Tisztán nukleinsav vagy tisztán fehérje alapú élettel azért vannak gondok. Egymásra vannak utalva.
Ebben egyet értek. Stabil és változatos molekulákra van szükség. Ehhez pedig a szénnél nincs jobb. Esetleg valamilyen nagyon extrém körülmények között létrejött "élet" esetében.
"ha Drake egyenlete hiteles (márpedig nem igen találtak rajta fogást), akkor egy galaxisban 10 000 nép élhet" Mikor határozták meg a kérdéses egyenletben szereplõ állandókat?
Végülis jogos érvek a dimenzióváltás ellen. Még ha váltani is tudnál, akkor sem ezekkel a fizikai prefenciákkal... innentõl kezdve meg tök mindegy... xD
Térhajlítás. Térhajlításkor mindig síkra képzik a teret (papírlap modell), miért? Valaki világosítson már föl, hogy miért? Én inkább valami zselének képzelném, ami energia és így anyagsûrûsödéseknél szintén sûrûbb. Tehát nem csak 2D-ben hajlik, hanem 3D-ben, de ezt elég nehéz elképzelni... Viszont a térhajlítás is másképp alakul, mert effektíve sûrûsíteni kellene két pont között a teret, nem kis energiabefektetéssel. Az a fõ problem a mai technológiákkal, hogy krva energiapocsékló. Ilyen szempontból jók lehetnek az LHC-s kísérletek (eddig nem ismert energiastruktúrák megismerése - bár a megtartásuk nem túl valószínû), no meg a nanotechnológia (a kölcsönhatások elemi szinten történõ kihasználása, nem kémia reakciók és egyéb útján). Valszeg' a jelenleg elérhetõ ismereteinkkel ennyit lehet.
Amúgy meg csak el kéne végre menni a Szaturnusz mellé, oszt' használni az ott hagyott térkaput.
szeretem az ilyen megállapításokat, h a tudósok már kiszámolták... annak a technikai fejlettségnek jelenleg a közelében sem vagyunk, h egyáltalán azzal kéne kísérleteznünk, h fénysebesség megközelítése, miféle energia kell hozzá, stb. persze a nagy felfedezések mindig úgy jönnek létre, h valaki nagyobbat gondol, mint mások (és az esze is megvan hozzá), de az is tény, h már mennyi "megmondott" és a "kiszámolt" adatot döntöttek meg késõbb? rengeteget. én nem írom le a fénysebességes, térhajlításos dolgokat. amíg élek, reménykedek, hogy egyszer sikerül majd úgy utaznunk az ûrben, h az egyik bolygó a másikától ne fényévekre legyen, hanem csak esetleg pár órára vagy napra (esetleg hétre). én akkor írnám le ezeket a dolgokat, mikor már tényleg MINDENT megpróbáltunk. de mire az bekövetkezik... (ha egyáltalán bekövetkezik)
Azon röhögök, hogy milyen komolyan beszéltek ennyire abszurd és távoli témáról. :D
Ez a dimenzió-váltás pont olyan hülyeség, mint hogy lõjünk ki egy ember ágyúból a Holdra. Már ott megdõl a dimenzióváltás kérdése, hogy a világegyetem dimenzióstruktúrája adott, és azt nem változtathatjuk meg, ez természetesen így létezik. A mi másik dienzióba való konvertálódásunk (pl. két dimenzió) olyan végtelenszeres veszteséegs konverzió lenne, hogy nem tudnánk mûködtetni a szerveinket, ergo meghalnánk. Magasabb dimenziószámú térbe pedig hiába mennénk, úgysem lnne olyan érzékszervünk, amivel érzékelni tudnánk a dolgokat. Ez nem úgy mûködik, hogy átmegyek egy portálon, és másik dimenzióban vagyok.
Szerintem az a legelképzelehtõbb, hogy egyszerûen az univerzum úgy alakult ki, hogy olyan messze vannak az égi objektumok, hogy az emberiség sosem jut el a naprendszeren kíülre. Megszoptuk, ennyi. Így osztotta le a Nagy Bumm, vagy Teremtõ, vagy Isten, vagy a Darwin. Persze ember szempontjából: minek teremtõdött annyi minden, ha be sem járhatjuk? A világot persze ez különösebben nem érdekli.
Sci-fi rajongó tudósok kiszámolták, hogy egy ûrhajó, ami úgy halad fénysebesség felett, hogy maga elõtt begörbíti a teret, és maga mögött kitágítja, fénynél gyorsabban, ahhoz több ezer csillag energiájára lenne szükség.
Ehhez lehet elég csak dimenziót váltani... A kulcs szerintem ebben lesz és nem a mi dimenziónkban való gyorshajtásos elképzelés.
@Epikuleszosz: komolyabb áttöréshez szemléletváltásra lesz szükség. Erre próbáltam célozni a szûklátókörûséggel. A mai tudóstársadalom mintha megrekedni látszana egy szinten. Nekem úgy tûnik a kommunikációjuk elég redunáns.
Olyan tudatlanok vagytok, a bibliaban mar reg megirtak, hogy a fold 6000 eves X:DSEFDsf
De, hogy valami ertelmeset is irjak: azt is jo lenne letisztazni, hogy akkor megis lehetseges e a "fenysebesseg feletti" utazas, gondolok itt pl. a kozepiskolaban is sokszor bemutatott terhajlitasos (papirhajtogatos) "otletre". Mert, ha nem megvalosithato, akkor szinte folosleges foglalkozni a temaval, hiszen egy millio fenyevnyire elo (valoszinuleg mar csak elt) civilizacio nem lesz tobb, mint pusztan egy erdekesseg, ami ahoz a szomoru tenyhez vezetne, hogy nem vagyunk/voltunk egyedul, de megis, hiszen nem letezhetunk egy terben/idoben).
Persze itt le leszek tamadva, hogy miert ne lehetne (illetve ami igaz, hogy valoszinuleg nincs az a pont, amikor azt mondhatjuk, hogy nincs tobb lehetoseg). De meglatasom szerint pont akkora esely van arra is, hogy semmikepp sem lehetseges. Persze, ha valaki tud megcafolhatatlan bizonyitekot a "fenysebesseg feletti" utazasra, azzal engem tenne boldogga, ugyhogy hajra.
Ui. Azert irom, hogy "fenysebesseg feletti" (idezojelbe), mert jelenlegi tudasunk alapjan ugye nem haladhat semmi se a fenynel gyorsabban, illetve a terhajlitasos elmeletben is fenysebesseg alatt utazunk, viszont, ha elerjuk a celunkat, akkor a normal terben az A es B pont kozott megtett tavolsag/ido-bol adott atlagsebessegunk fenysebesseg feletti lesz. Igy ezzel a szoosszetetellel lehet a leginkabb jellemezni az osszes ilyen elmeletet.
Jóvanna, ha nincs más, akkor te is jó vagy. :-D
Egyébként megismételted, amit leírtad, ami jó, mert azt jelenti, hogy tanulékony vagy. Valóban, a világegyetem homogén, ill. izotróp, olyan értelemben, hogy az alkotóelemek és a törvények ugyanazok mindenütt. Másrészt, meg nekünk eleve olyan életformákat kell keresnünk, amelyekkel van esélyünk kapcsolatba lépni. Nagyon fejletlen életformák tudományos szempontból érdekesek, a nagyon fejlettek meg szintén tudományos szempontból, de másként. Ezért említettem meg alább a társkeresést, mint analógiát. A következõ 5-10 évben biztos nem lesz komoly áttörés, én szkeptikus vagyok. Lehet, hogy több száz, vagy ezer év is eltelik, amíg fejlett földönkívüli civilizációra bukkanunk. Van idõ bõven ezen filózni. Nem is árt, ha még érik a dolog.
Sajnálom, ha untattalak kedves tájékozottabb "elvtárs".
Máfelõl miért hiszik azt, hogy egy rendszeren belül (pl. naprendszer) a földitõl lényegesen eltérõ életre bukkannak, hiszen lényegében ugyanazok az anyagok és kombinációk találhatók meg. (de ez igaz tágabb értelemben véve is) Ha humanoid természetet keresnek ott valószínûleg szén/vízalapú dolog lesz a megoldás. Nem tudom (nem vagyok elég olvasott!), de próbálkoznak-e esetleg mondjuk a Titánon feltételezett körülmények szimulálásával (vagy annyira nem egzaktok még az ismereteink) és földi élõlények behelyezésével csekkolni, hogy képes-e életben maradni? Vagy ha már metántengerekrõl van szó, akkor nyílván metánalapú lesz az ottani életforma? Számomra ez kicsit paradox, mert hogy próbálnak földitõl eltérõ életjelek után kutatni, ha más élettérben vélhetõen egészen másképp néz ki és másképp is mûködik, nem is életszerûen... Bár Francis Carsac is írt már fémalapú életrõl a Sehollakókban...
kukacos gondolata azért szimpatikus (még mindig), mert õ felhozza az alternatívát a rossz megközelítésre. Egyszerûen ha csak az egyik irányból nézel valamit, akkor nem veszed észre a másik irányból látható evidenciákat. Márpedig a mai asztrobiológia(?) nekem úgy tûnik, hogy egy kissé szûklátókörû... bár nyílván itt is lesznek mérföldkõ jelentõséggû áttörések 5-10 éven belül... vélhetõen.
Jaj, néha olyan udvariatlan tudok lenni... Nekem nem volt új az ötlet, olyan értelemben, hogy már Lemnél is van olyan, hogy élõlény-bolygó.
Én e téren szkeptikus vagyok, és eléggé el nem ítélhetõ módon úgy gondolom, hogy máshol is valami a földihez hasonlót találnánk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy igazam lesz-e.
Na, csak eszembe fog jutni annak a dögös csajnak a neve, amelyet számítógépes játékból loptak be a moziba.
De volt egy másik érdekes sci-fi is, amelynek az volt a lényege, hogy egy miniatûr világegyetemet vmelyik béna földi meg akarja semmisíteni, azok meg feljönnek a mi dimenziónkba és ütnek-vágnak, ahol érik, úgyhogy muszáj neki a kedvükbe járni. Sci-fi paródia volt, sok poénnal.
No, amit írni akartam: annyi a fantázia, mint égen a csillag, de senki nem akar a hétköznapi, munkás projektekkel foglalkozni. Mindenki egybõl a csillagokat akarja az égrõl.
Én nem filozófiát írtam, hanem egy n+1-edik megoldást a Fermi-paradoxonra, ami egy valóban létezõ (tudományos!) probléma. Jelenleg ezt tartom a legvalószínûbb megoldásának, és máshol még nem olvastam. Nem tudom, melyik volt az a homokszemes film, de ha jól értem, ott szó sem volt intelligenciákról. Nem arról van szó, hogy a lényeg akár egy homokszemben is létezhet, ez konyhafilozófia. Azt mondom, hogy az észrevehetetlen, elosztott "test" a technikai fejlõdés várható végállapota. Az idegenek egyszerûen túl nagyok és más idõskálán mozognak, ezért nem látjuk õket, noha tényleg itt vannak közöttünk.
Az ötlet akár tudományosan ellenõrizhetõ is, csak valahogy mérni kellene az entrópiaáramokat. Nem jó mûszerrel keressük õket.
miert lenne vegtelen? jelenleg az a leg elfogadottab elmelet, miszerint, veges, de hatartalan.. olvassal mar egy kicsit, pl a vilagegyetem keletkezesrol, az esemenyhorizontrol, stb..
"Maxwell II. egyenlete kimondja, hogy nincsenek mágneses monopólusok. Ez azt jelenti, hogy 2010-ig még senki se fedezett fel." Nem is fogják. :D Még a Pegazus legtávolabbi vasbányák mélyében sem, vagy az nem mágnesesség lesz. :C De a cikket elolvasván láthatjuk, hogy a földi életnek megtaláltuk eddig az 1%-át (talán...), úgyhogy kár kifele nézelõdni, úgyse találunk semmit. Amúgy ha arra sem vagyunk képesek, hogy a bacikat kézi hordozható nagyítóval lássuk, akkor az égen a bacilusoknál sokkal kisebbnek látszó bolygókon hogy a csudába akarunk mi bármit megtalálni?:D
Ne haragudj, én untam ezt az okoskodást. a kukacosét is, amelyre válaszoltál. mert nekem és tájékozottabbaknak nem nyújt új infót. A kukacoshoz visszatérve: azsem mindenki emlékszik arra a jó kalandfilmre, sajnos a címe nem jut eszembe, amikor a jóképû csaj és társai elmennek a sarkvidékre, és egy meg kell találni a titkok kulcsát, és õ egy lebegõ homokszemben találja meg a szentgrált.
Szóval, ezek a filozofálgatások már a mozifilmek szintjén is megvannak, meg ez a fraktálos le-fel liftezés is. Ezeket már a középsulisok is vágják.
Nem érted a természettudományok építkezését. (Epikurosz már nagyon unhatja...) Ha addig hinnénk végtelennek, amíg valaki meg nem mutatja a végét, akkor egy olyan állítást fogadnánk el, ami nem megcáfolható, nem falszifikálható. Mi nem láthatunk messzebbre, mint 13,7 milliárd év, ugyanis a fény csakilyen "messzirõl" ér el hozzánk. A kozmukis háttérsugárzás, amit a COBE kísérletben kimutattak, az az a fény, ami a világegyetem születésekor keletkezett, és az egyre messzibb szegletébõl jön a világegyetemek. Minek állítanánk egy olyan állítást, hogy a világegyetem végtelen, ha sohasem fogjuk tudni cáfolni? Hiszen mindig fog újabb és újabb kozmikus háttérsugárzás érkezni.
Ha elfogadnánk nem falszifikálható állításokat, akkor a természettudomány tökéletes megismerési formája átalakulna, és nem lenne több filozófiánál. A kozmológia egzakt tudomány. Van olyan tudós, aki úgy gondolja, hogy a fénysebesség régen nem állandó volt, hanem az univerzum keletkezésénél gyorsabb volt, de mivel kísérletileg nem tudja kimutatni, mert az univerzum most nem egy másodperc idõs, ezért maga az állítás hibás állítás. Maxwell II. egyenlete kimondja, hogy nincsenek mágneses monopólusok. Ez azt jelenti, hogy 2010-ig még senki se fedezett fel. De ha a Pegazus galaxis hetedik bugyrában találunk mágneses monopólusokat, akkor Maxwell ezen egyenletét ki fogjuk egészteni. Ugyanis az állítás, hogy nincs mágneses monopólus, egy falszifikálhaó állítás. Adott esetben elméletileg lehetséges a megcáfolása, de a tapasztalataink szerint még egyetlen esemény, kísérlet sem volt képes megcáfolni.
Ha kijelentenénk, hogy a világûr véges, vagy végelen, ezt nem tudnánk megcáfolni, mert az emberiség életében bizosan nem jutunk el az univerzum széléig, hiszen a fény mindössze 13,7 milliárd éves. Az ember pedig 20 ezer éves.
mivel mindig anyag hatarozzameg a teret es a vilagur tagul teny h mindig nagyobb terfogata lesz, de mindig lesz vege, szerintem, mert ahova nem ert el az osrobbanas ott meg ido sincs
Még szerencse, hogy ebben még Einstein sem volt biztos... :) Szerencsére itt vagy te, akitõl megtudhatjuk, hogy márpedig ez így van. Mondjuk, volt valami más, aminek a végtelenségében Einstein biztos volt és a hozzászólások között bogarászva, én is egyre biztosabb vagyok :)
<picit off> Ez már spiritualitás, de nekem például szimpatikus eszmefuttatás...
Volt nekem is egy elméletem errõl a nagyítós példáról korábban, csak kicsit más megközelítésben, noha abban akkor még nem volt spiritualitás. Lényeg, hogy az egész univerzum és az összes információ, anyag, és minden más spirális fraktál szerûen leírható. Belezoomolva az egyre kisebb alkotóelemekig jutunk (galaxis, bolygó, ember, atomok, kvarokok és gluonok, stb.), fölfelé ugyanígy. Mindkét irányban végtelen a spirál fraktál - és hogy miért spirális fraktál? Mert vannak visszatérõ motívumok (pl. folyók mintázata vs. levelek erezete...stb). Az elméletem furfangosságát az adja, hogy lentrõl fölfelé haladva lesz egyre komplexebb a felépítése. A nullához tartó végén van az egész rendszert mûködtetõ összefüggések esszenciája, és fölfelé azok kombinációja, meg a kombinációk kombinációja, mely összetettségét tekintve tart végtelenhez, a mindenhez. Nos, a pikantéria az, hogy ha veszünk egy szeletet ebbõl a spirálból, akkor leírható egy "ismert univerzum" vele. Pl.: vegyük azt a szeletet, amit ma mi emberek ismerünk és leírunk, mint ismert univerzum és mint szumma tudás. Jeleleg az emberiség (kollektívan értelmezve, másképp nincs értelme) egy szinten van ezen a spirálon. A tehcnikai és mentális képességeinek köszönhetõen lefelé és fölfelé is képes feltérképezni a spirál fraktált, az így kapott infók jelentik a mindenséget számára. Az ebbõl nyert tudással próbálja modellezni felfelé és lefelé az eddig ismeretlen részeket, és általában mûködik a modell, a már fent nevezett ismétlõdés miatt. Vannak hasonlóságok. Ahogy nõ a tudásunk, úgy kúszunk egyre följebb a spirálon (ezt fizikailag értelmezve nehéz elképzelni, de mindjárt kifejtem). Annyi kiegészítés még kell ide, hogy minden fölül elhelyezkedõ dologban benne van az alatta levõ "intelligenciája" - kvázi automatizálva. Hozok egy másik példát a könnyebb érthetõség kedvéért. Ott van egy hangya/termesz, ami kicsivel az ember szintje alatt van. A hangya/termesz korlátozott felfogóképességekkel rendelkezik a környezetére nézve (nem valószínû, hogy a csillagokat nézve mélázik az élet értelmén, sõt valószínûleg azzal sincs tisztába, hogy mi emberek körülötte vagyunk), ám vélhetõen vannak érzelmei és bizonyos fokú kreatív munkára képes (várat épít). Viszont mindezek mellett van egy fizikiai korlátja, egy hatótávja. Nem tud elmenni akármeddig, mert elpusztul/nem talál vissza. Amit a hangya képes felfogni a körülötte levõ dolgokból az lesz az Õ világképe, az Õ ismert univerzuma. Éssatöbbi. A lényeg. Hogy minden fizikai valónak (sûrûsödött energia) van egy mintája, és a mintához tartozó fizikai és mentális korlátok. Ezért egy hangya nem fog hidat építeni magának, és vélhetõen az embereknek is van egy maximális korlátja lefelé és fölfelé nézve. Ha át akarjuk lépni fölfelé (mivel a modell szerint az alkotóelemeink már tudják az alsó szintek "tudását"), ahhoz át kell lényegülni valami mássá, amit jelenlegi tudásunk szerint nem tudunk modellezni még. Ez a folyamatos tanulás. A spirál pozitív végtelenjében pedig ott a MINDEN, amit lehet istennek nevezni, vagy kollektív tudatnak, vagy akármi másnak... ki-ki kedve szerint. Felmerülhet a kérdés, hogy az ember két irányba gondolkozik jelenleg már vállalható módon. Az egyik a spirituális alap, ahol a lelki fundamentumokkal próbál megérteni és föntrõl "letölteni" plusz infókat. Ha ez nem tudatos az az intuíció vagy 6. érzék... A másik irány a technológia. Tárgyakat és eszközöket hozunk létre, hogy olyan dolgokat lássunk vele, ami fizikai korlátaink miatt lehetetlen lenne (pl. mikroszkóp/távcsõ). Mentális képességeinket már számítógépekre bízzuk, digitális agyra. Viszont a kretív tulajdonságot még nem tudtuk programozni. Az intuíciót - amit lelki szinten kapunk... érdekes, nem?
És hogy ez az egész honnan jött? Láttam egy videót még kb. két éve a DNS szintézisrõl. A durva, hogy hihhetetlen intelligenciával másolja magát, és úgy néz ki mint egy kurvajól összerakott gyártósor (pedig csak fehérjékrõl van szó), amilyeneket mi is használunk pl. autóépítésnél. A hasonlóságot megmagyarázná az öntudatlanul bennünk levõ alsó szintek tudása egy probléma megoldása során.
Nade, nem szaporítva tovább a szót, itt van még egy érdekes érdekes eszmefuttatás, ha már kukacos felhozta ezt a témát... talán félig idevág.
A sok okostojás még mindig nem képes a megvilágosodásra, mint Euklidész, vagy a többi ókori görög bölcs vagy Einstein öregebb napjaira:
a világ VÉGTELEN és ez önmagában is már válasz MINDEN tovább felmerülõ kérdésre.
És pontosan addig végtelen, amíg egy baromi okos überokostojás meg nem mutatja nekem BÁRMELYIK végét. Van még kérdés?
A cikkben leírtakhoz valami nagyon hasonló gondolattal régóta játszadozom, de ez inkább elméleti úton következik. Ha számbavesszük egy biológiai úton kialakult értelmes élet elõtt álló utakat, a legvalószínûbbnek az tûnik, hogy elõbb-utóbb megfejti a maga anyagi alapjait, tehát esetünkben mi megértjük az emberi testet. Ez után nyilván saját létezését fokozatosan biológiai hordozójától függetlenné teszi. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem köti tér és idõ, halál és szaporodás kényszere, lényegében az Univerzum bármilyen szegletében létezhet. "Teste" alkatrészei lehetnek a földi homokszemekben éppúgy, mint a távoli galaxisok ködjeiben. A bolygók kifejezetten alkalmasak egy komplex struktúra elrejtésére, mert alacsony hõmérsékletûek, és a molekulák rengeteg változata tenyészik rajtuk.
Magyarán azért nem látunk értelmes lényeket, mert a technológiai civilizáció megjelenése és az intelligencia az Univerzum anyagában történõ "felszívódása" között csak egy rövid idõablak van (néhány ezer-tízezer év). És valóban itt vannak közöttünk, bennünk, a Szahara homokjában és az óceánok mélyén, csak közel képtelenség észrevenni, épp úgy, mint ahogy egy idegsejtet mikroszkóp alatt vizsgálva nem tudjuk megmondani, hogy agyat lehet belõle építeni.
Tovább vadulva, ez az intelligencia idõnként kapcsolatba léphet egyes emberekkel, magyarázva néhány misztikus jelenséget... :D
Remek videó, de nem tudom megállani szó nélkül: félrevezetõ. Amikor a kamera eltávolodik tõlünk 13,7 Mrd fényévre AKKOR ÉS OTT nem azt látjuk, amit a videó mutat. Egy szupersûrû, születõ univerzumot kellene látunk. Amit a videó kiír "a korai univerzum fénye... az õsrobbanás maradványsugárzása" azt nem a Földtõl 13,7 Mrd fényévre és 13,7 Mrd évvel ezelõtt látjuk, hanem a Földrõl látjuk MOST.
Egy kicsit továbbgondolva az eszmefuttatásodat: Mondjuk egy tudományos expedíció érkezik az Amazonashoz, hogy kicsit jobban megismerjék az élõvilágát. Felfedeznek egy új majomfajt. Nem fognak odamenni hozzájuk és azt mondani: "Hello! Mi vagyunk az emberek és azért jöttünk, hogy megismerjük az itteni élõvilágot. Adunk nektek szerszámokat és megmutatjuk hogyan éljetek jobban." Hanem egyszerûen távolról figyelik õket. Gyk.: A párhuzamban mi vagyunk a majmok és a kis zöld/nagy szürke (megfelelõ aláhúzandó) ufok a kutatócsoport.
@Magiszter de mi van ha mikor nem voltunk fejlettek h erzekeljuk a radiohullamaikat akkor mar reg atmentek azon a teruleten ahol most erzekelhetnenk oket, vagy eppen forditva, mi vagyunka fejlettebbek es au a sav ahol a radiohullamaink terjednek mar reg atment az erzekelesuk savjan
egyebkent en sem ertem miert foldon kivuli egy elet ha foldon van:D marmint persze jh van Foldon kivul is elet, ott vannak az urhajosok, nem foldi eredetu elet is van, mert vlhonnan jonnek a bacik az urbol az a kerdes h mas planon kifejlodott e, nem vagyok kutato, de szereny velemenyem szerint a nagy szamok torvenye ertelmeben elegge valoszinu h a vilagegyetemben van legalabb 1 ertelmes faj meg rajtunk kivul, az azomban mas kerdes h ok foglalkoznak e azzal h keressenek egy masikat:D
Azért a fejletleneket sem kell félteni. Az 1600-as években úgy tudták, hogy naprendszerünk többi bolygói lakottak, õk nem is lepõdtek volna meg, ha találkoznak ET-vel, mert természetes volt, így tulajdonképpen az a meglepõ, hogy eddig nem futottunk össze velük.
Az általunk ismert Univerzumról készült videó az eddig összegyûjtött adatok és számítások szerint:
Itt vannak õk köztünk, de miért mutassák magukat, ha a saját árnyékunkkal se tudunk mit kezdeni?
A cikkre reflektálva: Valamiért nem értem az értelmét ennek a kutatásnak. Ha elolvadnak a jégsapkák és ott találnak életet, ami tökéletesen másképp néz ki, mint a mostaniak, akkor az földönkívüli? Miért lenne az, ha itt van a Földön? Kicsit úgy érzem, hogy az emberiség magánytól való félelmén alapul ez az egész földönkívüli lét hit. Mit kezdenénk velük? Biztos, hogy nem háborúznánk velük, ennél már elõbbre tart az emberiség. Mindenképp diplomáciai lépéseket tennénk, feltéve ha fenn állna a kommunikáció. Onnantól kezdve pedig vagy mi tanulnánk, vagy õket tanítanánk. Ez egészen addig mûködne, amíg nem jönnének a jogi szervezetek és adnának szuverenitást nekik, mert onnantól kezdve jönne a diszkrimináció, mely az egyenjogúságból fakad - és ez már az erõszak melegágya... tehát a levezetésem végén látható, hogy még nem tart ott az emberiség... Nagyban már igen, de kicsiben még nem. Ha a másik intelligens faj értelmesebb, akkor vélhetõen társadalmi felfogásuk elõbbre jár és ha látnak is bennünket, akkor nem szólnak bele, mert ismerik a dolog kényességét. Inkább kivárják, amíg kiforrja magát az egész rendszerünk. Ha fejlettlenebb, akkor õk azok is bolygóra zárva tanulják ezeket a kanosszákat... Addig nem léphetünk ki, amíg nem fogjuk fel és neveljük a következõ generációba, hogy kurvára egymásra vagyunk utalva. Ki van ez találva...
Kérdés, ha mi mondjuk találnánk távolról egy fajt, aki tõlünk picivel fejletlenebb, mondjuk elvonatkoztatva ott jár, ahol mi másfél évszázada, akkor mit kezdenénk velük? Egybõl kiállnánk a porondra, hogy HELLO, ezek vagyunk mi - nagy meghökkenéssel, pánikkal kísérve; vagy megkeresnénk azt a pár értelmes figurát, aki meghökken ugye, de nem ijed meg és rajtuk keresztül kommunikálnánk a faj többi egyede felé, a háttérben maradva? Ha ez mûködõképesebb, akkor miért zárjuk ki annak lehetõségét, hogy ez ma itt a Földön is lehetséges?
Hát jól is teszi ha inkább azzal foglalkozik, már elõbbre tartanánk
bizony, a világegyetem nem kicsi. kb 100 fényévre jutottak el rádiójelek (kb rádiózás elterjedése idõpontjától). és van egy olyan mértékegység hogy parsec ez ~3,3 fényévnyi távot jelent... és csak az általunk ismert világegyetemben már kilo (1000) elõjelek álldogálnak a parsecek elõtt... lehet számolgatni mekkora távolságok ezek és hogy mikor ér oda az elsõ földrõl kibocsájtott rádióadás...
Szerintem nagyon jó tükör lenne az emberiségnek egy idegen fajjal való kapcsolat, de az is igaz, hogy ha a Földbõl indulunk ki, akkor arra jutunk, hogy a fejlettebb civilizációk találkozása a fejletlenebbekkel szinte mindig rosszul sül el. Ezt már Steven Hawking is megmondta. Lehetséges, hogy az idegenek egy része eljutott már egy olyan szintre, ahol nincs erõszak meg gonoszság, de ha Drake egyenlete hiteles (márpedig nem igen találtak rajta fogást), akkor egy galaxisban 10 000 nép élhet, melyek közül nagy az esélye, hogy olyannal fussunk össze, amely még messze van a tökéletes fejlettségi rátától, és igenis erõszakossá válik.
Azt még mindig nem értem miért akarunk mindenféleképp intelligens életformát találni? És ha ugyanolyan unintelligens fajokat találunk, mint az ember? Ezalatt fõleg a háborúkra célzok, meg ahogy pusztítjuk a bolygót ezáltal a saját(os) életformánk, és az ezt következõ(k)nek lehetetlenné tesszük az életet. Mi van akkor ha "gonoszok" az IT-k? Azon is filózok ha akad olyan életforma ami hozzánk hasonlóan(lásd utolsó bekezdés)fejlõdött, és már kinõtte ezt a "pubertás"kort, akkor illene tudniuk hogyan találjanak meg minket rádióhullámok nélkül is.
Sajnos sok ilyen tudóst láttam már magam is, és az, hogy tudom, hogy szûk látókörû az illetõ, még nála tartja a tucatnyi diplomát. :) Ettõl pedig õ marad a vezetõ koponya a társadalom szemében. Ez van sajnos.
"Csocsóval ellentétben meg, én azt mondom, hogy nincs pont, csak esetleg vesszõ, meg kérdõjelek."
Na igen, ez is egy álláspont (vagy álláskérdõjel :)). Az viszont igaz, hogy sokan csodálkoznak rá a világra, mert képtelenek felfogni, hogy nem minden úgy van, ahogy azt a két szép szemük láttatja. S erre sajnos a tudósok egy komoly hányada is hajlandó...
Egyébként még mindig lehet jelentkezni ördögûzõ tanfolyamomra. Ha finnyás vagy, nevezd fejtágítónak. Lesz benne egy olyan tantárgy is, hogy "Hekkeljük meg a DNS-t!". Ez se rosszabb, mint Hankis bá "Találjuk ki Magyarországot"-a. :-D
Erre szokta írni halgatyó, hogy "Ma még nem hánytam" .-)
Apropó, megint nekem kell megmondanom a tutit? Az EM hullámaink kb. 100 fényévnyire jutottak. Ennyi! Csocsóval ellentétben meg, én azt mondom, hogy nincs pont, csak esetleg vesszõ, meg kérdõjelek.
jaspercry ne fertõz a közösséget ilyen szemét vírusokkal...Ne legyél fizetett bérenc megkaptad már a sapkát vagy amit osztanak...Ez nem való ide!
"Már annyi rádiójelet küldtünk szanaszét, hogy ha ezt nem halják meg mások akkor vagy tojnak az egészre vagy süketek."
Ne hidd ám, hogy olyan hû de messzire jutottak a hullámaink. Ami neked, embernek távoli, az a világegyetem méreteihez viszonyítva egészen rövid táv lehet.
gombost: "Szvsz. el kéne fogadni, hogy az emberiség még ki sem nõtt a pólyás korból. Egy bolygóra bezárva pedig viszonylag nehéz felfedezni egy egész galaxist."
Inkább nem, hogy azon gondolkodhatnának a tudósok ez helyett a hülyeség helyett, hogy hogyan kéne kolonizálni a planétákat...
Ha egy baci nem okoz betegséget, nem lehet tenyészteni és nem közeli rokona egy ilyennek hogy legalább DNS-hibridizációval megfogják, effektíve detektálhatatlan. Vmi mikrobiológus mondta hogy attól függõen hogy mit tekintünk fajnak, a baktériumfajok száma 50millió és egymilliárd közöttre saccolható. Simán elõfordulhat hogy ezek között van aminek más a biokémiája és emiatt észre sem vesszük.
Ráadásul DNS-ünk 8%-a ugye vírus. Amely bármikor robbanhat.
Eleve az, hogy a sejtekben 2 féle összetet molekulák (nukleinsav/fehérje) van, arra mutat, hogy az önreprodukáló bonyolult kémiai rendszerek 2 úton indultak el. A tisztán fehérje alapú ilyen rendszereknek egyfajta maradványai lehetnek a prionok.
Ami azt illeti vannak ilyen baktériumok, a mélytengeri vulkánok és hõforrások közelében iszonyat mennyiségû élet van és elég nagy részük olyan, ami kénnel táplálkozik és kifejezetten magas hõmérséklet kell neki. @Magiszter: A legkorábban elküldött rádiójeleink sem érték még el túlzottan messzire, szóval arra számítani, hogy ezt meghallja valaki botorság lenne.
Szvsz. el kéne fogadni, hogy az emberiség még ki sem nõtt a pólyás korból. Egy bolygóra bezárva pedig viszonylag nehéz felfedezni egy egész galaxist.
Vagy csak simán letranszportáltak egy Földközelben elhaladó aszteroidának látszó anyahajóról :DD A kommunikációjukat meg azért nem fogjuk, mert szubtérsugárzót használnak tachyon vivöhullámmal ;D
Miert feltetelezed, hogy meztelenul ugrottak fejest a legkorbe?
Pl egy nagyobb aszteroid siman lehozhat melyhutve mikroorganizmusokat (es meg csomo mas valoszinu modon, pl marslako invazios egyseg stb..)
Elég extrém körülméyneket kellettvolna kibírni ezekek az organizmusoknak. Elõször is: elégnek a levegõben. Másodszor találkoznak az oxigénnel, tuduk a saját Földtörténetünkbõl, hogy az elsõ baktériumhullám 90%-igipusztult, mert kéndioxidból táplálkoztak, és oxigént termeltek, ami halálos méreg volt számukra, vagyis az a környezetszennyezés, amit mi is mûvelünk, már elégsok életet kipusztított. Tehát olyan organizmusokat kell keresni, akik kibírnak többezer fokot, és képes táplálkozni a környezetünkbõl. Ennek elég csekély az esélye. Nincs pénzük az amcsiknak az ûrben kutatni, akkor a Fökldön verik el a pénzüket, sokkal olcsóbban...
Már annyi rádiójelet küldtünk szanaszét, hogy ha ezt nem halják meg mások akkor vagy tojnak az egészre vagy süketek.
A mikróbákra visszatérve: Ugye az átlag ember kicsi. zöld, antennás lényke képzeli az idegeneket (zöld szemes-ostoros :D ), mi van akkor ha nem zöldek, kisebbek mint hinnénk és antennájuk sincs, mert már õk is átáltak a digitális korszakra?
Elképzelem ahogy a Sötét Zsaruk mikróbákra vadásznak.
Informatika és tudomány
Ne legyél fizetett bérenc megkaptad már a sapkát vagy amit osztanak...
