A nemrég felfedezett alatt melyiket is érted? Remélem nem a makóit. A Horvát határ mellett levõ sem volt teljesen ismeretlen, a mérete volt ami meglepõ volt. Azért elég régóta zajlanak geológiai felmérések Magyarországon.
Ezt a téveszme terjesztés abba lehetne hagyni. Az, hogy a gáz térfogata / igény = idõ az nem jelent semmit.
A xy galaxisban is annyi szükséges anyag van, ami elég lenne x millió évig. Apró gond, hogy nem férsz hozzá. A gázzal is ez a helyzet. Szép, hogy odalent van, de fel kell hozni. Az meg drága. Nem kicsit, nagyon.
Ez nem igazán értem. Az elmúlt évtizedben leállítottak egy-két blokkot itt-ott, de a meglevõk teljesíménye viszont meg lett növelve. Az atomerõ aboszolút teljesíményben vett értéke folyamatosan nõ. Egyik erõmû sem áll uránhiány miatt. A kitermelés pont amiatt ingadozik, mint az olaj. Maga az ár is befolyásolja. Az uráncér ára 10 év alatt tízszeresére nõtt, de az áram árába alig épült be, mert nem ez adja az energiaköltésget. Hatalmas tartalékok vannak az atomerõ terén minden téren. Nem a hasadóanyag a szûk km. Ma jelenleg szó szerint sorba kell állni, ha erõmûvet akarsz építeni, mert minden cég foglalt, aki ezzel dolgozik. 3-4 éve a gázmotoros erõmûvi blokokkal volt így. A cég képviselõje közölte, hogy mikor tartotta az elõadást abban a pillanatban annyi megrendelésük volt, hogy 3 év kiszállítási idõ volt...
Pld. a gázkészletekre vonatkozókat. Ki hitte volna, hogy a nemrég felfedezett makói gázmezõ 40 évre el tudná látni Magyarországot? A szénhidrogénekbõl még rengeteg tartalék van, sajnos, mert ez késlelteti az átállást.
Nemtom ,hogy jön ide az olaj ára, lehet félreértettük egymást.Szinte az összes ilyen diagrammon az látszik ,hogy az urán termelés közel konstans marad, miközben a szükséglet növekedik.
"Production from world uranium mines now supplies only 55% of the requirements of power utilities."
Szükség van az atomra,de jelenleg nem megoldható, hogy kiváltsuk vele a többi erõmûvet az egész világon, mivel nem áll annyi uránérc egyszerre a rendelkezésünkre.
Talán 20-30 év múlva lehet lesznek olyanok, amivel megoldható,de még nincs.Addigra meg már lehet ,hogy lesz fúziós erõmû is.Az energiagondok lehet kicsit elõbb jelentkeznek már.
Jó, több százezer autó vs pár ezer...nyílván nem a verseny okozza az autók co2 kitermelésének 50%kát..csak szerintem qvára pazarlás, ha tényleg nagyon problémás a helyzet, szóval minden tized %- kurvára pazarlás/luxus ebben a törékeny légkörben...és ahhoz viszont már elég nagy horderejû.Jó ez csak az én teóriám, nyílván semmi sem fog változni amíg nagy baj nem történik, csak így megosztottam :) Bár gondolom, mindenki tudja itt is, meg nagyjából fent is, h mit kellene tenni..dehát, ki szeretné feladni a jó létet :) Bár szerintem nem olyan hatalmas feladásról lenne szó...Nem a fára kéne visszamászni :)
Tedd az ábra mellé az olajárat. Végig olcsó volt a 90-es évektõl 2005-ig. 40 dollár, de inkább 20. Utána lett 40-60 1 évre. Úgy naná. Mikor vége lesz a válságnak szépen elindul felfele az olaj ára.
A környezeti károkat nem tartalmazza az olaj ára. Hosszútávon az atom verhetetlen.
Nah szántam rá 10 percet és elolvastam pár oldalt. Több alátámasztott téged, de pl az az elõadásos emberke akit belinkeltek, részben az ellenkezõjét állítja. Lehet újrahasznosítani is a hulladékot, meg ugye a tengervízbõl is kinyerni,stb... De a kérdés az ,hogy milyen gyorsan tudjuk kitermelni és mennyi a szükséglet.Na most a net tele van ilyen ábrákkal:
És ez nekem azt sugallja, hogy nem nagyon éri meg új atomerõmûveket építeni, ha már a meglévõket sem látják el 100%-osan, kivéve persze azokban az országokban ahol exportálnak.Hatékonyságot kéne javítani,de annak már nem néztem utána ,hogy áll az új generációs atomerõmûvek bevezetése.
Én mondjuk finomító adatokat is láttam. A MOL egyes üzemében évi 600-800 tonna versenyautókhoz szükséges benzin készült. A sima közúti 95/98 benzinbõl meg 1,5 millió tonna...
Egy saját becslést tudsz csinálni. Hány személyautó van a világon. Veszel egy áltagfogyasztást az egyes régiókra és üzemidõket. Aztán számold össze az összes versenyautót és üzemidejüket. Össze sem méretõ a kettõ szerintem.
Na meg az amcsi 6ezres mánia meg V8...nagyon szép hangja van, meg nagyon erõs...meg a többi csak fûnyíró.De azért, lehet észhez térnek, ha pár keményebb hurrikán átfirkálja a cityk méretét...Bár nem úgy veszem észre :S Amúgy valaki figyelemmel kiséri, h pl. már itt nálunk is mennyi tuba van?1-1 idõszakban?+ 1 Tornádó is volt már adács környékén...
Most nem ez a lényeg konkrétan, hogy veszünk egy hétvége F1-et...Hanem vesszük a világon lévõ összes, ilyen sportot (nascar,indi,rengeteg rally csoport,f1-f2-f3,wtcc,motorok,meg még milliónyi verseny,+hajó versenyek? STB) és nem egy budapest elõvárosi ingázós hétvége jönne ki mennyiségre..ezt garantálom...és ezek folyamatosan nyomatják ugyanúgy.De jó, világviszonylatban nyílván nem több pár %-nál, a több százezer autópöfékeléséhez képest...Meg ugye, az erõmûvel nagyságrendekkel többet eregetnek...De, ha már atomerõvûvek lennének, és rengeteg hibrid és 2000-es benyásnál nem nagyobb motorok akkor, ezzel is kezdeni kellene valamit..Szerintem az összes sportot egybevéve, nem kevés anyag elégetése jönne ki....Persze szigorúan szubjektív.De kíváncsi lennék egy hiteles reviewra, h hogy is megy ez..
Ja, tényleg. Nekem hirtelen csak az öttusázó múltja jutott eszembe, de most, hogy mondod, én is rájöttem, hogy benne van a szakmában. Nem rossz választás az EP-nek.
A versenysportok tényleg áltszentek, mert nagy motorl, lóerõ, stb. Viszont szerinted egy F1 futamon mennyi benzin fogy és a napi ingázók csak Bp. elõvárosaibõl mennyit esznek meg? Súlytalan a versenysport mennyiség tekintetében.
Otthon van asszem több pdf doksim is ami a jelenlegi és jövõbeli technikával is elemzi a meglevõ készleteket. Az eredmény több ezer évtõl kezdve a szinte végtelenig tart...
A kerozint jó ideig nem lehet kiváltani, ez nyílvánvaló.Viszont a fölösleges repülõ utakat, ki lehetne húzni a listáról...atomerõmûvek, egy kicsit feladni a luxusból, hibridek és 2000ccm3 legyen a max ûrtartalom...Meg a rengeteg verseny sportot sem tartom a legkörnyezetbarátabb megoldásnak, de szeretem az álszent reklámjaikat.
Egyébként, némileg idevág, hogy az Európa Parlament energiügyi bizottságának tagja lett Balczó Zoltán, akit a Jobbik delegált az Európa Parlamentbe. Kíváncsi vagyok, milyen tevékenységet fog kifejteni. Felkészültségét tekintve nem szakember, de ez nem jelent semmit.
Azért használnak földgázt, mert az sokkal olcsóbb. A hidrogént meg elõ kell állítani, és ahhoz is inkább földgázt használnak alapanyagul. Kémiai módszerekkel sokkal könnyebb, és persze olcsóbb hidrogént elõállítani mint elektrolízissel. De minek is a hidrogén? Ha már a földgázt is elégethetik a turbinás erõmûvekben?
"Atomerõmûvekkel kiváltható szinte az összes kõolaj- és gáztüzelésû erõmû."
Nem tudom ,hogy a jelenlegi hulladékot fel lehet-e használni késõbb,de a jelenleg domináns atomerõmûvekkel az uránérc sem tart ki sokáig. Új típusú atomerõmûvek mennyire elterjedtek, létezik olyan ami nem pilot?
A leggazdaságosabb az lenne ha nem kéne kiváltani, hanem környezetbaráttá és megújulóvá tenni az ellátásukat. Pl az általam említett algás módszerrel a kõolaj tüzelésû erõmûvek ellátása megoldható.Csak még amíg 63 dollár a kõolaj hordónkénti ára, addig nem éri meg.Egyik ilyen algás cég oldalán azt írták, 75 dollártól lehet megéri majd. Éveken belül eléri ezt a szintet. Szinte bárhol lehet termeszteni, sivatagban is. Persze minél több a napfény és a széndioxid annál jobb.
Rövid távon olyan technológiák az értékesek, amikhez nem kell lecserélni a jelenlegi eszközöket, pl autókat, erõmûveket. Ezért tartom fontosnak pl az alga biodieselt. Nem biztos ,hogy elég lesz a kõolaj, amíg üzembe áll a fúziós erõmû és társai. De hosszú távon meg mindenképp el kéne hagyni a szénhidrogén alapú közlekedést.
Ahogy drágul a kõolaj úgy fognak az alternatív technológiák egyre nagyobb szerepet kapni, ha kell, ha nem, ha gazdaságilag megéri majd lecserélni a kõolajat le is cserélik. Lehet ezért is próbálják alacsony szinten tartani az árakat, de túl sokáig nem tudják.
Mondjuk, annyit hozzáfûznék, hogy nekem is nemrég (kb. 1 hónapja) volt egy elõadásom, ahol mellékszálként megjelent a gáz is, meg az energiatermelés. Kb. 3 hónapig készültem rá, és azért vettem annyi fáradtságot, hogy a grafikonk tengelyfeliratait magyarra fordítottam. A stílusom meg teljesen más. Én szeretem minden lehetséges szempontból körüljárni a témákat, rengeteg az általam elmondottakban a kérdés, a bizonytalanság, hogy erre a választ majd késõbb kapjuk meg, vagy én ezt nem tudom (ezt nem kihasználni, latrok!), emiatt az én elõadásaim zaklatottabbak, "idegesítõbbek", nem lehet rajtuk jól elandalogni, élvezni a pörgést, annak ellenére, hogy bemutatástechnikai szempontból én látványosabb elõadást tudok készíteni. Mondjuk, annyira bunkó azért nem szoktam lenni, mint itt, hogy "Idióták, értitek már?", de azért én is rá szoktam kérdezni, hogy "Ez átment, vagy elmondjam még egyszer?" Ez kicsit off volt, én mindenestre örülök, hogy egyre több ember agyal ezen a témán is.
A vegyes üzem meg a lehetõ legrosszabb lenne, mert miniális számú géphez is ki kell építeni az infrastruktúrát. --> Jegyárak a csillagos egekben. Egy kerozintüzet lehet, hogy máshogy kell oltani, mint egy hidrogénes tüzet. --> Még plusz infrastruktúra. Stb.
Leírtam, hogy a teljes közlekedés visz el a kõolajdból kb.12%-ot. Ennek csak egy kis része a légiközlekedés. Nem ezen kell elsõsorban agyalni szerintem.
Nem fogják fejleszteni. A hajtómûvel nincs gond, a hidrogénhajtásút hamar be tudják építeni, de a tartályokkal más a helyzet. Per pillanat úgy néz ki, vagy hidrogéntartály, vagy utas.
Ráadásul a hidrogén igen tûz és robbanásveszélyes is, a kerozin sokkal biztonságosabb.
Mondjuk szerintem sem ezt kéne erõltetni, hanem ahogy elhangzott, a szénhidrogén tüzelésû erõmûveket kéne elsõsorban átállítani, vagy csak zéroemisszósra megoldani.
A hidrogén összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint a keró. Ráadásul jelenleg még nem lehet olyan tartályt sem építeni, ahol huzamosabb ideig tárolni lehetmne. Merthogy mindenen átdiffundál szinte mindenen, rettentõen korrozív a fémekre, amikor beléjük hatol, meg ilyenek.
Szal szerintem is a repülés az, ahol erre utoljára lenne érdemes áttérni, de nem a hajtómûvek kérdése miatt.
A közlekedésben használt üzemanyagokon igen magas az állami adó, nálunk a végsõ árnak kb. 75-80%-a megy közvetlenül adóba. Ez ami nagyon drágítja.
tudom, hogy újra kéne tervezni, nem is azt mondtam, hogy nem. a lényeg hogy nem az egészet kéne újratervezni, nem a 0-ról kéne indulnia a mérnököknek, mert az elv hasonló maradhat. igazándiból egy új irányt kéne valakinek elkezdenie kitaposni. most nekiállnak tervezni, akkor tán 4-5 év múlva lesz belõle termék is, akkor nekiállnak az új gépeket hidrogén hajtómûvekkel felszerelni és kb 10-15 év múlva már százalékos arányban is mérhetõ lesz a hidrogénes repülõk száma a hagyományos kerozinosakhoz képest. addigra az olaj ára tovább emelkedik, addigra az antarktiszból további darabok olvadnak le, addigra lehet eltûnik a seychelles szigetek, addigra kihal még pár száz tengeri faj, feloldódik a nagy korallzátony a tenger savasodása közben etc. ekkor sem lenne rentábilis végre új üzemanyag után nézni? muszáj nyomatni a kõolajat, amikor már mindenki úgy kongatja a saját kis vészharangját, hogy az eldeformálódik? nem a köv 3-4 évrõl van szó, hanem a köv 30-40-rõl, amikor át KELL majd állni valami tök más energiaforrásra. nem a régit kéne még csûrni csavarni, hogy na talán 3%-al nagyobb hatásfokot érjünk el, hanem sajnos költeni költeni az újabb megoldásokra. annyira haszon orientált a mai világ, hogy akkor fogunk csak felriadni, amikor már nem csak hogy térdig gázolunk a szemétben, de még levegõt sem kapunk a kupac tetején.
Viszont ez a gép csak kísérleti stádiumban volt. Én láttam a belsejét is, a törzs kétharmada gáztartályokkal volt teli, és még így sem volt valami nagy a hatótáv. Ráadásul a gép középsõ hajtómûve biztonsági okokból továbbra is a hagyományos üzemanyaggal ment, így a szárnyakban továbbra is kerozint tároltak.
Megállapították, a hidrogén jó üzemanyagnak( ezt már régebben is tudták), de amíg nem lehet valahogy kompaktabb formában tárolni, addig nem gazdaságos.
Amúgy a szervetlen eredetû szénhidrogén keletkezés elmélete nem újdonság, és érdekes módon olyan kõzetekben, amelyekben a szerves elmélet szerint nem szabadna lennie, már találtak is szénhidrogéneket, igaz csak nyomokban.
A gond inkább az, hogy így is magas a légkör CO2 szintje, nem kéne még nagyon erõltetni ezt a dolgot.
Pláne, hogy vagy 20 éve az oroszok is építettek már ilyen gépet az akkor legelterjedtebb utasszállítójukat felhasználva.
Az ûrsikló az rakétahajtómûval üzemel. A raktéhajtómûvek igen messze vannak a kétármú ventilátorfokozatú gázturbináktól mind teljesítményben, mind szabályozhatóságban, mind élettartamban, mind üzemanyagban. A kriogén hidrogén és oxigén hajtómanyag az nem kerozin.
A megbízhatóság relatív fogalom. Az ûrsikló számára az ûrsikló üzemidejének mércéjéval az. Az ûrsikó fõhajtómûvek összesen hány órát mehettek eddig a kb. 130 fellövés alatt? 60-70 órát? Ez 0 idõtartam. Ma a repülõgéphajtómûvek estén a hajómûleállás valószínûsége 100'000 órára 1 vagy 1 alatti érték. Vannak olyan hajótmûvek amiket 30'000 repült óra után sem kellett még komolyan megbontani, vagy leszerlni.
A rakétahajtómûvek alkalmatlanok légköri repülésre kereskedelmi és katonai gépek számára is. Egyszerûen a gépek mérete, fogyasztása és teljesítménytartománya egyzerûen más tartományt fed le. A gépek ma jellemzõen szubszonikusak és a vadászgépek is üzemidejüknek 4-5%-nál nem repülnek hangsebesség felett.
Akkor egy egyszerû analógiával szemléltetem a problémát.
Fogj egy héliummal töltött lufit és sétálva húzd magad után. Annak a kis lufinak is érezhetõ ellenállása van, amit érzel a karodon. Akkor úlj autóba és 40-50-es tempónál nézd meg, hogy milyen iszonyatos ellenállása van és a menetszél mennyire lenyomja.
Már csak aerodinamikaliag és kábal szempontjából halott ötlet. A rögzítõ kábel súlyát is fel kellene emelnie a léghajónak. A léhajó 300-as tempónál atomjaira hullik. Hasznos terhe repülõgép méretben vicc egy léghajónak. Honnan veszel ennyi héliumot. Drága. Nem kicsit, nagyon.
Óceánoko hogyan kellsz át. Van olyan repétr ahol 1-2 percenként száll le egy gép. Hol mozogna ennyi "vonat". Stb.
"Hajtómûben elégetésa a mai hajtómûvekben nem lehetséges tudtommal. Magyrán szinte 0-ról kezdhetnéd az egész repülõgépfejlesztést. Az meg végépp elég vicces, hogy dollárzít és százmilliárdokat költek valamire bízva abban, hogy talán egyszer lesz olcsó hidrogén."
Az ursiklo is azzal megy es ha nem foglalkozunk a szilard hajtoanyagu raketakkal, akkor a fohajtomuvek viszonylag biztonsagosnak tunnek, mert eddig meg nem volt veluk baj.
Olcso hidrogen meg mar van, ugy hivjak vizbontas atomeromuvel.
Egyebkent tenyleg a hoeromuvekkel kellene valamit kezdeni...
Hmm.. egy kicsit elszaladtunk a fantáziánkkal. Nem arról van itt szó, hogy olajat találtak (a kitermelésrõl meg pláne nincs), csupán arról, hogy valahol a világban pár tudós elvégzett egy kísérletet. Amit aztán a sajtó felkapott, és valahogyan interpretált.
Lehetne máshogyan is tálalni a kisérlet eredményét, más összefüggésekben. Például hogy más bolygókon is lehet esetleg szénhidrogéneket találni (persze tudom oxigén nélkül nem lehet energiatermelésre használni). A gondolkodásunkon töprengtem:-)
Ha mar uzemanyag, akkor miert nem csinalunk vizbol es szendioxidbol (pl. atomeromubol szarmazo) elektromos energia felhasznasznalasaval szenhidrogeneket. Viz es szendioxid boven van es nem szenhidrogen alapu alternativ engeria is letezik.
Hajtómûben elégetésa a mai hajtómûvekben nem lehetséges tudtommal. Magyrán szinte 0-ról kezdhetnéd az egész repülõgépfejlesztést. Az meg végépp elég vicces, hogy dollárzít és százmilliárdokat költek valamire bízva abban, hogy talán egyszer lesz olcsó hidrogén.
A közlekedés viszi el a kõolaj 10-12%-át. Cirka 70%-át egyszerûen hõerõmûben elégetik. Magyarán ezzel a részével kelle foglakozni és nem a másikkal, mert nem az a kritkus és azt technikailag a nehezebb. Atomerõmûvekkel kiváltható szinte az összes kõolaj- és gáztüzelésû erõmû.
Korábban már volt szerencsém látni a videóit. Szerintem ez az ember azt hiszi mindenhez ért, én nem venném szentírásnak amit mond. Bár kétségkívül némelyik mondanivalójában van valami.
repülõknél is bevethetõ lenne a hidrogén. mire elterjedne, addigra azt is kiderítenék a tudósok, hogy hogyan csináljanak nagy mennyiségû hidrogént viszonylag olcsón.
Alternatív energiáknál a legnehezebb dolog, az energia tárolása. Mert egy hordó benzin leteszel és száz év múlva is tankolhatsz belõle (elvileg). Erre az alternatívok közül, csak a biodízel képes (ami hétköznapi forgalomban van). Nem véletlen, hogy amcsiban õrült módon kezd terjedni, mert nem kell különösebben átalakítani a jelenlegi szerkezeteket. A többi elektromos kütyük, aksikban tudja csak tárolni, ami nem olyan hatékony és gyorsabban amortizálódik, mint a belsõ égésû motorok.
Attól függ mire. A kereskedelmi repüléshez ma kerozin kell. Elektromotorral és aksival te nem fogsz reptetni több száz tonnás gépeket 900 km/h sebességgel...
Atomerõmûvek,hibrid autók, könnyen áramtalanítható lakások (hogy este ne legyen "vámpírfogyi") és ezt fejlett és fejlõdõ országokban egyaránt kéne, dehát...
amíg ennyire görcsösen keresik az új olajmezõket alternatíva helyett, nem lesz elõrelépés.. ez kb olyan mintha azt mondanád az alkesznak hogy szokjá' le bazz, az meg válasznak csak ennyit mond: majd holnap, ma még beiszunk me' buli lesz a Béláná' ... az eu itt miért nem parádézik mint egyes kevésbé fontos dolognál? lásd microsoft baszogatása.. keményen adóztasson meg minden olajtársaságot, és az abból befolyó pénzbõl alternatívákat kutassanak, és ne pótlékokat.. hurrá biodízel.. csak nehogy valami különbözõbb legyen mint a mostani rendszer..
Nyugi, 1-2 évtized és úgyis kihalunk... Ez természetesen nem folytatható életmód amit most élünk. Aki meg túléli, az a pár millió majd kitalál valamit. Ez van.
Az emberiség szerintem sohase fog megváltozni, csak is akkor ha valami baj lesz, mint mindig.
ez itt a legfontosabb része a hsz-nek kedves kovadam sajnos világunk túl pénz orientált lett és a nagy cégeknek nincs kedvük rizikót vállalni ha már van egy be vált módszer.
Szerintem fantasztikus hogy ez az egész mai világ mennyire ragaszkodik a kõolajhoz, mennyire nem akar senki egy új irányba lépni. Mindezt csak azért hogy folytathassák a mostani termelést ne keljen fejleszteni, kutatni, pénzt ölni bele, akár közbe megóvni a földünket ami igen-igen nehezen visel el már minket.. Az emberiség szerintem sohase fog megváltozni, csak is akkor ha valami baj lesz, mint mindig. Ott a rengeteg alternatív megoldás mindenre, de tesznek rá, és igazság szerint mi vagyunk a legnagyobb visszahúzó erõk, mivel mi meg megvesszük ezeket a termékeket, szolgáltatásokat, és azt hiszem ez egy örök körforgás. Az emberek tragédiája... írta több milliárd ember, rendezte az élet.
Informatika és tudomány
sajnos világunk túl pénz orientált lett és a nagy cégeknek nincs kedvük rizikót vállalni ha már van egy be vált módszer.
