Csak csendben megemlítem (ha már ilyesmit tanulok), hogy a putri földbe vájt (általában egy helyiséges) házat jelent, szebb néven veremház, és az árpádkortól a 20. század elejéig-közepéig elterjedt lakóépület típus volt (a 30-as években szociográfiákban egész veremházas falvakról beszélnek), általában kb. 1 méterrel a talajszint alá ásták ki, majd ágakkal, vesszõvel fedték, amire nád vagy föld került. Jól fûthetõ, olcsón megépíthetõ épület, világszerte elterjedt.
Az, hogy a mai szleng az utazó cigányokon keresztül (akik azért laktak veremházakban vagy földházakban, mert szinte semmi anyagköltsége nincs az építkezésnek, és nem hosszú távra használták azokat) a lepusztult épületekhez csatolja a dolgot, az más kérdés - helytelen szóhasználat. "A putrik 2-3 m széles és 1-1,5 m mély síkföldbe vagy partba vájt négyszögletes gödrök voltak voltak, melybe gádor vezetett le. Teteje nyerges tetõ volt, vagy pedig a gödör le volt takarva rudakkal, a rudakra nádat, szalmát hánytak, erre pedig földet."