Talán furcsa lesz amit mondok.. Odakint (majd a világ másik felén) az árak szinte ugyanezek mint idehaza. Legyen az élelmiszer, vagy mûszaki cikk. (Van azért ami dupla annyi mint itt. Pl. 3D-s tetyók) Csak az nem mindegy, mennyi pénzbõl gazdálkodhatsz. Ha idehaza a mai bevételed többszörösébõl kellene megélned, már másként gondolkodnál arról, mi a drága. Létezik olyan élet, ahol relatíve minden olcsó. Autó, lakbér, hobby (pl. hi-fi gyûjtés)...
Már megint félremagyarázol. Szerintem már mindenki tudja, hogy a médialejátszók még a csontot is viszik. Hanghordozókról beszélgettünk. Tudod: kazi, bakelit, cédé, emdé, audió dévédé, blúréj, esvécédé...meg ilyesmik :) Máshol ezekrõl már úgysem nagyon szoktak..
Van már, és igen, fele annyiért szereztem be az USA-ból. A hsz. csak rácsodálkozás volt az itteni árra. Ha a csere tû ennyibe kerül, mennyibe kerülhet a hangszedõ - 60-70 ezer??
"már most itt van a nyakunkban a bluray lemez, aminek a maximális frekitartománya mérföldekkel jobb az audio cd-nél.."
Szerintem meg a BD lemez is elmúlt már bõven. A jelen a médialejátszóké - szarnak nagyjából a frekitartományra szinte bármit lejátszanak és nem vagy ósdi optikai tároláshoz kötve. Én a bluray lejátszómat is most készülök eladni, idén még be sem volt kapcsolva.
Bakk, ha kell akkor nekem szóljál, most jöttem USA-ból és még kérdeztem is, hogy kinek hozzak. Durván feleennyiért. Legközelebb már csak Májusban lesz erre esélyed :)
Abszolúte :) Hiszen a hanganyagok amiket ti gyûjtötök egy mp3/mp4 lejátszóban végzik mind :D De sosem késõ váltani: mostantól (gondolva a jelen kor szellemére) azok a mentések nyugodtan mehetnek 128-asba is. Idézet a wikirõl: " Sok hallgató számára a 128 kbps bitsûrûségû tömörítés az elfogadott, mondván elég hûen visszaadja a CD minõségét, ami körülbelül 11:1 tömörítési arányt jelent, habár tesztek mutatják, hogy kis gyakorlással a legtöbb hallgató meg tudja különböztetni az ilyen fájlokat az eredeti CD-ktõl. Sok más hallgató számára ez elfogadhatatlanul alacsony minõséget jelent, ami nem túl szerencsés, ha azt nézzük, hogy a legtöbb program ezt a bitsûrûséget kínálja alapbeállításként. "
Ilyenkor jegyezte meg egy kedves kollégánk, hogy ne 120 éves cikket idézzünk már. De miért is ne? Hiszen még ma is ez a nézõpont egy olyan portálon, aminek szavait egyesek nagyon helytelenül mégis szentírásnak tekintik. (Zephyr sír és nevet egyszerre..)
Nos értelme csak akkor van, ha vagy DAT-ra, vagy egyéb magasabb freki/bitráta hanghordozóra (pl. vissza bakelitre) kerül a hanganyag. Esetleg ha winyón vagy WAV de magasabb ráta marad a felvétel. Ha a végsõ cél audio cd, akkor egyet értek :)
Utópia: Hogy minek és mikor van értelme, az más kérdés. Ha van helyünk érdemes bakelitjainkat magasabb minõségben rögzíteni a jövõre gondolva, hiszen már most itt van a nyakunkban a bluray lemez, aminek a maximális frekitartománya mérföldekkel jobb az audio cd-nél..
Odaát a 98317-es hszt. fûztem csupán a témához. Ha nem érted miért, akkor legközelebb kérdezd meg mire értek egy ilyen megállapítást. Kicsit pörgessünk vissza az idõben.. Annó kistanítványom tett egy észrevételt, miszerint az audio cd fizikai hangfrekvenciás tartománya 44.1 kHz/16 bitnél véget ér. Ez tény, nem pedig vitaalap. Én meg közöltem, sõt demonstráltam is, hogy miért érdemes egyes fekete korongokat 96 kHz/24 bittel elmenteni a winyóra. Gondolom akad aki emlékszik erre az esetre is... Szóval a megállapítás "odaát" inkább arra vonatkozik, hogy ha már audio cd-re mentjük valamiért azt a bakelitot (vinylt) akkor az asztali íróval készített felvétel szebben dinamikusabban tud szólni, mint a PC felvétele. Ahogy annó a magnódeck-pörgetõrippek is szebben szóltak valamiért gyári kazettás társaiknál.. Ennyi és nem röhögtelek ki :)
Sziasztok! Szia! valószínû félreérthetõ voltam tegnap a cd író kapcsán. én itthon amikor csak tudok vinyl lemezt hallgatok. amikor eljönnek a rokonok, ismerõsök, vagy a hawerok megkérnek egy-egy lemez vagy dal átmásolására, hogy otthon, autóban meg tudják hallgatni cd lejátszón, semmi értelmét nem a látom pc-s rögzítésnek
Engem az egész társaság körberöhögött, mikor megemlítettem a 20-21kHz feletti tartományt, még ZR hangmérnök úr is. Én elõször ezek hatásáról középsulis koromban hallottam a fizika-info tanáromtól, aki nem volt egy buta manus. Persze egy vakteszten attól még lehet, hogy nem tudnám bizonyítani a különbséget (persze kommersz cuccokkal nem is lehet).
A "80-as..."-ban olvasottakra reagáltam diszkréten - jó volt a hangulat és nem állt szándékomban ott vitát gerjeszteni, de lehangolt a felismerés, hogy olyan emberek is akik köztudottan vinyl pártiak, az asztali CD írókat istenítik oly módon, mintha valamiféle audiófil studió komponens volna. Valaki még azt is képes volt kijelenteni, mennyire boldog lett volna pár évtízeddel ezelõtt, ha deck-magnók helyett CD íróval rögzíthetett volna. Nos, halkan jegyzem meg, hogy léteztek/léteznek olyan deck-magnók amelyek képesek túlszárnyallni frekvencia átvitelben napjaink összes (sima) CD lejátszóját, nem beszélve az orsós magnókról, melyek símán kenterbe verték õket. Nem is olyan régen itt teszteltem a meglehetõsen szerény '79-ben gyártott AKAI GX-4000 D-met, melynek esze ágában sem volt 19 mm/s-on 24 kHz-nél még csak "lankadni" sem - hol van e mellett a CD a maga max. 22 kHz-ével?! ...És ejtsek szót arról, hogy a GX 747-es frekitartománya pl. jóval 30 kHz fölött tetõzik? És lõn képbe ismét a lekezelõ-, "denevérhallás"-ról szóló ostoba megjegyzések sorozata. Köztudott, hogy az emberi fül 16-17 kHz fölött már nemigen hall, de ez nem azt jelenti, hogy a magasabb frekvenciás rezgések nem érzékelhetõk. Hülyék lettek volna idõsebb generációk mérnökei, hogy ragaszkodtak a 30-40 kHz körüli-, sõt, fölötti "rezgések" rögzítéséhez is, vagy esetleg csak tisztában voltak avval, hogy a hallhatatlan magas frekvencia tartomány éppen úgy részese mindennapjainknak-, éppúgy számít mint a hallható?! ...De belátom, hiábavaló errõl beszélni - mint annyi minden mostanában, ez sem számít.
Nem az a sajnálatos, hogy 20-20000 Hz-re "fazonírozunk" olykor egy vinyl rip-et, én is megteszem amennyiben a körülmények úgy kívánják, de a súgallat miszerint "amit nem látunk (hallunk) az felesleges, annak nincs értelme", az már az.
Töröld, vagy lépj rajta túl. Régebben azért voltak jó témák (és élet) itt is. A haldoklás oka meg ugyanaz mint máshol: az érdektelenség. Manapság (fõleg az új generáció) totál érdektelen minden és mindenki iránt. Nagyon zavar ez a "mindent lesz...rok" stílus. Egynémelyikük úgy el van tévedve a világ dolgaiban, hogy komolyan mondom: csak lesek. Én is örök lázadó voltam mindig. De kicsit másképp, mint a mai generáció. A jövõ gyermekei meg már hanghordozókat is lassan csak fotókon sasolhatnak már...
Nem tudom, közületek kinek volt szerencséje kipróbálni már egy Chevy Aveo gyári hifijét (alapfelszerelés) de én mindig padlót fogok a hangzásától :) Jómúltkor is beülök (öcskösé a verda) és hallgatom sorban a jobbnál jobb eurodisco zenéket. Nem bírtam ki, a harmadik zenénél megkérdeztem: honnét vetted ezt a jó válogatás cd-t? Mire az öcskös: b+ bratyó, ez egy mp3-as cd és tõled kaptam ide a kocsiba még tavaly, miután lekritizáltad a zenei ízlésemet! Óooo...izéé.... :)
Hargent Media kiadvány. Ha százalékos arányban kellene meghatároznom a veszteséges kontra veszteségmentes alapanyagukat, kiadványonként úgy 15:3-at mondanék...kis túlzással.. A szándék jó: olcsón osszunk meg jó és ritka zenéket. Csak hanyagoljuk a "minõség" szót.
Rengeteg silány-, sõt használhatatlan dolgot dobnak piacra mostanában - miért lenne kivétel a zene (hanghordozó)? ...Az a generáció amely kezében az utcán "üvölt" a telefon (ezt nevezvén zenehallgatásnak), ugyan mit tudhat errõl?
Köszönöm szépen hogy foglalkoztál vele. Már párszor leírtam a véleményem errõl az izé mix dologról.
Ennél amatõrebb dologgal nem találkoztam még soha. Se eleje se vége a számoknak. Össze van hányva az egész. Ez nem mix, ez szégyen. Mondom ezt annak ellenére hogy tudom kinek a mûhelyébõl került ki a keverés és a többi munkáját elismerem és nagyon is kedvelem. Nem értem az egészet de majd megkérdem az illetékest a napokban hogy ezt mégis hogy képzelték.
"De talán más forrásból egyszer majd elõkerül egy "nyilvános" vm verzió is :)" Ha nem is lesz nyilvános ,de elõkerül, ez miatt ne legyenek rossz álmaid.
Ja. Amikor indultam hazafelé :) Még meg is jegyeztem, hogy ezer éve nem hallottam... De mint mondtam, rohantam :) Április 10.-e után járok megint arrafelé.. Hozzak egy fotót a lemezrõl? :P
Na b+ :D Azt hallottam, hogy ez egy 15 rongyos maxi.. Vasárnap láttam az eredetit egy régebbi kollégánál :) Ha jól értettem a sajátja. Nem kértem el, mert pont hallgatta én meg rohanófélben voltam... De fogadni mernék, hogy nem szívesen osztaná meg... Egyszer régebben is volt egy hasonló esetünk: égre földre keresett valaki egy ritka maxit. Kollégánál persze meg volt :) Elkértem, hogy megosszam.. Azt a választ kaptam, hogy csak nekem, privát használatra odaadja. De losslessként ne adjam már tovább.. Mindezek fényében maximum egy eredeti fotót tudnék csupán hozni nektek a lemezrõl sajna :( De talán más forrásból egyszer majd elõkerül egy "nyilvános" vm verzió is :)
Nekem csak Verbatim, de mintha valahol láttam volna Plextort is. Vagy keverem a szezont a fazonnal, mert egy idõben akartam venni plextor írót és azért maradt meg bennem, mint minõségi cucc... nem érdekes. Lényeg az, hogy vannak megbízható és kevésbé megbízható cuccok a cd/dvd írás vonalán is.
Az alapvetõ szabály az, hogy a számítógépes cd lemez író minden cd cd-r cd-rw lemezt kezel. Természetesen a dvd írók még ennél is többet. Az audio cd-r (vagy rw) csak annyit takar, hogy az asztali író inícializáló kiolvas egy audio cd írás engedély kódot a lemezrõl, ami jelzi a kompatibilitást. Egyes Philips írókkal ez a funkció becsapható. Beolvastatod az üres audio cd-t, kézzel kinyitod a tálcát és a lemezt kicseréled egy natúr cd-r-re. Az egész kompatibilitásnak anyagi okai vannak: asztali cd íróhoz speciális lemezt vegyél. Persze ez már a múlt, hiszen már sokunknak ezer éve asztali dvd írója van, ami meg alapból jobb hangminõségbe is tud rögzíteni mint a jó öreg 44.1 kHz/16 bit :)
Tudom, mirõl beszélsz, én is találkoztam már a jelenséggel - occsó lemezeknél gyakori, de aki egy csöppet is ad magára-, no meg a zenére, az nem ilyen lemezekre ír, nemde? Jut eszembe, van egy bontatlan cd-r audio-m (premium for music use), 700 ft. körül volt az ára ha jól emlékszem, valaki olyasmit mondott, hogy csakis asztali CD íróval írható... mit tudtok errõl?