A mélyhûtés nem gond. Lesznek központi számítógépek, szupravezetõvel, lent a föld mélyén, atombunkerben. Neked meg lesz egy csilivili, pöpec konzolod, hogy ne érezd magad bábunak. Persze, a földalatti cuccos simán szûri a spemeket, ezért is hálás lehetsz majd a kúrmánynak. Oksi?
Alkalmazás? Az ilyen kvantumbigyók gyorsan dolgoznak fel sok adatot egyszerre. Például, jók lesznek arcfelismerésben, és a megfigyelõ kamerákkal együtt hamar kiszúrják a latrokat egy reptéren vagy a metrón. De, igyekezni kell a fejlesztéssel, mert ha Amcsiba csak biometrikus útlevelekkel lehet csak utazni, amelyek tárolják az arcmásod, az ujjlenyomatod, az íriszed, a DNS-ed, meg még sok mindent, akkor kell a kemény vas is, amely mindezeket leolvassa, szortírozza, tárolja, továbbítja, és kezeli. Nemde?
Szerintem ennyire nem gondolta komolyan a dolgot ;)
(okoskodás on) A pi irreális szám, nem tudod megmondani, hogy pontosan mekkora, de a becslés pontosságát lehet növelni - erre készíthetsz magadnak saját algoritmust - nem bonyolult: két n oldalú szabályos sokszög, az egyiknek az átlója a 2r, a másiknak meg valamelyik szimmetriatengelye (ami nem átló). Összehasonlítod a 2 sokszög kerületének, és az r-nek az arányát - a pi a 2 szám között lesz. Minél nagyobb az n, annál pontosabb a végeredmény (okoskodás off)
A cikkhez: különös, hogy a technológia gyakorlatilag szinte csak elméletben létezik, mégis írtak már rá algoritmust - ami máris hatékonyabb mint a jól bevált kódok (pl lineáris keresés).
Ennek a nulla idö alatt számoló kütyünek a segítségével megtudhatom végre, hogy mekkora a pí? "Bármikor rajzolok egy tökéletes kört, de ha nem tudom, mekkora, akkor minek?" (Dzsottó)
Leszarom a kanaladat. Engem a villa érdekel. Már kezdek éhes lenni.
nah jó.. látom már közel jártok a nagy igazsághoz.. így elmondom mi a lényeg..
NINCS KANÁL!!
XD
Ez azt sem jelenti, hogy a kvantumszámítógép prímszámfelbontáson kívül haszontalan. Erõsen kutatják, milyen problémákban lehetne még használni, és megvan az elméleti potenciálja arra, hogy esetleg más fontos kérdésekben is segítsen. Egyelõre viszont ilyet nem ismerünk.
De, pl. ott a Grover-algoritmus, ami nagymeretu, rendezetlen halmazon tud a linearisnal gyorsabb keresest.
> Itt elmondja, hogy tûzpárbajba is keveredett a szürkékkel, amikor egy fúrása rosszul sikerült, és véletlenül beleütköztek az óriási földalatti bázisukba. A haverját mellõle lõtték le az idegenek villámfegyverrel.
Maser-rel.
Akikkel az oroszok és amcsik egyébként már rég harcban álltak, csak az a rohadt kormány nem mondta meg nekik.
Es ugye azt is elmondta, hogy azert nem mert nagyjabol fel evszazada folytatnak aktiv kereskedelmet, ok technologiakkal fizetnek mi pedig human "bionyersanyaggal". Tovabba arra is kitert, hogy speciel a bal vallat napokkal az altalad linkelt ominozus eloadas elott atlottek (veletlenul, mert meg akartak olni) majd megolte a merenylojet. Ezutan nyomatekosan felhivtak a figyelmet ra, ha megegyszer megszolal, nem lesz ilyen szerencses. A fenyegetes ellenere megjelent az eloadason es megegy eloadason novemberben. Ket honappal kesobb a portlandi lakasan talaltak meg agyonkinozva zongorahurral a nyakan.
> Nagytudású, hiteles embernek látszik
Ha jobban megnezed a referenciait meg a kozzetett dokumentumait (masokeval egyutt), ra fogsz dobbeni, hogy az ironianak szant kijelenteseddel a kurva bizarr valosagot sikerult kifejezned.
Kulonbozo femekbol quasikristalyokat filmretegkent visznek fel egy nem vezeto feluletre majd az egeszet egy Bose-Einstein koncentratumba (BEC) helyezik ami a kulonbozo kristalyokon kulonbozokeppen "folyik" at. A kristalyok egyben nanotukrokkent es szupravezetokent is szolgalnak melyeket lezersugarral vilagitanak meg. Reszletekre nem emlekszem mar de vannak videok youtube-on, revver-en, vagy a kedvenc kalozoldalakon ahol ezeket nalam szakavatottabb emberek elmagyarazzak.
Szóval õ az a fickó, aki mindent tud a kvázikristályos számítógépekrõl?
http://www.youtube.com/watch?v=hbONIQfQmDU
Itt elmondja, hogy tûzpárbajba is keveredett a szürkékkel, amikor egy fúrása rosszul sikerült, és véletlenül beleütköztek az óriási földalatti bázisukba. A haverját mellõle lõtték le az idegenek villámfegyverrel. Akikkel az oroszok és amcsik egyébként már rég harcban álltak, csak az a rohadt kormány nem mondta meg nekik.
Nagytudású, hiteles embernek látszik, szívesen megkérdezném, de sajnos már egy ideje halott (bizonyos köröknek kezdett kényelmetlenné válni, szerencsére több évig járta az ufó-szakköröket, így az igazság nem maradt teljesen sötétben).
... ott van például Bill Smith, aki a mellékhelységeket takarította az Area 51-ben, és Jessica, aki a bázisparancsnok kutyájára vigyázott... :) Õk már csak tudják, mi az a kvázikristály.
Es altalaban azok fikaznak le evtizedes fejleszteseket es kutatasokat akiknek fingjuk nincs rola, hogy mi idobe es energiaba kerul egy-egy technologia kifejlesztese. Ez lenyegeben mindent elarul a Tisztelt Szerzokrol.
Hû de izgi. Bedobtam a keresõbe a "quasi-crystal computer NSA", de még csak találat sincs. Bár lehet, hogy a kommandó már tart errefelé. Izé, hogy is lehet egyébként kvázikristályokat számítógépekben használni?
Miért kell fikázni ezt a "procit"? Benne van a cikkben, hogy miben és miért elsõ. Senki sem állította, hogy hûûû ilyen még nem volt. Ebben a formában még nem létezett. Jelenleg ezt kicsit olcsóbban meg lehet valósítani, picit több ideig tud mûködni, stb. A 20-30 év meg elég pesszimista, alábecsülitek a jelenlegi naotechnológiai fejlesztéseket, meg az elõre nem látható esetleges elméleti és gyakorlati kvantumfizikai fejlõdést.
Olyan informacioforrasokbol mint Phil Schneider - volt "black projects" alkalmazott a CIA-nal - aki tucatnyi mely foldalatti katonai tamaszpont alagutjait tervezte, koztuk Los Alamos, Las Vegas, Groom Lake, vagy William Cooper volt Pentgon biztonsagi tiszt, Philip Corso ezredes volt katonai tanacsado es CIA ugynok. Es meg sokan masok megerositik es kiegeszitik olyan informaciokkal es targyi bizonyitekokkal amiket az ilyen sg fele vilag-elso-64-bites-operaciosrendszere-bulvarnephulyito oldalakon nem olvasol.
Nem tudom, így elsõ blikkre legalább 30 év mire szerverekbe speciálisan lehet integrálni, és további 10 mire a személyi számítógépekbe is emgjelenthet, de a kérdés, hogy jelenlegi mikroprocesszoros technológiának hol vannak a határai, mert lehet, hogy mire a kvantuumszámítógépek elérhetõek lesznek, a jelenlegi technológia beéri azt.
A kérdfés, hogy ez mennyivel odab@szósabb? Mert ha mondjuk a jelenlegi technológiánál mondjuk 1000x gyorsabb adatátvitelt tesz lehetõvé, akkor van értelme foglalkozni ezzel, de ha csak 100x, akkor szerintem le lehet húzni a vécén...
Szó nincs arról, hogy a kvantumszámítógép "szupergyors" vagy "végtelenül párhuzamosítható". A kvantumszámítógépet az analóg számítógépekhez tudom hasonlítani. Például viszonylag egyszerû egy olyan analóg áramkört építeni, ami Fourier-transzformál egy bemenõ jelet - ez egy olyan mûvelet, ami a legutóbbi idõkig a szokványos számítógépeknek is komoly fejtörést okozott (pl. mp3 kódolásnál/lejátszásnál használják). Tehát felhasználjuk a természeti törvények matematikáját, hogy megválaszoljunk egy szekvenciális digitális gépen nehezen megoldható kérdést.
A kvantumszámítógép elvi érdekessége abban rejlik, hogy diszkrét matematikai problémákban is tud segíteni, tehát eredménye elvileg eredménye végtelenül pontos és nem szenved a klasszikus analóg számítógép problémáitól. Viszont ehhez persze az kell, hogy a kérdés szerkezete a természeti törvényekhez igazodjon.
Jelenleg csak *néhány* ilyen problémát ismerünk. Ezeket a kvantumszámítógép elvileg képes exponenciálisan gyorsabban megoldani, mint a "normál" számítógépek. A problémák között van egy igen fontos, a prímszám-faktorizáció, ami lényegében az, hogy hogyan lehet egy nagy számot prímszámokra bontani. Ma ennek nehézségén alapszik egy csomó titkosítási algoritmus, így egy mûködõ és hatékony kvantumszámítógéppel elvileg sok titkosítás feltörhetõvé válik.
Pár dolgot tisztázni kell:
1. Ez nem jelenti azt, hogy kvantumszámítógépekkel minden titkosítás feltörhetõ. Jópár olyan titkosítás létezik, amely más nehéz matematikai problémán alapul, és amelyre nem ismert kvantumszámítógépen gyorsan végrehajtható algoritmus. Ezek jó részét már ma is használják. Ha a kvantumszámítógépek elterjednek, egyszerûen más algoritmusokat kell majd használni.
2. Ez azt sem jelenti, hogy a kvantumszámítógép prímszámfelbontáson kívül haszontalan. Erõsen kutatják, milyen problémákban lehetne még használni, és megvan az elméleti potenciálja arra, hogy esetleg más fontos kérdésekben is segítsen. Egyelõre viszont ilyet nem ismerünk. Elvileg mindenképp fontos: egy olyan problémaosztály válhat számítási modellek tárgyává, ami eddig nem volt az.
Ez a kvantumfizika dolog nekem eléggé megfoghatatlan dobozba zárt macskástul, mindenestül. Fel is kaptam a fejemet a cikk címén, csak a "kvantumprocesszor" miatt olvastam el, amúgy nem igen érdekel (meg nem is értek) az informatikához. Sajnos. Mindenesetre pongyola vagy nem pongyola, kössz Roliika a fordítást. Én hasznosnak találtam, pontosabban nekem segített
de jó, hogy minden évben megjelenik három legelsõ mûködõképes kvantumszámítógép. ha ez a tendencia folytatódik, akkor egymilliárd év múlva a világ felének lesz legelsõ mûködõképes kvantumszámítógépe.
Miért nem ismered be inkább, hogy gõzöd sincs, mirõl van szó? :)
Azert ez igy nagyon pongyola es pontatlan. Masfelol pedig az ott aluminium-oxid es nem aluminium - amit feltetelezek, hogy tiszta kristalyos formaban hasznalnak (korundum) - ill. a niobiumot pedig szupravazetonek hasznaljak nem magneskent. Magnesekben a neodimiumot hasznaljak vassal es bo'rral.
haver az éjjelnappaliban: "Egy kólát, egy chipset és egy kvantumszámítógépet kérnék."
mint ahogy a szövegben is szerepel, néhány kelvin hõmérsékleten üzemel, tehát ha nem tudják megoldani, hogy szobahõmérsékleten is mûködjön, akkor csak mint ma a szuperszámítógépek bunkerokba lesznek zárva. azonkívül a különbözõ programozási nyelvek és fordítóprogramok segítségével egy programozónak már nincs is szüksége rá, hogy tudja mit csinál a programja pontosan a hw-el, amíg az elvégzi a feladatát.
Tehát: Ez a Kvantum proci lényege hogy "atomgyorsan" számol, azaz nincs késés az információ beadása és megkapása között. Ráadásnak több mûvelet is végezhetõ egyszerre. Legalább is amit leszûrtem belõle. Namármost: Ez mind szép és jó, de egy proci önmagában nem sok értelemmel bír, mivel csak egy részegysége a számítógépnek. Szerintem ahhoz hogy ebbõl legyen valami komoly dolog, még kell pár évtized.
na, bocsmá a floodért, szóval az elõzõ nyilván ugyanúgy T0nk-nak ment, nem Renátónak :)
Egyébként néha az az érzésem, hogy pont az a logikai bukfenc akadályoz sok idõsebb korosztály-beli embert a számítógép használatban, amit te is leírtál. Mindig csak azt hallani tõlük, hogy "ú, hát nekem ez magas, nem értem, hogy lehetséges ez.." mondják mindenre, magára a gépre, a pendrive-ra, az internetre, rosszabb esetben még az egérre is. Pedig rohadtul nem fontos érteni a mûködését, ha magas hát magas, el kell fogadni, hogy van és kész, viszont meg kéne tanulni használni. Ésszel használni persze.
mondjuk az érintõképernyõt persze butaság volt ide sorolni, hiszen a kezelése gyakorlatilag adott esetben még egyszerûbb mint az egér + billentyûzet kombóé...
Ugyanmár...ha nem vagy mûszaki infós te sem érted, hogy mi történik a gép belsejében, mikro- meg makro- meg tökömtudja milyen elektronikai szinten legalábbis. Csak ikonokra meg gombokra kattintgatsz az intuitívan és könnyen használható egereddel, meg általad jól ismert szimbólumokkal díszített billentyûket ütsz le...ha tegyük fel ugyanezt az interfészt biztosítanák neked, csak a háttérben egy kvantumgép dolgozna, nem vennél észre sok különbséget. Igazán nagy változásokat az új vezérlõeszközök hozhatnak, egyre népszerûbb az érintõképernyõ, de ott van még a VR...meg sok egyéb technológia amirõl fingom ill. fingunk sincs.
Megjegyezném a cikk szerint fotonok szállítják az adatbuszon az infót..na ez lassítás...ennél többre képes lenne egy ilyen proci...a nióbium réteg emg egy mágnes fajta, eddig elég durva elektromágnesek kellettek meg szép nagy volt az egész cucc.
Megpróbálom érthetõen elmondani ami itt a cikkben van.
Az egész kóceráj lényege, hogy egy mágneses alumínium lemez a cucc benne egy üreggel, és baromi hidegen tartják, hogy az effektus mûködjön.
Nade mi a halál milyen effektus ugye. Kvantummechanikában létezik egy alagút effektus nevû hülyeség, lehetne almáspite is...tökmind1, a lényeg, hogy ha van egymástól kettõ tökre elzárt elem..pl 2 doboz jó vastag falakkal, még akkoris a szobában tartózkodók át tudnak menni a falakon...hát fura de van ilyen a kvantumvilágban (magyarul az atom alatti szinteken).
Tökjó, demsot ezt hogy érték el és pláne minek bohóckodtak?
A sztori annyi,hogy a jelenlegi számítástechnikában a bit vagy 1 vagy 0 (élõ vagy hulla...lol), na itt meg már nem..egyszerre két állapota is lehet...ezért teljesen más logikával mûködik az egész dolog mint most...és a mikrohullámú üreg...ami elvan zárva..annak az állapotát (hogy 1 vagy nulla) azonnal...tehát nem késéssel hanem azonnal megtudják mondani! (az alagút effektus és a mikrohullám meg a baromihideg segítségével)...mi következik ebbõl?
Hát az, hogy effektíve nincs...nulla az az idõ ami alatt egy számítást elvégeznek(elmélteileg), nincs kapacitás határ, plusz a több állapotú bitek miatt még rátesz egy lapáttal és még gyorsabb (már ha lehet ilyet mondani). Vagyis egy nagyonnangyongyors procit lehet majd belõle tákolni aminek nem kell olyan nagyonsok energia sem...hát aztán hogy milyen adatbusz kezeli le meg memória az már legyen az õ kínjuk...
Valahol ott tart ez a dolog, mint mikor felfedezték a tranzisztort, és nézegették hogy most mire jó, meg hogy kéne mûködnie, hogy lehet kisebb, gyorsabb...stb..ma már a milliárdos nagyságrendû tranyó tömeg sem extrém dolog egy lapkán belül.
Remélem érthetõ voltam.
nekem is totál kínai 3szor is elolvastam de semmi ... :D
Minden évben kijön az egyetlen és elsõ quantumprocesszoros számítógép. Aztán szépen eltûnik mind...
Ez az egész kvantumszámítógép dolog iszonyatosan mágiának tûnik. Szerintem kelleni fog egy generáció, ami ebbe nõ bele - mint ahogy az én generációm a jelenlegi informatikai eszközökbe - hogy gyakorlati alkalmazásokat találjanak neki, és egyáltalán fel tudják fogni mi a halál történik itt...