kiváncsian várom, hogy szerintetek miért NEM fog mûködni...
Ez nekem nem tiszta. Pár mikorn vastagságú szál több száz méteres hosszban nem tûnik túl merevnek. Úgy értem, hogy ha elkezdt hatni rá a tolóerõ, akkor csak simán eldõl vízszintesbe nem?
Ne felejtsd el, hogy töltött az egész! Ezért a szálak kiegyenesednek. (energiaminimum) Szerintem pont ez lehet az egyik buktató, nagy monopólus elektromos tereket nehéz létrehozni, de az ötlet nagyon tetszik.
a Nap felõl érkezõ ionizált gázokat használja fel a hozzá csatolt ûrhajó eljuttatására a Naprendszer távoli pontjaira, vagy akár egy átnavigáláshoz az aszteroida-övön keresztül, különbözõ felderítõ és bányászati küldetésekhez.
hogy jön ide a bányászat?
Az aszteroidák összetétele elég változatos, tele van mindenféle ásvánnyal, gondolom így. A cikk írója nyilván kicsit elõre szaladt gondolataival az idõben.
"Ez nekem nem tiszta. Pár mikorn vastagságú szál több száz méteres hosszban nem tûnik túl merevnek. Úgy értem, hogy ha elkezdt hatni rá a tolóerõ, akkor csak simán eldõl vízszintesbe nem?"
az aszteroida övet ne úgy képzeld el hogy egymást érik az aszteroidák. gondolj bele hogy mekkora átmérõjû körrõl (tóruszról) van szó, olyan jó 500 millió km-re lehet a naptól. ha ehhez még hozzávesszük hogy a keresztmetszete is lehet akár néhány millió km átmérõjû (ezt nem tudom biztosan) akkor máris nem olyan elképzlehetetlen hogy egy-egy aszteroida között akár több 1000 km is legyen.
Nekem több dolog sem világos. Egyrészt egy negyven kilométer átmérõjû tárgy miért nem fog nekiütközni meteoroknak, ûrszemeteknek, stb? (különösen a kurpier övbben) Másrészt hogyan lehet visszafelé mozgatni, tehát a nap felé közlekedni vele? Harmadrészt hogyan gyûjti be az ásványokat ilyen hatalmas kilógó dolgokkal? Negyedrészt hogyan és hol szerelik össze?
Kedves Átlagember, könyörgöm, rimánkodom: nem kurpier, mert a végén még planetáris kupi lesz belõle, hanem Kuiper. Ha még azt írtad volna, hogy Kújper, elnéztem volna. :-)
Tekintve hogy csak egy kábel szövetrõl és nem merev szerkezetrõl van szó ezért a célobjektum közelében azokat be lehet húzni. Összeszerelés meg annyiból áll, hogy megpörgetik, és szép lassan kiengedik a szálakat, a centrifugális erõ pedig kifeszíti a vitorlát.
Visszaút: Pl odamanõverezik az egyik óriásbolygóhoz, és a garavitációját felhasználva visszafordítják a pályáját.
Tény: a vitorláshajók sem csak szélirányban mennek. Van olyan is, hogy lavírozás, bár ez nemtom mi, leeht sodródás?
A vitorláshajóknál lehet haladni majdnem széllel szemben is (cikk-cakkban), de ott a víz is fontos a kormányzás végett, nem csak a szél (ugyan ezt léghajóval motor nélkül nem lehet). Tehát a visszajutáshoz nem jó a napvitorla...
Van egy olyan tippem, hogy nem is akarnak vele visszafelé jönni. A cikkbõl nekem az jön le, hogy ezt a felderítés egy olcsó eszközének szánják, arra meg tök jónak tûnik.
Majd ha felderítették a terepet, lehet menni bányászni, meg szállítani az ásványokat a megfelelõ eszközökkel. (pár száz, vagy ezer év múlva)
40 km átmérõ nem lehet szerintem túl sok a naprendszerben, így gyanítom, hogy nem akad bele semmibe sem. A jövõ nyerõ kombinácója: napszél + mágneses mezõk + a már alkalmazott xenon gáz ionizálása + ha egyszer megoldják hagyományos napvitorla + ez tuningolva lézerrel a holdról. Nem tudom, hogy ki hagytam -e valamit ?
Amit leírtam az pont azt jelenti, hogy odafelé megy így. Nem kell rá madzagot kötni, csak megváltoztatni a mozgás irányát. Egy bolygó vagy hold körül simán meg lehet fordulni. Mivel az odaúton folyamatosan gorsult, ezért az elért gyorsabban fog viszaérni, mivel közel állandó maximális sebességgel jön.
Bocs, hogy ennyire részletesen írtam le, de az a benyomásom, hogy nem értetted a szöveget amire válaszoltál.
Szerencsétlenkednek itt. Atomreaktor + csomó víz és a pár tízezer fokos vízgõz meghajta az ûrhajót. Pár lehet már plazma lenne abból a vízbõl. De az se rossz.
Na azt a sima fordulót azért megnézném... C:
Nézheted. Jelenleg is rendszeresen alkalmazzák a garavitációs manõverezést...
Igen, gyórsításra is, és pályamódosításra is, csak nem 180 fokban...
gyorsításra...
És melyik fizikai törvény mondja ki, hogy nem lehet 179 foknál nagyobb mértékben megkerülni egy bolygót? A belsõ bolygókhoz indított szondák esetében pedig lassításra használják jelenleg is a gravitációs csúzlit...
ha 179-et még lehet, a maradék 1 fokot megoldják irányváltó hajtómûvel olyanja tutira van, hülönben nem lehetne vele közlekedni mellesleg az utazás közben minden más is mozog, és tutira nem pont 180 fokot kell fordulni