Radon-Nexus-assdf: a hibrid vakuum repulorol itt az sg-n is volt cikk, es nem fantazia cikk, szval meg mielott a teljes leirast kernetek tolem, elotte olvassatok mar el.
Normalis esetben, csak hogy egy elo peldat is felmutathassak, ami valszeg hozzatok kozelebb all vagy ilyen vagy olyan okbol kifolyolag (ezt most nem firtatom hogy kinel melyik eset), szval altalanos iskolaskent csak nem allsz oda egy professzorhoz, hogy magyarazzon el adott szakteruletrol adott specialis dolgot, de ha meg is teszed, korberohog a prof, plane ha annyira speci a kerdesed, s akkor meg meginkabb korberohog, ha elbol latja, hogy abszolute hianyos hatter ismeretekkel rendelkezel, szval most komolyan, ilyen gagyi jatekba en aszem mar bocs, de nem megyek bele.
Ez a zenon ritka nagy f@sz lehetett, mivel ki mondta hogy gyengébbeket gyõzött le a futó? Õ volt a jobb de azt seholsem mondta hogy õ volt a legerõsebb vagy hogy a többiek gyengébbek lettek volna nála...
Ebbõl nekem csak az jött le, hogy ez a zenon nevü filozófus ritka nagy komplexusban szenvedett mert vszinü gebe volt és mindig elverték sportban, és az ilyen beszólásokkal probálta meg ellensúlyozni azt hogy béna...
Igen, lehet kinek a f@xa nagyobb játékot is játszani, de errõl jut eszembe, egy történet egy görög filozófusról: Zenon odamegy az örömittas olimpikonhoz, aki éppen akkor nyerte meg a futó számot, és azt mondja:
- Most boldog vagy ugye?
- Persze, hiszen elsõ lettem!!!;D
- Elsõ lettél, mert végül is te vagy a jobb?
- Így van! Mindenkinél jobb vagyok:DDD
- És annak örülsz hogy nálad gyengébbeket gyõzöl le???!
- :(
Na jó de senkisem akadályozza meg õket abban hogy saját elképzelésüket bebizonyitsák, vagy ha már az nem megy, legalább bemutasson egy müködõ példányt.
Csak az a baj hogy õk csak mondanak valamit, majd TÕLED várják hogy bizonyitsd be hogy miért müködik/nem müködik. És ha bebizonyitod mindjárt jönnek a következõ agymenésükkel.
És hát nyilvánvaló hogy egy bizonyitás sokkal nagyobb munka mint egy ötlet felvetése, igy te leszel hátrányba.
Ha én azt mondom hogy a zpm-et törpapa sz@rta és semmi más nem kell hozzá mint elfogni törpapát és lesz nagy világbéke, akkor erre mit mondasz?
Elkezded hajkurászni törpapát, vagy azt mondod hogy rendben, mutassam meg az élõ példát, vagy bizonyitsam be?
Mielött nagyon szétkapnánk az UFO-hívõket, az elött bizony gondolkodjunk el olyanokon, hogy a NASA-nak volt egy kezdeményezése a jövõbeni meghajtásokról. Ide mindenki beküldhette az agymenéseit, és ha jól emléxem a pályázatokal elbíráló testület fõnöke viccesen azt mondta, hogy minden olyan esetet is megvizsgálnak, ami csak egyetlen természeti törvényt sért.
Az un. lifter is valahonnan a NASA laborokból származik.
Pl elkezdhetnénk azon is gondolkodni, hogy ezekbõl az sci-fi elképzelésekbõl, hogy lehetne valóságot csinálni, nem pedig azon szórakozni, hogy hagyjuk az alacsonybb képzetségû emberkéket fejjel nekiszaladni tudományosan megalalapozott érvink betonfalának.
;DDD
"- vakuum segitsegevel (hajokkal) csokkentenek az egysegnyi terfogatot, igy pedig mar nem szukseges ragoznod, hogy nah de a sajat tomege, etc"
Ezt magyarázd, mert nem értem. Meg a többit sem. De most tényleg magyarázz és ne ködösíts. Annak a hatalmas energiának - amivel a sok hosszúra eresztett mondanivalódat bepötyögted - a töredékével eloszlathatnád a tudatlanságunk. De te nem teszed. Csak szavakat raksz egymás mögé, sokszor értelmezhetetlenül.
"szval vannak akik mar hallottak ugynevezett hibrid vakuum leghajos repulo tervekrol"
Hát nem. Mondjuk UFO magazint nem olvasok. Talán abban volt.
"Radon: olvass pls, es ertelmezz"
Figyelj barátom. Te is. Olvass sokat és értelmezz. Ne várd tõlünk, hogy megértsük a gondolataid, ha úgy fogalmazol és írsz, mint egy bedrogozott MSN-ezõ.
"Pl: teleszkop keszites (merthogy nincs zavaro legkori viszony, etc) "
Hát ha szerinted jobban megéri teleszkópot építeni a Holdon mint mondjuk a Lagrange ponton, vagy akár egy szimpla Föld körüli pályán, akkor hajrá. Szedd a vákuumos bigyódat, meg a kábel rendszeredet és alkoss valami forradalmit, legalább tettekben értesd meg magad, mert szavakkal - úgy látom - ez nem mindig sikerül.
Radon: olvass pls, es ertelmezz, attol nem leszel okosabb, hogy kiragadsz nehany szot es megkezded a segedmunkasok melo eredmenyenek jellemzojet.
Ide irom hogy az mi, nehogy az legyen, hogy ezt sem erted: a kotest (remelem tod hogy mit jelent ez, mert ezt meg egy segedmunkas vagy betanitott munkas is siman vagja) :)
Az amit viszont emlitettel, biztosan jo helyen van neked, de nem mindenki rendelkezik olyannal, szval vannak akik mar hallottak ugynevezett hibrid vakuum leghajos repulo tervekrol, de mind1, csak miattad megegyszer leirtam, bar nem kenyerem az ismetles, mert azt inkabb gyengebb iskola koteles szemelyeket oktato tanarok jellemzoje, es en nem az vagyok, thx :)
Kissé bizonytalanok az emlékeim, de hátha nem, és érdekel is valakit a hold távolodásának oka: a Föld forgásának (surlódás) következtében a dagájkúp nem a Föld-Hold középpontját összekötõ egyenesre esik, hanem kicsit a hold "elé", ez a plusz tömeg húzza, gyorsítja a Holdat, és ez a plusz sebesség kényszeríti magasabb pályára.
"5-8 éven belül"
Én 3 éve ismerem a honlapot (a szöveg nem változott), tehát 2-5 éven belül lesz anti-g hajtómû???
Bolygóközi (vagy akár csillagközi) ûrjármûveknek, a szükséges plusz sebességhez. A Lagrange pont(ok közé feszített pályá)ba mágneses gyorsítópálya, amit idõrõl-idõre napenergia töltene fel a gyorsításhoz. Pl. De persze ez is sci-fi.
"- vakuum segitsegevel (hajokkal) csokkentenek az egysegnyi terfogatot, igy pedig mar nem szukseges ragoznod, hogy nah de a sajat tomege, etc"
MI VAAAN???? MI EZ, SZIVACS, HE?!?! MENJ MÁ' VALAMERRE EGY MEGÉRTÕBB DIMENZIÓBA, AHOL MAGASABBAK A KERÍTÉSEK, MERT ITT NAGYON RÁD CSODÁLKOZUNK.
L3zl13: remelem mostmar ertheto voltam, de gondolom megint jonnel a kotott palya sulyaval, szval ezt megelozendo a kovetkezo valasz (magyarazat):
- vakuum segitsegevel (hajokkal) csokkentenek az egysegnyi terfogatot, igy pedig mar nem szukseges ragoznod, hogy nah de a sajat tomege, etc
Es hogy a korrozioba se kothess bele: vannak korrozio allo anyagok, a vakuumozott resz pedig nem fog korrodalni, max legfeljebb elektrolizis fog lezajlani, amennyiben ......
Es mielott belekotnel abba, hogy nyomaskulonbseg, meg homerseklet kulonbseg: ne aggodj, tanulj te is, hogy lehessen sajat gondolatod is (mert hidd el lesz, ha lesz ismereted).
NB: minden reszletbe meno leirast ne varj tolem, mert ennyi erovel hidd el, mar reg megterveztem volna magam az egeszet, es a terveket mar levedtem volna, illetve eladtam volna jo penzert; /nah remelem igy mar tok ertheto/
BlackRose: nah, akkor megis egy nyelvet beszelunk, mar egesz jo!! :)
Viszont nem minden feltetelezesbol lesz axioma vegsofokon, de mind1, azert meg egesz jo :)
A lenyeg amirol akartal beszelni amugy, de nem mellesleg nem mondtam ki az a kovetkezo (kivancsi voltam meddig mesz el *kicsit aljas vagyok ma, de az nem baj -hehehe*): minden tudomany empirikus dolgokon alapszik, s az empirikus tapasztalatok kovetkezmenyeire :)
/de azert jo kor volt -hehehe/
pannonmage:
Jol levetted a lapot :)
L3zl13: bocsi, de mostmar elszakadok ettol a minositgeteses gyopar szintedtol, mert kezd nem tetszeni a dolog.
Viszont most okes, hogy vegre normalisan kerdezel.
Szval: en amugy valojaban szakaszokra gondoltam, de vegso fokon mind1 hogy te hogyan ertelmezed. En gyorsito "pont-" szakasz- okra gondolok, de egyszeruen ertelmezve gondolhatod az egeszet ugy, hogy a holdrol lenyulo ....
Amugy valojaban a lenyeg az, hogy a fold korul legyen egy allomas, megfelelo "teherbirassal", magyarul tenyleg logjon le ugymond egy kotott palya, amin az egyszeruseg kedveert mondjuk azt, felmaszol az allomasra, es onnan ha megfelelo pozicioban vagy, ugy picsan tudnak rugni megfelelo idozitessel, hogy a kovetkezo gyorsito szakaszig eljuss, es igy tovabb (vagyis a holdnal levo gyorsito szakaszok valojaban negativ gyorsulasu, vagyis lassito szakaszok).
Hogy mit szeretnenek szallitani a holdra??
Hat egesz egyszeruen nem mast, mint megfelelo technologiai eszkozoket, illetve tartalekokat, amelyek a javitasokat es bizonyos dolgok gyartasat, fedezik.
Pl: teleszkop keszites (merthogy nincs zavaro legkori viszony, etc)
Kössz, már tákolom az antigravot hátul a mûhelyben. Csak teddybear meg ne tudja:)
Sok-sok hajtómû, rengeteg elektronika nagyon sok tartály még több burkolat, szükséges nagy gyártási kapacitás stb, stb. Drága.
Úgy tudod olcsóbbá tenni az ûrbe jutást ha:
- minél kisebb karbantartási igényü az ûreszközöd (kevesebb javítás, kevesebb kiszolgáló személyzet)
- minél nagyobb hányadát újra felhasználod (lsd Falcon elsõ fokozat, vagy SS-nál a szilárd hajtóanyagú boosterek ) és persze maga az ûrkabin/ûrrepülõ.
- minél nagyobb tömeget akarsz feljuttatni
- gazdaságos üzemanyagot választasz (van aki kerozinra esküszik van aki a hidrogénre)
- hagyod az egész rakéta bizniszt és kifejlesztesz egy scramjet-es ûrrepülõt amihez nem kell póttartályokat gyártanod és ami legalább 100 küldetést teljesít. Na ezzel már 3-400 dollárból kihozhatod a kilógrammonkénti teher ûrbe juttatását, szemben az ûrsiklók kb 25.000 dollár/kg-énti költségével.
Ez a rögzítés egy picit LoL szerintem, de jó... csak elképzelni próbálom az erõket amelyek erre a mesebeli rögzítési pontra hatnának... ha csak lehetséges lenne valahogy ez a rögzítés, na de van egy ötletem, miért nem vetünk valami csodababot amelyik az égbe (Holdig) nõvekszik... :) mert ez most igy már erõsen kezd hasonlítani a modern közgazdaságtanra... :)
Miért lenne drága az ötlet amit írtam?
Gyökér vagy és még mindig nem válaszoltál a legegyszerûbb kérdésre sem.
A Holdról akarsz kábelt a Föld irányába? Ahhoz elõször fel kéne azt vinni, de mivel, mert szerinted ugye rakéták nem kellenek, és ennek a nyamvadt kábelnek a tömege több ezer tonna lenne, és a térfogatát meg talán ne is emlegessük.
"nem mind1 ki viszi fel??"
Nem mindegy. Mert ugye a te zseniális elméleted alapján nem kellenek rakéták, max tartaléknak. Igaz az is problémás hogy egy egyszeri kis rövid Holdexpedíciót megszervezzenek, de a te bajod, hogy miért nem csinálnak a Holdon egy ûrliftet.
Ehhez talán elõször ki kéne fejleszteni olyan rakétarendszereket amivel már megbízhatóan és olcsón lehet ide oda repkedni, majd talán utánna kellene ilyen extrém építményeket építgetni nem gondolod?
Még lazán csak ebben a szakaszban tartunk, de szerinted már pazarlás a rakéták fejlesztése.
Mikor a fenti cikk mutatja, hogy néha még az orbitális pályára jutás is nehéz.
Ugyanakkor még mindig nem válaszoltad meg azokat a technikai problémákat sem amelyek az ûrlifttel kapcsolatban felmerülnek.
A kábel egyik vége a Holdon rögzítve, ez ok, és a másik?
A Földhöz nem tudod rögzíteni. Akkor mihez? A légkörbe hiába érne be. Több ezer km/órával száguldozna a fejünk felett, így nem lehet rácsatlakozni.
Vagy az ûrben volna a másik vége? Akkor meg megint csak kellenek a rakéták, vagy nem? Akkor miért pazarlás ezeket fejleszteni?
"És mit akarnának szállítani a Föld és a Hold között azon a kötélpályán?"
De tényleg mit?
Ahhoz, hogy megtérüljön, kell egy meglévõ szállítási igénynek lennie a két égitest között. Jelenleg ilyen nincs.
Elõször kéne egy Holdbázis, vagy akár egy kolónia, hogy odafelé igény legyen egy ilyenre. Visszafelé esetleg egy bánya a Holdon. Még ki sincs rendesen kutatva, hogy van-e ott valami bányásznivaló.
De igen jól mondtad. Addig csak szart lehet szállítani ezen a csodás kis agyszüleményen.
Helu. ritkán írk ide, de ez a mai... :D
Kedves Realphoenixx: nem hiába van 3 büntetõpontod, meg ilyen szövegeid, illetve ennyi ember, aki letrolloz. Bár szerintem te rajtuk hatalmasakat röhögsz, azért izgatod az idegeiket. Amugy a raksi nem szénhidrogén üzemû hahó, bár a folyékony hidrogén alapja ugyan lehet.
Mindenesetre beszélhetünk errõl a végtelenségig; én imádom a sci és a fi részét is és tuti megéljük a marsraszállást, mint apáink a kultúrházban együtt a faluval a holdraszállást, de a mi generációnk sosem jut ki tömegesen az ûrbe.
Bocs. De az általad beszúrt linken azt írják, hogy a Biefeld-Brown effektussal végzett kisérletek nem egyértelmûek ami a vákuumban való mûködést illeti...
Még mindég nem vagyunk egy lapon... te itt most különbözõ dolgokat amelyek különbözõ helyeken és körülmények között alkalmazhatóak hasonlítasz össze. Ilyen van számtalan de én nem errõl beszéltem. még mindég várom a választ mi az a feltételezés amelyiken alapszik pl. a Bolyai geometria? Feltételezés nem pedig axioma. Mondok egy peldát, hogy mit értünk feltételezés allatt: Tegyük fel, hogy a meleg levegõ könyebb mint a hideg levegõ... ez valamikor feltételezés volt, aztán bizonyították és akkor már tény lett. De tegyük fel, hogy létezett egy idõszak amikor feltételeztük, hogy a meleg levegõ könyebb mint a hideg levegõ, de ezt nem tudtuk bizonyítani - pl. nem ismerjük még a hõmérõt, csupán érzékszerveünkre támaszkodunk valami módon na ez lenne valami amit Axiomának nevezhetnénk, a melegített levegõvel töltött gömb repül... nem tudjuk bizonyítani da a tapasztalataink ezt mondják. Na most mondjuk a következõ feltételezést: az ember élve átjuthat a fekete lyukon... na ezt nem tudjuk bizonyítani sem, hogy igaz sem, hogy nem igaz, ez feltételezés de NEM axioma mert tapasztalataink sincsennek a dologról. A tegyük fel... ha axiomát alkalmazunk akkor rendben van, de ha feltételezésrõl van szó akkor csak kiindulópont és legtöbb esetben azért alkalmazzuk, hogy kikerüljünk egy megoldhatatlan problémát. A tudományban úgy is elõre lehet lépni, hogy valamit kikerülünk és nem adunk rá választ mert nem tudunk, a "tegyük fel..." általában erre szolgál... de nem arra, hogy alapozzunk rá.
Jó a Lagrange-pontokat összekötöd, de a gond az, hogy hogyan jutsz oda?;)
A Föld és a Hold között is van egy, oda viszont tényleg lehetne egy útbaesõ állomást telepíteni. (Csak minek?)
Amúgy errõl a kábelrõl jutott eszembe, hogy az ûrben vannak stabil pontok, ahol a Föld-Hold gravitációs mezõ kiegyenlíti egymást, azok közé lehet, hogy valahol lehetne kettõ közé feszíteni kábelt és amolyan gyorsító sínnek alkalmazni a mélyûr felé. Az energiát meg naperõvel adni a gyorsító sínnek. De ez is eléggé sci-fi.
Egy már megvalósult kábelen akár energiát is lehet továbbítani és akkor nem kellene a rakéta, a földi erõmûvek villamosenergiája mûködtethetné a liftet. De ahogy már korábban mondtam, ennek komoly akadályai vannak. Pl. a kábel súlya, elrendezése, vagy épp a két végpont egymáshoz képesti mozgása, távolsága, a légkörben ható erõk, viharok, ûrszemét, stb.
BlackRose:
Axioma: egyszerusitve sarkigazsagot jelent.
Es igenis lehet matematikai es geometriai axiomakat alkalmazni.
S lehet hogy iskolai tanulmanyaid alatt nem hangzott el soha a kovetkezo kivejezes: "tegyuk fel"!
Amely nem masra utal, mintsem, hogy: feltetelezzuk!
Ironia (nehogy felreertheto legyek mar) -hehehe:
De most hogy mar irod, valoban a matekban nincs feltetelezes, jaj, akkor az Euklideszi geometria mekkora szarsag, dobjuk ki, hiszen van benne feltetelezes!
De varjunk csak, hiszen kis tavolsagokra a Bolyai geometria egy nagy xarsag, huha, akkor tudod mit? Dobjuk ki a Bolyai fele geometriat is!!
OOOOO...., varjunk, varjunk, mivel nehol az eulideszi, nehol pedig a bolyai nem allja meg a helyet, szval akkor vegeredmenyben mindketto xarsag, DOBJUK KI !!!!
HOHOHOHO!!!!!
De varjunk csak, hiszen van hiperbolikus geometria is?!!! Nah ez talan jo lesz, de varjunk, nehol ez sem stimmel, aaaaaaaaaaaa fene, ez a geci is csak felteveseken alapszik, hogy a picsaba! Dobjuk ki!!! Mert ez nem tudomanyos dolog, hiszen ennek a sok gecinek felteves az alapja?!
Hat dobjuk ki mindet (a meg megmaradt geometriakat)!!
SOT!! Ne is oktassunk matematikat, hiszen felteves az alapja a sok gecinek, es akkor mar fuuuujjjj, a matematika filozofia, fuuuuujjjj.....
*ugye ezt nem gondolod komolyan??!!*
Ezt kerdezted:
"Bolyai, stb... szintén tapasztalat bizonyítja, tudsz e két egymásnak ellentmondó matematikai metódust amely különbözõ eredményt ad és mindkettõt alkalmazzák és tényként vagyis tudományként kezelik? NEM."
*VALASZOM*
Vegyel ket parhuzamos egyenest mindketto geometriaban oke?? Es nezd meg a jellemzoiket jo?? Esetleg szamolj veluk!!! (vektorok)
De hogy meg szemleletesebb legyen a keresedre a valasz:
A bolyaiban szereplo hasonszoru (rokon) dolgot alkalmazd az euklidesziben es forditva, szval szamolj ugy oke?? Aztan nehogy mas eredmenyt kapjal, mert akkor johetsz KORMOSERT!!!
Köszönöm, tudom mi az a lifter!;)
Én nem is az ilyen ionszél meghajtásról beszélek, mert ha megnézed az általam beszúrt linket, akkor a cikk azzal foglalkozik, hogy az un. Biefeld-Brown effektus vákuumban is mûxik, ergo nem ionszél, mint a lifternél.
Ha jól tudom ezt az efektust eleve vákuumcsövek bekapcsolásakor jelentkezõ erõhatáskor tapasztalták elõször.
A Biefeld-Brown effektust azóta sem tudták magyarázni (a lifter mûködését igen), bár a NASA ezt is behatóan vizsgálta, és sajnos a reprodukálása sem igazán egyértelmû.
Mondhatni inkább anomália, mint effektus.
És minek a kábel? Ha hiszed ha nem ha egyszer elindul az ûrhajó a légüres térben akkor kábel nélkül is pont oda megy ahová irányítod, energia nélkül. Nem értem mit oldana meg a kábel? Na de magyarázza már el valaki mert nem akarok hülye maradni... a fõ probléma elérni a sebességet amelyel elszakadhatunk a Földtõl és itt semmi kábel nem segít, ha meg már ott vagyunk ha kiszabadultunk a Földkörüli pályáról akkor meg semmi gond, megyünk egyenesen a Holdig ZERO energiavesztésel, kábel nélkül is. Szóval minek az ûrlift amikor az ûrben energiavesztés nélkül kézlekedünk?
L3zl13: jah, troll, a seggedben pedig egy toll :)
Na szoval:
Te ezeket kerdezted:
"A Holdról Föld felé irányuló kötélpályát? He?" -nem, a tejutrendszerbol! Baz, hat ennek a kerdesednek van is ertelme kis troll!
"És ki vitte volna föl a kötelet a Holdra? Vagy a Holdon élõ szûzleányok hajából fonnák az ûrhajósok?" - nem mind1 ki viszi fel?? Nev szerint majd kis piroska leirja neked, hogy megtudd jo?? Hat ez is ertelmes kerdesed volt, nagyon lehet rea ertelmes magyarazatot adni kis troll!
"És mit akarnának szállítani a Föld és a Hold között azon a kötélpályán?"
Nah mit akarnanak?? Tejlevest neked, hat kis troll elegge ertelmes kerdes volt ez is reszedrol!
"És mi vinné föl a kötélpályáig a cuccost, ha nem rakéta." - Atombomba, te kis troll, mi mas, ez is ertelmes felvetesed volt, erre is lehet normalisan erdemben valaszolni!!
Amugy pedig olvass es ertelmezz kis troll, oke??
Mert amibe belekotottel, csupan nem mas, mint a kovetkezo: arra tettem rautalast, hogy sok energiat "elpazarolnak" ezzel a megoldassal.
Vagyis, ha meg nem tudnad, akkor most jol figyelj!
A SpaceX tulajdonkeppen egy olyan program, amely az urverseny egyik reszesekent akar urutazokat kiszolgalni.
Magyarul: utazgasson mindenki nyugodtan az urbe, hasznaljuk el raketakra a szenhidrogen alapu anyagokat, az utokornak nem kell, mi most jol elleszunk belolle, ha meg valamilyen oknal fogva az utokornak szuksege lenne szenhidrogen cuccokra, akkor oldjak meg ahogy tudjak maguknak, miutan kiuritettuk a jelenleg ismert osszes keszletet, csak azert, hogy par milliomos jol elszorakozzon!
Nah, hat ebbe a kepbe beleillesz kis trollkam. Latom igencsak igy allsz ehez a dologhoz.
En pedig azt mondanam, hogy a rendelkezesre allo forrasokat optimalizalni kellene es nem pedig egy eszelos uzleti celu versenyre pazarolni, ahol gyakorlatilag ugyanazokat a fejleszteseket csinaljak meg nagyon keves tobblettel, mint amiket mar egy rakat orszag nonprofit szervezete megcsinalt.
Sot, a kis troll hozzaallasoddal meg fejecskeddel gondolom szivesebben venned, ha magyarorszagon a 10milla emberbol mind a 10 milla kulon kulon pazarolgatna raketa fejlesztesekre a szenhidrogen keszleteket, annelkul, hogy egy normalis kormanyzati-magantoke optimalis kooperacioja lenne a dolog.
Nah szval nem gondoltam volna hogy ennyire kis butus vagy, de mind1 *csalodas*.
Tegyük fel a kábeled 10 méterenként 1 kiló. Akkor a Hold-Föld távolságon több tízezer tonna kábelt kellene felvinni. A legnagyobb rakéták visznek LEO-ra 100-150 tonnákat. 200-300 repülésük árán mondjuk LEO-n ott lehetne a kellõ mennyiségû kábel. 20 év alatt a Shuttlék ennek felét-harmadát repülték. És ez LEO, nem Hold, arrafele talán összesen nem járt 6000 tonna ember készítette tárgy.
Úgy látszik nem egy dolgot értünk... de nézzük csak sorban, Axioma... szóval itt most belemászunk a logika olyan vizeibe amely az a apriori és a posteriori féle tudományról van szó de ez filozófiai kategória, és nem is ez a fontos, vannak dolgok amelyeket nem tudunk bizonyítani mert nem ismerünk bizonyítási módszert, ez az úgynevezet magától érthetödõ dolgok vagyis az axiomák. Pl. bizonyítsd be, hogy ha feldobsz egy követ az biztos lefog esni... nem tudod, mert csak azt tudod bizonyítani, hogy nagy valószínûségel a kõ lefog esni, mert mondjuk még soha senkivel nem történt meg, hogy a feldobott kõ nem eset vissza... tehát magától érthetõdõ dolog. Na most ennek mi köze van a tudomány bizonyítható részéhez. Nem feltételezük, hogy a kõ lefog esni, hanem tudjuk, hogy lefog esni mert tapasztalataink ezt mondják, szóval ez tapasztalatok alapján való tudás amelyet bizonyítani nem tudunk, ez nem egyenlõ a tapasztalat nélküli feltételezésekkel amivel a politikai élet tele van.
Bolyai, stb... szintén tapasztalat bizonyítja, tudsz e két egymásnak ellentmondó matematikai metódust amely különbözõ eredményt ad és mindkettõt alkalmazzák és tényként vagyis tudományként kezelik? NEM.
Einstein... elképzeléseit próbálta bizonyítani, egész életében a bizonyítékokat kereste nem tudom mire gondolsz amikor azt mondod, hogy Einstein politikus volt e, hiszen sehol sem láttam, hogy valamelyik elméletét feltételezésekre éptette volna, feltételezései részben az elméleteinek a kiindulópontja, de csak komoly matematikai alapokal (tapasztalatokkal alátámasztott tényekkel) próbálta õket bizonyítani. Soha nem bizonyított egy elméletet egy másik feltételezésel. Egy elmélet akkor lehet csak másik elméletet bizonyító dolog ha nem tudjuk megdönteni, ha egy elméletet megdöntünk akkor az már nem elmélet hanem mesebeli kategória és nem alkalmazható másik elméletek bizonyítására sem, minden elmélet amely "örökölte" szintén hasraesik pillanatok allatt.
mellélöttem én már sokszor és soha nem is mondtam, hogy nem, de szeretnék igazán olyan tudományos kategóriát látni amely feltételezéseken alapszik... mert én ilyenrõl nem tudok, és itt megjegyezném, hogy az axioma NEM feltételezés, még akkor sem ha nem bizonyítható. Különben kicsit értelmetlen a tudományról és a tudásról és az episztomólógiáról ilyen rövid kis mondatokkal vitatkozni, sok okos ember évszázadok óta néhányszáz könyvben próbált rá választ adni és még mindég messze vagyunk a végleges választól... na de mindegy, az amit én itt hangsúlyozni szerettem volna az, hogy manapság az emberek sok esetben a feltételezéseket sõt a bizonyított vagy akár csak tapasztalat alapján téves dolgokat is tényként kezelik és általában politikai okokból tudománynak nevezik. Hayek mondta, hogy nem csak tudomáynos tudás klétezik (Scientific Knowledge) még akkor sem, ha a mai világ mindent tudományos alapokra akar tenni sokszor annyira, hogy a tudományt görbítik olyan irányban, hogy megflelejen a feltételezéseknek és a "tényeknek" ez ellen akartam felszólalni és nem az volt a célom, hogy most itt okoskodjak.
"teddybear:
- antigravitacios hajtomu: egyenlore maradhatunk az ionizaciosnal, de a hatasfoka jelenleg egy fos :) /vagy csak en vagyok tajekozatlan -hehehe/"
Látom, még mindig nem érted. Az antigravitáció azt jelenti, hogy valamilyen módszerrel megszünteted, vagy ellenkezõ irányúra váltod a Föld tömegvonzását a jármûved által elfoglalt térben. Ezt nem tudod megtenni, még ha bele gebedsz sem, mert nincs olyan jelenség, ami lehetõvé tenné.
Ionizációs hajtómû: fizikai alapokon (elektrosztatika!) mûködõ rakéta elvet használó meghajtás. De semmi köze a gravitációhoz! Max. a jövõben esetleg fel tudja emelni a Földrõl az ezzel épült ûrhajót. De az még odébb van. A mostani hajtómûvek harmatgyengék ehhez.
Gravity Controll Technologie.
A cégbíróságon 400 ezer Ft. alaptõkével bejegyzett cégecske. Telephelye a KFKI területén található. Van saját honlapja is. Annak idején jelentkeztek az X-díjra is. El is hajtották õket. Ennyi.
Akinek az ûrsikló nem rakéta az nézze megy egyszer hogy száll FEL. Egy k* nagy rakéta oldalára van ráerõsítve. Az (mostani) ûrsikló saját erõbõl sosem hagyná el a légkört.
AE
Megint csak baromságokat irogattál, egyetlen valódi érv vagy válasz sincs a hozzászólásodban.
"-Nem hat, az hat, es mogottem is egy hat :)" Kb ennyi tudományos érvelésre telik tõled.
Jól mondtam az elején. Egy sima kis troll vagy.
NEXUS6:
ez nagyon bejott: "a Holdig felnyúló ûrlift a Föld felszínéhez van rögzítve" :-)
Kiraly nagyon a hozzaszolasod! :)
En igy kepzelem el: a fold a yoyo :)
A hold pedig az a golyo, amely LOWEND hozzaszolasa szerint: "értsd energiabefektetés nélkül, egy ciklikus pályán álló test. (sértené kissé az energiamegmaradás törvényét)", melyet ertelmezz nyugodtan ugy, hogy a hold csupa csupa pattanasos volt, melyeket kinyomtak rajta, s ezekbol lett az a sok krater :-)
hehehe
Geli13:
a kotelpalyat igen, nem kotelnek gondolom, s csak az egyszeruseg kedveert nevezem kotelpalyanak, a valosag az viszont, hogy ugy gondolom, kotottpalyas megoldas fog szuletni erre a dologra, de mar aszem voltak valami szimulaciok ezt illetoen, szval utana olvashatnek meg en is pontosabban a dolognak, hogy hogy szeretnek megcsinalni, ami viszont nyilvanvalo: elobb utobb elfog keszulni, mint ahogy el akarjak kesziteni az 1600 meter magas felhokarcolot Szaud-Arabiaban, vagy ahogy Japanban akarnak epiteni egy 2 kilometer magas, 750.000 ember befogadasara kepes piramist es meg ragozhatnam a sort!
BlackRose:
Oke.
Axiomakrol hallottal mar ugye?? Mi az axioma fogalma??
Matematikai iranyzatokrol hallottal mar??
S Bolyai fele geometriarol?? Szerinted letezik masfajta geometria? Ha igen, akkor az mi, illetve melyek?? Marmint a matematikan belul??!!
Es ha a matematika nem felteveseken alapszik, akkor miert is letezik belolle tobbfele?? Miert nem valasztunk ki egyet, es toroljuk el az osszes tobbit??
Vagy kozelitsuk igy a dolgokat:
- Einstein nem volt tudos? Csak mert nem tapasztalta meg azokat a dolgokat amiket leirt (megjosolt)? S nem volt abban hiba?? Jah, vagy akkor szerinted Einstein politikus volt?? Melyik orszag politikusa volt?
- Einsteinen kivul tudnal mas hasonlo szemely peldajat hozni?? Marmint olyanet, aki nem tapasztalhatta meg a dolgokat??
- had ne kezdjek sorolni a tortenelembol egy rakat peldat pls! biztos hogy te is ismersz jopar esetet, s tudod jol, hogy most mellelottel (elofordul neha velem is /esetenkent akkor is, ha az asszonnyal vagyok -hehehe/)
Amúgy az nem zavar senkit, hogy a Hold 1 hónap alatt kerüli meg a Földet,a Föld forgásideje meg 1 nap?;)))
Most ne is beszéljünk arról a képtelenségrõl, hogy a Holdig felnyúló ûrlift a Föld felszínéhez van rögzítve. De ha csak több száz/ezer kilóméter magasan kell is rácsatlakozni akkor sem leshet olyan teljesítményû rakétát építeni, ami olyan pályára tudna állni hogy az átszállást lehetõvé tenné!!!!
A Földhöz közeli pályán pár óra alatt kerülik meg a jármûvek a Földet, ehhez képest az ûrlift gyak áll. Kb 20 000 Km/h sebességkülönbségrõl van szó ugye.
Ha meg a felszín közelében van a vége akkor meg ezer valahányszáz kilóméter per órával sûvít állandóan a kötél a légkörben. Ha rögzítve van akkor meg felcsavarodik a Földre!;)
"Within the next five to eight years, we are seeking to build an unmanned test craft. We also aim to build prototype energy generation equipment, non-RF based communications devices, and introduce revolutionary temperature-independent superconductors."
Idézet a GCT honlapjáról.
Szal OK a dolog, hogy én hiszek abban, hogy vannak olyan ma még anomáliának nevezett jelenségek, amik a jövõ technológiáját jelenthetik, de ezek a csákok 5 éven belül egy mondatban rogtön 3 Nobel-díj értékû találmányt akarnak produkálni.
Volt szerencsém, nem hozzájuk, de más mûkedvelõ egelistákhoz és biztos vagyok, hogy a kitartó munkájuk elõbb-utóbb meghozza szerencséjüket, és hogy az a tudásbeli hiány, ami általában õket jellemzi más fizikusokkal/mérnökökkel szemben, sok esetben legalább nem korlátozza a kreativitásukat, de azért ekkorát még egyes politikusok sem mernek álmodni.;)))
Mondj kérlek egy peldát mi az ami a tudományban feltételezésen alapszik? Konkrét peldát kérek. Fõleg a matematikában mi az ami feltételezés és nem pedig bizonyított dolog? A Woodoo Magic NEM EGYENLÕ tudományal. A tudós feltételez (ez az elképzelés amelyrõl beszéltem) de soha nem alapoz rá csak a feltételezései alapján kutat és tényeket akar. Feltételezésre a politikusok alapoznak nem a tudósok. Az a "tudós" aki a politikában is részt vesz az nem tudós, mert igazi tudós az nem maradhat meg sokáig abban a környezetben ahol a feltételezéseknek a tényekhez azonos súlyuk van.
L3zl13: bakker, ilyent sem gondoltam volna :) -hehehe, kivetelesen koszi :)
- "Én ironikusan kérdeztem, de a kérdésnek volt komoly része is. Te csak sületlenségeket írogattál." -legkozelebb jol megsutom -hehehe
- "Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg" -valoban nem annyira lenyeg, de azert eppen elegge lenyeg! :)
- en: "hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye", te: "Ilyet ki mondott? Én biztosan nem." -Nem hat, az hat, es mogottem is egy hat :)
- a kabelt en nem ugy kepzelem el, mint abszolute valos kabel, hanem mint kotott palya, s itt ez a lenyeg: KOTOTT PALYA
- a hold tavolodasanak a globalis idojaras valtozasi hatasokhoz van koze, ugyanis minnel tavolabb van a foldtol az, annal nagyobb a fold tengelyenek kilengese, vagyis a sarki sapkak annal kissebbek, etc .... -szval ezt aztan tenyleg lehetne ragozni
- azt a csupan 40000 km dolgot rendbeteszem holnapra oke? :)
- "Ennek meg kb semmiféle alapja nincs." - de van, es ez is fizika, nah mind1 :)
BlackRose:
- hogy mi van azokkal a gorillakkal?? Komoly a kerdes?? A valasz: az is csak egy meresi hibahataron beluli dolog :)
- a tudosok is szoktak feltetelezni, s a tudomany, ha hiszed, ha nem, de feltetelezeseken alapszik, ugyanugy, ahogy a kulonbozo matematikai iranyok, szval hogy csak tenyek??? LOL, ennyire nem kene elszallni :)
a szállított rákomány árát gondolom a rakétát gyártó vállalat fizetni meg, vagy milyen szerzodes van erre?
Megy a duma, de igazából még itt is nagy a tanácstalanság, még nagyobb, mint az ûrhivatalokban.
LowEnd:
Te nagyon butuska:
Idezek neked pl L3zl13-tol: "Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtõl, ezzel együtt nõ a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is." (mert a perdulet ALLANDO!)
De szamos mas szemelytol is lehetne.
Igyhat mondhatnam: olvashatnal kicsit arrol is, hogy miert nem 24 ora a 24 ora, illetve hogy miert egyre tobb es tobb a 24 ora valojaban, es meg ragozhatnam.
2 dologrol viszont nem tehetek:
- hogy tajekozatlan vagy
- hogy pont az minosit es pont ugy engem, aki valojaban olyan, mint amit vetit masra, vagyis: "Te nagyon hülye vagy. komolyan mondom. És még oktatsz is.... igazán nem kéne." Igazad van! Vegre valamiben egyet ertunk, csupan a vonatkoztatasi rendszered hibasodott meg, mert nem masra, hanem magadra kellene ertened az altalad hangoztatottat!!
De arrol nem beszelve, hogy amit elso korben irtal, hat az ugy gyenge ahogy van, ugyanis: "Csapd fel a függvénytáblázatot" -hat csapkodd te, mert ha meg nem tudnad, akkor elarulom: ott tisztan az adott elemek vannak leirva, mindenfele kotes es egyeb dolog nelkul, a valo elet pedig otvozetekrol szol, ill. folyamatokrol!
Amugy semmi gond, nem bantottal meg :) /remelem en sem teged/ -hehehe
3-4 cm... és mi van a 125.000 gorillával amirõl a tudósok azt hitték, hogy nem léteznek... szóval ez is csak egy elmélet amelyre nincs bizonyíték hiszen messze a mérés hibahatárain belüli értékekrõl van szó.
Ez OK de akkor még mindég nem tudomány, ez kb. olyan dolog mint a gyanusított és a bûnös... a kettõ között óriási a különbség. A lényeg, hogy aki tudós az csak tényekre alapoz, elképzelések vezérlik de tényekre alapoz. A tudomány fõ célja, hogy kitültse a lyukakat és, hogy a kép ami elõttünk van részletesebb legyen és nem pedig, hogy teljesen új képet tárjon elénk semmi alap nélkül. A legkisebb ami szükséges, hogy egy elmélet valójában elmélet legyen, hogy az ismeretünkben lévõ elméletekkel és tényekkel kompatibilis legyen. Az antigravitáció ilyen terület, nem lehet elvetni mert elméletileg rendben van, de nem lehet elfogadni sem mert azt sem tudjuk bizonyítani, hogy lehetséges, és még a kép nem lesz részletesebb, hogy vagy az egyik vagy a másik oldala legyen súlyosabb a mérlegen, addig csak álmodozás és lehet benne vagy hinni vagy nem, de tudós ezt nem teszi, a tudós egyszerûen azt mondja, hogy NEM TUDOM, DE VANNAK ELKÉPZELÉSEIM AMELYEK SEGITSÉGÉVEL KÖZELEBB KERÜLHETEK A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁHOZ.
"A csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézetben fejlesztenek egy antigravitációs hajtómûvet de pénz szûkében ezt nehéz lesz megvalósítaniuk.
GCT."
Aham, csak nem a KFKI fejleszti, mindössze ott székel az illetõ cég. Az ag hajtómû kifejlesztése nem hiszem, hogy csak pénzen múlna. Különben, csak egy kis mûködõ prototípust kellene összedobniuk, és bevállalni kikötõi dokkmunkát (a szakszervezet nem hiszem, hogy megvétózná), mindjárt lenne pénz.
"Ironikusan valaszoltam, hiszen kb te is ezt csinalod, jah, hogy te ironizalhatsz, aham, oke, es mas miert is nem??"
Én ironikusan kérdeztem, de a kérdésnek volt komoly része is. Te csak sületlenségeket írogattál.
"hogy mi vinne fel?? Komolyan kerded?? Nah akkor olvass vissza legyszives, hogy mire utaltam rea (remelem lassan csak kapcsolsz) :)"
Ezt írtad: "azt az energia mennyiseget, amit eddig "elpazaroltak" siman el lehetett volna hasznalni egy megfelelo tomegu allomasra, amelynek segitsegevel a holdrol a fold fele iranyulo "kotelpalyat" lehetett volna kialakitani"
Tehát egy (gondolom föld körül keringõ)ûrállomás segítségével egy a Holdról a Föld felé tartó kábel kihúzása. Egy Föld körül keringõ ûrállomás hogyan tudna egy Holdról induló kábelt kihúzni?
"hogy tavolodik a hold, az hogy jon ide"
Igen. Mi a franc köze van a problémához annak, hogy a Hold évente 3-4 centit távolodik a Földtõl?
Ennél nagyságrendekkel nagyobb a nem teljesen kör alakú pályából adódó változás. Ez kb 40000 km havonta! Ki nem szarja le azt a 4 centit évente emellett!
"akkor talan elkepzelheto, hogy a fold gravitacios terenek hatasa a holdra valamivel jobban ervenyesulne"
Ennek meg kb semmiféle alapja nincs.
"hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye"
Ilyet ki mondott? Én biztosan nem.
"önerejébõl": értsd energiabefektetés nélkül, egy ciklikus pályán álló test. (sértené kissé az energiamegmaradás törvényét)
Realphonix
Te nagyon hülye vagy. komolyan mondom. És még oktatsz is.... igazán nem kéne.
Najó: általános iskolás fizika. Csapd fel a függvénytáblázatot, és számold ki, acélkábelbõl mi lehet az elvi leghosszabb ami a SAJÁT súlyától még épp nem szakad el.
Szorozd meg 10-el, legyen olyan erõs, mint a pókfonál (ámbár a polimer alapúak nem bírják sem a hõt, sem a napsugárzást, de mindegy) Na? fenn vagyunk már az ûrben? EGY FENÉT. még a sztratoszférában kolbászolunk csak.
más.
A hold KÖZELEDIK a földhöz, és nem TÁVOLODIK.
A gravitációs kútból önerejébõl SEMMI nem tud eltávozni... (szép is lenne...) Viszont az árapály miatt elveszített energia miatt lassul, tehát csökkennie kell a pálya átmérõjének.
Szerintem ott kezdõdik a dolog, hogy azért ne legyél benne olyan biztos, hogy azok a hamvak eleve olyan biztos eredetûek. Hallottam már pletyiket a kremókban uralkodó viszonyokról!;)))
"Az anti gravitációs hajtómûrõl csak annyit, hogy semmilyen ismert fizikai jelenség sem támasztja alá a mûködési elvét. Szóval "fejlesztik", de sohasem fognak elérni semmit sem."
Támogatási okokból. Így támogatják a rakéta fejlesztését. Így támogatják azokat az intézeteket amelyek a napvitorlást és a pentagonos mûholdakat létrehozták. A kudarc be volt tervezve, de éppen ezért nem is létfontosságu eszközöket bíztak a Falcon-1-re. Mindössze néhány millió dollárról volt szó, amik többnyire jó helyre kerültek.
"ha egyiket sem bizonyíthatjuk akkor már nem tudományról beszélünk hanem vallásról "
Itt még nem tartunk. Még nincs bizonyítva egyik állítás sem. Ehhez kell kutató munka. Tudományos kutató munka, s nem teológiai...
Nem tudom más hogy van vele, de engem felháborít az, hogy emberek hamvait és drága technikai felszereléseket bíznak egy gyakorlatilag megbízhatatlan rakétára! Hogy mert bárki is feltenni bármilyen értéket erre a kísérleti fázisban lévõ eszközre?
Hihetetlen! Komolyan!
A Challangernél a robbanás után egyben maradt a kabin és hivatalosan meg nem erõsített (fõleg gondolom kegyeleti szempontok miatt) infók szerint a becsapódásig az ûrhajósok életben voltak. Ha lett volna egy ernyõ a kabinon, vagy egyénileg az ûrhajósoknál, akkor megmenekülnek.
A Columbia katasztrófája, már neccesebb, de egy leválasztható hagyományos ûrkapszula módjára visszatérõ utaskabin ebben az esetben is legalább esélyt nyújtott volna a túlélésre.
A Columbia aerodinamikai integritása megsérült ezért nem úgy viselkedett ahogy az várható, márpedig több ezer fokos plazma vette körül, ami ha nem azokat a szerkezeti részeket éri, amik erre vannak tervezve akkor ott bizony komoly szerkezeti károsodás és gyakorlatilag szétesés a következmény.
Az a gáz, hogy a rendszer annyira a mérnöki munka csúcsa, hogy a paraméterektõl való minimális eltérés a rendszer mûködésének összeomlásához vezet. Valszeg pont ez az oka, hogy gyakorlatilag drágább szállítóeszköz mint a rakéták. Mindenhol minimális az eltérés, de az eredetileg tervezett 2 hetes újrafelkészítési idõ helyett 2 hónap vagy inkább több szerepel. Gyakorlatilag folyamatosan újraépítik az ûrhajókat.
Ilyen költségek mellett egy olyan mentõrendszer, ami gyakorlatilag az egész orbitális egység totális átépítését követelné meg, már évekkel ezelött a rendszer mûködésének felfüggezstését jelentette volna. A Columbia 7 áldozata és a családtagjaik is azt gondolják szerintem, hogy ezt már évek ota meg kellett volna lépni.
A Columbia bizottság sem mondta ki sajnos, hanem mennek ezek a púder megoldások, de 2010-ig a rendszer felfüggesztéséig minden egyes repülés gyakorlatilag orosz rulett.
Hát, hogy akkoriban drágább vagy olcsóbb volt nem tudom. Az tény, hogy a dollár folyamatosan gyengül. Az is biztos, hogy némi bujtatott ipartámogatás is szerepel a költségekben.
Az ûrsikló tényleg egy frankó eszköz, ha terhet kell visszahozni, vagy egy nagytömgü ûreszközt szervizelni, de hogy ezzel szállítsanak modulokat, (meg akkoriban mûholdakat) az egy kicsit nem épeszü elgondolás.
Viszont az erre áldozott pénzbõl remek hitech ipart és sok ezer mérnököt lehet életben tartani.
Igen a tudomány olyan dolog amit lehet bizonyítani vagy ,hogy igen... vagy, hogy nem... ha egyiket sem bizonyíthatjuk akkor már nem tudományról beszélünk hanem vallásról "én azt hiszem, hogy", szoval egy tudos vagy biztos vagy nem vagy ha egyik sem akkor neutrális (agnosztikus) álláspontja van, a tudós soha nem hisz valamiben aki igen az valójában nem is tudós. A tudóst csak a tények érdeklik (és persze ezek a tények is sok esetben csak relatívak az emberi elméhez viszonyítva még akkor is ha azt hiszik, hogy abszolút tényekrõl van szó).
Szóval egyetértek, az antigravitáció lehetséges is és nem is... tehát nem tudjuk ezért nem tudomány.
Megértettem az írásod. Szerintem jelenleg nincs elég informácionk ahhoz, hogy az antigravitáció lehetõségét elvessük. Ezért írtam, hogy soha ne mond, hogy soha. Sötét anyag, higgs bozon, ki tudja mit hoz a jövõ?
Egy biztos : Scotty hamvai most alaposan szét lettek szórva...
Haha, azon a napon amikor a politikusok az adófizetõk pénzét úgy fogják majd kezelni mint a saját pénzüket... a vilag 6.5+ milliárd embere a számlámra lakomázhat az nap.
Persze az nem is kérdéses, hogy lehetséges e jobbat... inkább az a kérdéses, hogy ezt akkori szemmel hogyan látták, a tény az, hogy az ûrsikló a leguniverzálisabb eszköz amit az ûrkutatásra és hasonló munkákra szerkesztettek, jelenleg semmivel sem helyetesíthetõ. Mai szemmel másképpen néz ki mint a '70 és '80-as években, és ugye akkor nem is került annyiba egy küldetés mint ma. Az amin én elgondolkodnék, hogy miért lehetett akkor évi 10 küldetést sokkal olcsobban megcsinálni mint ma alig néhányat, mi az ami feltornázta az árát, mert itt állunk egy ûrsikló elõtt amely sokkal többet csinált sokkal kevesebb pénzért mint amennyit ma csinál, hol van a hiba... az ûrsiklóban? kétlem.
HunGripen: komolyan ugy gondolod, hogy en vagyok az aki megkerdojelezget letezo fejleszteseket, etc?? Csak mert ha igy van, akkor lehet elegge felreerthetoen fogalmaztam volna??
L3zl13:
Hogy szamodra erthetobb legyen:
- kotott palyas rendszereknek olvas utana, s akkor talan nem fogsz olyasmi suletlensegre utalni, mint amire rautaltal
- hogy nem valaszoltam volna a kerdeseidre?? Ironikusan valaszoltam, hiszen kb te is ezt csinalod, jah, hogy te ironizalhatsz, aham, oke, es mas miert is nem??
- hogy mi vinne fel?? Komolyan kerded?? Nah akkor olvass vissza legyszives, hogy mire utaltam rea (remelem lassan csak kapcsolsz) :)
- hogy tavolodik a hold, az hogy jon ide?? Talan nem veletlenul a kiepites vegett tettem ezt a rautalast is?? Plane, mivel ennek termeszeti kovetkezmenye is van, ha pedig a kotott palyat kialakitanak, akkor talan elkepzelheto, hogy a fold gravitacios terenek hatasa a holdra valamivel jobban ervenyesulne??? Talan lehet hogy ennyire erthetetlen a dolog nehany muszaki beallitottsagu szemelynek?? Hmmm..., szegeny Oveges professzor, latom meg jopar muszaki szemelynek tarthatott volna altalanos iskolai oktatast :)
- pisiles: hmmm...., lehet hogy az egyszerusitett leiras mogott valami fizikai jelensegre valo rautalas van?? S talan ha osszefuggeseiben olvasod a dolgokat, akkor lehet hogy van koze az altalad emlitett "Kötött? Az egyik fele igen, de a másik?" dologhoz??
- "Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg", hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye?? Es az sem, hogy milyen uzemanyagot szallit ugye?? Es akkor az sem, hogy van e ugynevezett hasznos teher vagy sem ugye?? Remelem ezt azert annyira nem gondoltad komolyan!
NB: merthogy megujulo energiaforrast is lehetne hasznalni a foldon a megfelelo pozicioba szallitasnal, az pedig egy masik dolog, hogy jelenleg nem hasznalnak az itt emlitett illetve temaztatott teruleten, hogy: "léggömb"
Elkepzelheto, hogy eppen folyamatban van egy un. vakuum hajo tervezese?? Vagy valami hibrid megoldas??? Es akkor ezt az altalad emlegetett, es elmaradott "léggömb" dolgot el lehet hagyni?? Tan csak nem??? :-)
teddybear:
- antigravitacios hajtomu: egyenlore maradhatunk az ionizaciosnal, de a hatasfoka jelenleg egy fos :) /vagy csak en vagyok tajekozatlan -hehehe/
"Teddybear: Sohase mond hogy soha. Alapszabály."
Ezek szerint nem értetted meg az írásomat. Ebben az esetben nincs kibúvó, nincs antigravitáció, mert nincs negatív tömeg, ami létrehozná. És nem kérem az ufóhívõk, és az összeesküvéselméleti szakértõk megjegyzéseit.
"Miért mûködne szarul, tudsz jobbat ami olyan komplex? Az ûrsiklónak nincs semmi baja (azon kívül, hogy egy picit öreg),..."
Azért nem kevés baj van az ûrsiklókkal. Egy-egy küldetés után baromi sok karbantartási feladatot kell végrehajtani rajta (csempék meg egyebek) és számos alkatrészt kell kicserélni. Ez sok idõ és sok pénz. Fölösleges luxus 500-800 millió dollárért indítani egy ûreszközt ami 7 embert és 20-25 tonna hasznos terhet juttat az ûrállomásra. Lett volna ennek olcsóbb megoldása is, de akkoriban amikor a shuttle programot elindították nem csak ez volt a fõ szempont a NASA-nál.
A biztonság meg baromi fontos egy demokráciában, ahol az adófizetõk pénzét ölik bele milliárdos tételben a SS programba.
Ami a "köteles" megoldást illeti, ajánlom figyelmetekbe Clarke: A gyermekkor vége címû regényét.
Itt felvázol egy lehetséges megoldást az ûrliftre, sõt a Clarke-övnek nevezett ötletét is leírja.
Ez az általam ismert egyetlen alternatívája a rakétás pályára állításnak, csak ehhez is még nagyon sok fejlesztés szükséges.
Az anti gravitációs hajtómûrõl csak annyit, hogy semmilyen ismert fizikai jelenség sem támasztja alá a mûködési elvét. Szóval "fejlesztik", de sohasem fognak elérni semmit sem.
Max kijönnek egy fizikai meghajtással, pl. magleb, vagy statikus elektromos lebegtetés, és a tájékozatlanabbak ájultra tapsolják magukat.
Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg, hanem a keringési sebesség elérése, ebben pedig a léggömb nem segít.
Annyit lehetne ezzel elérni, hogy a sûrû alsó légkör fékezõerejét ki lehetne vele kerülni, de összességében nem nagyon éri meg.
A robotokkal összeszerelés. Ez egy jó ötlet, szerintem ez lesz a jövõ. Emberes Mars expedíciót már kétlem, hogy egy darabban fellõtt ûrhajóval oldanák meg.
Viszont a robot technika ami ehhez szükséges, nagyon bonyolult. Nem vagyok benne biztos, hogy jelenleg megoldható.
Moduláris eszközök összekapcsolása még rendben van, de hogy pl lakómodulokat, oxigén vagy üzemanyagtartályokat ott fenn heggeszenek össze az még nem menne szvsz.
Lehet, hogy hülyeség az ötletem, de miért nem csinálják ezt:
1. marha olcsón minél magasabbra juttatni egy kis rakétát rakománnyal (10-50 kg), mondjuk léggömbbel (szerintem ez a legolcsóbb)
2. onnan aztán ez a kis rakáta+rakomány elindul az ûrbe
3. sok ilyet fellõnek és ott fent rakja össze egy robot a nagyobb szerkezetet
"Igen, teged is a golya hozott"
Feltûnt, hogy egyetlen kérdésemre sem válaszoltál.
Itt van még egy pár:
Szóval ha a rakéták olyan rosszak, akkor ugyan mi is vinné fel a Holdra a kábelt?
És mit szállítanának ezen a kábelen? Ha feltûnt volna ez a hír pusztán föld körüli pályára állásról szól, és még azzal is nehézségek vannak erre te azt mondod, hogy építsenek egy 1000x bonyolultabb és drágább dolgot helyette...
"a raketa alternativaja nem letezik"
Nem mondtam, hogy nem létezik, csak te nem mutattál eddig reális alternatívát.
Ellenben leírtál egy rakás hülyeséget, amit nem is kérdezett senki, másrészt meg köze nincs a témához.
"a hold tavolodik amugyis a foldtol"
És? Hogy jön ez ide?
"hiaba pisilsz metro sinre, ha az be van kapcsolva, nem baszkural agyon teged az aram"
Gondolom ez fontos szempont az ûrlift tervezésekor.
"ha lenne egy ilyen kotott "kotel" palya"
Kötött? Az egyik fele igen, de a másik? Az mihez lenne kötve? A Föld felszínhez nyilván nem, lévén forog. Ha meg szabadon van akkor irányíthatatlanul, több mint ezer kilométeres sebességgel söpörne el a felszín felett, erre ugornának fel elhaladáskor az ûrhajók, vagy mi?
BlackRose: Az ûrsikló tényleg elég nagy mérnöki teljesítmény(annak ellenére, hogy vannak benne hibák pl.mentõkabin hiánya) és tényleg nincs 100%-osan mûködõ ûrjármû, de a cseréjére több ok is van. A 2 legfontosabb talán:már kicsit tényleg kiöregedtek, nem tervezték bolygóközi utazásra(csak Föld körüli pályára), ami manapság azért megint kezd célként lebegni a gazdagabb országok elõtt.
RealPhoenixx: Ma még nem létezik az ehhez a megoldáshoz szükséges technológiai háttér. Nehogy azt hidd, hogy egyáltalán nem fejlesztik(pl.Föld-Ûrállomás kötélpálya megoldás), de ehhez idõ kell. Addig meg mi csináljanak? Ne indítsanak ûrküldetéseket? A Nemzetközi Ûrállomást is hadják ott? Ráadásul ez nagyobb távolságoknál(már a Holdnál is) problémát jelenhet, szóval oda egyszerûbb vm féle ûrhajót használni. Ott pl. már csatlakozhat egy ûrállomáshoz és onnan az emberek különleges kötélpályával mehetnek le. De ez még a jövõ zenéje.
Egyébként remélem, hogy Európának is sikerül saját embervezette ûrhajót készítenie(az automata Verne teherûrhajó már megadta a kezdõlökést), akár az oroszokkal együttmûködésben, akár Európa saját maga csinálja meg.
OK, de mond valójában mennyire alkalmazhatóak azok a mentõrendszerek a valóságban, voltak e alkalmazva, mentettek e életet... vagy csak ott vannak illuzióként. Nem tudom annyira nem vagyok szakértõ de néhány mach sebeségnél nem tudom mennyire lehetséges a mentés... persze lehet, hogy tévedek, de azt hiszem a 14 ûrhajóst nem mentette volna meg semmi féle mentõrendszer. Feltehetnénk a kérdést miért nincs minden repülõben is mentõrendszer, hiszen ott többezren vesztették már életüket és nem is válalták a kockázatot tudatosan (azt mondták nekik, hogy a világon a legbiztonságosabb...), szóval szerintem a mentés megadott kereteken belül értelmes, ha ezeket a kereteket mondjuk csak 1% esetben érhetõek el akkor nem biztos, hogy megéri a többletköltség és komplexitás egy olyan rendszer bevezetését amely soha nem lesz valójában alkalmazva.
Informatika és tudomány
