Ahaam. Most nem kötekedés képpen, de ha a tér tágul, illetve távolodik tõlünk, akkor talán a benne lévõ anyag is, nem?:) Elvégre (majdnem) minden galaxis távolodik egymástól. Minél távolabb van, annál gyorsabban.
Az mondom, amit a tudósok: a tér tágulása, avagy a világegyetem felfúvódásának a sebessége bármekkora sebesség lehet, akár gyorsabb is mint a fény és 13,6 Mrd fényévnyi távolságban már valóban nagyobb is, mint a fénysebesség. A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékérõl nem állít semmit. Nincs tehát ellentmondás. Ha a mondat így szólna "...nincsenek távolabbi ÉRZÉKELHETÕ objektumok" akkor nem kötekednék itt
Most akkor végül is azt mondod, hogy azok a galaxisok gyorsabban távolodnak tõlünk, mint a fénysebesség? Vagy pont annyival? Elvégre ellenkezõ esetben egyszer csak ideér...
Amihez egyáltalán érdemes hozzászólni az a GPS. A rádióvevõk a GPSekben ma sem "szöget" mérnek, hanem PONT HOGY azt, hogy melyik mûholdtól mekkora a jel késése egymáshoz képest, és innen tudják hogy melyiktõl milyen messze vannak, a többi meg csak geometria.....
A legalább 93 Mrd fényév átmérõjû univerzumból mi egy 13 Mrd fényév sugarú gömbön belül láthatunk meg egyáltalán bármit, mert a fény terjedési sebessége annyi amennyi és az ezen kívûl most is létezõ csillagokról a fény SOHA nem tud ideérni. Ezért nem fogunk tudni "mélyebbre" vagy messzebre látni, csak a lehetséges távolságon belül nagyobb felbontást fogunk tudni elérni a jobb távcsövekkel: halványabb csillagokat is tudunk majd érzékelni. Ami azonban MOST 20 Mrd fényévre van tõlünk és létezik, azt mi itt a földön ha a végtelenségig élnénk akkor sem láthatnánk mert a tér gyorsabban növekszik, mint ahogyan onnan a fény hozzánk utazik. Természetesen akik ott vannak azok sem tudnak semmit érzékelni a mi saját galaxisunk fényébõl.
"gamma sugarú kitörés" :D :D :D :D Hát kb eddig bírtam olvasni...... :D :D Te atya úr Isten.....
Gamma Ray Burst..... így sikerült kiszótárazni????? Maximum gammasugár kitörés, de magyarul csak simán Gammakitörés......
A cikkfordító (lopó) ilyen szinten nem tudja mirõl ír, azért az vicc.
A pereme inkább. Vagy ha úgy tetszik a feltételezett Õsrobbanás közeli idõpontja.
De inkább becopyzom :) Õk jobban magyaráznak.
"A csillagászok vizsgálat alá vették a galaxisok közti területeket, az extragalaktikus háttérfény tulajdonságait kutatva. Az eddigi eredmények szerint a Hubble Deep Field hátterének kivételes simasága arra enged következtetni, hogy a látható fény legnagyobb része olyan galaxisokból származik, amelyeket a Hubble észlelni tudott, vagyis nincsenek távolabbi objektumok."
Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy ilyen hatalmas távolságba érkezõ információ, a nem túl tökéletes emberi technológiával (JWST)találkozva, miféle téves eredményeket szül a tudósok fejébe?!
Nem az univerzum végét találták meg, hanem olyan távolságra látnak már, amin az "a mögött" lévõ többi ojjektum már NEM érzékelhetõ lévén, hogy abban a távolságban a tér már kettõnk között gyorsabban tágul, mint ahogy a fény halad. Tehát SOHA nem fog ideérni onnan a fény, így nem is lesz látható onnan semmi. Ez ÍGY az "univerzum vége".
Amúgy valahol olvastam (pontosabban több helyen is),hogy a Hubble Deep Field 2. felvonása, az Ultra Deep field képek elemzése közben arra a következtetésre jutottak, hogy durván, de megtalálták az univerzum végét. Elvileg a képek háttérét vizsgálták, fotonokat kutatva, vagyis valami jelet, ami arra utal, hogy még azon túl is vannak galaxisok ill. csillagok. Mivel az elõzõ képeken mindig 'volt valami még a hátrébb'. Viszont ezeken a képeken már nem találtak semmi ilyen jelet. Persze tök egyszerû, lehet, hogy még nem ért el odáig, és az egy hetes expozíciót ki kellett volna tolni pár héttel tovább :) De kitudja...
SSPSN :D Ezt védesd le még az évezred vége elõtt ;) Nekem is pont az jutott eszembe, hogy Nap körüli pályán azért lehetne összhangot teremteni. Ha a 'kis' Hubble-el ilyen messzire ellátni, akkor bele se merek gondolni, hogy egy ilyen ûrbeli összekapcsolt távcsõrendszerrel mennyi mindent meglehetne figyelni sokkal részletesebben. Lehet látnánk azt is, hogy Isten csettint...
Ja, ja, ezért vetettem el a kõbolygókra telepíteni megoldást. Ha csak úgy kiszórod õket a nagy ürességbe, akkor könnyebb õket szinkronizálni. Egy rendes GPS-hez 24 mûhold kell. Naprendszeri GPS-hez - legyen: Solar System Positioning Satellite Network: SSPSN, vagy kreatívabban: sGPS - nem tudom mennyi szonda kellene. Csak egy baj van velük: amíg megkapod a jelet, eltelne kis idõ, de mivel folyamatosan sugároznának, emiatt ez nem jelenten problémát. Tök mindegy, hogy a bip-bip egy napja indult útjára, vagy 3 hete, a lényeg a szögön lenne, amellyel téged elkap. Na, már azt is kitaláltam, hogy ezeket a kis dögöket valahol a Kuiper-öv környékére kellene telepíteni, mégpedig a Nap körül egy gömfelületen elhelyezve. A bolygók össze-vissza, nagyjából elliptikus pályákon mozognak a Nap körül. Ezek a kis dögök gömbfelületen, „solstacionárius” pályákon lennének feltûzve az égre.
A csak por + ragasztó nem hiszem, hogy mûködne. Nekem olyasmi rémlik, hogy folyékony hidrogént megforgatnak egy eleve parabola alakú tányéron, és akkor az már olyan, mint egy teleszkóp.
Különben, az amerikaik arra nem voltak képesek a Hold-expedícióik során, hogy egy, az adatokat a Földre továbbító mezei távcsövet felszereljenek. A Hold ideális hely lenne ilyen megfigyelésekre, mert nincs légköre, és a teleszkópot hordozó mûhold pályáját nem kell korrigálgatni, ezer évig is tudna ott mûködni.
Hát nem lenne rossz az biztos. De ami miatt biztos, hogy nem lesz még csak hasonló sem, az a pénz. De ha már elgondolkodtattál egy kicsit, akkor sz.tem mindenképpen légkörmentes környezetben kéne ezeket a távcsöveket elhelyezni. Csak h minél tökéletesebb legyen a kép. Másrészt szerintem ehhez összhangban kéne mozogniuk a távcsöveknek. Ugya Földön így összekapcsolt távcsövek is együtt mozognak a Földdel. Na most ha ezt kiteszed az ûrbe, vagy bolygóra, akkor lehet h nehéz lesz összehangolni a megfigyeléseket. De ez csak az én hirtelen elgondolásom.
Mintha anno lett volna valami olyasmi hogy kis forgatással porból meg ragasztóból csináltak olyan tüköralapot amit már csak be keletet vonni valamivel(asszem alamánium) és kaptak egy tükröt ami jó lenne ilyesmi célokra(persze a súlya miatt nem mozgatható és csak vmien égitesten). Akkor volt valami olyasmi hogy a holdon lehetne csinálni egyet. Aminek az átmérõje asszem 50m !! lehetne. De errõl azóta se hallani. Valaki tud esetleg vmit róla?
Ja, ja píízt ide! Kis segíííjjjke sok kis tácsõre a sok kõbolygón!
Én igazából aztat nem értem, hogy miért nem raknak minden kõbolygóra egy-egy teleszkópot, és kialakulna egy naprendszernyi VLAT (Very Large Array Telescope). A Merkúr és Vénusz nem'tom mennyire alkalmasak, melegségük miatt. Vagy: jobbat mondok, Hubble-szerû teleszkópokkal kellene teleszórni a Naprendszert, a GPS-hez hasonlóan. Még az ûrhajók navigációja is könnyebb lenne. A Nan-n-Go meg kiadhatná az IGo 9-est. "A Neptun bolygónál kérem forduljon jobbra!" :-))