAH linkelt oldalán olvashatsz errõl is. Az irodaépületek persze lehet, hogy maradnak (ipari zónának átalakítható), de a belsõ zóna mindenestõl leszerelésre kerül majd, nem fogják otthagyni. (De focis topikokból úgy emlékszem, te is paksi vagy. Ott nincs olyan, hogy valakinek a valakije ne dolgozna az erõmûben, kérdezd meg õket is. :) )
Magam is ott tolom, de ilyenrõl még nem hallottam, ami nem jelenti azt, hogy nem így lesz, de furcsa... Van amit el lehet bontani, viszont szerintem van amit nem.....
"- ha baj van, az államnak kell helytállnia. Igen ez így van más tragédiával is -ld.vörösiszap- de itt más a nagyságrend. Nem kicsit. Tehát az áramtermelés profitja a részvényeseké, a takarítás költségei mindenkié. Ez hasonlít a bankokhoz :)" Ez nem teljesen igaz. A Deppwater Horizon katasztrófánál a kormányzat kártalanítási költségeinek nagy részét kifizette a BP, plussz még ennek többszörösét büntetésként, pluszz még több milliárd dollárt fizetett ki az okozott károkért egy csomó érintettnek, összesen több, mint 30 milliárd dollár értékben. http://www.fas.org/sgp/crs/misc/R42942.pdf Szóval az, hogy az állam kell állja a cekket egyáltalán nem egyértelmû. A bankos hasonlatnál pedig abszolút ez a helyzet, évszázadok óta léteznek bankok, de csak az utóbbi pár évtizedben lett elterjedt a jelenlegi szintû állami beavatkozás.
"- nincs igazi b terv. Japán leállította a reaktorait és most veszi a drága gázt. Nem szabad egy lábon állni, egy energiaforrásra támaszkodni. Pláne ha az ennyire veszélyes." Van egy csomó egyéb energiaforrás, a szénhidrogénekkel ha akarnánk teljesen kiválthatnánk az atomenergiát (csakugye nemigazán érné meg). Nyilván sokáig tartana, de ennyi erõvel mondhatnánk, hogy a kõolajszármazékok leváltására sincs b terv, sõt!
A lentebb linkelt videón szó van arról, hogy a mai atomenergia termelés kiváltása az olyan mértékû gázt igényel, ami a meghalt Nabucco gázvezeték tervezett forrásának gázkészletét cirka 1-1,5 év alatt égetné el...
Nem szabad egy lábon állni, egy energiaforrásra támaszkodni.
Japán nem is tette. Láthatod, hogy egy teljes termelési módot kivettek és Japánban mégis van áram. No, peresze ennek kemény ára van...
Nyugodj meg, nem fog bezárni. Inkább hiszem el, hogy még építenek párat, mint hogy az egyetlen "tiszta" erõmûvet bezárnák. Nem is beszélve arról, hogy a tervezett bodai tároló munkálatainak elõkészítésére már most milliárdokat költöttek, és még csak vizsgálódnak, a munkák pedig könnyedén meg fogják közelíteni a százmilliárdos összeget. A világon nem lehet kiváltani jelen pillanatban az atomerõmûveket.
Arra van e valamilyen vészterv, hogy háborús helyzetben mit kell csinálni az atomerõmûvekkel, vagy egyezmény, hogy ellenséges ország atomerõmûvét nem bombázzuk. Hiszen itt van a küszöbön a 3. világháború és az atomfegyverek mellett tele vagyunk atomerõmûvekkel is.
Egy atomerõmûvet hagyományos fegyverrel támadni sok értelme nincs. Valójában olyan kemény célpont maga a reaktor épület, hogy semmi értelme támani, a világon alig pár országnak van olyan csapásmérõ fegyvere, ami alkalmas erre. A trafóállomást vagy vízkivételi mûvet szétkapni sokkal egyszerûbb, de amiatt aggódj, hogy valaki felrobbantja a reaktort. A hálózattól kell elszeparálni az erõmûvet. A vízkivételi mû, ha megvan akkor tartalék generátorokkal a vészhûtés megoldható. Nincs az a barom, aki szétkapna egy üzemelõ reaktort, mert azzal magának is csak árt. Egy atomháború estén meg nem az atomerõmû lesz a legsúlyosabb porblémád...
OFF
A 3. Vh meg rohadtul nincs a küszöbön, a károgással le lehetne állni. A szíriai helyzet röhejesen szóval olyan hangos, hogy a hidegháborús igazi válságokhoz képest jéghideg. Ezen felül az USA-n kívül az összes nagypofájúnak valódi katonai hatalma nincs az USA-hoz képest, nem tényezõk. Sem, Irán, sem Szíria, sem Egyiptom. ez utóbbinak jobb dolga is van, mint mással foglalkozni, mint magával. Irán súlytalan, Oroszok expedíciós képessége és haditengerészete egy 0 a jenkihez képest. Ezt õk is tudják. Ezen felül egy porfészekért semmi értelme konfrontációba keveredni.
Harmadszor, bárki, akibe a szírek haverjai belekötnének olyan keményfiúk - Töröszország, Izrael - akink nem szorulnak az USA védelmére, megvédik õk magukat is. Törökország katonai potenciálja lokális szinten az oroszt is meghaladja, egymaguk belevernék õket a földbe, különösebb erõlködés nélkül...
Nem is a reaktorról volt itt szó, hanem magáról az erõmûrõl. Hiszen pont ez a lényeg, elvágni a hálózattól, vagy közvetlenül a hûtéstõl és onnan már csak idõ kérdése, hogy mikor száll el magától, a reaktor elintézi saját magát. Vészhûtés is csak egy bizonyos ideig képzelhetõ el. Így egészen nagy területeket lehet lakhatatlanná tenni és az adott országnak befûteni, mint egy piszkos bomba. Mi a helyzet például az erõmû szakszemélyzetével. Háború esetén gondolom õket nem lehet besorozni, mert nem könnyen pótolható emberanyag. Egy jól irányzott vegyi vagy biológiai támadással ott egy gyenge pontot lehet találni. És még offként a végére, hogy ha az oroszok tényleg olyan gyengék, akkor õk lesznek majd Irán után a következõk, mert a jenkiknek igencsak fáj a foguk az orosz szénhidrogén-készletekre.
A mi erõmûvünk 3szoros túlbiztosítással van ellátva.
Ez sem igaz, mert végszükség esetén a gõzt elõször a csarnokba fúvatják le és, ha ott már túl nagy a nyomás, csak akkor engedik ki.
Biológiai fegyvereve max. elvi síkon van a nagyhatalmaknak - nem egyszerû valóban mûködõ biológiai fegyvert összehozni, mert van nem fertõz vagy nem halálos vagy nem éli túl a célbajuttatást - vegyi fegyvere szintén nincs nagyhatalmakon és pár elborult diktátoron kívül senkinek. Ha ezeket bevetnék már itt is, akkor már rég nem Paks miatt kellene aggódnod.
Szerinem szállj le errõl a témáról, mert semmi értelme, ez nem energetika.
Itt igazából arról volt szó, hogy atomerõmûvekkel teletûzdelt világunkban mennyire engedhetõ meg az infrastruktúra szétesése, mert ugye állandó felügyelet és aktív hûtés, az pedig nem egyszerû dolog, ha valami nem várt esemény következik be. Az infrastruktúra pedig romlik, annak már most is jól látható jelei vannak. A történelem megmutatta nekünk, hogy minden civilizáció hasonló módon nyírja ki magát Babilon és Róma óta, elkényelmesedés, morális válság, dekadencia, nem szaporodás és utána már a kapukat döngetik a barbárok. Márpedig a barbárok nem fognak atomreaktorokat hûteni. Végül is csak hangosan gondolkodom, mert innen visszacsinálni már úgysem lehet, ezt még a nagyokosoknak az atomkorszak hajnalán kellett volna mérlegelni, de az emberiség, mint tudjuk nem errõl híres.
Ha ilyen szintû szétesés van, az atomháborút jelent. Az erõmû saját erõbõl a vésztervben képes addig fenntartani a kényszehûtést, ameddig kell. Az általad vízionált barbár kor nem jön el 2 hét alatt...
Szerintem jó lenne, ha már leszakadnál errõl az apokalipszis térmáról, a Közel-kelet topikban is unalmas, hát még itt. Foglalkozzunk valódi energetikai problémákkal. A modern reaktorok egyébként meg a remanens hõt természetes áramlással képesekek bolgoulni, tehát az átlalad vízionált barbár kort is kíbírnák...
A másik röhejes, hogy megint az atomerõmû miatt aggódsz, pedig egy vegyi üzem ilyen szempontból szerinted nen veszélyes vagy egy átszakadó völgyzáró gát...?
Hát végül is azért van a fórum, hogy írogassunk. Ha nem járok erre, teljes csend van. Ezek szerint nincs semmi valódi energetikát érintõ probléma, ha senki nem beszél róla. Fukushimában az infrastruktúra percek alatt szétesett és nem kellett hozzá atomháború. Az ember nem csak saját magáért aggódik, hanem a gyerekei jövõjéért is, egy vegyiüzem is lehet rendkívül veszélyes, de nem vethetõ össze a radioaktivitással, a gátról nem is beszélve, elvonul az ár aztán indul minden elölrõl. Amúgy tudom, hogy te sem vagy a természet ellensége, még amikor Falconos videókat néztem tõled, akkor találkoztam egy szép tájakat bemutató zenés videóval. Ha valaki leszarja a körülötte levõ dolgokat, az nem csinál ilyen videókat. Csak éppen a megvalósítás módjában lehetnek véleménykülönbségek. Én inkább a takarékosság híve vagyok. Az energiaéhségre inkább az éhség csökkentésével kellene válaszolni, mint újabb erõmûvek építésével. De azt is tudom, hogy kényszerpályán vagyunk és a gazdasági növekedésnek semmi nem állhat az útjába, ennek van alárendelve az energiagazdálkodás is. Azt viszont te sem állíthatod, hogy a dolgok jó irányba mennek jelenleg. Én azt sem mondom, hogy építsünk még több nap, szél, vízi, hõerõmûvet, mert ugyanúgy a saját sírunkat ássuk vele, jobban mondva az unokáink sírját.
Valóban, mert egy atomháborúnál sokszor puszítóbb esetmény volt. Mert egy atomháború sem csinál ekkora cunamit... Japánon kívül talán nincs is tenger/óceán partján atomerõmû, vagy ha van is, nem szeizmikusan aktív környezetben.
Mondom, amikor az a pillanat jön el, hogy egy erõmûvet nem tudsz hûteni, akkor ott olyan katasztrófa van, hogy az atomerõmû a legkisebb gondod. Fukushima elszállása ellenére egy ember sem halt meg többletdózis miatt, de még súlyos és maradandó EÜ károsodás sem volt. A Cunami mennyi embert ölt meg percek alatt? Majdnem húszezret. Milyen károkat hagyott maga után...? Városrészeket mosott el, pedig lokális katasztrófa volt csak.
A cunami sajnos pont a legkritikusabb segédrendszereket mosta el, mert egyetlen elem alulméretezett volt, a védõgát, aminek magasítása tervbe volt már véve. Ha magasabb a gát, akkor semmi sem történt volna az erõmûben, a városok meg ugyanúgy el lettek volna mosva. Na, az lenne csak az igazi kontraszt.
Az a baj, hogy egy végtelenül extrém páldából általánosít mindenki, aki F-et vagy Cseronbilt hozza fel példával. Ez olyan, mint Senna balesetével érvelni, hogy veszélyes az autóvezetés. (Ami valójában tényleg az egyik legveszélyesebb napi tevékenység...)
A lenti egyik videón láthatod, hogy nincs olyan forgatókönyv, ami nem azzal számol, hogy a világ energia igénye nem nõ döbbenetes mértékben. Egyse több ember élvezi a civilizáció vívmányait. Egyébként az energiahatékonyság meg nõ, fajlagosan a fejlett világ egyre nagyobb és több értéket állítunk elõ azonos energia felhasználással.
Olyan nincs, hogy nem építesz erõmûvet, mert senki nem korlátozza le a fogyasztását. Én még nem láttam olyant, aki elvbõl gyertyát használ, nem fût, nem világít, nem használ számítógépet, stb. vagy számuk lényegtelen. Valahogy soha senkit nem láttam markánsan spórolni senkit fõleg azokat, akik ezt szajkózzák. A legnagyobb új fogyasztók a rendszerben az elmúlt 20 évben pl. a számítógépes szerevparkok és légkondik. Ezekbõl nem hogy egyre kevesebb van, hanem egyre több. Hányan szakadnak le errõl, ha van? Kb. senki....
Hogy önmagától senki nem takarékoskodna, néhány elvetemültet leszámítva, abban igazad van. Ez az élõlények tulajdonsága, mindig a legkisebb kényszer elvét alkalmazzák, akkor is, ha abból a közösségnek hátránya származik hosszútávon. A kukában turkáló vadállatok erre jó példa, inkább eszik könnyen elérhetõ szemetet, minthogy vadásszon, gyûjtögessen egész napos fárasztó munkával. Ugyanakkor ez a faj leromlásához is vezet, mert nem szemétevésre van kitalálva, elhízás, elkényelmesedés. Itt pedig eljutunk oda, hogy nem mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mi legyen, hanem felülrõl van döntés, akár erõvel is. Vagyis a demokrácia hosszú távon mûködésképtelen, ugyanakkor senki nem garantálja azt, hogy a diktátor, aki parancsolgat felülrõl, nem elmebeteg. Ez teljes zsákutca, kényszerhelyzet, ezt belátom én is. Vagyis ki fogjuk magunkat csinálni. Most már 7 milliárdan vagyunk és az energiaéhség nõ. Találunk e valami hatalmas, ki nem fogyó energiaforrást és akkor növekedhetünk tovább, vagy elõbb vágjuk el egymás torkát. És növekedni is meddig lehet ésszerûen? Valami nagyon elromlott, mert a szervezetben ezt a jelenséget úgy hívják, hogy malignus daganat és annak mindenki ismeri a következményeit. De ez már messzire vezet és nem atomenergia.
Találunk e valami hatalmas, ki nem fogyó energiaforrást és akkor növekedhetünk tovább,
Van ilyen, csak a hozzá való technológiai pontosan kényelmi (pénzügyi kockácat) miatt nem terjedt el. Még. A tóriumban annyi energia van és annyira gyakori elem, hogy mai civilizációs léptékkel mérve ilyen alaperõmûvekkel egyszerûen nem fogy ki "soha". Az uránimous technológia is irgalmatlan tartalékokkal bír, de a tórium, mint alternatíva mellett nekem úgy tûnik, hogy ezzel foglalkozni nem annyira nyerõ.
Bár nem friss a hír, de mindenképpen érdemes itt megemlíteni, hogy a csernobili zónában levõ termõföldeket ismét mûvelésbe vonják, 25 évig voltak ugaroltatva. A természet Pripjaty betondzsungelét is szépen kezdi visszahódítani. Az atomenergiához való hozzáállást jelentõs mértékben megváltoztatná, ha egyértelmûen bizonyítást nyerne, hogy 27 év elteltével a veszély ilyen kicsire apadt.
Nézõpont kérdése a " 27 év elteltével a veszély ilyen kicsire apadt." kérdése a jelenlegi sugárszint mellett. Összehasonlításul, ha akkora sugárzású felhõ lépne be az EU-s országok légterébe, akkor nagyobb pánik és hisztéria törne ki mint a robbanás idején volt. Nálunk például Pakson az automatika lekapcsolná az összes blokkot ilyen külsõ szint mellett.
Milyen az "ilyen" szint...? A lezárt zónában vannak olyan részek, ahol a sugárterhelés kisebb, mint a Deák téren. Viszont van olyan rész is - a mittomén milyen erdõ - ahol még most is olyan magas, hogy a szélére is csak védõfelszereléssel lehet menni és korlátozott ideig lehet ott tartózkodni.
A Deák téren? "A lezárt zónában vannak olyan részek" ? Egyik ismerõsöm (fizikus) nem rég járt Csernobilban. Nekik egyetlen olyan helyet sem tudtak mutatni ahol csak a deáktéri szintû lenne a sugárzás. Milyen részekrõl írtál?
Amikor a BME-rõl járt kin csapat, akkor volt olyan hely, ahol a magyar éves sugárterhelési limitet sem érte volna el az ember, ha egy évig ott campel. (2,5 mSv/év a nem erõmûvi dolgozók limitje.) Asszem e legerõsebb, amit nem az erdõ környékén mértek az 400 nSv volt, de csak közel menve a forráshoz. Csak úgy sétálgatva városban ennél kisebb volt a terhelés.
" Közelítõ sugárzási szintek a csernobili 4-es reaktor mellett, nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa során bekövetkezett robbanás után: 10–300Sv/h Tipikus háttérsugárzás Magyarországon: Budapest - 0,059-0,135 μSv/h, Pécs - 0,156μSv/h, Paks - 0,065-0,085 μSv/h [6]"
Mondjuk amíg nálunk is kisebb az atomerõmû közelségétõl a sugárzás mint a Deák-téren, addig még hihetõ is lenne az is, hogy ott ahol csocsog a talaj és minden tereptárgy az izotópoktól ott is "egészséges szintû" a sugárzás.
Sõt mint írod az éves szint csak ötszöröse a Deák-téri órás szintnél.. ahol a szorzó 8760 ... hihetetlen!
És te ezt nevetés nélkül képes voltál leírni?
Te olvasod amit linkelsz...?
Közelítõ sugárzási szintek a csernobili 4-es reaktor mellett, nem sokkal a csernobili atomkatasztrófa során bekövetkezett robbanás után: 10–300Sv/h
Azóta eltelt 25+ év.
Hát bazdmeg, de ezt tényleg nem bírom ki nevetés nélkül...
Ja, és azt sem mondtam, hogy a felrobbant reaktor mellett mérték azt. Nehéz is lenne, hiszen az ugyebár az összetákolt szarkofág alatt van... Ellenben az erõmûben dolgoztak és tovább üzemelt. Nos, akkor szerinted mekkora volt ott a sugárterhelés, ha a lezárt zónába jártak a melósok...?
Áh... Üdv a hülye trollok táborában...
Nyilván az ezres szorzót nem láttad? b+!-ezel.. 125 000 év múlva felezõdnek a szétszórt izotópok olyan koncentrációjúra, ami ma a Deák-téren mérhetõ. B+!