Fórum / Tudomány, technika és gazdaság | |
Témaindító: [NST]Cifu |
Ha ezeket nem ismered, akkor nem fogod megtalálni. Itt nem megtalálásról van szó, hanem egy ismert szonda megfigyeléséről. A két dolog teljesen más. Észlelni lehet, megtalálni nem.
Tessék forrás: megfigyelés illetve keresés kutatás jelentése, értelemező kéziszótár
...
Egész pontosan mire szeretnél forrást, és mire szeretnél számot? Alapvető fogalmi tévedésre mint mi a különbség a kereséses és megfigyelés között, nos, értelemező kéziszótár? Vagy a 7.osztályos tananyagot szeretnél, hogy a távoli tárgyak fényessége, mérete csökken? Vagy, hogy van olyan, hogy zaj, meg rádiózaj, mert erről soha nem hallottál, gondolom. Rendben, beraktam őket, csak neked. De én vagyok a troll, persze.
Ezzel alapvetően két probléma van. Egyrészt a képen nagyon sok pixel van, ami ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik mint a megtalálandó űrhajó, így kiszűrni lehetetlen. Másrészt a felbontás miatt nem lehet egy pár méteres űrhajót kiszűrni Mars közelében, persze több tíz km igen.
De jó volna, ha most már te is bizonyítanád az állításid, és nem áthárítanád a másikra folyamatosan, hogy én bizonyítsam, de neked elég ugye kijelenteni!
Végül is ez csak 768 km átmerőjű kb. Azért kb. mert pontosan nem tudjuk, mint ahogy a pálya is csak közelítőleges. És megint a kutatás szót nem érted, van kismillió Kuiper objektum, amiből ez megvan.
Te nagy tévedésben vagy, az F-22A Raptor hajtóműve nincs igazán árnyékolva.
Ráadásul a mai infravörös szenzorok már messze nem csak a hajtómű által kisugárzott tartományában (1-2 mikron) észlelnek, hanem inkább a 10 mikronos tartományban, ahol az egész gép látható
Ezt látja egy AIM-9X érzékelője a becsapódás előtt a QF-4 célgépből:
Csakhogy az nagyon nagy méretű lesz, és ezáltal viszont kitakar a háttérből, magyarul a másik félnek elég lesz azt figyelni, hogy hol takarja ki a háttérben lévő csillagokat, égitesteket valami.
Na ezt most nem tudom hova tenni, minden F-22 leirasban meg van emlitve hogy arnyekolva van, de eleg csak ranezni a hajtomure, az a 2-2 lap nem csak a vektoralas miatt van ott, hanem a hajtomu hojenek takarasara is
A hajtomu altal sugarzott ho nagysagrendekkel nagyobb mint a geptest hoje, remelem ezt nem kell magyaraznom. Ezen a gepen persze ki van egve teljesen az a resz, szoval fehernek van abrazolva az is, es a geptest egyes reszei is, de hidd el, hogy tobb nagysagrendnyi kulonbseg van ott.
Na ezen tok jol latszik, hogy meg egy bolygo meretu objektum is alig latszodik ki a zajbol, es meg itt is komoly elemzesekre, hosszu expoziciora van szukseg, illetve tobb eltero idoben keszult felvetel osszahasonlitasara. Astrologiaban van boven ido de a hadviseles eseten nem biztos hogy honapok allnak rendelkezesre.
Ha bolygo meretu urhajokat keresunk mas naprendszerben, vagy Dyson-gombot akkor oke. De a mi naprendszerunkben levo hajok nem csillag korul keringenek, hogy periodikusan kitakarjak azt reszben, szoval az exobolygok megtalalasahoz hasznalt technikak total ertelmezhetetlenek ebben az esetben.
A hattersugarzast kitakarasa pedig mar annyira jelentektelen, es annyira elveszik a zajban mar rovid tavon is, hogy beszelni sem erdemes rola. Plusz olyan alacsony energiara van szukseg (sokkal alacsonyabb mint az energia amit ki el akarunk rejteni), hogy ez meg konnyen utanozhato is.
Tudsz egy idézetet berakni?
A hajtómű kiömlőnyílásainál lévő két gázsugárkormány nem árnyékolja le jobban a forró hajtóműgázokat, mind a hagyományos kialakítású hajtóműveknél a gázsugársebesség-növelő szoknya.
Érdemes e téren a videót megnézni még egyszer, és összevetni az F-22A infraképét a többi vadászgépével.
Az eljárás alapvető metódusára céloztam, a zajban mi is veszik el?
nagyobb érzékenység miatt azonos expozíciós idő mellett jobban kiugrik az infravörös háttérsugárzásból a célobjektum
Ezek után miért olyan elképzelhetettlen, hogy a Naprendszeren belül észleljünk egy űrhajót?
Az erzekenysegnek van egy hatara. A technologiai hatarhoz mar most eleg kozel jarunk, a mai szenzorok kozel vannak ahhoz, hogy minden egyes fotont megkulonboztessenek. A masik limit az a meret, az erzekenyseg novelheto ha tobb fenyt fogunk be. A JWST ugye a meretben lesz nagy ugras, de vegtelen nagy tavcsovet nem epithetunk, szoval a fejlodes itt is erosen limialt. A harmadik pedig a hosszu expozicios ido.
Se a tavolsag, se a meret, se a fenyesseg, se a megfigyeles modja nem stimmel, szoval azert vegso kovetkeztetest ne vonjal le egy asztrologiai felvetel alapjan:)
F-22A IR álcázás: menjünk át a Haditechnika topicba, ez oda tartozik inkább.
Végtelen nagyot nem, viszont ismét előhozakodnék a Voyager 1 példában felhozott számokkal, 420W kisugárzott hő 127 AU feletti távolságból észlelhető, sőt, két nagyságrenddel a JWST spektroszkópikus érészékenysége felett van, de még bőven a fotometrikus érzékenységén is belül. Ez a 420W és 127 AU elég szélsőséges példa mindkét irányból (kisugárzott hő és távolság szempontjából is).
Miben nem stimmel?
Nem az F-22-rol akartam vitatkozni, hanem azt akartam megmutatni, hogyha egy hoforras ele odateszel egy hovedo lapot, akkor az biza csokkenti a hokepet. Nem eleg az F-22-t megcafolnod, hanem minimum a B-2t, es az F-117-et is meg kell.
Tenyleg gumicsont, foleg ha a peldanak csak egy vetuletet ragadjuk ki, a tobbi reszerol pedig nagyvonaluan elfelejtkezunk. Senki nem mondta, hogy lehetetlen, sot vilagosan leirtam hogy milyen korlatok kozott lehetseges.
Oriasi kulonbseg van ismert objektumra ranezni, korlatlan idot eltolteni a mintavetellel es elemzessel es rabolintani, hogy valoban ott van, vagy ismeretlen objektumot megtalalni oriasi terreszben.
Szerinted miert van az, hogy a foldkozeli objektumoknak meg mindig csak egy reszet ismerjuk, azokbol is foleg a kilometeres meretueket? Es ezek felfedezesehez evekig pasztazzak az urt, meg eveket toltenek a felvetelek elemzesevel, fix palyan mozognak es semmit nem tesznek a felfedezesuk ellen. Es a kozeljovo urteleszkopjai amit epp ezen munka segitesere lonek fel sem iger megvaltast.
Nem ertem miert kerdezel ra olyanra, amit ott irtam. "Se a tavolsag, se a meret, se a fenyesseg, se a megfigyeles modja". Egy hadi helyzet eseten ezek mind nagyban valtozhatnak.
Az űrhajóirányítás nekem bejött, a pályatervezés jobban tetszik mint a KSP-ben, sokkal egyszerűbb, köszönhetően annak, hogy jobban automatizált, ami ide kell is.
Viszont marha jól szórakozom a drónokkal, az ellenség üldözésével, kitérőmanőverekkel, nálam ezek a taktikai lehetőségek adják a játék sava-borsát.
A zene nekem nem jött be annyira, kicsit komorabb hangulatú zenei világot tudnék hozzá elképzelni pl. mint ami a Nexus the Jupiter Incidentben van, de azért megteszi.
Külön bónusz volt, hogy az elején tényleg egy kezdő senki vagy aki semmit nem tud az űr-hadviselésről, csak azért lettél admirális, mert az anyád az elnök, ennél a résznél felröhögtem :)