Bocsánat a pici offért, de remélem ez elfér ide :)
A Magyar Nemzeteben találtam egy cikket, sajnálatos hogy nem teszik fel online. Beszkennelem a topikot érintő részt, remélem nem követek el ezzel törvénysértést...
>Kujak és zelegor< Sántha Attila a székely szótárakról, a havasos Dáciáról és a megfejtett őstörténetről.
(...) - Az én Székely szótáram ki van rojtosodva, annyit forgattam, hogy megértsem őket.
- Nyolcvankilenc után a székelységet próbálták háttérbe szorítani, jöttek az autonómiatörekvések, és mindenki azt mondta, hogy ne külön próbáljunk elérni valamit, hanem az egész erdélyi magyarság együtt, s na, na, menjünk a cél érdekében közösen előre, csak éppen azt nem tudta senki, hogy mi a cél. A Székely szótár szerkesztése kapcsán erősen elkezdett érdekelni a székely nép története is, kezembe került mindenféle könyv, adattár, amit csak lehetett, elolvastam, és így jött a képbe a Csíki székely krónika is, amelyről azt tartották, hogy hamis. Ha hamis, jól van, én ebbe belenyugodtam. Igen ám, de két évvel ezelőtt Csíkvacsárcsiban megtalálták egy nagy kastély nyomait a régészek, miközben a krónika ellen az egyik legnagyobb ellenérv az volt, hogy Vacsárcsiban soha semmilyen kastély nem volt. Nem írhatták ott a krónikát 1533-ban Sándor Menyhért várában vagy házában. Mikor mégis meglett az épület, én is elkezdtem foglalkozni a krónikával, és számomra az derült ki, hogy nem hamis. Először is megkerestem a krónika összes másolatát, amely csak létezik.
- Merre, hol?
- Kolozsváron, az egyetemi könyvtárban: szerencsére mind egy helyen van, mert Aranka György (XVIII. századi magyar író, költő, tudományszervező) összegyűjtött volt mindent. Ezek kéziratok, többnyire az 1790-es évekből. Kiderült, hogy amiből az eddigi kutatók dolgoztak, az éppen a legrosszabb másolat. Akkor kemény filológiai munka kezdődött, a másolatokat összehasonlítottam, az eltéréseket számba vettem. Tisztán látható, hogy melyek a legkorábbi és a legmegbízhatóbb másolatok, így aztán az is kiderült, hogy nem 1796-ban hamisították, mert 1770-ben már magyarra le van fordítva latinból. Aztán kiderült, hogy az osztrák gubernium kétszer is hiteles másolatban kiadta egy 1691-es (!) példány alapján, márpedig az osztrákok igazán megbízhatóak. Ennek az eredeti példánynak a léte azt a másik állítást is cáfolja, hogy azért hamisítvány, mert olyan ismeretanyagot tartalmaz, amely csak később lett közismert, gondolok Anonymusra vagy a vérszerződésre. Igen ám, de ezek már benne vannak az 1690-es másolatban, pedig akkor még mit sem tudtak se Kézairól, se Anonymusról- hogy hamisíthattak volna bele? Mégis tökéletesek az egyezések.
- A krónikának az őstörténeti része a legizgalmasabb. Ön mit gondol róla?
- Azt gondolom, hogy azért tekintik sokan hamisnak a krónikát a mai napig, mert nem értelmezik helyesen. A szöveg elmondja a székelyek történetér Attila halálától 1500-ig. Az első két szó benne az, hogy Dacia Alpestris, vagyis alpesi vagy havasos Dácia. A székelyek foglalták el Attila halála után. Ezt eddig mindenki Erdélynek értelmezte, csak az a baj ezzel, hogy mióta a világ világ, ez nem Erdélyt jelentette, hanem Havasalföldet, vagyis a havasaljai részeket. Itt van az egész székely őstörténet kulcsa: a székelyeket jó helyen kell keresni, nem a Kárpát-medencében - hiszen ott sehol sem tudják őket megnyugtatóan eredeztetni. A székely krónika viszont megválaszolja ezt a kérdést: Dacia Alpestrisben élnek 450-től az 1100-as évekig. Le is írja a krónika, hogy a székelyek fogadják az érkező magyarokat, és vérszerzödést kötnek velük. A székelyek hadizsákmányként kapják meg a Székelyföld területét a magyaroktól, de úgy tűnik, egy darabig nem tudnak mit kezdeni vele, csak 100-150 év múlva veszik birtokba. A krónika szerint korábban vlachok és törökök éltek ott, hiszen egész Erdélyre mondták volt, hogy Turkia. A székelyek akkor költöznek be Erdélybe, mikor már nem tudják tartani a területeiket a kunok és a besenyők miatt. A következő lépés az volt, hogy annak néztem utána, hogy Havasalföldön a székelyeknek maradt-e valami nyomuk. Kézai azt írja, hogy egy Campo Chigla nevű helyen húzták meg magukat Attila halála után. Ezt úgy szokták fordítani, hogy Csigla mezeje, amelyet keresnek a Mezőségtől a Felvidéken át mindenhol, de sehol nem talál a leírás. Ugyanis Kézai azt mondja, hogy oda egy megvert nép megy, hogy összeszedje magát. Jordanes viszont azt írja, hogy a hunok maradékai Imák vezetésével Szkítia Minor legtávolabbi pontján húzzák meg magukat. Ez a hely Dobrudzsa legtávolabbi sarka a Duna-deltában. Egy cseppet utánanéztem Kézainak, hogy értsem, mit akar mondani. Nos, neki olaszos a műveltsége, a latin szövegei tele vannak zsúfolva olasz szavakkal. Ha kiejtjük olaszul azt, hogy Campo Chigla, úgy hangzik: campo kilja. Aki ismeri Románia föld rajzát, tudja, hogy az egykori Szkítia Minornak a legészakibb pontján van a Chilia Veche nevű város, a körülötte fekvő részt nevezik Campul Chiliának a mai napig. Eztán következett a bizánci írók vizsgálata. Kiderült, hogy a bizánciak sokat írnak - jó hétszáz éven keresztül - egy szklavin nevű népről, amelyik Havasalföldön él, és róluk éppen a román régészek állapították meg, hogy ez a nép nem szláv, hanem valamiféle hun eredetű népesség. mert a tárgyaik erre utalnak.
- Ha a keresős játékot játszanánk, azt mondanám: forró.
- Igen, az, tényleg, a székelyek őstörténete meg van oldva.
" Az a kép elméletileg a paláston lévő Szent Istvánt ábrázoló képről készült, ami egykorúnak mondható. Igaz eléggé saját ízlése szerint egészítette ki a grafikus, de azért mutat némi hasonlóságot. "
Mármint a bankjegyen lévő kép mutat hasonlóságot a paláston lévővel?
Az, hogy a képes krónikában ki hogyan néz ki, a valós kinézet szempontjából egyáltalán nem mérvadó, mert abban az időben nem volt szempont a valósághű ábrázolás. Sőt, az arcvonásokat és az arányokat tudatosan is torzították, hogy ha valamilyen minőség kifejezéséhez erre volt szükség. Jó példa erre a képes krónika címlapján szereplő Nagy Lajos ábrázolás. Gondolom senkinek nem kell bizonygatni, hogy a képen szereplő királyunk a valóságban nem így nézett ki.
Mostanra sikerült végeznem a könyvvel. Önmagában érdekes, sajnos hihetetlenül rendetlenül bántunk a régi korok emlékeivel. A királysírokat többször is kifosztották (sokszor magyarok), de a régészek is sok leletet összekuszáltak. Na de a lényeg: Ezt írtad: "Egy 1543-as török levél megemlíti, hogy miután Szulejmán elfoglalta Fehérvárt, ő maga is lement az egy napi járóföld hosszúságú alagútrendszerbe" Ezt én nem találtam a könyvben. Az 1543-as török invázió után a sírokat kirabolták. 1568-as levél szerint a bazilika anyagát dzsámi építéshez kell felhasználni. Ami esetleg idevágó lehet, az Dzselálzáde Musztafa leírása: megvetéssel írt a régi királyokról, de elismerte a bazilika szépségét és kialakításának nagyvonalúságát. De szó nincs alagutakról. És nem is Szulejmán ment be. 5813-ra ment válaszul Csaba vezérnek... Utoljára szerkesztette: szenyor Lopez, 2014.09.02. 20:19:36
Károly Róbert arcát is egy mai ember arca ihlette :(
e57 #5840 Az a kép elméletileg a paláston lévő Szent Istvánt ábrázoló képről készült, ami egykorúnak mondható. Igaz eléggé saját ízlése szerint egészítette ki a grafikus, de azért mutat némi hasonlóságot.
Csaba vezér #5841 Van egy másik Szent István rajz is a Képes Krónikában, az rákerült, persze kicsiben.
Solt #5839 Halotti koronával ábrázolni egy élőnek megjelenített királyt, valóban gyalázatos dolog..
A Képes Krónikában van egy István ábrázoló kép. A krónika tartalmát a fingosok természetesen nem tartják hitelesnek, én még is úgy gondolom, hogy ez a kép ezerszer hitelesebb ábrázolás mint a papírpénzen lévő, egy 20. századi emberről mintázott arckép. Én ezt képet tenném a tízezresre.
"Az új tízezresen továbbra is marad Szent István arcképe és az Esztergomi Bazilika látképe. " (egyik portálról)
Az nem Szent István arcképe, mivel nincs róla fennmaradt ábrázolás.
Szerintem elvárható lenne, hogy ilyen esetben, amikor úgy is lecserélik a bankjegyeket, akkor az akadémia tegyen már javaslatot, hogy hogyan lehetne hitelesebben ábrázolni az államalapítót.
Új tízezresünk lesz, bíztam benne, hogy lekerül István fejéről III. Béla halotti koronája, de nem... :(( Éljen a tudomány... XD Utoljára szerkesztette: Solt, 2014.09.01. 21:54:30
A lépcsős képekhez: "Óbuda prépostság vára. Priscos, amikor Attila várába került, ott megcsodálta az általa még nem látott faépítkezésű várat, és ezt írta meg feljegyzéseiben. A nagy hun vezér, aki ismerte a meghódolt északi népek kényelmes favárait, valószínűleg az akkor modernebb irányzatnak megfelelően, fából építtette székhelyén a saját várát is, és ezt csodálta meg Priscos, aki egyébként azt is megírta, hogy Attila fürdője pannóniai kőből készült. Ez a fürdő feltehetően ugyanaz a meleg vízfürdő, amelyről azután Anonymus azt írhatta, hogy Attila városa a felső hévizek mellett volt. Ez a mondai alap lehetett oka annak, hogy ezt a fürdőt későbbi adatok szerint Krimhild fürdőjének nevezték, és a Vetus- budai Szűz Mária szigeti apácakolostor tulajdona volt. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Ezt azért lehet feltételezni, mert Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt. Ez a patak pedig ugyanaz, melyet Anonymus említ gestájában, mint amely az Alba Ecclesiától, Árpád temetkezési helyétől folyt le Attila városa felé. Megállapítható tehát, hogy a régi Budán általánosan elterjedt tudat volt az Attila-várossal való azonosság, s ennek nemcsak krónikás bizonyítékai vannak, de az ennél erősebb bizonyító erejű helyi hagyományok is ezt a kapcsolatot igazolják."
Ez a szimbólum a sumér Anzu "madár" Ez a szimbólum látható a szkíta aranyon, a képen Ez a szimbólum megtalálható a perzsa Szaszanida birodalom elit lovasai a Savaranok (szabírok?) művészetében. Ez a szimbólum megtalálható a Nagyszentmiklósi aranykincseken az avar korból Ez a szimbólum megtalálható Árpád magyarjainál (rakamazi turul) valamint a mitológiájukban (Emese álma)
Kőmeder (épített), mint ahogyan Anonymus is írja. ”Ezek után urunk születésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.”
A zsugorított testhelyzetű temetkezés csakis jóval korábbi korokra (bronzkor, kőkor) volt jellemző. Így a Holdvilág árokban talált csontok semmiképp sem lehet Árpádé.
Csakhogy Sashegyi egy árokban a Hold világ árokban találta meg a csontokat. Anonymus viszont azt írja, hogy egy forrás fölé és nem egy árokba temették Árpádot. "ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.” Tehát egy forrás fölé és nem árokba, lyukba. A Holdvilág árok végén, ahová a forrás vize folyt egykor, az idézet szerint egy város romjainak kellene lenni. "egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába" Megvan? Nincs. Alba eclesiát, Fehéregyházát ott ahová egykor ez a víz lefolyt, azaz a Sashegyi-féle sír alatt megtalálták? Nem. Lánszki viszont az általa feltételezett sírhely közelében talált valamit ."A légi felvételeken azonban nemcsak Buda, hanem Alba Ecclasia, a Szent István által alapított Fehéregyháza 17 méter hosszú és 8 méter széles alapja is felfedezhető." "Ő a légi- és műholdas felvételeken a pilisi Nagy-kevély keleti lejtőjén az egykori vár falainak és bástyáinak a romjait fedezte fel, melyek a török által végzett legutolsó átépítés alapjait rajzolják ki." "A középkori krónikák elbeszélése alapján ennek a várnak a közelében nyugszanak őseink, itt kaptak végső nyughelyet a tárnoki csatában elesett hun kapitányok, valamint Atilla és Árpád is. Jordanes és Priszkosz rétor leírása szerint Atilla testét egy halom alá tették, melynek bejáratát Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel zárta le, majd a helyet végül vízzel árasztották el. Csak később keletkezett az a legenda mely szerint a hun királyt hármas, arany-, ezüst- és vas koporsóban temették el. Ez a hármasság azonban a feltételezett temetkezési hely földrajzi neveiben megtalálható, hiszen ezt a vidéket vaslápának nevezik, de itt van az Aranylyuk-barlang és az Ezüst-hegy is. Lánszki Imre úgy véli, hogy a vártól 800 méterre lévő régi kőbányánál megtalálta a történetírók által említett forrás egykori helyét, melynek a közelében Árpád vezért temették el. A helyszín valóban rendkívüli. Egy magas keleti irányba néző 15 méteres kőfal, egy kőrakás húzódik itt, mely jól láthatóan emberi beavatkozás nyomait mutatja, ráadásul a feltételezett bejárat két oldala szépen ki van kövezve."
Sashegyi által megtalált "Árpád" az ősi szokás szerint, mint ahogy a többi vezér, megérdemelt volna egy kurgánt nem? Miért tették bele egy lukba? Egy másik feltételezés a sírok helyét illetően.
Fehéregyháza Budakalász mellett a Kevélyek oldalában. "Fehéregyháza egykori helyén ma egy hatalmas felhagyott kőbánya található! A régi Alt-Offen-Obuda-Sicambria területét pedig szép lassan beépítik, és arra tervezik tovább az M0-ás autópályát.
Csakhogy Sashegyi egy árokban találta meg a csontokat, míg a leírás szerint " ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.” Fölött és nem árokban, egy lyukban. A Holdvilág árok végén az idézet szerint "egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Athila király városába "egy városnak kell lenni megvan? Nincs. Alba eclesia, Fehéregyháza "holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának (Fehéregyháznak) neveznek" megvan? Nincs. Ott nem Árpádot találták meg. Lánszki viszont "A légi felvételeken azonban nemcsak Buda, hanem Alba Ecclasia, a Szent István által alapított Fehéregyháza 17 méter hosszú és 8 méter széles alapja is felfedezhető." talált valamit az általa feltételezett sírhelyen. "Ő a légi- és műholdas felvételeken a pilisi Nagy-kevély keleti lejtőjén az egykori vár falainak és bástyáinak a romjait fedezte fel, melyek a török által végzett legutolsó átépítés alapjait rajzolják ki." "A középkori krónikák elbeszélése alapján ennek a várnak a közelében nyugszanak őseink, itt kaptak végső nyughelyet a tárnoki csatában elesett hun kapitányok, valamint Atilla és Árpád is. Jordanes és Priszkosz rétor leírása szerint Atilla testét egy halom alá tették, melynek bejáratát Csaba királyfi egy hatalmas kőtömbbel zárta le, majd a helyet végül vízzel árasztották el. Csak később keletkezett az a legenda mely szerint a hun királyt hármas, arany-, ezüst- és vas koporsóban temették el. Ez a hármasság azonban a feltételezett temetkezési hely földrajzi neveiben megtalálható, hiszen ezt a vidéket vaslápának nevezik, de itt van az Aranylyuk-barlang és az Ezüst-hegy is. Lánszki Imre úgy véli, hogy a vártól 800 méterre lévő régi kőbányánál megtalálta a történetírók által említett forrás egykori helyét, melynek a közelében Árpád vezért temették el. A helyszín valóban rendkívüli. Egy magas keleti irányba néző 15 méteres kőfal, egy kőrakás húzódik itt, mely jól láthatóan emberi beavatkozás nyomait mutatja, ráadásul a feltételezett bejárat két oldala szépen ki van kövezve."
Árpád , Sashegyi által 41-ben meglelt , feltárt, tudósok által hitelesített (Dr Nemeskéri, Dr Gallus, Dr Mészáros) majd a zsidó akadémia által széthazudott, lopott, tört sírja nem Budakalászban, hanem a Holdvilág - árokban volt. Hiszen őt nem Szikambriában temették el, hanem annak a pataknak a forrása FÖLÖTT (Dera) , amely kőmederben folyik LE!! Attila király városába-ami Szikambria.
"Zárójelben jegyzem meg és nem csak Neked (engem mérhetetlenül feldühít, ha valaki ATTILA-ként írja le ATILLA királyunk nevét." Mert fogalmuk sincs mit jelent ez a név. A név első szakasza az ATa, ami azonos az atya szavunkkal, az il, ele ( pl. Ilona) pedig valószínű élő-t elő-t jelent. A Tarih-i Üngürüszben az alábbi hangalakban szerepel Atilla neve: Mivel az ő neve Atilusz volt, a felépített [szék] helynek Atil nevet adta, és ez a mostani Budin [nevű] székváros.” Az ógermán Nibelung énekben így: „A gazdag Ezele maga húzatta fel szorgalmat kívánó nagy munkával a palotát, tornyokat, szobák hosszú sorát egy fehér várban és egy pompás csarnokban.” Anonymus, a Gesta Hungarorum-ában pedig így: ”Kinek is nemzetségéből származott azon nagy híres és hatalmas Athila király, ki az úr születésének 451. esztendejében a scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannónia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, az országot elfoglaló, és királyi lakot alkota magának a Duna mellett, a hév vizek fölött, és minden régi műveket, melyeket ott talált, megújíttató és körül igen erős kőfallal megépíté, melyet magyar nyelven most Budavárnak, a németek pedig Eczilburgunak neveznek.” Tehát a régiek sehol sem írták két té-vel. Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.23. 20:30:26
Angol nyelven találtam csak meg egyelőre. And when the emperor was seen on the high tribunal and was already preparing to deliver a most mild address, intending to speak to them as future obedient subjects, one of their number, struck with savage madness, hurling his shoe at the tribunal, shouted “Marha, marha” (which is their warcry), and the rude crowd following him suddenly raised a barbarian banner and with savage howls rushed upon the emperor himself.
Lehet, hogy már volt, de ha már megemlítetted az 1600 éves királyságot íme egy idézet. "Egyetlen szó, mely Ammianus Marcellinus római tábornok és történetíró, Rerum Gestarum című művének egyik fejezetében olvasható, mégis sokat elárul a Kárpát-medence lakóiról, azok nyelvéről. A történet szerint i.e. 359-ben a medence népe fellázadt a II. Constantinus római császár által kiszabott súlyos adók miatt. A császár személyesen próbálta a kedélyeket lecsillapítani, de még nagyobb zűrzavart okozott. Mivel az uralkodó az őslakosokkal folytatott tárgyaláson sem engedett az elképzeléseiből, nem csökkentette a kiszabott adókat, egy elkeseredett résztvevő levette a csizmáját és hozzávágta a császárhoz, miközben a következő szavakat kiabálta: „Marha, marha!” A sértő szavak elhangzása után fellázadt a nép, nekirohant a császárnak, letépték arannyal beszőtt köpenyét és összetörték a trónját. A tejelő, húst adó haszonállat eme neve a magyaron és a sumeron kívül más nemzet szókincsében nem található meg. Napjainkban ezt a szitokszónak is számító kifejezést arra az egyénre mondjuk, akire haragszunk." De mint tudjuk a történetírók mind hazudnak.
Még egy közbevetést engedjetek meg: Ha Atilla a hun a magyarok királya volt, a mi országunkat nem ezeréves, de sokkal inkább 1600 éves királyságként kell számon tartanunk. S ki tudja mi volt még elébb... (Nimród?)
Zárójelben jegyzem meg és nem csak Neked (engem mérhetetlenül feldühít, ha valaki ATTILA-ként írja le ATILLA királyunk nevét.) Az, hogy valaki ma ilyen (elferdített) írásmódban használja, bár helyesen ejti szóban, már hidegen hagy. Legalább a videólinked címében szereplő módra felfigyelhettél volna. A név mai változata egy magyar anyanyelvű ember számára kiejthetetlen, senki nem használja úgy. S mivel a magyar "ahogy ír, úgy olvas" és viszont, láthatóan ősi nevünket akarattal ferdítették el, elvonva eredeti jelentéstartalmát e névnek, de más változataira kevés figyelmet fordítottak, s pl. az Etel, Etele, vagy női variánsa az Etelka megmaradt eredeti formájában, ahogyan a Tilla sem hangzik a Matild és az Otília magyarban becézett formáihoz. Ezekhez nyelvünk szabályrendszere szerint jobban illene a Tila, Tília (egy L-lel). Anyakönyveztethető, s lehetőség van a szerintem helyes Atilla név használatára, csakhogy sem a szülők, sem a név használói nem módosítják neveiket Atilla királyunk eredeti nevére okmányaikban. Betudhatjuk ezt egyrészt a tudatlanságnak, a történelem ismereteinek hiányának, a nemtörődömségnek, másrészt Jordanesz és szellemi utódja Helth (Heltai) Gáspár ármánykodásainak. És itt abba is fejezem ömlengésemet ... Atilla a hunok fejedelme
Hát persze, hogy vannak leszármazottak. Akár te és én is köztük lehetünk. Viszont ezt iratokkal kellene alátámasztani nem pedig egy bejegyzéssel, ami csak hivatkozik ide meg oda, de az egyszerű ember nem tudja ezt az állítást leellenőrizni mivel nem lát semmit az iratokból. Akkoriban meg előszeretettel hamisítottak mindenféle származási iratot csak azért hogy nemessé váljon az ember, vagy hogy megkaparintsa másnak a vagyonát, örökségét. Óvatosan kell kezelni a "IV. Béla leszármazottja vagyok" dolgokat.
Jó, ez a "kivásárolom az országot az államadósságból" eléggé sántít , főleg, hogy nem is lett belőle semmi, vagy ügyesen elhallgatták, hogy kifizették volna MO tartozását. Azóta én is utánaolvastam, kiderült, hogy egykor politikus is volt. Biztosan én sem akarom bizonygatni, hogy pont ő lenne leszármazott. De elméletben lehetséges, hogy az egykori, ma kihaltnak vélt Árpád-háznak vannak élő leszármazottai.
Viszont a korábbi videót továbbra is javaslom mindenkinek: szó esik benne többet közt Móricz Jánosról, és én pl. ebben a videóban láttam először végre képeket azokról az aranylemezekről, amiket Móricz talált a Tayos-ban.
"Az egyik vonal IV. Bélától vezethető le, mely levezetés megtalálható Nagy Iván -Magyar nemzetségek címerekkel - című könyvében, másik vonal Atilla édesapjáig Bendegúzig (Mundzukig) vezethető vissza, mely levezetés megjelent Brüsszelben Rudnay Egyed- Atilla Trilógia című könyvében." Még mindig nem látok egyetlen egy dokumentumot sem. Ne nekem kelljen már megkeresnem. Tegye az orrom elé az, aki állítja. De fejezzük is be ez nem Horkovics leszármazását bizonyító oldal. Szélhámosság, ostobaság. Na és ki figyel ott a nő mellett egy ekkora ostoba bejelentésnél? Horkovics, aki IV. Béla fia. Egy ilyen embertől nehezen fogadok el bármit is, aki ilyen szélhámossághoz adja az arcát.
Érvet ugyan semmit nem mondtál a nagy integetés közben. De magad is utána olvashatsz, mivel nyilvánosságra hozta, milyen dokumentumokat, könyveket használt a kutatásaihoz.
Mondj egy érvet, ami elképzelhetetlenné teszi azt, amit ő már utánajárással, kutatással állít. Ha most az jön, hogy te csak szimplán nem hiszed el, akkor mi itt végeztünk is.
Mit tartasz ostobaságnak az elején? Azt, hogy Horkovics-Kováts felkutatta a családfáját, és bizonyítékai vannak a származását illetően? Vagy azt, hogy Herceg elmondása szerint, mta-ban ülő finnugrászok állítják be a magyarok származását hibásan?
Az igaz, hogy Herceg stílusa néha elmegy alpári irányba, és kicsit elhamarkodottan írtam azt a "függőséget okoz" dolgot a videóra. :) De! Abban igazat adok neki, hogy csak kemény, határozott fellépéssel lehet az ilyen téves finnugrász elméleteiket megdönteni.
Érdemes egyébként Herceg stílusán túllépni, és a Pilis ill. Attila városáról szóló videóit megnézni. Ő, aki ott született / nőtt fel, lehet többet tud a környékről, mint a gugli vagy annak műholdja...
ezt láttátok már? figyelem függőséget okoz, magyarán nem lehet abbahagyni
Itató vályú a lovak számára, az első királyi vár-Fehérvár- a Sycan hegy oldalában a forrásnál.
Latinul tudók előnyben.
Hmm... Alba Agria? Hamár Egert szóba hoztad, az azért említésre méltó, hogy Egerből vezetett a legrövidebb, a legegyenesebb, a legközvetlenebb út az esztergomi érsekséghez. Legalábbis a papi méltóságok tekintetében. Az egri püspökség püspökei a középkorban Miért volt olyan fontos hely Eger? A párszáz fős lakosság nem indokolta, megközelítése ma sem megoldott, nincs arrafelé autópálya. Hadiipara azonban jelentősnek mondható volt. A náci németország idején H. Adolf titkos repülőgépfejlesztő üzeme működött itt, majd lőszer(dohány)gyár, fegyver(finomszerelvény)gyár üzemelt, s itt volt az ország egyik pénverdéje is. A Koronát is őrizték e helyt. A város és a vár alatt hihetetlen mennyiségű föld alatti járatok, pincék vannak több emeletre osztva, melyek némelyike a közeli falvakig ért. Valakik valaha valamiért ezeket kivájták, de nem tudni miért. Mit kerestek? Mit találtak? Mi lehetett a céljuk az egymás alatti kusza, rendszert alig mutató, termek nélküli járatoknak? Talán egy labirintust alakítottak itt ki? S ha igen, mi célja lehetett?
Arra mondjuk én is kiváncsi lennék hol ír erről Bonfini hogy Mátyás hol kötött ki...hát nem fogom a több mint 50 valahány részből álló egészet elolvasni, szóval konkrétan hol van erről szó? Melyik könyv, melyik fejezet?
És ha itt Bonfini (Nándor) és nem (Székes)Fehérvárról írt? Akkor mi van? Mert Nándorfehárvárnál van Duna is meg alagút is, és Fehérvár is, és ki is lehet kötni...
"Árpád tehát a többiek között az elsőséget tartotta; a lakosok legyőzése után átkelt a Dunán, és tábort vert a Novaj nevű hegyen Fehérvár közelében"
Ezt is írja. Márpedig Novaj: http://hu.wikipedia.org/wiki/Novaj
Ezek szerint Heves megyében van Fehérvár? Nem hinném. Nem kell szó szerint venni, vagy tévedés, vagy két azonos nevű de máshol lévő településről van szó,
Én hihetőnek találom bár...Bonfini naaaaagy mesemondó volt, ki talált ő szép dolgokat, de miért épp ezt találná ki hogy hol költött ki Mátyás? Ez nem logikus.
Az lehet hogy tévedett, és az nem Fehérvár? Vagy az utókor téved, és nem ugyanazt gondoljuk Fehérvár alatt mint Bonfini? Elvégre több Fehérvár is volt. Meg vannak itt zavarok, Bonfini szerint Novaj Fehérvár mellet van...hát Novaj az leginkább Eger mellet van...ezek szerint Fehérvár még a végén kiderül hogy Eger? De bizonyára egy másik Novaj-ról van szó .
Esetleg rossz a fordítás? Máskor is előfordult már.
Vagy szerintem: a pesti példa is mutatta, hogy mennyire változékony volt Pest és a Duna kapcsolata. Ha valaki a Duna szigetén lévő egykori Pestet keresné korabeli leírás alapján nehéz volna beazonosítani. Nem tudom így van-e, de nekem ez tűnik a leghihetőbbnek: A Dunának talán egy mellék ága, holt ága jóval közelebb volt Fehérvárhoz. A folyók amúgy is változtatják medrüket természetes módon is, akár száz métereket is, hosszú idő alatt, plusz a folyó szabályozás. De mivel fogalmam sincs a Duna egykori vízrajzáról, ez csak tipp.
Mindenesetre Székesfehérvár, az ott volt ahol ma is van. Akármit is írt Bonfini, a mai Székesfehérvárban van a István által alapított bazilika maradványa(amiről Bonfini is ír egyébként.) Hát egy komplett bazilikát meg arébb vinni macerás, tehát ott épült fel ahol ma is van.
Ok, de ezt te mondod ;) Én az mta-tól szeretném hallani. Nyilván egy lépcső nem atomerőmű, de meglehetősen feleslegesnek is tartom, ha nem kötött össze épületeket. Ha pedig már épületek, akkor milyen épületek?