Magyarországon még sok ember meglepõdik azon, amikor valaki hangyát tart házikedvencként. Ha utánanézünk a jelenségnek, tapasztalhatjuk, hogy ez nem is olyan új keletû divat, a világon egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek a szorgos kis ízeltlábúak.
A lakókörnyezetünkben vadon élõ kis állatkák a legtöbb emberbõl legalább annyi gyilkos indulatot váltanak ki, mint a szúnyogok, hiszen nem vet túl jó fényt rájuk, hogy gyakran ugyanazokat a falatokat pécézik ki, mint mi. Az a magyarázat, hogy nem ismerjük rendkívül érdekes társadalmukat, életüket. Példát vehetnénk pedig a hangyákat jellemzõ logisztikáról és a japános munkamorálról. Hihetetlen milyen rendszerben és szervezetten élik napjaikat, lázasan dolgoznak, építkeznek, hoznak-visznek, igyekszenek.
Kutatók megfigyelései igazolják, hogy amilyen picik, olyan eszesek. Megmutatják egymásnak az élelemhez vezetõ utat. A táplálékot a kolónia felnõtt tagjai (kiváltképp a katonák a hatalmas rágóik miatt) csak félig képesek megemészteni, így azt továbbadják a lárváknak, akik azt megemésztik, majd visszaöklendezik és már a felnõttek számára is felhasználható formában adják vissza. A hangyák egymás közt ezzel a hangyacsókkal adják tovább az élelmet. Nem csak élelemhez juttatják egymást, de meg is jelölik a kolónia tagjait kémiai anyagokkal, így könnyebbé teszik a családtagok felismerését. Továbbá így adják egymás tudtára, hogy mi a következõ feladat. A kommunikáció megkönnyítése érdekében még rágóikkal is dobolnak a boly falán, azaz hangjeleket adnak egymásnak.
Lasius emarginatus (Sárgahátú hangya)
A nõstény 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színû. A természetben bolyát korhadt fában, földbe helyezett farönkök alatt és falrepedésekben kialakítja ki, amelyben egy anya és több ezer dolgozó van. Mindenevõ, szabadban fõleg a levéltetvek nedvét fogyasztja. A kertes házak környékén a földben fészkel. A száraz, meleg helyeket kedveli. Az általunk kialakított hangyavárakban jól tartható. A zselés akváriumokba is ajánljuk téli idõszakban, mivel hazai hangya lévén ebben az évszakban is aktív. Fúróképessége jó közepes. Áprilistól megvásárolható.
Camponotus vagus (Fekete lóhangya)
Mérete változó, elérheti a 15 mm-t is. Egész teste fekete. Fészkét általában korhadó fában építi. Ragadozó, de megeszi a dögöt ill. mézharmatot is fogyaszt. Tágasabb hangyavárakban tartható, mivel nagytestû és kolóniája népes. Rendkívül tevékeny életet produkál, ezért érdekes és látványos hangyafaj. Begyûjtése Magyarországon nem kis utánjárást igényel. Tartásának módját üzletünknek a 3-as Típusú Hangyavárban sikerült megoldania. A képen is látható, hogy egy nagyobb és egy kisebb látványakvárium alkotja a rendszert. Kolóniák beszerzését (kb. 100-200db) rendelésre, egyeztetéssel vállaljuk.
Camponotus ligniperda (Faodvasító lóhangya)
Hazánk hegy és dombvidékeinek jellemzõ faja. Általában a lomberdõk külsõ szegélyében fészkel. Fészkét sokszor fában rágja ki magának. A faj királynõje Közép-Európa legnagyobb hangyája. Államalapítása önálló. Németországból szereztük be, tenyésztés alatt áll.
Formica cinerea
Erõs testfelépítésû, kb. 10 mm hosszú hangya. Területvédõ, jó alagútfúró. Polygyn társadalmú. Királynõ: 10-14 mm fekete, dolgozók: 8-10 mm fekete színûek. Szobahõmérsékleten kell tartani. Nagy telepeket épít, védi a bolyt.
nyissad :D, én meg akkor beteszem a kutyás LOL képet :D.
Utálom mindet, de nagyon Egyszer mikor hazaértem és észrevettem hogy tegnap biztos filmnézés közben esett le az a popcorn és ott mászott rajta vagy 10-15 hangya, kaptam a papucsom, odavágtam, felkaptam még kb. 20szor rájuk csaptam és utána felszívtam öket porszívóval. RIP.
A hangyák (Formicidae) család) közösségalkotó rovarok. A méhek és a darazsak rokonai, ezekkel együtt tartoznak a Hymenoptera rendbe. Több mint 12 000 fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. A társaséletû hártyásszárnyúak rendjébe tartozik. Különleges életmódjuk – szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik – sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhetõ meg; némelyikükben több millió egyed él. Az egyes hangyák lehetnek steril nõstények (dolgozók), termékeny hímek (here) és termékeny nõstények (királynõ).
Egy telep nagy territóriumot igényelhet. A hangyabolyt egyes kutatók szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy boly mûködik egységként (entitásként). Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a szárazföldi állati biomassza kb 15-25%-át tennék ki. [1] A termeszeket néha fehér hangyának nevezik, bár õk nincsenek szoros kapcsolatban a hangyákkal, de hasonló a társadalmi szervezõdésük.